Pesti Műsor, 2007. január (56. évfolyam, 2-4. szám)
2007-01-18 / 3. szám
Az ördög bibliája Ezerig nem is olyan könnyű elszámolni, ezer lemezt felsorolni egyenesen reménytelen vállalkozásnak tűnik. Ezer olyan lemezt találni, ami nélkül nem érdemes élni, gyakorlatilag lehetetlen. Pedig van Ki ne emlékezne a tavalyelőtt megjelent, több kiadást megért 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz című nagyszabású vállalkozásra. Aminek már van „folytatása” is, az 1001 lemez. A grandiózus kötet több mint 950 oldalon tesz kísérletet arra, hogy összeállítson egy olyan programot, amitől teljesebb lehet az életünk. Mit mondjunk, felelősségteljes feladat. A könyv (al)címe - amit hallanod kell, mielőtt meghalsz - egyértelművé teszi annak szándékait. Túlságosan egyértelmű ahhoz, hogy tényleg komolyan vegyük: itt jóval többről van szó, mint játékról. Ezt támasztja alá a mesteri borítófotó is, amin Sid Vicious fenyegetően, fegyverként fogja gitárját az olvasóra. A főszerkesztő, Robert Dimery, nagymenő zenei újságíró bevezetőjében kicsit tompítja a dolgot, szerinte a zene az egyetlen dolog, amit nem lehet túladagolni. Pedig annyi, sőt, pont eggyel Hogy a könyvet tényleg komolyan kell-e venni, az csak alapos tanulmányozás után derül ki, de hogy komolyan kell vele foglalkozni, az már ránézésre eldől. A könyvben a 91(1) szerző döbbenetes információmennyiséget halmozott fel. Elolvasása után már tudjuk, mi az a „wall-of-sound” hangzás, mely zenekarok tekinthetők a punkok előfutárainak, ki volt az előadó, aki karácsonyi lemezét egy nap után visszavonatta a Kennedy-gyilkosság miatt. Meg azt is, hogy melyik volt az első, válogatáson összerántott zenekar, melyik volt még „Istennél is hangosabb”, és melyik követte el az első kábítószeres albumot. A kötet szerkesztése miatt azonban többször is felment bennünk a pumpa. A döntően angol szerzőbrigádnak még el tudjuk nézni Beatles- és David Bowie-imádatukat, nyolc, illetve kilenc lemezzel szerepelnek a lajstromban. A közelmúlt történéseinek megítélésében viszont már túl sokszor nem értünk egyet. Tisztában vagyunk Britney Spears, Christina Aguilera, Justin Timberlake, a Linkin Park és a Limp Bizkit fiatalokra és piacra tett hatásával, azonban a lemezeladás számunkra nem esztétikai kategória. Maradjunk Britney példájánál: bőven elég, ha a jelenségre emlékezünk, a válogatott producerek által elkövetett zene azonban semmi olyat nem tesz hozzá, ami miatt meg kellene őriznünk az örökkévalóságnak. Sajnos szerepelnek könnyűsúlyú zenekarok (Kings of Leon, Doves, The Darkness, Killers, Scissor Sisters) erősen felülreprezentálva, de amit még jobban sajnálunk, hogy néhány esetben kiemelkedő fontosságú albumok vannak helyi értékük alatt kezelve. A következetlenségek, a tévedések és a sajtóhibák nem kevésbé bosszantóak, de mivel nem ezek az összességében nagyszerű mű fő jellemzői, elegánsan tovább siklunk mellettük. Inkább felvesszük az akarva-akaratlanul az olvasó elé dobott kesztyűt, és vitába szállva a kötettel, belevágunk a saját verziónk szerkesztésébe. Ha csak ennyi hatása lesz ennek a könyvnek, már megérte a fáradságos és minden bizonnyal roppant élvezetes munkát, amit a magyar stáb is belefeccölt a produkció létrehozásába. Biró Attila 1001 lemez Amit hallanod kell, mielőtt meghalsz Főszerkesztő: Robert Dimery A magyar kiadást lektorálta: Nótári Péter Gabo Kiadó 960 oldal, 9990 Ft több. Sid Vicious Korán túlfeszítette a húrt, neve mégis örökre fennmaradt 44 Pesti Műsor 2007. január 18 - 24.