Pesti Napló, 1850. március (1. évfolyam, 1-18. szám)
1850-03-22 / 12. szám
tányolva továbbá az úrbéri tartozásoknak azon különösségét, miszerint a földesúr, az ezekre vonatkozó földesúri jogok értékesítését képező pénztőkének úgymondván csak kamatját élvezhette, s azt tőkésítni soha képes nem volt, hacsak az egész jószágot el nem adta; méltányolva szinte azt is, hogy az úrbéri kárpótlás alá eső jobbágytelkek összeírása alkalmával — a kárpátaljai és dráva-kulpa közti megyékben — majd 32.000 olly telkekkel találkozunk, mellyek után az úrbéri kilenczed terményileg sohasem szolgáltatott ki, hanem telkekként meghatározott számú úrbérnapi munkaszolgálattal változott meg; méltányolva azt, hogy az úrbéri tartozások leszolgáltatása, és czélszerű fölhasználásának eszközöltetése terhes költséggel jár, mi az ebbeli jövedelemnek egy tizedrészét fölülhaladja; méltányolva végül azt, hogy az úrbéri viszonyok megszüntetése által az eddigi földesurak többféle administrationális terhektől menekülnek, stb. — mondjuk, figyelembe véve mindezeket, az úrbéri jövedelmek értékesítésénél annyira kell méltányosodnunk, mennyire szükséges, hogy elismerjük annak méltányosságát, miszerint az úrbéri jövedelmeknek 7,176,047. ftra 20. kra menő összegéből legalább egy huszadrészt, azaz : 1,435,208. frtot, le kell vonnunk, és az úrbéri jövedelmek összegét 5,740,839. ftra kell leszállítnunk, ha ennek tekintetbe vételét, az úrbéri kárpótlást szabályzó országos bizottság működésénél, alapos vezérelvként elfogadva látni akarjuk. Méltányolta tehát átalakulásunk ezen korszakában a kárpótló állodalom tömérdek terheit, és hazánk bonyolódott viszonyait , kibontakozva az ingyenélőségi vágyból keletkezett, s nálunk nagyon is meghonosodott előítéletekből; lemondva nagylelkűleg minden antipathia- és sympathiáról; megbarátkozva az engedményezett birodalmi alkotmány által biztosított státusjogi állásunkkal; megértve státuspolgári jogainkat, s ezekkel járó státuspolgári kötelességinket; fegyelmezve a minden ajkú s minden rendű státuspolgárok egyenjogúságára; alárendezve személyes érdekeinket az álladalom és státuspolgári társaság közérdekeinek ; egyesülve magyar emberileg az Isten, haza, fejedelem és emberiség iránti hűségben; hódolva józan észszel s igaz szívvel korunk nagyszerű kivánatinak, és a státusegységes monarchia törvényinek; okulva a múltban s megokosodva a jelenben; méltányolva azt, hogy jövendő boldogulásunk csak annyiban sikerülene, a mennyiben képesek vagyunk a nagy jelen lehetőségét a monarchia közérdekében hazánk javára fölhasználni, s éreznünk kell, hogy az igazlelkű státuspolgárnak a státus-káráni meggazdagulásra törekedni nem szabad. Minek nagylelkű méltánylása legyen az úrbéri kárpótlást jog- és igazságszerűleg igénylő magyarországi földesuraknak vezérelve! Van egyébiránt az úrbéri kárpótlásra nézve még több tudnivaló, mivel t. olvasóinkat jövő számainkban megismertetni iparkodandunk. B. — A Corriere Italiano így ír mart. 19-ről: „Magyarországból jövő személyek,kiknek ítéletébe, úgy hiszszük bizhatunk, panaszoskodnak azon bizonytalanság felett, melly azon ország helyzetét illetőleg folyvást uralkodik. A cs.k. biztosok s az alsóbb rendű polgári hivatalnokok, mint látszik, eljárásukban minden lépten olly inertta által akadályoztatnak, melly majd csöndes oppositiónak volna nevezhető a lakosság részéről. A nagy földbirtokosok befolyásukkal segítik elő ezen taktikát, talán azon reményben, hogy így hamarabb térhetnek vissza egykori mindenhatóságukra. A katonai hatalom csak a rend és csend fölött őrködik, a közigazgatási szervezetet hatásköréhez nem tartozónak tekintvén. Ha ezen helyzet valóban olyan, mint mi itt leírjuk, tartós nem lehet; a gazdag és befolyással bíró férfiak Magyarországban, különösen a nemesség, kell hogy elsők legyenek belátni azt, miszerint nekik leginkább van érdekükben, hogy a törvények és a kormány rendszabályai teljesítessenek; a közigazgatásnak mind polgári mind törvénykezési ágazata minél előbb létesítessék, és akadály nélkül folytattathassék. A kormány nem utasítja vissza a hivatalt vállalni akarókat, hogy e czélt elérhesse. Sőt meg vagyunk győződve, miként igen szép volna e czélra őszintén csatlakozni látni férfiait azon pártnak, melly magát fentartónak nevezi. A magyar aristokratia, melly polgári és katonai erényeinél fogva méltó hirt vívott ki magának, uj hála czimet fűzhetne a haza és fejedelem részéről érdemes koszorújába, ha ahelyett, hogy olly igen ragaszkodik pártterveihez, őszintén ajánlaná föl gyámolítását kivitelére a kormány terveinek, mellyek nem lehetnek mások, mint az ország közérdekei. Úgy hiszszük, részéről a minisztérium mit sem mulasztana el, miszerint ezen annyira kívánatos közeledést könnyítse. A belügyminiszter úr részrehajlatlansága , higgadtsága , és bölcsesége kezeskednek erről. Ha mindazáltal daczára mindennek a közérdek forogna veszélyben , azok konoksága miatt, kiknek leginkább érdekükben volna szolgálni a hazát, úgy hiszszük a kormány nem habozand használni minden rendelkezésére levő eszközüket, hogy azt, mit megkezdett, be is végezhesse.“ Budapest, márt. 22-kén. 1 2. Az európai ügyek jelen állása olly rendkívüli, hogy, szoros logikával ítélve, még azt sem tudnék megjósolni, mit fog a legközelebb jövendő a Continens sorsának intézésére hozni. Két kabinet van, melly rég megszokott útján, sem jobbra sem balra nem tekintve, halad előre, s még az ősök által kitűzött czél elérésére törekszik a legnagyobb következetességgel : az angol t. i., és az orosz. A többi kabinet, új viszonyok szövedékeibe keveredve, kísérleti téren áll, részint, hogy belügyeit, részint a szomszédságában létező viszonyokat nyugalmának , vagy jobblétének előmozdítására elrendezhesse. A figyelem, melly e bonyodalmak elintézésére fordítatik, itt kisebb, amott nagyobb , a mint az utolsó időknek rázkódtatásai kisebb vagy nagyobb romokat hagytak maguk után. E bajok érzetében az európai kormányok különféle módokhoz nyúlnak orvoslás végett; ez itt, amaz amott keres szövetségeseket, hogy convulsio esetére magában ne álljon, s bel bajainak orvoslása miatt kül tekintélyét és befolyását ne veszélyeztesse. A bizalom, mellyel valamelly kormány bel nyugalmának szilárdsága iránt viseltetik , határozza meg külpolitikábani részvétét ugyannyira, hogy biztosan lehet állítani, miszerint e közhullámzásban csak kevesen fogják a felmerülő általános kérdéseket eldönteni. Az orosz kabinet, birodalma nagyításán működik vas következetességgel, az angol, kereskedelme szilárdításával és mindinkábbi kiterjesztésével, fenállhatását akarja biztosítani. E két érdek egymással homlokegyenest ellenkezik , mert egyik sem nyerhet anélkül, hogy a másik ne veszítsen. De tervei kivitelére mindegyiknek szövetséges kell, különösen Anglia, már helyzeténél fogva is, oda látszik utasítva lenni, hogy más körmével szedesse ki a parázsból a gesztenyét; igaz, jól megfizet érte, mert ezt úgy hozza magával a kereskedelem, bár a kifizetett bérrel minden onnan eredhető lekötelezettséget is lerótt, mi ismét jellemének kifolyása; ő nem marad adósa senkinek, még érzetben sem. Ez helyes politika Angliára nézve, hov a tartozik és követel minden év végén olly szigorún szokott kíráltatni. A szövetségesek megszerzésében különböznek. Oroszország le akarja magának kötelezni a kormányokat, Anglia a népeket iparkodik folytonos izgatottságban tartani. Tudja azt, hogy Európa népei egytől egyig szabadságra vágynak; de az sem kerüli el figyelmét, hogy különféle helyeken, különfélekép, s majd épen annyifélekép formuláztatik az. Ekülönféleség az, mit tökéletesen kiegyenlíteni lehetetlen, s az elégületlenek száma mindannyi szövetséges, mellyet ügyes összehozó és vezető erő mindenkor képes felhasználni ott, hol ezt czéljainak kivitele igényli. Ezt érezni látszanak a többi kormányok, s azért, habár pillanatra is, iparkodnak a nép bizalmát megszerezni, vagy a már meglevőt szilárdítani; terveket készítenek némellyek, hogy azok sohase létesüljenek; mások őszintébben váltják be az adott ígéretet, mert, hihetőleg, osztják azon meggyőződésünket, miszerint egy európai összeütközés alkalmával csak azon állodalom nem fog veszélyeztetni, mellynek kormánya egyedül népének bizalmán alapszik. UTAZÁSI BENYOMATOK Harmadik közlés)• A nyustyai coalítiónál p. o. 27 család hivatalnok, 29 család szolga, 74 család bányász, 178 család hutamunkás, 180 család szénégető, 17 nős mesterember, öszvesen 505 család nyer táplálást. Ezenkívül a coalitio a környéken 56,036 előfogatos és 41,485 gyalog napszámost foglalkoztat. A szász-koburgi hg. vasgyáraiban évenkint 10,000 p. ft. napszám fizettetik a belső üzletre, mig az erdészeti osztály, szénégetőkre, fafuvarosokra sat. egyévben 60,000 p. ftot költ. A gyárak egészeni megszűntével igen nagyszámú , figyelmet gerjesztő proletariátus képződnék , s a lakosok tetemes része nem volna képes adóját fizetni, ide nem számítván a tetemes bányászati adózás megszűntét. A korlátozott keresetmód miatt a bányamunkások között már most is nem csekély levertség mutatkozik. Úgy látszik, hogy a hatóságnak, a bányászat ezen ága irányában, kettős feladata van: a szorult állapotban levő bányászati vállalatokon rögtön segítni, s olly rendszabályokat hozni be, mellyek a bányászat fölvirágzását jövőre elősegítendik. Ami az elsőt illeti, sohasem tudatott, hogy a részvényesek felsőbb helyen kérelemmel járultak volna, a státus pénztárából veendő kölcsön végett. Amennyire még reménység van, hogy a mindinkább szilárduló rend s növekedő jólét következtében, nem sok idő múlva a vas is nagyobb kelendőségnek örülend, az illynemű kölcsönnek azon haszna lett volna, hogy addig is, míg a jelen crisis tart, a munkások életök fentartására segedelmet nyerjenek , s a bányászat üzletére jövendőre is fentartassanak. Czélszerűbb volna azonban , ha a vasgyárak egymásra gyűlt készletének egy része a státus vaspályái szükségére vásároltatnék meg. A mennyiben talán a nyers vas e czélnak meg nem felelne, az ózdi hengerműkben tetemes megrendeléseket lehetne tenni sínekre , mi által minden szomszéd vasgyár azon helyzetbe tétetnék , hogy ott nyers vasbéli készletét lerakhatná, mi által a gyár a legtermészetesebb módon pénzhez, a munkások pedig fizetésükhöz jutnának, s ezáltal senki sem vesztene, hanem mindenki nyerne. Jövőre arról kellene gondoskodni, hogy a gyárakban készített vasnak, a szomszéd Gácsországban, hol a tökéletlen állapotban levő gyárak a vas szükségletét nem fedezik, kelendőség szereztessék. Erre szolgálandó fő eszköz volna a Gácsországba vezető igen rosz utak javítása , a nyers vasra vetett vám eltörlése, sajátképen megszüntetése a vámvonalnak, melly Magyarhont a birodalom egyéb koronaországitól elkülönzi. A vasgyártási üzlet legnagyobb akadálya, az égetendő anyag mindinkább növekedő hiányán alapszik, ez pedig ismét a rosz erdőgazdálkodás eredménye. A faárak e tájakon, a legújabb időkben, igen magasra rúgtak, miáltal az előállítási költségek, igen érezhető módon , szaporodnak. Azon iparosok, kik egyszersmind jószágbirtokosak is, a mennyiben erdeik is vannak, könnyebben segíthetnek magokon. — Nem úgy áll a dolog a részvényes egyesületekre nézve, mellyek eddigelé igen csekély erdőrész felett rendelkezhetnek, s a legtöbb tűzi anyagot pénzen kell venniük. Az erdőgazdászat emelése tehát ezen táj vasgyáraira nézve első rangú életkérdés. Mindeddig ásatásra méltó kőszenet nem találtak, s azt, a fának nyomasztó hiányában, nagy távolságról, a szomszéd megyékből, nevezetesen Várkonyból Borsod-, és Zagyváról Nógrád megyéből kell tetemes költséggel hozatniok. Igen fontos dolog volna a megyét, státusköltségen, a köszörnyereményre nézve, geognostikailag megvizsgáltatni, mert ez által lehetséges lenne a vasgyártásnak nem várt segedelmet nyúj t) Lásd PESTI NAPLÓ 9. és 11. számát. tani. E vizsgálatot eddigelé azon körülmény akadályozi, hogy Magyarhonban a földesurak a kutatásokat nem örömest szivelék, s azért is az illyetén vállalatok mindig segély nélkül magukra hagyattak. VEGYES HÍREK és ESEMÉNYEK. Budapest. Nemzeti színházunkban, ma pénteken, márt. 22-kén először adatik EVANGELIUM és CSALÁDÉLET czimü dráma" 5 felv. 6 képpel. írták Louvestre Emil és Bourgeois; francziából fordították Csepreghi és Egressi B. — Holnap Hollósi Kornélia utolsó fölléptéül adatni fog Linda operának 1-iő és 2-ik felvonása, Lammermoni Lucia opera 3-d. felv. és Bucsúhangok, két magyar dal Egressi B.-től. — Idejáratunk folyvást megtartja azon téli alakját, mellybe több napok óta öltözött, sőt, hogy abból mi se hiányozzék, ma, a tavasz előnapjai egyikén, zordon széllel hordta a hópelyheket, mellyek háztetőinket s utczáinkat fejér fátyolba hordák. Lehet, hogy a martiusi hó többeknek kedves; de mi inkább szeretnék, ha a koratavaszi virágok lepnék el ligeteinket. — Ma reggel fél nyolczkor, tehát világos nappal, a kiskeresztutcza földszinti házak egyikéből nőcseléd ugrik ki az ablakon, asszonya kisdedét hozván karjai közt, „rabló! gyilkos ! tolvaj!“ sikoltozásokkal, midőn néhány száz bámuló közt végre egy rendőrt is megpillant. Elmondja ennek, miszerint asszonya, férjével együtt, néhány napra elutazván, öt kis gyermekükkel egyedül hagyák, hogy már tegnap este, nem legszelídebb hangon, kért valaki bebocsájtatást a házba, mi azonban tőle megtagadtatván, a ház mögötti fakerítésen, s egy nyílt ablakon keresztül a nőcseléd szobájáig nyomoit, asszonyát kirabolandó, a védtelen cselédet pedig kétségkívül meggyilkolandó. — A rendőr, kitől mindenki azt várta, hogy az ablakon rögtön be fog ugorni, s a rablót nyakon ragadandja, e szavakkal: „azonnal hozok rendőrséget“ távozott. Óranegyed múlva, midőn már az összesereglettek bátrabbjai az ablakon bemászván, a kaput kinyiták, s e szerint a kivüllevők kíváncsiságát kielégítők, megjelen a rendőr társaival, s természetesen a tolvajnak csak hűlt helyét találja. — Adjuk a tényt pusztán, mint velünk közöltetett; de nem mellőzhetjük azon figyelmeztetést, hogy, ha csakugyan való, az illy nappali rablások meggátlása az illető hatóság erélyességét a legnagyobb mértékben igényli. — Ismét öngyilkosság! Tegnapelőtt este 8 órakor a Ferencz külvárosi Liliom utczában lakó Határy Albert, fébelövés által szólította önmagát egy boldogabb világba. Oka e szomorú tettnek nem tudatik. Bécs, mart. 20. Az Oesterr. Correspondent szerint, a telegrafi sürgöny által ide érkezett trieszti tudósítások, az Osservatore Triestino mart. 18—kai számában igy adatnak elő: „Schild gőzös, melly tegnap estre érkezett ide Alexandriából, Bombayból tudósításokat hozott febr. 14-kéröl. A Bombay Times tudósít, hogy februárhó 1. és 2-kán az Umritsir-ben létező őrseregben a 66-dik ezred erőszakos s lázító tetteket vitt végbe. Ettől már huzamosb ideig féltek ugyan, hanem azon remény táplálta a lakosokat, hogy a példás büntetés, melly a benszülöttekből álló ezredekre engedetlenség miatt szabatott, a többi ezeredeket is a fegyelem elleni manifestátióktól el fogja rettenteni. Mivel azonban, fájdalom, nem ez volt az eset, a 66-dik ezred a legszigorúbb büntetés alá vonatott, s a főparancsnok kinyilatkoztatá, hogy ő szilárd és el van határozva, az illy lázongásokat, bárhol mutatkoznának, a legnagyobb szigorral büntetni.—Januárhó 27. a hadjárati sereg egy része elindult, mellynek rendeltetése Sikkem kis tartományban működni, s az ottani Radschach által, két tudományos czélból utazó angolon elkövetett méltatlanságot megbeszélni. Ezen valami 700 emberből álló csapat többi része az előbbeninek haladék nélkül utána induland. Egyébiránt az ország csöndes, az időjárat szelíd. A kereskedés mindazáltal pang, s csekély kilátás van annak ujonani fölébresztésére.“ — A Wanderer, mart. 19—től Triesztből következő telegrafi sürgönyöket közöl: „Pyraeus, mart. 12. Még folyvást a statusquo-ban vagyunk. A Corfuban elterjedt hir, miszerint az angol hadihajók egy része a dardanellákba vitorlázott légyen, alaptalan. Otto király kormánya állhatatosan vonakodik Angolországgal egyezkedni, mielőtt a hadihajók valamint elhagynák, és az elfoglalt hajók visszaadatnának. Angolország még új kárpótlási követeléseket ten több angol hajóknak a szabadságharczbani állítólagos kifosztatása miatt. Az erélyes orosz jegyzékiratnak 9-én történt átadása a legörvendetesb érzést gerjesztő. A piraeusi parton jelenleg 2 franczia, 1 angol , 1 ausztriai, 2 orosz hajó létezik. 10-én egy angol futár a legnagyobb sietséggel ment Konstantinápolyba. A kereskedés élénkül emelkedett.“ Brünn, mart. 15. Hiteles kútfőkből halljuk, hogy a morvái első rangú földbirtokosok, emlékiratot készítettek a minisztérium számára, mellyben kérik, hogy a telekfölmentési pótlék kétharmadát nem kamatokban, hanem státuspapirokban utalványozza számokra, mi által mindjárt tőkékre tennének szert, mellyel a szükséges fundus instructus megszerzésére fordítanának. A cseh földesurak is hasonló kérvényt kívánnak benyújtani, körülményeik szerint módosítva. A bankalapszabályok átvizsgálása melletti két morva bizalmi küldött, Salm herczeg, és Zurbelle gyámok, e napokban Bécsbe utaztak, hol az erre vonatkozó tanácskozmányok a hó 18-kán fogtak megkezdetni. Erfurt, mart. 17. A számos itt megjelent hirlaplevelező közt már öt ausztriai jelent meg. — Az ide érkezett követek száma mostanig igen csekély. Az igazgatótanács tagjai azonban mindnyájan itt vannak, s az ülések megnyitása a kormányépületben váratik. Gagern úr lesz hihetőleg az alsóház elnöke, Auerswald pedig a felsőházé. — Berlinből, magános közlésből, következőket emel ki az Oest. Reichsz.: A különféle pártok sajtós közlönyöket szereztek maguknak, azok által véleményeiket Erfurtból terjesztendők. Az írók nagy számmal seregeinek oda, s részint már ott is vannak; a nyomdák személyzetükkel készek őket követni.