Pesti Napló, 1850. július (1. évfolyam, 92-118. szám)
1850-07-13 / 103. szám
Akarja-e tudni a levelező, mi egyik valódi oka annak, hogy olly ritka jön nálunk a hírneves tudományu ember? A jezsuiták !... Ők hozák be a latin nyelvet a hazánkbeli tanintézetekbe, melly néhány év előttig változatlanul fenállt. Az ifjúság hat évet töltött e nyelv tanulásában, hogy aztán nyúzza, törje Cicero szép nyelvét! Ha a hat évet arra fordítja, hogy anyanyelvén tanulja a tudományokat, bizonyosan nagyobb előmenetelt teendett a tudományokban maga, nemzete és az emberiség javára. A Lloyd pesti levelezője, kinek „nem kell a táblabíró-egyetem szólni, ugyanazt akarja fentartani tettel! A latin nyelv helyett németet állít fel tanképességi nyelvül, s nyert-e a magyar ifjúság, ha Tacitus, Horácz, Virgil nyelve helyett, Göthe, Kant, sat. nyelve tanulására lesz kénytelen 6-8 évet szentelni? ... Oda hassunk, hogy a jeles német szerzők műveit leírhassa jeles fordításokban a magyar ifjúság — s többet használtunk általa a tudományosságnak, mint ha minden tanintézetinket német tanárokkal rakjátok meg il’est, jul. 13-án. * Az Oest. Reichszeit, mai számában újabb tudósítást olvasunk Zimonyból, f. julius 5-ről, a bolgár zendülésre vonatkozót. — Iratik itt, hogy Omer pasa , kinek küldetési czélja a boszniai lázadás elnyomása volt, ez ország határin seregét rögtön megállította és maga Ilsszába ment, a bolgár fölkelés valódi okát kitudandó, s következőleg nyilatkozott: „Ha a tények azt bizonyítják, miszerint a bolgárok csupán az agák és subaszok zsarlásai miatt keltek föl, szerencsétlenségük véget ér, de, ha az bizonyulna be, hogy ezen lázadás egy idegen hatalom befolyása által idéztetett föl, akkor a boldogtalan bolgárok nyomora még növekedni fog.“ Mint tapasztaljuk, azon idegen hatalom befolyása iránti emlékezés, vörös fonal gyanánt vonul keresztül egy idő óta a keleti tartományokban ki-kitörő zavarok említésinél. Kettő lehet a hatalom, melly itt gondolható. A kettő közöl egy fogja szítni e zavarokat — hogy a lángokat ön hasznára lobogtassa és olthassa. A brit kormány, bármint érdekében fekszik is árui vásárát keleten biztosítni, lehetlen, hogy illy zavarokat akarna szerezni a portának épen akkor, midőn befolyását a divánnál arra használja jelenen is, hogy a török birodalomban anyagi és szellemi reformok történjenek, lehet, a brit ipar, de kétségkívül az emberiség és civilizatió érdekében is. A másik hatalmat tudják olvasóink , ha nem említjük is. Várjon az orosz seregeknek a dunai fejedelemségek felé vonulása, miről múltkoriban krakói levelezőnk emlékezik, nincs-e némi összefüggésben a bolgárországi eseményekkel ?... Nincs hálátlanabb munka a politikai jósolgatásnál, de megvalljuk, feszült figyelemmel várjuk azon fölfedezéseket, miket Omer pasa idevonatkozólag teend Nisszában. A prágai Union orsovai levelezője, kinek tudósítását mai lapunk szinte adja , ime szavakkal zárja be tudósítását:... a bolgárok még nagy katasztrófának lehetnek okozói, mert, mint tudva van, Oroszország igen érdekli magát a bolgárokért.“ A Magyar Hírlap 202. számú hivatalos rovatában olvassuk: „Igazítás. Közzétett nyilatkozatomban egy iráshiba csúszott. Az ötödik pontban e helyt: „a demokratiának kezére dolgozni“, helyesebben ennek: „a demagógia kezére dolgozni,“ kell állnia , mit ezennel kiigazittatni kívánok. Pest, jul. 12. 1850. HAYNAU, t.sz.n.“ Ezen igazítást mi is föl- és megjegyezzük magunknak, miután olly nevezetes egyéniségtől jön, kinek neve a magyar történetben — miként? az nem idetartozik — szerepelni fog. A két szó jelentése között nagy a különbség! Nemrég ideje , hogy a demokratia szó miatt kellemetlen huzavonáknak valánk kitéve annyira, hogy már nem ismerők azt lapjainkban fölemlítni; az illetők bizonyosan összezavarták azt a demagógiával , mi pedig sohasem volt mesterségünk. VEGYES HÍREK és ESEMÉNYEK. Budapest, Julius 13. Nemzeti színházunkban, ma szombaton adatik : ERNANI, opera 4 felv. Irta Piave, zenéjét Verdi. Ford. Egressi B. —s Említettük minap, milly kényelmetlenséggel van összekötve azon körülmény, hogy a fővárosban egyetlen egy postahivatal létezik s egy levél beadása vagy kivétele végett gyakran a legtávolabb városrészekből be kell fáradnunk az uri-utczába. Ajánlottuk, hogy állíttatnának különböző városrészekben fióklevélgyűjtő hivatalok. Ezek bizonyosan élénkíteni fogják a postai közlekedést, s így szaporítják a bevételt; más részről nagy könynyebbségeül szolgálnak a közönségnek. Óhajtásunk , mint halljuk, közel van a teljesüléshez. A kereskedelmi minisztérium által már megtétettek az intézkedések az itteni postahivatalnál, hogy a különböző városrészekben levélgyűjtő helyek alakíttassanak. A levéljegyek árulása is nemsokára tágabb kört nyerene. — -■ Cziczmancsai kávéházában vasárnaponkint a vakok intézetébőli vak zenészek szokták mulattatni az oda járni szokott közönséget. E muzsikaszó azonban nemcsak mulatságra, hanem keresztyéni kötelesség ébresztésére is szolgál a hallgatóknál. — Cziczmancsai kávéháza — a váczi úton kifelé egy jobboldalon eső mellék-utczában található. Az utcza nevét nem tudjuk , mivel még nincs ujonan megkeresztelve. — f Báró Haynau — mint hallatszik — búcsút vévén a hadseregtől a graefenbergi fürdőbe szándékozik. — f Mindenkit örömmel s a jövendő iránti jó reménynyel töltött el azon kegyelmezés, mellynek következtében legújabban 109 elitért nyerte vissza szabadságát s visszaadatott kedveseinek, hazájának. A kinek ismerőse, rokona börtönben sinylett, kereső szemmel pillant végig a kiszabadultak névsorán, és ha ott nem találja a keresett nevet, elolvassa a kegyelmezés szavait, mellyek az 1 évtől 10 évig elitélt politikai foglyoknak szabadságot hirdetnek. A kegyelmezés csak 109 kiválasztottat mente föl — azonban a kiszabadultak közt nem látjuk Czuczort, Szűcs Jánost, Kubinyit, Schné Lászlót s többeket, kik 10 évnél mindnyájan kevesebbre vannak ítélve. — -j* A Tigris vendéglőt tatarozzák, meszelik. Illy alkalommal szokás valami jellel tudtul adni, hogy az arra járók a történhető szerencsétlenséget kikerüljék. Hanem a tigrisnél egy szalmaszállal sem adták azt tudtul, a kőmives azt gondolta, hogy különben is mindenki fél a tigristől s elkerüli, így történt, hogy két ismerősünk arra sétálván, gyönyörűen leöntetett híg mészszel. Az ott dolgoztató mestert vagy pallért aztán rendre utasítni kezdték, hanem a pallér hideg vérrel azt felelte, hogy kellett volna ugyan intőjelt tennie , de ha nem tett, nem tett, s ez a megmeszelés nem nagy dolog, hiszen ezt az ő ruhája is eleget megkapja ! ...— Tegnap K. Haynaunak lapunkban is közlött nyilatkozatát külön mellékletben hozta a Morgenblatt. E mellékletet, mint halljuk , a rendőrség lefoglalta. — Hegyessy Péter, pestkerületi állodalmi főügyész úr tegnapelőtt este Bécsből megérkezvén , mint halljuk , már legközelebbi napokban elhagyandja városunkat, körutat teendő kerületében , hogy a törvényszékek szervezésében munkálkodjék. — Úgy vagyunk értesülve, hogy kedvelt költőnk Czuczor Gerő , ki a helyett, hogy — mint legfelsőbbleg megrendelve volt — a budai zárdák egyikében töltené fogsága idejét, Kufsteinban várja az őt megszabadító kir. kegyelmet, ebben legközelebb szinte részesülni fog, mert neve a tegnap közlöttek közöl csak tévedésből maradhatott ki. —Mint bizonyost hallottuk azt is, hogy a felség kegyelemszava visszaadta volna szabadságát Kiss Károly t. barátunknak, ki ahoz képest Aradról nemsokára közénk térend ismét. — Az eddigi kir. ügyigazgatási és tiszti ügyészségek teendőinek az állodalmi ügyészségi és átruházását illető előterjesztése az igazságügyi miniszternek Ő Felsége által m. jun. 20-kán helybenhagyatván, az ezen átruházást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet jun. 30-kán megjelent, s legközelebbi lapunkban adni fogjuk. — Eleve figyelmeztetjük a magyar nemzeti irodalom barátit, miszerint f. hó 18-kán d. u. 4 órakor a pesti kir. egyetemnél — a második emeleti nagy teremben — a magyar nyelvészet s irodalom néhány hallgatói IRODALMI MUTATVÁNYOKAT adandnak elő, nem kétkedvén , hogy ezen érdekes előadásokra, mellyeket Machik József ur , mint jelenen a magyar nyelvészet és irodalom tanára rendezett — a hölgy- és férfivilágból minél számosabban jelenendnek meg s imigy a magyar nemzetiség s irodalom iránti rokonszenveket és részvétöket fényesen tanusitandják. — Ide iktatjuk egyszersmind a tárgysorozatot. 1. „A műveltség befolyásáról általában az emberiségre s különösen a nemzetiségre;“ szerkesztő s előadja Bolgár Imre. 2. „Zrínyi a költő;“ szerkesztő s előadja Zlinszky Imre. 3. ,,A magyar hős mondat annak befolyása a német Nibelung dalra;“ szerkesztő s előadja Győry Albert. 4. „Az ízlésről;“ szerkesztő s előadja Quaternik Antal. 5- „A kegyletek s ezek hatása nemünkre;“ szerkesztő s előadja Schmidt István. 6. „Nemzeti irodalom felvirágzása II-dik Leopold császártól a jelenkorig;“ szerkesztő s előadja Henry Sebestyén. 7. „A szónoklatról;“ szerkesztő s előadja Barnay Zsigmond. 8. „A költészetről;“ szerkesztő s előadja Szelvényi Ferencz. A pesti testgyakorló iskola részvénytársulata, idei közgyűlését Terczy polgármester úr elnöksége alatt csütörtök folyó hó 18-kán délután 50 órakor tartandja, intézete épületében, Kerepesi után előbbi gr. Beleznay kertjében. Minthogy ez intézet ügyei ujjalag rendeztetnek, ez alkalommal választ a társulat közgyűlésileg igazgatót, aligazgatót, választmányt , titoknokot és pénztárnokot. Megkéretnek az igazgatóság részéről az intézet t. ez. tagjai, ezen közgyűlésen számosan megjelenni. Felszólitatnak az iskolák összes igazgatói, tanárai, szülők, gyámatyák és általán az ifjúság minden barátai, hogy szinte megjelenni szíveskedjenek. AZ IGAZGATÓSÁG. Nagy-britannia, London, jul. 5. A parliament mindkét házában interpellate intéztetett a minisztériumhoz azon sürgöny iránt, melly a Dánia és Poroszország közti differentia bevégzését tárgyazza. Ezen újdonság valóságáról Lansdowne marquis bizonyossá téve a lordok házát, hozzá tévén , miszerint ezen kérdés befejezését egyedül Anglia közbenjárásának köszönhetni. Az alsó házban D’Israelt azon kérdést téve: váljon a porosz király úgy írta-e alá e békeszerződést, mint önálló fejdelem , vagy pedig a német szövetség nevében ? Palmerston erre azt felelé, miszerint a király nemcsak saját nevében, hanem a szövetség érdekében is cselekedett, hozzátévén, hogy a békeszerződés három hét lefolyása alatt megtörtént. Ezután John Russellord a ház munkálatai rendezését vette elő, mellyek még a szünnapokig be volnának végzendők. A napirenden levő törvényes tárgyalatokat két rendbe sorozza , ollyanokra t. i. mellyeknek még a szünnapok előtt kell bevégeztetniök, és ollyanokra, mellyeknek megvitatása a szünnapok utáni időre maradhat. Ez utóbbiakhoz öt megvitatandó tárgy tartozik, u. m. a bélyeg, a kereskedelmi tengerészet, takarékpénztárak, a kegyes adományozások, s a zsidók esküjét tárgyazó törvényjavaslatok. Az elhalasztott törvényjavaslatok közé tartoznak : az izlandi alkirályságot, a kereskedelmi tengerészet matrózait, a korona erdeit, a vasutak ügyét, végre az izlandi tulajdonosok és bérlők közötti viszonyokat illető törvényjavaslatok. A jövő évben bekövetkezendő londoni műkiállításnak máris sok elfogultsággal kell küzdenie. A kiállítási hely kijelölésére kinevezett bizottmány a Hyde-parkot találta legczélszerűbbnek, a londoni lakosság nagyobb része azonban ezt a hely szentségtelenítésének tekinti. A hírlapok nagyobb része is erélyes óvást tette szép sétány lealacsonyítása ellen, s a petitiók nagy számmal gyülekeznek mindkét házhoz. Mindenki elismeri, mennyire sajnos a Hydeparkban levő fák kivágatása; minthogy azonban erre jelenen más alkalmasb hely nem található, engedni kell a szükségnek. Némelly hírlapok , mellyek az általok úgynevezett idegen inváziónak a londoni lakosság erkölcsei és csöndére károsan hatandó befolyásától félnek, a kiállítás helyét a dublini királyi parkba óhajtják áttétetni. N. London, juliusB . A Tisztelt Szerkesztő úr ! Sietek tudósítni önt, miszerint mosolylyal fogadtatik a menhelyet kereső, oh akkor, bár miilyen legyen is kedélye, s bár mint nyomja is lelkét ámultak emléke s a kétes jövendő, mély csönd s édes komolyság szállja meg kebelét. Többé nem érzi tagjai fáradságát, elfelejt rá csak gondolni is, s édes eszmék között alszik el, mellyek alvásában kedves álmokká alakulnak. Utazónk már nyolcz vagy tiz napot utazott illy különféle benyomatok érzelmei között; itt csak azokról teendünk említést, mellyekkel Bellecroix faluban találkozott. Éppen azon időben érkezett meg, midőn a lakosok napi munkáikat bevégték , s mielött beérne a faluba, sok vidám és nyilt arczu pórral találkozott, kiknek már vonásaikból lehete jó hívőkre számítani. Egyik közölök a „franezia aknászhoz“ czímzett fogadót ajánlá neki, mint legjobbat a helységben; s ő egyenesen oda tartott, hogy nyugalomra térjen, melly neki most olly igen jól esendett. A „franezia aknász“ fogadóban, mint e tájon minden falusiban, kávéház is volt, s itt szoktak minden estre a helység hivalkodói mulatság végett öszszegyülekezni. Négy egyén a napi események fölött beszélgetett, mellyek ez időben csakugyan elég komolyak valának, s felhozá a tájék nem kevésbbé érdekes ujdonságit. Az idegen beszélgetéseiket mindeddig részvétlenül látszott hallgatni, figyelme azonban a következő, szavak hallatára hirtelen fölébredt. — Uraim tudják-e, hogy a mesternél múlt éjjel elkövetett lopás elkövetője már felfüdüztetett ? — Igen, felelé hirtelen egy hoszszilbajuszú alak, kit átállában M. Bertrandnak — a kávéházban pedig segédnek hittük; a tolvaj Diait, nemrég kiszabadult gályarab, ki e lopást elkövette , s ma reggel már el is fogatott. — Illy dolgok egyedül a kormány hibájából történnek, közbe szól a Piquet úr, a Phénix ügyvivője. Miért nem állít gyarmatokat, mint Anglia, a gonosztevők számára? — Ő igen! felelé a segéd, pénzünkből inkább palotákat épittet a jezsuiták számára ! — Vége leend mindennek, reméljük, még pedig nem sokára, monda jósló hangon Piquet úr, ki a helység oraculumának lenni látszatott. Ami ezt illeti, bizony nem sokat gondolnak a polgárok bátorságára, mivel segéd úr, kivel legközelebb volt szerencsém itt ebédelni, a mesternél elkövetett lopásról beszélgetvén monda, hogy e kerület tizenkét illy kiszabadult gályarabnak ad menhelyet. — Végre csak megszabadulunk tőlük, mondá a segéd, s remélem, Lambert asszony! — egy nagytermetű asszonyhoz fordulva , ki a kandalló egy zugába húzván magát, épen egy kakast kopasztott — e példa tanulságul szolgáland önnek, hogy illy gazokkal ön vendéglőjében jövőre nem találkozandunk. — És miért ? válaszoló Lambert asszony fölpattanva, három mindenkor nyitva áll azoknak, kik magokat becsületesen viselik, s mielőtt elmennének, becsületesen megfizetnek. — A segéd, ki már tizenhárom frank s ötven centimével tartozott Lambert asszonynak, egy pohár bort hirtelen kiürítvén , hallgatott. Az idegen arczvonalmaiban ollyasmi mutatkozott, mintha valamit megköszönni vagy kérni akarna. — Akar ön valamit uram ? mondá a jó asszony. — Igen, felelé az idegen, szeretném tudni, mielőtt alulni mennék, hol lakik a polgármester úr, mivel kötelességem magamat holnap korán reggel nála bejelenteni. Nem mutathatná-e meg ön lakát, anélkül, hogy foglalatosságában feltartoztassam ? — Ha csak a kapuig akar ön követni, — mondá kecsesen Lambert aszszony — igen könnyen megmutathatom önnek, sőt ami még jobb lesz, holnap reggel Claude kisfiam, iskolába menvén, elvezetendi önt oda. — Az idegen barátságos főhajtással köszöné meg a nő ajánlatát ; a helység négy törvényhozói lassú hangon kezdenek beszélgetni egymás között. Hirtelen a korcsma nagy terme , mellyel csak az esthajnal utolsó sugárai világítottak meg némileg, vöröses világözönnel borittatott el; az átellenben levő ház lángokba borult. Az idegen egy ugrásra az asztaltól az utcza közepén termett. A Phönix ügynöke, kényelmesen emelkedvén föl székéről, az ablakon kinézett, s az égő házon nem vehetvén észre a lángok vakító fényénél, ügyviselősége czimtábláját, csendesen ült le ismét mondván: — Nem csodálkoznám, ha ezen ember volna a baleset okozója , ki épen most megszökött. A segéd a hátulsó ajtón ment ki, miután nagy hévvel állttá, hogy posztókabátját levetvén, azonnal visszatérend a tűzhöz, a többiek egyenként követék őt, kétségkívül zubbonyaikat levetendők. A Phénix ügyviselője a gyuladás világánál a Constitutionnelben olvasgatott. Lambert asszony egy vízzel telt korsót felkapván , miután a hátulsó kaput szorgalmasan bezárá, a tűzhez szaladt. A vészharang kongott. (Folytatjuk.)