Pesti Napló, 1851. június (2. évfolyam, 370-392. szám)
1851-06-30 / 392. szám
1851. másod évi folyam, g'm .■"»*■ is ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egy évre . 18 . - , , A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is, megszűnt. Pesten: Egy hónapra 1 fr 30 kr.p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre. 15 „ — „ „ Egyes Siam — „ 4 „ „ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaló pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-ut. Lalfertház 449. 392 Szerkesztési iroda: Őri utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1-jétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszantamittatik. ■■"■■■■■... Hétfő, junius 30-án. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 pg. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10p.kinyi külön bélyegdíj, előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Előfizetési felhívás a „PESTI NAPLÓ 1851-diki második félévi folyamára. A PESTI JVAPLT működése ismeretesebb a közönség előtt, semhogy azt újabban is fölemlegetni szükséges volna. Mutatta azt eddig a növekedő részvét, melyet törekvésünk irányában a t. olvasó közönség tanúsított. Bel- és külföldi levelezéseink érdekességét bizonyítanunk sem kell, melyek mellett az egyes rovatok tartalmasságát és érdekét növelni, a közönség iránti legszorosabb tartozásnak tekintettük. Lapunk jövő félévben is jelen alakját megtartandja. Béltartalmát illetőleg mindent elkövetünk, hogy a t. közönség megelégedését megnyerhessük, mit annál könnyebben hiszünk elérhetőnek, miután publicistáink elismert legjelesbjeit lapunk dolgozó társai közé számítjuk. Műtárunk politikai és szépirodalmi dolgozatokon kívül érdekes könyv- és színbírálatokat hozand rendesen ismert íróink legnevezetesbjeitől, miáltal irodalmunknak, s általán véve nemzetiségünknek véljük a legkitűnőbb szolgálatot tehetni. Előfizetési föltételek: Vidékre postán küldve félévre 10 frt. — évnegyedre 5 frt. p. p. Pesten házhozhordással félévre 8 frt. — évnegyedre 4 frt. p. p. ICS?" Tudomásul: a féléves előfizetés január 1-től junius hó utoljáig, — és július 1-től december hó utoljáig értetik. — Az évnegyedes előfizetés pedig az első negyedév: január 1-től martius hó utoljáig; — második negyedév: április 1-től június hó végéig; — harmadik negyedév: július 1-től September hó. utoljáig; — végre a negyedik negyedév October 1-től december hó utoljáig értetik. Az előfizetés elfogadtatik Pesten, a „PESTI NAPLÓ14 szerkesztő- s kiadóhivatalában, arutezai Laffertház, 449 sz. a. 1. emeletben, vidéken minden cs. k. postahivatalnál. Pest júniusban 1851. A „PESTI NAPLÓ“ szerkesztősége. TARTALOM. Telegraf! tudósítások-A Pester Ztg. és a nemzetiségek jogegyenlősége-Drezda- (Képcsarnok. A socialis élet. Pénz. Színház.) Páris- (Broglie úr nézetei a revisio fölött. Tocqueville ellenvetése. Berryer nézete. Egyes javaslatok. Az elnök utazása. Párbaj.) Tutin- (Miniszteri körlevél Hírek Szicilia és Rómából.) Bánáti levelek- XXVIII. (Az evangélikusok egyházi, és iskolai ügye. Kérvény. Újonczozás.) Nagykőrös- (A főgymnasium ügye. Egy amerikai látogató. Vallásügy. Tűzveszély. Kivégeztetés. Dohányzás és termelés.) Hivatalos- (Kinevezés.) Vegyes hírek és események-Politikai szemle. Francziaország. (Jun. 23-kai ülés. A democrat- socialisták értekezlete A revistabizottmány 24-kei ülése. Tocqueville.) Nagybritannia. (Az emancipations bill napirendre kitűzve. Greenwichbe képviselőjelölt Salomons. Cobden nyilatkozata. Az exeteri püspök. Vasutak.) Németország. (A hesszeni nhg. nejével együtt Berlinben. A Höchstben történt dolgok. Slezvig-holsteini ügy. Vándorlások Johannisbergbe.) Törökország (Esőzés. Sáskák. Rablók. Arabok fölkelése. Egyptomi követek.) Legújabb Millár. (Színészed delejte, kezdők számára. A dohány Romában.) Budapest, junius 30-án. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOKFrankfurt, jun 27. Bécs 66laie; 4t% 76. 5% 95%; ombardi 74%. Paris, jun. 26. 5% rente 93. 25. 3% rente 56. 15. — Thiers a szabadkereskedést megtámadja. Kasszel, jun. 27. — A útán megjelent rendeletek feloldják a kurhesszeni tisztikart az ország alkotmányára letett esküjétől, az esküvést új esküforma szerint rendezik az alkotmányral vonzat nélkül; a legfelsőbb katonai itélőszéket illető törvényt eltörlik, egyúttal igen kivételes amnesztia hirdettetik. Berlin, jun. 27. — Leuchtenberg herczegnő, a Würtembergi koronaherczeg és k. herczegnő váratik. — 5% 106, állad. köt. 87%, bankrészv. 96, Krakó 80, alsó sziléziai 89%, felső sziléziai 130%. kedvező. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. SZINÉSZETI DELEJTŰ. KEZDŐK SZÁMÁRA. Egressy Gábortól- Vége. *) Politikai történetrajz a színészre nézve alárendelt érdekű dolog. Az ő tanulási tárgya itt a tisztán embert. Különben is szükség, hogy a világtörténetnek általános ismeretét az iskolából már magával hozta legyen. Színésznek a történettanból, csak nagy jellemek, vagy események által nevezetessé lett korszakokat és bizonyos képcsoportokat szükség erősen emlékezetében tartania, nem pedig messze kiágazó részleteket, fejedelmi sorozatokat, országfölosztási, s hóditási tényeket sat. Ez utóbbiakra nézve alkalom szerint mindig lesz módja útbaigazodhatni. Keresse tehát mindenütt és mindenben a szorosan emberit, e szempontból vegye szemügyre a társadalmi és műveltségi állapotok mivoltát, átalakulásait , irányát és mértékét. Tanulja ismerni a szokásokat, erkölcsöket, életmódokat, viseleteket, és menynyire lehetséges , szerezze meg ezek képmásolatait, hogy az alakok annál elevenebben nyomják magukat a képzeletbe; tanulja ismerni s érteni különösen a kitűnő történeti jellemeket, minélfogva az életírások tanulmányára legtöbb figyelmet fordítson, nemcsak a végett, hogy a nevezetes személyekből koraikat és viszont ezekből amazokat megértse, hanem hogy az emberi természet mélyébe, a lélek és szív legittPest, jun. 30. Midőn kilépve a gyakorlati térre, kimondjuk véleményünket az iránt: miként lehetne legbiztosabban eszközölni a birodalomban létező egyes nemzetek közös érdekeinek megnyugtatását; hogyan lehetne az egyes nemzetiségek nyugalmát megszilárdítani, s a birodalom valódi erejét megalapítani, tüstént akadnak jó embereink, kik, mintha tartanának attól, hogy valahára teljesen kibékülve éljünk együtt, és egymás mellett, oly szándékot fognak reánk, mintha mások jogait megcsorbítani törekednénk önmagunkénak növelésével, s a birodalomban jogokat senkinek sem akarnánk biztosítatni, csupán magunknak, így jártunk a mi collegánkkal a Pester Ziggal. Lapunk 387-ik számában a nemzetiségek kosabb kamaráiba láthasson, s az emberismeret legtisztább forrásai föl legyenek előtte födözve. És ne csupán azon férfiak kössék le figyelmét, kiket vagy koruk szelleme, vagy az események rohama, vagy szerencsével párosult lelkierők az emberek fölébe emeltek, s kiket a történetírás magasabb pontjaira helyezve látunk, hanem azok is, kik a kortól, melyben éltek, félreismerve, vagy épen nem ismerve, zajtalanul hatottak, s egy új kornak voltak előkészítői; kiknek benső gazdag világa csendes természetű működésben nyilatkozók ; kiknek élete küzdelem ; kiknek pályája szintoly tövises és fénytelen volt, a mily tisztán világitó lelkeik Isten sugára, s a mily ernyedetlen volt szenvedélyek rugalmassága. Tehát ne csupán Nagy Sándorok és Caesarok, Árpádok és Hunyadok, hanem Socratesek és Galiliaeik, Kazinczyak és Széchényiek stb. elt. is tanulmányi tárgyakul veendők, — különösen a mi bennök egyéni, sajátságos és meglepő. E tanulmányszakban igen hasznos szolgálatot teend az emlékirodalom. És igen üdvös lesz a leggyakorlatibb módon, azaz : társaságban tanulni, nevezetesen beszélgetési, vitatkozási modorban, minthogy e módszer a színész cselekvő képességeit izgatja föl, és hozza élénk mozgásba. Mind e tanulmányokat az Ábrázolás mestersége viszi át az alkalmazásba, ez ad beléjök lelket, életet. De mielőtt a beszédműszerek és a test, egészben és részeiben, teljesen ki nem idomítvák, addig az előadás mesterségébe vágni soha nem kellene. A kezdő eljárása, a föllépés dolgában, kell hogy megfelelő legyen annak, melyet a szavazati gyakorlatoknál követett, azaz : a mindennapi élethez legközelebb álló föladatokkal kezdje, miket a legtermészetesebb módon fölfogni, nemcsak hogy képes, hanem valósággal kénytelen. Tehát eleinte, mint néma személy lépjen föl, és csak azután kis szerepekben. Használja ez alkalmajogegyenlőségéről szóltunk. Kimondottuk, miszerint a tapasztalás is bizonyítja ez elv kivihetlenségét. A P. Z. nekünk esik, és rettentően látszik haragudni azért , hogy mi ezt miért látjuk , vagyis inkább miért mondjuk ki a dolog valódi állását, miután az neki nem tetszik, bizonyos okokból meglehet, melyek azonban reánk nem tartoznak. Hogy a szándék, melyből a kérdéses czikk ellenünkben íratott, minő, kiviláglik azon öntudatos elferdítéséből állításainknak, melylyel e czikkben találkozunk. Ugyanis miután érintett czikkünket fordításban közölte volna, melyben a többi közte tétel is előfordul: „A nemzetiségek jogegyenlősége — az állampolgárok nyelvi jogegyenlősége, mely szerint nemcsak beszélheti mindenki saját nyelvét tűzhelye körül, s imádhatja azon eszmét, hanem a közigazgatás gépével összeférőleg azon körben , és határok között , melyet az államegység megtűrhet bomlás nélkül, hivatalos nyelvnek is használja.“ Ezen, nézetünk szerint, legjogosabb és legméltányosb nézetből ugyan mit magyaráz ki a Pester Z. ? Sem többet, sem kevesebbet mint azt, hogy „Csehországnak csak egy nyelve legyen, a cseh, Ausztria és Illyriának csak a német, ott a németek- itt a szlávoknak még moczczanni sem szabad.“ Lehet-e ennél már roszabb akaratú és ferdébb magyarázat? Lehet-e egy ala kat mindjárt arra, hogy az öltözködés és arczfestésben ízlését képezze, s magát ügyességre szoktassa. Hogy pedig az alkotásban gyakorolja tevékenységét , igen czélszerűen cselekszik , ha magát bizalmas magánkörökben egyes jelenetek, és apró történetek hevenyészett előadásához is szoktatja. Ezen mód igen alkalmas a színészi tehetségek sajátságainak teljesen szabad kifejlesztésére. Szülészeti tanulmányoknál általában a gyakorlat legyen mind a czél, mind az eszköz. Semmi sem tenné sükeretlenebbé a kezdő fáradalmait, mint hogyha egyoldalúkig, elvont elméletekbe temetkeznek. Kezdő csak akkor merjen magasabb lelkiállapotú, mélyebb hangulatú és szenvedélyesebb kifejezésű jellemeket vállalni, miután őt az apró, és úgyszólván hétköznapi természetű föladatok oda szoktatták, hogy fölfogása az élet és valóság útján járjon, s miután lelkében erős gyökeret vert a törvény, miszerint a legfenségesebb s legábrándosabb drámai alaknak is az egyszerű természet földéből kell ki és fölnőnie, ha emberi részvétet akar gerjeszteni. Csupán e fokozatot és rendet ismerő eljárás fogja megóvni a fiatal tehetséget minden természetien és mesterkélt modortól, míg ellenben nem érheti őt nagyobb szerencsétlenség, mintha megengedtetik neki, hogy az első buzgalom lángjának vakságával kapjon a legfönségesebb feladatokba, s a közönséges élettől legtávolabb járó lelkiállapotok visszatükrözésének óriási munkájába, hol aztán elhiteti magával, miszerint akkor játszik legjobban, ha ezen állapotok kifejezésmódjában minél inkább kerüli mindazt, mi a közéletben való és természetes. Legelső feladatákul azért legalkalmasabbak a vígjátékok, vagy polgári szíművek apróbb személyei. Majd az olynemű kis szerepek, melyek különböző nemzetek kifejezésmódjában , az emberi, nemzeti és társalmi állapotok többoldalú ábrázolásában szolgáltatnak tárgyakat,gyakorlati tanulmányokat. E feladatok rendében a szenvedélyek fokonkénti emel- s kedése tartassák szepi előtt mindenek fölött. csony ellenségeskedésnek világosb kifejezése mint ez ? Mit akar tehát a P. Z., ha azt nem, hogy a nemzetiségeket veszítse össze, s ezáltal a birodalom megszilárdulásának alapjait megrengesse ? Ily szándékú barátokat csak ellenségeinknek ajánlhatnánk, mert arra, hogy csak távolról is közremunkáljanak az izgatottság lecsendesítésére, épen nem valók. Most ő pártfogásába veszi az illyriai szlávokat, s annyi jogot igényel számukra, mennyit, ha fölkérnék, hogy tegye, aligha bírna megegyeztetni a birodalomnak szükséges egységével. De most az egyszer ezt tennie kellett, mert a hínárból, hová a magyarság gyűlölete által jutott, másként kimenekülni nem volna képes. Már most engedjen meg nekünk, ha hozzá egy kérdést intézünk. Magyarázza meg nekünk tisztán, világosan , mit kíván az egyes nemzetiségek számára még az általunk fölebb idézett jogokon kívül? Többféle önkormányzást kíván-e az egyes koronaországok kebelében? Azt kívánja-e,hogy minden népfaj lakása szerint egy kikerekített nemzetiségi autonómiát képezzen, melynek országgyűlése, és tán még vagy egy két felelős minisztere is legyen ? Azt kívánja, hogy ha véletlenül egy faluban három négyféle nemzetiség együtt lakik, az ugyanannyi elszigetelt kerületekre oszoljék föl, melyeknek egyesülési kapcsát csak a mi-E közben követeljék egymástól a kezdők, a színművek tartalma és irányának fejtegetését ,az egyes szerepek taglalatát s magyarázatát. Őrizkedjék a kezdő kizárólag a hiúság , vagy önzés sugalmait követni szerepszaka választásában. Ellenkezőleg, tegye próbára erejét különbféle szerepszakokban, miszerint e kísérletek kitüntessék, hogy tehetséges, melyik szak felé hajlanak túlnyomólag. Sok példa van rá, hogy nagy színészek éveken keresztül tévedeztek és fáradoztak hamis irányban, míg utóbb is egy véletlen alkalomnak kelle fölfedeznie szellemük igazi irányát, s kimutatnia a szerepszakot , melyre születtek. Ez oda mutat, hogy a kedv és vonzalom valamely szerepszakhoz, gyakran ellenkezésben áll a színésznél természeti hivatása mivoltával. Vigyázzon a kezdő, hogy valamely művész egyéni típusa észrevehetőig reá ne ragadjon, s egy ily szeretett előképnek szolgai majma ne legyen. A nagy művész előadási módjának eredetisége és önállósága, mely a kezdőt megkapja, épen arra inti őt, hogy ne utánozzon senkit, hanem legyen művében szinte önálló és eredeti. Nem a mód, nem a külső formák azok, miket a kezdőnek művészi példányoktól eltanulnia kell, hanem az elvek, a törvények. Ezekben áll a nagy műalkotványok lelke. Szívja magába ezeket, és lehullje viszont saját műveibe, miket egyedül maga, függetlenül alkotott. A színművészet ismétli az életet, képmásolja a természetet, melynek örökké új alakjai, magukat a színész lelkében visszatükrözik. E szó , utánzás , a színművészet világában csupán alkalomszerű és physikai fogalom , másként értelme nincs , nem létezik. Magában értetik , hogy , miután a kezdő ifjú magát gépi oldalról kudoratta, oda fog törekedni, hogy szellemét, gondolkozása módját, sérelmeit művelje, nemesítse. A színészi önképezés nehéz és sokoldalú munkája