Pesti Napló, 1852. szeptember (3. évfolyam, 744–768. szám)

1852-09-23 / 762. szám

zatai Francziaországhoz még korán sincsenek végle­gesen rendezve a barátságos lábra helyezve , s o­t inkább­­is bonyodalmak s nehézségek vannak kelet­kezében , az „Independ­nce belge“-t azon felszóla­lásra bírja, hogy valóban váratlan nehézségek tá­madtak s alkalmat szolgáltattak értekezletekre, melyek igen élénken folynak. De miután ezen érte­kezletek még eredményre nem vezettek, tanácsolja minden párt közlönyeinek , tartózkodjanak egyelőre megjegyzésektől oly közbejött esetek felől , melyek jelemét és horderejét különben is csak igen tökélet­­lenül ismerhetik. Olaszország, Turin, sept. 15. — A „Patria“ tu­dósítása szerint Bermondi gróf semmitőszéki állam­­ügyész Costa perében a bünteté­s maximumát kí­vánta ellene alkalmaztatni, mely a hivatalátóli el­­mozditatásban áll, a nélkül, hogy igényt tarthasson nyugdíjra. Paleocapa, közmunkás miniszter ma Lyonba uta­zik el. F. hó 14-kén jelent m­eg Chamberyben­­ „Nouveau Patriote Savoisien“ 1-ső száma, mely a megszűnt „Patriote Savoisien“ helyébe lép. Programmjában ígéri, hogy a statútumban előírt határok közt kíván tartózkodni. Bonnevilleben egy hamis pénzverő fogatott be. Egyházi és nevelési ügyek.­­) „Tudósitvány a jászóvári premontrei kanonok­rend rosnyói nagygymnasiumáról. 185­s-diki tanév. I. Folyam. Közrebocsátja Hubcsik Elek, premontrei kanonok s gymnasiumi igazgató, Augusztus hó 1-jén.“ Kocsiss J. Ádám tanár „Viszszapillantás a hajdanra“ czím alatt, egybevető észleléssel keresz­tül vezeti az olvasót az őshajdan népeinek történetén, itt-ott egyes észrevételeket fűzve a történelmi ada­tokhoz , alkalmasokat azon lehozásnak megalapítá­sára, hogy ,,ha már a pogány vallás ily nagy tényező volt a népek életében, pedig alig emelkedett az ér­tékek fölé, mennyivel inkább jelentékenyebb a kér. katti. religio, mely az igazság és erkölcs vallása, melyben legtökéletesb szellemi lényt, isteni hittant, legfölségesebb morált és épületes isteni tiszteletet veszünk észre.“ Sajnáljuk, hogy t. értekező kinyi­latkoztatott vallásunknak, a megváltás utáni kor történelmeire gyakorlott kihatását legalább rövid sorokban, főleg az összefüggés tekintetéből, meg nem érintette. Az ifjúság, forgatván kezeiben ezen jó irányú szavakat, bizonynyal meg fog győződni róla, hogy religio az emberi nem főkincse, mely­nek eszméin szerezhet az ember valódi erkölcsi s pol­gári erényeket, az emberiség rendeltetésének megfe­lelőket; valamint meg fog győződni arról is, hogy a religióban gyökeredznek azon fő eszmék , melyek nélkül az ember durva anyag és az érzékiségnek szolgáló mű. Ily nézeteket az ifjúság előtt nem lehet elég sokszor fejtegetni. Juhász M­ihály tanár­­kedé­lyes értekezése levélben e kérdést tűzi ki: „Micsoda a szellemi élet, s tudományos kifejlődésének legbiz­­tosb talpköve ? S mi hasznos és szükséges nemzeti irodalmunk élesztésére nézve?“ S e kérdésekre a lelkes tanár a lángoló hazaszeretet ékes szavaival vá­laszol. A „történeti és statistikai adatok“ érdekes olvasmányt nyújtanak. Rendkívüli tantárgyul a szláv nyelv ismeretének megszerzésére alkalom nyuttatott, azonban a felső osztályokból senki, az alsókból pedig csak hárman látogatták ezen nyelvtani felolvasáso­kat. A tanuló ifjúságnak száma mind a nyolcz osz­tályban 145. Végre közöltétnek az anyanyelven ki­dolgozott nevezetes­ darabok , és egy segélydij ala­pítvány 1840-ből, m­ely szerint 3 ifjú egyenkint 20­0 forint segélydijban részesült. m) .,A nagyváradi nyolcz osztályú gymnasium év­könyvei. II. Folyam. 185­*—ki tanév. Közrebocsátja Dr. Krausz G. László premontrei kanonok s gymna­siumi igazgató julius hó 31-kén.“ Dr. Kovách M. Antal tanár alaposan értekezik a mennyiségtannak gymnasiumainkban való előadásáról. Mi teljesen aláírjuk azon nézetet, hogy a mennyiségtanra nézve, a tanterv szerint is , az önfelkeresési , alkalmazási képességet kell a gyakorlat mezején megedzeni , de épen ennélfogva eltérünk a stigmographiai módszer­től , úgymint mely a mértani alaktan roszul nevezett nézlettan, (Anschauungslehre) gyakorlatában vajmi gyakran gépiességgé fajul. — Mi nem tartjuk elég­ségesnek az elemek ismeretére nézve az idomképzést, az alakítást, sőt megkívánjuk tanítványainktól a könnyű , magukból az előzetekből folyó bizonyí­tások menetét , mivelhogy így , és csak így leen, képes a tanuló a tételek bizonyításainak önfel­­keresésében és a feladványok megfejtésében sikere­­sen előhaladhatni. A statistikai adatokból kiemelen­dőnek gondoljuk az érdemsorozati könyvnek kivona­tát. Általában e tudósítvány, szerkezetre nézve, a jelesbek közé sorozandó. A tanuló ifjúság összes szá­­m­a első félévben 311, a másodikban 316, közölte­­tik a tanuló ifjúság névsora is. n) „Minorita rendű aradi nagygymnasium ér­tesítője 1858-ki tanévre.“ „Sidy Ferdinand tanár rövid szavakban kiegészíti az aradi gymnasiu­mnak 1858-ki tanévben kibocsátott történeti vázlatát, leró­ván azon köteles hálát, melyen ezen az alföldre nézve oly fontos feltanoda lelkes pártfogói iránt az összes haza, a tanuló ifjúság tartozik. A város bölcsei, nem különben a virágzásnak induló minorita rend nem készek új kötelezettségeket fölvállalni a tanuló ifjú­ság sikeres művelésének érdekében. Hisz ott, hol a szellemi beruházásról van szó, káros a fillérkedés. Mi is mondjuk: Adjon Isten több ily polgárt a hazá­nak. — Markovics Rókus tanár tanulságos értekezést közöl, miszerint „a természettan ismeretéből haszon­nal párosult gyönyör szivárog.“ — A tanárok mino­rita rendiek. Rendkívüli tárgyakat előadattak: a fran­czia nyelv, szépírás és rajzolás. A tanszerekre nézve meglepőnek találtuk, hogy „lakhely nem léte miatt, physikai szerek megszerzéséről mindeddig gondos­kodni nem lehet­.“ — A szettartott szigorlatok rova­tában dicsérettel kell k­iegemlítenünk azt, hogy az oly kihatású nyilvános szavazatok megtartottak. Előadás­ban­ pontosság (­bátorság, kiejtésbeni tisztaság és kellem, és hogy többet ne említsünk, bizonyos illem­teljes magaviselet az , mi az ily nyilvános szavala­tokból a tanuló ifjúságra sikeresen áradozik. A ta­noda ifjúsága volt 270, kik közül 16-an 2100 pftnyi ösztöndíjban részesültek. Zweiter Programm des neu organisirten k. Gymnasiums zu Temesvár am Schlüsse des Schul­jahres 1852. Veröffentlicht am 30. Juli durch den Director des Gymnasiums und k. k. Schulrath Ignz Mannhardt.“ Maga az igazgató értekezik a latin re­mekíróknak tanulásm­ódjáról, különös tekintettel az azon vidékbeli ifjúság előismereteire. Az évi történet vázlatból föltűnt előttünk az, hogy a tanodai tör­vények az ifjúság előtt ki nem hirdettettek. Mi pae­­dagógiai szempontból nagyon is szükségesnek tartjuk a helyi körülményekhez kellőleg idomított tanodai törvényeknek tekintélyes kihirdetését; ezek révén a fegyelemnek alapját; valamint az illető hatóság is csak ezeknek mér vesszejével alapíthatván meg ítéle­tét. A tanárok kegyes tanító rendiek közül valók Volt e féltanodában, a rendes tanárokon kivül, még elfoglalva 4 melléktanár. Szabad tantárgyul előada­tott a franczia , nem különben az olasz nyelv. Az ifjúságnak száma 167, kik közöl ezen németajkú féltanodában — a rovatok szerint — 39 tartozott német, 64 a magyar, 41 a szerb, 19 a román, a honát, és 2 a tót nemzetiséghez. Közöltéinek még azon föltétek, melyek mellett a tanonczok tanodába fölvétethetnek. Az érettségi vizsgálatra 10 ifjú jelentkezett, kik közül 2 annak megtartása előtt viszszalépett. pl „Értesitvény a bajai tanodáról 185%-a tanév­ben. Szerkesztette Horváth Ferencz, Kalocsa megyei áldozópap , hittudor és a bajai tanoda igazgatója.“ A­z áldozni kész városokhoz méltán számíthatjuk Baját, melyben tetemes költségen az új szervezés szerint féltanoda létesült. „Az új tanrendszer rövid védelme“ czim alatt, igen mérsékelt dialecticával tárgyaltatnak azon védvek, melyeket a szakrendszer helyessége mellett felhozni szoktak. S noha itt a nézeteket teljes­ általánosságban találjuk kifejezve, mégis, minthogy az egyes tantárgyaknak kezelése a tanterv folyama szerint vázoltatik, az ily felvilá­gosító sorokat alkalmasoknak találjuk a még itt-ott felmerülő kételyek és tévnézetek szétoszlatására. A taná­rok, egyet kivéve, részint kalocsa-, részint pécsmegyei áldozó papok. Üdvözöljük a tanodai vá­lasztmánynak megalakul­ását. A felsőbb helyről ér­kezett rendeletek után felsoroltatik a tanodai ifjúság száma 1830-dik évtől. 1850­-ben volt az ifjúság száma 109. g) „Nagy-károlyi kegyes tanitórendü algymnasiu­­mi programm , melyet 185­2-ik tanév végével közzé tett László Alajos igazgató.“ A paedagogiai vázlat, nemkülönben a tanodai tanácskozmányok leírása érdekes olvasmány. A tanárok a kegyes tanitórendiek közül valók. Mi ezen algymnasium tanodái ifjúságát illeti, ennek száma a szakrend per behozatala óta nagyon megcsökkent, úgy , hogy folyó 1852-ben 72 tanuló volt. A közölt jegyzőkönyvi kivonat szerint tiz év alatt ezen altanodában valláskülönbség nélkül járt 1832 ifjú. A szózat, mely az ifjúsághoz a tano­dai bizonyítványok kiosztása alkalmával tartatott, kissé nehézkes irmodorú. Valóban kívánatos , bár minden igazgató az ifjúság iránti szeretettől átmele­­gülten , atyai szózatot intézne , nemcsak de örök és kedves emlékül, azt kinyomatva átadná a tanodából övéik körébe távozó tanulóknak. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet. 139 szám. Pest, csütörtökön, September 23. 1852. L­INDA. Opera 3 szakaszban. Zenéjét szerzette Donizetti. Fordította Egressi Béni. Első szakasz: „Elutazás“ személyei: Boisfleury marquis — — — Benza. Gráf Sirval — — — — Reszler. Iskolamester — — — — Udvarhelyi M. Antonio — — —■ — Vangel. Mártha, neje — — — Hubenainé. Linda, leányuk — — — Kaiser­ Ernstné. Pierotto, árva savojárd gyermek Pajor Anna. A marquis ügynöke — — Bratka. Második szakasz: „Paris“ személyei: Boisfleury — — — - Benza. Gróf Sirval — — — — Reszler, Antonio — — — — — Vangel. Pierotto — — — — — Pajor Anna. Linda — — — — — Kaiser-Ernstné. Harmadik szakasz: „Hazajövetel“ személyei: Boisfleury — — — — Benza. Gróf Sirval — — — — Reszler. Iskolamester — — — — Udvarhelyi M. Antonio — — — — Vangel. Mártha, neje — — — — Hubenainé. Linda — — — —• Kaiser-Ernstné. Pierotto — — — •— Pajor Anna. Savojárdok és savojárdnők. Pajor Anna, mint új szerződött tag, először lesz szerencsés föllépni. Kezdete 7 órakor, vége 9­ után. Felelős szerkesztő : BÉCSI EMIL. 592 GŐZÖSÖK HIRDETÉSEK 15* MENETEI 20-tól kezdve. 1852-ik évi September A) A Danán: BÉCSBÖL Linczbe és vissza : naponkint. BÉCSBÖL Pestre és vissza : naponkint reggeli 6 órakor egy nap alatt. PESTRŐL Bécsbe : naponkint 2 órakor délután. PESTRŐL Zmonyba : minden vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken reggeli 7 órakor. PESTRŐL Orsovára : minden hétfőn reggel 2 órakor, és minden pénteken reg­gel 7 órakor. (Az utasok pénteken a zim­onyi gőzössel Zimonyba men­nek, és onnan megérkezés után közvetlen az ugyanott levő gőzösön szállíttatnak tovább Orsováig). PESTRŐL Galacz- és Konstantinápolyba, úgy a török- valamint az oláh partré­­szen , minden hétfőn reggel 2 órakor, és ezenkívül csupán a török partrészen minden másod pénteken, tudniillik : September 24-kén, ok­­toberg és 22-kén, és így tovább minden 14-dik napon reggel 7 órakor. PESTRŐL Odessába : hétfőn September 20-án, october 4- és 18-kán, november 1-jén és így tovább minden második hétfőn reggel 2 órakor. ZIMONYBÓL Pestre : minden kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap esti 6 órakor. ZIMONYBÓL Orsovára : minden kedden reggel, és minden szombaton estve. ZIMONYBÓL Galacz- és Konstantinápolyba : minden kedden, valamint az oláh­­ügy a török partrészen, és ezenkívül minden második szombaton úgy­mint : September 25. october 23-kán és így tovább minden 14-dik na­pon csak a török partrészen estve. ZIMONYBÓL Odessába : kedden September 21-kén, october 5- és 19-kén, no­vember 2-án és így tovább minden 14-dik napon. ORSOVÁRÓL Pestre : minden hétfőn és csütörtökön. ORSOVÁRÓL Galacz- és Konstantinápolyba, úgy az oláh- valamint a török part­részen : minden szerdán, s ezenkívül vasárnap September 12-dikétől kezdve : minden második vasárnap csak a török partrészen. ORSOVÁRÓL Odessába : szerdától septemb. 22-től kezdve minden 14-dik napon. GALACZRÓL Konstantinápolyba : minden vasárnap , azután September 16-tól kezdve minden második csütörtökön. GALACZRÓL Odessába : September 26-tól kezdve minden második vasárnap. B) A Tiszán: SZEGEDRŐL Szolnok­ és Tokajba, minden hétfőn­­ és csütörtökön délben 12 órakor. SZEGEDRŐL Zimonyba, minden csütörtökön­ reggel. SZOLNOKRÓL Tokajba, minden kedden és pénteken a pesti reggeli vasútvonal megérkezte után. SZOLNOKRÓL Szegedre : minden kedden és szombaton a pesti reggeli vasutvonal megérkezte után. TOKAJBÓL Szolnok­ és Szegedre : minden pénteken és hétfőn reggel 5 órakor. ZIMONYBÓL Szegedre : minden szombaton délben. C­ A Száván: ZIMONYBÓL Sziszekre: minden szombaton reggel, azután october 10—től kezdve mindegyik hónap 10, 20 és 30-án egész a hajózási időszak bezártáig. SZISZEKRŐL Zimonyba, minden szerdán reggel, azután october 15—töl kezdve, october 15-én és 25-én, és mindegyik következő hónapnak 5­, 15- és 25-kén egész a hajózási időszak bezártáig. A gőzösök megérkezte­kestre , BÉCSBŐL : naponkint estve. ZIMONYBÓL : hétfőn, kedden, csütörtökön és szombaton délután, ORSOVAROL : szombaton délelőtt egyenesen, és csütörtökön dél­után pedig a zi­­monyi gőzössel.­­ Közbejövő változások különösen tudatni fognak. A cs. k. sz. első Dunagőzhajózási-társulat 611 EGtiEXBERIIER és FIA nagyiskola-könyvek, akad. könyvárusoknál CD Pesten, megjelent s állatok minden könyvkereskedésben kapható : ÉKESSZÓLÁSTAN­­AZ Ó (CLASSICA UTERATIJRA, vagy görög és római remekirodalom történelmének főbb pontjai. Irta S­Z­E­ERÉ­NYI Ára fűzve 1 forint 30 kr pengő pénzben. JÓZSEF, 1851. KIADJA EMICH GUSZTÁV. — EMICH ÉS EISENFLS KÖNYVNYOMDÁJA , ÚRI-UTCZA 8SZ.

Next