Pesti Napló, 1853. február (4. évfolyam, 869-891. szám)
1853-02-05 / 872. szám
1853. negyedik évi folyam. 872 ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k. p. Félévre . 10 „ — „ „ A havi előfizetés , mint a ■ számonkinti eladás is megszűnt. Pesten: Egy hónapra 1 f. 30 k. p. Évnegyedre 4 ,, — ,, „ Félévre . 8 „ — „ „ Egyed szám . . 4 „ „ PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalába. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: Úri-utcza 8. sz. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. ............? Szombat, febr. 5-én-HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy-1 hasábos petit-sora 4 p. krjával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre lefizetendő a Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünnep utáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. TARTALOM. Kereskedelmi kebelzetek organisatiójai. Levelezések. (Páris : A császár házasságának hatása. A hatalmasságok tartózkodó állása és Drouyn de Lhuys jegyzékirata. A Siécle a fenyegető jegyzék létezését erősiti. A pápának Francziaországba jövetele. Donnet Romába fog menni. — Debreczenből: Takarékpénztári gyűlés.) Hivatalos. (Kinevezés.) Fővárosi hktár. Francziaország. (A bűnbocsánat. A követek családa. Nagy szerencsétlenség. Estély a pénzügyminiszternél. A republikánusok menekvése Cayenneből. Nagybritannia. (Postaügyi meeting. Egy Brazíliából érkezett s egy kivándorlási hajó. Az Aberdeen minisztérium tagjainak ismertetése.) Németország. (Berlin, Frankfurt. München.) Helvetia. (Bern . Pótválasztások. Grütli-egylet terjedése. Délkeleti vaspálya. A freiburgi kormány és Marilley püspök.) Spanyolország. (Madrid.) Olaszország. (Turin.) Törökország. (Konstantinápoly : nagyúri fermán. — Abd-el-Kader. Aliz bey ) Montenegrói dolgok. Amerika. (Forradalom Tamaulipasban. A New-York Times elmélkedése. Nagy hózivatar.) Legújabb posta. Telegrafi tudósítások. M n tár. (Rhapsodiák Erdély történeti múltjából. IX.) Budapest, febr. 5-én- Pest, jan. 30. Még sokkal fontosabb, jótékonyabb a maga nemében szélesebb körvonalakra kiható, mint a minap tárgyalt „utasítási tervezet az iparügyben, ugyancsak a budapesti keresk. s iparkamra másik műve:“ a kereskedelmi kebelzetek organisatiója.“ Mindkét munkálatát a kamrának meleg részvéttel üdvözli szívesen a közügybarát, s hogy a kamra név szerint az elsőre nézve mennyiben érdemli meg a közelismerést, azt olvasóink a közölt vázlatból eléggé megítélhetik; azonban miután a kereskedelmi kebelzetek szervezésének s alakításának kérdésére sokkal nyíltabbat hagyatott az 1851-ks legfelsőbb ideigl. keresk. iparos utasításban, mint az iparügy némely más részleteit illetőleg, miket a kereskedelmi kamrák most utánpótolni hivatvak , ennélfogva a kamra jelen műve, úgyis mint közérdekű tárgy, úgyis mint reputationális ügy, kissé több figyelmet igényel. Mert jóllehet a szóban forgó kérdés nyílt oldala azon üdvös előnynyel bírt, hogy a kamra kevesbbé látta magát kötve bizonyos normatívumokhoz, mivel a felsőbb helyről előtűzött iránynézetek csak némely pontjára vonatkoznak a kebélzeti szervezménynek, mégis ha számba vesszük azon körülményt, hogy mily csekély elemeket nyújt hasonló munkálathoz nálunk a gyakorlati élet, hol, fájdalom, még oly megye is találkozik, melyben egyetlen kereskedelmi kebelzet sem létezik, s hogy ennélfogva magának a kamrának kellett mégis a szervezeti alapot elkészítnie, nem tagadhatjuk meg tőle a fáradalmas s óhajtott gyümölcsöket ígérő munkálkodás érdemét. Mielőtt azonban a kereskedelmi kebelzetek számára a budapesti keresk. s iparkamra által készített alapszabály tervezetének ismertetésére térnénk, előrebocsátjuk lényeges tartalmát egy a frai helytartóság részéről mult évi dec. 14-én valamennyi kerületi kormányhoz intézett kibocsátványnak, melynek pontos keresztülvitele minden elsőfolyamodásu iparhatóságoknak szorosan meghagyatott, s melynek illető vezérpontjait a kamra alapul használta fel az említett alapszabályok némely szakaszainál. Nagyfontosságú e kibocsátvány azon jelleménél fogva, mivel a nálunk annyira rendezetlen állapotban sinlő kereskedelmi ügy jobb karba helyezését hatályosan elősegíti. Tudomás szerint az ideigl. keresk. s iparos utasítás 36-ik §-a rendeli, hogy minden kereskedő (a szabadon engedett kereskedés kivételével,) köteles valamely testülethez csatlakozni, miután azonban a kereskedelmi ügy nálunk még nem bír a kellő létegzetes tagozattal, mely e rendelet életbeléptetéséhez kivántatnék ; másrészt a megkívántató kereskedelmi pénzalap körül feltűnő s okszerűtlen aránytalanság uralkodik országszerte, ennélfogva természetes szükségnek látszott a kereskedelmi ügy létegzetes tagozatára, mely egyszersmind a helyviszonyoknak megfeleljen, közrehatni, nemkülönben a már fenálló s útan alakuló testületek keresk. pénzalapjait, bekeblezési s egyéb díjakat a hely, lakossági és jelesen a kereskedelmi viszonyokhoz képest szabályozni. A nm. helytartóság eziránti javaslatait a m. minisztériumhoz fölterjesztvén, ez az említett javaslatokban felállított elveket általán véve helybenhagyó s egyes "kérdésekre az óhajtott utasításokat megadó, miknek nyomán a kerületi kormányok irányzatai a következő pontokat nyerték . Éspedig mi magát a testületek alakítását illeti: ezek helybenhagyása az illető kerületi kormányokra ruháztatik; a testületbel állás kötelezettsége előlegesen csak a kalmári kereskedésre terjesztetik ki; a pesti nagykereskedői testület és a gyárnokok itt kérdésen kívül állanak, s ezekre nézve az illető határozmányok bírnak kötelező erővel. Kebelzetek alakulására közrehatni az elsőfolyamodású iparhatóság — névszerint a megyefőnök tiszte, kiknek köréhez tartozik gondoskodni, hogy minden járásban, hol kereskedelmi kebelzet még nem létezik, ilyen alakuljon, s az illető kereskedők odacsatlakozzanak. Ezen csatlakozás eszközlésére kényszerítő eljárásnak helye általán véve ugyan nincs, mindazáltal megengedtetik az iparhatóságnak, ott, hol azt tanácsosnak tartaná, vagy 6 hónapi határidőt kitűzni a csatlakozásra, bizonyos mérsékelt büntetési díj fizetésével róván meg elvégre a bekebleztetni vonakodót. A testületi szabályok alkotása s érvényessége tekintetében különbség létezik az 1848-ik évig már létezett s az azóta keletkezett vagy alakulófélben levő testületek szabályai közt, s míg ez utóbbiakra nézve egy, az összes iparkamrák javaslatai nyomán készülendő formulare fog helybehagyási mintául használtatni, amazok szabályai sértetlenül meg fognak hagyatni, mennyiben t. i. a jelen s az 1848 óta kereskedelmi ügyekben kibocsátott rendeletekkel nem ellenkeznek. Jóllehet továbbá a kereskedelmi pénzalap általános kelléke a kalmári kereskedésnek, mégis elvül állíttatik fel, mikép a kereskedési jognyerés nem függ annak kimutatásától, s ez minden tekintet nélkül a pénzalapra osztandó : csak miután az engedély megadatott, utasítandó a jognyerő a szabályszerű pénzalap kimutatására a kerületi kormány előtt. Azon kereskedő, ki 1851- ki ápril 1-je — mint a keresk. és iparos utasítás életbelépte előtt nyert engedélyt, erre nem szorítható— ha valamely keresk. kebelzethez csatlakozott , mindazáltal rendes könyvvitelre, tőkéjének az évi mérleg elkészítése után a főkönyvbe vezetésére köteleztetik, s csak azon esetre tartozik a pénzalapot kimutatni, ha czimzetét bejegyeztetni kívánná. Az engedély csak egy személyre adatik, ennek azonban szabadságában áll nyilvános társakat maga mellé fölvenni, s csak egyes esetekben, péld. részvénytársaságoknál , történnek kivételek e szabály alól. Az osztály- és vegyes kereskedés előbbi jogaiban meghagyatik, de ha valamely nagyobb város kereskedelmi kara, tekintettel a forgalom helybeli viszonyaira, a kereskedésnek osztályokkiszoríttatását kérné, ez iránt a n. m. helytartóság határoz. Egyébiránt a vegyesáru kereskedés tulajdonosa nem köteles minden a kereskedésben előforduló czikkeket tartani, sőt szabadságában áll üzletét osztálykereskedésre szorítani. A bizománykereskedés, azaz kereskedelmi ügyletek ellátása saját név alatt — de egy másiknak megbízása és számadására — minden jogosított kereskedőnek megengedtetik, különös előnyök azonban nem köttetnek vele össze, s ennélfogva új pénzalap sem kívántatik üzletéhez. Ugyanez osztályba soroztatik a szállítványi kereskedés és szállítványi üzlet, amennyiben első alatt mások számára történő áruvásárlás s küldeményezés, másik alatt pedig idegen jószágnak önfelelőssége s kártérítés melletti szállítása értetik. Mi ezek után a pénzalap mennyiségét illeti: ennek az ideigl. utasítás szerint nem szabad 8000 ftot meghaladni, sem 1000-en alul lenni; mindazáltal az uralkodó aránytalanságok mellőzése tekintetéből, szükséges azt a kereskedés tárgyaihoz s a kereskedési viszonyokhoz képest különböző osztályokra sorozni, miként a következő táblázat mutatja: Kereskedési viszonyok szerint a helyek következőleg vannak sorozva: I. osztály. Pest. II. osztály. Arad, Debreczen , Győr, Kassa, Nagyvárad, Pozsony. III. osztály. Beszterczebánya, Buda, Miskolcz, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Soprony. IV. osztály. Balassagyarmat, Eger , Eperjes, Esztergom, Felsőbánya, Gyöngyös, Holdmezővásárhely, Igló, Kanizsa, Késmárk, Komárom, Körmöcz, Kőszeg , Lőcse, Nagybánya, Nagyszombat, Rimaszombat, Rosnyó, Sátoraljaújhely , Selmecz, Szatmár , Szegzárd, Sziget, Ungvár, Veszprém, V. osztály. Aranyosmaróth, Bakabánya, Bártfa, Béla, Békés, Beregszász, Bonyhád, Böszörmény, Breznóbánya, Csongrád , Czegléd, Dunaföldvár, Félegyháza, Galgócz, Göllnitz, Göncz, Gyula, Huszt, Jászapáthi, Jászberény, Ipolyságh, Kalocsa, Karczag, Kecskemét, Keszthely , Kismarton, Kisújszállás, Korpona, Körmend , Libetbánya, Liptószentmiklós , Losoncz, Lubló, Maád, Magyaróvár, Makó, Mohács, Mosony, Munkács, Nagykálló , Nagykároly, Nagykőrös, Nezider, Nyíregyháza , Nyitra, Orosháza, Paks, Pápa, Podolin, Sárospatak, Siklós, Stomfa, Szakolcza, Szarvas, Szentendre, Szentes, Szepesolaszi, Szepesváralja , Szigetgyőr, Szigetvár, Szolnok , Szombathely, Tálya, Tarczal, Tata, Tiszolcz, Tokaj, Tolna, Vácz, Zalaegerszeg. VI. osztályba tartoznak mindazon helyek, melyek itt nem neveztetnek, s melyekben kereskedés állittatik. Megjegyzendő, mikép az edény- és szalagáru kereskedés csak azon esetre vétetik osztályzás alá, ha az mint külön jogosított kereskedési ágazat vezettetik. „ .... ... Pénzalap-osztályok. Kereskedési osztályok. __________ ________ ~ i. | H. | ii. | ív. | v. | VT Fűszer és anyag áruk. 8000 6000 4000 3000 2000 g Vasáruk. 8000 6000 4000 3000 2000 •§ Posztó-áruk. 8000 6000 4000 3000 2000 g • Körös -áruk. 8000 6000 4000 3000 2000 « £ Vászon. 8000 6000 4000 3000 2000 S‘® Divat-áruk. 8000 6000 4000 3000 2000 ’S ® Selyem. 8000 6000 4000 3000 2000 Papiros. 6000 4500 3000 2000 1500 -“Ü Bőr. 6000 4500 3000 2000 1500 g-S Szalag-áruk. 4000 3000 2000 1500 1000 * £ Edény. 4000 3000 2000 1500 1000 d S. Kalap-áruk. 4000 3000 2000 1500 1000 § Vegyes árukereskedés. 8000 6000 4000 3000 2000 ® A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA RHAPSODIÁK. ERDÉLY TÖRTÉNETÉBŐL.Folytatás. *) IX. IV. Béla. A Mongolok, István herczeg. (1235—1270). II. András meghalt, s a 30 éves IV. Béla lépett helyébe, 1235-ben : nagy kormányférfi, de szerencsétlen hadvezér. Pedig kevés korszaka volt a magyarnak, hol a királyban több hadi talentom kivántatott volna, mint épen ekkor. Erdélyt nem lévén követelő herczeg, Gyula vajdára bízta, kit felébbről ismerünk. *) Lásd Pesti Napló. 871 számát. Erélyesen kezdé meg uralkodását. A német császár, II. Frigyes, követét, kit mint hűbéreséhez akart intézni, elutasította. Az ország nagyainak ebédet adott, s ott azokat, kik apja életében ellene voltak , elfogatta , megbüntette. . . . Dénes nádornak, mint felségsértőnek, szemét kitolatá. Hogy az elhatalmasodni indult országbárókat visszalökje, azon székeket, melyekre azok a király előtt le szoktak vala ülni, elégetteté. Országgyűlést tarta , melyben Kumania, vagy is Moldva királya czimét felvevé.1) S e mellett azon várjószágokat, melyeket apja eladogatott, visszavette. Azon szokást eltörlendő, miszerint a nemesség egyenesen neki panaszlá ügyeit, elrendelé, hogy minden kérelem írásban menjen ebbe, hogy írásban válaszoljon. Hogy a papságot magától függővé tegye, a püsp. Dönthetlen kérdés mai napig, meddig terjedett a régi Moldva Erdély felé ? Nekem egy székely bejszéllé , hogy ők azt tartják , mikép a száraz Serétig terjedt. Ide mutat a milkoviai püspökség itt fekvése, ide azon sok magyar és magyar nevű falu, mi máig fen van Moldvában, pökök választását hatalmába kelité. Ily erélyes reformok közepeit lepi meg a világ-esemény, milyet a kunok beözönlése óta Európa nem látott. Ázsia fen lapályain, honnan a kúnok is jövének, uj népözön kezde hullámzani, a mongol nép. Addig a világtörténet még nevét sem ismerte e népnek. Dzsingis khán egyszerre csak felemelkedik, s rabló népének milliójival egész Ázsiát elborítja. Tűzvész volt, mely után csak romok maradtak. Ő meghalt, helyébe Oktai fő , egy még nagyobb Dzsingis khán , ki most már nemcsak Ázsiát, mondhatni az egész ismert világot elbobító : hat év alatt, az egész föld egy negyedét.1) Mint a vihar, mely előre küldi zúgását, küldé kegyetlenségének rémhírét e nép. Európa készült, fegyverkezett , de ily villámgyorsaságra nem számított. A pápa prédikáltatott, a császár szövetkezett, de minden hiába. Fél millió ember ellenében, kik futósabb lovakkal, keményebb nyilakkal, vérszomjasabb kebellel jöttek , az egyet nem értő, egymással barátságtalanul élő Europa, mitsem kezdhető. Oktai Európára Bathu khánt küldé, mint a kö- I vetkezés mutatá, egy nagy hadvezért, ha rablófőnököt igy lehetne czimezni. Rottecks Allgemeine Geschichte V.B. 215—220. lapon. Már 1236-ban Erdély határinál állt, s úgy látszik Brassó vidékére egy beütést intézett , legalább a brassói templom falán volt annak, megjegyezte, hogy ez évben ott jártak . . . Erdély készült, városokat, kastélyokat emeltete. . . . Ekkor 1239-ben épült többek köztt Enyed kastélya. A siralmas 1241. év volt kitűzve, hadjáratok egy uj szinterét elfoglalni. Az év mártiusában Erdélytől fel Morva-Sleziáig nyúlt a mongolok előnyomulni akaró tábora. A jobb szárny Sleziánál állt; a centrumon Bathu a fővezér lépett elő Máramarosnál, 1241. márt. 12-én; a balszárny Erdély előtt táborozott. A király nem akarván apró csatákban kimeríteni erejét, népét a szélekről visszavonta. Fridrik osztrák herczeget is várta, ki csekély sereggel meg is jött. A nemzetet is várta volna, hogy felgyűljön; de azon hit elterjedésére, hogy a csak imént Béla által befogadott kúnok hivák ide a tatárokat , nem akartak a királynak engedelmeskedni. A veszély és viszály nőtt. Nem volt elég a kül ellenség, a belviszály lángját is fejekre gyúrták. Követelek, hogy Kuthen, kun vezért, a király fogassa be; s mikor befogató, a nép reá rontott, s meggyilkoló, * 2) s következmé *) Engel’s Geschichte I. B. II. Abth. 83. 1. 2) Roger szerint saját lakában. Cap. XXIV.