Pesti Napló, 1853. október (4. évfolyam, 1068–1098. szám)
1853-10-09 / 1075. szám
Az oct. 3-diki ünnepélynek tárgya vala, főgymnasiumunknak a kegyes kormány által f. é. aug. 8-án történt megerősítése, megnyitása, a 12 tanár beigtatása. Ugyanaznap délelőtti 9 órakor hálás isteni tisztelet tartatott, melyben a városnak minden hatóságbeli személyzete, előkelői, a tanári kar és tanulók részt venek. Egyszersmind a sz. lélek segítségéért intézteték ezen egyházi szertartás, az iskolai év megkezdésével. Ezen alkalommal főt. esperes ur magasztos szózatot tartott a mindenség urához, ő cs kir. Apóst. Felsége és annak felséges arájáért, az egész uralkodó házért, magas kormányért stb. Ezt a tanúló ifjúság által szépen énekelt Tartsd meg Isten hymnus követé. — Innen a tanulók és tanári kar, számos előkelő férfiak társaságával a tanépület nagy teremébe vonult, hol st. Báthory Gábor esperes úr, ékesség és ismeretekben gazdag szónoklata folytán előadá a főiskola történetét, az azt megalapító polgárok fényes érdemeit, a magas kormány kegyességét, avatottan és élénken kiemelé egyes szaktudományok hasznát és szépségét; lelkesítő a tanárokat a szép de nehéz pályán, egyszersmind beigtatá azokat tanszékeikbe. Ezt követi Varga János főgymnigazgató úrnak alkalomszerű beszéde, melyben a nevelés elemezése folytán megmutató, hogy az ember öszszes tehetségeinek kifejlesztése mellett főiránya legyen a nevelésnek különösen a vallásos erkölcsiség emelése, melynek a fegyelmen kívül és fölül legfőbb tényezője a jó példák, s ezeknek képviselői a szülőkön és községi viszonyokon kívül főleg az egyházi személyek és tanítók. Beszédét magasztos imaszavakkal végezé , melylyekkel az ünnepély kezdődik. Délutáni 2 órakor a polgári casinóban mintegy 60 választott férfiak részére fényes lakoma volt rendezve. Jelen valónak a polgári és helybeli huszár tisztikar tagjai , előkelő polgárok és a tanárok. A szellemiebb italok következtével megindultak az egymást váltó fölköszöntések. Először is a cs. kir. ap. Felsége és fels.arásáért , azután az egész uralkodó ház, a Magyarország kat. és polg. kormányzója főherczeg Fenségéért, a magas közoktatásügyi miniszter gr. Thun excellentiájáért, b. Augusz Adtai kerületi főnök méltóságáért, Mikulás iskolafelügyelő és Polgár Mihály superintendens ő nagyságukért, ft. esperes urakért sat. Azon nap ünnepélyét esti 8-tól másnap reggelig tartott rendkívüli fényes tánczvigalom fejezé be. A jövedelem tiszta haszna a főgymnasium már eddig is szépen gyarapodott könyvtárának hasznára fordittatik. Jelen valónak ezen nemes vigalomban Kőrösnek szépei és mulatni szerető ifjúsága. A ki nem látta még tánczolni a csárdást kedve szerint, jőjön magyaralföldre. Különös elismerést érdemelnek a derék bálrendezők, kik a díszítésben a legszebb ízlést tanúsítók. Oktb. 4-én délelőtt ismét nagyszerű isteni tisztelet tartatott a cs. k. Apóst, Felsége névnapjának megünneplésére. Ugyanaznap délelőtt az iskolai törvények fölolvastattak, s mai napon az előadások rendesen megkezdődtek. Örömmel jelentjük, hogy a tanuló ifjúság már eddig is szép számmal jött össze ezen új életnek küszöbén álló s annyi jeles nevű tanárokkal dicsekedhető főgymnasiumba, s még folyton gyülekeznek a tanulók naponkint. A főgymnasiumi rajztanoda is már szerveztetik s a legközelebb napokban a rajztanitás is kezdetét veszi. Véleményünk szerint, igen kívánatos volna, ha a főgymnasium négy első vagy 4 középső osztályában a tanulmányok aként rendszeresíttetnének, s e mellett a rajztanoda is úgy szerveztetnék , hogy ezen osztályokból az ifjúság a felsőbb technicus osztályokba léphetne. Ezáltal ezen gymnasialis intézet kettős hasznára lenne az államra nézve. Színházunk is van. Kétszeri társasága működik körünkben mint mondják. Hány társaság tartja szerencséjének, hogy róla se jót se roszat nem mond a világ, jobb is ilyent a bírálat határain kívül hagyni. 2024.gának érvényben maradnia kell, mégis az olmützi tanácskozás által lényeges közeledés történt az orosz és török értelmezés közt a viszály tárgyát illetőleg. Azon felvilágosítások , melyeket Oroszország, békeszeretetének nemeslelkű tanúsítása mellett a cs. kir. kabinetnek adott, a magas Porta nézeteit az általa kívánt ismeretes módosításokban lényegileg és elv szerint jóvá hagyják, s igy a jelen alkudozásokban valósággal a dolog csak a körül forog, miszerint egy új alkalmas forma találtassák , hogy azt végérvényesen meg lehessen kötni, mit a két hatalmasság, t. i. Orosz-és Törökország kívánt és jóváhagyott. A kül jelenségek, melyek alatt e feladat megoldandó, nem látszanak ugyan valami igen kedvezőknek, ámde ha tekintjük az ügyben magában történt közeledést s a béke fentartása iránti közös óhajtást, úgy a pillanatnyi esetlegességek aligha elcsüggeszthetnek. Habár a Díván a nagyúrnak javasló, hogy Oroszországnak háborút üzenjen, mégis az eddig érkezett tudósítások szerint sem a minisztertanácstól sem magától azultántól a Diván javaslata fölött nem hozatott végzés. A Bécsből külföldre táviratozott tudósítások, melyek a hadizenést már tett dolognak állítják, ennélfogvást alaptalanok, minden esetre pedig elhamarkodottak. Azon időben, midőn a Diván az érintett véleményt adta, az olmützi tudósítások még Konstantinápolyba nem érkeztek meg, s mi föltehetjük, hogy a magas Portához az alatt elérkezett tudósítások a kívonataihoz történt közeledésről, a nagyúrra és minisztereire oly benyomást idéztek elő, mely a béke fentartására intézett törekvéseket elősegítheti. Jakson, Amerika új követe, ki már körülbelül négy hétig itt mulat, még nem lépett diplomatiai összeköttetésekbe. Oct. 6-án futár indult sürgönyökkel innét Mailandba, melyek, úgy látszik, a turini eseményeket tárgyazzák. AUSZTRIAI BIRODALOM. (Ost. Corr.) A keleti ügyek állása, jelen pillanatban , a kedélyeket legélénkebben foglalkoztatja , és mi koránsem akarjuk kétségbe vonni, hogy azon ügy többes tekintetben komoly és aggasztó. De mindamellett a jelen pillanatban sem látunk még elégséges okot, hogy az európai közbéke fentartása iránti reményünket feláldozzuk. A mi nézetünknek határozott tényleges momentumok szolgálnak alapul. Ha mindjárt, őszinte sajnálkozásunkra , az Olmützből kiindult javaslatot a párisi és londoni udvarok el nem fogadhatónak találták volna is, mivel a bécsi értekezleti javaslathoz adott, tökéletesen megnyugtató felvilágosítások mellett a javaslatnak ma KÜLFÖLD, Németország. Berlinből az ottani lapok oktober 5-dikéről jelentik. A Sanssoucibavasárnap érkezett sürgönyök száma igen nagy volt. Néhány ő felségétől az orosz császártól, néhány a miniszterelnöktől, legtöbb pedig ő felségétől a porosz királyi herczegtől küldetett. — Katonai körökben beszélik , hogy új mozgóvátétel esetében nemcsak az országvédők második része fegyver alá szólhatni, hanem a törvény erejénél fogva a népfölkelés is elrendeztetni fog. A „Schlesische Zeitung“ a porosz király Varsóba utazása felől a következőket közli: „A királynak jelentőségteljes varsói útjához az itteni politikai körökben oly sok különböző vélemény és gyanítás csatlakozik, hogy igen bajos lenne azokat mind részletesen itt előadni. Kiemelendő azonban, hogy mindezek csak sejtelmek, mivel az orosz császár iratának tartalmáról, melyet ő felsége a király csak néhány órával Varsóba utazta előtt kapott, mi sincs tudva. S még mostanig is e tárgyról mélyen hallgatnak. Abban mindazáltal az itteni államférfiak körében is megegyezők azon nézetek, miszerint ő felsége ezen utazása csak az európai béke megőrzésének érdekében történt. Mi Poroszországnak a keleti ügygyel szemközt állását illeti, erre nézve, mint itt beszélik, ő kir. fensége a porosz hg részletesb előterjesztést vitt magával Olmützbe. A porosz kir. hg holnaputánra váratik ide vissza, miután annak Bécsben mulatósa az ausztriai császár ő Felségének Varsóba utazása miatt megrövidült. Ha egy ausztriai lap azt jelenti , hogy még azon esetben is, ha a keleti csomónak kard éle által kell ketté vágatni, az Oroszország, Ausztria és Poroszország közötti egyetértés és együtthaladás biztosítottnak tekintendő, úgy ezen állítást Poroszországra nézve legalább is kissé korainak s elhamarkodottnak nevezhetjük. Föl nem tehető, hogy Poroszország a keleti ügyben eddig foglalt állását rögtön megváltoztassa, mivel ezen állás az országban majdnem általánosan mint a porosz érdekeknek egyedül megfelelő van elismerve.“ Francziaország- Páris, oct. 2. A császár ma szemlét tartott a versaillesi és st. cloudi helyőrség fölött. Az udvar még néhány napig St. Cloudban marad, azután valamelyik szomszéd császári kastélyba ránduland. Az iskolai szüneteknek végük van ; több városban, hol eddig kisebb nagyobb világi iskolák léteztek, azok az egyháziak kezébe jutottak , kik most a közoktatásra nem csekély befolyást gyakorolnak. A Sasré-Coeur kolostor, melyben tudomás szerint, Francziaország egész előkelő női fiatalsága neveltetik, fiókintézetekkel bír Francziaország minden nagyobb városában, Spanyolországban, Rómában, Bajorországban, Izlandban, Skótországban, sőt még Algierban is. Ezen intézetekben több mint 10.000 leányka képeztetik ki, és nemcsak a szükséges elemi tanulmányokra oktatják, hanem mindazon tudományok és művészetekre is, miket egy előkelő úrhölgynek a világban tudni kell. Ezt a Sacre-Coeur testvérei, mint nevelőnők, nagyon hírese . Egy rajnai lapnak írják : a franczia bank discontoját a közelebbi csütörtökön sokkal fölebb emeli. A kománynak, mely mindenkép ezen változtatás ellen törekedett, végre bele kellett egyezni. A franczia bank discontoját eleinte 40 %-ra (1%-kal fölebb) akarta emelni. Azonban a kormánnyal megegyezett, s most előleg fa % fölemelésében állapodtak meg. Thierst ma Párisba várják. A nyári évszakot a vichyi fürdőben töltötte. Páris, oct. 3. Azon hír, hogy az angol bank kamatlábját 5%-ra emelte, roszhatást ten a párisi börzére, s azt hivék , mikép a párisi börze sem maradhat meg a 300-nál. A liszt ára 8 nap óta esni kezdett. Londonban a keleti kérdés fenyegető állása 5 sh.gel rugtatta föl a gabna quarterjét. Itt azért a liszt ára nem emelkedett, minthogy a sütők nagy vásárlásokat nem tesznek, csak annyit, mennyi épen okvetlen szükséges. A keleti kérdés minden üzletet megakaszt, s leginkább aggasztja a kereskedelmi világot, minthogy az alkudozások tavaszig elnyúlhatnak, anélkül, hogy a háború vagy béke kérdése eldöntetnék. Senki sem mer olyasmiben vállalkozni, mi hosszabb időt igényel, így a lét bizonytalanságban húzódik el,, és az üzlet ép oly kárt szenved , mintha a háború csakugyan kitört volna. Ma a tudományok akadémiájának heti ülése volt. Az ülés 3 órakor kezdődött, és a titkár Floarens kezdett beszélni. Mélyen megrendült hangja azon nagy veszteséget jelent, mit az akadémia Arago személyében szenvedet. Arago tegnap este 6 órakor minden szenvedés nélkül múlt ki. Testének nemesi részét szélhűdés érte volt, fiai, Alfréd és Emmanuel, utolsó pillanatig nem hagyták el. Arago temetése szerdán, oct. 5-én ment végbe. Four en s* ezután az akadémia ülésének föloszlását indítványozó, mi elfogadtatott. A gyűlés mély csendben oszlott el A Journal des Débats közelebbről egy czikket közölt Narvaez tábornoknak visszahivatásáról, mihez azon vérmes reményeket köti , hogy a spanyol pártok nem sokára kibékülni fognának . ,,Azt állítják, mondja a nevezett lap, San Luis gróf megtagadta politikája programmjának közlését, és hogy elődei rendes szokásával fölhagy, kijelentvén , hogy politikája tettekben fog nyilvánulni. Mi ezen nézetet egészen osztjuk és egy programoinak csekély becset tulajdonítunk. Roncali és Lersundi tábornokok programmja jeles volt s láttuk a következményét; tetteik szavaikat fényesen megcáfolták. Narvaez tábornagy visszahivatásának több becse van , mint minden programmnak. Mi az új kabinetet tettei után ítéljük meg; az nem ismeretlen nevekből áll; legtöbbnyire a próbát kiállották ; többen társai valónak Narvaez tábornagynak és őt szerencsésen segítették, midőn az alkotmányos Spanyolországot kormányozta. Ők tudják , mikép kormánya, több mint ötven év óta az ország leghatalmasabb és legerélyesebb kormánya vola, mely benn és künn leginkább tiszteltetett. Ideje, hogy Spanyolorság kormánya erős kezekbe kerüljön Spanyolország a többi Európától most majdnem elszigetelve van. Az átalános európai mozgalomban részt nem veszen. Spanyolország befolyását különösen két dolog adná vissza: vasutak építése, és jó hitelrendszer behozatala. Már a cortesek összehívásának kérdése a minisztertanácsban tárgyaltatott, és ne csodálkozzunk, ha majd azt halljuk, hogy a nemsokára leendő összehívás értelmében döntött, a- 1 e n c i a herczeg minden bizonynyal az alkotmányos rendszer legnagyobb megszemélyesítője Spanyolországban és meg nem lehetne fogni, ha a kormány, mely őt visszahivja, a parlament bizonytalan idővel elnapolásához ragaszkodnék. Siessen hát San Luia gróf az alkotmányos monarchia zászlójának kitűzésében. Dicsősége, Spanyolország virágzása forog koczkán, s talán Izabella királynő és dynastiájának üdve.“ Páris, october 4. Az Assemblée nationale többször emlegetett czikke, egy rajnai lap jelentése szerint, orosz eredetű. A nevezett lapban foglalt hírek az orosz követség által közöltettek. Nem tudhattam ki (folytatja levelező), vájjon igazak-e vagy nem. A leghatározottabban azt is erősítették, hogy a nevezett lap megintést kapott, és nagy okom van hinni , mikép ez valóban is megtörtént; egyszersmind elterjedt azon hír is, hogy a Patrie az Assemblée nationale czikkét ma estve közölni fogja. A Patrie mától kezdve 7ra órakor jelenik meg, az eddigi rendes 5 óra helyett, és önkényt kerdeni lehet, vájjon az megtörténik-e, mivel az Assemblée nationale híreit vagy megcáfolnia, vagy megerősítnie kell. A Patrie ma esti száma az Assemblée nationale lényeges állításait következő észrevételekkel kíséri: „Azon absolut hang és majdnem hivatalos ki-, a nyomat után, mit állításainak ad, úgy látszhatnék, hogy az Assemblée nationale saját hírekkel bir, mik őt azon állapotba helyezik, hogy a közvéleményt tökéletesen megnyugtassa azon keleti kérdés kimenetelére nézve melynek kiváltsága volt, több mint hat hónap óta Európát bizonytalanságban tartani. Mindaddig azonban míg e lap bizonyítákaival elő nem áll, teljes okunk van hinni, hogy a dolog állásáról többet vagy kevesebbet nem tud, mint azt, mit darab idő óta minden politikai lapok mondottak és ismételtek. A bécsi értekezlet visszaállítása nem szükséges; az alkudozások fonala soha sem szakadt meg. Az értekezletnek többféle nehézséget kellett megoldani; egyikhez a másik után hozzá fogott. —— Az első az eredeti jegyzék szerkesztéséből állott, a második a Diván által abban tett módosításokból és a harmadik azon magyarázatból, melyet Oroszország e jegyzéknek tulajdonítani akart és a mely annak szellemét és czélját átalakítja. — Jelenleg a diplomatia iparkodását megkétszerezi a dolog békés megoldására. Mi kívánjuk, hogy az neki sükesüljön, de sietnie kell, mert a körülmények hatalma oly bonyodalmat idézhet elő, hogy leküzdése többé nem lesz lehető. Mi az Assemblée nationalenak a három északi hatalom coalitiojáróli eszméjét illeti, ez valaki agyában komolyan soha sem fordult meg. Ausztria és Poroszország ismerik valódi érdekeiket és féltékenyek túlsúlysokra. Francziaország és Angliához hasonlólag Oroszország támadásait többé háborutlanul kedvező szemekkel nem nézhetik. Mi nem félünk az északi hatalmak ezen állítólagos egyetértésétől. Ha valaha coalitióra kerülne a dolog, az bizonnyal nem Francziaország ellen volna intézve.“ Beszélik, hogy a franczia hadsereg Rómában 8000 emberrel erősíttetnék, és hogy az örök város erődítményei tiszteletet igénylő karba helyeztetnének. Párisból f. hó 6 káról vett hírek szerint a franczia bank e napokban a discontót 4 pprcentre emelte. Dánia, Koppenhága, sept. 27. — Európa legéjszakibb részéből Islandból, nem rég politikai irányú hírek érkeztek ide. Island jégbástyái mögött is 1848-ban az európai szárazról bujtogató röpiratokat kapott, melyek a fővárosban, Reikjavikban, néhány elégedetlen főt fölmelegített és kormányellenes ellenzék képzésére ingerelt , anélkül azonban, hogy az democratiai utczapolitikává vagy jakobinus-clubbá fajult volna. Az islandiak, a fővárost kivéve, a hegyeken és a négy szigetnegyed mély nyilatú völgyeiben conservativek. Többnyire marha- és lótenyésztők, az iramszarvas mindenek. Bőrével ruházkodnak, szarvait pézszaás gunyhóik gerendázatául használják, tejével és húsával táplálkoznak, csontjaikból némely szükségeseket készítenek. A partlakók a jegesmedvéket, vagy a becses dunna-ludakat vadásszák és télire kihalásszák az óriás torlaszokhoz a partra vert úszó fát, mely az Orinocco vagy a Missisippi mellett nőtt, és a tenger árja által a jégországhoz sodortatott. Az islandi országgyűlés Reikjavikban, az úgynevezett „Althing“ 1848 előtt nevéről sem ismerte a politikai ellenzéket; ezóta egy kicsi, mondhatni értelmes csoportból álló ellenzék alakult, és egy politikai bizottmánynyal az althing mellett izgat. Island fiatalsága — többnyíre a földbirtokosok fiai — több évet töltenek Koppenhágában, hol az islandi halom, gazdagságban más északiakkal nem mérkőzhetik, derék tanító erők által képviseltetik. Reikjavikból minden évben jő egy hajó, mely a koppenhágai egyetemnek vagy felsőbb iskoláknak Islandból növendékeket hoz; azokat, kik iskoláikat bevégezték, minden évben elviszi a messze távolban levő csendes hazába. Az, mit a sibériai földbirtokosok fiairól, és ezek honvágyáról beszélnek, míg iskolai éveiket Sz.-Pétervárott vagy Moskauban töltik, ez áll ezen fiatal emberekre nézve is. Ők a régi, a ősmesében annyira ünnepelt hazájokat a szigetet mindenekfölött szeretik. Nevezetes az, hogy Islandban, a főkép az Althingban félreismerhetlen ellenszenv képződött Dánia ellen. Az islandivali mostoha bánást hányják föl, és a skandináv testvérségbeni alárendelt állást. Minthogy a koppenhágai ellenzék az idő körülményeihez alkalmazkodik és szeledez, az islandi althing kia ellenzéke is nem sokáig tarthatja fen magát. Az itteni ellenzékiekre támaszkodott, és ezektől cserben is hagyatott.A Spanyolország, Madrid, sept. 27. Egy főellenzéki lap kiadóját s egy szedőjét ma a Saladero-börtönbe vitték. Hasonlókép elfogtak egy főtisztet, midőn társainak azon kiáltványt, melyet több kávéházban rendőrileg lefoglaltak, fölolvasni akarta. — Tehát holnap délután I mond örömtől reszkető hangon. — Igen, holnap, viszonoz Fanny Ígéretteljes hangnyomattal szemnek különös tűztől villog, amint egymásra tekintnek. Karpathi túláradó érzelemmel szorítja meg Boltay kezét, azután Terézét, most Fannyra kerül a sor. — Szabad e szép kezet megszorítanom. Fanny szívélyesen nyújtó eleje a legparányibb, a legsimább, a leggyöngédebb kezecskét. A villanyos érintésre egészen odalett János úr, nemcsak kezébe, hanem ajkaihoz is szokta azt, s a leány nem haragudott érte. E merénylet sikerülte fölötti örömében sorra ölelte János úr még egyszer Boltayt és Terézt, s azon vette magát észre, hogy egyszer csak Fannyt is karjai közt tartá. A leány szelíden simult hozzá, minden prűdé, izetlen vonakodás és minden kaczérság nélkül, a hogy minden természet gyermeke fogna tenni. Erre azután rohan a János úr hintájához, maga kinyitva annak ajtaját s nem várva, mig Palkó lebocsátja a felhágót, onnan is visszakiálta : — Holnap délután! — Csitt! Inte, kicsiny ajkaira téve mutató ujját Fanny. — Hajts Pozsonyba! Kiálta János úr, nyugtalan sietséggel, mig Palkó egész tempóval kapaszkodott fel a bakra, s onnan phlegmatice nézett vissza urára. __ No mit bámulsz ? Hajts! — Valamit itt hagytunk, monda az öreg szolga. __Mit hagytunk itt, te ? __ Húsz esztendőt az öregségből, nagyságos i f úr! viszonza amaz, el nem mosolygó képpel s nagyot húzva azon a legelső „ú^-n. . . . János úr jókedvűen nevetett e tréfás megjegyzésre. A kocsis pattogva ereszté ki sudarát, a sárkányok belekaptak az útba s perez múlva messze porzott a hintó az országúton. ..........Vájjon mit végezhettek ott benn? * * * Másnap reggel hetivásáros kocsin érkezett ki Boltay falusi lakába valami cselédféle egyéniség, kit Mayerné küldött a hímzett pamlaggal Fannyhoz. A cseléd titokban megsugá, hogy a pamlag aljába levél van eldugva. Igen jó. Fanny előkereső a levelet. Anyja írása volt az. A gazdag úr nagyon örül. Örömében Fanny tiszteletére másnapra nagy estélyt rendez. Kecskereg ur ő nagysága szállásán , s arra Fannyt ünnepélyesen meghívja , ide van mellékelve a czifra meghivási jegy — Mademoiselle Fanny Mayer, avec famille. — Családostul. Értve alatta anyját, nénjeit s más efféle pereputyját. Ah , tehát közönségrül is van gondoskodva! Nagy sokaság lesz, nézek, bámulok ! Annál jobb. Az előadás is jó leend. Fanny visszabocsátá a cselédet azon üzenettel, hogy az estélyre való meghívást elfogadja s üdvözletét küldi nagyságos Kecskerey urnak. Hát ez a Kecskerey úr kicsoda! Még ezt is meg kell ismernünk ? Egy derék gentleman, ki a finom társaságokban nem megvetendő szerepet szokott játszani s egy olyan korszükséget pótol, melyet nála nélkül sokkal nehezebb volna elviselni. Ismeri őt mindenki, aki magát nevezetességnek szereti tartatni, legyen az nagy úr, vagy nagy művész. Az ő teremei, az ő estélyei, az ő reggélyei szoktak gyálpontjai lenni az egész finom világnak. Előkelő hölgyek, kiket a művészet iránti buzgalom kényszerít egy egy hírneves művészt közelebbről is lát , hatni, szabadelvű amazonok, kik Hymen lánczain túl terjesztők viszonyaikat; éltes dámák, kik szeretnek jó kedvű népet látni maguk körül unalmas illedelmes salon-társalgások helyett; kegyelt művésznők, kiknek társalgása valódi fűszere a vigalmaknak, egy pár bas bleu , felvilágosult szellem , philosoph-asszonyok , kik naplót írnak minden emberről, a kit láttak , a kivel beszéltek ; egy-egy delnó a magasabb körökbül, kit nagy énekesnőnek tart a világ s ki szereti magát bámultatni; homályos születésű divatszépségek, kiket egy vagy más tanadó kegyelése a finom társaságokbani megjelentetésre jogosít, s tisztességes anyák, kik leányaikkal együtt jőnek ide, a kik elég egy ügyüek nem találni ki azon okot, mely őket a szerencsére jogositó ; ifjú gavallérok, szellem és vagyon aristocratái, gourmand öreg urak, kiknek csak a szeme és a szája élvez már gyönyörűséget ; egy-egy satyricus szellem, ki szeret mások balgaságain mulatni; holmi idegen dúsgazdag gavallérok, kik a szépség és élvezet műkiállitását kívánják magok előtt látni; blasii kedélyek , kik az unalom ragályát terjengetik; őrült poéták, kiknek csak inteni kell, hogy rögtön kiálljanak a középre s rettentő grimaceokkal elszavalják tulajdon verseiket, s végre két-három feuilletonista, a ki a lapokban mindent leírjon, a mit Kecskerey ur estélyén látott, hallott, evett, ivott, és a mit mások láttak, hallottak, ettek és ittak. Ilyenforma elemekből állanak a finom társaságok, melyek Kecskerey ur estélyein össze szoktak gyűlni. Ily estélyek pedig tartatnak minden héten kétszer, sőt rendkívüli esetekben, például valamely vendégművész keresztül utaztával, soron kívül is, és minden a legfényesebben szokott azonban menni. Aki ebből azt következtetné, hogy Kecskereg úrnak valami képtelenül gazdag embernek kell lenni, az csalatkoznék. Semmije sincs annak a nap alatt, sőt a föld alatt és a víz alatt sincs, de van „renomméeja !“ Finom lovagias, művészetismerő, művelt és tudós férfinak tartatik. Nála megjelenhetni megtiszteltetés. Nála nem szégyelheti magát senki, mert ő valóban hódol az aristocratianak, csak hogy nála egyesül a czimeraristokratia, pénzaristokratia, szellemaristocratia és szépségaristotia. Ez elmés közvetítése a különböző társadalmi körek. Ez elmésség indítja azután gazdagabb főuraink derék bankárfiúkat s a galant öreg mágnásokat, hogy ■goknak ily szellemdúsan összeállított világot alkossa, melyben az anyag az ő szerzeményük, csak a már kezelés a házigazdáé. — Magyarul beszélve: ők ják a pénzt az estélyekhez, mikre Kecskerey úr meg a vendégeket. A ki erre azt a szót ejtené ki száján, hogy Kecsker e szerint „kerítő“, az nagyot vétene az illedelem báljai ellen. Kecskerey úr nem biztat, nem szerez meg senkit ő estélyein minden a legszigorúbb hiedelemmel ténik. Ebb a művészek és művésznők szavalnak, énekek, furulyáznak, zongoráznak, azután zongora me néhány szerény quadrillet, keringőt tánczolnak el, kor vacsorához járulnak szép rendben, a hölgyek , a férfiak állva falatoznak , néhány pohár pezsgő arit a jelenlevő hölgyek s netaláni celebritások egészségi azzal rövid szellemdús társalgás után ismét egy quadrille keringő tánczoltatik le , tizenegy óra úti hölgyek felkészülnek, eltávoznak, csupán néhány dal írázni Vőnebb’ marad hátra !,oharozni és ! Ebből láthatja mindenki, hogy ez estélyeken lesebb illem- és erkölcssértés sem szokott történni. Da, Kecskerey úr azt meg nem engedné! ő büszk maga renommejára, Ő csupán alkalmakat szokott érezni összejövetelekre, de ő szerelmet nem szerez. — már megint másik személy dolga.eg ha őt ezért laki kentének nevezi, annak csupán ez az ostoba gyár nyer az oka, miért nincs benne két különb kifejezés — ugyanazon dologra ? (Folytatják.)