Pesti Napló, 1854. április (5. évfolyam, 1218-1242. szám)

1854-04-07 / 1223. szám

közreműködésére számolni, s az e vidéken nyert si­ker nem is lenne döntő hatással a háborúra. Mégis úgy látszik, czélszerűbbnek tárták orosz részről, ily diver­­sio elől magukat elvonni, s ez oldalon a védvonalat megkurtítani. Éjszaknyugati csatatér. Az angol gőzös John Bullnak, mely márt. 29-én délben még a kieli kikötőben feküdt, onnan Wingába (Gothenburgba) kellett visz­­szatérni, ott a második hajóosztályt Corry admirál alatt bevárandó s azt a kiegei öbölbe kisérendő. Ezt az Alt. Zrg jelenti, úgy látszik, hogy ezen öböl képezendi a keleti tengeri expeditiohoz tartozandó összes angol ha­jóknak gyülhelyét. Orosz részről az első összecsapást az angolokkal az­­ esel szigeten várják. — Reval most 31,000 emberrel van ellátva. A kormány parancsot adott, hogy a külvárosok a nyugati üteg körül illő távolságra lerontassanak, mihez már hozzá fogtak, s legnagyobb parancsra minden hatóságok a le­vél- és pénztárakkal már mart. 23-an készen lesznek Weiss­ensteinbe indulni, s a törvényszék és várostanács már 27-én ott tartják ülésöket. A D­aily News így ír : „Semmi kétség, hogy Napier legelőbb az Aland szigetet fogja megtámadni. Mondják, hogy egy magas állású tiszt némi kifogásokat tett Aland megtámadtatása ellen. Főleg kiemelte, hogy ily támadás hajók által kiszálló csapatok nélkül, míg az ellenségnek ama szigeten 7000-nyi helyőrsége van, okvetlen borzasztó vérfürdőt eredményezend. Erre Napier jellemzőleg ezt felelte volna : „Ha ez ön véle­ménye, úgy jobban tenne ön, ha Angliába visszatérne.1. Aland szigete, a bothniai tengeréből bementénél, 40000 embert fogadhat be helyőrségül. E sziget birtoka által Oroszország Svéczia torkára szegzi a gyilkot. Stock­holmban azon véleményben vannak, hogy az orosz flotta nem fogja az angolt megtámadni. Általában az orosz tengeri erőt a keleti tengeren nagyon túlbe­csülték.“ FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI ÚJDONSÁGOK Budapest. Kölc­sey Hana Szilágyi Lászlón­é, Nagy-Váradon, jó barátnőit és ismerőseit adakozásra hívta fel a G­a­r­a­y-árvák részére. Felhívásának eredménye 41 pírt és 22 per lett. A többnyire nőadakozók névsorában két gyermek nevével találkozunk, kiknek egyike a 9 éves Szilágyi Vilma az általa készített gyermek-főkötők árát s másika a 7 éves Szilágyi Ilka az általa kötött egy pár ha­risnya árát ajánld fel az árváknak. A gyermekek e tette, kik szorgalomhoz és jó tetthez szoktattatnak, az anya di­csérete. De hisz a nagy költő Kölcsey Ferencz, az erény embere volt nagybátyja e nőnek, ki az irodalom iránti szeretetet e rokontól öröklé, ki a kegyelet e nemével ál­doz a nagy ember emlékezetének. Mert ha most Kölcsey él, ő legmelegebb barátja volna az árváknak, de ime szép lelke, jó szive el nem költözött, köztünk él. Szellemének hatására ismerünk e tettben. — E szellem, a „Pareinesis“ hatására kell ismernünk egy más szép tettben is; mert erősen hisszük, hogy kik a G­a­r­a­y-árvákban az atya érdemét mél­tányolják, kiknek szivéhez nőtt a magyar irodalom és a ma­gyar költő iránti kegyelet,ismerni fogják Kölcseynek műveit a a Pareinesist emlékükbe vésik. Ezt hisszük mi a d­e­b­­­reczeni helv. hitv. fő gymnasium felsőbb osz­tályának tanulóiról. E gymnasium VII. és VIII. osztályá­nak hallgatói Csecsödi József társuk által az árvák részére 21 pártot küldenek hozzánk. A derék ifjak, jól tud­juk, ismerik Garay műveit. Olvassák, tanulmányozzák e müveket, Garay, mint Jókay mondd , az erények énekese, Garay a hazaszeretet dalnoka. — A harmadik adomány is, miről ma szólunk, Biharból érkezett. Ér-Mindszentről B­a-­­­á­s­i Miklós és Endre 10 partot küldtek , az árváktól em­lékül Garay költeményeinek egy példányát kérvén. — Ismeretlen kéztől irt következő névtelen levelet vet­tünk ma : „Azon sok szép jelenet között, melyek nemze­tünknek az elhunyt költő Garay János árvái iránti magasztos részvétét oly fényesen tanúsítják, egy egy elra­­gadóbb nincs, mint midőn gyermekek teszik le fillérjeiket az áldozat eme legnemesebbikének oltárára. — Csak most értesültem, miként a kis Antunovits Betti saját ta­­karék-tárczájából egy aranyat küldött a kora elhunyt gyer­mekeinek számára ! — Kényeztem, midőn olvastam : ,,m­i­­ként ez arany talán egy kedves emlékű adomány, vagy garasonként megtakarított öszveg­­­eke­t,“ — igaz ! — és az Isten áldása fogja is kisérni az ily angyali érzelmű gyermeket, — kinek ado­mányát én még ö­t darab ezennel idemellékelt aranynyal gyarapítom; de azon világos kikötés mellett, hogy ezen aranyok is mint a kis Betti adománya jelöltessenek fel, és igy Garay gyermekei mindegyikének (kik hárman vannak) jusson két arany a jószivü kis Bettitől. —Pesten 1854. ápril 4-kén“ — E szép sorokhoz csak azon érte­sítést csatoljuk, hogy ez öt darab aranyat a nemes szív kí­vánsága szerint, az árváknak adtuk át, kik azokat mint a kis Bettitől nyert emléket, hálás érzelemmel fogják apró kincseik között ereklyeként megőrizni. — A Divatcsarnok által a legjobb balladára kitűzött 100 arany jutalmat Szász Károly ,,B­á­n­f­i Dénes c­s­ókj­a‘­ezimű balladája nyerte meg. E balladát folyó hó 10-kén adandja a Divatcsarnok. — A magyarhoni földtani társulat szombaton folyó hó 8-án délutáni 4 órakor a m. nemz. múzeumban szak­gyü­­lést tartand. Pesten, 1854-­ april 4. Kovács Gyula, társulati titkár. *Hölzelur Péter ur termében f. hó 5-dikén adott „Matinée musicale“-ja nem elégité ki a vendégeket. Da­lai nem voltak újak s azok közt csak egy ragadhatá meg élénkebben a közönséget, ki dal szavait az orleansi herczeg­­nő irta, zenéjét flötzel ur szerzé. Azonban e matinéé, mint az esték élve is a kedves Wildauer k. a. volt, ki franczia romancejával s felső-ausztriai dalaival megbüvölé a közönséget. A kisasszonynak gyönyörű hangja, gyönyörű trillái vannak.­­ A gabona-nemek árának statistikájához érdekes adatul feljegyezzük, miként 1813-ban Miskolczon a tiszta búza köblének (2 pozs. mérő) ára 36 váltó garas, a két­szeresé 28 v. gar. a rozsé 24 v. gar. s a kukoriczáé 20 v. garas volt. Az idén a tiszta búzának köble Érsekújvárt ■febr. havában 38—40 vsrttal áruitatott. Ez ár máig 26 vsrtra szállt le. — Nyilatkozat. Azon több felőli magán felszólí­tásokra, miszerint az „Á­rva ügyekről itt kézi könyvre bolti áron alul fogadtatik e még el előfizetés ? van szeren­csém válaszolni: mikép 1. év ápril hó 30-káig bezárólag 2 frt 50 kr­p. pénzzel előfizethetni olyformán, hogy ha a műt bérmentesen kívántatik elszállíttatni, még a kitett ösz­­vegen felül 20 pkr küldendő. Az ez érdembeni megkere­séseket, valamint a netán küldendő előfizetési öszveget szintén bérmentve kérem egyenesen hozzám Nagy-Kanizsára (Zala vármegyében) küldetni, honnét a könyv mind a két kötete azonnal elszállítandó leszen. Kelt Nagy-Kanizsán, mártius hó 30-án 1854. Szobovits Ferdinánd. Vidék- Szászvárosról értesittetünk, miként ott jelenleg P­o­s­o­n­i magyar színésztársasága játszik. Leve­lező dicsérettel emlékezik a társaság előadásairól s Mol­nárt mint sokoldalú színészt emeli ki. A derék színigaz­gató úr a Garay-árvák részére előadást rendezend. Ör­vendetes jelenség ez. A művészet és irodalom két édes testvér. E rokonság még szoros­ nálunk, hol az irodalom egyik emelője a magyar színészet s hol a magyar színé­szetnek érdekei egyek az irodaloméival. E megemlékezés a költő árváira becsületére válik a derék igazgatónak, valamint becsületére válik a derék szászvárosiaknak e tár­saság pártolása. E pártolás egyik záloga a miveltségnek s azon szellemi szükségnek, mi nemesebb ervekben keres kielégittetést. A jótékony előadás eredményéről szívesen veendjük A. B. úr értesítését. Közintézet. Nemzeti szinház. April 5-kén, Jó­kain­é fellépteül : Marianna. Dráma 5 felvonás­ban, előjátékkal két felvonásban, írták Anicet-Bourgeois és Masson, fordították Csepreghi és Egressi B. — Jó pél­dánya azon visszaijesztésül szolgáló divatos franczia da­raboknak, melyekben mesterkélt érzelgés pótolja a tragi­kumot és siránkozó nevetségesség a humort. Egyetlen va­lamirevaló gondolat a grófné öngyilkossága, mely megmen­ti az emberi méltóságot; egyetlen egészséges alak a rok­kant dobos. A grófnét Latkócziné adta művészeti kerek­­dedséggel, a rokkant vitézt Szigeti ügyesen, mind akettő nagy hatással. Szentpéteri (Bernard tábornok) és F­e­­­e­k­i (Viktor) közmegelégedés szerint vitték háladatos szerepeket. A kiről elől kell vóla szól­nunk, Jókain­é (Marianna) szűnni nem akaró tapsokkal üdvözöltetett, kiléptekor a gyér közönség által s jeles já­téka előadás közben is többszöri kihívással jön elismerve. Nem a franczia dráma vonzhiánya hagyta-e ma ismét üre­sen a szinházat ? Úgy látszik, a tisztelt műigazgatás ápril­­ban is a martiusban követett rész után akar haladni. Jól van, legalább hamarább tisztában leszünk az intendáns urak képességével és szándékával s igy utoljára mégis kikerül­­hetlen szükséggé leend a gyökeres orvoslás. — Ma pénteken adatik „Vid.“ Eredeti dráma 4 fel­vonásban. Irta Szigligeti.« Telegraf! tudósítások. Berlin, april. 4. A „Kreuzzeilung“ jelenti: M­e­fe­le­n­b­u­r­g György herczeg az orosz császárhoz intézett királyi kézirattal viszonválaszt meghozta. A császár ab­ban hajlandónak nyilatkozik a békére s a dunai fejede­lemségek kiürítésére, ha azon jogok, melyeket a Porta keresztény alattvalói legújabb időben, tudomás szerint, Anglia és Francziaország közbenjárása által nyerend­­nek, kötmények által lesznek biztosítva; s ha továbbá a nyugati hatalmak flottái is a Feketetengert és Bospho­­rust elhagyandják. Ha a biztosíték ezen nemét a nyugati hatalmak és a Porta elfogadják,akkor Oroszország kész­nek ajánlkozik egy congressuson, p. o. Berlinben , a a többit tanácskozások útján szabályozni. Zsegujabb­ posta, Bécs, ápril 5. Ha G­y­ö­r­g­y mecklenburgi hg kül­detésének nincs más czélja, mint melyet neki a berlini „Kreutzig“ tulajdonít (miként a berlini távirati sür­gönyből láthatni), úgy mély politikai éleslátás nélkül is ugyanazon sikertelenséget jósolhatni neki, mely a hohenzollerni fejedelem s erőben tónok küldetését koronázta Páris­ és Londonban. A bizalmas és titkos levelezés közzététetvén, megtudtuk, hogy a kereszté­nyek védelme a fenforgó válságnak nem czélja, hanem csak ürügye volt.— Most már vissza nem térhetni a bécsi jegyzékhez, mert a titkos levelezés megczáfolá a Men­­czikoff-féle küldetés minden okoskodását. A nyugati két hatalom most már vissza nem rendelheti hajóhadát a Feketetengerből csere fejében a dunai fejedelemségek kiürítéséért. — S várjon csak az eredeti kérdés foglal­­kodtatja-e most Európát ? nem járult-e ahoz a görög kérdés? A Thessalia­­s Görögországban felidézett izgal­mat jegyzőkönyv aligha fogja lecsillapíthatni; e részről az oroszok mindig tetszetős okot fognak nyerni arra, hogy alig hüvelybe dugott kardjukat gyorsan ismét kihúzzák. Mihelyt egyszer a hajóhadak hazatérnek, mi­helyt a balti flotta feloszlik s az annyi erőmegfeszítés­­sel szervezett szárazföldi seregek újra elszélednek, a helyzet egyetlen ura azonnal Orroszország, s az otto­mán birodalom menthetlenül az ő kezében van. — Minden és még százszorta több efféle oly világos, hogy a nyugati hatalmaknak páratlan naivságot kellene tulaj­donítani, ha feltehetnék, hogy megegyeznek flottáik visszarendelésében. — Még egy körülményre utalhat­nánk, mely a hohenzollerni és a mecklenburgi hgek küldetése között fekszik. Midőn amaz Párisba érke­zett, az oroszok még Oláhországban zárták magukat; most azonban már bolgár földre indultak, átkeltek a Dunán s a sajátlag török területet lepték el. E körülménynek egyébiránt nem tulajdonítunk különös súlyt: nem tart­juk azt ugyanis diplomatiai tekintetben fontosnak, s halljuk, hogy katonai tekintetben sem különösen döntő. — Szakcsa, Hirsova, Tulcsa, sőt Macsin maga, nem épen nagy jelentékű pontok. Az orosz fegyver becsületének elégtétele gyanánt megjárnák, de az egész esemény nem gördíthetne akadályt György hy küldetése elé. — A fő az, hogy az idő, melyben még hajlandóság mutatko­zott az orosz fegyver becsületének engedményeket ten­ni, elmúlt. Most már nem a becsület, hanem érdekek, a század legnagyobb kérdése forog fen. Az forog fen, orosz vagy európai folyó legyen-e a Duna, kitéve maradjon-e Stambul ezentúl valami orosz hadtest rátámadásának; az forog fen, vájjon azon birodalom, mely az előnyomu­ló orosz népet Európának egy fontos részétől elválaszt­ja s ennek torlaszul szolgál, sok apró, gyenge országocs­­kákra oszlassék-e fel, melyek mind orosz védelem alatt állanak, s Oroszországnak részint hidul (mint a dunai fej­­delemségek), részint folytonos izgatásul (mint Szerbia, Montenegro) szolgálhatnak. Az forog fen, vájjon három tenger kulcsa — habár csak mint letétemény is— egyetlen birodalom urának kezére kerüljön-e , ki ellen már most is csak egész Europa segélyével harczolhatni sikeresen. Az forog fen , a keleti keresztény egyház túlsúlyra emelkedjék-e a nyugati egyház felett. Az forog fen, Europa szárazföldje független maradjon-e.?­0. P. Páris, april 2. Ma egész bizonyossággal biztosítha­tom önt, miként már 50,000-nél több franczia katona kapott parancsot keletre indulásra. Miután most 25000 angol katona is útban van Törökország felé, úgy a se­gédhadsereg legalább is 75,000 főnyi erős s a jövő hó­napban képes leeni, Oroszország támadásai ellen Tö­rökországnak hathatós segélyt nyújtani. A panasz álta­lános, hogy itt úgy mint Angolországban a hadcsapatok hajóra szállítása nagyon lassan eszközöltetett. Az angol-franczia admirálok, mint tudatik, a szulinai duna-torkolathoz két fregatot küldöttek azon akadályok elhárítására, melyek a hajókázást gátolják. Előbb azon­ban e hajók parancsnokai az orosz kormányzót felszóll­­ták a hajókázást fentartóztató lánczok elhárítására. Kopenhága, ápril 5. A hajóhad, Kiegebtól déli irányban evezett el. Legújabb a csatatérről. Kitűnik, mikép Hirsova nem a Braila és Galacznál átkelt orosz csa­patok által foglaltatott el. Bukaresti tudósítás mondja, mikép S­a­r­o­f­f ezredes márt. 20-án, tehát 3 nappal a brailai átkelés előtt, N­­i­r­s­o­v­á­n alul 2000 emberrel a Dunán átkelt, s a Hirsova vé­delmére felállított sánczok ellen megindult. Gyors tá­madását az agyúnaszádok tüzelése támogatá, azonban miután a törökök dühösen küzdöttek, háromszor kelle­­zt ismételni. 21-én bevetettek a sánezok, 22. megkez­detett a zár­ás, 23-án Hirsova ostroma. Musztafa pasa, kit 22-én az oroszok brailai átkelése meglepett,a hirsovai átkelés és a Szebasztopolból érkezett csapatok által oldalban látván, magát fenyegetve, Ilirsovát nem ment­hette meg. A hirsovai várda ostromlása 23-tól 30-káig tartott, mely napon reggel rohammal bevetetett, miután egy része a vetett bombák által lángok martaléka, lett. — Gortsakovs hy a Dobrudzsát ostromállapotba helyez­te, s b. Budberg oda indul e tartomány igazgatása iránt intézkedéseket teendő. — Bukarestben már 28-án tu­­dák, hogy angol és franczia hajók érkeztek Várna alá. Az Ind.­berge írja Máltából 27-ről, mikép a tö­rök-egyiptomi flotta egy osztálya az Archipelagusba érkezett s most ott fel van állítva. Egy bécsi lap mondja, mikép ápril 2-kán az an­gol flotta Rügenből láttatott; azonban a távirda, mely pedig 12 óra alatt meghozhatta volna e hirt, erről mit sem szól. Ama hírnél fogva, hogy az oroszok a cserkesz par­tokon levő vádpontokat elhagyták, jelentéket nyer azon­­ jelentés is, mely szerint az ázsiai-török tartományokban­­ azon hír volt elterjedve, hogy Shamil, a hős cser­­­­kész vezér, utóbbi időben fényes győzel­met vívott ki az oroszok felett. Épen e pillanatban vesszük keleti kiküldöt­tünk vidini ápril 3­ ki reggeli távirati sürgö­nyét, mely következőkről tudósit: „A kalafati török tábor megkezdte mozdulatait. Tegnapelőtt a török őr­ség egy része Pojanáig előre nyomult , s ott 16 lovas szakaszszal ütközetet vívott. Kalafat sánczai mögött 40 gyalog zászlóalj áll csatakészen. — Nagy ütközet bekövetkezése várható. 1500 orosznak a Dunán átkeléséről szóló hir ide tegnap érkezett. Több török lovas ezredek Lompalánkába és­ Sumlába indul­tak. O­m­e­r pasa Rustsukból Sumlába visszatért. Hallomás szerint Szmail pasa vette át a jobb szárny parancsnokságát.“ A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN uni-utcza 8. sz. a. Hivatalos hirdetések kivonata. TENTSER Györgyné szül. Fekete Teréz háza Komáromban jun. 1. elárvereztetik. EGERER János gyapai pusztai 142 h.bir­toka máj. 10-én Pakson elárvereztetik. Az országban felállított pótló-avatási bizott­mányoknál ezentúl a megkívántató tulajdon­ságú KÖNNYŰ-LOVASSÁGIzemondák darab­jáért 120 egész 125 ft, azaz szász huszonöt p­cforintnyi felemelt ár fog fizettetni. POLLÁK Katalin pozsonyi takarékpénztári 29413. sz. a. könyvecskéje elveszvén köröz­tetik. HUDECZ János szőlei Pesten és a kőbá­nyában máj. 4. elárvereztelek. Koseladás Jelenleg méltóságos Gróf Zichy Ferraris Bódog, előbb Klauzál Imre Társai név alatt ismert csunyi (Sarendorf) törzsök juhnyájá­­ban , valamint kitűnőbb nyájak számára úgy a közép finom és kezdetbe lévő juhászatok ja­vítására is , nagyobb számú fiatal tenyész­ko­­sok vannak eladásra felállítva. Ezen kosok valamint gyapjúmennyiség és minőség tekintetében , a külföld bármely ju­­hászatával vetélkedhetnek , úgy jutányos áru­sítás , és azon körülmény miatt is, hogy a juhászat Pozsonytól csak 12/­ órányira így a vaspálya közelében fekszik — igen ajánlhatók. Bővebb tudósítást az ez érdembeni megkeresé­sekre az oroszvári uradalmi felügyelői hivatal adand. A levelek Pozsonyon által Csunyba (Lag­endorf) utasitandók; utolsó postaállo­más Rajka (Ragendorf). MAGÁN HIRDETÉSEK. « D­U N­A­­­. D/JIA.KIZAL. Az első cs. kir. kir. Duna gőzhajózási társasági részvényeseinek ez évi közgyűlése pénteken, 1854-ki április 28-kán reggeli 9 órakor, Bécsben, Tuchlauben 558­ iksz., a zeneegyesület termében fog tartatni. A szavazati jogot és annak gyakorlását illetőleg figyelembe ajánltatnak a társasági alapszabályok 18. és 19. §§-ai. A szavazati képességgel bíró t. ez. részvényesek méltóztassanak az e közgyűlésbe szolgáló belépti jegyeket, a tanácskozás alá kerülő tárgyak programmját , az üzletjelen­tést és a mérleget a hozzá tartozó kimutatásokkal együtt a lefolyt 1853. évről , ápril 21-kétől kezdve a gőzhajózási irodából, Bauernmarkt 582-ik sz. elvitetni. A tizenegyedik és tizenkettedik kibocsátványu részvények ezen közgyűlésen nem bírnak szavazási joggal. Bécs, április 7-én 1854. Az első cs. 11 kiv- Dunagőzhajózási társaság 1186­­. magyarországi központi ügyvivősége. Megjelent és kapható E­ni­­­c­h Gusztáv nemzeti könyvkereskedé­sében (úri- és kigyóutcra sarkán .) HUNYADIAK KORA MAGYARORSZÁGON, Irta gróf TELEKI JÓZSEF. I. kötet­ Albert király és Erzsébet királyné aczélmetszetű képeivel. 522 lap. — II. kötet. Hunyady János, László király és Hunyady László aczélmetszetű arczképeivel. 568 lap. — III. kötet. Mátyás király, Szilágyi Mihály és II. Pius pápa aczélmetszetű képeivel 547 lap. — X. kötet. (Oklevéltár) Albert kir. és Erzsébet királyné arczképeikkel jegyes korukból, és hét hasonmásos réztáblával. 624 lap. — A negyedik kötet sajtó alatt van. Ára egyegy kötet­ H75 nek (nagy 8-ad rétben) 3 frt. 20 kr. pp. 2—3 1,65 FlffTm IWTÁV 2—6 Épen most jelent meg , fiJUluI* uUUui&V nemzeti könyvkereskedésében(uri- és kigyóutcra sarkán) valamint minden hiteles könyvárusnál kapható. A török-orosz harcz európai és ázsiai színhelyének részletes leírása, történeti bevezetéssel és az egész harertért ábrázoló t­érképpé 1. Nagy 8-ad rét 40 lap. Borítékba fűzve 36 kr., postán bárhová bérmentesen küldve 42 kr. pp A legnagyobb pontossággal és szorgalommal rajzolt, 33 hüvelyknyi hosszú térkép Bosnia, Herczegovina, Montenegro, Szerbia , Oláh- és Bolgárhon, Rumelia északi része, Al­bánia, Thessália, a Dardanellák, Erdély déli részének, Moldva, Bessarábia, Krimm, Kaukázus és Anatolia s Persia északi részének kimerítő rajzát tartalmazza ; az egyes helységeknek a térképem könnyebb föltalálhatása kedvéért azok a könyv végén betűrendben össze vannak állítva s mindegyik mellé a fekvésére vonatkozó adatok csatoltattak. 1181 * 2—3 Grillin Ján. könyvnyomdájában megjelent és Szegeden Burger Zsigmond könyvárusnál, Pesten EGGENBERGER Ferdinand, magy. acad. könyvárusnál kapható . FEKETE J­A AI O­S ÚTMUTATÓ KÁNTORKÖNYVE. Második kövitett kiadás ára 1 frt 36 kr. pengő pénzben. 1167 Folyvást nyitva marad 4* a cs. kir kizáról. czinklemez mosóteknő Pesten Koronautczában Szupp-ház 13. sz. a. NEUMAYER JÓZSEF, szabadalmazott ’s mosókészület raktára Bécsi börze április 6-tól Bécs, apr. 5. Arany: 42 Ezüst: 37 Danavszállás (Április 6-kán) 6', 8“, 0'', 0 fölött. Felelős szerkesztő: TOROK JÁNOS. (Távirati közlés.) Pénz Statuskötelezvény 5­0............................... 8678 dto 4% 77 1839-ki sorsjegyek 250 ftos...........................118 1834­ ki ,, 500 ftos.................... . Bankrészvény darabja....................................1175 Éjszaki vaspálya oszt. . . . . . . 2210 Dunagőzhajózási részvény.........................589 Augsburg................................................... 137ya Amsterdam 100 tál...................................... — M. Frankfurt 120­ ért ....... 137­'t Hamburg 100 Bcotrt .......................... 1023/t London 1 st sterlingért.......................... 13.36

Next