Pesti Napló, 1854. július (5. évfolyam, 1291-1316. szám)
1854-07-23 / 1310. szám
ajtunk mis borzulni tehetlenek. Vonuljatok el tehát velünk,1 czár ösige tudatja veletek, miszerint az ő szent birodalma elég nagy, százszor annyit felvenni, mint mennyin ti vagytok, s titeket illően táplálni. Ott a vizen túl, a Dnieszter bal oldalán, nagy termékeny és egészséges országterületek vannak, melyek csekély szorgalom mellett gazdag nyereséget adnak ; oda vonuljatok, és hagyjátok el ez Istenverte barátságtalan tájat. Ki e felhívást követi, az velünk van, s ezáz ő iigétől gazdag pénz- és gabnasegélyt kap ; de ki itt marad s át nem vonul áldott országunkba, az ellenünk van s az ur átka megfogja szárunk haragja eléri őt.“ Az alsó Dunáról jul. 15-ről jelentik, hogy Gyurgyevo megszállásakor többnemű papírok estek a törökök kezébe, melyek Gortsakoff, Lüders és Soimonoff tirkok levelezését több bolgár községek előjáróival tartalmazzák s legvilágosabb bizonyságai annak, mikép tartották fen az oroszok kémrendszerüket főleg lengyelek segélyével; de azonfelül még fontos lelemény jutott a törökök kezébe; a ki csatatéren t. i. azon hely közelében, hol Chruleff töb sebet kapott, egy elesett egyiptomi hullája alatt meglehetős nagy tárcsát találtak, mely a gróf családi levelein kívül Molos czár egy sajátkezű levelét is magában foglalta. Ez iratból kitűnik, hogy a grófnak Paskievits hget a főparancsnokság átvétele óta folyvást ócsárolni kellett,míg Gortsakoffhy eljárását részben méltányolta, a czár figyelmét a kultsában vezénylő Usakoff tbokra felhívta, de legtöbb bizalmát mégis Osten- Sacken tbk tehetségeibe helyezte, s végül a csapatok szellemének fölélénkítése végett a parancsnokságot egy négre kívánta ruháztatni. Kitűnik ebből, hogy Paskievits hynek még saját tábornokai irányában is mily nehéz állása volt, s hogy Miklós czár legelső vezérei felett ellenőrködést tart, s levelezéseket folytat az alsóbb rendűekkel, hogy arról is, mit amazok nem egész nyíltsággal adnának elő, kellőleg értesüljön. Ha e hir valósul, s az orosz tábornokok tudomására jut, úgy ez nem igen fogja lelkesedésüket emelni. A „Satellit“ így ír: „Az oroszok állítólag az Erdélybe vezető uton aknákat állítanak ; e hir áll a lapokban s magán utón is kaptunk erről tudósítást. — Mondják, hogy négyszegletes üres szekrénykéket ásnak el az utak alá s ezeket annak idején megtöltik lőporral, a kellő időpontban meggyujtván azokat. Mi azelőtt nem közöltük e hirt, mert kételkedtünk benne, s még most is, bár ha több oldalról állítják, kacsának tartjuk. Tegnap ideérkezett utasok beszélik, hogy ők ez aknákban voltak. Ma (14-én), midőn a bukaresti posta ismét kimaradt, azt álliták, hogy a törökök után vannak Bukarest felé. Annyi bizonyos, hogy az oroszok Kalugerénynél állnak s nyílt csatára várják a törököket. 14-köre volt, úgy mondják , az összecsapás határozva. Azonban határunkon még semmi oly mozdulatot nem veszünk észre, melyből azt gyaníthatnók, hogy az oroszok Bukurestet teljesen oda akarnák hagyni s a törököknek átengedni. Sőt ellenkezőleg Bukuresten keresztül egész készséggel átkelt 30 000 orosz Gyurgyevo irányában. — Az orosz-barátság erős lökést szenvedett, mert a megelőzött napokban a kozákok meglődözték az ausztriai hajókat, melyek Szimnitzánál a Dunán jártak — Várjon angol -franczia csapatok érkeztek-e Gyurgyevoba, még mindig kétségbe vonják, többek közt a Moniteur de l’Armée, a franczia hadügyminisztérium közlönye is. Ez igen valószínűtlennek tartja, hogy 15—16.000 embernyi angol-franczia hadtest a török generalissimus vezénylete alá helyeztetett volna; azonfelül hozzá teszi, miszerint a Canrobert, Napoleon és Forey hadosztályok jul. 1-jén még Várnában táboroztak, s a Boquet hadosztályt csak 5-én várták balkáni utjából. De még tudva van, hogy St. Arnaud a segédcsapnok tettleges beavatkozása ellen nyilatkozott mindaddig, mig elégséges lovasság és tüzérséggel ellátva nincsenek, hogy az e fegyvernemben erősebb oroszokkal megmérkőzhessenek. Ez időpont most, úgy látszik, elérkezett, legalább a N. Z. starnbuli jut. A ki levele tudósít, miszerint úgy számítanak, hogy most 3 angol és 1 franczia dragonyos és 1 török lovas ezred , egészben véve 30 század van Várnában öszpontosítva , mihez még Koscielski franczia kapitány egy török dzsidás ezredet csatoland, hozzá vetve, hogy Gallipoliból mintegy 20 franczia lovas század van útban Várnába, s így mintegy 60 századra fog felnőni a szövetségesek lovasereje, mennyivel egykor Napóleon Lützen és Bautzennél működött, úgy feltehetni, hogy e hó közepén a nagy hadműködések megkezdetnek. A tüzérséget még könnyebb lesz pótolni, mert itt a törökök megbecsülhetlen kiegészítésül szolgálnak. A török ütegeket most nagyobbitni szándék, t. i. 6 ágyú helyett 8-ra emelni; a török seregben most 6 tüzérezred van, mindegyik 12 üteggel, mi tesz 500 ágyút; az emelés által még 170 ágyúval szaporodik, mi az angol-franczia sereg szükségét fedezheti; ámde ennek már most is van némi tüzérsége s nemsokára bőven el lesz látva, úgy hogy Oroszországnak e részben semmi előnye nem marad. Oroszország. Sz. Pétervárról jul. 1-jétől jelentik a „N.Zig“nak. Az itteni lapok most mélabus hangot vesznek fel harczi tirádáikban. Az „Invalide“ többbek közt egy költeményt hoz e czím alatt : „Könyek I. Péterért !“, melyben egy őrt álló, „könypatakokat kiöntő katonát ölt le, ki Alexievits Péter czárnak a harczra kész dicső hadseregről sokat tud beszélni s végül esedezve kéri, hogy újra feltámadjon, mert a harczvágyó seregek várnak a vezérre stb. Sz. Pétervárról a,,Patrie“nak az Andronikoff hg által küldött török zászlók már jelentett körülhordoztatásáról írják : „A pópák a görög keresztnek s a szűz Mária képének előlvitele mellett a körmenet alatt Tedeumot énekeltek s imákat mondottak, hogy az ég Oroszország győzelmét szaporítsa. Több személyek, kik a helyett hogy földre borulnának, csupán kalapjaikat emelintették, tiszteletlenség miatt az orthodox vallás szolgái által azonnal befogattak. Egyike e befogottaknak, egy idegen kereskedő, csak illető követe legerélyesebb előterjesztéseire jön szabadon bocsátva, de azonnal elutazni is kényszerittetett.“ Varsóból jul. 13. jelentik: Ide magántudósítások érkeztek a Dunáról, hogy az oroszok mindenesetre a Serethet akarják védalapul venni, ellenben Oláhországot bizonyosan, de lassan fogják odahagyni. Az oroszok erősen állítják, miszerint merő lehetlenség, hogy az orosz kabinet késztetve érezhesse magát a görög vallásnak külön utalma iránti jogról lemondani, mikor még tulajdonkép semmi sem történt, mi erre kényszeríthetné. „Jelenleg — úgymondanak — 360.000 emberünk áll a Pruth és Zbruts folyó közt, s mégis megfélemlíttetni engednék magunkat ? Nem sikerült a czárt másként hangolni, midőn csak 60,000 emberünk volt a dunai fejedelemségekben, s a kabinet ép most gondolta volna magát reá, mert a háború fenyeget, hogy helyhez kötött nem marad ? Ez képtelenség ! A czár nem fogja a Serethet feladni, ha Ausztria határozott biztosítékokat nem nyújt az iránt, hogy mily vágásban szándékozik a törökök és szövetségesek hadműködéseit tartani. Ausztria különben Sz. Pétervárott csak kérdést tett, hogy mikor fognak a fejedelemségek kiüríttetni. Az orosz cs. kabinet Gortsakoff által ez eventualitást ismételve kétségbe vonatta, s csak a német, Ausztria által reclamált jogok javára leendő engedményekre nyilatkozott késnek, de nem igénybe vett, ad antiquo őt megillető jogai lényegére nézve.“ Ezek az oroszok nézetei. Vájjon Ausztriának lehetséges lesz-e, a közbenjárói szerepet ismét elvállalni, igen kérdéses. Az orosz kabinet adott válaszában e tekintetben nehézségeket emelt volna, melyeknek a bécsi kabinet részéről új felvilágosításokat kell eredményezniök s azért ismét sok időt fognak igénybe venni. Azalatt eljő az ősz, meg a tél ! A . N .mb. Corr.“ A bobóra czári manifestum szövegét közli a finn virlella hadsereg helyreállítását illetőleg, melyben mondatik, hogy midőn I Sándor czár 1810 ben mart. 10-kén az akkor nem rég feloszlott tartományi őrséget további rendelkezésig fegyver alá nem hívt rendelé, ez azon nyilatkozattal történt, hogy ezen kedvezmény addig tartson, míg az ország jólléte a háborúk nyomait el nem törleszti, de azalatt megfelelő őrségi adó legyen fizetendő. E tartomány azóta a 45 éves béke alatt azelőtt nem ismert jólétet ért el, de miután most oly nemzetek támadták meg a biro FOVÁROSI SÍ VIDÉKI ÜJDOZSÁGOS Budapest. A Garay-árvák részére, több hő előtt, mint akkor is megírtuk, államkincstári utalványban 10 portot kaptunk. Az államkincstári utalványok akkor már a forgásból kivétetvén a küldött utalványt beváltás végett Bécsbe küldtük fel. T. bécsi levelezőnk szives közbenjárása folytán az utalvány beváltatott, az érte adott 10 portos bankjegy tegnap érkezett hozzánk. — Dr. Mocnik Ferencz mennyiségtanát Dr. Arenstein J. magyarra forditá. Ez általunk is kellőleg ismertetett tankönyvet az oktatásügyi minisztérium azon fő gymnasiumok és főreál iskolák számára, hol a mennyiségtan magyar nyelven adatik elő, tankönyvül ajánlá. — A pestbudai kereskedelmi és iparkamara jelentése után feljegyezzük t. olvasóiok részére a kamara kerületében létező gyárakat. E gyárak és elvitázhatlanul az európai magán vállalatok egyik legnagyobbika az óbudai hajógyár, mely 1831-ben a dunagőzhajózási társulat akkor még egyetlen hajója , Ferencz kijavíttatása végett létetetett s azóta folytonos fejlődés, gyarapítás, terjesztés által annyira emelkedett, hogy jelenleg naponként 2000 munkást foglalkoztat; kik között van 180 gépész, mintakészítő és öntő; 470 vas- és rézkovács ; 220 lakatos és bádogos ; 350 ács; 250 asztalos, bognár, esztergályos; 50 fényszínező ; 50 kötélgyártó ; 30 kárpitos ; 50 kőműves; 50 matróz; 300 napszámos. Ezel napi díja egy éven át 728.000 portot tesz. A gyárban öt gőzgép működik. A múlt évben e gyárban 4 vontatóhajó (remorqueur), 5 utashajó , 4 áruszállitógőzös, 7 árurak-vashajó, 3 sertésszállitő vashajó s 3 kövecsszállitó talp készíttetett; 77 gőzös, 230 áruhajó, 20 sertésszállitő, 18 kőszéntartó és 16 kövecshordóhajó javíttatott ki. — A kamarai jelentésben követett sorozat szerint ismertetendjük a következő gyárakat. 1. Asphaltgyár Budán , 1845-ben alapitatott. Az asphaltot Biharmegyéből nyeri; egy művezető s 6 segéd foglalkozik ; az asphaltmunkálatok tartóssága iránt 3 évig kereskedik. Wz átmérőjű asphaltréteg f öle 9—10 pfrt. 2. Ólomáruk gyára Pester, 1847 óta áll fen, mely hengergéppel köttetett egybe; csak 3 munkást foglalkoztat, évenkint 300 mázsa ólmot dolgozik fel házfedéllemezek ereszcsatornák és csövekre. 3. Vegyészi szer- és festékgyár Pesten három van; mind e három a vegyanyagok gyártását kicsiben űzi s legnevezetesebb gyárczikke a mireny (arsenik), kénsavas ölöm és eczet. 4. Chocoladegyár Pesten mintegy 600 mázsát termelvén. 5. Gyolcs, vászon és kendőnyomtató gyárak. Ezek közt Goldberger gyára Ó-Budán 135 munkást foglalkoztat s készítményei a múlt évben 8,600 darab gyolcsvéget , 12,400 tucat kendőt és 2,300 db vászonvéget tettek. Leitner Jakab óbudai hasonló gyára a múlt évben 10,000 db nyers gyolcsvégt dolgozott fel. A szükségelt (belföldi) festékanyag 1,000 mázsát, az indigo 500 mázsát tett. A harmadik gyár Finaly Simoné Szintén Ó Budán , akik Spitzer Gerzoné Budán, az 5-ik Fellmayer Antalé Szegeden. Ezenkívül megemlítendők a pesti, esztergomi, szolnoki, czeglédi és sz.-fehérvár kékfestő gyárak. (Folytatjuk.) — Hirschbach ur Tétényben gőzerőre épített szeszgyárt létesít. Ez értesitésnél örömmel említjük meg, miként a magas kormánynak a szeszgabonábeli égetését tiltó rendeletének hatálya az egész birodalomra kiterjesztetett. Vidék. Cseke , jul. 16. Csekéből ritkán olvashatunk sorokat; mit is írhatnánk érdekest egy elszigetelt vizfészekről ? Csekének csak múltja volt. Gyászhírként írhatom a dalmat , melyek még Finnland védtelen partvárosait is felégetni nem átallják, ezért szükségesnek találtatott, a már kiszedett csapatokon kívül még a tartományi őrséget is ismét helyreállítani. Ennélfogva rendeltetik, hogy az Abo- és Bjorneborg, valamint a Wasa-és Ulenborg kerületben repartiált csapatokból két czéllövész zászlóalj, mindegyik 600 emberből álló, olykép alakíttassék, miszerint mindig két katonaköteles hely állítson egy gyalogost; 2) dacára annak, hogy csak két katonaköteles hely állít egy gyalogost, mégis mind az eddigi őrségi adótól ez idő alatt mentesek legyenek; 3) hogy e 1. k. határozat végrehajtására a főkormányzó előterjesztései alapján bizottmány alakittassék. múlt hó 22-kén tettük nyugvó sírjába néhai Kölcsey Ferencznek anyját, Kölcsey Ádámnőt, született Szuhányi Josefát. Ezzel az egykori költőnek utolsó legközelebbi rokona is sírba szállt. Élt 59 éveket. Ezelőtt pár évtizeddel elvesztő férjét, — utóbb Kölcsey Ferenczet, 1849-ben egyetlen Kálmán fiát, kihez a bold, költő parenaesisét irta. Nagy hiba a temetést rendező Kle úrtól, hogy az elhunyt nőnek koporsójába sok lepecsételt csomag irományokat, a bold, nagy költőnek diplomáját, s egyéb lezárult katulyákat megvizsgálatlan eltemettetett *), miért is hírlik, hogy az érdeklett családtagok a test felásatásáért folyamodni szándékoznak. — Közigazgatásunk kellő renden van. Mándy járásfőnök kifáradhatatlan buzgalmu férfiú. — Népünk munkálkodásban szorgalmas. Nehezen várjuk az uj kenyeret, mert legtöbb házaknál egy betevő falat sincs. Ha Isten a csapásoktól megment, egy hét alatt széltében aratni fogunk. Időjárásunk most esős, de kellett is a tavaszi veteményre, főkép a tengerire, pedig nálunk ez a termesztési tőczikk. Zabunk lesz bőven, a szénánk mentéi kevesebb. A lankák tavaly kitermették ezideiért is. Nem lesz jó szilvapálinka, nemsokára lesütött fővel ezt mondja a tiszaháti ember: „nem hoppan az álma.“ Majorsági jobbágyaink (?) óhajtva várják a telekmegváltási időpontot, hogy az in prixi megkezdődjék, s úgy látszik, parányi financziájukat úgy rendezik előre , hogy annak idejében a váltságdíjt készpénzben rögtön teljesíthessék. Határunkon a Tiszának két átmetszése történt, de csak egyik sikerülenb, amit — bárha nagy hydraulák nem vagyunk is — a helyszínén előre meggondoltunk, mert hol a Slum fluminis a teendő átmetszés torkolatánál máris 20öllel alább vág s porondot hagyott uj medert kanális által nem remélhetünk ; ezt, a tiszaháti ember nem Paleocapa tudományából mondja, hanem mindennapi tapasztalásból tudja. — Miként múlt napokban egy kiküldött uj mérnök igen helyesen mondá: ott van elhibázva a dolog, hogy az átmetszés a régi kijelölés szerint történt, holott egy évtized alatt a Tiszának situatiója roppant sokat változik. A vállalkozónak ugyan nem fáj feje , mert ő a szép nyereményt zsebébe tette , hanem az álladalomnak néhány ezer frtig positiv károsodás. A termesztmények ára kissé alább szállt. — Ercsi községe szabadalmat nyert két országos vásár tartására. Az egyik áprilisben St. Leo, a másik sept. Sz. Mihály napja előtti hétfőn és kedden tartatik meg. Közintézet Nemzeti szuház. Julius 21-dikén, Tóth fölléptirül: Az élő arczkép. Vígjáték három felvonásban, Mellesville és Leon Laya után. — Tehát ki nem fogyunk a franczia darabokból! Színészeink azonban — malgré tout— jól játszanak, s igy mintegy nagylellűleg védelmezik a műigazgatót, kitől nekik is annyi szenvedni valójuk volt. Tóthot, ki az angol apából oly eredetileg komikus alakot teremt, a közönség zajosan előtapsolá. Ma adatik : Mátyás diák. Erdeti népszínmű 4 szakaszban. Az uj államkölcsön ügyében. III. A nemzeti kölcsön ne álljon kevesebb mint 300, és ne több, mint 500 millió forintból. A kisebb ősziésnek csak minegy fele szükséges, hogy az állam, banknál adósságát annyiban törlessze , hogy ez intézet képessé tétessék, a közönség irányában kötelezettségeit teljesíteni. Másik fele arra van határozva, hogy az állam nagy kiadásai, miket az Ausztria jogai és becsülete megvédésére tett intézkedések okoznak, fedeztessenek. 350 millió a legkisebb öszveg, melyre az államnak szüksége van, azonban mindig jobb, ha egy, ennél még magasabb öszveg fogna kölcsönöztetni. Mindenesetre pedig el van a kormány határozva, a befolyó pénzeket legelsőbb is arra fordítani, hogy a papirospénz az ezüsttel egyenlő becsűvé tétessék. Az állam különben is tudja, hogy azon pillanattól kezdve, melyben képes lesz valamennyi adósságot ezüsttel kamatoztatni, hitele szilárd alapon áll. Főfigyelmének oda kell irányulnia, hogy az adókat jó pénzben szedje be; ennek elérhetése végett legelsőbb is a pénz folyó értékét az 1848-dik év előtti régi állapotra kell visszavezetnie. A kormánynak oly szilárd elhatározása: a forgalom *) Bizonyára ily dolgokat czélszerűbb, helyesebb lett volna a nemzeti múzeumba beküldeni. Szerk. : TUDÓSÍMTA I irodalom, 82(235). Bölcsészettan. Második kötet : Gondolkodástan, mint előkészítő tudomány (propaedeutics) a bölcsészettanhoz. A félgymnasiumok számára irta Warga János, a nagykőrösi helv. hitv. evang. nyilv. főgymnasum igazgatója s a magyar nemzeti academia tagja. Kecskeméten. Nyomatott Szilády Károlynál. 1854. 8 rét. 15. Ára 30 pengő kr. Nem gondolunk tévedni, midőn a logikát, mely a gondolatok elemeit s összefüggesztését, szóval törvényeit, okelveit (kategóriáit) adja elő, hogy ezek alkalmazásával kül- és belismereteinket igazságra fejleszthessük, gondolkodás nyelvtanának nevezzük, melynek egy teljesen összeállított fogalomtár szintoly szükséges kiegészítő részét képezné, mint a nyelvtan kiegészítő részét a szótár. Igen esetesen teszi hát a felczímzett logikai kézikönyv szerzője mindjárt a bevezetésben a következő hasonlatokat : „A mint áll a nyelvtan a szabálytalan beszédhez, úgy áll a gondolkodástan (logika) a szabálytalan és rendezetlen gondolathoz. A mint áll a mértan (mathesis) a természettanhoz, úgy áll a gondolkodástan mindenféle ismeretek megszerzéséhez.“ Minthogy azonban minden fogalom közlő jele csak szó lehet, s egy és ugyanazon szó alatt az emberek gyakran különböző fogalmat gondolnak (mi többnyire a félreértések s vitatkozások alapja szokott lenni) , a bölcsészet első teendője mindig a fogalmak tisztába hozatala, biztos meghatárzása, szóval, fogalommagyarázat. Ugy de a magyarázat maga is csak szavakkal történhetik, s miután ezek többféle felfogásnak alávetvék, megesik, hogy valamint ugyanazon tételben többen nem ugyanazon gondolatot gondolják,viszont megforditva,kifejezésekben különböző tételek alatt egyfélét gondolnak: — egy okkal több, hogy tudósaink a bölcsészeti műnyelvet, melynek lehetőleg a köznyelvhez alkalmazkodnia s mindenesetre csak ebből kell kifejlesztetnie, valahára komolyan és határozottan igyekezzenek szabályozni. Ezen indítványunkat előrebocsátjuk Varga tudós hazánkfia fentebbi munkája rövid ismertetésének, annyival inkább, mert nyelvében határtatlanságot tapasztalunk, mely aztán nagy részben okozza azt is, hogy a fejtegetés több helyt nem eléggé deríti fel a tárgyat s a magyarázatok újabb magyarázatokra szorulnak. A munka fényoldalát képezik azonban, s hisszük, hogy kelendőségére s használatára tetemesen fognak befolyni, a számos és helyes példák, melyekkel részint az egyes tételek utólag világosittatnak, részint bevezetőleg előkészittetnek. Gymnasiumi használatra szánt logikai kézikönyvnél csak is ezen előadási modort helyeselhetni. Szerzőt sokkal tapasztaltabb s tanultabb oktatónak ismerjük, semmint feltehetnők róla, hogy a félgymnasium növendékei számára úgynevezett metaphysikai elemekkel egybeolvasztott logikai rendszerkönyvet készísen. Maga Hegel is, ki a logikát és metaphysikát egy tudománynyá kapcsolta össze, bölcsészeti előkészítésül az alaki, vagy formális logikát ajánlja. Ily formális logika kézikönyve Warga János „gondolkodástan*^. A formális logikát, mint tudjuk, két részre szokás osztani : általánosra, mely a gondolkodás törvényeinek elemeit, és különösre, mely azok alkalmazásának különféle alakzatait tárgyalja. Amazt logikai elemtannak, ezt 1. rendszer- vagy módszertannak nevezik. Szerzőnk, kinyilatkoztatván, hogy a rendszer, melyet követ, a „gondolkodástan“ban szintúgy, mint „tapasztalati lélektaniban, a magáé, annyiban tér el a közönséges rendszertől, hogy a formális logika másodi részéből kettőt csinál, — nézetünk szerint helytelenül, mert oly fogalmakat, melyeknek egyike a (módszer) a másiknak (a rendszernek) alá van rendelve, egymás mellé rendel. Egyébiránt úgy vagyunk meggyőződve, hogy az említett szokásos felosztás sem tökéletes, mert hiszen a logikának van egy még általánosabb része, mint az, mely — szerzőnktől „gondolkodási elemtannak nevezve — a fogalmak, ítéletek és következtetések tárgyalásával foglalkozik. Ezen legáltalánosabb , absolut rész, melyhez képest a logika minden további részei a ráviteles (relatív) logika fogalom, czime alatt egyesítendők, a gondolkodás egységének legáltalánosabb fő törvényeit, t. i. az ellenmondási , azonsági (Warga szerint megegyezési), kizárási és okelegendőségi vagy alapossági elveket adja elő. Varga gondolkodástanában ezen törvényeket az ítéletekről szóló szakasz alatt találjuk röviden fölemlítve (46 §.),amit nem helyeselhetni, miután e fő elvek nem csupán az ítéletek, de már a fogalmak képzésében is alkalmaztatnak, s a szerző azokat maga is hallgatagul alkalmazza az azonos és különböző, egyező és ellenkező fogalmak felsorolásánál (18—21. §.) Az említett általános törvények az egész ráviteles logikának alapját képezik s ennélfogva bizonyosan a formális logika kiegészítéséhez tartoznak; nézetünk szerint hát a tudós szerző, ha nem akará azokat külön, fő részben tárgyalni, könnyen előadhatta volna azokat a bevezetésben, mely ekkora gondolkodás folyamatának lélektani magyarázatán kivül magában foglalandó még a gondolkodás alapelveinek előadását. Legvilágosabban, legbővebben kivitt része a munkának a „gondolkodási elemtan“ (11 — 66 §.), mely a szokásos felosztás szerint először a fogalmak, aztán az ítéletek, végül a következtetések tanát adja elő. A tudós szerző — valamint e sorok írója is — előszeretettel viseltetik a trichotomicus részelések iránt, s ezeket többnyire helyeseknek találták. Olykor olykor, az igaz, a fonal a két első részben kifogy, s a harmadik rész nem foglalja többé magában a két elsőnek ellentétei egységét, hanem majd a már mondottak alternatíváit (péld. a 80. § ban), majd mind a kettőnek ellentétét (péld. a 82. §-ban, hol első helyen az „a posteriori,“ második helyen az „a priori“ bizonyítás, harmadik helyen pedig az „ad absurdum“ czáfolás adatik elő), majd más valamit, mi a felosztási okalapon kívül esik. Feljebb említek már, hogy a mód- és rendszertant, miután amaz imennek alá van rendelve, logikailag nem lehet önálló részekül egymás mellé állítani. Bizonyságot szolgáltat erre maga a tudós szerző is, midőn a rendszertan rovata alatt tárgyalja a módszertanba tartozókat, név szerint a tudományok elemző (analyticus), ösztevő (syntheticus) s elemzőlegéésztevő (87. §), továbbá állítmányos (dogmaticus), származtató (geneticus) és szerves (89. § ) mód szerinti tárgyaltatását , míg ismét a módszertan vagy „gondolat alkottan“ (mily szörnyű elnevezés!) rovata alatt oly tárgyakkal találkozunk, melyek a rendszertanba általában igen is, de a módszertanba nem tartoznak. A tudós szerző a napheológia és apodictica tárgyait (bocsánat, hogy félreértésnek kitett vagy roszul kikerülendett magyar műszó helyett csak az idegen kifejezéssel élünk) foglalja össze módszertanában. A munka részletes elemzésébe nem ereszkedve, az elmondottak észrevételek daczára, igen jól használható tanodai kézikönyvnek kell azt nyilatkoztatnunk, miért is ajánljuk e logikai vezérfonalat a hazai tanárok figyelmébe. A tudós szerzőhöz pedig végezetül még legyen szabad azon kérést intéznünk, hogy, ha ezen kézikönyvét majd második és javított kiadásban fogja közzétenni , bővítse meg azt néhány czikkecskével a logika történelméről, valamint egy kis irodalmi jegyzékkel is. Magyar könyvészet, 266(495). Mezőgazdasági üzlettan. Pabst után Lónyay Gábor. („A mezőgazdaság kézi könyve“ czimű munka negyedik, a növénytermesztési tant magában foglaló kötetének első része , mely az általános növény-termesztést tárgyalja.) Pesten, 1854. Emich Gusztáv bizománya. 8-rét. 228 l. (Alapsrt.) 267(496). Elemi mennyiségtan. Félgymnasiumi és magántanulók számára irta Theodorovics Anasztáz (Tömöri), okleveles mérnök és mennyiségtan tanára a nagykőrösi nagy gymnasiumban. Pest, 1854. Nyomatott Länderer és Heckenastnál. 8-rét. Első füzet. 80 I. 268—269(497—498). Az orosz-török háború, történeti jegyzetekkel, okiratokkal, a szereplő jeleb férfiak, vezérek életrajzával, földabroszokkal és ütközeti térképekkel felvilágosítva. Szerkeszti Fényes Elek. Pest, 1854. Länderer és Heckenastnál. 8 rét. Harmadik és negyedik füzet: 97 —191. A keleti tenger és melléktartományok földabrosza és Szebasztopol térrajzával. (Előfizetési ára az egész, hat füzetes munkának 1 frt 30 hr. pengő.) ^ 270(499). Olvasásjáték négy-öt éves gyermecskék számára, mely által ők tanuló és sajátlagos oktatás nélkül megfelelő rövid idő alatt nemcsak olvasni megtanulnak s az elejökbe mondott gyakorlatok helyesirása ai ügyességre jutnak, hanem egyszersmind szellemöket s erkölcsüket a kifejlődés oly fokára viszik, mely eddig ily korban a ritkaságokhoz tartozott. 19 kártyabetűvel, 19 olvasó- s 1 kirakó-táblával, Winternitz Károly, a pozsonyi városi ipartanodában mathematika tanára, mint szerző vezérlete alatt, a német eredetinek ngyedik javított kiadása után magyar nyelvre alkalmazó Matics Imre magyar nyelv tanára a pozsonyi cs. kir. gymnasiumban s a városi ipartanodában, előbb Érsekújváron az elemi tanítókat képző cs. kir. intézetben több tanulmány rendes tanára. Bécsben Lechner Rudolf egyetemi könyvárus költségén. 1854. 8 rét. 24 l. Ára az egésznek, betűkkel és táblákkal együtt, 48 pkr; a szebb kiadásé 1 ft 3() kr pp. (Ezen érdekes, s a szülőknek előleg is méltán ajánlható olvasásjátékról irodalmi rovatunkban nem sokára részletesebben szólandunk.