Pesti Napló, 1855. augusztus (6. évfolyam, 1618-1642. szám)
1855-08-07 / 1623. szám
tel ezelőtt mindenünnen ismételtetett; pár nappal ezelőtt pedig egyszerre úgy hallatszott, hogy Shamyl nemcsak meg nem halt, hanem cserkeszeivel Tiflisig nyomult elő s Muravieff tábornokot, ki már útban volt Kars felé, viszszatérésre kényszerítette. Ma meg azt mondják, hogy épen ez utóbbi hitből egy szó sem igaz, s hogy ezt az oroszok szántszándékkal terjesztették a végre, hogy Karl őrségét nyugalomba ringassák s megtámadásuk által annál inkább meglepjék.. . . Már itt a tájékozó maga sem tudja magát tájékozni s a nyájas olvasó éles elméjére bizza e kényes munkát, igy legalább kiki maga felelős arról, a mi hisz vagy nem hisz! PESTI NAPLÓ. Pest, aug. 6. A nyár nem alkalmas szobamunkára. Midőn a növények kibontakoznak téli álmukból s a rügyekből kifejleszti a meleg a leveleket, virágokat s növényi és állatvilágban oly vigan pezsg az élet: a tudóst is ellenálló katlan ösztön vonzza a szabadba, hogy megpihenjen a természet megnyílt kebelén. Mennyire szabadabb ott a lélekzés! A költőben mennyire másnemű érzelmek, gondolatok ébrednek az erdők hősében, a mezők bársonyán, künn istennek ama roppant szentegyházában, a szabad ég alatt, mint télen a kandalló füzénél! Az ember kigyógyul világfájdalmából. De mindenek fölött nagy élvezet vár a természettudósra. A természet nyárban tartja nagyszerű virág- és állattárlatát, mely a kutatásnak, az emberi vizsgálódásnak hasonlíthatlanul szélesebb kört nyit a kristálypaloták minden kincseinél. Mint a madarak kirepülnek fészkeikből,elhagyják lakóikat a természettudósok is, hogy messze vidékekre szálljanak. A svábhegy virányain hány embert látunk, lepkefogóval, füvészszelenczével, vagy kalapácsokkal a völgynyilásokban és sziklákon. A tudományszomj legyőzi a testi fáradalmakat. Küzdenek a hőséggel s vizetlen tájakon—mert a meszes hegyek nem igen gazdagok csergő patakokban, — a szomjúsággal S mig ezt csak magán szenvedély űzi, csupán a tudomány iránti szeretet: vannak, akik az irodalmat fogják gazdagítani kutatásaik eredményeivel. Csak Szabó József kirándulásait említjük, ki a természettudományi társulat megbízásából Budapest vidéke geológiai leírásán dolgozik, s a napokban újra folytatta vizsgálódásait, bejárva a zugliget, svábhegy és távolabb fekvő csíki hegyeket. Nyomozásainak eredményei, azt hisszük, sok érdekes órát szereznek a tudomány kedvelőinek, ha a nyári szünnapok után a földtani és természettudományi társulatok újra megkezdik működéseiket. E kitűnő tudósunk fáradozásainak már is sokat köszönhetünk Budapest vidéke ismertetésében , mint egy másik, szintén jeles tudósunk, Kovács Gyula szorgalmának köszönhetjük, hogy fővárosunk vidéke flóráját már ismerjük , arról csak nem teljes adatokkal bírunk. De visszatérve a kirándulásokra , meg kell említenünk, hogy míg Szabó József egyetemi tanár itt helyben folytatja kutatásait , hazai tudományosságunk más képviselői távolabb kirándulásokra szánták el magukat. Nendtvich már régebben elutazott Amerikába Naponként várjuk leveleit az új világból. Brassay Samu épen most van indulóban a Tátrára. Nagyhírű entomológunk, Frivaldszky pedig pár nappal ezelőtt ment el Mehadiára, honnan az oláh havasokat szándékszik bejárni egy német szaktudós, Kindermann kíséretében, aki régebben a Kaukázust már bejárta, s most jött meg az Urairól. Reméljük, becses gyűjteménynyel megrakodva jönek meg kutatásuk újabb színhelyéről is. Szönyi Pál végre, a természettudományi társulat elnöke Párisba utazott, hogy azon sokféle becses ásványfajokban gyönyörködjék, melyek az európai bányászatot képviselik ott. S nem sokára még nagyobb költözése leszen a természettudósoknak, ha a németországi természetvizsgálók gyűlése Bécsben megnyílik, hova a mi természettudósaink közöl is többen szándékszanak fölrándulni. Egyiknek a legjelesbek közöl leírjuk ígéretét, hogy ez érdekes gyűlésekről kimerítő jelentéseket közlend lapjainkban. A tudósok e nagy mozgalma közepett, csak a journalisták vannak helyhez kötve, állván a központon, mint egyegy torony, — bocsánat e merész hasonlatért, s lévén az időnek olyan a milyen óramutatói. Cs. A. — Tegnap aug. 5-én adatott a pestbudai hangászegylet zenede-növendékei által a múzeum dísztermében mint fő befejezése a próbatéteknek egy hangverseny bemeneti árakkal, melynek féljövedelme a nemzeti színház nyugdíjintézetének szenteltetik. Elsoroljuk előbb a darabokat egyesen kisérve megjegyzésekkel, aztán némelyeket általában fogunk mondani. Az I. szakasz 1. száma verseny 4 hegedűre : szerző Kohne Ridley, előadók a hegedű tanszaki 3—4 osztály növendékei. A szerzemény jó; az előadás a mennyre egy hegedű-quartett-tel kitelik, meglehetős. Jó tapintat, hogy rövid. 2. Változatok fuvolára; szerzé Pfeiffer Antal, előadta Farvasz Sándor. Az ősz szerző igen ügyesen idilde magyarosan bus hangokat a fuvolába, s dicséretére válik tanítványa, ki azokat kedvesen tudta elővarázsolni. 3. „Nincs szebb élet“ dal; szerző Huber Károly, éneklé Huber Ida. Jó a szerzemény, és jó volt az előadás. Az előadónak van jó hallása, csinos hangja és kifejezése. 4. Verseny változatok 2 zongorára; szerzők Mendelssohn és Moscheles; játszották Sípos és Zsák. Eleinte a pracisio dolgában kívánandó mutatkozott, de az első elfogultságból levetkezvén mind a két előadó tetszésben részesült. 5. Pár dal „das Nachtlager in Granada“ operájából Kreutzernek; éneklék Rerrich Szidónia és Bignio Lajos. Az előadás meglehetős, Bignionak szép hangja volna. 6. Gordonka darab. Elmaradt. 7. Das Rücken-től „die stille Wasserrose“ éneklő Pariser Anna kellemes előadással. 8. Változatok hegedűre Vieuxtemps-tól „Yanke Dordle“, előadta Szerdahelyi Róza, a hegedű tanszaki 2 osztály növendéke. E kis leányka bámulatos ügyességet tanúsított. A darab jól volt választva. A II. szakasz I. száma Chopin-tól as polonaise zongorára; előadta Sipos. Jól volt előadva, de igen jól választva is. Tanulmányi szerzeménynek az újabb közt jobbat mint Chopint általán alig lehetne ajánlani. 2. Hegedű-darab „La Cabaletta“ , szerző Kohne Ridley, előadta Zard. Szinte jó haladását mutatta a hegedű osztálynak. 3. Párbal Bellini „Romeo és Juliájából“. A választás minden tekintetben szerencsétlen. Kezdőknek nem való. Ami örvendetes benyomást tettek az eddigi számok, ez nagyban felforgatta, hosszú is volt, és úgy ment, mikép csodálni lehet, hogy a főpróba alkalmával kihagyandónak nem határozták. — Itt azt sem lehet megjegyzés nélkül hagyni, hogy miért énekelték németül ? — hogy Kreutzer és Rücken darabjait németül énekelték azt értjük, annak úgy kellett lenni, mert a német volt azon szöveg, melyet a szerző a hangjegyek alá írt; de hogy egy olasz szerzeményt oly nyelven adtak elő, mely éneklésre annyira nehézkes, azt helyeselni nem lehet. Ha olaszul nem tanítanak egy conservatoriumban ( inkább választandó lett volna honi nyelvünk, mely anélkül is éneklésre egyike az alkalmasbaknak. 4. Ismét egy hegedűdarab „Souvenier de Bellini“ par Artót. Előadta Auer, a hegedűtanszaki 4-ik osztály növendéke. E fülkecsegtető darabbal tetszést aratott a kis előadó. 5. Változatok klarinetre Berr-tel, előadta Hanisch. Örülünk, hogy ily sorkivüliebb hangszerrel is találkozunk; ez mutatja a körülmények kívánalmát, de egyszermind hogy a zenede nem késett e kívánalomnak eleget tenni. Az előadás jó volt. 6. Újra hegedű-darab : „Bravour változatok“ Paganinitől, előadta Baumgarten. E nyaktörő darab nehézségeivel dicséretesen vívott e szinte a hegedű-tanszaki 4-ik osztály növendéke. 7. Lucia ismeretes hatos dala karkisérettel. — Előadva csekély készültséggel. Átalánosan tekintve a zenede működésére okunk van megelégedve lenni a hegedű, zongora, fuvola és a többi hangszerek haladásával; de sajnálattal kell mondani, hogy ami a fő, az ének, ez kevésbé elégít ki. A kiket hallottunk, ezek többé kevesbbé mind azt mutatják, hogy a hang-kibocsátásban sat, rosszul vannak elejétől fogva szoktatva; ez oly szokás,mely később természetté válik, s attól elválni igen bajos. — Itt nem mondhatunk egyebet, mint hogy siessen a zenebe életbe léptetni azt, mit már elvileg elfogadott, t. i. ha nagyobb áldozattal is de írjon ki pályázatot egy felsőbb képességű énektanító állásra, ki a hangszerek e legmagasztosbika végkiképzését úgy fogná vezetni, miként az egy enyhe fejlett conservatorium állásához illik. Végre a rendezést illetőleg szabadjon figyelmeztetni, hogy 2 óra a legremekebb zeneélvezethez is elég, azontúl a lelki feszültség megszűnik kellemes érzet lenni, és ezen előadás 3 óráig tartott! — Ilynemű hangversenynyel most lép föl a zenede először; kívánatos, hogy a közönséget a rendezés módjával magával is igyekezzék megnyerni. Szinte a rendezést illeti azon körülmény, hogy míg hegedűelőadás volt, addig az ének-előadások némely nemét például vokal-quartettet vagy valami jó összes kart egészen nélkülöztünk. — A próbatéteken a tanítványok haladását akarja a közönség látni, — a hangversenyben zeneelőadást élvezni. Hogy élvezetté váljék, legnagyobb részt az ügyes rendezéstől függ. Sz. J. — Mint halljuk, a vásárjog újabb tárgyalás alá kerülend s a vásárok száma megkevesbittetik. A kereskedelmi kamarák e tekintetbeni javaslatok felterjesztésére hivattak fel. — A magyar- és erdélyországi protestánsok egyházi képviselete iránt a végtanácskozmányok a m. vallás- és oktatásügyi minisztériumban befejeztettek. Mint halljuk, a synod- és presbyteri szerkezetben fogna állani s irányul ez újabb rendezésnél az 1855. febr. 27-én kiadott miniszteri rendelet szolgálna. Azonban a kormány ezentúl az egyházi kormány képviselőinek választására az eddiginél közvetlenebb befolyást fogna gyakorolni; valamint az egyházi gyűlések határozatai is a kormány jóváhagyása után nyernének csak hatályt és erőt. A központosítás elve ezenkívül nem fogna alkalmaztatni. Az új törvény életbelépésének idejét még meghatározni nem tudjuk s a tanácskozmányok befejezése mindeddig azért haladott, mert, mint állíttatik, e tanácskozmányokra nézve, a Concordatum végetti alkudozások Romával, némileg fel—tartoztatólag hatottak. — Ö cs. k. Fensége bold. Mária Dorottya fölgasszony emléke Temesváron is megünnepeltetett, az ottani evang. templomban f. hó 5-ként Fenségéért gyászisteni tisztelet tartatván. — Mint nem régen jelentek, Gyulai Pál munkatársunk bírálati dolgozatai külön álló füzetekben is megjelenendnek „Tanulmány és Polémia“ czím alatt. A közönség, mely, tudjuk, nagy érdekkel olvasta e jeles dolgozatokat, hasonló érdekkel veendi azon értesítést is, hogy e füzetek elsője még e hó végével megjelenendik. Tartalma : „Petőfi S. és lyrai költészetünk. Néhány a P. Naplóban megjelent bírálat s a B. H. „Szépirodalmi szemle“ rovatának I. II. III. szaka, melyek epikai és lyrai költészetünket tárgyalják. A 2-dik füzet novemberben fogja a „Szépirodalmi szemle“ IV. V. VI. szakait, melyek regény-, novella-, drámaköltészet és nemzeti színészetünk jelen állapotát fogják ismertetni. E mellett Bánk bán szerző „Katona József“ valamint Kántorné életrajzát hozaadják irodalomtörténeti visszapillantással a régibb magyar színészetre és drámairodalomra. Ezekhez még két új czikk fog járulni.“ A Garayemlék ügyében tett jelentésünk kiegészítéséül meg kell a következőket is jegyeznünk. Mint tudjuk, a költő sírján emelendő emlék iránti adakozásra az árvákat meleg szeretetébe fogadó hazát Ney Ferenc? barátunk hívta fel, s az ország, mely ezrekre menő áldozattal biztositá a szép reményű árvák jövőjét, e felhívást sem engedő elhangzani meghallgatlanul s a költő síremlékére részint közvetlenül, részint a lapok utján érkeztek Ney Ferenczhez adakozások, melyek közöl csak a P. N. szerkesztőségéhez múlt évi máj. 18-kán (Békésről) érkezett 50 pengő forintot említjük meg. Császár Ferencz úr, kihez e czélra , mint a „Divatcsarnok“ 43-dik számában megjelent jelentésből értjük, Ho ott érkezett (u. m. a Simonffy Kálmán úr által Czegléden rendezett hangverseny jövedelméből 60 ft és Concha Károly költeményfüzérének tiszta jövedelme 50 pft) , jónak látá „e csekély összeggel“ fölkeresni Gerenday Antal pesti szobrászt, ki azonnal önként ajánlkozott, hogy, ha nem találkoznék a nemzet vagyonos fiai közt, ki tőle e honfiúi kötelességet elvitázná : „ Garay sirkövét elkészitendi és felállitandja—minden további gyűjtés nélkül.“ A sírkő áll a költő sirja felett s a nemeslelkü Gerenday a Császár F. úrhoz érkezett 110 pftot és annak 3 ft 54 krt tevő kamatját „a költő kéziratban maradt némely művei kiadási költségeinek födözésére“ szánta. Gerenday ur tette a haza méltánylatát, a jobbak rokonszenvét érdemli. E tett iránti (szinte méltánylatunk s Császár ur jóakarata buzgalmának teljes elismerése mellett is nem nyomhatjuk el az iránti aggodalmunkat, hogy azon nemes szívű adakozóknál, kik a Garayemlékre, mint említők, részint közvetlenül, részint a lapok útján több rendű összeget küldenek az ez iránti adakozásra felhívást tevő Ney - hez , könnyen támadhat neheztelés a miatt, hogy a sírkő kegyletdús adományaik melleztével , mint magán kegyelet jelvénye emeltetett. Gerenday úr lelkessége az e czélra begyűlt minden adomány igénybevétele esetében is ily szépen nyilatkozott volna, tudjuk, de ez esetben az emlék az ország különböző részéből érkezett összes adománynak volna eredménye. De a sírkő áll; a nemes adakozók óhajtata teljesült; s Császár ur eljárása lehetővé teszi , hogy Garayak emléke más után is örökíttessék meg, hogy a Ney urnál begyült öszveg azon 113 frt 54 krhoz csatoltassék, mely a költő kéziratban maradt művei kiadására ajánltatott fel. Ez öszveg, melynek öszves mennyiségét nem ismerjük, tán nagy részben fedezné Garay öszves művei kiadásának költségeit; s miután ez után e munkák birtokához könnyebben eljuthatunk, ez eredményben a nemes adakozók megnyugvásra teljes okot fognak találhatni. A „Religio“ derék szerkesztősége következő meleg felhívást intéz a közönséghez : (Felhívás). Dobsina várost a roznyói egyházmegyében múlt julius hó 19-én borzasztó csapás érte. Ugyanis számos magán- és középépületeken kívül a kath. templom, paplak és iskola a dühöngő tiszár martaléka lett. A maroknyi kath. lakosság ezen erejét s tehetségét meghaladó rémitő kárt csak némileg is helyreütni képes nemlévén, szánandó helyzetében az irgalmas emberbarátok könyörületes szivéhez folyamodik. — Miért e lapok szerkesztősége szent kötelességének tartja olvasóit a keresztény szeretet nevében felhívni, hogy szentegyházunknak íme kisded, de jámbor nyáját ért testi és lelki nyomornak enyhítésére szeretetfilléreikkel járulni szíveskedjenek. Isten, ki az ő nevében a szenvedőnek nyújtott legcsekélyebb adományt sem hagyja jutalom nélkül, bizonyára nem vonandja meg áldását azon jótévéktől sem, kik az ő dicsőségére helyreállítandó templomra s a keresztény nevelésnek szentelt egyéb épületek kiépítésére segélyt nyújtani sietenének. — Részünkről a segélyzést 10 párttal nyitjuk meg; azokat pedig, kik kegyes adományaikkal a szentszést előmozdítani óhajtják, tisztelettel kérjük, hogy a segélyösszeget — a szállítási díj a nélkül is majdnem egy lévén az egész hazában — egyenesen a rosnyói egyházmegyei hivatalhoz intézni szíveskedjenek.“ Híresen hisszük, hogy a Bel.e felhívása nem fog eredmény nélkül maradni s hazánk tehetős polgárai kegyes adományaikkal szívesen járulandatlanak e szent czélhoz. — A derék sz. fehérváriak ismét jelét adják testvérszeretetöknek, a szenvedés iránti részvéteknek. F. hó 12-én a tiszai vizkárosultak felsegétésére egy lelkes emberbarát rendezése mellett nagy hangverseny fog ott adatni, melyen nemzeti színházunk tagjai közöl többen, nevezetesen hogy a kisasszony, Doppler testvérek és Köszeghy közreműködendnek. Annak idejében e hangversenyről bővebben szólandunk. — Míg Varasdon, mint az „Agr. Z.“ írja, a reáliskola 3-dik osztálya mint nyilvános tanintézet meg fog nyittatni, addig a zágrábi ideigl. reáliskola feloszlásnak indul. Zágráb tehát nem biz fentartani egy reáliskolát. E hiedelem támadand bizonyosan azokban, kik Zágráb községtanácsának áldozatkészségét és azon követésre méltó határozatát nem ismerik, minél fogva egy főreáliskola felállítása is lehetségessé válhatnék. És mégis a fenálló alrealiskola is hanyatlásnak indul. Valamint annak okát, hogy a főreáliskola keletkezése egyelőre nem várható, úgy a fenálló alrealiskola jelen állapotának és szomorú jövőjének okát is az „Agr. Z.“ azon hatóságnál keresi, melynek hivatása volna a községtanács határozatait, jó akaratát érvényesíteni. Az „Agr. Z.“ tehát az illető hatóság figyelmét, erélyét annál inkább is felhívja, mert a reáltanoda növendékeinek eddigi előmenetele mindenkit meggyőzhetett ez intézet üdvössége s az óhajtott eredmény bekövetkezhetése felöl, ha ez intézet kellőleg fog kezeltetni. ^ —■ A gróf Forgács István féle sorsjáték f. hó 2-kán történt húzása alkalmával a 4% %-tól biztosított 500 fitos kötvények közös beváltás végett a következő számnak húzattak ki : 62. 196. 213. 231. 265. 273. 322. 323. 336. 363. 465. 484— Nemzeti színház. Aug. 6. „Próféta.“ Telt színház. Próféta — Ellinger, Fides — Ellingerné; Bertha Kaiser-Ernstné. Ez előadás bírálatánál a többször elmondottakat kellene ismételnünk. Ezért röviden csak azt jegyezzük meg, miként Ellinger úr szabadság ideje alatt nem veszté el, énekének árnyoldalait, játékának hibáit. Ellingerné ma is csak néhány szép mély hanggal érdemli meg a közönség igenis bőkezűleg osztott tapsait Kaiser Ernstné ma is teljes igyekezettel tölte be helyét. — Börzetudósítások. Bécs, aug. 6. Leginkább dunagőzhajózási részvények és úrbéri kárpótlási kötvények kerestettek élénken. A részvények 570ről 580ra emelkedtek; a kötvények ismét magasabban keltek, u. m. az ausztr. 78—77, a többi 75—73. Éjszakvasut 204, államvasut 324. A többi értékre nézve kevés üzlet. 5% met. 777/16—3/8. Nemzeti kölcsön 82716—3/8. 4% % met. 67-663/4 4%. 61%-61. 3% 47%%. Sopronyi 90%—%. 1834 sorsj. 230-229. — 1839-ki 121— 120112 — 1854.—ki 1005/8—%. Eszterházy hg 74%— 74. — Windischgrätz 26% — %. Waldstein 253/4—%. Keglevich 10%—10%. Bankrészvény (osztalék,nélkül) 972—968. Nagyszombati vasút (első kibocs.) 20 — 18. ugyanaz másod. kibocs. elsőbbségi 30—25. Pesti lánczhíd 58—56. Augsburg (uso) 1193/4. London 11.36. Páris 139%. Arany 24%. Ezüst 21%. Napoleon d’or9.21. orosz imper. 11.33. Táviratilag. Páris, aug. 5. A Passage de l’Operában kevés élénkség. 3°lerente 67.25 és 75. 20 között. London, aug. 4. Consolok 91. Berlin, aug. 5. Szilárd. Auszt. 5%. metal. 65%. Ausztr. 1854-ki. — Nemzeti kölcsön 70%. Államvasut 85%- Bécs 85. Dunavizállás. Aug. 7-kén: 7' 3' 3'" 9. fölött. LEVELEZÉSEK. Arad, aug. 2. (Ered. levél.) Az év beszámolt már buza-termésével. Az eredmény középszerű, sőt némely gazdáink az üszög és üres kalászok miatt panaszoskodnak. Ha igaz-e mit a „Pesti Napló“ és „Vas. Ujság“ a kékkő mint üszög elleni szerről nem rég közölték, jó volna jövendőre megkisérleni, és okos gazda meg is teendi. Még inkább panaszkodnak azon gazdáink, kiknek biztosítatlan gabnáit jut. 12-kén — úgyszólva aratás előtti napon — iszonyú jégvihar aratta le, kemény leczkét adván arról, hogy miután a világ annyira értelmesetlen, miként ily károk ellen biztosíthatja magát az okos gazda, meg kell két kézzel ragadni az ily alkalmat. Ha aztán jön is a vihar, semmi baj, kára pótolva lesz; ha pedig nem jön, úgy sem adta az ember veszendőbe pénzét, mert azzal más jégvert embertársának kára pótoltatik ki. Nincsen oly év, hogy itt vagy amott, ne fizetnének történt károkat a biztosító intézetek. Megjön a szellemi aratás is az aradi nagy gymnasiumban. Vége a tanévnek, a gyermekek nagy örömére. A lefolyt tanévről megjelent értesítőből ide jegyzem ezen — a nevelés barátit érdeklő — adatokat. Beíratták magukat az iskola anyakönyvébe: 340; a vizsgát kiállották: 327; a vizsgán meg nem jelentek : 2; elmaradtak : II. „Kitűnő“ bizonyítványt kapott 53; I. rendűt 211; II. rendűt 75; III. rendbe egy sem létetett. A tanulók vallás szerint: 192 róm. kath., 128 g. n. e. 4 ágost. vall.; 5 helv. vall. 11 mosaita. Nemzetiség szerint 181 magyar, 18 német, 3 horvát, 5 bolgár, 1 szláv, 10 szerb, 120 román, 2 izraelita. Érettségi vizsgát múlt évben kiállották: 24, ezekből 8 kitűnő bizonyítvánnyá ment el. Jul.28-án nyilvános szavalás, rajzmutatvány, és énekpróba, 31-én osztályozás-kihirdetés, bizonyítvány-adás és a tanév hála-sz.-misévek bezárása. Az értesítő czimét — melyből ezen számokat veszem — ide jegyzem a „Magyar könyvészet“ számára. „Minorita rendű aradi nagy gymnasium értesítője 1854/I. tanévre. Aradon, nyomatott Goldscheider Henrik gyors gépével.“ Van benne elöl egy értekezés: „A szónoklat belérdeme“ czím alatt Markovics Rókus igazgató tollából. Ha a t. szerkesztő ur kívánja, szívesen megküldöm postán az értesítő egy példányát, akkor aztán, ha sok üres ideje van, elolvashatja „a szónoklat belérdemét.“ Júliusi vásárunkkal a kereskedők — helybeliek úgy mint a vendégek — nem voltak megelégedve, teli volt a szájuk panaszszal. Kiki saját szemüvegén nézi a tárgyakat. Részemről, ha a vásárok fényűzési czikkei az emberek általános okoskodása következtében vevők nélkül kezdenének maradni, azt inkább örvendetes jelnek tartanám. Sárospatak, jul. 28. (Ered. lev.) (Vége). Jul. 13. este bevégződvén a szigorlatok, más napra kelve, reggeli 8 órától kezdve, d. u. 1 óráig, s d. u. 3—9 óráig küldöttségi ülés tartatott, melyben az öszves tanári kar is jelen volt, és részt vett. Itt a censurákon a küldöttek által már osztályzott tanulók közmegegyezéssel kiáltattak, gradificáltattak, alumniumok, s pályadíjak osztattak , és a múlt ülések jegyzőkönyvei hitelesíttettek. Felolvastatott ezután tek. Erdélyi János rector professor ur által, a collegium ezen 185% oskolai évi kül-s bel életének története. Bizonyára nem nyomdai ólom, hanem arany betűkre is érdemes lenne az, annyival is inkább pedig, mert ti pataki collegium rectorai közt eddig elég, ki első adá rajzát az egy évi iskolai életnek. Nagybecsű kincs s adat a collegium történetére nézve. Vajha mások a múlt időkben tették volna előtte, vagy legalább utódai, kiktől ilynemű munkálatot megvárunk, teendenék ! Ezután rectori hivataláról’, mely régi szokás szerint, különben is csak egy évig tart, leköszönvén, s éljen kiáltások közt abból elbocsátatvá ír, helyébe nagytiszteletű Kálniczky Benedek ur, az egyháztörténet, s görög exegesis tanára állitatott. Tekintetes Molnár István ur, a gymnasium directora pedig hivatalában, mely az egyházkerület által, már több évvel ezelőtt állandónak nyilváníttatott, minden vonakodása daczára is megerősitetett. — Hatheti szünidő után , az oskolai törvények szerint a tanítások September első napján fognak okvetlenül elkezdődni, s a mely tanulók e határidőre meg nem jelennek, felelet s illetőleg büntetés terhe alá esnek, kivévén a más, az idegen tanintézetekből ide jövendőket, kiknek kedvökért és javára, a mondott határidő septembe 8-ik napjáig meghosszabbíttatik. A főiskola népességét mi illeti: végzett theologus diák van: 58, kik mig Patakon tartózkodnak, leczkéket járni, s a theologiai tudományokat ismételve tanulni tartoznak. I, II és III-dik éves theologus van HOPhilosophus 45. És igy az academiában tanul öszvesen 213 egyén. A VIII. gymnas. osztályban, mintegy 380. A két elemi osztályban körülbelől 40. E szerint az egész Collegium népessége 633. Academiai tanár van 4. 800 portos fizetéssel. A gymnasiumokban, ezek directorát oda nem számítva , van 10 rendes tanár, 600 pengőírt fizetéssel, és 2 segédtanító. Az elemi osztályban 1 tanító. Ezeken kívül van a rajz és szépírásnak egy — a zenészét és éneklésnek szinte egy tanítója. Czélba vétetett egy testgyakorló intézetnek is fölállítása, s ez azonnal létre jő , mihelyt a liszáninneni ref. egyházak, s ezek kegyes hívei úgy akarandják, s szívök és ládájok becsukva nem marad. A 15 rendes tanár közöl 12 az irodalom mezején is ismeretes több hasznos oskolai kézi könyveivel, s egyéb jeles dolgozataival. Ezen 15 tanár közöl 8-an vállalkozva egy görög magyar szótárt készítettek, mely mihelyt a pataki főoskolai nyomda számára Prágában megrendelt új görög betűk megérkeznek, azonnal kinyomatik. Ajánljuk a jeles szakértők által készített, a honunkban a maga nemében elsőszülött ezen jeles munkát a t. ez. közönség becses figyelmébe. Előfizetési ára, ha jól vagyok értesülve, 3 for. 30 kr. pengőben. A 70 évet már meghaladott, de mindamellett is szellemben , buzgalomban, s az oskolai közügy szeretetében soha nem vénülő Nestora a tanári karnak, nagy tiszt. Somossy János hittanár ur, kis hián bevégezte hébermagyar szótárát, s ha mostani gyengélkedő egészsége engedi, ez előtt már jóval elkészitendette azt. Uram Isten tartsd meg e becses életet főoskolánk, s a magyar protestáns egyház javára, s örömére! ! Több tanárok egyesülten, a főiskola, és népnevelés ügyét annyira szivén hordozó nagy tiszt. Hegedűs László pataki ref. lelkész, és alsó zempléni ref. esperes ur vezérlete és szerkesztősége alatt, néposkolai kézikönyvek készítésével és kiadásával foglalkoznak. Eddigelé már öt külön álló füzet jelent meg. Kár, ha nem ismerjük, s még nagyobb kár, ha ismervén meg nem vesszük és nem használjuk e füzeteket. Ezekből örömmel láthatni, hogy a pataki főoskola él, és haszonnal működik, s méltó a fő tiszt, tiszamelléki reform, e. kerület, de az egyetemes prot. egyháznak is pártolására. Éljen, és működjék is haszonnal, mind az időknek végéig. — Felejthetlen fő curatorunk, a nagy Teleki József ur önmltga gyászinnepélyén, jul. 8-kán n. t. Zsarnay Lajos és n. t. Pálkövy Antal tanár urak által mondott, s közméltánylást és dicséretet aratott beszédek rövid idő alatt, egyh. kerületi költségen nyomtatásban meg fognak jelenni. Végül kell, hogy fölemlítsem, mert a tisztelet és hála szent érzete parancsolja annak fölemlitését, hogy szépen virágzásnak indult főoskolánk kormányzásának terhét két jeles férfi hordozza roskadatlan vállain : fötiszteletü superint. Apostol Pál úr, és tek. Ragály K. Tamaz folytonos levelezésbeli közlekedései, intézkedései, s a főoskolának, mennyiben gyengélkedő egészsége megengedi, évenként való meglátogatása; — ez pedig a helyszinén, az oskolai számvevőszéken s az évenkénti két rendbeli censurákon, mint egy öt hétigi idézése, s páratlanul erélyes működése által. .Szarvas, jul. végén. (Ered. 1 ev.) A ritkaságok közé tartozik városunkról a „Pesti Napló“ hasábjain valamit olvasni, pedig vajmi sok az, miről írni lehetne, úgy anyagi mint szellemi pontból indulva ki. Mert alig van hazánkban táj, hol virágzóbb, hol kamatozóbb volna a gazdászat, mint épen itt. Azért ha nem reendő szerkesztő úr rész néven, pár szót vidékünkről. Talán jó lesz, ha a gazdászatról szólok először, miután ezen ága az életmódnak vidékünkön első helyen áll : — Takarításunk nagy részt bevégezve, a zabot kivéve. De fájdalom! tavaszi szép reményeink nagy részt meghiúsultak. Meghiusitá a júniusi nagy hőség, mely az épen tejben levő szemnek nagy részét a kalászba szokitá, s igy teljes szemű gabnánk ez évben ismét nem leend; — más részről az üszög (vagy buzagyuladás) mely helyenkint oly mértékben lepé el őszi vetéseinket, hogy egy harmadát bizton lehet elromlottnak tekinteni. H Hgy összeróván e két csapást, a szegény gazda, ki