Pesti Napló, 1855. augusztus (6. évfolyam, 1618-1642. szám)

1855-08-07 / 1623. szám

tel ezelőtt mindenünnen ismételtetett; pár nappal ezelőtt pedig egyszerre úgy hallatszott, hogy Shamyl nemcsak meg nem halt, hanem cserkeszeivel Tiflisig nyomult elő s Muravieff tábornokot, ki már útban volt Kars felé, visz­­szatérésre kényszerítette. Ma meg azt mondják, hogy épen ez utóbbi hitből egy szó sem igaz, s hogy ezt az oroszok szántszándékkal terjesztették a végre, hogy Karl őrségét nyugalomba ringassák s megtámadásuk ál­tal annál inkább meglepjék.. . . Már itt a tájékozó maga sem tudja magát tájékozni s a nyájas olvasó éles elmé­jére bizza e kényes munkát, igy legalább kiki maga fe­lelős arról, a mi­ hisz vagy nem hisz! PESTI NAPLÓ. Pest, aug. 6. A nyár nem alkalmas szobamunkára. Midőn a növények kibontakoznak téli álmukból s a rügyek­ből kifejleszti a meleg a leveleket, virágokat s növényi és állatvilágban oly vigan pezsg az élet: a tudóst is ellenálló katlan ösztön vonzza a szabadba, hogy megpihenjen a ter­mészet megnyílt kebelén. Mennyire szabadabb ott a lé­­lekzés! A költőben mennyire másnemű érzelmek, gondo­latok ébrednek az erdők hősében, a mezők bársonyán, künn istennek ama roppant szentegyházában, a szabad ég alatt, mint télen a kandalló füzénél! Az ember kigyó­gyul világfájdalmából. De mindenek fölött nagy élvezet vár a természettudósra. A természet nyárban tartja nagy­­­szerű virág- és állattárlatát, mely a kutatásnak, az emberi vizsgálódásnak hasonlíthatlanul szélesebb kört nyit a kris­tálypaloták minden kincseinél. Mint a madarak kirepül­nek fészkeikből,­elhagyják lakóikat a természettudósok is, hogy messze vidékekre szálljanak. A svábhegy virá­­nyain hány embert látunk, lepkefogóval, füvészszelen­­czével, vagy kalapácsokkal a völgynyilásokban és sziklá­kon. A tudományszomj legyőzi a testi fáradalmakat. Küz­denek a hőséggel s vizetlen tájakon—mert a meszes he­gyek nem igen gazdagok csergő patakokban, — a szomjú­sággal­ S mig ezt csak magán szenvedély űzi, csupán a tudomány iránti szeretet: vannak, a­kik az irodalmat fog­ják gazdagítani kutatásaik eredményeivel. Csak Szabó József kirándulásait említjük, ki a természettudományi tár­sulat megbízásából Budapest vidéke geológiai leírásán dol­gozik, s a napokban újra folytatta vizsgálódásait, bejárva a zugliget, svábhegy és távolabb fekvő csíki hegyeket. Nyomozásainak eredményei, azt hisszük, sok érdekes órát szereznek a tudomány kedvelőinek, ha a nyári szün­napok után a földtani és természettudományi társulatok új­ra megkezdik működéseiket. E kitűnő tudósunk fárado­zásainak már is sokat köszönhetünk Budapest vidéke ismer­tetésében , mint egy másik, szintén jeles tudósunk, K­o­­vács Gyula szorgalmának köszönhetjük, hogy főváro­sunk vidéke flóráját már ismerjük , arról csak nem teljes adatokkal bírunk. De visszatérve a kirándulásokra , meg kell említenünk, hogy míg Szabó József egyetemi tanár itt helyben folytatja kutatásait , hazai tudomá­nyosságunk más képviselői távolabb kirándulásokra szánták el magukat. Nendtvich már régebben elutazott Amerikába Naponként várjuk leveleit az új világból. Brassay Samu épen most van indulóban a Tátrára. Nagyhírű entomológunk, Frivaldszky pedig pár nappal ezelőtt ment el Mehadiára, honnan az oláh ha­vasokat szándékszik bejárni egy német szaktudós, Kinder­mann kíséretében, a­ki régebben a Kaukázust már bejárta, s most jött meg az Urairól. Reméljük, becses gyűjtemény­­nyel megrakodva jönek meg kutatásuk újabb színhelyéről is. S­z­ö­n­y­i Pál végre, a természettudományi társulat el­nöke Párisba utazott, hogy azon sokféle becses ásvány­fajokban gyönyörködjék, melyek az európai bányászatot képviselik ott. S nem sokára még nagyobb költözése le­szen a természettudósoknak, ha a németországi természet­vizsgálók gyűlése Bécsben megnyílik, hova a mi természet­­tudósaink közöl is többen szándékszanak fölrándulni.­­ Egyiknek a legjelesbek közöl leírjuk ígéretét, hogy ez ér­dekes gyűlésekről kimerítő jelentéseket közlend lapja­inkban. A tudósok e nagy mozgalma közepett, csak a jour­­nalisták vannak helyhez kötve, állván a központon, mint egyegy torony, — bocsánat e merész hasonlatért, s lévén az időnek olyan a milyen óramutatói. Cs. A. — Tegnap aug. 5-én adatott a pestbudai hangászegy­­let zenede-növendékei által a múzeum dísztermében mint fő befejezése a próbatéteknek egy hangverseny bemeneti árakkal, melynek féljövedelme a nemzeti színház nyugdíj­intézetének szenteltetik. Elsoroljuk előbb a darabokat egyesen kisérve megjegyzésekkel, aztán némelyeket álta­lában fogunk mondani. Az I. szakasz 1. száma verseny 4 hegedűre : szerző Kohne Ridley, előadók a hegedű tanszaki 3—4 osztály növendékei. A szerzemény jó; az előadás a menny­re egy hegedű-quartett-tel kitelik, meglehetős. Jó tapintat, hogy rövid. 2. Változatok fuvolára; szerzé Pfeiffer Antal, előadta Farvasz Sándor. Az ősz szerző igen ügyesen idilde ma­gyarosan bus hangokat a fuvolába, s dicséretére válik tanítványa, ki azokat kedvesen tudta elővarázsolni. 3. „Nincs szebb élet“ dal; szerző Huber Károly, éneklé Huber Ida. Jó a szerzemény, és jó volt az előadás. Az elő­adónak van jó hallása, csinos hangja és kifejezése. 4. Verseny változatok 2 zongorára; szerzők Mendels­sohn és Moscheles; játszották Sípos és Zsák. Eleinte a pracisio dolgában kívánandó mutatkozott, de az első elfo­gultságból levetkezvén mind a két előadó tetszésben ré­szesült. 5. Pár dal „das Nachtlager in Granada“ operájából Kreutzernek; éneklék Rerrich Szidónia és Bignio Lajos. Az előadás meglehetős, Bignionak szép hangja volna. 6. Gordonka darab. Elmaradt. 7. Das Rücken-től „die stille Wasserrose“ éneklő Pa­riser Anna kellemes előadással. 8. Változatok hegedűre Vieuxtemps-tól „Yanke Dordle“, előadta Szerdahelyi Róza, a hegedű tanszaki 2 osztály nö­vendéke. E kis leányka bámulatos ügyességet tanúsított. A darab jól volt választva. A II. szakasz I. száma Chopin-tól as polonaise zongo­rára; előadta Sipos. Jól volt előadva, de igen jól választva is. Tanulmányi szerzeménynek az újabb közt jobbat mint Chopint általán alig lehetne ajánlani. 2. Hegedű-darab „La Cabaletta“ , szerző Kohne Ridley, előadta Zard­. Szinte jó haladását mutatta a hegedű osz­tálynak. 3. Párbal Bellini „Romeo és Juliá­jából“. A választás minden tekintetben szerencsétlen. Kezdőknek nem való. A­mi örvendetes benyomást tettek az eddigi számok, ez nagyban felforgatta, hosszú is volt, és úgy ment, mikép csodálni lehet, hogy a főpróba alkalmával kihagyandónak nem határozták. — Itt azt sem lehet megjegyzés nélkül hagyni, hogy miért énekelték németül ? — hogy Kreutzer és Rücken darabjait németül énekelték azt értjük, annak úgy kellett lenni, mert a német volt azon szöveg, melyet a szerző a hangjegyek alá írt; de hogy egy olasz szerze­ményt oly nyelven adtak elő, mely éneklésre annyira ne­hézkes, azt helyeselni nem lehet. Ha olaszul nem tanítanak egy conservatoriumban (­ inkább választandó lett volna honi nyelvünk, mely anélkül is éneklésre egyike az alkal­­masbaknak. 4. Ismét egy hegedű­darab „Souvenier de Bellini“ par Artót. Előadta Auer, a hegedűtanszaki 4-ik osztály növen­déke. E fülkecsegtető darabbal tetszést aratott a kis előadó. 5. Változatok klarinetre Berr-tel, előadta Hanisch. Örülünk, hogy ily sorkivüliebb hangszerrel is találkozunk; ez mutatja a körülmények kívánalmát, de egysze­rmind hogy a zenede nem késett e kívánalomnak eleget tenni. Az előadás jó volt. 6. Újra hegedű-darab : „Bravour változatok“ Paganini­től, előadta Baumgarten. E nyaktörő darab nehézségeivel dicséretesen vívott e szinte a hegedű-tanszaki 4-ik osztály növendéke. 7. Lucia ismeretes hatos dala karkisérettel. — Előadva csekély készültséggel. Átalánosan tekintve a zenede működésére okunk van megelégedve lenni a hegedű, zongora, fuvola és a többi hangszerek haladásával; de sajnálattal kell mondani, hogy a­mi a fő, az ének, ez kevésbé elégít ki. A kiket hallottunk, ezek többé kevesbbé mind azt mutatják, hogy a hang-ki­bocsátásban sat, rosszul vannak elejétől fogva szoktatva; ez oly szokás,mely később természetté válik, s attól elválni igen bajos. — Itt nem mondhatunk egyebet, mint hogy siessen a zenebe életbe léptetni azt, mit már elvileg elfogadott, t. i. ha nagyobb áldozattal is de írjon ki pályázatot egy felsőbb ké­pességű énektanító állásra, ki a hangszerek e legmagasz­­tosbika végkiképzését úgy fogná vezetni, miként az egy enyh­e fejlett conservatorium állásához illik. Végre a rendezést illetőleg szabadjon figyelmeztetni, hogy 2 óra a legremekebb zeneélvezethez is elég, azontúl a lelki feszültség megszűnik kellemes érzet lenni, és ezen előadás 3 óráig tartott! — Ilynemű hangversenynyel most lép föl a zenede először; kívánatos, hogy a közönsé­get a rendezés módjával magával is igyekezzék megnyerni. Szinte a rendezést illeti azon körülmény, hogy míg hege­­dűelőadás­­ volt, addig az ének-előadások némely nemét például vokal-quartettet vagy valami jó összes kart egé­szen nélkülöztünk. — A próbatéteken a tanítványok hala­dását akarja a közönség látni, — a hangversenyben zene­­előadást élvezni. Hogy élvezetté váljék, legnagyobb részt az ügyes rendezéstől függ. Sz. J. — Mint halljuk, a vásárjog újabb tárgyalás alá ke­­rülend s a vásárok száma megkevesbittetik. A kereske­delmi kamarák e tekintetbeni javaslatok felterjesztésére hivattak fel. — A magyar- és erdélyországi protestánsok egyházi képviselete iránt a végtanácskozmányok a m. vallás- és oktatásügyi minisztériumban befejeztettek. Mint halljuk, a synod- és presbyteri szerkezet­ben fogna állani s irányul ez újabb rendezésnél az 1855. febr. 27-én kiadott mi­niszteri rendelet szolgálna. Azonban a kormány ezentúl az egyházi kormány képviselőinek választására az eddi­ginél közvetlenebb befolyást fogna gyakorolni; valamint az egyházi gyűlések határozatai is a kormány jóváha­gyása után nyernének csak hatályt és erőt. A központo­sítás elve ezenkívül nem fogna alkalmaztatni. Az új tör­­­­vény életbelépésének idejét még meghatározni nem tud­juk s a tanácskozmányok befejezése mindeddig azért ha­ladott, mert, mint állíttatik, e tanácskozmányokra nézve, a Concordatum végetti alkudozások Romával, némileg fel—­tartoztatólag hatottak. — Ö cs. k. Fensége bold. Mária Dorottya fölgasszony emléke Temesváron is megünnepeltetett, az ottani evang. templomban f. hó 5-kén­t Fenségéért gyász­isteni tisztelet tartatván. — Mint nem régen jelentek, Gyulai Pál munkatár­sunk bírálati dolgozatai külön álló füzetekben is megjele­­nendnek „Tanulmány és Polémia“ czím alatt. A közönség, mely, tudjuk, nagy érdekkel olvasta e jeles dol­gozatokat, hasonló érdekkel veendi azon értesítést is, hogy e füzetek elsője még e hó végével megjelenendik. Tartal­ma : „Petőfi S. és lyrai költészetünk. Néhány a P. Naplóban megjelent bírálat s a B. H. „Szépirodalmi szemle“ rovatá­nak I. II. III. szaka, melyek epikai és lyrai költészetünket tárgyalják. A 2-dik füzet novemberben fogja a „Szépiro­dalmi szemle“ IV. V. VI. szakait, melyek regény-, novel­la-, drámaköltészet és nemzeti színészetünk jelen állapo­tát fogják ismertetni. E mellett Bánk­ bán szerző „Kato­na József“ valamint Kántorné életrajzát hozaadják irodalomtörténeti visszapillantással a régibb magyar színé­szetre és drámairodalomra. Ezekhez még két új czikk fog járulni.“­­ A Garayemlék ügyében tett jelentésünk kiegé­szítéséül meg kell a következőket is jegyeznünk. Mint tudjuk, a költő sírján emelendő emlék iránti adakozásra az árvákat meleg szeretetébe fogadó hazát Ney Ferenc? ba­rátunk hívta fel, s az ország, mely ezrekre menő áldozattal biztositá a szép reményű árvák jövőjét, e felhívást sem en­gedő elhangzani meghallgatlanul s a költő síremlékére ré­szint közvetlenül, részint a lapok utján érkeztek Ney Fe­­renczhez adakozások, melyek közöl csak a P. N. szerkesz­tőségéhez múlt évi máj. 18-kán (Békésről) érkezett 50 pengő forintot említjük meg. Császár Ferencz úr, ki­hez e czélra , mint a „Divatcsarnok“ 43-dik számá­ban megjelent jelentésből értjük, Ho ott érkezett (u. m. a Simonffy Kálmán úr által Czegléden rendezett hangverseny jövedelméből 60 ft és Concha Károly költeményfüzérének tiszta jövedelme 50 pft) , jónak látá „e csekély összeggel“ fölkeresni Gerenday An­tal pesti szobrászt, ki azonnal önként ajánlkozott, hogy, ha nem találkoznék a nemzet vagyonos­ fiai közt, ki tőle e honfiúi kötelességet elvitázná : „ Garay sirkövét el­­készitendi és felállitandja—minden további gyűjtés nélkül.“ A sírkő áll a költő sirja felett s a nemeslelkü Gerenday a Császár F. úrhoz érkezett 110 pftot és annak 3 ft 54 krt tevő kamatját „a költő kéziratban maradt némely művei kiadási költségeinek födözésére“ szánta. Gerenday ur tette a haza méltánylatát, a jobbak rokonszenvét ér­demli. E tett iránti (­szinte méltánylatunk s Császár ur jó­akarata buzgalmának teljes elismerése mellett is nem nyomhatjuk el az iránti aggodalmunkat, hogy azon ne­mes szívű adakozóknál, kik a Garayemlékre, mint emlí­tők, részint közvetlenül, részint a lapok útján több rendű összeget küldenek az ez iránti adakozásra fel­hívást tevő Ney - hez , könnyen támadhat neheztelés a miatt, hogy a sírkő kegyletdús adomá­nyaik melleztével , mint magán kegyelet jelvénye emeltetett. Gerenday úr lelkessége az e czélra begyűlt minden adomány igénybevétele esetében is ily szépen nyilatkozott volna, tudjuk, de ez esetben az em­lék az ország különböző részéből érkezett összes ado­mánynak volna eredménye. De a sírkő áll; a nemes adako­zók óhajtata teljesült; s Császár ur eljárása lehetővé te­szi , hogy Garayak emléke más után is örö­kít­tessék meg, hogy a Ney urnál begyült öszveg azon 113 frt 54 krhoz csatoltassék, mely a költő kézirat­ban maradt művei kiadására ajánltatott fel. Ez öszveg, melynek öszves mennyiségét nem ismerjük, tán nagy rész­ben fedezné Garay öszves művei kiadásának k­ö­lt­s­é­g­e­i­t; s miután ez után e munkák birtokához kön­nyebben eljuthatunk, ez eredményben a nemes ada­kozók megnyugvásr­a teljes okot fognak ta­­l­á­l­h­a­t­n­i. A „R­e­l­i­g­i­o“ derék szerkesztősége következő meleg felhívást intéz a közönséghez : (F­elhívás). Dobsina várost a roznyói egyházmegyében múlt julius hó 19-én borzasztó csapás érte. Ugyanis számos magán- és közép­épületeken kívül a kath. templom, paplak és iskola a dü­höngő tiszár martaléka lett. A maroknyi kath. lakosság ezen erejét s tehetségét meghaladó rémitő kárt csak né­mileg is helyreütni képes nemlévén, szánandó helyzeté­ben az irgalmas emberbarátok könyörületes szivéhez fo­lyamodik. — Miért e lapok szerkesztősége szent köteles­ségének tartja olvasóit a keresztény szeretet nevében fel­hívni, hogy szentegyházunknak íme kisded, de jámbor nyáját ért testi és lelki nyomornak enyhítésére szeretet­­filléreikkel járulni szíveskedjenek. Isten, ki az ő nevé­ben a szenvedőnek nyújtott legcsekélyebb adományt sem hagyja jutalom nélkül, bizonyára nem vonandja meg áldá­sát azon jótévéktől sem, kik az ő dicsőségére helyreállí­tandó templomra s a keresztény nevelésnek szentelt egyéb épületek kiépítésére segélyt nyújtani sietenének. — Ré­szünkről a segély­zést 10 párttal nyitjuk meg; azokat pe­dig, kik kegyes adományaikkal a szent­szést előmozdítani óhajtják, tisztelettel kérjük, hogy a segélyösszeget — a szállítási díj a nélkül is majdnem egy lévén az egész ha­zában — egyenesen a rosnyói egyházmegyei hivatalhoz intézni szíveskedjenek.“ Híresen hisszük, hogy a Bel.­e felhívása nem fog eredmény nélkül maradni s hazánk te­hetős polgárai kegyes adományaikkal szívesen járulanda­­tlanak e szent czélhoz. — A derék sz. fehérváriak ismét jelét adják testvérszeretetöknek, a szenvedés iránti részvéteknek. F. hó 12-én a tiszai­ vizkárosultak fel­seg­été­sé­re egy lelkes emberbarát rendezése mellett nagy hangverseny fog ott adatni, melyen nemzeti színhá­zunk tagjai közöl többen, nevezetesen h­o­g­y a kisasszony, Doppler testvérek és Köszeghy közreműködend­­nek. Annak idejében e hangversenyről bővebben szólan­­dunk. — Míg Varasdon, mint az „Agr. Z.“ írja, a reáliskola 3-dik osztálya mint nyilvános tanintézet meg fog nyittatni, addig a zágrábi ideigl. reáliskola feloszlásnak indul. Zágráb tehát nem biz fentartani egy reáliskolát. E hiedelem tá­­madand bizonyosan azokban, kik Zágráb községtanácsának áldozatkészségét és azon követésre méltó határozatát nem ismerik, minél fogva egy fő­reáliskola felállítása is lehet­ségessé válhatnék. És mégis a fenálló alreal­iskola is ha­nyatlásnak indul. Valamint annak okát, hogy a főreáliskola keletkezése egyelőre nem várható, úgy a fenálló alrealiskola jelen állapotának és szomorú jövőjének okát is az „Agr. Z.“ azon hatóságnál keresi, melynek hivatása volna a köz­ségtanács határozatait, jó akaratát érvényesíteni. Az „Agr. Z.“ tehát az illető hatóság figyelmét, erélyét annál inkább is felhívja, mert a reáltanoda növendékeinek eddigi előme­netele mindenkit meggyőzhetett ez intézet üdvössége s az óhajtott eredmény bekövetkezhetése felöl, ha ez intézet kellőleg fog kezeltetni. ^ —■ A gróf Forgács István féle sorsjáték f. hó 2-kán történt húzása alkalmával a 4% %-tól biztosított 500 fi­tos kötvények közös beváltás végett a következő számnak húzattak ki : 62. 196. 213. 231. 265. 273. 322. 323. 336. 363. 465. 484­— Nemzeti színház. Aug. 6. „Próféta.“ Telt színház. Próféta — Ell­i­n­g­e­r, Fides — Ellingerné; Ber­tha Kaiser-Ernstné. Ez előadás bírálatánál a több­ször elmondottakat kellene ismételnünk. Ezért röviden csak azt jegyezzük meg, miként Ellinger úr szabadság ideje alatt nem veszté el, énekének árnyoldalait, játéká­nak hibáit. Ellingerné ma is csak néhány szép mély hang­gal érdemli meg a közönség igen­is bőkezűleg osztott tapsait Kaiser­ Ernstné ma is teljes igyekezettel tölte be helyét. — Börzetudósítások. Bécs, aug. 6. Legin­kább dunagőzhajózási részvények és úrbéri kárpótlási köt­vények kerestettek élénken. A részvények 570ről 580ra emelkedtek; a kötvények ismét magasabban keltek, u. m. az ausztr. 78—77, a többi 75—73. Éjszakvasut 204, ál­­lamvasut 324. A többi értékre nézve kevés üzlet. 5% met. 777/16—3/8. Nemzeti kölcsön 827­16—3/8. 4% % met. 67-663/4 4%. 61%-61. 3% 47%­%. Sopro­­nyi 90%—%. 1834 sorsj. 230-229. — 1839-ki 121— 120112­ — 1854.—ki 1005/8—%. Eszterházy hg 74%— 74. — Windischgrätz 26% — %. Waldstein 253/4—%. Keglevich 10%—10%. Bankrészvény (osztalék,nélkül) 972—968. Nagyszombati vasút (első kibocs.) 20 — 18. ugyanaz másod. kibocs. elsőbbségi 30—25. Pesti láncz­­híd 58—56. Augsburg (uso) 1193/4. London 11.36. Pá­­ris 139%. Arany 24%. Ezüst 21%. Napoleon d’or9.21. orosz imper. 11.33. Táviratilag. Páris, aug. 5. A Passage de l’Ope­­rában kevés élénkség. 3°le­rente 67.25 és 75. 20 között. London, aug. 4. Consolok 91. Berlin, aug. 5. Szilárd. Auszt. 5%. metal. 65%. Ausztr. 1854-ki. — Nemzeti kölcsön 70%. Államvasut 85%- Bécs 85. Dunavizállás. Aug. 7-kén: 7' 3' 3'" 9. fölött. LEVELEZÉSEK. Arad, aug. 2. (Ered. levél.) Az év beszámolt már buza-termésével. Az eredmény középszerű, sőt némely gazdáink az üszög és üres kalászok miatt pana­­szoskodnak. Ha igaz-e mit a „Pesti Napló“ és „V­a­s. U­j­s­á­g“ a kékkő­ mint üszög elleni szerről nem rég közölték, jó volna jövendőre megkisérleni, és okos gazda meg is teendi. Még inkább panaszkodnak azon gazdáink, kiknek biztosítatlan gabnáit jut. 12-kén — úgyszólva aratás előtti napon — iszonyú jégvihar aratta le, kemény leczkét adván arról, hogy miután a világ an­nyira értelmesetlen, miként ily károk ellen biztosíthatja magát az okos gazda, meg kell két kézzel ragadni az ily alkalmat. Ha aztán jön is a vihar, semmi baj, kára pó­tolva lesz; ha pedig nem jön, úgy sem adta az ember veszendőbe pénzét, mert azzal más jégvert embertársá­nak kára pótoltatik ki. Nincsen oly év, hogy itt vagy amott, ne fizetnének történt károkat a biztosító intézetek. Megjön a szellemi aratás is az aradi nagy gymna­­siumban. Vége a tanévnek, a gyermekek nagy örö­mére. A lefolyt tanévről megjelent értesítőből ide jegy­zem ezen — a nevelés barátit érdeklő — adatokat. Be­íratták magukat az iskola anyakönyvébe: 340; a vizsgát kiállották: 327; a vizsgán meg nem jelentek : 2; elma­radtak : II. „Kitűnő“ bizonyítványt kapott 53; I. ren­dűt 211; II. rendűt 75; III. rendbe egy sem létetett. A tanulók vallás szerint: 192 róm. kath., 128 g. n. e. 4 ágost. vall.; 5 helv. vall. 11 mosaita. Nemzetiség szerint 181 magyar, 18 német, 3 horvát, 5 bolgár, 1 szláv, 10 szerb, 120 román, 2 izraelita. Érettségi vizsgát múlt évben kiállották: 24, ezekből 8 kitűnő bizonyít­vánnyá­ ment el. Jul.­28-án nyilvános szavalás, rajz­mutatvány, és énekpróba, 31-én osztályozás-kihirdetés, bizonyítvány-adás és a tanév hála-sz.-misévek­ bezá­rása. Az értesítő czimét — melyből ezen számokat veszem — ide jegyzem a „Magyar könyvészet“ számára. „Minorita rendű aradi nagy gymnasium értesítője 1854/I. tanévre. Aradon, nyoma­­tott Goldscheider Henrik gyors gépével.“ Van benne elöl egy értekezés: „A szónoklat bel­ér­de­me“ czím alatt Markovics Rókus igazgató tollá­ból. Ha a t. szerkesztő ur kívánja, szívesen megküldöm postán az értesítő egy példányát, akkor aztán, ha sok üres ideje van, elolvashatja „a szónoklat belér­­d­e­m­é­t.“ Júliusi vásárunkkal a kereskedők — helybeliek úgy mint a vendégek — nem voltak megelégedve, teli volt a szájuk panaszszal. Kiki saját szemüvegén nézi a tár­gyakat. Részemről, ha a vásárok fényűzési czikkei az emberek általános okoskodása következtében vevők nél­kül kezdenének maradni, azt inkább örvendetes jelnek tartanám. Sárospatak, jul. 28. (Ered. lev.) (Vége). Jul. 13. este bevégződvén a szigorlatok, más napra kelve, reggeli 8 órától kezdve, d. u. 1 óráig, s d. u. 3—9 óráig kül­­döttségi ülés tartatott, melyben az öszves tanári kar is jelen volt, és részt vett. Itt a censurákon a küldöttek által már osztályzott tanulók közmegegyezéssel kiáltat­tak, gradificáltattak, alumniumok, s pályadíjak osz­tattak , és a múlt ülések jegyzőkönyvei hitelesíttettek. Felolvastatott ezután tek. Erdélyi János rector profes­sor ur által, a collegium ezen 185% oskolai évi kül-­s bel életének története. Bizonyára nem nyomdai ólom, hanem arany betűkre is érdemes lenne az, annyival is inkább pedig, mert ti pataki collegium rectorai közt ed­­dig elé­g, ki első adá rajzát az egy­ évi iskolai életnek. Nagybecsű kincs s adat a collegium történetére nézve. Vajha mások a múlt időkben tették volna előtte, vagy legalább utódai, kiktől ilynemű munkálatot megvárunk, teendenék ! Ezután rectori hivataláról’, mely régi szo­kás szerint, különben is csak egy évig tart, leköszön­vén, s éljen kiáltások közt abból elbocsátatvá ír, helyébe nagytiszteletű­ Kálniczky Benedek ur, az egyháztörté­net, s görög exegesis tanára állitatott. Tekintetes Mol­nár István ur, a gymnasium directora pedig hivatalá­ban, mely az egyházkerület által, már több évvel ezelőtt állandónak nyilváníttatott,­ minden vonakodása daczára is megerősitetett. — Hatheti szünidő után , az oskolai törvények szerint a­ tanítások September első napján fognak okvetlenül elkezdődni, s a mely tanulók e ha­táridőre meg nem jelennek, felelet s illetőleg büntetés terhe alá esnek, kivévén a más, az idegen tanintéze­tekből ide jövendőket, kiknek kedvökért és javára, a mondott határidő septembe 8-ik napjáig meghosszab­­bíttatik. A főiskola népességét mi illeti: végzett theologus diák van: 58, kik mig Patakon tartózkodnak, lecz­­kéket járni, s a theologiai tudományokat ismételve ta­nulni tartoznak. I, II és III-dik éves theologus van HO­­Philosophus 45. És igy az academiában tanul öszvesen 213 egyén. A VIII. gymnas. osztályban, mintegy 380. A két elemi osztályban körülbelől 40. E szerint az egész Collegium népessége 633. Academiai tanár van 4. 800 portos fizetéssel. A gymnasiumokban, ezek directorát oda nem számít­va , van 10 rendes tanár, 600 pengőírt fizetéssel, és 2 segédtanító. Az elemi osztályban 1 tanító. Ezeken kívül van a rajz és szépírásnak egy — a ze­nészét és éneklésnek szinte egy tanítója. Czélba vétetett egy testgyakorló intézetnek is fölállítása, s ez azonnal létre jő , mihelyt a liszánin­­neni ref. egyházak, s ezek kegyes hívei úgy akarandják, s szívök és ládájok becsukva nem marad. A 15 rendes tanár közöl 12 az irodalom mezején is ismeretes több hasznos oskolai kézi könyveivel, s egyéb jeles dolgozataival. Ezen 15 tanár közöl 8-an vállal­kozva egy görög magyar szótárt készítettek, mely mi­helyt a pataki főoskolai nyomda számára Prágában meg­rendelt új görög betűk megérkeznek, azonnal kinyo­­matik. Ajánljuk a jeles szakértők által készített, a ho­nunkban a maga nemében elsőszülött ezen jeles munkát a t. ez. közönség becses figyelmébe. Előfizetési ára, ha jól vagyok értesülve, 3 for. 30 kr. pengőben. A 70 évet már meghaladott, de mindamellett is szel­lemben , buzgalomban, s az oskolai közügy szereteté­­ben soha nem vénülő Nestora a tanári karnak, nagy tiszt. Somossy János hittanár ur, kis hián bevégezte héber­magyar szótárát, s ha mostani gyengélkedő egészsége engedi, ez előtt már jóval elkészitendette azt. Uram Is­ten tartsd meg e becses életet főoskolánk, s a magyar protestáns egyház javára, s örömére! ! Több tanárok egyesülten, a főiskola, és népnevelés ügyét annyira szi­vén hordozó nagy tiszt. Hegedűs László pataki ref. lel­kész, és alsó zempléni ref. esperes ur vezérlete és szer­kesztősége alatt, néposkolai kézikönyvek készítésével és kiadásával foglalkoznak. Eddigelé már öt külön álló füzet jelent meg. Kár, ha nem ismerjük, s még nagyobb kár, ha ismervén meg nem vesszük és nem használjuk e füzeteket. Ezekből örömmel láthatni, hogy a pataki főoskola él, és haszonnal működik, s méltó a fő tiszt, tiszamelléki reform, e. kerület, de az egyetemes prot. egyháznak is pártolására. Éljen, és működjék is haszon­nal, mind az időknek végéig. — Felejthetlen fő cura­­torunk, a nagy Teleki József ur ö­nmltga gyászinnepé­­lyén, jul. 8-kán n. t. Zsarnay Lajos és n. t. Pálkövy An­tal tanár urak által mondott, s közméltánylást és dicsé­retet aratott beszédek rövid idő alatt, egyh. kerületi költségen nyomtatásban meg fognak jelenni. Végül kell, hogy fölemlítsem, mert a tisztelet és hála szent érzete parancsolja annak fölemlitését, hogy szépen virágzásnak indult fő­oskolánk kormányzásának terhét két jeles férfi hordozza roskadatlan vállain : fötisz­­teletü superint. Apostol Pál úr, és tek. Ragály K. T­amaz folytonos levelezésbeli közlekedései, intézkedései, s a főoskolának, mennyiben gyengélkedő egészsége megen­gedi, évenként való meglátogatása; — ez pedig a helyszi­nén, az oskolai számvevő­széken s az évenkénti két rendbeli censurákon, mint egy öt hétigi idézése, s pá­ratlanul erélyes működése által. .Szarvas, jul. végén. (Ered. 1 e­v.) A ritkaságok közé tartozik városunkról a „Pesti Napló“ hasábjain valamit olvasni,­­ pedig vajmi sok az, miről írni le­hetne, úgy anyagi mint szellemi pontból indulva ki. Mert alig van hazánkban táj, hol virágzóbb, hol kama­­tozóbb volna a gazdászat, mint épen itt. Azért ha nem reendő szerkesztő úr rész néven, pár szót vidékünkről. Talán jó lesz, ha a gazdászatról szólok először, miután ezen ága az életmódnak vidékünkön első helyen áll : — Takarításunk nagy részt bevégezve, a zabot kivéve. De fájdalom! tavaszi szép reményeink nagy részt meg­hiúsultak. Meghiusitá a júniusi nagy hőség, mely az épen tejben levő szemnek nagy részét a kalászba szokitá, s igy teljes szemű gabnánk ez évben ismét nem leend; — más részről az üszög (vagy buzagyuladás) mely helyenkint oly mértékben lepé el őszi vetéseinket, hogy egy harmadát bizton lehet elromlottnak tekinteni. H H­­gy összeróván e két csapást, a szegény gazda, ki

Next