Pesti Napló, 1855. augusztus (6. évfolyam, 1618-1642. szám)
1855-08-22 / 1634. szám
tál 20° fv-re határozni, mert 20% ágránál a bankjegy egy ötödrésznyi értékkel roszabb az ezüstnél; ha pedig új ezüstpénz veretik, még pedig a 24 ftos pénzláb szerint, ezen uj ezüstből 120 ft csak annyit fog érni, mint a mostani húszasokban 100 ft, s így a 100: 120 viszony állandóvá tétetik. Ebből eleinte mindenesetre némi nehézség fog keletkezni, főleg ha a régi ezüst, miként most, 20%-en alól azaz 16—17%-el áll, mert aki most ezüstöt vesz, 100 ftért 116-ot ad bankjegyben, s ezen 100 ezüst forintért 120 ftot kapna új, 24 ftos pénzlábszerinti húszasokban s igy 4%-ot nyerne, vagy pedig még többet, ha az ágió még alantabb áll. A baj tehát abban állana, hogy az állam maga ez esetben 20/0-ra hajtaná fel az ágiót, mely különben sokkal alantabb maradna. E baj azonban csak múlékony lenne, minthogy a 24 pftos pénzláb behozatala perezében egyszersmind határidőt kellene szabni, melyen túl a mostani húszasok már nem fogadtatnak el, azaz már nem mint pénz, hanem csak mint közönséges ezüst. Ekkor minden összehasonlítás a mostani pénzlábbal s igy az agio mostani értelmében is megszűnik. Azt tesszük hozzá, mostani értelmében, megmondjuk miért! Az uj huszas roszabb lesz a mostaninál s kiadatása perczében egyértékű a mostani bankjegygyel. De csak kiadatása perczében, ha a bank viszonyai addig meg nem változnak, azaz — mondjuk ki nyíltan — ha a bank irányábani bizalom helyre nem áll. A közönséges ember akkor azt fogja mondani: az új huszas roszabb a réginél, de azért mégis kedvesebb elöttem mint a bank jegyei. Ily gondolkozásmódnak természetes következménye az leend, hogy fizetéseknél, ha csak lehet, a bankjegyeken túl fog adni, az ezüstöt pedig visszatartani, ennélfogva lassan kint meg fog újulni a mostani állapot, hogy t. i. a pénzvásár bankjegyekkel túl van árasztva , míg ezüstben hiány álland be. Ekkor újra kész az ágra, még pedig nem „javított, hanem roszabbított kiadásban, minthogy akkor a huszas és bankjegy közti árkülönbség a húszasok belértéke által még kevésbbé volna igazolva , mint most. A 24 pftos pénzláb behozatala által csak akkor várható pénzviszonyaink javulása, ha azon, a tegnapi börzén nagy határozottsággal terjesztett hír is valósulna, hogy Bruck báró úr legújabb terve következtében az állam képes leend 80 milliót a bank pénztáraiba vezetni s igy ezen intézetet kész fizetéseinek ujjákezdésére kötelezni. Mihelyt a bank kötelezettségeinek ismét megfelelni, azaz jegyeit ezüstért kiváltani képes leend, akkor, de csak akkor álland helyre a közönség bizalma, mely akármily pénzügyi reformnak „conditio sine qua non“-ját képezi. Akkor mondható, hogy a 24 pftos pénzláb behozása, nevezetesen a külfölddeli közlekedésben könnyítés leend, hanem mostani és a mig ma 15, holnap 17, holnapután 14q2 «/„-ágiot kell számítani s hosszú hármas szabályokon át vergődni, mig tudjuk, mennyit ér tulajdonképen bizonyos összeg — a világ egyik pénzlába sem bírna könnyítést szerezni! Debreczen, aug. 16. CEred. lev.) A mai napon a helybeli nagy tekintetű cs. k. megyei törvényszéken egy nagyszerű rablógyilkossági bűntény nyilvános tárgyalásának valánk tanúi. A múlt év october havában meggyilkolt fűszerész Kim Ferencz ügye ez. A vádló államügyész B a lá z s o v ics Zsigmond úr gyönyörű és tartalmas beszédben adá elő a tényállást s állítá föl a vádlottak ellenében a rablógyilkossági bűnténynek általuk tett elkövetését. Valóban önelégültség tükröződött a számos hallgatók arczán a velős ügyvédi beszéd hallatára. Azonban ez ügy annyira bonyodalmas, hogy tárgyalása több napokat igényel; a vád és védbeszédre és az ebből a körülmények és bizonyítékok szerint hozandó ítéletre figyelemmel lévén, annak idejében az egészről bővebb említést teendek. A közelebbi vásári napok alatt folytonos teli arénában számos új színmű került színpadra, mint „Vak Béla“, „Két huszár“, „Samyl“, és a „Kalandor és kék szakál“. Ez utóbbi mű Svenek Halmágyi Sándor által fordított s ugyanazon czímű regénye után készült, s némi sikert arathat vala, ha színészeink készültebben játszák. Különösen Komáromy készületlensége egész a botrányig ment. Általában színészeink nem felelnek meg a közönség várakozásának; kevés kivétellel készületlenek, szerepeikben csak tapogatóznak s a súgó után a közönség egytől egyig elmondhatná a darabot. Másik nagy hibája színészeinknek a drámagyártás: írnak, plagizálnak összevissza mindent. Minden héten lehet látni egy szerencsétlen s csak itt adott színművet. A napokban a város hatvan utczai sirkertében bolyongtam, hol a halhatlan Csokonai Vitéz Mihály aluszsza örök álmait. Ott áll a szép sírkő, a hálás utókor elismerése jeléül, de az idő lemosta már róla a feliratot, az aranyzás lekopott vagy megtöredezett. Ki leend közölünk az, ki megujjittassa a nagy költő sírkövének betűit. Föl Debreczen és hazám lelkes fiai és hölgyei! — Azon költő, kinek dalai még ajkaitokon zengenek, megérdemli e csekély áldozatot. A Szathmári Károly által szerkesztendő „Gyulai Árvizkönyv“-re szépen gyűlnek az előfizetők. Csak azt óhajtanák tudni , hova küldessék az előfizetési pénzösszeg ? ■“■ étekezlete volt gr. Bud Schauenstein külügyminiszter excljával. Kotzebue, orosz cs. államtanácsos, ki néhány nap itt mulatott, tegnapelőtt Varsón át az orosz csász. főhadiszállásra, Strimiába utazott el. . Bissingen gróf, velenczei helytartó tegnap este érkezett ide Innsbruckból. Krausz báró igazságügyi miniszter tegnap szabadsági útjából visszatért. Tegnap reggel egy angol kir. kabinetfutár indult Berlinbe. A német-ausztriai postaegylet itt folyamatban levő tanácskozásai september hó elején záratnak be. Az azokban résztvevő idegen postatisztek tegnap az ülés után a főváros különböző helyiségeit szemlélték meg. — Császár Ő Felségének a mi legkegyelmesb Urunknak születésünnepe ez évben különös megszentelést nyert. F. hó 18-kán íratott alá a szentszék és Ausztria közt megkötött Concordatum az illető meghatalmazottak, u. m. V iae P reá bibornok, pápai szentségének a cs. k. udvarnál levő pronuntiusa, és Rauscher lovag bécsi érsek s ausztriai külön meghatalmazott által az itteni szél városban. Annak közzététele, mikép magától értetik , nem történhetik meg, mielőtt a legmagasb teljhataloraadók által az ratificálva van s e ratificatiók kicserélvék. De már maga az aláírás ténye kezeskedik e nagyfontosságu okirat tartalmáról. A nagy ősöktől öröklött hivatáshoz híven, miszerint ő az egyház jámbor fia és hatalmas védura legyen. Ferencz József Császár mindjárt uralkodása kezdetén elhatározott rendszabályok által elismerte ama nagy keresztény igazságot, hogy az Isten egyháza nem áll a világi hatalmak gyámsága alatt. Ezáltal oly lépés történt, mely szükségkép oda vezetendő vala, hogy Ausztria vonatkozásai az egyházhoz egyetértésileg szabályoztassanak. Ezen egyetértés okiratilag megállapítása történeti esemény, melynek jelentősége nemcsak Ausztria által fog hálásan elismertetni, hanem e birodalom határin messze túl is mint áldáshozó tény, örömmel üdvözöltetni. C. C.) — A „Donau“ közelebbi számát a következő érdekes czikkel nyitja mag: „Sweaborg bombáztatása, melynek szerencsés eredménye jóformán bevégzett tényül tekinthető, az első nagy resultatum, melyet a szövetségesek tengeri hatalma Oroszország kőbástyái ellenében kivívott. Eltekintve ama kártól, melyet e második nagy tengeri vár romlása az éjszaki birodalomra nézve már maga után von; eltekintve az emberek, hadszeranyagok és hajókbani veszteségektől, ez erkölcsi megveretés Oroszországra nézve egy érzékeny, nehezen felejthető csapás. Azon hiedelem , hogy Kronstadt gránitfalai legyőzhetlenek s az orosz birodalmi főváros megtámadhatlan, Helsingfors sziklavárainak leromboltatása által megrendítve, s megsemmisítve van. — A britek és francziák harczi enthusiasmusa ezen győzelem által újabb eseményt nyer, s az új , még nagyobb vállalatokra fog lelkesítetni. Várjon Sweaborg csupán leromboltatott, vagy pedig az , a Finnland elleni további hadmunkálatoknak alapul szolgálandó, ezt egyelőre még nem mondhatjuk. Talán még az idén fog a boulognei táborból egy expeditioi hadtest ama partok felé hajókra szállítatni. A kimerítebb tudósítások, melyek két három nap alatt már elérkezhetnek, ez iránt nekünk kellő felvilágosítást fognak adni. Egyelőre azonban emlékezetünkbe idézzük, hogy épen egy év előtt, szinte Napóleon névünnepén érkezett a hir Párisba Bomarsund bevételéről-Azt sem feszegetjük most, vájjon a porosz hir. herczeg Oroszországba utazásának, mely, tudomás szerint igen rögtön történt és igy szükségkép feltűnnie kellett, volt e határozott politikai czélja. A hivatalos porosz sajtó akkor nagy makacssággal cáfolt meg minden ez iránt keringett híreket. a fáradtság, melytől megkímélhette volna magát, miután mi sem lehetett természetesebb , mint hogy a magas rokonok együttlétében a nagyfontosságú politikai napi kérdések is beszélgetés tárgyaivá lettek. Most a porosz kir. herczeg visszatérte után bizonyossággal hallatszik , hogy ő az orosz udvar részéről inditatva jön Erdmannsdorfban közléseket tenni, melyek a dolgok állására könnyen elhatározó befolyást gyakorolhatnak. Ezen közlések tartalma és horderejéről azonban különféle verziók keringnek. Elsősorban áll az, mely szerint főleg egy, Oroszország által Németország különös kárára eddig követett vám- és elzárórendszer módosítása forogna fel. Mialatt most a nyilvánosság kisebb nagyobb orosz színezetű közlönyei azon ajánlatokat, miket Oroszország tesz, igen előnyösökül rajzolják, addig ellenkező szózatok azt erősítik, hogy Németországra nézve ezen esetleges haszon csak képzeleti teend, miután nem elvi rendszerváltoztatásról, hanem csak pillanati módosításokról van szó, melyek tengeri részről a császári birodalom elzárása által az orosz terményzés érdekében parancsolván . Hozzáteszik még, hogy az ajánlott változtatások a szárazföldöni szállítás akadályai és költségessége által tökéletesen illustriusokká tétetnének. Oroszország előzékenységében, legalább úgy látszik, csalétket gyanítanak, hogy Poroszország politikailag is még inkább az északi birodalom részére vonassék. Felötlő, hogy azon lapok, melyek néha néha sugalmazott közléseket tartalmaznak, meglehetősen egyenhangzású czikkeket tesznek közzé, melyek hivatalos eredetöket nem titkolhatják s e mellett az orosz ajánlatokról eléggé visszautasító módon szólnak. A kormánykörökben ennélfogvást, úgy látszik, Oroszország ezen előzékenysége nem nagy megnyugtatásul szolgál. Talán ez összefüggésben áll egy másik verzióval, mely a porosz kir. herczeg által hozott közléseknek egyenesen politikai jelentőséget tulajdonit. Ez iránt semmi bizonyosat nem hallhatni ugyan, ámde egyes jelentésekből következtetni lehet, hogy a keleti viszálynak egy Oroszország érdekeinek megfelelő formában leendő bevégzéséről van szó. Legelsőbb is az lehet a czél, hogy a német államok bizonyos politikai középítésének consolidálása által hárító erő nyeressék a nyugati hatalmak túlcsapongó követelményei ellen.“ A „Breslauer Zug“-nak írják Bécsből: „Az olaszországi középállamok helyzete a jelen pillanatban nagy figyelembevételt kíván , s az , mint halljuk, legközelebb Ausztria és Francziaország közt is szóba jött. Míg némely államok, mint Nápoly, Parma és Toskana, kormányai igen zavart állapotban vannak, azalatt Szardínia Rómával mély és sajnálatra méltó viszályban áll, melyet a rendbomlás és anarchia elemei bizonyosan fel fognak használni, hogy részint az elégületlenséget neveljék, részint pedig a hevült kedélyeket veszélyes illuziókkal ámítsák. Ennélfogvást Ausztria és Francziaországra nézve egy követendő magatartás iránti egyetértés parancsolt szükségesség , hogy menekülni lehessen azon bajoktól, melyek más oldalróli fondorlatok által támogattatva, azokhoz esetlegesen csatlakozhatnak. A bécsi és párisi kabinetek, mint látszik, egymással már megegyeztek abban, hogy a julius 26-kai pápai allo- cutiót, melynek következtében az egyházi átok kimond AUSZTRIA, Bécs, aug. 21. Császár Ő Felsége tegnap reggel Laxenburgból a fővárosba jött s több óráig audientiákat adott. — Lajos Victor Főherczeg ö Fensége tegnapelőtt Ischlbe utazott el. Arnim gróf porosz kir. követ tegnapelőtt regg. 7 órakor fürdői utjából ide érkezett s délben hosszabb év *) Tudtunkra Szathmári Károly úr Békésen lakik s az előfizetési pénzösszeg is bizonyosan oda küldendő. Szerk. hatott Piemontra, ugyszinte a Spanyolországra vonatkozó allocutiót is országos belügynek tekintendik, s mit sem teendnek, mi ezen esemény fordulatára egyenes beavatkozásnak mondathatnék. Annyit legalább teljes bizonyossággal állítanak, hogy kabinetünk nem látta magát indítottnak a római udvar, egyenes beavatkozáshoz hasonló kívánatéba egyezni, ámbár a főegyházi párt aligha azon kívánatot nem táplálta, hogy Ausztria a pápa jogait és követeléseit minden erejével támogassa. Erre azonban a jelen helyzet legkevésbé látszik alkalmasnak. Megjegyzésre méltó egyébiránt, hogy jelenleg indíttatva látják némelyek magukat, az Ausztria s a szentszék közötti Concordatum állítólagos megkötéséről nagyban elterjesztett hírt kétségbe vonni, miután, mikép már hetek előtt érintettük, a Róma által előterjesztett javaslat fölötti tanácskozások a fenálló vegyes bizottmány előtt csak nemrég kezdettek meg.“ KÜLFÖLD. Angolország, London, aug. 16. Tegnap, mint I. Napoleon születése napján, a franczia követ hivatalos ebédet adott, melyen Falmerston, Clarendon lordok, a többi miniszterekkel s a diplomatiai testület is jelen valának. — A „Times“-nak tegnapi üdvözlete: „Sweaborg nem létezik többé!“ egész Angliában, Cornhilltől kezdve a Cityben egész Sunderland és Liverpoolig a legcsodálatosabb viszhangokat kelté; a börze emberei Londonban meglehetős hidegséggel viselték magukat; a consolok nem akartak 114—el feljebb emelkedni, ami bizony igen nyomom elismerése azon, egész a meséssel határos fegyverténynek! És alig jelent meg D u n d a s admiral hivatalos sürgönye, ismét egy negyeddel alább szállottak. Birmingham, Manchesterben és másutt zúgtak az örömharangok, a tornyokról és középületekről győzelmi zászlók lengtek. Brightonban, Doverben, Folkstoneban s más helyeken, melyek közvetlen összeköttetésben állnak a fővárossal, az örömmámor legrövidebb ideig tartott. E helyen már délben a hivatalos sürgönyt igen kritikus szemekkel olvasták. Először is feltűnt az, hogy az állítólag szét nem rombolható sziklavár egyetlenegy ember élete elvesztése nélkül a víz színével egyenlővé tétetett, továbbá még azt is meg kellett jegyezniük, hogy maguk az admirálok sem mondottak egyetlen dicsérő szót sem a tüzelésnek az erősségek és ütegekre irányzott hatásáról, s miután kiviláglott, hogy a sorhajók közöl egyik sem nyitá meg széloldalait, azon elégedetlen s világosan elhamarkodott és igazságtalan következtetéshez jutottak, hogy az egész esemény ép oly kevés jelentőséggel bír, mint Odessának múlt évi bombáztatása. — Ép oly vállvonitva s orrfintoritva ítéltek az eredetileg oly nagy örömzajjal fogadott hit fölött végre Londonban is. Csak ha újabb sürgönyök érkezenének a bombázás folytatása fölött, fog a nyilvános kedély ismét előbbi egyensúlyába visszatérni. Megfoghatlannak látszik előttünk a „Globe“ politikája, hogy miután a hivatalos helyreigazítás saját lapjában jelent meg, mégsem engedi magát Te Deum-ot hangoztató vezérczikkében háborgattatni. A „Times“ ellenben, mely olvasóit tegnap egész a hetedik egekbe feldobá, ma sorsukra hagyja őket, s hogy a földre visszatérhessenek, még csak esernyőt sem ad kezökbe. A Kelettengernek teljesen hátat fordított, s vezérczikkeiben óvakodik, nehogy Sweaborg, Helsingfors, Dundas vagy Penaud neveket említse, s hogy visszafizesse közönségének tegnapi hiszékeny örömzajongását, ma hideg verítéket csal ki homlokára, s az 1856-iki téli táborozást a legborzasztóbb színekkel festi a falra- „Mi mindnyájan — úgymond a „Times“ — elegendőleg ismerjük az utolsó téli hadjáratnak mind balfogásait mind szenvedéseit. Most mindenki igen könnyen meg tudja magának magyarázni, miért történt ez így és miért kellett ennek így történnie; s azok, kik e bűnben részesek, most az ellenzék zsámolyán vezeklenek. De hát különben már kicsinált dolog , hogy mi a második téli hadjáratot nem fogjuk úgy elkontárkodni, mint a múltat? Máris azon évszakhoz érkeztünk, melytől lehet sajátképen az 1854-ki mulasztási bűnöket datálni. Ama mulasztások mentségére az hozatik fel, hogy, mint mondják, mindenki egy csapással vélte Szebasztopolt bevehetni; azt várta, vagy legalább azt hitte, hogy a szövetségesek a vár előtti városban fognak telelni. Jelen pillanatban ép oly átalános, ép oly mély s talán ép oly rész alapokon nyugvó meggyőződés kezd lábra kapni, hogy a szövetségesek Szebasztopol falain belől ütendik föl téli szállásukat. A nélkül, hogy minden reményt le akarnék verni, bátrak vagyunk még azt is megjegyezni, miszerint az eszélyesség azt hozza magával, hogy az egészen ellenkezőre is készek legyünk , és ha a jövő karácsonkor is ugyanazon helyen találnék magunkat, mint 1854 karácson éjjelén, igen sok tekintetben is még nagyobb szerencsétlenségeknek volnánk kitéve. Minden nemzetiségnek táborunkba v öszpontosítása által legalább is még egyszer annyi embert kell táplálnunk, ruháznunk, fedél alá juttatnunk, védelmeznünk és felfegyvereznünk. Meglehet, hogy ezt, egy még mindig nagyszámú ellenséggel szemben, és — mire minden esetre készen kell lennünk — igen szigorú tél közepett véghez vihetjük. ... A múlt téli nyomorúság fő oka abban keresendő, mert elvesztettük az utat, mely a kikötőkből a táborba vezet. Azon pótlékút, mely a balaklavai ütközet után maradt fen számunkra, elég jó volt addig, még a szép idő tartott, de alig kezdődtek el az esőzések, már az első napon járhatlanná lön. Hogy állanak a dolgok most e tekintetben velünk? Bizonyosnak állítják előttünk, miszerint szilárd út hiányzik, oly utunk van, mely csak két-három napig képes kitartani a folytonos esőzést, s hogy mi egyesegyedül a vasútra támaszkodhatunk. Mind a pálya építése azonban mind a föld minősége oly természetű, hogy a sínpálya valószínűleg járhatlan leend. A talapfák oly földön fekszenek, mely rész időben iszappá változik, s a vonalat sok ponton hegyi patakok metszik keresztül, melyek esős időben szerfölött kiáradnak; ezek a földet a sínekkel együtt könnyen elsöpörhetik. Ily körülmények már egykor 10 napi fenakadásra vezettek s úgy lehet, hogy még hosszabb ideig tartó fenakadás is állhat be. Ez utóbbi megfelelő fenakadása okozott hadműködéseinket a homlokvonalon, mert nincsenek raktáraink a táborban. E pont fölött már annyiszor emeltettek panaszok, s ezeknek daczára mindazon czikkekből, melyek a hadműködésekhez vagy a hadsereg élelmezéséhez tartoznak, csak egy hétre való készlet sincs jelen a táborban. Azon pillanatban tehát, midőn a vaspálya fenakad, a hadsereg ép úgy leend nyakzsinórozva, mint volna az orosz helyőrség azon esetben , ha Perekopot hatalmunkba kerülhetnék. . . . Egy két apróbb tény azonban megmutatandja, micsoda terheket és tömegeket kelleten a vaspályán szállítnünk. Valaki nemrég azzal dicsekedett Londonban, hogy a kormány 17,500,13 hüvelykes bombát szállíttatott a csatatérre, de egy krimiai autoritás bebizonyította neki, hogy ezen látszólag roppant készlet is csak 14 napra való. A woolwichi szakértő hatóságok véleménye szerint egy álgyuból sem volna szabad 500 lövésnél többet tenni, mert különben az izzás és a kilövés által okozott taszítások következtében a belseje, mintha mézből volna, lyukakat kap, a gyú lyuk kitágulja torkolat lenyomul s az egész ércttömegjegeczesedik. És mégis Szebasztopol előtt egyetlen egy löveg sincs, melyből ezerszer is nem lőttek volna. Föltéve, hogy egy 14 napi hasztalan bombázás után a vasút épen félbeszakadna: a szállítandó hajóknak egész hegye tornyosodnék föl előttünk, ha csak a lökészletek és álgyuk szállítására gondolunk is, és ezen iszonyatos concurrentia mellett hogyan juthatna a szegény katona illető adagaihoz. London, aug. 18. Urquhart mintegy 1200 személyből álló gyülekezet előtt nagy ájtatossággal hallgatott hosszú beszédet tartott a háború aspectusai fölött.Ennek következtében a gyülekezett egyhangúlag a Colletféle a St.Martins-Hall-ból ismeretes resolutiót fogadta el,mely odamegy ki, hogy „Palmerson lord épen nem gondol komolyan Lengyelország helyreállítására. Hogy igazságos legyen, Palmerston lord ebbeli szándékát a parliamentben még csak „tréfából“ sem árulta el. De az „Advertiser“ még most is azt vitatja, hogy R. Peel, Ebrington és Harrington lordok, mint Palmerston párthívei koránsem agitáltak volna a lengyel légió felállítása mellett, ha patrónusuk becsületes gondolkozásmódjáról meg nem lettek volna győződve. — Worcell, Bulewski és Zabicki urak a hírlapokban egy hosszasan motivált nyilatkozattal lépnek föl azon politika ellen, hogy a lengyel légió állítassák föl Lengyelország helyreállítása nélkül. Ők a lengyel demokrata társaság nevében szólnak, mely Zamoyski gróf és Czartoryskihg politikai törekvéseiktől soha valami különöst nem tartott. — A török követ a bank igazgatóit s azon tőkepénzeseket , kik az uj, Anglia és Francziaország által garantirozott kölcsönben részt venni szándékoznak, már a hotelébe meghivatta, velük a kölcsön föltételeit közlendő. Az ajánlatoknak nem szabad hétfőnél hamarább benyujtatni. Francziaország, Páris, aug. 18. A „Moniteur“ hivatalos részének élén egy tegnapi kelésidejű rendeletet hoz, melynél fogva Canrobert osztálytábornok azon kitűnő szolgálatokért, melyeket, mint a krimiai sereg parancsnoka, Francziaországnak jön, senatori méltóságra emeltetik. A „Moniteur“ nemhivatalos részének élén pedig következő sorok állanak : „Victoria királynőnek Francziaországban jelenléte alkalmat nyújt Páris lakóinak a császár hatalmas szövetségese iránt hajlamaik és tiszteletök érzelmének nyilvánítására, — azon fejedelemnő iránt, kinek messze terjedő államai nem kevesebb mint 200 millió alattvalót számítanak. A párisiak az egész nemzet tolmácsai fognak lenni; a királynő itt nem kevésbé szívélyes és nem kevésbé lelkes elfogadásra találand, mint minőben a császár és császárné Londonban részesültek. Angolország királynőjének párisi látogatása Napóleon császár kormánya alatt, ezen a jelenleg közös szenvedések és győzelmek által megszilárdított szövetségnek ünnepélyes megszentelése , — mi a két fejedelem egymás iránti hajlamait még szorosabban összecsatolja, — bizonnyal, nagy eseményekben annyira gazdag korunk legfontosabb tényei közé tartozandik. Angolország barátságáról mi nyújthatott volna fényesb bizonyítványt, mint hogy annyira szeretett uralkodónéját, kinek trónjáról minden erények sugárzanak, s a fiatal herczeget, ki utána következendik, reánk bizza? Francziaország ezen nemes bizalomnak méltóan megfelelend.“ A „Moniteur“ Albert herczegnek is bókot mond, s végül igy fejezi be czikkét : „Azon buzgóságból, mely minden osztálynál nyilvánul; azon készületekből, melyeket ezen fenséges vendégek útjában tesznek, könnyen láthatni, hogy a nép ezen nagy esemény egész jelentőségét fölfogja, hogy szívből és lélekből csatlakozik a császárnak hű szövetségese iránti érzelmeihez, s hogy Angolország királynőjének Párisba érkezése ünnep leend Francziaországra nézve.“ A császár ma reggel utazott Boulogneba. Ő felsége Montebello tábornok, Fleury ezredes és Morand szolgálati tiszt által kísértetik. — A „Moniteur“-ben s a félhivatalos lapokban megjelent rendőri hirdetménynél fogva forma szerint megtiltatik Victora királynő bejövetele alkalmával kocsijába virágbokrétákat venni, kérvényeket nyújtani át, vagy előleges fölhatalmazás nélkül hozzá beszédet tartani."A királynőhöz intézett kérvények a brit követségi palotában lesznek átnyujtandók.— Walewski külügyminiszter tegnapelőtt nagy lakomát adott, melyen az egész diplomatiai kar jelen volt. Sacconi, pápai nuntius a császár egészségére köszöntött, Walewski gróf Francziaország szövetségeseinek egészségére tett felköszöntéssel felelt. Azon napoleonista lakomán , mely a költő Belmontet elnöklete alatt tartatott, egy toasztot mondtak „a hadseregre, mely Olaszország jövendőjét Krimiában plántálja be, hol sasaink mellett harczol.“ A császár Victoria királynőnek Párisban tartózkodása alatt mellettes szolgálattételre Montebello grófot, Lagrange urat, s Freury ezredest, s a császárné udvaráról Sarubey és Labedoyeredelneket nevezte ki. Páris külvárosaiba tegnap számos ezred érkezett, melyek Viktoria királynő megérkeztekor sorfalat képezendenek. A katonai zenekarok mind „God save de Queen“-t (Isten tartsd meg a királynőt) játszandják. A dieppei, boulognei, s calaisi vasutakon tegnap ezrenként érkeztek ide az angolok.Másfelől is tömegesen tódulnak az idegenek Páris népsége három nap óta 200,000 fővel szaporodott. Páris, aug. 18. A boulevardok és szomszédos utczák ma dél óta ünnepi fényben díszelegnek, holott tegnap este az ünnepi készületeknek csak vázai valának szemlélhetők. Az ékítmények közöl legkitűnőbbek a szövetségi zászlók. Ily zászlókat még a hírlapokat áruló bódékban is vehetni. Egynek ára 6 frank. A Boulevard Poissonieren egy igen terjedelmes emelet ma estére 3500 frankért van kibérelve. Délután 2 óra. A Boulevard de Strasbourgs Madeleneig vezető Boulevardon, Rue Royale egészen kifejtek ünnepi fényeket. A fény azonban tökéletes csak akkor lesz, ha az ablakokat azon férfiak és delnők foglalják el, kik száz mérföldről idejöttek Victoria királynő látására. Az angol királynő hízeleghet magának, hogy őt itt egész Európa üdvözlendi. Még a császár házasságakor sem volt Párisban ily izgatottság. A társadalom minden osztályában a franczia és angol nép közti szövetség ezen megpecsételéséről beszélnek. — Még a bérkocsis is így beszél az újságíróhoz: Que voulez-vous, nous vivons dans un temps où les peupes s’aiment. (Mit akar ön , oly időben élünk, mikor a népek egymást szeretik). A katonaság, nemzetőrség, a különböző testületek angol és franczia zászlókkal kezdenek vonulni, hogy a Boulevardokon sorfalat képezzenek. Boulogne, szombat aug. 18. Az „Ind. belge“nek táviratoztak: Az idő pompás. A partot roppant nép