Pesti Napló, 1856. augusztus (7. évfolyam, 1943-1971. szám)
1856-08-09 / 1951. szám
Obadich A. M. mennyiségtanártól. — Tanárok: Buia Teophil, Liebhart Lukács, Mayer Móricz, Hodoly Béla, Koller Károly, Obadich Márk, Dornis Gáspár, Deák Sándor, Schmidt Ferd, Fritsch Vazul, Gerlach Benjamin és Laskay Benedek. Tanulók összes száma 182 u. m. I. o. 72, II. o. 55, III. o. 66, IV. o. 36, V. o. 50, VI. o. 32, VII. o. 28, VIII. o 20. A tanítás segédeszközeit gyarapíták: a budai helytartósági osztály , a birodalmi földtani intézet főt. Villax apát, gróf Zichy Jenő több tanár és tanuló. Az ifjúság könyvtára a pártfogók és tanárok adományaiból 39 munkával (53 kötetben) gyarapodott. E könyvtár jelen állása 911 munka vagyis 1401 kötet. Az intézet ösztöndíjai: 1) Farkas Fer, nagyprépost alapítványa, évenkint 100 pírt. 2) Rauer János 736 pft alapítványa évi kamatjának fele. 22 fr. 6 kr. 3) Korn féle alapítvány dijkönyvekre. Az ifjúság jóltevőiről megemlékező rovatból érdemesnek tartjuk a következő sorok átvételét. „Végre tisztelettel s hálával kell megemlítenünk a buzgó lelkű t. Zsömböry Eduárt urat, ki több más mindkétnemü széplelkűve! m. é. nov. 19-én Istenben boldogult Vörösmarty Mihály hervadhatlan koszorúval ékes költőnk, intézetünk hajdani tanítványa lelke üdvéért, ugyan m. é. dec. 1-én a halhatatlan férfiú születésnapján engesztelő áldozatot mutattak be a mindenség urának s a nagy halott tisztelői által e czélra nemeslelküleg telt adományokból fenmaradt összegen a boldogult összes műveit 8 példányban megvásárlók s az igazgatóságnak átadák oly czélból, hogy a gyászravatalon volt diszkötésü példány adassék azon 8-dik osztályú ifjúnak, ki társai közt a magyar irodalomban legkitűnőbb, a többi 7 péld.a többi eszt. elseinek adassék emlékül és buzdításul. Ugyanazon üszszegből szereztetett még Mocsáry „A magyar társasélet“ czimű munkájának 2 példánya szintén a jobb ifjak számára. 7. A nagy- károlyi kegyes-rendi al- gymnasium évkönyve. Kiadja Koczányi Ferencz igazgató. Két figyelemre méltó értekezés teszi becsessé az ez évi értesítvényt. Az egyikben az igazgató úr az „ókori remekművek s a jó magyar fordítmányok“-ról értekezik; a másikban Könnye Alajos tanár „igénytelen nézeteket nyilvánít a magyar nyelv körül tanodáinkban.* Míg az első értekezés avatott tollal szól a régi klassikusok műveinek hasznairól s a jó fordítás kellékeiről, utasítván, példákkal derítvén fel szabályait, az egész értekezés menetében nagy nyelvjártasságot tanúsítván, addig könnye nézetei rokonszenvet keltőleg ragadják meg a figyelmet , igazolják nyelvünk barátainak legális buzgalmát a tanodák körében s kötelességteljesitésre intenek ott, hol a túlbuzgóság más irányban indul. „Tevékeny hazafiságot igényel s követel tőlünk édes anyanyelvünk kezelése körül uj tanszervezetünk is , mond az értekezés. Állításom bevitatására lássuk, miként parancsolja a magas cs. kir. vallás és közoktatási minisztérium az anyanyelv kezelését már gymnasiumaink első osztályában. I. Klasse: Lesen, Sprechen, Vortragen. Das zu Grunde zu legende Lesebuch wird nicht nur zur Übung in richtiger Aussprache der Worte und Betonung beim Lesen verwendet, sondern zugleich zur Erweiterung und Belebung des Gedankenkreises der Schüler durch den von Lehrer zu erklärenden Inhalt des Lesestückes , zu Sprachübungen im mündlichen Wiedererzählen des Gelesenen und zum Vortrage memoriiler Gedichte und prosaischer Aufsätze (Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Österreich. Wien 1849. 119 lap. IV. a szám.) Az oktatási m. minisztérium által megállapított s a tanodákba behozott tanterv szerint ugyanez értendő a magyar nyelvről is.“ — Tanárok : Fehér János, Franics Antal, Horváth Márton, Koczányi Ferencz, Könnye Alajos és Palkovics József. Tanulók : összesen 105. Ezek közöl magyar 104, román 1, r. kath. 61, egy. görög 31, helv. hilv. 4, izrael. 9, I. o. 30, II. o. 29, III. o. 24, IV. o. 22. — A tanszerek 180 darabbal szaporodtak. Ösztöndíj : néh. Zaják Márton orvos 240 frt alapítványa. Kamatjai évenként két szegényebb és szorgalmas tanulónak adatnak, biztos, sikert igérő tere a „legényegylet.“ Említettük, hogy Pesten ft. Szántófy Antal prépost s belvárosi esperes-plebános buzgóságából ily legényegylet van alakulóban. Az intézet Magyarország hg-primása, bibornoki eminentiája pártfogása alatt áll; a legények száma, kik eddig jelentkeztek, körülbelül 100; a fővárosnak buzgó szaktanárai önkényt ajánlkoztak népszerű előadások tartására; kisded kézi könyvtár jön alapítva a mesterlegények mulattatása s oktatására, és az oly jótékonyan működő Szent István-Társulat tegnapelőtti választmányi gyűlésében e jó ügy mellett nemesen lelkesülve elhatározta, hogy a „kath. legényegylet“ könyvtárának gyarapításához eddig kiadott ajtatos s épületes könyveivel, nem különben a Nép- és családi lapokkal készszívesen járuland. A legényegyletet ő eminentiája jövő September 8-án ünnepélyesen meg fogja nyitni. Az erdélyországi gazdasági egyesület által rendezett „ 1lat- és gépkiállítás a M. F. jelentése szerint nem felelt meg teljesen a várakozásnak. A gazdasági egyesület a marhatenyésztés emelésére buzdító jó szándékáért és fáradságáért a gazdaközönségtől több figyelmet és méltánylatot érdemelt volna. Több kitűzött díjra nem lévén pályázó, a díjak jövő évre maradtak. A kitűzött díjakat nyerték . I) A külső tenyésztésre legalkalmasabb és saját nevelésű sertésekre kitűzött dijt M. Tisza László úr kiállított kanja és kockája. E dijt azonban épen a nyerő tűzte ki, és azon okból, hogy a díjazás a kisebb gazdákat buzdítsa szorgalomra és versenyre a tenyésztésben : M. Tisza László urnak dicsérő oklevéllel jutalmazását határozta el a bizottmány, a dijt pedig következőleg osztotta el : 2) A legjobb kancza és koczára kitűzött 6—6 darab arany jutalmat nyerte Szathmári Pál kolozsvári Polgár, gr. Bethlen Sándor nyájában született, de a kiállító által nagy gonddal nevelt kanyas kockája. 3) A legszebben kihizott egy, vagy egy évesnél ifjabb malaczra kitűzött 6 darab arany jutalmat nyerte helybeli kereskedő Tauffer Ferenc*, szintén gr. Beken Sándor nyájából vásárlóit malacra. A jutalmazott azonban a dijt nem fogadá el, hanem a választmány kezei közt hagyó, kitűzendő jutalomdijat valamely általa később meghatározandó állatfajra. 4) Dicsérő oklevéllel következő egyének jutalmaztattak : a) gr. Bethlen Sándor a jeles fajú sertések szaporítása s az országban elterjesztése által szerzett érdemeiért, b) Csuak Dániel ügyvéd, ugyancsak gr. Bethlen Sándor fajából szerzett,gondosan nevelt 5 db kitűnő malaczaiért. Ezeken kívül Friez János kiállított malaczaiért a dijakon felül bejött 12 pfttal jutalmaztatott. A szarvasmarhákra kitűzött dijak közöl : 1) a legszebb 3 éves bikára kitűzött 10 darab arany jutalmat kolozsvári luth. pap t. Hincz György ur bikája, 2) a két éves bikára kitűzött 8 db. aranyat Kelemen János bikája, 3) a hölgyek által két legjobb fejős tehénre kitűzött 10 db. aranyat Balog Mihály, a legjobb tejelő bivalat. dr. Szöcs József. E dijakra nézve dicsérőleg megemlítjük, mikép ennek összeszerzésében Marussi-Barra Ida és Pataki Józsefné e nagyságuknak legtöbb érdemük van 4) a legjobb egy éves trióra kitűzött 17 pftot nyerte Prálé Gligor, fejérdi oláh földmives. A gépkiállítás sem felelt meg a közvárakozásnak, miután több megrendelt gép meg nem érkezett. A gépekkel tett kísérletre nézve, miután szakavatottságot nem igénylünk magunknak, nem tudjuk a szerkezet volt-e hiányos, vagy a kellő bánásmód nem volt gyakorlatában a kísérletet intézőknek, de a szántóekék egyikét nem találtuk czélszerűnek. — Erdélyből, igen tisztelt oldalról két rendbeli figyelmeztetés, illetőleg felszólitás érkezett a „Gazd. Lapok” szerkesztőségéhez. Az első, hogy igen kívánatos volna, Erdély gazdasági állapotait a „Gazd. Lapokban tüzetesebben képviseltetve látni. A második , hogy Erdélynek több lelkes birtokosa fiatal gazdatiszteket kívánna magyarországi jelesebb gazdaságokba gyakorlatra küldeni és számosan volnának oly ifjak is, kik hasonló irányban óhajtanák magukat a gazdasági pályán mivelni. Az első figyelmeztetésre örömmel nyilvánítja a szerk., hogy Erdély gazdasági állapotainak képviseltetéséhez, úgy hiszi, nem sokára a kulcsot legközelebb meg fogja találni, bizton remélli, hogy akad néhány ügybarátja a testvérházában, kik készek lesznek, a „Gazd. Lapok“-kal kezet fogva, az egyesülés nagy művéhez a mezőgazdaság terén is az utat egyengetni. Ami a második óhajtást illeti, örömmel tudatja a szerk. az illetőkkel, hogy reménysége van, miként hazánk egyik felvidéki jószágán, egy szintoly erélyes, min alapos műveltségű főtiszt vezérlete alatt egyelőre két ifjú gyakorlat végett fel fog vétetni. — Igen örvendetes tudomásul veszszük, hogy a Sz.István-Társulat Inghoffer történelmi munkájának még eddig kiadatlan kéziratát, mely egyik lipcsei műrégiség-árusnál létezik, tetemes áldozattal megszerezni és idővel sajtó útján kiadni szándékozik. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy Fuxhofernek monasteriológiája a tudós Czinár Mór sz -benedekrendi áldozat kijavítása szerint ugyancsak a Sz.István-Társulat által sajtó alá adatott. Előfizetési ára e becses történelmi munkának, mint halljuk, 5 pártra határoztatott. — Miskén, Kalocsához közel, múlt junius hó 9-kén halt meg Szathmáry József, cs. k. kapitány, ki végrendeletében tetemes összeget hagyott a pest-budai házi szegények számára, egyszersmind 6000 pftot alapitványozott, mely tőkének kamatja 50 posztos részletekben a népiskolák körül buzgó és érdemes falusi ás purztai tanítók közt kiosztandó. A budai jótékony nőegyesület múlt évi összes bevétele 44,565 frt 53 kr. Ez öszveghez rámutatott a megelőző évről maradt felesleg is. A jövedelem jótékony adakozásokból, kegyes hagyományokból, a kisdedovó bevételeiből, az egyleti házak jövedelmeiből került be. A kiadás tett 43,399 frtot 332/4 krt. U. m.: 1882 házi szegény és beteg gyámolitására , valamint ingyen osztogatott orvosságra kiadatott 3832 frt 392/4 kr. Az egylet kórházának betegeire 4116 frt 362/4 kr. A 409 gyermek által látogatott 3 kisdedóvoda fentartására 1357 forint 62/4 kr. Az egyleti házak kijavítására, új építésre, országos adó s más közfizetésekre 17,575 forint 2314 kr. Más kiadásokra (mik ezek?) 16,547 frt 17 kr. Pénztári maradvány ez évre 1166 frt 4964 kr. Az egylet vagyona jelenleg áll 4 házból. A vízivárosi házban a kisdedóvódák vannak, s krisztinavárosi pedig kórházi házak becsértéke 65,000 frt. E mellett tőkékben (a kórház alapjául szolgáló alapítványi 37,100 frt s az ezüst sorsjátékból származott 23,463 frt 20 kr.) még 60,563 írttal bir. Ez erejénél fogva az egylet képes a kórházat megnagyobbítani. — Szeged , Vásárhely , Csongrád , Szentes , Mindszent, Szegvár, Csany, Felgyő, Sirokhegy és Fehértó díszes albumokat adandnak Ő Felségének a Császárnénak szerencsés szülése feletti örömük jeléül. Ez albumok Krein Ágost műhelyében készülnek Bécsben, s oly díszesek, hogy bármely ipartárlaton is közfigyelmet és méltányt fognának nyerni. — Figyelmeztetjük nagybirtokosainkat s községeinket a ,haszonbértészeket képző gyakorlati tanintézetnek“ a „G. Lapok“ 32. számában megjelent programmjára. A tanítási tervből csak a tisztán gyakorlati foglalkozások sorozatát közöljük: 1) Konyhakerti növények mivelése. 2) Gyümölcsfatenyésztés. 3) Szőlőmivelés.4) A gyógynövények mivelése. 5) Kisérletképek mivelése, minden uj kereskedelmi és műipari növényeknek, hogy azok valódi haszna és legczélszerűbb mivelési módja, mielőbb köztudomásra jusson. 6) Kerti és gazdasági veteménymagvak mivelése. 7) Növénymivelés melegágyi meleggel. 8) Növényszaporitás és nemesítés stb. — Röser Miklós kereskedelmi és nevelő intézetében a nyilvános próbatételt f. hó 12-kén tartatnak meg r. 9— 12 és d. u. 3—6 órakor. — Nemzeti színház. Aug. 7. „B o r g i a L u k réti a.“ Jó előadás. Csekély számú közönség, a katonai határőrséget kivéve, mely által a büntető törvény 178 és 179. §§-ban a tolvajsági bűntett megbüntetése iránt foglalt szabályok értelmeztetnek. 104. sz. A kül- és pénzügyminisztériumoknak 1856. jun. 16. kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra , a követségi hivatalnokoknak várakozási és nyugdijai tárgyában. 106.ssz. A bel-, igazság- és pénzügyi miniszteriumoknak, a legfőbb számellenőrségi hatóságnak s a legfőbb rendőri hatóságnak és a hadsereg főparancsnokságának 1856. jun. 17. kelt rendelete, kiható valamennyi koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, a polgári közigazgatás intézetei számára adandó katonai segélyért és a kirendelt katonai őrcsapatokért járó illetékek iránt. A XIII. darab tartalma. 22. sz. Hirdetménye a pozsonyi cs. k. helytartósági osztálynak 1856. jun. 18-áról a nadályok szabott árát illetőleg. Börzetudósítások. Bécs, aug. 7. 5°10met. 84yg —1/4. 41/2 % 733/4—74. Nemz. köles. 853/4—%. Urbérkárp. kötv. a. a. 86—1/2- a többi 81—812. 1854-ki sorsj. 1063/2—3. Bankrészv. 1094 —1095. Bankcertif. 353—354. Hitelintézet 383—34. Dunagőzh. 595—596. d. g. 13. kib. 565—566. Tiszaivasut 107—112. Nyugdivasut 11058—3/4. Keletivasut 1132—3/4. Lombard 119*12 —120. Északvasut 287—'|4- Államvasut 327— 328. a. v. certif. 2403/4—241. Augsburg 1023/4. London 10. 2V1. Páris 1193/1. Arany 7—'|4. Ezüst 33/4—4. Gabonaár. Pozsony, aug. 6. Búza nagy mennyiségben jött a piaczra s alantabb áron kelt. 82 font. 5 frt 18 kr. 83 font. 52/3 forint. 86 fontos 6 frt. Rozs megtartja árát.76 font. 32 forint. 78 font. 32/3 frt. Árpa 67 font. 3 frt. 69 font. 3 frt 6 kr. Zab . 1 fr. 48—54 kr. Győr, aug. 6. Búza bánsági 80—85 font. 4 f. 36 kr. — 6 frt 36 kr. Tiszai 88—89 font. 4—5 frt.; bácskai 78—80 font. 4 frt 24 —36 kr.; magyar uj: 84— 87 font. 4 f. 36 kr.—6 f. 12 kr. Kétszeres —74—77 font. 2 f. 48 kr.—3 f. 12 kr. Rozsó: 74-77 font. 2 f. 48 kr. 3 ft 6 kr.; uj 76 — 79 font. 3 frt — 3 frt 24 kr.; Kukoricza: 81 —85 fnt. 2 frt. 10 — 24 kr. Árpad : 1 f. 36—54 kr. uj 67-70 font. 2 frt 24—48 kr. Zab: 45-46 font. 1 frt 30—36 kr. Köles : 2 frt 6 — 30 kr. Dunavizállás. Aug. 8. T 8“ 3'' 0 fölött. PESTI NAPLÓ. Pest, aug. 9. A lelkészkedéssel foglalkozó papság tevékenységének valamint tanúsága úgy más részről feg-A hölgygyel, kit szeretünk, azt mondják : a tél tavasszá válik. S eközben Jakab talált magának időt még többet dolgozni, mint korábban. Szíve minden pillanatban új, fris, fiatal, élénk színezetű szerzeményre lelkesítette őt. Helyesen mondta ő, hogy a lángész az érzelmek túláradása. A szív tüze forralja az agyat. Sőt nem is volt többé Jakabnak elég művészete. Még költővé is lett. Egy reggel hozzám jött, zongorához ült, s egyszerű, de öszhangzatos és érzelemmel teljes kiséret mellett következő saját szerzeményű verseket adott elő : Tél volt, midőn a lombtalan ligetben Én és te együtt jártunk fel s alá; S az együttlét üdvében életünket A szerelem tavasszá alkotá. Tavasz ha lesz, ha majd mosolyog a tájék, S én nélküled bolyongok fel s alá. Oh akkor — a tavasznak közepette — Szegény szívemben tél lesz és halál. Nem künn a természetben kell keresni, Magunkban hordjuk a tavaszt s telet: Nélküled a tavasz téllé ridegszik, A tél tavasszá változik — veled! Ezen házas életszerű viszonynak a herczegné és Jakab között, szerelmekön kívül, még más különös oka is volt, mely nemcsak mentette, hanem következetesnek is tüntette fel azt. Ők nem két közönséges szerelő voltak, kik könnyeden botrányt csinálnak, hanem két becsületes szív, két, közös akaratban egyesült őszinte bizalom, kik a körülmények által számukra nyitott útón haladtak bizonyos talán elérhetlen czél felé, de szívük őszinteségében jogosítva érezték magukat arra számítani. Tudjuk, minő jelenet előzte meg Anna Badenbe utazását; minő kételyért tehetett szemrehányást Jakabnak, mennyire igyekezett a herczegné ezen szerelem ellen küzdeni; visszatértével, mely öt nap múlva történt, elment Jakabhoz, s igy szólott neki : — Komolyan szeret ön engem ? — Kételkedhetik ön ? felelé neki a fiatal ember. — Kész ön egész életét nekem szentelni ? — Esküszöm! — Úgy én is egészen önnek adom az enyimet. Nem vagyok többé az ön szeretője; neje vagyok. S elbeszélte ekkor a herczegné, mi történt közte és férje között, s mikép tépte szét férje az utolsó köteléket is, mely őt eddig kötelessége korlátai között tartotta. S ez valóban furcsa történet, az ily férj az angyalt is megrontotta volna. Ám Ítéljen felette akárki! A herczegné azon hitben utazott el, hogy férje, mint sógorasszonya mondta, igen beteg, s engedelmeskedett ekkép, valljuk meg, nem szivének , mert nem szerette s nem szerethette, sőt nem is becsülhette ezen embert, de engedelmeskedett a világ és lelkismerete törvényeinek , melyek szerencsétlenség esetében, szemrehányást tettek volna neki , hogy a talán haldokló férjért egy lépést sem tett. A halálnak azon kiváltsága van, hogy feloldoz, s a haldokló már az örök rejtelem visszfénye által, körözve, hova menni fog, bármit lehetne is neki szemrehányni, még azok előtt is tiszteletre méltó lesz egy pillanatra , kikre nézve halála a felszabadulás pillanata. Továbbá ezen utazás a herczegné gondolatában, elválasztván ez kevés időre azon embertől, kihez vonva érezte magát, s közelébe vivén annak, kihez a házasság kötötte, utolsó ajánlkozó alkalomnak látszott, hogy a helyes útra térhessen, s minden ismét rendbe jöjjön. Elmondjuk-e, hogy útközben néha a herczeggel töltött évek emléke, s a boldogabb élet képzelete lelkében oly kilátást ébresztett, melyet a herczeg mindennemű kicsapongás által aláásott egészsége eléggé valószínűnek tüntethetett fel, s melyet szive új szempontjából jótéteménynek fogott volna tekinteni ? A herczeg halála nem szabadságot nyújtandott-e neki? Megvalljuk-e, hogy ezen eszme makacsul megmaradt Anna lelkében, ámbár mindent elkövetett, hogy azt magától tova űzze? A legbecsületesebb emberektől hallottam nyilvánítani, hogy, ha semmi bűntettet nem követtek is el, gyakran igen vétkeseknek tekintették magukat gondolataik által, s hogy némely pillanatban, nem mondhatván meg, hogy mikép és honnan jöttek, a legroszabb kisértések férkőztek lelkekbe, s hogy egy pillanatig mérselgették érdekeiket és szenvedélyeiket. Erényünk csak magunk feletti belső győzelmeink fejleménye. Melyik nő nem gondolta legalább egy pillanatig, ki férjét nem szereti és mást szeret : „Ha férjem meghalna!“ Többnyire társadalmi szükségek közé szorítva, a nő mindig jogosítva hiszi magát, midőn szenved, hogy szembeálljon a felette uralgó sorssal, s midőn ábrándai szerinti szerelem és azon becstelenség között áll, mely abból származhatik, s azt gondolja, hogy csak isten akaratára volna szükség azon akadály megsemmisítése végett, mely ezen szerelem törvényessége között van, megakadályozhatja-e, hogy ne várja istentől sorsa megváltoztatását, melyért az ő irgalmas igazsága előbb-utóbb kárpótlással tartozik? Ha a társadalom más módot nyújtana a nőnek menekülésre, nem gondolna erre ; ezen rosz gondolat, tehát az emberek hibájának következése. (Folytatjuk.) Hivatalos. A cs. k. országos bizottmány Peőtz Eleket és Keresztessy Vinczét, a kassai cs. k. helytartóság fogalmazó gyakornokait és Hunyor Sándort, a beregszászi cs. kir. megyetörvényszék figyelőjét ideiglenes 2. oszt. szolgabiróhivatali tollnokokká kinevezte. F. é. jul. 22-n a budai cs. k. egyetemi nyomdában a magyar országos kormánylap első osztályának XIV. darabja, és a második osztályának XIII. darabja mind német egyes, mint összes kettős kiadásokban megjelent és szétküldetett. Folytatólagos tartalma : 100. sz. Az igazságügyi miniszteriumnak 1856 jun. 8. kelt rendelete, kiható Magyar-, Horvát- és Tótország, a Szerbvajdaság s temesi bánság és Erdély koronaországokra, melylyel az 1853. jul. 18-kán kelt ideiglenes csődrendtartás (hírod. törv. lap 132 sz.) melletti életbeléptetési rendelet IX. czikke értelmeztetik. 103. sz. Az igazságügyminiszteriumnak 1856. jun. 13-kán kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A magyar nyelv sajátságairól, irta Gyergyai Ferencz. Kolozsvárt, az evang. reform. főtanoda betűivel 1856. Ara 50 kr. pp. Gyönyörűség elgondolni, mily szép renddel ment előre nyelvünk fejlődése e század kezdete óta. Kazinczy nyelvünk rendkívüli képzékenysége mellett, annak tényleges szegénységét felismervén, idegen fejlettebb nyelvekhez való alkalmazkodása által hitt segíthetni a bajon s e tekintetből külföldi mindenféle kmodoru munkákat hazánk földjére átültetni s nyelvünket uj anyaggal, uj fordulatokkal gazdagítani és felszülni törekedett. A nyelvészek Kazinczy ebbeli kísérleteit jobbára elvetették ugyan, de a lendület megvolt adva s a nemzeti mozgalom korszakában a Kazinczy által megindított nyelvújítás módszere legkönnyebbnek és a czélhoz leghamarább elvezetőnek találtatván, a nyelv ez után szóbőség tekintetében a nyilvános élet által tán nem kevesebbet nyert, mint a nemzet akkori nagy irói, Virág, Kölesei, Berzsenyi és Vörösmarty halhatatlan művei által. Ily befolyások alatt a nyelv mindinkább gazdagodván, lassanként a sok oldalú életnek alkalmas közlönyévé vált s akkor előállott a szükség, hogy az anyagilag kifejtett nyelvben a nemzeti szellem uj életet öntsön, így támadt azon — úgynevezett népies iskola,— melynek élén Petőfi nagy tehetségével a nép esze- és szavajárását a költőiség varázsával elöntvén, azt a miveitek nyelvébe bevitte s a nemzet maradandó irodalmi kincsévé emelte. Petőfi irányát tudományos öntudattal és valóságos virtuozitással folytatja Arany, s valamint az előbbi korszakban a nyelvanyag, úgy az utóbbi időben különösen a nyelv szelleme gazdagodott. Ezzel a nyelvmivelés első közvetlen stádiumát megfutotta ; most a nyert eredményeket a nyelvtudomány előtt igazolni és a jövő haladásnak irányait kitűzni kell, s ez a jelen tudományos nyelvészkedésnek feladata. — Mi sikerrel fogjuk e feladatot megfejteni, azt most előre megmondani nem lehet; de annyit tudunk , hogy valamint más szellemi tereken, úgy itt is túl vagyunk immár azon primitív állásponton, mely magánkívül mit sem ismer, ismerni nem akar , hanem kibontakozva éretlenség szülte elszigeteltségünkből föl kell nyelvészetünket is odaemelnünk, ahol az europa szerte áll. — Egyes, bármily szerencsés ötletekkel a tudományban többé nem boldogulhatni, hanem míg egyfelől a nyelvalkotó szellem nyilatkozatainak nagyobb mérvek szerinti észlelését s ennek nyomán az elvek s nézpontok megalapítását követeljük, addig másfelől a legparányibb részletekig menő búvárkodásba kell ereszkednünk s csak a részletekig menő búvárkodásba kell ereszkednünk s csak a részletek tanulmányozása nyomán alkotott tudományt ismerjük el valódinak. Az előttünk fekvő munka szerzője az utóbbi téren mozog s ki kell itt eleve mondanunk, hogy Gyergyai urban egy nyelvünk titkaival sokat foglalkozott önállón gondolkodó férfit ismertünk fel, ki a magyar embernek nyelvösztönét követő szólását alaposan észlelvén, sokat összeállitott, mi a közönség figyelmét nagy mértékben megérdemli. Mi, kik tudjuk, mennyi gondot, mily feszült lelki munkásságot igényel az ilyen munka. LEVELEZÉSEM. Nagy Enyed, augustus 1. (Ered lev.) Ki 1849- nek tavaszán, s nyarán utazott városunkon keresztül, ki látta a csak egy évvel elébb csinos városnak kormos romhalmait; ki hallotta az üres utczáknak, s falaknak a leglassudabb lépésektől is borzasztó kongását; ki ezen év vége felé jőve körünkbe az 1848 derekán még fényben, és bőségben úszott, és középrendű polgárságot, árva testére és lelkére hagyatottan mint előbbi tűzhelyéhez visszakerülten szalmával behányt, vagy fedeletlen, ablaktalan szobában 2—3 családonként, keritetlen udvaron, rongyos gúnyában nyomorogni látta : lehetlen, hogy szive meg ne esett volna rajta. Hát azok, kik egykor e városnak díszét tevő ref.tőoskolában tanulva, elméjüket, szívüket ennek nagyszerű eszmekincseiből képezék ki, s ifjú koruk ábrándait ennek falai közt álmodozák le imerten ; mit érezhettek , midőn ez intézetnek falait födele leégte után kormoson és pusztán, nagyszerű könyvtárát, drága éremgyüjteményét megsemmisülve tapasztalták ? Nyolcz év telik le mindjárt azóta, s az idő valamint a szív sebeit béhegeszti, a romok tetemes részét is kiépítette. Mert Enyednek az országútba eső két nagy utczáján az utczára eső épületeknek nagyobb része be van födve; noha még ezen utczákon is nehány födetlen, s az ázás miatt leomlandó falak a többi utczákban pedig sok roskadozó épületek , s teljesleg puszta udvartelkek tesznek bizonyságot ama gyászeseményről, mely II.Enyedet 1849 januarius 8. és következett napjain érte. Tavaly a szászságnak korán beállta , s a Marosnak leapadta miatt, nem jöhettek elég számmal tutajok; s e miatt az építkezések is fennakadtak vala; ez idén már nagyobb számmal szállítottak a tutajkalmárok tutajokat; a fenyő-épületfa, és deszka olcsóbb volt; látszanak is jelei a nagyobb mérvekben a épitni akarásnak , de nincs épitő-kéz, t.i. sem kömives, sem áz elég számmal; miért is nevetségig drága az oly napszámos, ki a vakoló kalanát és faragó bárdot felfogni meri, a legalsó foka bérűknek 1 frt 20 kr. lévén pengőben. A reform egyház templomának mind födele, mind belrésze, s ebben