Pesti Napló, 1856. december (7. évfolyam, 2061-2088. szám)

1856-12-20 / 2079. szám

406 -2070. I-V.­ évi (’ Szerkesztési iroda : ígyötftüö-ut'Jís 3-ik Síim, 1-ső emelet, Szerkesztő szállása : Uri-utcza 3-ik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Egyetem-utcza, 11-ik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körü­lti panaszok, hirdetmények) a kiadó­ hivatalhoz intézendők. Hirdetmények dija : 6 h»8^0» petit »or 4 Pkr. Bényegdij külön ipPkt ________________|_______|__________Magán vita 6 hasábos petit sor 5 nkr. Vidékre, postán: ívnegyedre . . . 4 frt p. p. Félévre . . . . 8 frt p. p. 1856. Szombat, dec. 20. Előfizetési feltételek: Pesten, házhos hordva : ívnagyedre . . . 3 frt p. p. Fílívrc . . . . 6 frt p. p. A „PESTI NAPLÓ“ t. olvasóihoz. A t. közönségnek már e rövid idő alatt is, melyben a „Pesti Napló“ Pompéry János úr szerkesztése mellett jelenik meg, alkalma lehetett teljesen tájékozni magát lapunk azon nem változott iránya felől, mely, részére ezentúl is az ország becsülését és rokonszenvét biztosítja. Lapunk szerkesztője eddig is elég jelét adta azon törekvésének, hogy irodalmunk jelesebb tehetségeit maga körül gyűjtse. A „Pesti Napló“ eddigi munkatársai ezentúl is emelendik dolgozataikkal lapunk érdekét, hazai érdekeinket, számos derék levelező közremunkálása mellett ezután is rég ismert publicistái tekintélyek fogják fejtegetni. Különös figyelemmel kísérendi a szerkesztő a hazánkban mutatkozó szellemi és anyagi mozgalmakat. A nemzeti irodalom és művészet főfigyelmének tárgya leend. A tudományos és társulati életnek szánandó rovatokban az eddigi tudósítók ezentúl is rendesen értesítendik lapunk olvasóit a tudományos társulatok és egyesületek működéséről. A szerkesztő s a kiadó mindent elkövetnek, hogy a lap tudományos és szépirodalmi tárczáját egyiránt érdekessé tegyék. És hogy a t. közönség azon írókat ismerhesse, kiknek szives közremunkálása a szerkesztő törekvését támogatandja: ide írjuk azon régibb és újabb munkatársak névsorát, kiknek becses ígéretét lírni szerencsénk van, s kik részint mint beltagok a lap rendes rovatait viszik. Ezek Antunovics József, A­r­any János, A­tádi Vilmos, Bajnok Antal, Dr. B­a­rl­a­g­i Mór tanár, B­a­l­ó Benjámin, B­a­t­i­z­f­a­l­vy István, B­ér­c­z­y Károly, Bu­j­c­s­u Károly tanár, C­s­ás­zár Ferencz, Cs­e­n­g­e­r­y Antal, C­zu­c­z­o­r Gergely, D­a­ni­e­l­i­k János kanonok, Emődi Dániel, Erdélyi János tanár, Érkövy Adolf, Dr. Fáik Miksa, F­é­n­y­e­s Elek, Ga­lg­ó­cz­y Károly, Gr­e­g­us­s Ágost, G­yu­lai Pál, Dr. Ha­m­a­ri Dániel, Havas József, Dr. Hegedűs Lajos, Hu­n­f­a­l­vy János, Hunfa­l­v­y Pál, Ipolyi Arnold, Jakab Elek, Jókai Mór, Kádas Rudolf, Kenessey Kálmán, Ko­n­ek J. tanár, Dr. Kovács Pál, V. Kovács L., K­ő­v­á­r­y László, Lévai József tanár, Lisznyai Kálmán, Lónyay Menyhért, Majer István, Mészáros Károly, Micskei Imre mérnök Gróf Mikó Imre, Dr. Ne­n­d­t­v­i­c­h Károly tanár, Ney Ferencz, O­r­m­ó­s Zigmond, Pajer Antal, Pákh Albert, P­ásztor Dániel tanár, Pauler Tivadar tanár, Pesti Frigyes Podhorszky Lajos, Báró P­od­m­a­n­i­cz­ky Frigyes, Dr. Récsi Emil tanár, Révész Imre, Roboz István, R­em­e­tt­ay Gusztáv, S­ár­oss­y Gyula, Szabó Imre, Szabó Károly tanár, Szabó József tanár Dr. S­z­a­b­ó­ky Adolf, Sza­k­á­l Lajos, Sz­a­l­a­y László, P. Szathmáry Károly, Szász Károly, Szilágyi Sándor tanár, S­z­o­k­o­la­y István, S­z­o­nt­a­g­h Gusztáv, Szontagh Pál Szűcs Ist­ván tanár, T­a­r­c­z­y Lajos tanár, Tompa Mihály, Tóth Kálmán, Tóth Lörincz, T­o­l­d­y Ferencz, U­r­h­á­z­y György, Vas Gereben, Dr. W­e­n­c­z­e­l Gusztáv tanár, Zl­i­n­s­z­k­y István. Tárczánk, mely jelenleg jeles Jókaink uj regényét adja s melynek részére a népszerű iró Vas Gereben : „A nemzet napszámosai“ czímű regényét is megszereztük, a jövő év első negyedében a mint publicista és regényíró egyiránt kitűnő K. Kemény Zsigmondtól több kötetre terjedendő regényt indít meg. Mindez, hisszük, eléggé tanúsítja e lapok kiadójának jóakaratát s szerkesztő azon törekvését, hogy a „P. N.“ ezentúl is megfelelhessen a t. közönség jogos igényeinek. A lap politikai része minden hírt rögtön s kellő terjedelemben ad. Szerkesztő s a külföldi rovatot kezelő munkatársak egy lap által sem engedik magukat közleményeikben megelőztetni. És míg a szemleírók egyik legszellemdúsabbika Fáik hetenkint többször adand tájékozó czikkeket, a lap politikai szemléje minden nevezetesebb eseményről s a legújabb conjuncturákról eleve értesíti a t. olvasókat. E mellett a szerkesztő és kiadó gondoskodott, hogy az európai politika jelen metropolisából, Pak­sból érdekes tájékozó tudósításokat nyerjenek­­. olvasóink. A szerkesztő figyelmét főleg a birtokos s a termesztő osztály érdekeire fordítván, gondoskodott, hogy hazánk nevezetesebb gabonapiaczairól hiteles értesítéseket nyerjen, s felkérte e lap t. levelezőit , hogy az úrbéri szerződésekről, az ország gazdászati viszonyairól s mind arról, mi a birtokost, a termesztőt közelről érdekli mentül kimerítőbb tudósításokat adni szíveskedjenek. A pesti és vidéki gabona és terményüzletnek, a börze átkeletnek állandó rovatot nyitott a szerkesztő, s miután a Tóth Lőrincz által jelesül szerkesztett „Törvénykezési és jogtudományi tár“t. kiadója Heckenast G. új évvel megszünteti, e hiányt biráink és ügyvédeink érdekében pótolni szándékozik szerkesztő a lap tartalmának következő rovatokkal bővítése által: 1. Közöltetni fognak a leg­felsőbb semmitő törvényszék ítéletei. 2. A nevezetesebb jogesetek, melyek eldöntése a törvények kételyeinek felvilágosítására vezetnek. 3. Rendes közléseket adand minden nevezetesb bűnvádi eset­ről. 4. Kim­utatandja a törvénykezés legfelsőbb orvoslást igénylő hiányait. 5. A magyar jogirodalmat tüzetesen, a külföldit figyelmeztetőleg ismertetendi. Hogy pedig e lap t. előfizetői, kik éveken át folytonos pártfogásban részesíték a „Pesti Napló”, jobban ne legyenek megterhelve, mint más politikai lap előfizetői, nagy áldozattal járó be­ruházásaink mellett is a „Pesti Napló“ előfizetési árát leszállítjuk. Éspedig az előfizetési díj. A t. előfizetőgyűjtök minden tíz előfizető után egy tiszteletpéldányt nyernek köszönetünk jeléül, ezenkívül nekik PETŐFI eddig megjelent összes költeményeinek diszkótésű példányával kedveskedünk. Azon i. előfizetők, kik már­is nagy számmal fizettek elő lapunk jövő évi folyamára, értesíttetnek, hogy az illető díjon felül fizetett összeg a következő évnegyed előfizetési díjába fog betudatni. A „Pesti Napló“ ezentúl is jelen alakjában fog megjelenni s uj évtől kezdve egészen uj betűk­k­el nyomatik. Budapeten: Évnegyedre — — — — — — — 3 port. Félévre — — — —• — — — — 6 „ Egy évre — — — — — — — 12 ., (A házhoz küldésért külön dij nem fizettetik.) Vidékre postán küldve. Évnegyedre — — — — — — — 4 pert. Félévre — — — — — — — 8 „ Egy évre — — — — — — — 16 „ EMICH GUSZTÁV, a „P­ESTI NAPLÓ“ kiadó-tulajdonosa. Pest, dec. 20. 1856. PEST, dec. 20. A nemzeti bank hitelosztályának kö­vetlései csőd esetében. Vigilantibus iura! Minden anyagi vagyon előállítására természeti javak s emberi erőn kívül, az ezt közvetítő tőke kívántatik, mely honunkban az élet minden moz­zanataiban, a termelés minden nemében nagy sze­repet játszik, s mely a földmivelésnek okszerű s nagybani kezelésénél is oly nagy hatalomra emelkedett, miszerint tőkéknek, főleg pedig a pénz mozgó tőkéjének olcsó ároni szerzése, min­den gazdára, ki a maradjunk tespedettségéből magasabb, intenzívebb gazdászatra emelkedni akar, égető szükséggé vált. Az ily tőkéknek olcsó áron vagyis aránylag alacsony kamatláb melletti elő­állítására czéloznak azon intézetek, melyek fel­adata a tőkepénzes és földbirtokos között közve­­titőkép lépni fel. Ily intézet a nemzeti bank­nak jelzálog hi­t­e­l o­s­ztá­l­y­a , mely körül­belül 200 millió forintnyi tőkét szándékszik az ingatlan birtokra alkalmas módon vezetni.­­ Te­kintve ezen vállalatnak fontosságát és közhasznú­ságát, a legmagasabb törvényhozás bölcs belátá­sával jónak találta ezen bankosztályt ügyleteire nézve a polgári törvények és a törvénykezés tár­gyában igen nevezetes sőt, elvileg tekintve, ki­­számíthatlan horderejű kiváltságokkal felruházni, mint a törvényes kamatláb maximumátóli fölsza­badítás a bankkönyvek bizony ereje s a követ­lések behajtása tárgyában. Ha megfontoljuk, miszerint a tőkéknek ára, vagyis a kamatláb a behajtás könnyűségével meg­fordított arányban növekedik s száll,­­vagyis ha a behajtás valószínű, a kamat kisebb, ellenkező esetben nagyobb) nem lehet csodálnunk, ha a hi­telosztálynak, követléseinek behajtására nézve nagy, s a rendes törvénykezés lassú menetével éles ellentétben álló kedvezmények engedtettek. Bármi szigorúak legyenek is a hitelosztály követ­léseinek gyors behajtására c­élzó intézkedések, a késedelmes adós rendszerint csak magának fogja tulajdoníthatni, ha majd az olcsó kölcsönt, mint a zápor elöl a csipkebokor alá menekült juh, két­szeresen leend kénytelen megfizetni. Ezen behaj­tási intézkedések azonban különös tekintetet ér­demelnek csőd esetében, midőn általuk nem­csak az adós, de a többi hitelezőtársak jóhisze­­műleg szerzett dologi jogai is kérdésben s a rög­tönzött végrehajtás folytán gyakran veszélyben is forognak. Mert, ha például 100.000 ftos jó­szágra a nemzeti bank jelzálogi hitelosztálya 30,000 pftot első helyre kölcsönzött s utána még más hitelezők 36,000 fttal,tehát (a ptk 230. §hoz képest) pupillaris biztossággal vannak betáblázva, a csődbe esett jószág rögtönzött eladásánál meg­­eshetik, hogy a jószág oly áron kel el, mely sze­rint az utóbbi hitelezők részben legalább fede­zetlenek maradnak, mi különösen a csődtömeg­­képviselőkre s a csődhitelezőkre nézve felette fontos s nem elég figyelembe ajánlandó körül­mény. A Csődtartás 68. §. értelmében ugyanis a köz­adós adósságai a csőd kiütésével lejártaknak te­kintendők, minek folytán a bank hitelosztályi kö­veteléseinek kifizetését azonnal követelheti. Köve­telései a csődrt. 11. §. szerint közvetlenül a tulajdon­­jogi igények utáni sorban 6. pont alá esik, s a csőd kiütvén a bank ezen követlését (az alapszabályok 34. §. értelmében) a hirdetvényi határidő alatt a csődbíróságnál bejelenteni köteles ugyan, m­ind­­azáltal e fölött a hirdetvényi határidő eltelte s a hitelező választmány kinevezése előtt is hala­dék nélkül szóbeli tárgyalás tartandó, s a tömeggondnok pusztán oda utasitatandó, misze­rint a hitelező választmányt — vagy ha ez még kinevezve nem volna — a bíróság helyén lakó hitelezőket hallgassa meg. — A kötvények sőt a nemzeti bank főkönyveinek kivonatai is (az alapsz. 2. §. értelmében) teljes­ bizonyunk lévén a tárgyalásban a csődtömeg nem igen lesz védhető. A tárgyalás befejezése után a bíróság lehető gyorsasággal köteles ítéletet hozni, mely annál fontosabb, minthogy nemcsak a kö­vetlés valóságáról, hanem eltérve a csődrt. 72. §-tól, mely ezt a vételár felosztása iránti tár­gyalásra hagyja,a nemzeti bankot illető jelzá­logjog fölött is határoz. Mihelyt ezen fölszá­­mítási ítélet jogerejűvé vált, a nemzeti bank az osztályozási ítélet hozatala előtt is (az alapsz. 35. §. értelmében) megkívánhatja, a) hogy a jelzálogolt jószág azonnal elár­­vereztessék, b) hogy a perrendtartás szerinti utósó árverés­nél a becsértéken alul is eladassék s végre c) hogy a bank az eladási árból kielégitessék. Ezen felette gyors s a többi jelzálogos hitele­zők jogait könnyen veszélyez­hető végrehajtás ellen a magát terheltnek tartó fél, ez esetben a tömeggondnok csak úgy léphet fel s annak fel­függesztését csak akkor kérheti, még­pedig az (alsó ausztriai) bécsi országos törvényszék előtt,ha teljes bizonyú okmánynyal bírja bizonyítani, hogy a nemzeti bank követlése épen nem vagy nem azon összegben áll, mely a nem­zeti bank által előadatott. Ily esetben a bécsi or­szágos törvényszék a végrehajtást ideiglenesen felfüggesztendi, erről a nemzeti bankot értesi­­tendi, rövid időre tárgyalási határnapot kitűzend s végzésileg határozand a fölött, váljon a végrehajtás megszüntessék-e vagy sem. Ha a végrehajtást ellenző fél teljes bizonyerejű okiratok birtokában nem volna, úgy a nemzeti bank ellen a bécsi országos törvényszék előtt pert indíthat, mely fölött sommás eljárás tar­tozik ugyan, de ezen eljárás a végrehajtás fo­lyamát nem gátolandja. Ha tehát csődben valamely ingatlan jószág el­len a banknak követlése van, s tartani lehet, hogy a fel nem tartóztatható végrehajtás illetőleg gyors elárverezés által a jószág kellő áron el nem adathatnék, s a többi hitelezők jelzálogos követ­lése veszélyben forogna, oda kellene hatnia, mi­szerint a nemzeti bank egyezség útján eb­beli jogának gyors foganatosításától teljes biztos­sága adása melletti ideiglenes elállásra bivassék, vagy követlése kielégitetvén, másva­laki által elvállaltassék, mi által egyedül lehetene majd a többi hitelezők netáni jóhiszemű jogaikat megvédeni, s őket jogos és különben fedezett követlésük behajtásához segíteni. Dr. HEGEDŰS: Politikai szemle. Pest, dec. 19. A szukumkalei eseményekről mind a napi sajtó terén, mind Bécsnek politikai köreiben — miként erről egy Bécsből érkezett magán­levél útján hi­telesen értesülünk — igen eltérő ítéletek merülnek föl. Míg hevesvérű publicisták második Szinopét látnak az orosz főparancsnoknak a 18 török kereskedőhajó irá­­nyábani eljárásában és mások az ellenségeskedések megújulásáról ábrándoznak , azalatt mások úgy vélek­­szenek, hogy itt csak csempész­sajkák elfogása forog fen, mit könnyen lehet igazolni s minek semmi politikai hordereje nem lesz. Az igazság tán ez esetben is köze­pest rejlik. Nem hiszszük, hogy ezen esemény magában véve, ha egészen különállólag és más korszakban tör­ténik, valami nagy következéseket szülhetett volna : a Porta reclamálgatna , a pétervári kabinet magyará­zatokat küldözgetne — s ezzel meglenne minden. Hiszen a „beteg ember“ egymagára sohasem vol­na képes „Pacifico“-féle történetet keresztül­vinni, s örülhetne, ha lobogója sérelmét az ellenfélnek va­lami elfogadható jogürügyével takarhatná el. Jelenleg azonban Sztambulban aligha fogják tűrhetni még csak látszatát is bármi sérelemnek, mert a Portát érő sértés nem is annyira magára a Portára, mint inkább tengeri pártfogója, Angliára nézve gyalázó. A török hajók el­fogása önkénytelenü­l a közmondást juttatja eszünkbe : „lányomnak szólok, de menyem is értsen róla.“ Hogy ez új Eris-almáját épen most dobták a diplomaták közé, midőn az új párisi értekezlet megnyitására vonatkozó előleges tárgyalások folynak, az oly körülmény , mely nem igen mozdítja elő e tárgyalások sikerét. A török kabinet ez ügyben megtette már nyilatkozásait Ausztria s a nyugati hatalmak követei előtt, és úgy látszik, be akarja e kérdés tisztábahozatalát várni, mielőtt megha­talmazottját Párisba küldené. Az angol-perzsa viszály mind nagyobb és nagyobb mérvekben növi ki magát, s maholnap komo­lyan aggasztóvá lehet. A hivatalos „Journ. de Constan-

Next