Pesti Napló, 1857. június (8. évfolyam, 2213-2234. szám)
1857-06-11 / 2220. szám
132—2220. 8-dik évi folyam. Szerkesztő szállása : Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-dik szám, 1-ső emelet, Uri-utcza 3-dik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal, 1857. Csütörtök, jun. 11. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán Évnegyedre . . . . 4 frt p. p. Félévre.....................8 frt p. p. Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körülti panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. ij* j , / -I j.b hasábos petit sor háromszori hirdetésnél 4 p. kr. Estlrdetmények: Cllja -lyegdl, külön lópkr.Magán vita 6 hasábos petit sor 4pkr. Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre . . . . 3 frt p. p. Félévre.....................6 frt p. p. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS PESTI NAPLÓRA. BUDAPESTEN, házhoz hordva julius — sept. 3 hónapra 3 pft jul.—december 0 hónapra 6 pfrt. VIDÉKEN, posta-küldéssel julius — sept. 3 hónapra 4 pfrt. julius— dec. 6 hónapra 8 p. forint. A lap nagy elterjedése mellett a lapunkbani hirdetés a t. hirdetőkre nézve nagy előnynyel lévén összekötve, bátorkodunk a t. közönséget mentül gyakoribb hirdetésekre felhívni. Egy petit sor háromszori hirdetésnél 4 perral számíttatik. A „PESTI NAPLÓ“ kiadó hivatala. PEST, június 11. Gazdasági termény-, állat- és gépkiállítás Pesten a köztelken. .. A Köztelek értelme végre valósult; teremeiben s udvarán országos ünnepet tartunk ; mindenki, kicsiny és nagy, megelégedését nyivánitja s az érdekeltség a közönség közt átalános. Szebb jutalmat a rendező választmány nem nyerhetett. Közepette az uralkodó tolongásnak s a gőzgépek háborgató fütyölései közt szavunkat beváltva tollat ragadunk, hogy tisztelt olvasóinkat még a kiállítás bevégzése előtt a történtekről tájékozva értesíthessük. Az épület s az udvarok fészerei úgy hiszem illő csínnal szereltettek föl. Hazánkfiai, kik több idegen országban megfordultak, azt állítják, hogy díszesebb épülettel más gazdasági egyesület alig bír Európában. Tessék csak a kapuszínen belépve, a tanácskozásterembe vezető nagy lépcsőn végig nézni; a Tuilleriák lépcsői nem szélesebbek is udvarba lépve, a csinos fákkal körülültetett pázsitkörök s a fészerek nem tűnnek-e kellemetesen szembe ? És mulasztva van-e valami, hogy a felállított állatok egészségesek maradjanak, sőt kényelmesen érezzék magukat ? Hisz még függönyökről is gondoskodtunk, hogy a forró nap a házi állatok ezen nagy urait meg ne süsse. Az első udvaron a juhok helyeztettek el. A bíráló választmány vizsgálatait ez osztályban még be nem végezte s igy előjárólag még csak eligazító tájékozást adhatunk. Daczára az állatok nem csekély számának e gyűjteményben mégis inkább csak amerinókat látjuk képviselve, mint hazánk összes juhfajait. A közönséges birkából, a magyar és tót hosszúgyapjas juhból egy példány sem található, pedig ezek Felső- Magyarország hegyei közt épen oly fontos szerepet játszanak, mint a merinók az alföld tévein. Ez állatok segítsége nélkül a magas hegyi szántóföldek trágyázatlanul maradnának, s ha gyapjok nem is oly finom, mint a merinóké, kipótolják-e hiányt tejük s az abból készülő túró és sajt, s azonkívül az által is, hogy erősebb természetűek lévén, a pusztító betegségeknek nincsenek annyira kitéve. Merinokat hazánkban kivált a nagyjószágokban találunk és pedig kitünően finomakat. Ilyenek állitattak ki Albrecht cs. k. Főherczeg magyaróvári uradalmától, Zichy grófoktól, Festetics György gróftól, gróf Károlyi István, Lajos és György uradalmaiból, mik közt a felejthetlen Klauzál Imre tótmegyeri nyájából keletkező példányok még most is figyelmet gerjesztenek. Nem annyira gyapjufinomságra mint testök nagyságára s erősségre nézve kitűnők a gróf Zichy Edmund s Walfner úrtól kiállított rambouletti juhok. Ezek és a finom merinók közt középen állanak testnagyságra, gyapjok finomságára s tömöttségére nézve azon talán magyar merinóknak nevezhető nevezetes példányok, miket Geiszt és Fazekas Károly urak állítottak ki. Nagy fürű gyapjúval jól benőtt, erős állatok, miknél czélszerübbeket az alföldre alig kíván hatni. Különös figyelmet gerjesztettek nagyságuknál és testük, de kivált fejük sajátságos alkotásánál fogva báró Walterskirchen beygamasco juhai. Husállatok ezek s nagyon szaporák, mert az anyák rendesen két bárányt ellenek. Az újabb időben különösen az angol juhok magukra vonván a gazdák figyelmét, mivel continentális éghajlatunk alatt nehezen honosíthatók, több oldalról azon nézet merült fel, hogy hazai merino és közönséges hosszú gyapjas juhainkkal kellene keresztezni. E kísérlet helyén Albrecht cs. k. főherczeg uradalmán megtétetett s e keresztezés eredményei két példányban láthatók. Az egyik disley-merino, a másik disley-magyarjuh-korcs. Az eredményt szakértők nem találják kielégítőnek. Tovább nem vezethetem olvasóimat a nélkül, hogy még egy igen érdekes nyáj néhány példányát ne ismertessem meg velök. Ezek a budaörsi kincstári uradalom eredeti merino juhai, ivadékai azon első merino nyájnak Magyarországban, melyet Mária Terézia Spanyolországból hozatott s Holitson tenyésztetek, honnan a merinók honunkban elterjedtek. Ép egészséges állatok, finom gyapjúval. A bíráló választmány, mondom, munkálatait még be nem végezte s igy díjakról eddigelé szó nem lehet. Melyik a leghasznosabb juh ? ez most a kérdés, mely napirenden van s juhtenyésztőinket is élénken foglalatoskodtatja. A finom merinók és ramboulettek közt foly most a csata. A ramboulettek mellett szól a nagyság, az erő, a gyapjúmennyiség, a csekélyebb halandóság; a finom merinók mellett a gyapjú nagyobb értéke s a csekélyebb takarmánymennyiség. Mely juh értékesíti legjobban a takarmányt , mondanak a finom merinók pártolói, ez tulajdonképen itt a kérdés, mert ha a ramboulettjuk bár nem finom gyapjút ad is, nagysága mellett többet is fogyaszt. — Mi nem elegyedünk a csatába, melynek úgy is holnap el kell dőlnie. — Mártonvásárról tudniillik három nyirenét hozattak s a finom merinókat és ramboulleteket nyiratják velök. Hadd döntse el a mérleg a kérdést. Az állat és gyapja fog megméretni; ki fogjuk azután a szükséges takarmányt számítani s azután a gyapjú súlyát és árát hozzávetni s igy végre az esztendei tiszta hasznot kiszámítani. Megvalljuk, a bíráló választmány alaposan és szigorúan jár el tisztjében. De látogassuk meg már a második udvart is. Itt a lovak állíttattak fel, tenyészlovak a fényűzőek kizárásával, mert az egyesület a gazdasági lovak tenyésztését akarja előmozdítani, nem a telivér arab vagy angol lovakéit , mik úgy is a lóversenyek által pártfogoltatnak. Ez osztályban a bíráló választmány munkálatait immár befejezte s legalább az elsőrendű jutalmakat már nyilványithatjuk. Fő fontosságú hazánkban az eredeti magyar pusztai ló ; nélküle, az utak hiánya mellett, az alföld végtelen síkjain megakadna a közlekedés ; könnyű lovasság alá is ez a legjobb ló. Mindezen oknál fogva e faj tenyésztése s nemesítése felé fordult most a lókedvelők figyelme s ezen tekintet vezette a bíráló választmányt is az első dijt (200 pf) Czinderi László szürke csak 15 markos ménjének oda ítélvén, mely az ázsiai ertzel fajból származik, s a másodikat a zirczi apátság előszálási ménese ménjének, mely Burling angol farmer méntől és Betyár magyar igás kanczától származván, nagy erős és pompás állat, mi már abból látható, hogy eladási ára 2000 pf. A kanczák közt ellenben megfordítva történt a díjazás. Első jutalmat nyert Frnssmann Justus előszállási ménesmester 6 éves megyes kanczája, erős igás ló s a másodikat Czinderi László szürke kanczája az ertzei fajból, mely huszár alá való könnyű pusztai ló. Az első díjt magunk is Czinderi László érintett szürke ménjének oda ítéltük volna, s nem csak azért, mivel az ázsiai ertzel fajnak ivadéka s ez képzelődésünkre hatott, mivel benne eredeti magyar lónak példányát szemlélhetni véltük, hanem mivel valóban erősen s szépen alkotott ló, bár a kiállításban, a szabályok daczára, nemesebb vérnek is állitattak ki p. o. báró Sina Jánostól telivérü arab és angol lovak s Wardtól egy telivérü nagy és erős angol mén, mely 3500 pfton árultatik. Különös tekintetet érdemlettek a fehér és somogymegyei földmivelők kanczái, szép erős állatok, mik több dijat nyertek. Mint szaporaság példánya pedig egy, Fáy Antal úrtól (Vatta, Borsod.) kiállított 24 éves kancza hat utolsó évi csikajával, vonta különösen magára a látogatók figyelmét. Szép , nemesvérűt lovak. A lovak megbirálásánál egy catastroph fenyegette a kiállítást. Elővezettetvén a mének, történt, hogy a bírálaton átesett állat nem vezettetett azonnal vissza helyére s igy az utána következő kivezettetve vele szemközt találkozott. A versenyző fiatal tüzel mének egymáshoz érvén, azonnal felágaskodtak és egymásnak rohantak. A vezetők nem bírtak velők, az asszonyok sikoltani kezdettek, a körülálló tömeg zavarba jött s már már veszedelem fenyegetett, midőn a bíráló választmány tömegéből egy szőke magas karcsú alak kilép ostorral kezében, s pár könnyű jobbra balra intézett suhintással a keletkező catastrophnak egy perez alatt véget vett. Ez alakban Finkmann Justusra ismertünk, a zirczi apátság ménesmesterére, egyikére legjelesebb lótenyésztőinknek, ki ez alkalommal szerencsénkre szakavatottságát ily breviter et bene tanúsította. SZONTAGH GUSZTÁV: TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. DANIELIK JÁNOS, kanonok és a Szent István társulat alelnökének beszéde, a tisztelt társulatnak június 9-én tartott rendkívüli nagygyűlésén. Nagytekintetű gyülekezet! Múlt évi elnöki előterjesztésünkben azon reménynyel kecsegtettük a sz.-istván-társulati t. közönséget, hogy társulatunk alapszabályai amaz évben újból ugyan, de ez egyszer remélhetőleg utolszor, voltak az illető cs. k. t. ez. hatóságoknak helybenhagyás és megerősítés végett felterjesztve. Örömömre szolgál, a gyűlést értesíthetni, hogy e reményünk teljesedett : az utolsó ízben felterjesztett alapszabályi tervezet véglegesen, minden további kivétel vagy záradék nélkül megerősittetett, s épen a jelen gyűlésnek van a szerencse fentartva, hogy annak kebelében kihirdetés által azon utolsó kelléket is megadja, melynek formaság tekintetéből, netalán még hiányát érze. Minden intézetnek virágzása azon véleménytől is függ, melyet róla a közönség táplál, s ez okból meg fogja nekem bocsátani a gyűlés, ha az órát, melyben hozzászólnom engedtetik, ez egyszer kivételesen, mellőzve a rendes számolási kötelmet, arra használom fel, hogy társulatunkról néhány ajánló szót mondjak, s így életrevalóságának már eszméléjében rejlő alapjához gyarló ékesszólásommal is annyit mennyit hozzávessek.Társulatunk jó könyvek kiadása és terjesztése végett alakult; jó könyveknek pedig azokat ismeri el, melyek a valláserkölcsi alapot tiszteletben tartják, sőt e tekintetben egészen az evangéliumi szellemben szerkesztvék. E czéljához képest tehát társulatunk hivatása, a hazai irodalomban, a vallási elemet képviselni. E képviselet, mióta a latin megszűnt a tudósok közös nyelve lenni, irodalmunkban, ha végkép nem hiányzott is, mindenesetre nem terjedett ki oda, hová, hogy kiterjedjen, kiváltképen óhajtottuk volna: értem a világi rendet. E hiánynak első gyászos következése az isteni dolgokbani azon szinte hihetetlen járatlanság volt, melyre megdöbbenés nélkül lehetetlen csak rá is gondolni. Azt állítom tehát, hogy az egyesület, melynek hivatása e hiányon segíteni, irodalmi, nemzeti és közéleti szempontból valóságos társadalmi szükség, s mint ilyen honfiaink szeretetét és pártolását a legjogosabb alapon veheti igénybe. Mi az irodalmi szempontot illeti: A vallással veszendőbe megy az irodalomban azon isteni elem és ihlet, mely annak, mi a műben művészileg szép, alapja, formája, törvénye és lelke. A legvirágzóbb irodalom is azonnal hanyatlik, az örökszépnek érzékét veszti el, s némi barbaries mutatkozik minden terményein, ha hivatott munkásaira megszűnt a vallás befolyással lenni. Minden tökéletes, örökbecsű irodalmi mű oly korból származik, melyben a vallás vagy még nagy virágzásban volt, vagy legalább már elég számmal állított műveket, hogy ezek szemlélete mellett a fogékonyak , habár különben nem is jámbor hivők, ízlésüket kiképezhessék. Ne is mondja senki, hogy épen a pogányoktól bírjuk e nemben a legbevégzettebb remekterményeket ; hogy számos remekmű épen olyanoktól származik, kik a hitnek bevallott ellenei voltak; hogy végre vannak műremekek, melyek legkevésbbé valláserkölcsi természetűek. — Mert ama pogányok mind vagy igen is vallásosak voltak, vagy legalább a vallási dolgokat és műveket alaposan tanulmányozták, s mint irataikból is kitűnik, a theo- és cosmogoniákban kimerítő jártassággal bírtak. — Mi a keresztény társadalom hitetlenjeit illeti : olvassátok például Göthe leveleit Olaszországból, ott fogjátok ugyan találni a háladatlan gúnyokat, melylyekkel ő az örök város tiszteletre méltó agyfejét tetézi , de ott egyszersmind a vallomást is, hogy műszlését ennek vallás ihlette szent műveinél képezte ki. Hivatkozom mindazokra, kiknek sikerült az irodalomban némi magasabb becsű, művészileg értékesebb művet létrehozni, mondják meg, hol és mi gyújtotta meg bennök, és képezte ki a geniust, hogy az a műremek és ennek formája sejtelmével bírjon, s aztán conceptio és kivitel által azt látható alakban is előállítani tudja ? — A vallástalan és erkölcstelen természetű szépművek pedig csak azt bizonyítják, hogy a mi bennök valódilag szép, az egyszersmind isteni, mit szerzőjük szentségtörőleg, istentelen szándékkal, istentelen dolgokra használt fel. — Erősíti nézetemet azon elvitázhatlan tény is, hogy mindazon művek, melyeknek az emberiség legtöbb becset tulajdonit, vallási eszméből nőttek ki, s valamely vallási tant vagy eseményt testesítenek meg. Megannyi éggel érintkező alpesek ezek, melyeknek keblében végtére a földnek minden izmai központosulnak, s melyekhez minden kisebbszerü emelkedések, hegyek, dombok tapadnak, a magaslataikról csörgedező castali forrásokból táplálkozva, az ormaikról lelengő tiszta légnek örömeit élvezve, s mindezt az alantabb fekvő rónaságokkal is közölve. Sokat mondhatnék még az oly irodalomnak elfajzásáról, melynek szellemét semmi állandó hittanok nem vezérlik, nem nemesitik, nem mérsékelik; sokat a tátongó űrről, mely az irodalomban betöltetlen maradna, ha az ismeret és tudomány egy oly lényeges ága, mint a hittan, miveletlen hagyatnék ; sokat a oly nemű vallási művekről, melyekre korunk nagy nemzetei is oly méltólag büszkék, hogy azokat bírják ; mellőzve azonban mindezt, a mondottakból csak annyit következtetek, miszerint ha honunkban a világi tudományok külön irodalmi képviselő egyletekkel bírnak, az istenieknek is kell ilyennel bírniok, ha ugyan akarjuk, hogy irodalmunk a halhatatlanság régióit valaha megközelíthesse, vagy ha azokat egyes bajnokai már megközelítették, magát azok színvonalán állandóan fenntarthassa. Ha már e szerint a nemzeti irodalom nemes fejlés és magasabb tökély tekintetéből nem nélkülözheti a vallási elemet, annál kevesbbé nélkülözheti azt e tekintetben maga a nemzet, mint amelynél már maga a „lenni“ vagy „nem-lenni“ kérdése is gyökeresen vallási eszméken fordul meg. Ha egy angol vagy franczia büszke a maga nemzetiségére, azt elvonva a vallási kötelemtől is, természetesnek találom. Mert e nemzetek világállása olyan, hogy fiaik érdekeit minden másoknál inkább biztosítani képesek. Itt például egy írónak valóságos világpályája van ; műve az egész világhoz szól; dicsősége az egész földkerekséget tölti be ; eszméi és irályának szépsége minden égalj alatt gyújt s hozza mozgásba a sziveket; anyagi és erkölcsi jutalmát tehát nem egy maroknyi nép, hanem, úgyszólván, az egész miveit világ lelkesedésében találja. Ily nemzethez ragaszkodni, ily nemzethez íróként tartozhatni Az 1851. jan. 24. kelt pénzegyezvény. II. A kicsinybeni forgalom sajátságos volta igényli, miszerint azon kisebb értékek kiegyenlítésére, melyeknél arany és ezüst kényelemmel nem használható, csekély értékű úgynevezett „váltópénz“ (Scheidemünze) silány ezüstből, rézből stb. verettessék. Ezen váltópénz a valódinál csekélyebb név szerinti értékben verethetik anélkül, hogy a pénzverési bér magassága, a forgalomra nézve káros hatálylyal volna: az államra nézve tehát haszonnal jár, de csak úgy, ha a forgalom valódi szükségletét meg nem halladja, különben ép oly sőt még nagyobb kellemetlenségeket okoz mint ha kelleténél csekélyebb mennyiségben létezik*). Az új pénzegyezvény e tekintetben előrehaladott nemzetgazdasági s pénzügyi nézeteknek hódol, s megengedi ugyan (14. sz.) miszerint fentemlitett czélra váltópénz a törvényesnél kisebb pénzláb szerint ezüstben vagy rézben verethessék , de úgy, hogy az ezüst váltópénznek a legkisebb folyópénzrészlet, felénél kisebb nem leend (a legkisebb ezüst váltópénz tehát nálunk 1% krajczárnál nem lesz kisebb). Egy font ezüstből legfölebb 513/4 ft váltópénz ausztriai pénzértékben verethetik. A rézpénzre nézve pedig megállapíttatott, miszerint egy vámmázsa rézből váltópénzben 168 pft verethessék, az ausztriai pénzérték szerint. Igen czélszerű s bizalmat gerjesztő intézkedés, miszerint a szerződő felek arra kötelezék magukat, hogy soha több ezüst vagy réz váltópénzt nem fog*) így P 0. a kurucz világban a 18. század elején rézpénzzel jön elárasztva az ország, míg viszont a negyvennyolcadiki időszakban a váltópénz hiánya a bankók feldarabolására vezetett. nak forgalomba hozni, mint a mennyi a kicsinybeni forgalomra és kiegyenlítésre szükséges; s hogy a szerződő államok országaiban senkit sem leeni szabad valamely, a legkisebb tiszta pénzbecsét meghaladó fizetésnek váltópénzbeni elfogadására kényszeríteni. Igen üdvös hatású leend továbbá azon körülmény, hogy a szerződő államok arra kötelezik magukat, miszerint az ezüst és réz váltópénzek értékét le nem szállítandják, sem azokat a forgalomból ki nem vonandják, ha csak megelőző három havi hirdetés és négy heti határidő kitűzése mellett; végre hogy azokat, ha elkopottak, uj vezetésével teljes értékben felcserélendik, s minden időben minden közpénztáraknál jó minőségű tiszta ezüstpénzzel beváltandják. — Átlyukasztott vagy a közforgalomnál más mód által súlyban kisebbített valamint a hamisított pénzek se be se fel nem fognak váltatni. Az aranyat, mely az uj nemzetgazdászok, minő Roscher, Chevalier stb véleménye szerint köz értékmérőnek, az ezüstnél alkalmasb, s mely ezért a pénzláb alapjául lenne veendő, —. az uj pénzegyezvény ily pénzlábul el nem fogadta sőt, ámbár egyleti aranypénznek korona s félkorona nevezet alatt leendő verését elrendelte, az tisztán árunak nyilvánította, a mennyiben 18. czikkében világosan kimondatott, miszerint az aranypénzeknek az ezüstpénzekhezi viszonya (ezüstpénzértéke) a közforgalomban, tisztán az ajánlat és kínálat által határoztatik meg, s nekik egy az országos ezüst értéket képviselő fizetési eszköz minőségét tulajdonítani nem szabad, miért is az arany pénzeknek ily minőségbeni elfogadására senki sem köteles. — Az egyleti aranypénzek vegyaránya 900 rész arany s 100 részlet réz , s egy font tiszta aranyból 50 darabkorona és 100 darab félkorona fog veretni. — Más arany pénzeket a szerződő államok jövőre nem fognak veretni, Ausztriát kivéve, mely az eddig divatos aranyoknak verését még 1865 végéig magának fentartotta. A pénzügyi egyezmény 22. czikkében azon gyakorlati szempontból felette fontos határozatot tartalmazza, miszerint a szerződő államok egyikének sem állt jogában papírpénzt, kényszerfolyammal kibocsátani vagy kibocsátatni, ha csak azon intézkedés nem létetett, miszerint az kívánatra bár mikor teljesértékűt ezüstpénzzel beváltathassék, s hogy az e tárgyban még netalán létező kivételek, legfeljebb 1859 január 1-éig megszüntessenek. Ezen egyezvény hatályának tartama 1878. év végéig határoztatott meg, s a mennyiben egyik vagy másik állam vissza nem lépend, öt évre meghosszabbítottnak leend tekintendő. Ezek a f. é. april 30. kelt szerződvény fő pontjai, melyek mikénti keresztül vitele minden országban külön rendelkezéseknek lesz fentartva s melynek talán, mint reméljük s óhajtjuk sikerülend a pénz s forgalmi viszonyainkban, egy válságos évtized óta uralgó malaiset végkép megszüntetni s a birodalom anyagi jólétének s felvirágozásának uj hatalmas lendületet adni. PESTI NAPLÓ. Pest, jun. 11. , cs. k. Apostoli Fesége, a kassai jótékony nőegylet legalázatosb kérelmére, f. hó 6-n kelt legfelsőbb határozata által legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a szegények házával egyesített, alapításban levő árvaintézet Kassán, Császárné Ő Felsége nevéről „Elisabethinum“ nevet viselhessen. — Öcs. k. Apostoli Felsége f. évi jun. 6-n kelt legfelsőbb határozata által, az Orsolyaszüzek conventje jótékony és hasznos működése tekintetéből Nagyváradon, annak, az 1850 év óta hátralékban levő országfejedelmi adót és országos adópótlékokat kegyelemből elengedni méltóztatott. (B. H.)