Pesti Napló, 1857. július (8. évfolyam, 2235-2261. szám)
1857-07-28 / 2258. szám
170-2258. 8-dik évffolyam. Szerkesztő szállása : Uri-utcza 3-dik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő, sérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körülti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1857. Kedd, jul. 28. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán Festen, házhoz hordva. Évnegyedre . . . . 4 frt p. p. Évnegyedre . . . . 3 frt p. p. Félévre...................8 frt p. p. Félévre...................6 frt p. p. ITiv/do+rntSnirfiL rBte -6 h*s4bos Pet sor háromszor! hirdetésnél 4 p. kr. BémruenmeiryeK Uljd. -iyegdlj külön IQpkr.Magén vlt» 6h»sobos petU_sor5pkr Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-dik szám, 1-ső emelet, Az .,első magyar átalános biztosítás- azon tengerparti városban, Triesztben is figyelmet gerjesztett s kész részvétet talált, melyben, ha nem családunk tizenegy biztositó intézet székhelye van. E biztositó intézetek egyikének igazgatója e napokban Pestre érkezett egyedül azon czélból, hogy az igazgatása alatt levő társulat részéről kölcsönös biztosítási viszonyra kérje fel a magyar társulatot. Hogy társulatunk jövőjéhez a legilletékesb szakemberek nagy reményeket kötnek, már csak az is mutatja, hogy a triesti legnagyobb társulatok egyikének pesti képviselője Weisz B. úr 10 részvényt irt alá. Részint köztudomásúl, részint a tévéiben és közvetve aláírók megnyugtatásául közöljük az „első magyar átalános biztosítás“ eddigi részvényeseinek névjegyzékét. Ádám Károly, Adler Ádám és fia, Agárdi Mihály, gróf Almási György, Ani József mind Pesten, gróf Apponyi György Bécsben, Babocs György, Babocs Imre Zentán, Bachrach Lázár, Bachrach Hermann Baján, Bayer Márton Pesten, Bakalovics Szilárd Slatzfelden, Bakony Sándor Csanádon, Balassa István Pesten, Bálint János Baján, Balogh István Zerénden, Baráth József Baján, Bartoky József ifj., Bartoky József dr. Csabán, Belányi Ferencz Budán, Beliczay Rudolf Csabán, Beliczay István Csabán, Bertha Sándor Pesten, Bertics Mihály Baján,Besze János Biedermann testv. Pesten, Bischoff Ferencz Baján, Blau Móricz S., Blau Károly Pesten, Boross Pál Ivántsán, Bors József Budán, Böszörményi Józs. Zerénden, Brachfeld Jakab P.Tetétlenen , Bredeczky Móricz Kassán, Burgmann Károly, Benza Károly, Cohn Vilmos Pesten, Csajághi Sándor Temesvárott, Császár Ferencz Baján, Csekonics János Pesten, Csemey Ignácz Makón, Csergheö Antal Pesten, Csiszár Zuzanna Tasson, Czegély Ferencz Pesten, Czrenkovics György Szabadkán, Daruváry Alajos Pesten, Deák Ignácz Budán, Deák József Pesten, Dedinsky József Makón, Degré György Makón, Decsey Jakab Pesten, Dendely Károly Kassán, gróf Dessewffy Emil Nyíregyházán, Deusch Bernhard, Deutsch Gábor és Józs.,Dietl Leopold, Dobos Ferencz, Dobos György Pesten, Dobsa Sámuel Makón, Demján Ádám B.Megyeren, Eckert Christian Baján, Eder F. M. Pesten, Eger Emil Pesten, Eysn Alajos Hornban, Ehrenfeld Adolf, Ehrenfeld Józs és fia, báró Eötvös József, Engel Károly, Fabriczius József G. Pesten, Falk Maximilian Bécsben, Faragó Gábriel Csanádon, Fazekas Kristóf Baján, gróf Fesztetics Ágoston Pesten, Fejérváry Ferencz Makón, Fieder Károly Kassán, Fischer Sámuel Baján, Fluck Ede, Fölsinger Rudolf, Forinyák János, Fried Móricz Pesten, Friedrich J. Leopold Győrött, Fröhlich János Sám., Fuchs Gusztáv, Fuchs Rudolf, Fuchs M. R., Fürst Károly mind Pesten, Gál Sándor Gerendáson, Galitzer Jakab Pesten, Gammel József Budán , Gebhardt Ignácz Sz.-Fehérvárott, báró Gerliczy Vincze Budán, Gedeon Laura Boldva-Vendégiben, Guidele Glatz János Pesten , Glevitzky Sándor Kassán, Gombos Lörincz Zentán, Goriupp Antal Eszéken, Gondos Dániel Baracskán, Gottesmann B. és fia, Gotzy János Pesten, Grasselli Antal Károly Pozsonyban, Grünwald László Perkátán, Guttmann Joachim, Guttmann Móritz Pesten, Haczky Dániel Hőgyészen, Hajdu Dániel Kassán, Halbauer és Rösner, Hannover Miksa, Hannover Móricz, Hauer Ferencz, Havas József mind Pesten, Heckler Antal Hatzfelden, Heckenast Gusztáv, Heller Alajos, Helsinger Móricz, dr. Herz Vilmos, Herrich Károly, Herz és Stern, Hertzfelder D. és fia, Herzog L. M. és társa mind Pesten, Hillebrand János Csabán, Hillebrand Vincze Sopronyban, Hirsch Albert, Hinka József, Hirsch Sámuel, Hirschenhauser J., Hoffmann József, Höffler Ferencz mind Pesten, Hojtsy Sándor Budán, Holländer Bernhard Pesten, Holländer Lajos Szolnokon, Holitscher Leopold Szolnokon, Homonnai Zsigmond Tasson, Hulley Károly Pesten , Hürsch Ágost Pesten , Jacobei Sándor Baján , Jannovitz Amália, Jannovitz J. J. Pesten, Jannovitz Petrina Pesten, Jánosy Károly Baján, Januska Simon Pesten, Imrédy Ferencz Felsö-Szent- Ivánon, Jelinek Móricz Pesten, Joannovics Constantin Pesten, Jonas Zsigmond Pesten, Jory Ferencz Budán, Jósika b. Bécsben, Ivánka Imre Tapio-Szelén, Kailbach József Tapio-Szelén, Kaiser F. E. Pesten, Kamotsay Teréz Adán, Károlyi György gróf, Károlyi István, Karlovszky Zsigmond mind Pesten, Karász Benjamin Szegeden, Kazal Ferencz Baján, Kazal János Baján, Kecskeméty Aurel Bécsben , Keglevics Gyula és Béla gr. Pesten, Kéler József Kassán, Kéler Sándor, Keppich Herrmann, Kempner M. mind Pesten, Kenessey Kálmán Nyéken, Kindl és Frühwirth Pesten, Kiss András Szászkán, Klenautz János Baján, Köhler Edvárd Pesten , Koischer Constantin Budán, Kollinsky József Pesten, Kolinsky Móritz Bécsben, Kollmann Vilmos Kassán , Kopelly Adolf Szegeden, Kossuch János, Korizmics László, Kozma Vazul mind Pesten, Kozmanovics József Baján, Koner István Baján, Krauss Sámuel Pesten, Krauss Ignácz Baján, Krieszbacher Ignácz Baján, Kunig József, Kussevics András, Lackenbacher G. R., Ländisch Károly, Laszk Mandel mind Pesten, Latinovics Vincze Borsodon, Lederer Zsigmond Bécsben, Ledniczky Mihály Pesten, Lehotzky Mihály Rátz Almáson, Leitner Móricz Pesten, Lévai Henrik Pesten, Löwy Áron Jankováczon, Lonkay Anton Budán, Lovász Miklós Boldva-vendégiben , Lumnitzer József, Manno István , Majovszky Mihály mind Pesten , Makovárosakón, Maidl S. K., Madarász János , Masjon T. A. mind Pesten, Mátyus András Temesváron, Mészáros Antal Baján, Mihálkovics István Zentán, Miskosovits Pál Baján, Molnár Angela Budán, Molnár Etelka Budán, Muráthy Constantin Pesten, Mussy Péter Kassán, Nádassy István Pesten, Nagl Herrmann Pesten, Nagy Lajos Vajdán, Namcsy ferencz Sz.Fehérvárott, Nasztl Rudolf Budán, Nasztl Móricz Budán, Németh József Zerénden, Netter A. Pesten, Nikolka András Budán, Oltvány József Budán , Omaszta József Csabán, Omaszta Zsigmond Csabán, Paldt József Budán, Pásztory Károly Pesten, Papp Zsigmond Baján, Perger Ignácz Pesten , Petkó István Budán, Petrovics István Baján, Pfeffer János, Pfanzert József, PEST, július 28 A pesti köztelki gazdasági kiállítás által felidézett észrevételek. (A vidékről.) ■ 1. A hazai gazdasági gépészet tárgyában. Dunántúlról. Hazafiul örömmel értesültünk a hírlapokból, miként több hazai gépészünk a közelebb Pesten tartott gazda kiállításnál nemcsak pénzbeli jutalmakat nyert kiállított különbféle gépeiért, de az angol gyámokok méltányló elismerését is kiérdemelték. Hisszük, ebből új ösztönt nyertek műveik további tökélyesítésére. Hisszük, hogy t. Galgóczy Károly urnak, az okszerű mezőgazdászat ezen fáradatlan térítőjének a P. N. lapjain adott tanácsait is elfogadandják, magoknak s a gazda-közönségnek hasznára, sőt az országnak is javára, mely csak vesztene azzal, ha a gazdasági gépekért folyvást külföldre folyna ki pénzünk. De én e helyen különösen a kis gazdák érdekében akarom felhívni hazai gépészeinket, miszerint egy kis gazdának való „olcsó és könnyű“ vetőgépre és a kézi cséplőgép tökéletesítésére fordítsanak az eddiginél nagyobb szorgalmat. A vetőgépet illetőleg, úgy tartom, a kis gazdák számára csak a Fichtner-féle láda (lásd mezei gazd. könyvében a 311. ábrát) alkalmazását kellene megjavítni ilyen okokból és módokkal ; u. m. a) csontliszt gyáraink még nincsenek s a mi kevés portrágyát készíthetünk, meg van annak helye zöldséges kerteinkben, réteinken stb.; a magyar kis gazdának hát elég volna a Fichtner vető ládája csak egyes garattal; b) nem az eke gerendelyére, s nem szintén az ekefej fölé kellene azon ládát felhelyezni, mert igy a magból sokat a barázda fenekére hullat, ami aztán ki nem kel; de más az, hogy súlyával az ekét mélyen nyomja a földbe, és a láda miatt az ekét, ha baja esik, félre fordítni, emelgetni, s a fordulókon vele elbánni bajos ; hanem c) az álmosdi és vértesi talpra esett eszme nyomán a jobb kéz felöli talyigakerék külső agyára vagy inkább a felett a tengelyre kellene azon ládát alkalmazni, a tengely végére pedig egy magháznyitó A alakú vaslemezt kellene tetszés szerint kisebb vagy nagyobb mélységre ereszthetőt ragasztani, mely az előbbi utolsó barázda tetején puha földben nyisson magházat, melybe a láda nyomban hullassa a magot; d) a magbetakarást nem kellene a véletlenre, t. i. sem a magnak a magháznyitó utáni be- vagy visszaomlására, sem a bi rónának gyakran egyenetlen működésére bizni, hanem a magháznyitóval egy magtakaró könnyű vaslemezt kellene kapcsolatba tenni, mely mélyebb- s csekélyebbre legyen igazítható a szerint, mint a vetőmag kívánná,s mely a föld feleslegét a barázdafenék felé kotorná le, így hüvelyk számra pontosan lehetne a mag betakarását eszközölni jól megporbanyitott földön ; e) a dülököni forgásnál, hogy a láda csigája ne működhessék s a magot ne pazarolja, a csigás talyigakereket egy kampós könnyű pálczával meg lehetne akasztani az ekeszarvához, hogy csúszva tegye meg a befordulást, s miután azt megtette, ott, hol a magnak már hullani kell, az ekének előbbre nyomintása közben ki lehetne akasztani azon kampót, s a gerendelyen készített helyére fektetni. Egyébiránt, ha a föld elébb megszántatok, akkor nem lévén többé szükség az ekére, a talyiga mindkét kerekére kívül és belől alkalmazandó öszvesen négy Fichtnerféle ládából lehetne hullatni a magot, mindenikből két lyukon is, s igy nyolcz soros vetőgépünk lenne ugyanannyi magháznyitóval és takaróval, mit azonban czélszerűen s még tökélesebben, mint én képzelhetem, öszveszerkeztetni a gépészetnek lenne feladata sem — úgy hiszem szerencséje is. A kézi cséplőgépekről nem csak a közönséges nézet tartja azt, hogy sok szemet hagynak a szalmában ; de még a m. Gazd. könyvének szerkesztői is kételkednek (1194 §.) azok előnyein a hadarós csép felett, pedig kis gazdának egy jó kézi cséplőgép volna alegfontosabb, legjóhévőbb találmány. Én azt hiszem, a hiba ott rejlik, hogy eddig a kézi cséplőgépek csak egy ember általi hajtásra készíttettek , mint egykoron a vasárnapi újságban egy ábrán láttam, holott csupán egy ember ereje nem elég a kívánt eredmény előállítására, minthogy a géprészek dörzsölődésének (functio) legyőzésétől nagyon kevés marad fen annak hatásából a cséplés tulajdonképpeni czéljára. Az is aligha hiba nem volt eddig, miszerint a hajtóerő a tengelynek csak egyik végére alkalmaztatott, mi a tengely forgásának néma ferdeségét okozta. Ezen hitemben megerősített engemet Beerman berlini gépész, aki hírlapokban hirdetett kézi cséplőgépét már két emberrel hajtatja a tengely két végén. Ezen hiányokat orvosolni kellene, s azt hiszem, lehetne is, mert ha Farkas István úr két lóerejű cséplőgépe tud tisztára csépelni, miről meggyőződnivaló alkalmam , miért nem lehetne a kézi gépnél is úgy eltalálni a géprészek és a mozgató erő közötti arányt, hogy ez is szintoly tisztára dolgozzék, habár kevesebb kévét verne is ki, mint a lóerőre készített gép ? Úgy vélekedem tehát, miszerint több embert kellene a kézi cséplőgép hajtására, és pedig a tengelynek mind a két végéhez egyenlő erővel állítni. Hisz sok kisgazdának cselédeiben s mindkét nembeli családtagjaiban annyi erő áll rendelkezésére, vagy ellenkező esetben több kisgazda egyesülve annyi személyt állíthat ki munkára, hogy ezen gép hajtására két s néha négy személy is jutna, főleg késő ősz és tél idején , és ha az etető, adogató, szalmarázó sat. személyzet ugyanazon száma mellett, csak a hajtóerő szaporításával tisztábban, s hihetőleg többet is lehetene kicsépelni, ez a nyeremény elég jutalma lesz az erőszaporításnak, de Lehetne még a mozgató erőt súlykerekekkel is (Schwangrad) a tengely mindenik végén öregbizni, melyek a géprészeket is kellőbb egyensúlyban tartanák. Azonkívül Érdemesnek tartanám a kísérletre azt is, vájjon a kézzeli hajtás helyett nem lenne-e czélszerűbb a lábbal, és így a test egész súlyjávali nyomást használni a gép mozgatására szijjak és lábnyomattyuk (pedalek) segítségével? Ezen megjegyzéseimnek valami nagy nyomatékot követelni nincs jogom, mint szakavatatlannak , de igenis méltó joggal kívánhatja a magyarhoni kisgazdaközönség, hogy hazai gépészeink fordítsanak egy kissé több figyelmet az ő szükségeikre is, s akár az itt érintett, akár általuk felkeresendő más módokkal állítsanak elő valahára egy tökéletes kézi cséplőgépet, mely egy hadarós cséplők lusta, káros,— és a nyomtató lovak ronda pazar munkáiktól bennünket megváltana. Ha gazdag volnék, 100 darab arany jutalmat tűznék ki egy legczélszerűbb kisgazdának való vetőgépre, s ugyanannyit egy oly kézi cséplőgépre, mely a szemet igazán tisztára kiverné, s mely ugyanannyi emberrel kétannyit csépelne ki, mint a hadaró, csak azt kötvén ki feltételül, hogy áruk tehetségig jutányos, azaz kisgazda erszényéhez mérsékelt legyen. Ámde sem én gazdag nem vagyok, sem nagy ur Fichtner vetőládájára s a kézi cséplőre nem szorult, s ennélfogva ezekre jutalmat sem tűzend ki, hacsak hazafias áldozatképen nem tenné azt: nincs tehát egyéb, amit tehessek , hanem a Magyar Gazda Egyesület tisztelt ügykezelőit legillendőbb tisztelettel, s nyilvánosan kérem meg ezennel, hogy ha nézeteimet osztják, szólítsák fel a hazai gazdagépészeket, igyekezzenek a kisgazdák számára e két szükséges eszközt minél nagyobb tökélylyel s jutányos áron, de a czélszerűséget mégis az olcsóságnak fel nem áldozva készitni, s készítményeiket bizonyos kiszabandó időre mutassák be azon Egyletnek, mely azokat szigorúan megvizsgálván, a legjobbakért, ha pénzt nem is , mivel azzal ily czélra tán nem rendelkezhetik, legalább azt adhatná jutalmul, hogy közhírré tétetné az országban, ki és hol készíti s mennyiért adja a legjobb kisgazdának való vető és kézi cséplőgépet ? Ez is pénz tenne a versenyben nyertes gépészre nézve, mert tódulnának hozzá a vevők , a M. G. Egylet pedig ezen eljárással csak rendeltetésének felelne meg. Egy dunántúli kis gazda. A NEMZET NAPSZÁMOSAI. MAGYAR KORRAJZ. IRTA: ’W«ms R»«* na. HARMADIK KÖTET. A régi ellenségek. Imrét azon küldöttséghez nevezték, mely a szabolcsi gyűlés eredményét a váczi káptalanba vigye, s a fiú némi szívdobogással gondolt azon pillanatra, midőn Balogh kanonok úrral találkozik. Útközben már mindenütt beszélték a szabolcsi gyűlést, a fiú neve minden lépten emliteték, s midőn az első éjszakán át egy mezővárosban meghaltak, s ott épen egy másik megyének küldöttségével is találkoztak, az idegenek nem feküdtek le addig, mig a fiatal emberrel meg nem ismerkedtek. A másik megyének küldöttei számosan valának, különben nem is tudom, mikép fért volna meg egymás mellett a két öreg apa, kik megyéjükben egymásnak nagy boszúságára megint egy véleményen voltak, s a megyei közönség azon tréfát követte el, hogy a küldöttségbe mindkettőt besorozták. A két öreg külön szinte megismerkedett Imrével, mi annál könnyebb volt, minthogy unokájukkal a „Nagy rétes“ ben találkozván legelőször, némileg lekötelezetteknek érezék magukat a szülök által a fiúnak is, ki ezúttal úgy is figyelem tárgya volt. Imre rég vágyott e találkozásra, mit ez előzmények után olvasóim is igen természetesnek találnak, de minden szóra vigyázott, hogy semmit ne mondjon. *) Lásd „Pesti Napló“ 169. számát, mi ügye ellen volna, de abból se hagyjon el, mit ja- Ivára fordíthat. Tíz tizenkét ember közti társalgásban megvan az a kényelem, hogy mindenki iránt figyelemmel lehetünk, és Imrének meglehetős szerencséjére a két öreg fülig szerelmes jön a fiúba, kinek legfőbb ajánlólevele jön az erejek előtt, hogy a fiú ügyvéd, még pedig az ország középpontján, Pesten. A társaság a vendéglő nagy teremében tágas helyen tevén, midőn estek után hol egyik, hol másik kapaszkodott új ismerősének karába, Imre főleg részesülvén e szerencsében, mindenik öreggel beszélhetett néhány perczig, s minthogy a két öreg most már szünet nélkül arra gondolt, hogy az unokát viszszapörölje és férjhez adja, nagyon jókor került ide a hírre kapott ifjú, hogy a két öreg ügyeibe belekeveredzék. ,Uramöcsém! . . . mondja megszokott hazai bizalmasság szerint az egyik,.... nemde, Pesten lakik ?‘ „Mint afféle prókátor mesteremberhez illik, egész esztendőn át, kivéve, ha ügyeim vidékre szólitnak.“ ,Tehát vidéki pörököt is elvállal, kedves uramöcsém „Kanizsától Marmarosszigetig, vagy Pozsonytól kezdve Temesvárig.“ „Kedves uramöcsém,... bizalmaskodik az öreg. .. látom, elveink megegyeznek, . . . nekem egy nevezetes pöröm volna, talán hallotta is hirét, hogy egy gyermek fölött két öreg apa összeveszett. . . .‘ „És urambátyám igen egyszerű oknál fogva nem engedi, — vág a szóba a fiatal ügyvéd, . . . mert a gyermek urambátyám édes fiának nevét viseli.“ .Ezt szeretem hallani, teringettét!. . . Lelkesül az öreg apa, s ha nem volna itt a másik, rögtön nyakába borulna, összevissza csókolgatná, de igy kénytelen magát mérsékelni, nehogy elárulja azt a gondolatot is, mit még el nem mondott. — No, öcsém, ha az én poromét elvállalja, s amint ilyen okos, ügyes fiatal embertől várható is, megnyeri a port, azt mondom, kedves szép öcsém. .... (itt majd kimondta már a szót, hanem eszébe jutott az unoka is, pedig egy kis köze is van hozzá). . . Ugyan láttad-e már valaha unokámat ?‘ „Saját nővéremmel volt a zárdában, de mióta kijött, többször találkoztam vele.“ ,No csak hogy így van,... szerelmes szép öcsém,... ejnye, hogy most otthon nem vagyunk nálam, ... de szeretnék mondani valamit, hanem, ne busulj, öcsém, nem telik bele egy kurta hónap, nálad teszek Pesten „Isten hozza, kedves urambátyámat, . . . nekem nagyobb szerencsét nem hozhat, mint ha becses személyét megalázza hozzám.“ .A bőrömből szeretnék kiugrani, kedves öcsém, — örvend az öreg, . . . mondtam, hogy ott teszek nálad, hanem vigyázók legyünk, nehogy nászuram észrevegyen valamit, azért én lódulok is ágyamba, Isten veted ! jó éjszakát,. . . ilyen ember keltett nekem, mint te/ Majdnem hosszabb jön a beszélgetés, mint az tanácsos lett volna, mert a másik már féltékeny szemekkel nézte nászurának bizalmaskodását; azért elmenvén a másik, rögtön Imréhez húzódott, hogy a fiatal embert még jókor lekötelezze magának. :Szüleit már van szerencsém ismerni közelebbről is, kedves uram öcsém/ „Igen, midőn nővérem s kedves urambátyám leányának gyermeke nálunk volt Kallóban.“ , Azaz, jól mondja kedves öcsém, az én leányomnak gyermeke, szinte szeretem, midőn kedves öcsém prókátor tevén a maga nevén nevezi a dolgot/ „Az ellenkező csakugyan ügyetlenség lenne tőlem.“ ,Jaj, hogy már csak a pesti prókátornak van esze! . . . Sóhajt föl az öreg, . . . kedves öcsém, ha maga tudná, mily sok keserű napot csinál nekem ez a dolog, melynek végét talán meg sem érem/ „No csak még az kellene, hogy kétségbeessünk.“ ,Vigasztalni akar, kedves uram öcsém ?‘ Néz az öreg epedve a fiatal emberre. „Nincs olyan rész orvos, ki betegének vigasztalást nem tudna mondani, . . . hát mért ne a prókátor,..., okoskodik Imre, láttam én már kétségbeesett ügyeket, melyekhez ez még nem igen hasonlít.“ ,Tyhü! . . . már mért nem vagyunk otthon nálam, vagy Pesten, kedves uramöcsérénél, hogy e dologról bővebben beszélnénk! . . . Mondja nagy izgatottsággal az öreg. Kedves öcsém, ha a dolgot kezére vállalná........ „És aztán ?“ .Az én szám ize szerint intézné a dolgot, . . . azt mondom, hogy ...Isten úgy segélyjen, mert ne mondanám ki, hisz Isten és leányom után azon gyermeknek sorsa engem illett,. . . mért ne mondhatnám és tehetném azt, ami nekem tetszik, . . . mikor tesz otthon, kedves uramöcsém ?‘ „Mindig, kedves urambátyám.“ .No, addig hát nem szólok többet, hanem mivel tudom, hogy nővére által úgyis ismeri szegény unokámat, ... no majd Pesten többet is mondok kedves öcsém/Végzi be a beszédet az öreg, s úgy átölelte, hogy még huzódozásnak is jól esett a kocsiázás után, és a legjobb érzések közt váltak el egymástól. Váczig nem találkoztak többé, mindenik boldog volt, hogy támaszra talált, és számítgatta, mikor mehet haza, meddig végez otthon, miként szabadulhat el egy déke vagy tovább is, Pestre akartak menni, hogy most már végerőlködéssel nyúljanak dologhoz, és senki sem hitette volna el velük, hogy indén körülbelül Pesten akartak már lenni, egypár házzal odább fognak találkozni, vagy tán egypárban nincz negyven mértföldnyivel is, mert ha ma sem, úgy akkor még kevesbbé volt ám Becs szomszédfalu Pesthez. Balogh kanonokhoz szállt Imre, a derék ember