Pesti Napló, 1860. március (11. évfolyam, 2991-3015. szám)
1860-02-01 / 2991. szám
azág több járataira kiterjednek, végre a 61. §-ban említett kijelölésekre nézve. 143. §. Legfelső hatóság iparügyekben a belügyminisztérium. Ez adományozza a kivételes engedélyt sajtóiparok felállításához oly helyen, hol politikai hatóság létezik, s engedélyezi, az oly időközös személyszállító vállalatokat melyek több koronaországok közigazgatási területeire terjednek ki. 144. §. A szabad iparok bejelentése, valamint az engedélyezett iparok iránti kérvények azon iparhatóságnál benyújtandók, melynek területén az ipar székhelye lesz. Ezek vagy írásban nyújtatnak be, vagy szóval jelentetnek föl jegyzőkönyvbe. Az iparjegy a jelentés kivonata alakjában adatik ki, ellátva annak bizonyításával, hogy az iparsorjegyzőkönyvbe bejegyzés megtörtént. E sedélyek formaszerinti végzésben adandók ki. Minden iparjegy kiadásáról az iparos társulat, melyet illet tudósitandó. 10 . §. Az első folyamodásu iparhatóságoknál iparsor.fyzökönyv vezetendő, melynek úgy a szabad, mint az engedélyezett iparokat is, de elkülönölt osztályokban tartalmazni kell; abba az iparok álladékéban minden változás beiktatandó, s erről az adóhatóság és keresk s iparkamara is mindig tudósítandó. 146. §. Valamely iparüzletnek a 15. §. szerinti betiltása, valamely engedély megtagadása s valamely iparjogosítványnak a 60. §. értelmében visszavétele alkalmával az okok mindig tudatandók az illető féllel, kinek a felső hatósághoz folyamodás 6 hétig nyitva áll. Ha a felső hatóság valamely törvényes kellék hiányának jön tudomására, akkor hivatalos közbelépésnek van helye. 147. §. Iparbűnesetekben az eljárás rendesen szóbeli. A tárgyalásokról jegyzőkönyv vetetik fel, ebben az ítélet bejegyeztetik s a fél tudomására adatik. Annak kívánatéra, vagy ha távol van, az ítélet az indokokkal együtt írásban is kiadatik. 148. §. Bűnesetekben fellebbezéseknek 14 nap alatt a kézbesitvény közlése után az első folyamodásu iparhatóságnál be kell nyújtatniok. A felebezés idejében tett benyújtásnak elhalasztó hatása van, de az iparnak mindenesetre kimondott betiltása fennmarad. 149. §. A felső hatóság jogában áll, tekintetreméltó okokból a büntetést enyhíteni vagy elengedni. 150. §. A másodfolyamodáson megerősített vagy egyhitett büntető ítélet ellen további felebbezésnek nincs helye. 151. §. A bírságpénzek beszedése közigazgatási végrehajtás útján történik. Ezek, ha a büntetett valamely iparos társulathoz vagy segélypénztárhoz (128. §.) járulékköteles, ez illető pénztárba, különben azon községi szegényalapítványba foly, hol az áthágás elkövettetett. 152. §. A büntetési ítéletek s egyéb rendeletek végrehajtásánál a hatóságnak joga van az eredményt biztosító szükséges eszközökhez nyúlni, mint áruczikkek és szerszámok lezárulása, gépek működésén kivül tétele, üzlethelyiségek bezárása. (A függelék következik.) KÜLÖNFÉLÉK. — A pesti nemzeti casino ma tartott közgyűlésében egyhangú felkiáltással fogadta el választmányának a m. Akadémia részére teendő adomány iránti javaslatát. — A szerkesztőségünknél letett ivén a m. tud. Akadémia házára aláírtak: Simonsics Alajos 100 pírt (földtehermentesitési kötvényben),Beőthy Sándor Bécsből 10 frtot, összesen llöujírt mely összeget a már közlöttekhez adva az eddigi aláírás tesz: 648 frt 35 kr u. p. 10 db cs. arany, 1 db nap. az. 2 db r. ez. tall., 2 db kor. tall. — „A körülmények úgy akarták“ — írja makói rendes levelezőnk — „hogy városunkból a Kazinczy- Ünnepélyről nem tudósíthattam; mert mi bizony addig terveztünk, addig készültünk, hogy utoljára kifogytunk az időből. Hanem azért aláírási ivünk meg fogja mutatni, hogy a részvétlenség vádja méltatlanul fogna bennünket illetni. Annál jobban esik , hogy fontos napi kérdéseink másodikáról, értem a magyar Akadémiára történő gyűlményről, örvendetesebb hírről tudósíthatom. Városi tanácsunk ugyanis, mely minden jó ügyet kész lelkesen felkarolni, e czélra 4500 frtot szavazott meg, mely tette, úgy hiszem, a megyehatóság részéről csak méltányoltatni fog. Ezenkívül nálunk is bizottmány alakult, melynek tagjai külön gyűjtő íveken a legcsekélyebb öszszegű adományt is örömmel elfogadják. És erre helyezek én különösen nagy súlyt. Mert nálunk terjedelmes birtokokról, rendelkezhető nagy urak nincsenek, kik a szent czél előmozdításához ezrekkel járulhatnának ; de az előhaladott kor által felvilágosított és lelkesített szegény iparos , földmivelő és napszámos elhozza a maga filléreit, hogy a nép cseppjeiből nőjjön meg a gátat nem ismerő nagy folyam. A tudomány, nemzeti irodalom mindnyájunk közügye, viseljünk bár bársonymentét vagy sztrkankót, lakjunk bár oszlopos csarnokban vagy nádfedeles kunyhóban. Végre ugyane czél gyarapítására tartatott tegnap egy nálunk nagyszerűnek nevezhető tánczvigalom, milyennek városunk még nem volt tanúja. Nemzeti ünnepnek nevezhetnők e tánczvigalmat, a mennyiben abban egykét franczia négyesen kívül csak magyar tánczokat lejtettek, s egykét kivétellel még a nők is mind magyar öltözetben jelentek meg. A járhatlan utak nem engedték, hogy távolabb vidékiek is megjelenjenek, de azért a szomszéd helyek mégis képviselve voltak.“ — Nagy-Bánya városa elöljárósága a magyar Akadémia alaptőkéjének gyarapitására 1000 frtot szavazott meg. — A jan. 25-dikén az „Europá“-ban a zsidók által adott tánczvigalom költségeiből fölmaradt összeget az illető bizottság következő czélokra szánta: 950 frtot a m. Akadémia palotájára; 100 frtot a helybeli gyermekkórházra; 100 frtot a nőegylet rendelkezésére ; 100 frtot általában a helybeli szegények, 400 frtot pedig a zsidó szegények számára. — Csik-Somlyón febr. 2-dikára rendeznek Kazinczy-ünnepet. — A sárospataki Kazinczy-ünnep alkalmával mondott előadások is megjelentek egy 46 lapra terjedő füzetben. Czime: „Kazinczy Ferencz születésének százados ünnepe Sáros-Patakon a főiskola imatermében C*u. eu-uau auaiauus UCTICI szünettel s fölemelt helyárakkal Reményi Ede művész hazánkfiának, az angol királynő magán hegedűsének hangversenye 2 szakaszban. Bérletszünet és fölemelt helyárak daczára tele ház. Nem csoda, mert hatalmas két vonzó erő működött: a műélvezet szomja egyfelől, melynek kielégítését a tehetségtől, mely tíz évvel ezelőtt már oly szép reményekre jogosított volt, bizton várta a műértő közönség ; az öröm másfelől egy rég nem láthatott rokon viszontlátásán, kinek nyirettyűje alatt a távolban oly sokszor megszólalt a honvágy édesbús panasza! Lehetnek talán fásult lelkek, akik mosolyognak az eféle ábrándokon, s kétkedve kérdezik, hogy hát van a művésznek is hazája? Az ilyenek feledik, hogy a valódi ihletés forrása a szívben van, s hogy a szivet semmi nem nemesíti annyira, mint a honszeretet, felmagasztaló örömeivel, és lassú, méla, de mély bánatával. . . És a magyar művészről régen megírta, aki művész és költő volt egy személyben, megírta Kisfaludy Károly, hogy Bár a szerencse nyílt ölébe zárja, S körül ragyogja a hit csillagárja, Mig élte tart, csak vissza vissza néz. De térjünk Reményihez, a ki most lép ki, s éljen-vihar közt szorítja elfogódott kebléhez a legelső háromszinü szalagos koszorút, melyet a haza földjén termett virágokból számára kötöttek. Néhány másodpercz telik bele, míg „Hunyady László“ ismert jeles nyitánya után Mendelson-Bartoldy „Concerto“ját eljátszhatja. A mily szép, ábrándos hangok! Mennyi érzés a fohászszerű sorokban! Hasonló benyomást tesz ránk egy románcz és egy bölcsődai Chopintől. Hanem még most jön a nagyja. Reményi magyar dalok fölött játszik ábrándokat. Az első ábrándot egy háborgó kebel kuszált érzelmeinek mondanád, ha nem értenéd benne a művészi egységet. A második számú ábrándban szilaj erő lágy kellemmel párosul s a benyomás a kiengesztelődés benyomása. De a közönség még nem bir betelni ennyi élvezettel s hangos kihívások közt egyik ismétlést kíván, másik harczias múltúnkból óhajt hallani hangokat, s az itthon vendég művész ráhúzza a Rákóczi-induló ismert kezdő hangjait, melyet a nagy közönség felállva ünnepélyes csendben hallgat végig. Reményiről csak anynyit mondunk még, hogy a rögtönzésben maga magát múlta felül, s ha hozzá teszszük, hogy a mi Hollósy L.-nénk azzal a kedves hanggal, melyben már oly sokszor gyönyörködünk, s mely még most is olyaj előttünk, néhány bájos népdalt tett még bájosabbá, s hogy Ferredi a maga illetőségével szintén nem maradt el : képzelheti a jelen nem volt nyájas olvasó, hogy ez este egy zengő ligetben valánk, melyet kellemes érzésekbe ringatva hagyunk el. A hangversenyt a „Kérek két pengőt kölcsön“ ismeretes felvonásos eleven franczia vígjáték előzte meg, melyről, minthogy a helyből kifogytunk, majd más alkalommal. URL dec. 3. 1859.“ Tartalma: megnyitó beszéd, Erdélyi Jánostól ; emlékbeszéd, Futó Mihálytól; emléksorok (nemzeti veszély; Kazinczy; nehéz napok ; Széphalom), költemény Somosi Istvántól; Kazinczy százados ünnepén, költemény Fejes Istvántól; Kazinczy Ferencz emlékezete, költemény Tóthpápai Sámueltől; zárszó, Erdélyi Jánostól. E füzetet a sárospataki iskolai igazgatóság kinyomatván , a bejövendő hasznot irodalmi czélokra, különösen magyar könyvek szerzésére fordítja. Annál inkább figyelmeztetjük rá a közönséget. Ára két hatos. — Majer Károly, kit a komolyabb olvasmányokban gyönyörködő közönség Lacordaire beszédeinek fordítása után kedvezőleg ismer, újabban a franczia irodalom egy másik, nagy figyelemre méltó termékét vezeti be irodalmunkba. Nicolas Ágost békebiró, hajdan bordeauxi törvényszéki ügyvéd munkája ez : „A kereszténység bölcsészeti tanulmányozása,a melyből 1856-ban Francziaországban már a nyolczadik kiadás jelent meg. E munkát, Majer K. fordítása szerint, a Szent-István-társulat határozta volt el kiadni, s az első két kötet fordítási költségeit már fedezte is; mig azonban a fordítás folyt, a Szent István-társulat más nagy kiadásokba — igy, hogy csak egyet nevezzünk, a „Magyar Encyclopaedia“ kiadásába — fogván, kénytelen volt a Nicolas könyve kiadását határzatlan időre elhalasztani. Ennek következtében a buzgó fordító megkérvén a Szent-István-társulatot, hogy a munkát ő maga, saját költségén s felelősségére adhassa ki, e kérelmet a Szent-István-társulat készséggel teljesítette, sőt azt is megígérte, hogy a munkát, ha megjelenik, saját kebelében ajánlani és terjeszteni fogja. Ezen előzmények után a fordító csakugyan hozzálátott a munka kiadásához, és első kötetét, mely nyolcadrétben XXVII és 411 lapra terjed, ezennel bemutatjuk, és addig is, míg tárczánk bővebben szólana róla, ajánljuk olvasóink figyelmébe. Lapunk „egyik olvasójáétól, ki magát nem nevezi meg, a makói postán föladott levelet kaptunk, melyre mi — megvalljuk — semmit sem válaszolhatunk. A választ, megtestesülve, láthatja a tisztelt fölszólaló — az „Idők tanújáéban. — Mint már a „Wanderer“ is írja, Csapó Kálmán elfogott egyetemi tanuló újólag kétheti fogságra ítéltetett , s ezóta Pesten több elfogatás is történt. — Ugyancsak a „Wanderer“-ben olvassuk: „Tetszik némelyeknek külföldi lapokban a szomorú emlékű nemzetiségi meghasonlás húrjait pengetni, — a mi a horvátokat és tótokat illeti, tudják meg ezen urak, hogy ők bensőbben és melegebben ragaszkodnak ugyan nemzetiségükhöz mint bár mikor, de hogy teljességgel nem jut eszükbe másokkal marakodni, legkevésbbé pedig azon nemzettel, melylyel századokon át jót, roszat megosztott.“ — Esztergomból „Többen“ aláírással fölszólalást kaptunk az ottani temető-egylet ügyeinek vezetője ellen. Ha maga az ügy is nem olyan volna, melynek orvoslását ott helyben kell megtenni, mégsem közölhetnék a panaszt, miután az névtelenül érkezett hozzánk. — A „F o r t s c h r i 11“ írja, hogy a Bécsben járt magyar protestáns küldöttség két elnöke, Vay Miklós és Prónay Gábor bárók, kik felsőbb parancsra Bécsben maradtak volt, febr. 1-jén (szerdán) lesznek a cs. kir. Ap. Felségénél kihallgatáson, keddi beszédét egy részben félreértették. Ő azt mondá, reményű, hogy Közép-Olaszország különböző tartományaiba idegen beavatkozás nem történik se az olasz érdekben se az ellen. Hozzáteszi, hogy ő Közép-Olaszország irányában Szardíniát szintoly idegen országnak tartja, mint Ausztriát, s hogy tisztán Közép-Olaszországra akarja hagyni, saját sorsa elintézését, s minden szárd befolyást, akár beavatkozás, akár a végrehajtó hatalom útján történjék, egyaránt eltávolítandónak vél. Lord Brougham nem engedheti meg, hogy Szardínia ugyanazon viszonyban áll Közép-Olaszországhoz, mint Ausztria vagy Francziaország s szintén idegen hatalomnak tekintendő, mivel a szárd terület Olaszországban van. Normanby kétségbe vonja ez utóbbi állítást. — Az alsóházban Bouvier nek a ház tárgyalási modorában teendő némi változásra vonatkozó indítványát a többség elvetvén, az államkincstárnok indítványa, a takarékpénztárakat illetőleg, elfogadtatott. E határozatot e tárgyban egy bik előterjesztése fogja követni. — A Times ma megint a Francziaországban uralkodó védvámrendszer ellen ir. A kereskedelmi szerződés, mely Francziaországban köttetett, különféle izgatásokra ad alkalmat a kereskedő világban. Maplehurstban tegnapelőtt meetinget tartottak, hogy a kincstárt a komlóadód. szállítására birják. A cityből tegnap nagy küldöttség jelent meg Russell lordnál petitióval a parliamenti reform mellett. A nemes lord azonban, meghűlvén, gyöngélkedő állapotban volt, s csak magánszállásán fogadható el a küldöttséget Mondá, hogy febr. 20-kán előterjeszti reformbilijét. Egy tag kérdést ten, a titkos szavazásról is lesz-e szó a biliben, mire Russell felelé, hogy ő részben nem adhat kielégítő választ. — Chalip Ling maharadsah a windsori kastélyban tisztelgett a királynőnél. OLASZORSZÁG, Turin, jan. 30. Gróf Cavour f. h. 2- től egy köriratot intézett a legállókhoz, melyben a többek közt igy szól : „Közép-Olaszország népei bizalommal néztek a congressus elébe. A congresSUs elnapoltatott. Ezen elnapoltatást fontos események követték. „A pápa és a congressus“ czímű röpirat, melynek fontosságát lehetetlen be nem látni, Napoleon levele a pápához, az angol királyné és Palmerston lord beszédei oly tények, melyek a restauratio lehetetlenségét Közép-Olaszországban eléggé bizonyítják. Majdnem bizonyos, hogy a congressus e peretben nem fog összejöni. Ezen viszonyokkal szemben Közép-Olaszország kormányainak legnagyobb kötelessége a népesség törvényes diáktéfjeler ”ell ”k EurOP* A kormányok maguk részekről a tartományok kivánságainak a szárd statútum kikiáltása által eleget tettet“ Midőn gróf Cavour ezen tényekre visszaér»»’•"í®" zik, végzetül biztosítékot nyújt arra nézve, soha sem fog véteni Európa nyugalom Olaszország békéje iránti felelőssége — A tosca»y ' ,rt|iasÜgyi miniszter a pisai érseknél frfnianuel királyerP ^oreniug^y^Jjy ben és Romagnában minden valószínűség szerint, szintén a választásokra törekednek a szárd kamarák részére, és így a Piemonthozi csatlakozás ténylegesen ki lesz vive. Pe poi marquis, a francziák császárjának nagybátyja, emiliai finanszminiszter, és egy Romagna fölötti emlékiratnak szerkesztője, jan. 22-én Romagna ügyében, különös küldetéssel Párisba utazott, hol, miként a „Nord“ jelenti, február hó első napjaiban gróf Cavour-ral találkozni fog. Rómában a már emlitett „nemesek felirata“ nagy figyelmet keltett maga iránt. Egy hivatalos párisi lapnak következőleg írnak felőle: „A római nemesség ezer meg ezer grófot, marquist, herczeget foglal magában. Daczára ezen nagyszámú czimzeteseknek, Rómának 180 ezer lakossága között, csupán 134 nobili találkozott, kik a pápához intézett feliratot aláírták, és ezek közül 60 a nemesi gárdához tartozik, más 60 pedig pápai hivatalnok vagy sinecurák részesei.“ Az illető lap ebben egyik bizonyítékát látja annak, mily kevés rokonszenvvel bir A n t o n e 11 i bibornok. A „Journal des Debats“ jelenti: „A sz. atya nyolcz nap előtt egy önkezűleg irt levelet intézett a császárhoz. Az első szerkezet el volt készítve. Azon gondolat, hogy ezen okmány a „Moniteur“ben közzététethetnék, egy második szerkezetre adott alkalmat, mely alkalmasabb arra, hogy az egész világ megjegyzésekkel kisérhesse. Egyúttal egy encyclycumot is készítenek előre, mely még nincs ugyan fogalmazva, de melynek alapeszméje szilárdul áll. Erősen fognak ahoz ragaszkodni, hogy Romagna a pápai hatóság alól ki nem vonta volna magát, ha közvetve vagy közvetlenül a forradalmipárt által, kívülről segélyt nem kapott volna.“ A „Constitutionnel“ szerint Szardiniának és Közép- Olaszországnak minden egyetembeli ifjúsága egy nagy testvérülési ünnepélyt készítenek elő. — A „Nord“-nak írják Rómából jan. 21-ről, hogy Antone 11 i bíbornok, ki újra reményűi a congressus létrejöttét, minden római községtanácstól föliratokat igyekszik szerezni, melyeket az európai areopágnak előterjeszteni szándékozik, hogy bebizonyítsa, miszerint a pápai kormányt csupán rágalmazták. Antone 11 i egyúttal reménye, hogy a franczia kormány a franczia papság magatartása által kényszerítettnek érzendi magát jelenlegi római politikájával felhagyni. — A jan. 22-kén megjelent „Monitore Toscana“ jelenti, hogy a szárd alkotmány és a szárd választótörvény az idézett naptól fogva Toscanában is életbe van léptetve. A városban csöndes öröm uralkodik, az utczák lobogókkal ékítvék. Az események gyorsan haladnak előre, és a magasabb körökben majdnem bizonyosak abban, hogy Piemont nem sokáig fog tartózkodni a középolaszországiak végehajtásának teljesítésével. Az emiliai tartományokban, Modenában, Reggioban, Guastallában, Piacenzában és Bolognában Cavournak miniszterelnökké lett kineveztetését kivilágítással fogadták. Bolognában Mazzacurati marquis termeiben a velenczei emigratio részére egy nyilvános tánczvigalmat rendeztek, mely 10,000 frank tiszta jövedelmet hozott. Az évek óta elsatnyult és jelenleg nemzeti adományokból újra helyreállított szépművészeti akadémiát ma nyitották meg fő TÁVIRATI JELENTÉSEK. Páris, jan. 30. A mai „Moniteur“-ben császári rendelet van, mely, a belügyminiszter jelentése folytán, az „Univers“-t mes'»’d i“t«ti-E megszüntetés okai következőkbe»» *»jannak elő: Az Univers“ x-i-i. -II--1 , ' , bizonyos vallá“ pártot alkotott, melynek követelései napról Dí»i'tai Lo,IV'’jegyenc.stébb ellenkeznek az állam Szüntelenül arra törekszik, hogy a franczia papságon uralkodjék, az emberek elkimuerétét megzavarja, az országot fellzgasa s az egyház és polgári társaság alapjait aláássa E harcz legrísaibb nemzeti Iagyominyaiek ellen veszélyezteti ki, teszi a vallást, mivel a franczia iránti tiszteletteljes hódolatát mindent , „szen Sz,® í Ilii«» kStóereeixel polgárt mélyen szomoritanak. A tanok, melyeket e láp föl akar eleveníteni, nem is újak Francziaországban. A régi franczia királyság mindig erősen küzdött ellenük s ezen küzdelmében nem ritkán nagynevű püspökök állottak mellette. A császár sem fog kevesebb buzgalmat tanúsítani, mint elődei, hogy a nemzeti hagyományok által szentesített elveknek tiszteletet szerezzen. Modena, jan. 26. Fa r iniegy rendelete 2 milliónyi líra erejéig kincstári jegyek kibocsátására hatalmazza föl az Aemilia pénzügyminiszterét. Madrid, jan. 26. Tegnap készültek el az Aduaria előtti körsáncz fölépítésével; most két újat építenek. A hajókból sok eleséget és lőszert szállítanak ki. Az ostromágyuk kiszállítására is készülnek. Turin, jan. 28. Az egio kineveztetését milánói kormányzóvá hivatalosan jelentik. Borromeo Vio gr. belügyminiszteri elnöki titkárrá neveztetett ki. Páris, jan. 30. (Tegnapi lapunk magán távsürgönye bővebben.) A mai „Constitutionnel“-ben czikk van Grandguillottól a pápa körleveléről. Sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy Róma még most is úgy görnyed Ausztria befolyása alatt, mint a háború előtt. Miután a pápa Napóleon császár tanácsait elutasította, Francziaországnak nincs több kötelessége irányában. Bármi fenyegetődzések történjenek is, Francziaország sohasem fog mást tanácsolni. Bármi nagy legyen is az igaztalanság Francziaország irányában, nem lesz képes azt mérsékletéből s védői szerepéből kimozdítani. Rómában — ha kell — még csak megvédenék a pápát a fejetlenség ellenében; ha azonban a pápa politikai tekintélyét másvalahol találná válság érni, ezért nem szabad a nagylelkű nemzetet felelőssé tenni, mely mindent elkövet, hogy eféle válságot elhárítson, s mely mindenkor is kész lesz üdvös segítségével, melyet most annyira félreismernek, szolgálni. Páris, jan. 30. A „Moniteur“ és „ Constitutionnel“ czikkei a börzén nagy hatást szültek. London, jan. 30. A mai „M. Post“ azt mondja, hogy Elliot és Brennier utasítva vannak, szólaljanak föl Nápoly irányában, tekintetbe véve Olaszország megváltozott állapotát; sikerre azonban, úgy hiszi, nem sok remény lehet. — A „Times“ meg azt írja, hogy Angolország azt akarja a San Juan ügy megoldására nézve javasolni, hogy San Juan Angolországnak, a többi sziget pedig Amerikának jusson. POLITIKAI ESEMÉNYEK. ANGOLORSZÁG, London, jan. 27. A tegnapi felsőházi ülésben Norhamby marquis jelenti hogy közelebb kérdést tesz az iránt kapott e a kormány tudósítást a Savoya herczegség és Nizza grófság bekeblezése fölött Francziaország és Szardinia közt folyt alkudozásokról. Ezúttal megjegyzi, hogy nyes ünnepélyek között. A bomba-complet vonatkozólag, még biztos nyomra nem találtak, befogottak közül több egyént, ezek közt a nagyszegi nemesi gazdából néhány tisztet újra szállá tettek. — Livornóban szerencsésebbek voltt is bombákat pattantottak szét a várkormánynak egy ünnepélye alkalmával. A rendőrség azon egyet a tettesek közül a tett elkövetésénél kéri kézre. — A kis angol matróz, Alfred herczeg 1renezben van. Livornoból jött ide át, hol e perez egy kis angol hajóraj horgonyoz. SPANYOLORSZÁG: Madridból érkezett magi tudósítás szerint ott nem hitték, hogy Tetuan sok ellent álljon. A bevételt valószinűleg békealkudások követnék. Spanyolország az elfoglalt területűt Ceutától egész Sierra Bullones-ig, átengedését kötetné, továbbá egy hadi kárpótlást, mint biztosíték a rablótörzsek jövendő megtámadásai ellenében, a béke létre nem jőne, úgy Tangert fogják megtmadni. Cadixban és Malagában egy új hadtestet is pontosítanak, melyet azonnal Afrikába fognak szídítani. Ezen hadtest magában foglalja a baski ö kényteseket is ; összesen a marokkói spanyol hadúr 14 zászlóaljból, egy lovasezredből és az ehez szükségeltető tüzérségből álló erősítés fog küldetni. Egy másik —a Gibraltárból jan. 19-ről kelt —levé szerint pedig azon hír, hogy a marokkói császár békejavaslatot szándékozik tenni, napról napra nyer hitelességében. A f. hó 15-én Tangerben tartott tanácskormányban, mint mondják, jelen voltak : Mahomed Ben-Ketib, külügyminiszter és Hamir Abdallah császári kincstárnok, mint szintén több európai hatalmasságnak képviselője. Ehez hasonli conferentia fogna közelebbről Gibraltárban tartatni, úgy látszik,hogy a hadi ügyek menete a marokkói császárt igen lehangolta. A spanyol hadsereg működésének eddigi eredménye azt látszik ígérni, hogy Tetuán bevétele után semmi sem fogja annak haladását meggátolni. Erősítik, hogy a császár hajlandó a madridi kabinet első követeléseit teljesíteni, és kész egyszersmind pénz és kárpótlást fizetni. Daczára ezen állításoknak, melyek hivatalos jellemmel nem bírnak, a spanyol hadsereg folytatja működéseit. A rész idő folyvást tartott. ESTI POSTA, Pest, jan. 81. Granvilie lordnak Normanby marquis kérdésére adott azon feleletet, mely Savoyának és a nizzai grófságnak Francziaországhoz kapcsoltatását tárgyazza, Francziaországban úgy magyarázták, mint amely nem foglalja ugyan még magában Angliának az érintett annexióba való beleegyezését, de nem is mutat előre elhatározott ellenszegülésre azon egyezkedésekkel szemközt, melyek e tárgyban köttethetnének, vagy netalán köttethettek volna már Francziaország és Piemont közt. A „Pays“ jan. 28-kan még tovább megy, s azt meri