Pesti Napló, 1862. január (13. évfolyam, 3567-3591. szám)
1862-01-01 / 3567. szám
Blinden vidékein, népünk minden osztályaiban keresztény tudományt, érzelmet, műveltséget, hitet, erényt s vigasztalást terjesztenek. Isten szent áldása nyugodjék továbbá is az ő földi országa érdekében működő társulatunkon, s ennek mai tanácskozásit is kegyelmével vezérelje s termékenyítse.“ Az ülés legfontosabb részét mélt. Danielik János vál. püspök érdekes jelentése a társulat gyarapodó szellemi és anyagi állapotáról téve. Az ülés részleteiről bővebb tudósítást csak a jegyzőkönyv elkészítése után adhatván, csupán azon örvendetes határozatot említjük ezúttal még meg, hogy a fenntisztelt püspöki maga a közgyűlésnek gr. Almássy Dénes által tolmácsolt kérelmére, az első alelnöki tisztet jövőre is elvállalni méltóztatott, a másod alelnöki polctra pedig Róder kanonok úr lemondása folytán, a közszeretetű Hopf János kanonok úr választatott. P. H. A pesti szab. polgári kereskedői testület levelében a következő igen érdekes fölszólitás tétetik közzé : Tekintetes testület! A nyelv a nemzetiség alapföltétele. A társadalmi élet minden ágának egyedül az kölcsönzi a nemzeti jellemet. Nemzetiségi életünk az újabbkori viszonyok szülte erőteljesebb lüktetése komolyan megemlékeztette a hazafit, hogy létezik honunkban a társadalom egy tere, melyen a magyar nyelv használata még nem emelkedett a kellő általánosságra. Értjük a kereskedelem mezejét. Hazai nyelvészetünk, mely az utolsó évtizedek alatt a tudományok és ismeretek minden ágában oly hatalmas és bámulatos fejlődésnek indult, a kereskedelemre nézve még eddig igen csekély kiműveltetésben részesült, amennyiben nemcsak kereskedelmi irodalmunk nincsen, de még a forgalomban előforduló műszavak magyarítása sincs megállapítva, úgy hogy a magyarajkú kereskedőnek is ügyvezetésében és levelezésében a magyar nyelv használatát illetőleg legyőzhetetlen nehézségekkel kell megküzdenie. Országszerte éreztetett e kényelmetlen és nyomasztó helyzet, és azért egyesek buzgó erélylyel fel is szólaltak a magyar nyelv ama hézagainak kipótoltatása mellett, és e czélra előleges lépéseket is tettek. Az alulírt testület, tekintetbe vévén azon állását, melyet mint az ország szívében létező és annak legnagyobb kereskedői kebelzete a honi kereskedéssel szemközt elfoglalt hazafiai kötelességének ismerte a megpendített eszmét magáévá tenni, és az egész ügyet egyesült erővel felkarolni, annál inkább, minthogy arra az illető indítványozók által is megkerestetett. Elhatározó ennek folytán, miszerint magyar műnyelv alkotásáról minden tőle kitelhető módon gondoskodandik és ő végre egy bizottmányt nevezett ki, melybe saját kebeléből az alulirt két elnököt, Gottesmann Miklós urat és a két indítványozót, Hollósy Béla és Posner Károly urakat választá, és a melybeni részvételre ezeken kívül a pesti kiváltótörvényszék érdemdús elnökét Fogarasy János ur ő Nagyságát, egyúttal mint a magyar akadémia kiküldöttét, továbbá a pesti kereskedelmi akadémia részéről Szabó József igazgató, nemkülönben Schulek Ágost, és Weninger Vincze tanár urakat kérte fel, kik is közreműködésüket a legnagyobb készséggel fölajánlották. A bizottmány elnökségét Fogarasy János ur ő Nagysága volt kegyes elvállalni. Az alulírt testület kitűzte ugyan magának feladatul, a kereskedelmi műnyelv magyarítását a maga összességében eszközölni, de ezen feladat, tekintve a tárgy roppant terjedelmét és a karöltve járó nehézségeket, csak évek múlva lévén elérhető, czélszerűnek látszott, egyelőre csak is a legnagyobb szükségnek eleget tenni és ennek folytán határozva jön, legközelebb egy a kereskedelmi könyvvezetésre, levelezésre és válróüzletre vonatkozó műszótárt kiadni , a kereskedelem többi ágait különösen az áru ismét tárgyazó szótár elkészítését pedig későbbi időre fenntartani. A bizottmány ezen általa helyeselt határozaton belül megkezdvén működését, a kereskedelem említett ágaiba vágó szavakat a legjobb német kútfők után már összeírta és fordításához is fogott. A szótár csak akkor felelhetvén meg czéljának, ha a bevett szavak az országban általános érvényre emelkednek , a bizottmány abban egyezkedett, hogy a már meghonosult magyar műszavakra kiváló figyelmet fordítván, azokból a helyeseket kiválaszsza, az ingadozó értelműeket megállapítsa és csak ott fogjon újak alakításához, hol magyar műszavak merőben hiányzanak. Az uj magyar műszavak alkotására Fogarasy János ur ő Nagyságán kívül, ki egyszersmind a mű felülvizsgálását tartá fenn magának, különösen hírneves nyelvészünk, Ballagi Mór tudor úr közreműködését volt szerencsénk megnyerni. A szótár belszerkezetére nézve megjegyezhetjük, hogy minden idegen és kevésbé ismeretes szavak mellé, rövid de velős fogalomértelmezés adatik, és azonkívül minden egyes szó több, annak különféle értelmét visszatükröző példamondattal lesz ellátva. Végéhez egy magyarnémet szómutató csatoltatik. A mű szép haladásnak indul és már annyira van, hogy annak megjelenését a jövő tavaszra biztos kilátásba helyeztethetjük. Hogy a magyar nyelv használata kereskedelmünkben a kellő általánosságra vergődhessék, szükséges, hogy egyrészt jelen segédkönyv minél nagyobb terjedésre számot tarthasson és ennélfogva annak ára lehetőleg olcsó legyen és másrészt, hogy a tervezett nagyobb munkálat sikerülése már eleve is biztosíttassák. De ennek elérése anyagi gyámolítást követel, mire nézve különös örömünkre szolgál megjegyezhetni, hogy e czélra már meg is indultak az adakozások, amennyiben t. i. Hollósy úr magán felszólítására részint egyesektől, részint testületektől már jelentékeny összeg folyt be, melyet az alálírt testület kezelése alá vett, s melyhez önmaga is 300 fttal járult, azonkívül a nyomtatási és egyéb költségek előlegezését is magára vállalván. Felszólítjuk tehát a t. testületet is, hogy azon áldozatkészségnél fogva, melynek oly fényes bizonyságát adja, mindig a magyar, midőn nemzetiségének fejlődése és mivelődése a jelszó, miszerint ama hazafias vállalatot pártfogolni és ahhoz lehetőség szerint adakozni sziveskedjék. A begyülő összegek, melyek az alulírt testülethez intézendők, aránylagosan részint a közelebb megjelenendő szótár olcsóbbítására, részint pedig a kereskedelmi magyar műnyelv hátralevő ágainak kidolgoztatására és kiadására fordíttatandnak. Az adakozások, valamint az azok fölötti számadás annak idején közzé fognak tétetni. Hogy a munka alatti műszótár kiadásának nagysága fölött némileg tájékozhassunk, felkérjük egyúttal a t. testületet, hogy azon példányok számáról, melyek kebelében elkelhetnének, bennünket még pedig minél előbb értesíteni ne terheltessék, miután az első év három hét múlva sajtó alá kerülend. Pest, 1861. évi november 30-án. Hazafiui tisztelettel maradván a szab. polg. kereskedői testület nevében Kochmeister Frigyes elnök. Vesey Sándor, alelnök. Tárcza: Magyar Tudományos Akadémia. A no. tud. akadémia 1861-ben dec. 16-kán tartó utolsó heti ülését. Mind tudósításaink teljessége, mind az azon alkalommal felolvasott értekezés érdekessége szükségessé teszi a visszapillantást ez ülésre, melyről eddig csak a nagygyűlési foglalatosságok miatt hallgattunk. 4. dec. 16-iki ülésben Botka Tivadar, Barsaho egykori jeles országgyűlési követe, s legértesítb történetnyomozóink egyike foglalá el toknok ivet, melyet a szerző távollétében a ti 1847 ben itt fel, ■— azon széket, melyre még senek czime iratott a tisztelt férfiú. Értekezőalkotmányos Vázlatok a megyei pen irt s egyszersiet m a 11 jából. A széczélja volt, a tudornál tartalmas előadásnak leni a megyei raidszerv'zs£táldást fölébreszorás.ti lelkesedés nem jár n a mely intézmény janak jelességéhez mért tud v'S karöltve multugymond értekező, a mely és 1- Ott fekszenek, •negyeink levéltáraiban a faliortól sorvadva etettek, alig méltattak olvasásra eneket, kli nélül Jefi jogtani történetét megírni, s azon themának „mikép és mi által tartották fenn és mentették meg megyéink alkotmányunkat és magukat, alapos megoldását adni lehetetlen. Botka úr, tettleg is példát adandó azoknak, kikhez serkentő szavait intézte, mindenekelőtt a megyék egykori democrat alapjáról szólt, értvén ez alatt a néposztályok teljes mérvű részvétét a megyei ügyekben, nem azon osztályokét, melyeknek hozzájárulásával első királyunk trónra emeltetett „favore principum et plebis (Hartvik). Idézi értekező a nem nemesek részvétét illetőleg Dénes nádor 1273-diki ítélő levelében azon szavait, hogy a Zalamegye közgyűlésén részvevő nemes és nemnemesek törvényesen jelen lévén, mindnyájok egyetértésével döntettek el a dolgok. Még világosabb Debreczeni Dósa nádornak, Bihar, Szabolcs, Szathmár, Kraszna és Szolnok megyék 1317-ki közgyűlésére vonatkozó ily kifejezése , hogy arra nem csak a nemesség, hanem a városok és faluk közönséges emberei is meghivattak és együtt bíráskodtak. Ennél is több, amit Pozsony megyének 1322-iki birói leveléből tanulunk, hogy a négy csallóközi szolgabirót a nemesek és nem nemesek közösen választották „per nobiles et ignobiles totius provinciae Challóköz constituit“, és hogy ezekkel a pór udvarnokok is a törvényszéken közösen mondottak ítéletet. Idézi végre értekező Nagy Lajos idejéből egy u. n. futólevél (körlevél: currens) mintáját. „T. megye főispánja és szolgabirái, minden nemes és nemteleneknek és minden más rendű és állapotú embereknek, kik a mondott megyében laknak, tisztelt barátinknak kész barátságot és illő tiszteletet. Mivel minekünk veletek felséges Lajos király urunk és az ország fontos ügyeiről szükségkép tanácskoznunk kelletik, azért ezennel kérjük, intjük és felszólítjuk kegyelmeteket, hogy mindnyájan és egyenkint,minden más dolgotokat félretéve, ekkor s ekkor ily helyen összegyűlni és király urunk, meg az ország érdeklett ügyei iránt éretten tanácskozni köteleztessetek, mást cselekedni nem mervén, mert ha valaki a mondott gyűlésre maga, vagy képviselője által nem fog megjelenni, melyeket minden késedelem nélkül rajta megveszünk stb Hogy pedig e gyakorlat a nagy királyt túlélte, mutatja a budai káptalan követeinek jelentése a a Pest-Pilis megyei közgyűlésről, melyen az 1405-ki törvények kihirdettettek : „a mondott nemesek és ott levő minden más rendű és méltóságú emberek, u. m. egyháziak és világiak, nemesek és nemtelenek, halfán király urunk ebbeli törvényeit, ezeket egyesült akarattal jóváhagyták és elfogadták.“ A csallóközi szolgabirák választásához a nem nemesek is " kövertekező, hogy a megyei hivatalokra mind előbb, mind utóbb nem nemesek is alkadaztattak, így De Senis Péter, aranyműves és lecsétmetsző, 1331-ben szepesmegyei alispán. Jégi Mátyás király a főispáni székre is több nem nemest is ültetett, az 1470. 15.czikk tilalma is mutatja; bizonyság a pesti polgári családból Csngrád főispánságára emel Szegedi István. A vi- századtól kezdve az aristocratismus felé áfa megyei szerkezet , a még II. Ulászló er'’1' kormánya a TM engedte az ugocsanii,v nemes alispánt, Nagy Albertet, Kender panaszára letétetni, inkák tette Barsmegyében még löö' n f m t e e a békebirák együtós nemes felek közt. Egy H a roáramarosi nemes és a ságot azon megye köze , t örök hódoltság korába .rnzissége összefűzte a sz .t teterben és jogban. A asi községek a megyei - gentisztikar választásába ^ néha, mint NI. Kőrös rigyítésre is követet küld* ra£ alap maradványai ^ /istocratizált megyék*jenku, gazdag és szegény, üremes egyenjogúsága, mely nderiale Regestrumban, val tjczynél is oly tisztán van formulázva; s a mely egyenjogúság kivált az' garchia visszanyomásában -érdemesitette nv. A népelemnek a megyei" életből kiszorja az Anjou és Luxemburgi kar.s fejedelmei l'1* teszi értekező, mint * mely fejedelmek ám XIII. században oszlásnak indult? a védő rendszert, a néposztályok ős birtosasogát, a róna és s eredeti vagyona viszonyait, mel? alapján fejlett ki az ős megyei szerkezet, ki ri d i __.ik irányt, kellemes ellentétet képez a magyar h és kis nemesség alkotmányos megyei élete és XII-ik században. Az értekezés szolidjainagy vonásokban megragadó lépétű szerzőé megyei alkotmányos életnek betű vén nen ugyan a térés megyei termekbe, a ilyenéi akkor nem voltak, hanem 1 10 hős jőgyek alatt, télen és zordon időben*, urak é kastélyos birtokosok süvességébe az csarndokba, vagy a mezővárosok és a csóndreit szerény házaikba. A sattorinai ügy. Az orosz jegyzék — igy olvassuk a mai „P. Ll.“ban — habár váratlanul s kellemetlenül hatott is a bécsi kabinetre, e pillanatban komolyabb következésekkel bírni nem fog. E pillanatra, mondjuk, mert azon körülmény, hogy a jegyzék az osztrák bevonulást e t ö z e t nek nevezi, mindenesetre azon aggodalmat ébreszti fel, hogy Oroszország fenntartja magának a jogot, azt leendő kedvező alkalommal kizsákmányolhatni saját czéljainak kivitelére. Az orosz eljárásról egy bécsi lap így okoskodik : „A jegyzékek, melyeket Gortschakoff herczeg ir, irónia és sarkalmus által szokták magukat kitüntetni. Ezen tulajdonságok a jelen okmányban is nagy mértékben jelen lenni látszanak. Oroszország ebben Törökország pártfogolására kér, s védelmezi a párisi békét, mely Oroszország ellenében köttetett, s védi azt Ausztria ellen, mely, mint tudva van, 500 millió forintot dobott ki, s seregét hadi lábra állította, hogy e békét létrehozza. Az élet, mint ilyen, nem rész. Tis úgymond Gortschakoff Ausztriához — nemzeti kölcsönt csináltatok, melyből erszényetekre nézve többé kiüdülni nem tudtok. Ti katonai rendszabályaitok közt ragályos s egyéb betegségek által sok katonát elvesztettetek, azon elv megállapítása tekintetéből, hogy egy interventio Törökországban csak valamennyi hatalom megegyezése következtében legyen lehetséges, s most Oroszországnak kell a megsértő Ausztria ellen védelmezni ezen elvet, melyet épen ellene állapítottak meg. — Sok irónia van itt, meg kell vallani, még pedig megérdemelt irónia. — Az osztrák államférfiak, kik a párisi békét aláírták, megfeledkeztek az előbbi szerződésekről , melyeket Ausztria kötött volt Törökországgal. — Ezen megfeledkezés most ime megbosszulja magát, mint több más ügyetlenség, mely akkor elkövettetett. Gortschakoff ügyes fordulattal most úgy állítja fel a dolgot mintha Oroszország, Törökország érdekeit, Európa biztonságát, s az Ausztria hozzájárulása által kierőszakolt párisi szerződés fenntartását Ausztria ellen védelmezné. Persze nem volna nehéz az orosz miniszternek megfelelni. Csak arra kellene őt emlékeztetni, mikép vitte keresztül Orosz és Francziaország a dunai fejedelemségek unióját a párisi szerződés szelleme és értelme ellenére, hogy kimutassuk, tulajdonkép mely részről sértetik meg az említett szerződés. De Gortschakoff herczeg nem is veszi oly komolyan a párisi szerződés ügyét; talán csak annak bebizonyítását óhajtja inkább, mikép ezen szerződés nem sokat ér, s hogy átvizsgálást igényel, sőt még az is tekintetbe jött, hogy Oroszország jogot formáljon magának, kedvező alkalommal beavatkozhatni a hatalmasságok előleges megkeresése nélkül.“ Maga Francziaország sem látszik helyeselni az expeditiót, mint előbb állíttatott. A félhivatalos „Pays“ ugyanis ehó 26-ikról a következő jegyzéket közli : „Tudva van, mikép Ausztria beavatkozását a herczegowinai harczba, Franczia és Oroszország nem helyeselte. Halljuk, hogy Vukalovich az osztrákok által lerombolt erősítéseket ismét felállította. Az e hírről szóló sürgöny hozzáteszi, Ausztria maga részéről oly szándékkal van, hogy ellenerősítéseket emeltessen. Mi ez utóbbi hírt nem hisszük, s csak azért közöljük, hogy az osztrák kormánynak akalma lehessen annak meghazudtolására. “ A legújabb hírek szerint Vujatovics elállott szándékától. Horvát ügyet. A „P. L.“ zágrábi levelezője lec. 27-ről ezeket írja : „A pozsegamegyei kögyülés részletei érdekesek. E gyűlés főtárgya a ujonczozás kérdése volt. Spun, az uj főispán és Kragujevic püspök az ujonczozás azonali eszközlését javasolták. Jankovic gróf ír ellenben a rendeletet megtámadta, mint mely régi alkotmánynyal és az octoberi diplomáva ellenkezik, s indítványozd annak ad adta fretételét, de egyszersmind a király megkérést a horvát országgyűlés mielőbbi egybehivása kintetéből ez alkotmányos utón és módo véglegesen el ezen államjogi kérdést. Bioglr úr is mulázott indítványt tesz . A -’megye az ezozást csak azért hajtja végr, mert a hazanak ellen nem állhat; ugyand tiltakozik min ebből vonható következtetései ellen ; a kir.-t egy fölterjesztésben keressék feg- ’ lés mielőbbi egy behívására v ic által is támogatott indi elfogadtatott, s a fölterjesztés lutott, hogy az országgyűlésilasztási rend szerinti egybehív pedig az idei országgyűlés általon, mely még határozattá nem ...abadelvűebb is a 48-dikinál, de szerinte az országgyűlés számra nézve kisebbnek ütne ki, mi méltóságának, tekintélyének, s ez által a nemzet közérdekeinek ártalmára lenne. — A helytartóságnak az adóbehajtást illető felszólítására vonatkozólag határoztatott, hogy az eddigi határozatok mellett maradnak, a dohány és pálinkaadkérdésének eldöntését pedig a jövő évteendői közé sorozzák. — azon határa, hogy a dohány könnyítések fognak behozatni ki a gyűlés a felett, hogy a kör nincs helyük, miután a financz dohányt már megsemmisítették kéri, hogy ilynemű könnyítések «esedelmeskedjenek! — Nevezetes vol az udvari kormányszék ama megrendelése, hogy a hatóságok a katonasággal németül levelezzenek. Jankovics gróf ezen rendeletnek ad a c t a tévét, indítványozta, azon hozzátétellel, hogy a nokoknak szigorúan meghagyassék, mik taikban, bár kihez intéztessenek is azok dúl nemzeti nyelvvel éljenek. „Miután több szónok nyilatkozott ezben határozattalön , hogyre megye a tézendő bármily nyelvű iratokat, mint enyig, ezentúl is elfogadand, de ő maga más nyelven, mint a nemzeti, soha sem fog hasonlókat szerkeszteni. Ezen határozatot zsidók kisérték.“ A „P. Lt.“ egy másik zágrábi levelében dec. 28-ról a többi közt ezeket olvassuk : A nem rég itt előfordult macskazenét illetőleg a bán távirat utján szigorúan meghagyta a legszigorúbb vizsgálatot, mind eddig potumx prodmnényhez sem vezetett. Az ozaji nép az előbbi uradalmakat illető adótól folyvást vonakodik. Azok közül, kik leginkább ellenszegülnek, e napokban többen elfogattak. Felhívás az orsz. magyar gazdasági egyesület t. ez. tagjaihoz. Az országos magyar gazdasági egyesület úgynevezett számvevő rendes közgyűlését 1862-ik évi január hó 29-dik napján délelőtti 11 órakor fogja tartani a köztelken. Az egyesület t. ez. tagjai ennélfogva hazafiui tisztelettel felkéretnek , hogy e közgyűlésen az egyesületi ügyek iránti buzgó részvétük tanúsítása végett, minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. E közgyűlést megelőzőleg az igazgató választmány rendes havi ülése 1862. jan. 23-ik napján délutáni 5 órára van kitűzve. Pesten, 1861. dec. 30. Elnöki megbízásból: Morócz István, egyesületi titoknok. Figyelmeztetés az. 1861-ik évre kitűzött selyemtenyésztési jutalomdijak iránt. A selyemtenyés emelése érdekében Ő Felsége által , egymásután következő évekre 2000 o. é. forintokban legkegyelmesebben megajánlott ösztöndijak kiírásával és szétosztásával a f. 1861-ik évre, a nm. m. kir. Helytartó Tanács f. é. április 3-kán 14475 sz. a. kelt leirata értelmében a magyar Gazdasági Egyesület bízatván meg, az egyesületi igazg. választmány f. é. május 4-kén tartott üléséből kapott utasítás folytán szerencsém volt a folyó évre kitűzött selyemtenyésztési jutalmakra a pályázatot s ennek föltételeit köztudomásra juttatni. Miután azonban többi vidékről érült az Egyesület, hogy a selyemtenyésztők köz sokan be nem küldhették kérvényeiket a kitűtt időre, ezennel figyelmeztetik a selyemtenyészközönség , hogy a kitűzött ösztöndakra 1862. január hó végéig mégehet pályázni, de akkorig a pályázók a megkivánt kimutatásokkal kisértbélyegtelen kérvényeiket mélhatlanul siessenek a Magyar Gazdasági Egyesülethez Pestre beküldeni. Ez alkalommal egyszersmind van szencsém a pályázási föltételeket újból emlékezve hozni, u. m. 1) A f. 1861. évre összesen 2000 o., ftnyi pályadijak osztatnak ki, 5, 10, 15, 20, 2,és 50 forintos jutalmakban. 2) Ezen jutalmakért pályázásra első Orbán a kis termesztők vannak hivatva, különösekintettel: a) oly pályázókra, kik kimutatják, hog selyembogaraikat saját termesztésű eperfabelekkel etették; b) oly népiskola-tanitókra, kik a eperfatenyésztés emelése körül dicséretes --3) A ’ —ina-urténik. Nevei nyilvánosan kzépályázóknak e kimutatásokkal felszíti (bélyegtelen) kérvényeiket, mint fenntebbs megjegyeztetett, 1862-ik évi január hó ági ig a magyar Gazdasági Egyesülethez .11 benyujtaniok (Pesten, Üllő után, a közt''1' Pest, 1861. dec. 30. . -isegéhezvan királyi Felség, --^Kegyelmesebb Urunk! Folyó évi kisasszony hó 21-én 11,536 sz. a. kelt, s az országgyűlést eloszlató kir. rendeletéből megértettük, hogy Felséged egy uj országgyűlésnek hat hónap lefolyása alatti összehívását magának fenntartani méltóztatott, mival lesvén tőlünk, hogy midőn a jövőre SÜICÖSZtOSönbcn , most már a Felséged által kilátásba helyzett közelebbi országgyűlés tárgyalására várnak , s melyeknek komoly természete nézetünk szerint, az időszakonkint előtolt európai nemzetközi kérdések megoldási feltételeinél nyugalmasabb tekintetek befogását igényli. . . . , felséged ünnepélyesen m©gigerte; hazánk népei boldogsága tekintetéből szít és zázátony közt hányatott alkotmányunk sajóját a törvényesség biztos révébe visszavezetnidi; kijelentette Felséged, miszerint szándéktól és atyai szivétől távol van, a Szent István koronájához tartozó országoknak a birodalom beolvasztása ; és hogy Magyarország önkományzatát és függetlenségét az 1790-ik évi K0. t. sz. értelmében mind a személyekre, mád a kormányzat rendszere és formája iránt disz elődei példája szerint fenntartani kívánja. Tehát a lefolyt 12 évi absolut rendszer alatt felmerült aggodalmaink borúja el fogna enyészi azon reményben, hogy hazánk fejedelmeink örököse és kedves hazánk között a szeretet s egyetértés új és szilárd kapcsának megalakására hatalmasabb tényezők most se folyhanának be, mint a haza népeinek fejedelmük hát mindenkor tanúsított hűsége, hazájuk iránthű ragaszkodása és szeretete, valamint a törvéy tisztelete iránt azon kiirthatatlan kegyelet, mely annyi megpróbáltatásnak volt már kitéve. Mélyen érezzük, hogy alattvalóiségünk elé hazánk törvényei, jelesen a 1791/1. évi 3. t. sz. minő magas kötelességeket szanak s megragadjuk ez ünnepélyes alkalmat anak kijelentésére, hogy ugyan e szentül megízött kegyeletes érzület lelkesít bennünket mit is, midőn hason alkalommal Felséged alkotmányos szándékában és akaratában romlatlanelkületü népeinek egész ereje nyilvánl, és megínusuland előtte minden olyan törevés, mely a fejedelem és népei ezen akarata egyesülését magasabb állami célok ürügye alatt gátolni megkísértené. Azonban egy gond fekszik lelkükön, melyet elhárítani kötelességünk érzete prancsolja, és Felséged kegyessége bátorít; sóban bizván, mitsem vélünk koczázatni őszinte vallonnai. Az ideiglenesség, h hosszan tart, — Uljük — az állam hárításra nem kevés következményű, mint vyeseknél a költözködő, mely egy leégés kárát és hátrányaival azonos. Az állam-élet viszi törekvéseinek kútfeje épen úgy egyesek alhatalmában,mim a honpolgárok azon tszvétlenségében rejlik, melyre kivételesen a szabályok alkalmazása által kényszeritvék És mivel az örökös Fejedelem iránti maga kötelmek teljesítése polgri, rendeltetésünk szabadságának háboritlan yakorlatában áll: mély hódolattal és alattvalói ajzattal esedezünk F ged kegyes színe előtt, mrtóztassél Ságokban felfüggesztett biottmány zados megyei szerkezet épségei mellett, előbbi hatáskörűibe ii Voltak s nem tae'ad’”' nemű splowwEik, hogy az orsz .gi törvényi 4 fem' szenvedek a --jeitől, és a fentkad -tüneteiben is a jogfolytonvágna hodol; hogy e komoly magártás irányát Felséged atyai szényes fejedelmi vonzalmának töki legalázatosabban esedezünk egy iránt is, méltóztassék a füg-vd fontosságú alkotmA- végeldönté W. ...annaknemávozása alatt gjejili -xosiülnek, újabb szálakatáj, benem időben kívánt mapalemek teljesítésében nem gyülkség melynek a megelőző köti tékk melletti megoldása t; kőén kívül, csak országgá tozk, — váratlan rendkívül orzág nádora és áldoznati ai köegekkel az 1715. évi 8. ez mfven eszközölhető, így a hitélet szálaival öszíbt '/ímolt apát*foflawííl n -v—- ‘ c uu ia endkivüli bizottmányi ülésinkböl. Kövárvidék közönsége Tasnád, dec. 12. — Ujy tu( gyénk főnökéül ezen megyének volt alispánja s országgyűlési később cs. kir. nyug. törvényszél reczenben). Bálint Elek ur szól az ajánlott hivatal általa visszav kotmányos megyei tisztviselőinták lemondásukat, még mindez i iui) hivatalukat. Ugyszinte rendezett tanácscsal városunk tisztikara is, mely mórvá lemondott. Városunk megtart önállóságát továbbra is, vad igazgatásba fog beolvasztat; szinte második életkérdés nyáján aggodalommal várjul ban. A marhadög vidékünket , hanem a szájfájás most igen háknál, minden nagyobb ba marhák nálunk s a vidék többe miatt igen nagyon pusztultak. (vember elején beállt* zöldéinek. Pú keresett, emn. kel. Úgy látsz a fegyvertárt!«.lyeken mutatkoznak csoportos cserjés helyeken. K ü 1 ö n f é 1 * Szepsi-Szent-Györgyröl Írják nak, hogy Háromszék főkirálybir.« k y Dénes, a gr. Mikó Imre ő esének hirére azonnal benyujtá lemor— olvassuk a „Korunkéban— anyos tisztviselők, valamint a váró falusi elöljárók is követni 1 * Gr. Páffy Móricz ő exja a jogászsegélyező egylet fölterjesztő lgait csekély módosítással megerősiteg alakitltatására az engedélyt megadta.