Pesti Napló, 1862. május (13. évfolyam, 3666-3691. szám)

1862-05-04 / 3669. szám

103-3669 13-ik évf folyam. Szerkesztési iroda : Ferencziek tere 7-ik szám, 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fo­gadtatnak el. Kiadó-hivatal: Ferencziek t­erén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési föltételek : Vidékre, postán. Helyben, házhoz hordva, félévre . . . . 10 frt 50 kr. a. é. Évnegyedre ... 5 frt 25 kr. a. é. Vasárnap, május 4.1862. Hirdetmények dija : 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdíj külön 30 ujkr. Magánvita 5 hasábos petit-sor 25 ujkr. Előfizetési felhívás „PESTI NAPLÓ május—júliusi 3 hónapos folyamára. Előfizetési díj 5­­rt 25 kr. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala- PEST, május 3. 1863. Bécsi dolgok. Május 1-je! Nevezetes nap, nemcsak mint a múlt évi első májusi esemény év­napja, hanem azért is, mivel e napra volt „anyagolva“, mint tudjuk, a bécsi lapok által a miniszteri felelősség elvének kinyi­latkoztatása. Menjünk tehát mi is a reichsrathba. Ne ijedjen meg a nyájas olvasó, nem a követi padokon, hanem csak a karzaton fogla­lunk helyet. Kényelmesen elférünk. A jó bécsi nép keveset törődik az efféle dol­gokkal. Úgy látszik, maguk a reichsrath urak sem igen törték magukat, hogy e nagy napon megjelenjenek. Kivált a cseh, lengyel és ruthén reichsrath urak és nem urak ugyan gyéren jelentek meg. A miniszter urak élénken társalognak bal­oldali (mert itt az európai kamarákban divatozó szokás meg van fordítva, — bal­oldalon nem az ellenzékül) párthiveikkel. Csupán Schmerling úr — mert ő az, mint a mi jó barátunktól, az „Österreichische“, tudni­illik a ,Constitutionnelle‘ egyik szer­kesztőjétől, a „Maibescheerung“ czímű czikk írójától tudjuk, — mondjuk, csupán Schmerling úr ül, fáradtan, bágyadtan, roncsoltnak látszó testtel, miniszteri szé­kén, papírokat rendezve. „Nem jár-kel többé a teremben, tréfálkodva, enyelegve. Arczának színe, egész lénye arra mutat, hogy szenvedő állapotban volt s még nem birta magát rendbe szedni.“» . . . Csitt: „Constitutionnelle“ collega! Az ülés kez­dődik. Épen eddig irtuk e czikket, midőn megérkezik — a Pesti Napló, s látjuk, hogy az ülés históriájának előadásában már megelőztetünk. Minden úgy történt, a­mint ott meg van írva. S mikor vége volt az egésznek, örömtől ragyogó arcz­­c­al kiáltott fel a bécsi céliéba, a „Con­stitutionelle“, tudniillik az „Österreichi­­che“ . Istennek hála, tehát a miniszteri felelősség kormányzási maximává emelte­tett Ausztriában! „Most már nyugodtan foghatnak a reichsrath urak a pénzügyi előterjesztések tárgyalásához.“ Vete utána a Neueste Nachrichten egyik szerkesztője, ugyanaz, ki az utóbb nevezett lap pénteki számában, elismerve a miniszteri felelős­ség kijelentésének fontosságát, idején látja, néhány komoly szót intézni az illetőkhöz. „Eddig — úgymond a „N. N.“ — szokása volt a miniszter uraknak és centralista barátai­nak, minden állami cselekménynél, kormányi rendszabálynál, törvénymagyarázatnál, közvetlen Ő Felsége, a császár személyére hivatkozni, s a sérthetlen koronás főt mintegy a momentán kor­mányi programm pajzshordozójául tüntetni föl. Hasztalan figyelmezteté őket a szabadelvű ellen­zék, mennyire alkotmányellenes s a trón tekin­télyét és méltóságát mennyire sértő e folyvást a fejedelem személyes véleményére hivatkozás, a legfelsőbb akarat ezen alávonása a párt­poli­­ka napi ü­zelmébe. Csak a gyönge és valóban nem felelős kormány merészelheti, a fejedelem sérthetlen személyét minden alkalommal kitenni a közvélemény ítéletének, vagyis a legfelsőbb akarat súlyát minden alkalommal a parl­amenti fejlődés mérlegébe vetni. A nagy választási vál­ság, melyen Poroszország ézen keresztül ment, minden kormányt megtaníthat vala, hogy a ko­rona tekintélyét s a fejedelem személyét ne von­ják be az alkotmányos erők küzdelmébe.“ A „Wanderer“ nem igen lelkesült az új „Erlungenschaft“-ért, mivel, úgymond, nem lelkesülhet a politikában a puszta elméletért, s mivel nem tudja általlátni, mily gyakorlati hasznok származhatnak az alkotmányos életre nézve ez uj enged­ményből. Kérdjük — mond továbbá a W. — várjon valamely uj, kézzel fogható jogot nyert-e a népképviselet, a minővel még tegnap nem birt. Nem! Azonban azt hiszi a Wanderer, a kormány a jelen vi­szonyok közt nem is tehetett vala többet, mint a mennyit tett, — t. i. hogy merő abstractiót, általános elvet nyújtott. Ki­emeli ezek után a Wanderer, hogy a mi­niszteri felelősség elve csak természetes eredménye minden alkotmányos elvnek; derez elv alkalmazása attól függ, miként tétethetik lehetővé a közvéleménynek a parlament és sajtó útján megítélni a mi­niszterek eljárását, s attól, hogy minő súlyt helyeznek a közvélemény nyilat­kozatainak irányadó helyeken. „Miként fogunk állani a felelősség elvgyakorlati jelentőségének ezen feltételeire nézve — mond továbbá az idéztük lap — ez iránt még nem mondhatunk ítéletet, a sajtó helyzetét kivéve, mely, bizonyos okoknál fogva bővebben nem tárgyalha­tunk. Lássuk előbb az elmélet gyakor­latba vételét, hogy megítélhessük annak gyakorlati hasznát.“ E gyakorlatba vé­telről azonban még nincs szó. A minisz­terek csak az összes reichsrath irányában lesznek felelősek. S mikor lesz az teljes, azok sem mondhatják meg, a­kik legke­­vésbbé kétkednek azon, hogy csakugyan meglesz. Hogy a Donau Ztung s a többi centra­lista lapok ily scepticus elmélkedésekkel nem zavarják a nagy nap örömét, nem szükség mondanunk. Szerintök a felelősség elvének kimon­dása, biztosítéka az államkormány szi­lárd akaratának , hogy alkotmányosan kíván kormányozni, így a Presse.­­ Az ,Ostdeutsche Postt azonban most már fe­lelősségi törvényt óhajtana. „Erkölcstelen állam­vezetők, úgymond, az erkölcsi fele­lősség által nem hagyják magokat visza­­riasztani!“ „De, válaszolja a Botschafter, az ösz­­monarchia kevéssé consolidált viszonyai közt most nem történhetik több. — A té­nyek és az államjog áthághatlan határo­kat képeznek.“ Paris, apr. 3. 1863. Tisztelt szerkesztő ur! Becses lapjának 73. számában részint öröm­mel, részint különös meglepetéssel olvasom gr. Széchenyi Béla czikkét a magyar borokról. Örömmel, a mennyiben felszólal egy országos középponti borcsarnok felállítása mellett. E ter­vet én már 1859-ben júliusban fejtegetem, s a Borászati Lapokban a kivitelnek némi gyakor­lati vázlatát is adom. Sőt k­ék ez ügyben haza magánosoknak számos leveleket, mint Gyürky Antal urnak is, kit még arra is fölkérék, hogy értekeznék a czikkiró gróffal, miután Gyürky ur róla olyasmit irt, mintha a borügygyel, mint ha­zai gazdászatunk egyik legfontoss­ágával, külö­nösebben szándékoznék foglalkozni. Azóta majd három hosszú év múlt el, időközben megkötte­tett a franczia-angol kereskedelmi szerződés, mi előnyös leendett volna nemzeti gazdászatunkra nézve, habár csak némileg is előkészülve állunk vala diadallal bevonulni az angol tágas piaczra. Én tehát megtevem, mit a távolból megtennem lehetett. Nem kétlem, ha a czikkíró gróf úr csakugyan a vállalat élére álland, a borcsarnok létesülni fog, mi szegény árva hazánknak egykor 20—30 mil­lió forintot jövedelmezhet, s ime, ez azon nagy kilátás, mi miatt czikkét örömmel olvastam. De a­mi benne különösen meglepett, sőt mondhatom bizony roszul esett, az, hogy hitvány borokról beszélvén, épen annak a nevét említi meg, ki főleg csak hazafiságból indíttatva 3—4 év óta egyedül fáradozik borainkat Angolország­ban megismertetni. Érdem vagy nem érdem, mindegy, de az tény , hogy én tömérdek időt, munkát, s nem kevés pénzt fordítok boraink megismertetésére, hogy évenként több havokon át utazgatok Angliában és Scotiában, hogy röp­­irat által és sajtó útján igyekezem az angol kö­zönséget borainkkal megismertetni, mely annak lételéről is alig hallott, hogy minden jelesb vidékről s jelesb borásztól összehasonlítás végett próbamustrákat nagy költséggel hozaték— mind ezt egy szegény száműzött tette, az otthoniaktól teljességgel nem támogatva. De még többet tevék. Az ügy rám nézve nem csak hazafias, tehát szent, de már nevemnél fog­va becsületbeli is lévén, mint az Cobden­s bará­tai nevénél fogva is — kik támogatásukra mél­tattak, mi nélkül soha sem boldogultam volna, ezen okoknál fogva elvül tüzöm ki : mindig a legdrágább, tehát lehető legjobb bort hozatni, miután új czikknél a hitel megállapítása a leg­fontosb. S tudja a czikkíró, mit tevek én, — bár a hontalan soha nem gazdag, ha a bár drágán fizetett bort elég jónak nem találtam. Ügynököm­nek a boreladást eltiltom, inkább veszítsek én, bármi keserves az helyzetemben, semmint szen­vedjen a bor hitele. Íme néhány példa, ha már részletbe kell men­nem, hogy szoktam én cselekedni, ki nem mint kereskedő, hanem mint hazafia fogtam e hazánk gazdagodására Vezető vállalatba. 1858-ban hozattam Párisba 1000 palaczk to­kaji aszúbort, per 3—4 pft, s mivel évenkint forrt, törve az üveget t­zével, viselem a kárt, de nem adok belőle senkinek. 1859 ben Londonba küldtek ugyancsak ilyen aszút 500 palaczkkal, megfizettem a bort, a ho­zatalt, a vámot (3 pft per 6 palaczk), és becsü­letből­­ nem adtam belőle senkinek. 1861-ben rendelt egy glasgowi ház 50 akó drága vörös bort, s én nem találván elég jó­nak, bár írott rendelvénye kezemben volt, a bort önkényt visszavettem, és viselem a kárt. 1861-ben kaptam egy szállítmány tokaji szo­morodni l­akóját per 50 pft, s nem találván jó­nak, eladását betiltám, stb. stb. Ha a czikkíró szíveskedett volna hozzám for­dulni, mire a lefolyt 3 év folytában volt sok al­kalma és lett volna némi indoka, miután a való­ban nagyszerű vállalat­ot érdekelni látszott, té­nyekkel és adatokkal fogtam volna neki szolgál­hatni. Meg fogott volna győződni, hogy nekem a vállalatban azon nem irigylendő sors jutott, az othoniak itt szándékos ott szándéktalan hibáit, s borkezelésünk általános fogyatkozásait, bár ál­dozattal­­ jóvá tenni. Hogy Magyarországból drága árért is nehéz kapni a jó bort, az igaz, de mi ennek oka? az otthoniak hiányos borkezelése. íme, e nagy tér régóta nyitva áll, miért nem foglalta el a czikkíró? Ha méltányos akar lenni, azok­nak beszéljen, kik csinálják a bort, nem a­kik átveszik. Igen, otthon sok, sőt minden a teendő, otthon kell mind szólni, mind tenni, mi innét az otthoni borkezelést jóvá nem tehetjük , sőt t. i. ha az ügybe magasb hazafiui szempont­ból is avatkozunk, épen mi válunk áldozatává, mert ilyesmit ex professo kereskedőtől várni nem lehet, nagy különbség van egy speculans kalmár s egy hazafiu speculativ felfogása s lelki­ismerete közt. Nem kis feladás volt számos és ismételt össze­hasonlítások után — kitalálnom, kiknek vannak honn jól kezelt, testes, zamatos, izre sima és kellemes boraik. Azonban ha nem minden bor­termő vidéken is, de többször sikerült őket föl­fedeznem. Mi Gormant illeti, kivel, azaz a firma vezetőjével a czikkíró nem beszélhetett, mivel akkor folyvást Spanyolországban időzött, Gor­man azt írja nekem a többek közt (jul. 11.1861) Fekete és T. egri borairól: „önnek egri bora igen bámultatik, mint több más vörös bor is.“ Priger Stahl et C. Manchesterből (aug. 12. 1861) „önnek magyar borai nálam és minden barátim­nál átalános tetszést vívtak ki, most látjuk csak mi a tiszta, szűz szőlőnedv, de kell idő, hogy a divat elfogadja.“ Duckworth et Mottram (Man­chesterben) a szegszárdit (a társulattól) elébe teszik a Chateau Laffitte-nak; b. Vay Miklós szamorodniját a legjobb Hautes Lauternestnek. Nem­régiben Páris város degustátorjai elébe ad­ván dr. Sauer sas- és várhegyi budai borát, s be­­vallák, mikép e borokat, ha eredetüket nem mondom, finom burgundinak hitték volna. Íme, ez ítéletek azt bizonyítják, mikép én ki tudtam itt-ott a jó borokat szemelni, és másrész­ről példáit adom annak, hogy ha hiányosakat küldtek, mint ez volt nem egyszer az eset, ben­nem elég büszkeség és hazafias lelkiismeretes­ség vala, magamat feláldozni a czélnak. 1. Még egy jegyzést vagyok kénytelen tenni. Őszintén kimondom, meg nem foghatom a kér­déses czikkbe nevem miként vonathatott be. Ez nem természetes,sem nem logikus, de nem is mél­tányos eljárás. Másoknak, az otthoniaknak hibái alkalmával igen mai a propros engem emleget. Vállalatomra pedig én bizony büszke valok, s ha az sikerül, hazánk kereskedelmének vele oly nagy szolgálatot teszek, melynek öntudata 12 éves száműzetésem szenvedéseit velem csaknem elfeledtette volna. És ime, nem dicséret helyett, mert arra soha sem vágytam, hanem egyszerű biztatás, méltánylás, közremunkálás helyett a sok erőfeszítések, s nem kevés áldozatba került vállalatom csaknem gyanusittatik. Ez az , mi engem a czikkben csodálatosan és kellemetlenül meglepett. Páris, april 2. 1862.*) Szemere Bertalan: A „Sürgönyében ezen nyilatkozat jelent meg: B­é­c­s, május 1 jén. L.­írtam ennek a napokban, hogy centralis­táink táborában milyen jó kedv uralkodik , a jó kedv pedig rendesen élénkíteni szokta az ember­nek képzelődését, s igy nem,csoda, hogy a cent­ralista közlegek oly nagy hajlamot mutatnak a győzelmek előlegezésére. Képzelődésének egy gyönyörű virágszálával tegnap a „Botschafter“ lepte meg olvasóit elbe­szélvén, hogy a helytartó Ö­rmltga, gróf Pálffy, magyarországi körútjáról azon hírt hozá ide Bécsbe, miszerint a közvetlen választások a kir. tanács számára czélhoz fognának vezetni. Már hogy micsoda czélhoz, azt a „Botschafter“ nem mondja; alkalmasint maga sem tudja. Vannak sokan, kik erősen állítják, hogy a „Botschafter“ itteni kormánykörökkel van ösz­­szeköttetésben és az inspirált lapokhoz tartozik. Ezen hiedelmet a „Botschafter“, az én felfogá­som szerint, idézett híre által a legfényesebben c­áfolta meg. Lehetetlen, hogy e lap említett adatát valamelyik értesült körben merítette, mert az értesült körökben tudják, hogy a magyar kor­mányférfiak mint mindenkor, úgy most is, erély­e­­sen visszautasítnának oly eszmét, mely Ő Felsé­gének azon ismételt kijelentésével, hogy a fenn­forgó államjogi kérdéseket a magyar országgyű­léssel való egyezkedés útján kívánja megoldani, homlokegyenest ellenkezik, másrészt pedig csak arra való volna, hogy a hazánkban bár lassan, de mégis csak megnyugvásnak induló kedélye­ket újabban felzaklassa. A „Botschafter csak ak­kor számíthatna efféle hírekkel hitelre, ha egy­úttal határozottan azt is jelenthet­né, hogy azon magyar férfiak, kik most oly szerencsések, ő Felségé­nek tanácsában helyet foglalni, e helyüket elhagyták, vagy attól e­l­­mozdíttattak. Ezen kiegészítés nél­kül, mint alapos tudósítások nyomán mondha­tom — a szóban forgó hirt mindig bát­­ran koholmánynak tekintheti az ol­vasó közönség. Kimutatása azon magyarországi földtehermentesitési köte­lezvényeknek, melyek 1862-dik évi április 29-én és 30 án visszafizetésre kisorsoltalak. (Vége.) Nagyváradi, a) az 1857-ik évi oct. 31-ki sorsolásból. 100 ftos 1039, 1872, 2182, 3397. sz. 1000 ftos 1085, 1174, 1318. b) az 1858-ik évi apr. 30-ki sorsolásból. 100 ftos 1789, 2059, 2415, 3657, 3704, 5010, 5386, 6305. sz. c) az 1858-ik évi oct. 31-ki sorsolásból. 50 ftos 959, 1288. sz. 100 ftos 166, 1205, 2839, 2949, 2792, 5247. szám. 1000 ftos 2125, 3089. sz. 10,000 ftos 699. sz. kisorsolt 6950 fttal. A betűs 137. sz. a 1800 fttal. d) az 1859-ik évi apr. 30­ ki kisorsolásból. 50 ftos 1299. sz. *) E czikk, mint írója értesít minket, még apr. 3 kín küldetett el a P. Napló szerkesztőségéhez, h­atgiro­­zott levélben; azonban kezünkbe nem jutván, csak a másodszori elküldés tette lehetségessé, hogy adhassuk. Ez az oka a válasz ily késő megjelenésé­­nek. Szerk. 100 ftos 19, 163,560,3216, 3545, 3642, 4011, 6449. sz. 10.000 ftos 250. sz. kisorsolt 1050 fttal. e) az 1859-ik évi oct. 31-ki sorsolásból. 50 ftos 1604, 1727. sz. 100 ftos 1021, 1382, 1494, 1871, 1877, 2678, 2808, 4272. sz. 500 ftos 402, 1465. sz. 1000 ftos 1671 sz. 5000 ftos 239, 445. sz. 10.000 ftos 10. sz. f) az 1860-ik évi ápril 30-iki sorsolásból. 50 ftos 1028, 1319, 1837, 1851. sz. 100 ftos 1520, 2838, 2920, 2975, 3479, 3522, 4050, 4103, 4632, 5737, 6210, 6459 sz. 500 ftos 370, 964. sz. 1000 ftos 324, 325, 813, 2369, 2656. sz. 10.000 ftos 383. sz. g) az 1860-ik évi oct. 31-ki sorsolásból. 50 ftos 227, 1137. sz. 100 ftos 277, 1797, 1982, 2165, 2896, 5138, 6051, 6461, 6555, 7311. sz. 500 ftos 331, 339, 641. sz. 1000 ftos 157, 278, 2972, 3116, 3557. sz. 10.000 ftos 800. sz. kisorsolt 3450 fttal. h) az 1861-ik évi april 30-ki­sorsolásból. 50 ftos 12, 322. sz. 100 ftos 1869, 2248, 2639, 2654, 3233, 3350, 3481, 4261, 4402, 5243, 5777, 6413, 6924. sz. 500 ftos 162, 466, 645, 1540. sz. 1000 ftos 132, 912, 1205,1438,1722,2671, 3121, 3709, 3739. sz. 10.000 ftos 353. sz. A betűs 138. sz. 11,180 fttal. Pozsonyi. a) az 1857-ik évi October 31-ki sorsolásból: 50 ftos 629, 819, 2021. sz. 100 ftos 59, 314,930, 1022,1208,2061,2880, 2954, 3438, 3452, 4106, 6500, 6669 sz. 1000 ftos 350, 2347 sz. A betűs 349 sz. 200 fttal. b) az 1858-dik évi april 30 i sorsolásból: 50 ftos 504, 822, 1904, 1906, 2372, 2401 sz. 100 ftos 268, 972, 1295, 1378, 2098, 2288, 3672, 4613, 6570, 6811, 6829, 7817, 8541 sz. 500 ftos 177, 453, 790, 1421, 1591 sz. 1000 ftos 2638, 2013 sz. 10.000 ftos 292 sz. c) az 1858-ik évi october 31-ki sorsolásból: 50 ftos 1298, 2383, 2605 sz. 100 ftos 118, 1531, 4128, 6145, 7312, 9041 szám. 500 ftos 219, 1354 sz. 1000 ftos 3687 sz. d) az 1859-ik évi ápril 30-ki sorsolásból: 50 ftos 340, 1269, 2513 sz. 100 ftos 195, 760, 1306, 2401, 2627, 4218, 8880, 9152, 9396 sz. 1000 ftos 1659, 4605 sz. 6000 ftos 523 sz. e) az 1859-ki évi october 31-ki sorsolásból: 50 ftos 176, 2176 sz. 100 ftos 621, 774, 2252, 3012, 3225, 4757, 5125, 5971, 6002, 7243, 7682, 8655,9375,9902 szám. 500 ftos 474, 1375 sz. 1000 ftos 525 sz. f) az 1860-ik évi april 30-ai sorsolásból: 50 ftos 1983, 2639 sz. 100 ftos 578, 970, 1996, 2706, 4045, 4173, 4650, 5029, 5313, 5708,6127, 6517,8091,8376, 8587, 9161, 9346, 9406, 9526 sz. 500 ftos 1324, 2215, 2222, 2287 sz. 1000 ftos 577, 912, 1920, 2853, 2869, 3803, 5284 sz. 5000 ftos 37 sz. A betűs 68 sz. 400 fttal. g) az 1860-ik évi october 31-ki sorsolásból: 50 ftos 1416, 1661, 1806, 2800 sz. 100 ftos 373, 706, 1067, 1980, 2847, 3078, 3220, 3338, 4240, 4483, 4956, 5103, 5558, 6237, 6483, 6718, 6963, 7082, 7140, 7153, 7264, 7673, 7723, 7808, 8079, 9135, 9388, 9550, 11,107, 11,709 sz. 500 ftos 813, 924, 1579, 1851, 2427, 2455 szám. 1000 ftos 324, 2531, 996, 2888, sz. kisor­solt 900 fttal, továbbá 3160, 4761 sz. A betűs 467 sz. 429 ft. és 528, sz. 5000 fttal. h) az 1851-ik évi april 30-ai sorsolásból. 50 ftos 848, 1101, 1409, 2017, 2336, 2447, 2517, 2681, 2756 sz. 100 ftos 288,596, 726, 806, 1121, 1617, 2640, 3430, 3454, 3595, 4161, 4523, 4633, 4703, 4764, 5087, 5292, 5409, 5502, 5782, 6220, 6291, 6462, 6497, 6938, 7254, 7562, 7660, 7666, 7932, 8253, 8321, 8589, 8622, 8681, 8755, 8800, 9244, 9590, 9708, 9867, 10,116, 10,546, 10,961, 11,520, 11,761, 11,880, 12,168, 12,626, sz. 500 ftos 53, 175, 1136, 1486, 1223, 2223, 2376 sz. 1000 ftos 200, 253, 690, 1595, 1615, 1643, 1709, 1941, 2881, 3129, 3215, 3611, 3787, 383­6, 4139, 4213, 4664, 4818, 5347, 5571 sz. A betűs 404. sz. 440 fttal. Soproni. a) az 1857-ik évi october 31-ki sorsolásból. 100 ftos 6230 sz. 500 ftos 574, 666 sz. 1000 ftos 4963 sz. b) az 1858-dik évi april 30 diki sorolásból. 50 ftos 219 sz. 100 ftos 1558, 5687, 7337, 7362 sz. 500 ftos 360, 418, 635, 1819 sz. 1000 ftos 387, 5791 sz. c) az 1858-dik évi october 31 -diki sorso­lásból. 50 ftos 558, 1642 sz. 100 ftos 1136, 1964, 2397, 2512, 3950, 5176 sz. 500 ftos 1159 sz. 1000 ftos 4480, 4715 sz. d) az 1859-ik évi april 30-ki sorsolásból. 100 ftos 291, 1128, 1996, 3382, 4721, 6641, 8307 sz. * 500 ftos 345 sz. 1000 ftos 4213, 6235 sz. e) az 1859-dik évi october 31-diki sorso­lásból. 100 ftos 786, 2609, 2626, 3954, 5849, 6994, 7167, 8956, 10,054, 10,057 sz. 500 ftos 1527, 2177 sz. 10­00 ftos 2666, 4945, 6002, 6665 sz. 5000 ftos 697 sz. f) az 1860-ik évi ápril 30-ai sorsolásból. 50 ftos 540, 1012, 1221, 1430,­ 1631, 1776 1824 sz. 100 ftos 337, 434, 698, 788, 2415, 3499, 3841, 4186, 4215, 5390, 5672 5697, 5865,5931 8552, 9064, 9600, 9961, 10,188 sz. 500 ftos 561, 1189, 1708, 1767, 2071 sz. 1000 ftos 5555, 6403, 7145 sz. 5000 ftos 447 sz. 10.000 ftos 1210 sz. g) az 1860-dik évi october 31-diki sorso­lásból : 50 ftos 927, 1275, 1607, 1896 sz. 100 ftos 1951, 2232, 3083, 3255, 3550, 4156, 4578, 6069, 6432, 6889, 6982, 7598, 8897, 9379, 10,370 sz. 500 ftos 78, 2188. sz. 1000 ftos 395, 1370, 2177, 2528. sz. 5000 ftos 160. sz. h) az 1861-ik évi ápril 30-ai sorsolásból: 50 ftos 879, 1175, 1231, 1848, 1911 sz. 100 ftos 50, 184, 393, 638, 656, 1526, 1669, 2719, 2985, 2993, 3322, 5279, 5718, 5861, 6155, 6436, 7035, 7173,7218,8004,8168,8464, 8487, 8501, 8540, 8543, 8939, 9059, 9518, 9585, 9636, 9737, 9956,10,177, 10,826 sz. 500 ftos 63, 839, 1128, 1898 sz. 1000 ftos 1522, 1725, 1919, 2080,2530,3131, 3323, 5037, 5424, 5551,6239,6241,6611,6630, 8076, és 8130 sz. kisorsolt 600 fttal. 10.000 ftos 187 sz. A betűs 983. sz. 1000 fttal. Temesvári. a) az 1857-ik évi october 31-ki sorsolásból 100 ftos 621, 1488, 1553, 2232. sz. b) az 1858-ik évi apr. 30-ki sorsolásból: 50 ftos 386. sz. 100 ftos 616, 918, 2971. sz. 500 ftos 73, 452, 466, 601. sz. 1000 ftos 206, 873, 2143. sz. 10.000 ftos 930. sz. c) az 1858 ik évi october 31-ki sorsolásból: 100 ftos 1380, 1494, 1625, 1697, 3117. sz. 500 ftos 370. sz. d) az 1859-ik évi april 30-ki sorsolásból: 50 ftos 389, 738, 768, 892. sz. 100 ftos 596, 715, 1338, 2008, 2337, 2365, 2576, 2687. sz. 500 ftos 419. sz. 1000 ftos 1408. sz. 5000 ftos 303. sz. e) az 1859-ik évi october 31-ki sorsolásból: 100 ftos 851, 945, 2512. sz. 500 ftos 548. sz. f) az 1860 ik évi ápril 30-ki sorsolásból : 50 ftos 404, 614, 832, 930. sz. 100 ftos 506, 937, 1258, 1435, 1513, 1977 2028, 2511, 2752, 2913, 3119. sz. 1000 ftos 1003, 1058, 1854, 1996. sz. 10.000 ftos 854. sz. g) az 1860-ik évi october 31-ki sorsolásból : 50 ftos 428, 923. sz. 100 ftos 661, 824, 2548, 2984, 3595. sz. 500 ftos 764. sz. 1000 ftos 249, 1442, 1610, 2409, 2469. sz. 5000 ftos 72. sz. 10.000 ftos 788. sz. A betűs 275. sz. 7320 fttal. h) az 1861. évi april 30-ai sorsolásból : 50 ftos 342, 536, 825. sz. 100 ftos 236, 272, 311, 525, 668, 1002, 1012, 1276, 1322, 2254, 2517, 2536, 2760, 3018, 3089, 3096, 3430. sz. 500 ftos 255, 294. sz. 1000 ftos 405, 626. 966, 2065,2435, 2934. sz. 5000 ftos 67, 90. sz. 10.000 ftos 846. sz. Ezen kötelezvények tulajdonosai figyelmez­tetnek, hogy a lejárati időponttal, t. i. az illető kisorsolástól számított 6 hónap elteltével a ka­­mathozási jog elenyészett, és hogy azon esetben ha az azokhoz tartozó szelvényekből egyik vagy másik a szabadalmazott ausztriai nemzeti bank által mégis beváltatott volna, a felvett kamatbeli összeg az illető kötelezvénynek készpénzbeli visszafizetésekor a tőkéből fog­ levonatni. Budán, april 30. 1862. A magyarországi földtehermentesitési pénz­alap királyi igazgatóságától. (■iaidarágl e keresked. tudósítás. Pest, május 3-kán. Szép napfényes derült idő. A vízállás változatlan. A szép időjárás kö­vetkeztében a külföldi piaczok üzlete újra lazul. Párisban a liszt apr. 29-kén 1 frankkal szál­lott alább, s 30-káról ugyanonnét a gabnaüzletre nézve nyomott hangulatot jelentenek. A lon­doni táviratok ugyane napról szintén lanyha üzletet jelentenek. Piaczunkon az árak lefelé szállása még nem állapodott meg; a forgalom a búzából tegnap felette csekély volt, az árak csökkenésben. 1800 m. bácskai búza még a jegyzett árakon is alul adatott el. A többi gabna­­nemüekben pangás. A gabnaüzletre nézve élénkséget csak a mar­sé i 11 e­­ piacz mutat fel a külföldi nevezetesebb gabna piezok körül. Ott a kelendőség élénk, s a készletek gyorsan fogynak. Ápril 26-dikán ott 14,600 eh. levantei búza adatott el. A Pesten május 1-jén tartatott heti marhavá­sár alkalmakor volt 668 ökör, párja 136—370 ftig, 78 tehén, párja 120—185 ftig, 89 borjaste­­hén db 65—165 ft, 461 db borjú, p. 22—38 ftig, 815 db bárány 3 ft 60 kr — 8 ft, 2000 db sertés 30—33 ki’ fontja, szalonna 36—38 ft, zsir 40—­ 44 ft, mázsája a marhahúsnak 24—27 forintig. Uj -Becse, april 30. Az egész hó folytán nem volt hosszabb ideig tartó esőnk, pedig nagy szüksége lett volna reá a fejlődésben, s csírázás­ban levő tenyészetnek. A vetések általában nem mutatnak életzöld színt; az ősziek egyformátla­­nok, s a tavasziak nem keltek még ki jól. A rep­­czevetések közül azok, a­melyeket ki nem szán­tottak, most virágoznak, de kedvező aratással ezek sem kecsegtetnek. A gabnaüzlet nálunk tel­jesen pang. Első rendű búzát 4 frtért keresnek, de a termesztők magasabb árt kívánván, vétel nem történik. A vízállás apad.

Next