Pesti Napló, 1862. július (13. évfolyam, 3715-3741. szám)
1862-07-19 / 3731. szám
Végre jelentem alázatosan, hogy Ákoson, Szathmár vármegye határán, egy gyönyörű kéttornyú román stylban épült templom létezik három hajóval, és hogy ezen igen érdekes műemlék nagyban hasonlít azon templomhoz, mely romjaiban is hazánknak első építészeti jelességei közé méltón tartozik, értem a Budához közel fekvő zsámbéki templom romjait. — Ki minden tisztelettel maradok Szathmártt, julius 8 -án, 1862, a nagytek. Akadémia kész, alázatos szolgája Haas Mihály m. k. szathmári püspök.“ Ő méltósága ezúttal, mint a hazai tudományosság áldozatkész barátja mutatta be magát a magyar közönségnek, s követendő példát adott az ország többi egyháznagyjainak hazai műemlékeink, egyházi építészeti kincseink ismertetését, úgyszólván a homályból kiragadását illetőleg. Bár a magyar akadémia minél több ily hazai tudományos tekintetből egyiránt nagybecsű küldeményt kapna az ország többi vidékeiről is, a mi a szép példa után, hiszszük, hogy el sem is maradand. * Beregh vármegye Darócz helységében f. hó 9-kén a ref. templom és paplak, s azonkívül 90 ház leégett. A különben sem tehetős lakosságra nézve a kár annál nyomasztóbb, mivel alig volt 5—6 ház biztosítva, s mivel valószínűleg a már behordott termények is porrá égtek. * Lipcsében júl. 14-kén 11 egyént ítéltek el, akik osztrák bankókat gyártottak. A tárgyaláskor megjegyeztetett, miszerint a köznép azon naiv véleményben van, hogy osztrák bankjegyeket utángyártani nem bűn, de máskép van ez a többi szövetséges állam pénzjegyeivel. * A kivándorlások Belgrádból Zimonyba még mindig tartanak, s nem túlzás, ha belgrádi levelezők állítják, hogy e város lakosságának két harmadrésze menekült. A legtöbb rész Zimony- és Pancsovára menekült, hol az ottani lakosság által a kitelhetőleg segélyeztetnek. A kivándorlottak többnyire németek és zsidók. A török császári biztos a szegényebbek segélyzésére 200 db aranyat küldött Zimony- és Pancsovára. * Csikszékből írják, miszerint rendelet érkezett, hogy a székelyföldi falvak szélein álló helymutató oszlopokra újabb időben festett magyar czimert le kell törölni. Az illető községek tehát a székely czimert (turul, nap és félhold) tűznek ki. (K—nk) * Dr. G i s k ra, a bécsi Reichsrath híres tagja, tegnapelőtt fővárosunkba érkezett, de tegnap este már újra visszatörekedett Bécsbe. * Veszprém vármegye Lovász-Patona nevű mezővároskájában a keleti marhavész kiütött. * A Pannónia magyar viszontbiztosító intézet részvényesei figyelmesekké tétetnek, az intézet hivatali helyiségén (ártér 4. sz. 2. emelet), ma az az szombaton délelőtt 10 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésre. * Sziszeken a herczegowinai fölkelők segélyére 160 frtot gyűjtöttek. * A marmaros-szigeti legközelebbi nagy égés 99 házat hamvasztott el annyi melléképítménynyel, hogy a leégett összes épületek száma körülbelül 400-ra, s a kár legalább is 200,000 ftra tehető. * Megjelent és beküldetett a „Felvidéki magyar közlöny“ vegyes tartalmú hetilapnak, s a nógrádi gazdasági egylet közlönyének mutatványszáma Szerkesztője Jeszenszki Danó. Munkatársai Madách Imre, Szontagh Pál, Tallián Gyula stb. Tartalma elég ügyesen és változatosan van összeállítva. Előfizetési ára egész évre 6, félévre 3 ft, negyedévre 1 ft 50 kr. Beküldendő Balassa Gyarmathra, a szerkesztő-kiadóhoz. * Ma délután a felső Dunasoron épülő Sebastiáni-féle ház első emeletéről egy 36 éves napszámos szerencsétlenül leesett, s azonnal halva maradt. * Damady Győző figyelmezteti a közönséget, hogy költeményeinek utolsó éve is ki van már szedve, s a kötet jul., végére megjelenend. Kik tehát lírni óhajtják, ne késsenek az előfizetések beküldésével (fűzött példány 1 ft 50 kr, kötött 2 ft 50 kr), valamint mindazon gyűjtőket, kik a náluk levő előfizetési összegeket még be nem küldötték, fölkéri, hogy ezt megtenni mihamarább szíveskedjenek. Az összegek Heckenast kiadóhivatalához intézendők. * Petőfinek prózai művei, melyek a forradalom előtti hírlapokban szétszórva közöltettek , nem sokára Gyulai Pál által összegyűjtve és előszóval ellátva meg fognak jelenni. Örömhír a hallhatatlan költő tisztelőinek. *Kolosy István, huszártiszt, ki 1838-tól 1849-ig a nádor-huszárezrednél szolgált, s azóta bujdosásban tölte napjait : legfelsőbb engedély folytán hazájába visszatérhetést nyert, s szülőföldére Nagy-Körösre már mégis érkezett. * Margó Tivadar, eddig Kolozsvárit állattani professor, a pesti egyetem tanárává nevezteti ki. * A disponibilis cs. hivatalnokok számára a kegyelmi idő legújabban ismét december hó végéig hosszabbittatott meg. * Szegeden egy kovács oly gépet talált fel, amelynek segélyével két ember egy óra alatt 1800 zsindelyt (fát vagy cserepet?) képes készíteni. Szabadalmat kért reá. * A magyar tud. akadémia által kiadott „Magyar történelmi emlékek“ VIII. és IX. kötete megjelent. Tartalmát Árpádkori okmányok képezik 1261 től 1290-ig. * Zágrábból írják jul. 13-káról, hogy Zsastarnikovics ezredes egy Károlyváros körében tartott hadgyakorlat alkalmával megsebesittetett. * A békésmegyei gazdasági egyesület részéről figyelmeztetnek az egyesületi tagok, s kiket az ügy érdekel, hogy e f. é. sept. elején Orosházán, a szarvasi és orosházi, sept. közepén Gyulán a csabai és gyulai, végre sept. végén K.-Ladányban a békési és sárréti járás részére szántásverseny cselédjutalmazással összekötve fog rendeztetni. Továbbá f. évi oct. 12— 13-án Szarvason átalános terménykiállitás leend. Mindezekről a részletes programm jó előre fog az egyleti tagoknak megküldetni. Csíkán jul. 15. 1862. Kemény Mihály, titkár. * A Széchenyi- hegyen olyan helyiséget építenek, amely az adandó alkalmak szerint színházul, táncteremül, Paprika Jancsi-bódéul stb fog szolgálni az „erdei”múzsákénak. * Lonovits H. Kornélia assz. augusztus elején előkelőbb vidéki színpadainkon fog vendégszerepelni, — nevezetesen Debreczenben , Kolozsvárott s talán Kassán is. «—v * Megjelent a Vachott Sándorné szerkesztette „Szünórák“ 5-ik füzete Eötvös Józsi arczképével. Tartalma: Egy kis történet (az életből.) Emléklapra. (Fiatal leánynak). A természetből. (Az alpesi hegyregio. Tschudi után). Egy angol írónő gondolatai a világ hölgyeiről. Az ünnepszentségtelenités. (Beszély). Keletről. (Bestuscheff után). A Louvre. Vázlatok a női életből. III. Az özvegy és fia. (Washington Irwing után). Egyes gondolatok b. Eötvös Józseftől. J * Mohácsról f. hó 13-kán kelt következő sorok fölvételére szólíttatunk fel a magyar gözhajózási vállalat ügyében: Még nem nagy ideje, hogy a Duna szabaddá lett. A száz hajóval rendelkező szabadalmazott gözhajózási társaságnak, ha valaki mondotta volna, hogy rövid idő alatt vereséget fog szenvedni, szembe nevette volna. Nem tehette föl, hogy egyes ember vele versenyezhessen, hacsak saját vagyonát bizonyos veszélynek kitenni nem akarta, főleg miután a kormány a szabadalom lejártával az illető társaságot 8 százlékkal biztosította. Hogy tehát mindjárt keletkezében nyomást gyakoroljon, az árakat tetemesen leszállítá, de csak ott, hol versenytársa vele pályázott. A közönség azonban az új vállatot felkarolta, átlátván, hogy ennek fennállása az ő előnye is egyszersmind. Ezen pártolással a magyar gőzhajózás mohácsi állomása nem dicsekedhetik, pedig erre az egész Duna mentében legkiválóbb gond fordittatik. S még e csekély elismerést is kancsal szemmel nézi a szabadalmazott társaság s mindent elkövet ennek hátrányára, így a vaspályán jöttekét csupa előzékenységből (!) az ő ügynökségéhez menni kéri jegyváltás végett. Továbbá folyó hó 6kán a Luczenbacherék hajója tiz perczcel későbben érkezett az övéknél s minthogy Pécsig ők a vaspálya tulajdonosai, csupa lovagiasságból ezek utasait ott hagyták, kiket azután a derék vállalkozók saját költségükön szállíttattak haza. De az ő hajójokra, elkéséskor, hat óra hosszat is várnak, s ezt hirdetményökre rá is nyomatták. Ennek orvoslása végett, minthogy már másodszor történik, a város fölér a m. n. helytartósághoz. Egyébiránt hiszszük, hogy Baranya megye közönségének azon része, mely eddig egykedvüleg nézte ez áldozattal egybekötött hazai vállalatot, jövőben nagyobb figyelmet és pártolást tanúsít s ezzel fennállhatását biztosítja. A S r A-f nevű merész kalandort fogtak el közelebb, kiről egyik divatlap azt írja, hogy Kőbányában egy csinos fiatal nővel lakót bérelt, sertéskereskedőnek adta ki magát s a szintén bérbe vett és viszont bérbe adott ólakban levő sertéseket sajátjának vallván, biztosítékok mellett több rendbeli személyzetet fogadott fel, és így különféle csalási utakon sikerült 12.000 frtot felszednie. A múlt napok egyikén azonban mind az illető, mind a vele lakott nő eltűntek, levelet hagyván hátra, hogy Szolnokhoz közel, **- számú őrháznál, agyonlövik magukat. Táviratoztak utána, s a férfit még élve, de a nőt már vérében halva találták meg. Vallomása szerint megegyezés szerint egymásra lőttek, de a nő roszul czélozván, nem talált. Nagy gyanú van, hogy a nőnek adott pisztoly nem volt megtöltve, s így a kalandor bűntényei legközelebbi tanújától akart megszabadulni. Hogy nem mindennapi gonosztevővel lesz a büntetőszéknek dolga, az is tanúsítja, hogy első vallatáskor a vizsgáló bírónak rohant, kit megvasalt ökleivel akart leütni. — Pesti főreáltanoda. (V-ik közlés.) Emelkedett lélekkel teszem ezen újabb jelentésemet a t. közönséghez. a) A Scitovszky-alapitvány érdekében jelentékeny lépés történt a ns. városi tanács részéről, midőn tiszteletteljes kérelmem folytán a reáltanoda javára hagyományozott Staffenberger Alajos-féle 500 ftnyi összeget junius 27-én kelt 13584 sz. végzésével a Scitovszky-alapitványhoz csatolni méltóztatott. Azonkívül az V-dik reálosztály részéről ismét 2 ft, a III. oszt. részéről 1 ft 80 kr, Lampel Róbert úrtól pedig 10 ft adomány érkezett be, úgy hogy most az összes töke 1380 ft 50 kr, 1 huszas és együttos. ( b) A könyvtárt következő adományok gyarapították : Dr. Tóth Sándor 1, Madarász Ede ur 2 (és 1 kötet ábrák), Engel és Mandello urak 4, Pfeiffer Nándor ur 44, Kálmán Benő ur II (s 1 régi atlasz), Greguss Ágost ur saját munkáiból 6, Fábry János IV-ik oszt. tanuló 5, Dr. Kuderka István 1, Asbóth Lajos ur 1, Hollán Ernő ur saját munkáiból 1 kötettel gazdagíták könyvtárunkat. E könyvek közt magyar, latin és német munkák is foglaltatnak. Ide tudván különböző testületektől (m. udv. kanczellária, pestvárosi tanács, különböző iparkamrák) részéről érkezett 10 kötetet s alulírt részéről adott 6 kötetet, a könyvtár részére felajánlott könyvek száma 262 darab. Hazánk jeles tudósai, könyvárusok és nyomdászok, valamint egyéb jótevők részéről nyilatkozó ezen hazafias részvétért legyen szabad intézetünk nevében a legmelegebb hálát nyilvánítanom. Pesten julius 17-én 1862. Ney Ferencz, igazgató. * Napoleon császár Victor Emanuel ő felsége leánya, Piacgné részére pompás ékszert küld nászajándékul. * Egy bordeauxi hajóskapitány nem rég az afrikai partokról egy növényt hozott magával, melynek neve még titok. Vegytani után, mint mondják, abból egy oly szövet kerül, mely a gyapotot tökéletesen pótolja. Az ebből szőtt egypár darab ma közelebb a császárnak is be jön mutatva. Sima, finom tartósabb, mint a gyapot s 50—60 pettel olcsóbb. E növény Afrikában, valamint éjszak és és dél- Amerikában gyakran található és termesztésére Algeria igen alkalmas. — Telegrafi tudósitás a bécsi börzéről jul. 18. 5*/o metalliques 70.80. Nemzeti kölcsön 82.5. Bankrészvény 800. Hitelintézet 212.80. Londoni váltók 126.40. Arany 6.5. NEMZETI SZÍNHÁZ. Julius 19-re van kitűzve: „Rigoletto.“ Opera 4 felv. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Jul. 19 re van kitűzve: „Falusi lakodalom.“ Népszínmű, dalokkal és tánczcal. Politikai események. FRANCZIAORSZÁG. Az orosz franczia s porosz koronás fők összejöveteléről a külföldi lapok nagy része hoz különböző tudósításokat. A „National Zeitung“ szerint az eszme Budbergtől származott. Tudjuk, hogy ezen orosz diplomatának kedvencz eszméi közé tartozik az 1856-i párisi békekötés Törökországra vonatkozó állapitmányainak megváltoztatása, s hogy e kedvencz eszméjét — melyet mellesleg mondva az orosz kormány sem tagad meg — most keresztül nem vihette. Olaszországnak Oroszország részéről történt elismertetése alkalmával kijelentette volna, hogy ezen elismerés Napóleon császárra való tekintettel, s viszonszolgálat fejében — a titre de revanche — történt meg, mire a majd létesülő fejedelmi összejövetel kedvező alkalmat fog nyújtani. A szövetség-combinatiokból Olaszország sem maradt ki, amennyiben az új királyság is felvétetnék a szövetségbe. Az összejövetel helyéül, mint az idéztük német lap írta, leginkább szeretnének valamely német fürdőhelyiséget választani. A német lapok Brüh 1t emlegetik ugyan Köln mellett, de a franczia sajtó véleménye inkább Badenhez hajlik. A „Patrie“ registrálván a szétváló föltevéseket, azt hiszi, hogy az összejövetel magán természete folytán Baden fog a szerencsében részesülni. A havannai lapok részleteket közölnek a mexicói közhangulatot illetőleg. Ezen lapok szerint, mint a Patrie értesít, a legközelebb Cubába érkezett mexikói tábornokoknak eszükbe sem jutott a Marquez és Almonte tábornokok által kitűzött zászlót odahagyni. Ezen állítás igazolására szolgál azon körülmény, hogy nemcsak Marquez 2500 embere, de Zufla éss Cobos tábornokok 2000 főre rugó hadcsapata is egyesült a francziákkal. Cobos jelenleg Saint-Thomasban tartózkodik Santa- Anna tábornokkal egyetemben, Zuloaga tábornok pedig Havannában várja az események fordulatát, hogy bizonyos határozatra tökéllje el magát. A veracruzi tengerentúli postagözös szintén megérkezett 15-én Saint-Nazaireba. Az általa hozott sürgönyök tartalmát még 16-án nem tudták Párisban, de a „Patrie“ jóhiszeműleg bizvást mer annyit állítani, hogy a postagözös elindulásakor Mexicóból június 15-én a mexikói ügyek állapota kielégítő volt, s a Vera Cruzból máj. 25-től kelt magánlevelek szerint az orizabai vonalon a szabad közlekedés helyreállíttatván, az e tárgyban terjesztett amerikai hírek irányhazugságoknak bizonyulnának be. A franczia kormány kijelentett mexikói politikájához híven folyvást téteti a segélykészületeket. A félhivatalos lapok szerint a „Montezuma“ gőzös 14-én megérkezett Brestből Cherbourgba, honnan a 86. sorezred egy részét szállítandja Mexicóba. Ezt mind tudják ugyan Párisban, de a közfeszültség meg sem akar szűnni, mint arról a „Nat. Zig“ tudósítója értesít. A már eddig elküldött csapatok September hó előtt alig érkeznek meg, s a franczia mexikói hadsereg csak October hóban kezdheti meg a támadó hadi lépéseket. Fore ytrik e tárgyban a 16 án Fontainebleauban tartott hadi tanácskozás alkalmával megkapta volna a végutasításokat,s e hó 20—25. hajóra is száll. „Moselle“ gőzös, élelemszerekkel megrakodva,már elindult Toulonba, onnan haladéktalanul Orizabába indulandó. Más két kereskedelmi hajó is követi, melyek a kormány által kibérelve,bort s szeszes italokat szállítanak a mexikói hadsereg számára. Látjuk az idézett hírekből, hogy a saint nazairei posta köztudomásra jutása után a mexikói ügyeket illetőleg igen meddő lesz a sajtó , s legfeljebb az egymásután szállítandó segélyhajók neveit s a szállított ezredeket registrálja majd, ha ugyan a Corvin féle szerződés érvényre jutása netalán nem fog nem várt nagy dimensiót kölcsönözni az akkor már bonyolultabb mexikói kérdésnek. — A félhivatalos lapok hozván a richmondi csatára s az északiak visszanyomatására vonatkozó távirati tudósítást — sejtetik, hogy a mediatió kérdésének egy újabb érvét nyerték meg. A „Patrie“ ájtatos arcet csinál, s sajnálkozik az ontott vér felett. A „Const.“ atokus büszkeséggel jegyzi me, „hogy érzelmei ugyanazok voltak az előbb megvert, mint minek a most már győző dél iránt.“ A „Const.“ nem veszi észre, hogy eme félhivatalos büszkeségben — nagy adag káröröm rejlik, melyet annál kevésbé bír elpalástolni, mivel a múlt ízben Lincoln azon kijelentésére, hogy az északamerikai kormány a mexikói expeditionális hadsereg felezett mérvű szaporítását az ellenszenv egy nemének veszi — a „Const.“ ciórusban a többi franczia félhivatalos közlönyökkel, rá kezdték a „mediatio“ nótáját. Úgy látszik, hogy maga a franczia kormány sem áll legbarátságosabb lábon az északamerikai államokkal, s innen magyarázható a félhivatalos lapok, ha kissé korai, de minden esetre figyelmeztető acsarkodása. — A „Patrie“ írja, hogy az orosz hajóraj a nyár vége felé meg fogja látogatni a középtenger s az adriai szoros főkikötőit, mely alkalommal fényes ünnepélyek fognak tiszteletére rendeztetni. — Az „Opin. Nat.“ azt írja, hogy három kis háborút kell most Francziaországnak folytatni. Az egyik természetesen a mexikói. Hogy az „Opin. Nat.“ oly kicsinek veszi a mexikói hadjáratot, talán azon okból származik, mert eddig kevés dicsőséget hárított a franczia nemzetre. A másik harcrot Chinában a „tai-pingekkel“ kell folytatni, mialatt a harmadik harertéri borostyán az annami királyság területén kínálkozik a franczia hadfiaknak. Ezen utolsó úgy látszik vége felé közelget. S a l g o n i levelek után írják a franczia lapok, hogy T u - D u c, annami király, egy belső forradalom veszélyes eshetősége által sarokba szorítva, békeajánlatokat tett Francziaországnak. Bonard admirálhoz egy sajátkezű levelet intézvén, Jouraneba egy annami országnagyokból alakult követséget küldött, kik e kikötőből Sangaiba mentek. Bonard admirál alkudozásba bocsátkozás előtt 100,000 frank havi illeték fizetésének kötelezettségét tűzte ki feltételül, mely feltételbe a békeküldöttség nemcsak hogy beleegyezett, de az első havi 100,000 frank illetőségét le is fizette a gyarmati közpénztárba. T u - Du c e felsége tehát barátságba lép III. Napóleonnal. OLASZORSZÁG. A milánói „Pangolo“nak írják Turinból, júl. 13-ról: „Valótlan állítás, mintha az olasz királyság elismerése fejében az orosz kormány azt kívánta volna, hogy bizonyos esetekben orosz hajóssereg állomásozhassék egyik olaszországi kikötőben. Hiteles forrásból állíthatom, hogy e kérdés soha elő sem fordult, valamint nem több, ehhez hasonlók. Bizonyítni fogják ezt világosan azon okmányok, melyek az elismerés tárgyában a ház asztalára fognak tétetni. „Ellenben tudom, hogy az e tárgyban folyt alkudozások közben lehetségesen, Francziaország közbenjárásával, örvendetes közeledést eszközleni az olasz, franczia és orosz politika közt, az olasz ügyekre nézve. Ezen közeledés a római kérdés megoldását a legegyenesebb útra vezeti. „Francziaország [nem kevéssé működött közre ez eredmény elérésében, midőn kimutatá az orosz kormánynak, mily nagy javulás történt oly rövid idő alatt Olaszország belügyeiben, figyelmeztető Victor Emanuel és a királyi herczeg lelkesedett fogadtatására a déli tartományokban, a sorozás örvendetes sikerére, s más, közelebbről bevitt újítások eredményére. „Végül biztosíthatom önt, az orosz kabinet azon meggyőződésre jutott, hogy Olaszország teljes kibékítése abban találja megoldását, ha Rómát, mint fővárosát, bírhatja. „Néhány nap alatt, remélem, tények fogják bizonyítni szavaim igazságát.“ Ellenben a clericális párt külföldön — mert Magyarországon ilyennek értelme sincs — azzal kétségteti magát még mindig, hogy Oroszország feltételeket szabott az elismerés fejében, s különösen kikötötte, hogy Rómáról mondjon le Olaszország. — Mint Turinból 14-éről írják, Garibaldi Girgentibe érkezett (Sicilia déli részén.) — Garibaldi azon palermói beszéde, melyet ő junius 30-ikán tartott, s melyet a „Pesti Napló“ épen ma egy heti számában közlünk, nem jutott köztudomásra se Turinban, sem pedig Párisban, míg jul. 14-ikén az olasz képviselőházban interpellatio tárgya nem lett. A párisi telegráf-hivatal nem látta jónak a beszédet közleni, vagy legalább nem azon részeit, melyek Napoleon ellen valának intézve. Hétfőn, júl. 14-ikén táviratozzék , hogy Turinban lefoglalták mindazon lapot, mely Garibaldi beszédét közölte (s ily későn közölte). Továbbá a palermói franczia consul óvást tőn e beszéd ellen. Az olasz képviselőház 14-ei ülésében Alfieri interpellálta a minisztériumot Garibaldinak Palermoban tartott beszéde miatt. Támogatta őt Boggio is. Ez utóbbi óvást tön. Szerinte sekinek sincs joga úgy beszélnie, mint Garibaldi beszélt egy, az olasz királylyal szövetséges császárról. Kérdi Ratazzitól, van-e közte és Garibaldi közt egyetértés e tárgyban. Annyi bizonyos, hogy a kormány egy hivatalnoka (a palermoi praefect) jelen volt e beszéd tartása alkalmával. Crispi védni iparkodott Garibaldit. Ra tazzi nagy sajnálatát fejezte ki Garibaldinak a franczia császárra nézve sértő szavain. Nagy elismerését s háláját fejezé ki Napoleon császár iránt. A palermói praefecthez felszólítás ment, adjon fölvilágosítást magaviseletéért. Garibaldi Siciliába mentese a kormány tudtán kívül történt. A miniszter nagy szilárdsággal mondá ki, hogy gondoskodni fog oly tények meggátlásáról, melyek veszélyeztetnék az állam biztosságát. A miniszterelnök beszéde nagy tetszéssel fogadtatott. Egy másik sürgöny szerint a palermói praefect beadta lemondását. Távirati Jelentések — Milano, jul. 17. A mai „Perseveranza“ irja : „Tegnap este csoportosulat alakult fáklyákkal és lámpákkal ellátott egyénekből, mint ’hiszik, azon nézetben, hogy a del Monte Napóleoné után, a hol a franczia consulsági épület van, haladván, igy kiabáljanak: Éljen Garibaldi ! Ki a francziákkal Rómából! — Azonban a menet a nevezett utcza végét egy század nemzetőr által elállva találván, be nem hatolhatott; mindazáltal egy óra hosszat ott várakozott, mi alatt a tolongás mindinkább növekedett. Erre egy század lovas jelent meg, a mely örömzajjal főfogadtaték, — a tömeg azonnal szétoszlott, s a fáklyások a Porta Garibaldihoz mentek. Ez eseménynek nem voltak további következményei. — Athene, jul. 12. Bizottmány neveztetett ki uj község- és választó-törvény kidolgozására. — Konstantinápoly, jul. 12. A becsületrend jelvényei tegnapelőtt adattak át ünnepélyesen a szultánnak. — Monire sultana, Ilhami basa özvegye, meghalt. Philippipolisnál egy amerikai missionariust a rablók meggyilkoltak, Sucanikaleból jelentik jun. 20-káról, hogy egy 4000 főnyi orosz hadoszlop a Deknako mezején a hegylakók által felkonczoltatott. Esti posta. — Garibaldi ismét kikelt a franczia császár ellen. Terminiben és Cefaluban mondott szavai az „Unita Italia“ szerint itt következnek : „Az orosz elismerés kettős szégyen Olaszországra nézve. Egy az, hogy Bonaparte eszközölte ki. Ezen vérrel mocskolt ember, a párisi nép leöldöztetője, ki mai nap déli Olaszországban a rablóságot fenntartja, megalapitá protectorátusát Olaszország felett. Más az, hogy ezen elismerés gyáva engedékenység árán vásároltatott meg, t. i. a lengyel iskola föloszlatásával, s ezért kényszeríti ama nemeslelkű ifjakat, hogy Olaszországot elhagyják, hol menedéket találtak.“ — Lavaletteur, a Rómában levő franczia követ, hir szerint, elbocsáttatását fogja kérni azon esetre, ha a császártól oly utasításokat nem kap, melyek erélyes föllépést engednek meg a római ügyben. A követ Vichybe utazik, a császárral értekezendő. Mondják, Napóleon csak az orosz és porosz elismerést akarta bevárni, hogy ez ügyben határozottabb lépést tegyen. — A „Patrie“ írja, hogy az orosz hajóhad a nyár végén meglátogatja a nevezetesebb olasz kikötőket. Nagy ünnepélylyel akarják fogadni az olaszok. — Az „Indep.“ párisi levelezője szerint a capuai lg ifjú fia Victor Emánuel szolgálatába fog állani. — A franczia-orosz barátság s a „Patrie“ közleményében érintett teljes egyetértés, mely további folyamában szövetségre vezet, erős bors az angol lapok orra alá. Az „Observer“ Németország a Kelet érdekében kezdi a színlelt lamentatiót; a „Daily News“ dementirozni akarja a „Patrie“ -czikket, s nem akar az egész oroszfranczia szövetségről semmit sem hallani. Azt hiszi, a „D. News“, hogy a szövetség veszélyessé válnék, ha Törökország ellen a megtámadó szerepét öltené magára. Olaszország ügyében való egyetértésekre azt jegyti meg, hogy nem annyira az olasz egységet s belmegszilárdulást óhajtja a két nagyhatalom, mint inkább Olaszország fölhasználását önczéljaikra. Az osztrák császár a „Breslauer Zeitung“ szerint a würtembergi királyhoz sajátkezű iratot intézett, melyben reményét fejezi ki, hogy bajorországi útjában lesz alkalma Ausztria„sokszor és gyakran megpróbált“ szövetségesét , vagy Stuttgartban, vagy valamely más helyen, melyet ő maga kijelölni jobbnak lát, személyesen üdvözölhetni. — Frankfurt diplomatiai köreiben mint bizonyost vélik tudni, hogy Ausztria magatartása a német-franczia keresk.szerződés irányában, a berlini udvarra oly mélyen hatott, hogy az olasz királyság elismerését, melyre egyébiránt már az „azonos jegyzék“ alkalmával el volt készülve, elvégre hivatalosan kijelentette. — Azon tegnapi tudósítás, hogy Poroszország mihelyt a kamarák a franczia keresk.szerződést jóváhagyták , azt azonnal aláírja : ma bővebb megerősítést nyer ; azon hozzáadással, hogy nyitva marad ugyan a jegyzőkönyv azon német államok számára, melyek az említett szerződést még alá nem írták , de későbben semmi engedmények nem léteznek; míg ellenben most, ha délnémetországi részről zonnal kijelentették, hogy a francza keresk. szerződéshez hozzá állanak. Poroszország hajlandó, a déli német államok által élénken óhajtott bor átkelési adó elejtését, mely a vámegyletnek évenkint 160,000 tallért hozott be — jóváhagyni. — Azon hír szárnyal, hogy a hesseni választófejedelem Teplitzből visszatetszését jelentette ki új minisztereinek több szabadelvű rendszabályaira nézve. A boroszlói újság berlini levezre megjegyzi: „ez az ember már ismét elegendőleg távol hiszi magát a porosz szuronyoktól.“ — Szerbia fejedelme, amint a kölni lap bécsi levelezője hallja, azon szándékkal van, hogy a déli szlávok protektorának kiáltassa ki magát. §Feleles szerkesztő : B. Kemény Zsigmond. Államadósság. Ár *°*L" Sorsjegyek. ár,_ 121LÍI Vasutak. A Tiszavidéki vaspályán. Gőzhajózás Gabonaárak 5°/,, osztrák érték .... 65 .5 ~ Hitelintézeti 100 frt . 130 6O 130 70 - Czegléd—Debreczen—MiskolcZ—Kassa. a Dunán, a pesti piaczon julius 17-én. 5/„ Metalliques...................... 70 80 70 90 Gőzhajozási 100 „ . 94 50 95 -- VaSUti menetek a délkeleti vaspályán. Czegléd. Ind. 9 óra 27 perez reggel. Lefelé: _________________________________ */■/• • • • • 62 50 62 7^ Eszterhazy herczeg 0 » Bécs—Temesvár. Szolnok. Ind. 10 óra 27 perez reggel. Linz—Bécs: naponkint 7 órak. regg. Alsó-ausztriai mérő Sulya,as't lea9 ^ “emZetlk0lor ‘ ‘ ' ’ 1^3 25 194 25 PálfFy ” 40 " 38 10 38 35 Becsbel- Elindulás 7 óra 45 perez reg. 8 óra este. P.Ladány. Ind. 1 óra 26 perez délután. Bécs—Pest: naponkint 6'/2 ór. regg. ' • , font -1-----L. 80rsJegyek • • • ■ ar £4 J? £,á ffy " " * « is q-j in Érsekújvár. Elindulás 1 ó. 20 p. d. u. 1 ó. 48 p. éjj. Debreczen. Ind. 3 óra délután. Pest—Konstantinápoly . szerdán 6 szerint szerint ár o. é. * • • • ' 7 sn Clary _ „ 40 „ • “• 2* 17 Pest. Érkezés 5 óra 37 p. d. u. 5 óra 27 p. reggel. Tokaj. Ind. 5 óra 25 percz délután. órakor reggel. -------. . . . --------------------------------1860-ki „ ••• • 90 80 91 St. Genois gróf b Czegléd. Elindulás 8 óra 9 p. d. u. 9 óra 7 p. regg. Miskolcz. Ind. 7 óra 19 perez este. Pest—Zimony , hétfőn, szerdán és Buda— bánsági . . — — «.„Y . » : »M Kassa—Miskolc,—Debreczen—Czegléd. „ .««.b. eWr^geL . ‘ " Bánsági, horvát, szláv . . . 71 - 71 50 Waldstein gróf 20 „ . 22 - 22 50 Temesvár' Érkezés 4 óra 46 pmcz reggel. Kassa. Ind. 5 óra 26 perez reggel. Pest-Mohács: naponkint 6 or regg. » tszavl uj ! 33-87 4 40 45 Erdélyi................................. 70 75 71 25 Keglevich gróf 10, • 15 - 15 25 Temesváriandrás^6 óra 32^ éjjé! H óra 4 p reg Miskolcz ind. 7 óra 57 perez reggel. Peat Paks: naponkint 4 orak. d. u. » fehérvári 83-84 4 55 4 7 Elsőbbségi kötvények. • .. t emesvar.Ji.mauias iu óra 6z p. ejjei. ru óra * preg To. ind. 9 ora 35 perez reggel. Felfele: ” bácskai ui 83—84 4 45 4 51 5»/ Lloyd................................. 90—91 Váltók (devisek) proS?fj 2c°-ra ogP'r6S'Debreczen. Ind. 12 óra 12 perez délben. Bécs—Linz: naponkint 6 óra k. reg. Kétszeres J. 76—78 3 20 3 25 57 Duna gőzhajózási . . . 96 — 97 — három hónapra. Czegléd. Elindulás 6 óra 29 p. reg. 6 óra 31 p. de u. p.La Ung. Ind. 1 óra 45 perez délután. Pest—Bécs: naponkint 6 órak. este. R / -x ' ' 77—78 3 10 3 20 Bankzáloglevelei 12 hónapra . 99 50 100 Amsterdam (100 holl. frt) . . 107 25 107 50 IrstkijváTElindulás fSdl fra3p'éjjel. Szolnok' IntL 4 óra 44 PerCZ ddlután. Paks-Pest: naponkint 5 ór reggel. Árpa: sörfőzésre ! ! 68-70 2 40 2 50 : : : : S S =SS* k ifi: : £S£S “VJSSKÜ" : : Lloyd................................... 230 - 232 p^ris (106 frank ) . . 50 15 50 20 Buda. Elindulás 6 óra 30 p. reggel 5 óra 15 p. este. Cegléd. Erk. 5 óra 4 perc dua. Galacz—Pest: szombaton reggel. Köleg” . . . . _ 2 80 3 10 Dunagőzhajózás...................... 430 - 431 - Sz.-Fehérvár. Ind. 8 ór. 43 p. reg. érk. 7 ó 20 p. este. Czegléd—Arad. « Tiszán • Paszuly . . — 3 80 4 — Pesti lánczhid......................39!L 3?Sz rr Pénznemek. Kanizsa. Kiindulás 1 óra 43 p. d. u érk. 3 ó. d. u. Czegléd. fed. 9 óra 42 percz délelőtt. Szeged-Zimony. szerdán 6 ó. regg. Repcze, őszi . . . - 8 - -Ejszaki vaspálya .... 1960 1961 Korona................................. 17 40 17 45 Szekes-Fehervar—Becs. Szolnok. Ind. 10 óra 40 percz délelőtt. Zimony—Szeged • vas. 12 ó délben. A téli . . . - 8 20 — Államvaspálya...................... 249 — 249 50 Császári arany...................... 6 04 6 05 Székes-Fehérvár. Indul 9 óra 15 perez reggel. Csaba. Ind. 1 óra 22 perez délután. g . ■ . ■ ' D&i vaspálya...................... 283 — 283 50 Napoleons d’or...................... 10 12 10 15 Uj-Szőny. Elindulás 1 óra 30 perez délután. Arad. Érk. 3 óra 3 perez délután. A Száván : Dunavizállal. Pesten jul. 17. 6'0 fel. Nyugati vaspálya .... 158 — 158 50 Orosz imperialok .... 10 37 10 40 Bécs. Érkezés 7 óra este. Szolnok. Ind. 5 óra 9 perez délután. Sziszek—Zimony. hétfőn 5 ór. regg. » Pozson jul. 16. 28^0 fel. Bécsi börze julius 17. Adott Adott Tiszai vasat . .... H7 — 147 —