Pesti Napló, 1863. december (14. évfolyam, 4140-4162. szám)
1863-12-24 / 4159. szám
294—4159 14. évf folyam. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, 1-ső emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény Kiadó ■ hÍTA ta 1 : 1 Előfizetési feltételek : a szerkesztőségihez intézendő. ,,, m , ,, , , , , , , , Ferencziek terén, 7-dik szám, földszint. Vidékre, postán : Helyben, házhoz hordva : Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli . Félévre . . . . 10 frt 50 kr o. é. fogadtatnak el. panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Évnegyedre. . . . 5 frt 25 kr o. é._______ 1863. Csütörtök, dec. 24. Hirdetmények dija : 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 nj kr. Bélyegdij külön 30 nj kr. Magánvita 5 hasábos petit-sor 25 nj kr. Előfizetési felhívás „Pesti Napló“ 1864-dik évi folyamára. Előfizetési ár : Január—júniusi félévre 10 frt 50 kr. Január—mart. negyedévre 5 ft 25 kr. A „Pesti Napló“ kiadó-hivatala. Pest, dec. 23. 1863 (Fk) Azon jelenségek, mikből a minap a német ügyek növekedő fontosságát kimutattuk, két nap óta valóban meglepő mértékben szaporodtak, és e pillanatban bátran állthatni, miszerint Németország nemcsak geographice, hanem politice is Európa szívét képezi, mely az egész test vérforgását szabályozza, és még egy darab ideig szabályozandja. Szántszándékkal mondjuk a német ügy, és nem a schleswig-holsteini, mert ez utóbbi kérdés csak a lendületet adta, voltaképen pedig amaz forog szőnyegen teljes terjedelmében, és — minden veszélyeivel. Törekedjünk, amennyire lehet, Németország mostani helyzetét szabatosítani. Eddig — értjük a legújabb fordulat beállta előtt — három tábor létezett Németországban: a nagy németeké, kik Ausztriát semmi áron nem akarták kiszorittatni Némethonból, és mivel ily súlyú hatalom a maga természete szerint másodrendű szerepet nem játszhatik, többé-kevésbbé Ausztria főnökségét is akarták; aztán volt kis német párt, mely Ausztriát kiszorította volna; akkor azonban a túlsúly természet szerint Poroszországot illette, és igy, amint a nagy német pártot osztráknak, úgy a kis németet porosznak lehetett nevezni. — Amahhoz a déli, ámehhez az éjszaki államok kormányainak többsége tartozott. Végre volt még a liberális, vagy, ha úgy tetszik, demokrata párt, mely valódi szándékait be nem vallhatta, — melytől azonban a két nagyhatalom azért iszonyodott, mert a demokratia elvei Bécsben és Berlinben egyaránt visszatetszők ; a kisebb udvarok pedig féltek e párttól, mert azt gondolták, hogy programjának egyik főpontja a német souverainek számának csökkentése. Ezen pártállás most gyökeresen megváltozott. Ahelyett, hogy egymással szembenállva látnák a két nagyhatalmat, és mindegyik közül egy-egy csoport közép és kis államot, mindkettőtől különállva pedig a demokratiát, e helyett — mondjuk — most a két nagyhatalom egymás mellett áll, velük szemben pedig a közép és apró államok, a demokratiától környezve, még pedig oly demokratiától, melynek sorait az osztrák és porosz nép is nem csekély contingenssel szaporítja. A napi események részleteivel lapunk más rovataiból ismerkedvén meg az olvasó, itt általánosságok mellett maradhatunk, és csak annyit említünk, hogy iménti állításunkat illustrálja először a bajor királynak oly gyorsan híressé lett levele Schrenk miniszterhez; másodszor Beust , a szász miniszter sürgönye a bécsi kabinethez ; harmadszor azon határozatok, mik az imént a frankfurti követgyűlés részéről hozattak, és — ha tetszik — negyedszer azon félig gúnyos, félig boszos hang is, melyen a félhivatalos „Gen. Corres.“ azt a piquant megjegyzést teszi, hogy ha a bajor király ily merész politikát követ, alkalmasint védni is fogja tudni nemcsak Németországgal, hanem egyszersmind Európával szemben. Egyfelől állna tehát a két nagy hatalom, sok száz emberre menő fegyelmezett hadsereggel , másfelől pedig a csekély haderejű kisebb államok, melyek azonban a nép millióinak lelkesedésére és áldozatkészségére támaszkodhatnak. A helyzet már így is elég kellemetlen a nagy hatalmakra nézve, mert, miként már a minap kiemeltük, vagy az megtörténhet, hogy contre coeur a mozgalom által tova ragadtatni fognak, vagy pedig Némethon belsejében kiüthet a polgárháború. A külföld beavatkozására így is, amúgy is, bőven megvolna az ürügy. Akkor megszűnnék puszta agyrém lenni az új rajnai szövetség, csakhogy ezen új szövetség annyiban különböznék a régitől, amennyiben most a kormányok és népek közt teljes egyetértés uralkodnék. De, mielőtt ezen távolabb álló eshetőségek beállanának, erős meggyőződésünk szerint be fog következni a sokkal közelebb álló fordulat.. az Ausztria és Poroszország közti egyetértés a legrövidebb idő múlva fel fog bomolni. Midőn a minap a porosz alsóház magatartásáról szólítunk, azon lehetőségre utaltunk, miszerint e testület — ámbár eljárása a rendkívüli hitel megtagadása körül teljesen jogosult és indokolt — talán mégis politikai hibát követ el, oly tervek kivitelének ellene szegülvén, miket Bismark úr el nem árul ugyan, mik azonban jól értesült személyek által tulajdoníttatnak neki. Nálunknál még sokkal világosabban szól a „ Wanderer“ egy állítólagos „párisi“ tudósítója, mely azonban — az ismeretes jegy után ítélve — bizonyos bécsi követségi palotához sokkal közelebb lakik, mint a tuilleriákhoz. E tudósító szárazon, kimondja, hogy Ausztria a londoni szerződés fenntartását őszintén akarja a béke fenntartása érdekében, és hogy Poroszország hódításokat ne tehessen éjszakán; de Poroszország csak azért akarja, mert ezáltal az augustenburgi candidatura mellőztetik, és aztán Poroszország maga számára foglalhatja le azon területet, melynek Dániatóli elszakadásától ő épen nem idegenkedik. A legislegelső alkalommal, mely Poroszország ezen végczéljait napfényre hozza, természetesen a Bécs és Berlin közti entente romba dől, és az alatta lappangó nemcsak véleménykülönbség, hanem egyenes ellentét láthatóvá leend. Ily fordulat beálltával, azaz, ha Bismark úr a herczegségek elszakadását írná a maga zászlajára (habár ezen el-szakadást Poroszország érdekében kívánja), ily esetben a fődologra nézve egyetértés képzelhető Poroszország, a kisebb államok és a democratia közt, mely — azon előnyért, hogy ő a fődologra nézve oly hatalmas szövetségest nyer, a milyen Poroszország — talán elejtené a személykérdést, t. i. az augustenburgi herczeget, csak hogy a herczegségek német kormány alá jussanak, ami nemzetiségi szempontból a fődolog. Ily esetben, mondjuk, lehetséges, hogy Poroszország, a kisebb államok és a német nemzet többsége közt a béke és egyetértés helyreáll. Mi történik akkor Ausztriával ? Fogja-e ő egymaga, és németországi hatalom létére egész Németország ellenében a dán birodalom integritását védeni? Vagy, ha már nem gátolhatja a herczegségek elszakadását, logy az augustenburgi herczeg jogai mellett, miket most nem akar elismerni, háborút viselni Poroszország ellen ? VÁSGban Magyar Tudományos Akadémia az Érintők közelebb, hogy az akadémia matd, és természettudományi bizottsága a jelen 1863- as évben a meteorologiai észleleteket illetőleg, kipótolta mindazt, amit tavaly azért volt kénytelen elmulasztani, mivel költségvetéséből e fontos tétel kitöröltetett. A bizottság a központi meteorológia érdekében akként rendelkezett, hogy az idei pénzészlemnek legnagyobb része a szükséges szerek megvételére fordíttassék, hogy így valahára honunkban is tétessenek olynemű észleletek, minők, Törökországot kivéve, Európa minden egyéb országában napirenden vannak. A szerek Münchenben a királyi meteorológiai észlelde igazgatója, Lamont, felügyelete alatt készültek. Egy más része a szereknek, amelyekkel az akadémia szertára az idén nevezetesen gyarapodott, Bicskéről jött?, akadémiánk tagja, Nagy Károly gyűjteményéből. Folyó évi november 14-kén a bizottság a központi meteorologiai észlelét már testületileg megtekintő. A helyiség a budai városi reáliskola épületében van s ez iskola igazgatója dr. Schenzl Guido, a physica tanára, egyszersmind a meteorologiai észleletek vezetője is. A bizottság teljes bizalommal van e férfin szakképzettsége, buzgalma, erélye iránt, s minthogy az ily intézeteknél a lényeges kellék az egyéniség, e részről van oka reménylen, hogy a fáradozás gyümölcsöző lesz. Az épület a várhegy keleti oldalán szabadon áll s szigorú góth ízlésben építve, a délkeleti sarok második emeletében könnyen lehetett találni oly termet, melynek három oldala az épület törzséből kinyúlván, ugyanannyi világtáj felé fordul. Ugyanazon terem némely ablaka annyira északnak fekszik, hogy soha nap nem süti, mások keletnek, s ismét mások délnek. A keleti és déli oldalon egy kis erkély van, mely több észlelésre nézve jó szolgálatot tesz. Ez emelt helyiségen kívül van az észlelde czéljaira még egy földszinti és egy földalatti. A földszinti az épület keleti terraszán van a szabadban , a földalatti szint ezen oldalon, s az épülettől délkeletre szabadon álló pincze alakú teremből áll, melybe kőlépcsők vezetnek le, boltozva van s ellátva felső világítással. Az észleldei szerek következők : A) A másod-emeleti észleldei teremben : a) a légnyomás mérésére. 1. Egy u. n. akadémiai barometer. Készítette Kapeller. Ára 45 ft. Tulajdonosa a reáliskola. E barometer a bécsi cs. k. központi meteorologiai és magnetikai intézetben meg van vizsgálva s az ottani normál barométerrel összehasonlítva. Ugyanazon szer ez, melylyel már dr. Fenreisz tette a barometer-észleleteket néhány éven keresztül, s amely e czélra jelenleg is szolgál. Az észleled idő : 7 óra reggel, 2 óra d. u. és 9 óra este. 2. Önjegyző barometer. Kreil rendszere. Készítette Kapeller. Ára 160 ft. Tulajdonosa az akadémia, birtokába a Nagy Károlyféle gyűjteményből jött. Ez a légnyomás napi változásainak följegyzésére szolgál. E szer 1863. május felétől fogva szakadatlan működik , eredményei az észlelde vezetőjénél vannak. b) A légmérés. 1. Higany-thermometer, Kapellertől. Ára 6 ft. A főreáliskoláé. Skálája: 7,6 %ba van beosztva. Szintén meg van próbálva a bécsi intézetben. 2. Önjegyző thermometer. Egyelőre csak minta, remélhetőleg január elejétől kezdve fog működni. E szer értékei nem absolut becsűek, hanem inkább a napi változásokat adja tudtul, melyek értékei a higanythermometeren tett észlelések által határoztalak meg. c) Parány nyomat és nedvesség. Egy psychrometer, August-féle, Kapellertől. Ára 6 ft. A főreáliskoláé. Beosztása, mint a szárazsági thermometernek. Felállítva tisztán északnak, hol még szemközt sem fekszik oly fal, melyre nap sütne. d) Szélirány. Meghatározására szolgál egyike a számos szélkakasnak az épület tetején. e) Csapadék. Meghatározására jelenleg a ház tetején egy esőmérő van felállítva. A reáliskola tulajdona. Ára 8 ft. Áll egy felfogó, egy gyűjtőedényből s egy csőből a mérésre. Használata a bizottság által kiadott utasításban foglaltatik. f) Elpárolgásmérő (atmidometer). Észlelésekre nagyban, dr. Lehenzl terve szerint. Az akadémiáé. Ára 2 ft 80 kr, 1863. május vége óta működik. Az elpárolgott vízmennyiség 5 napról 5 napra észleltetik. Újabban a csapadék és elpárolgás megmérése czéljából Pestre a Rókuskórházba is adatott egy példány, hol az az udvarban van felállítva, s az észleleteket Molnár János úe viszi véghez. g) Ozonometer. Schönbeinféle papírok I által. h) Légvillamosság. E czélra egy Boh- Inenbergerféle electroscop szolgál, s a légnek villamossága alcoholláng által fogatik föl, s izolált rézhuzal által vezettetik az észlelési terembe. Van azonban már intézkedés téve, hogy pontosabbal cseréltessék föl Lamont rendszer szerint. i) D e r e j e s s é g. Az elhajlás meghatározására egy declinometer Gauss szerint. Grubertől Bécsben. Ára 120 ft (felállítás nélkül) A fő-reáliskoláé. A változások észlelésére. k) Csillagászi határozásokra, a mennyire a delejességhez szükségesek: 1. Geodoetikai theodolith. Készítette Értei Münchenben. Ára 600 ft. A bicskei gyűjteményből kapta az akadémia. Csillagászati észleletekre e szer nem alkalmas, mert magasabb állású csillagok észlelésére nem való, s e miatt egy u. n. universalnak megszerzése kívánatos. E szer az idő és az imatok pontos meghatározására szolgál. 2. Tükör-kör. Készítette Pistor Berlinben. Ára 140 ft. Dr. Schenzle. A napmagasság meghatározására. 3. Csillagászi ingaóra. Reichenbachtól Münchenben. Értéke 400 ft. A főreáliskoláé. A csillagászati időt mutatja. 4. Dentféle szelenczebarometer- Denttől Londonból. Ára 60 font sterling. Nagy Károly gyűjteményéből kapta az akadémia. d) Az akadémiának legújabban vett delejességi szerei s földthermometerjei. 1. Egy utazásra való tökéletes magnetikai theodolith. Az absolut elhajlás és belterjesség meghatározására, ezen kívül van hozzáadva egy készülék a lehajlás közvetett után meghatározására is. Készült Münchenben a csillagda conservatoriumában. Ára 450 ft (bajor pénzben). E szer jelenleg rectificatio alatt van. B.Földszinti helyiség az épület keleti terraszán. 2. A föld melegségének, meghatározására való készülék. Áll tíz hévmérőből, melyek alkalmas rámába helyezve az épület két különböző skáláján 20 bajor lábnyi mélységre eresztvék alá. E végből két lyukat fúrtak, s mindegyikbe 5 thermometert tettek. Készítette ezeket Greiner Münchenben. Áruk 33 bajor forint. Tulajdonosuk az akadémia. Az észlelés történik minden szerdán, délben, mint Münchenben. Ugyane napon az itt levő kútban a víz hőfoka is meghatároztatik. 3. Egy kötalapzat az absolut elhajlás meghatározására. Ehhez tartozik egy declinometer 5' magassággal. Készítette Lamont. Ára 25 bajor ft. Az akadémiáé. Tető által még nem lévén védve, az észleletek nem folyhatnak rendesen. De segítve lesz e bajon rövid időn. C. Földalatti helyiség. 4. Variatio-szerekből két tökéletes rendszer az elhajlás, szintes belterjesség és lehajlás meghatározására. Lamont szerint készültek a csillagda conservatoriumában, Münchenben. Ára 360 ft (bajor). Az akadémiáé. Egy száraz, pincze alakú teremben vannak 6 kőtalapra állítva. A hozzátartozó 6 távcső és skálák két kőoszlophoz erősítvék. A helyiség teljesen vasment. 5. Néhány segédszer. Két pár deflector. Egyik a belterjesség kényelmes meghatározására. Lamonttól. 5 bajor ft. Saját szekrényben. A másik igen gyönge mágnesekkel a skala-fok értékeinek meghatározására. Dr. Schenzltől. Az észleletek eredményeit dr. Schenzl graphikailag feljegyzi s a math. és természettud. bizottságnak évenkint megküldi az ez által nyomatott mintaiveken. A magyar földbirtok hiteligéjei és jövője. III. A földhitelintézetek története bizonyítja, hogy azok conserválólag hatottak a földbirtokra, s egy bizonyos fokig a nemzetgazdasági közérdekek figyelembe vételével kímélték az őstulajdonosok ivadékait, a hitel által alkalmat nyújtván az ősi patrimoniumok megtartására. E szempontból tekintve a dolgot, a Magyar Földhitelintézet, s a jövőben bizonyosan alakulandó hitelintézetek, a legszebb összhangban állanak az ezredéves magyar törvényhozás szellemével, mely az ősi birtoknak az eredeti birtokoscsaládnál való megőrzését s biztosítását tűzte ki czélul. A Corpus Juris törvényczikkelyeinek sorozata mellettünk szól. E tekintetben tehát a földbirtoki hitelbankok politikai szempontból is nagy fontosságúak korunkban, midőn épen a politikai jogok egyik nevezetes része a földtulajdonnal áll varhatlan kapcsolatban. Nagy fontosságúak, mert azok érdekeinek megőrzését tartják szem előtt, kiknek története ép úgy beolvadott a nemzeti történetbe, mint a hon védelmében ontott vérek a haza szent földjébe. Az 1848-ki törvényhozás szelleme, a hitel természete s a XIX. század democratiai eszméi által tisztult nemzetgazdaság azonban új követelésekkel is állanak elő, melyek az előbbi státuspolitikai irányt kiegészítik. E hármas tényező postulátuma nem egyéb , mint a magyar földbirtok forgalma, circulatiója egy bizonyos mértékig, melyet az ősiség eltörlését követő szabad föld természete megenged, helyesel. Magyarázzuk ki magunkat. Kimutattuk előbb, hogy az 1848-ki politikai és társadalmi újjászületés után a magyar földbirtokra és földbirtokos-osztályra nézve a létel kérdéséve jön a földbirtok érték mozgosítása hitelbankok által, s a hitel hiányában pangó földmivelés felemelése a hitel által. Hála az égnek, hogy e nagy szükségen enyhitend a M. Földhitelintézet, de csak azon pontig, ameddig a hitel terjed, mert hisz a jelzálogi hitel nem végtelen, hanem a reálérték egy bizonyos mennyiségéig terjed, amiből következik, hogy a hitelbankok tevékenysége bizonyos korlátok közé van szorítva. Fő szempont itt a jelzálogul szolgáló hitelalap reálértéke, az úgynevezett hitelképesség. Az eladósodott jószágtestekre épen úgy áll e szabály, mint a tehermentes birtokokra. Az értékmobilisativ földhitelintézetek által egyenes arányban áll a földbirtokok hitelképességével. Ezen pontig áldásosan működik, azontúl nincs számára cselekvési tér. Oly birtokok, melyek túlterheltetések miatt a hitelintézetek positív alapszabályai értelmében nem vehetik igénybe a hitelintézetet,erre nézve hitelképtelen, holt massák, kizárva a hitelképesség s a szabad circulatio áldásából. Fájdalom, hogy hazánkban ily természetű birtok is elég létezik. Hogy miért, megfelel reá a lefolyt tizenöt év. A baj létezik; eltagadása monománia; a gyógyításról való gondolkozás az önmentség ösztönszerű sugallata. Az ily birtokoknál főteendő a magánérdek összeegyeztetése a nemzetgazdasági főigényekkel, melyek szerint a circulatio éltet, a termelést fokozza, s a közvagyont szaporítja. A mely birtokokon a földhitelintézet nem segíthet, melyeknek terhei lehetetlenné teszik azon termelési képesség előállítását, a milyenre ugyanazon földbirtok más viszonyok közt képes lett volna, az ily földbirtokok mind a köz-, mind a magánérdekek szempontjából nagyobb értéket fognak képviselni, ha oly kezek közé kerülnek, melyek a munka- és tőkék által oly jövedelmező állapotba helyezik a kérdéses birtokot, amilyent az előbbi tulajdonos alatt az eladósodottság miatt soha el nem ért volna. Ezen érv ellen a középkori kizárólagossággal rokon kasztszellem sem szólhat — mert felszóllalását a napi élet utasítja vissza. A nemzetgazdaság, cultura s a politikai jogtan igénylik, hogy az ily birtokok circulatió által újra éljenek s a munka és tőke által gyarapítsák a közvagyont, politikai előnyöket is nyújtva a jószágszerzőknek. Imposáns támaszunk van ez állításnál az 1848-as törvényhozás szellemében és betűiben, melyek midőn egy részt lebontották a földbirtokról a középkori nyűgöket, az alkotmányi és politikai joggyakorlatot oly alapra fektették, melynek teljesen megfelel a szabad föld s az annak eszméjéből folyó szabad circulatió egy bizonyos észszerű határig, — az úgynevezett minimum kikötésével. Ezen általánosságok — s az álláspont kimagyarázása után részletezzünk, s tekintsük a dolgot minden oldalról. Minő feltételek alatt nyit, hitelt a Magyar Földhitelintézet. Záloglevéli kölcsönöknél a jelzálogul lekötött birtok becsértékének első tiszta felére — a 10 éves jövedékjegyekben nyitott hitelnél a becsérték l5°/o percentjére — végre az öt éves jövedékjegyi kölcsönöknél a birtok becsértékének 157o percentjére. Ami a készpénzbeli rövid idejű kölcsönöket illeti, azok nemcsak azért nem jöhetnek különös tekintet alá, mert rövid időre engedélyeztetnek , hanem azért sem, mert értékpapírokra adandó előlegeknél a letett papírok értékének 3/* részéig, a nyílt hitelnél a jószág becsértékének 30°/o-ig terjed a hitelnyújtás, illetőleg készpénz-kölcsön kedvezménye. Következik a fentebbiekből, hogy oly birtokos, kinek jószága például 3/1 részben adóssággal van terhelve, sőt sok esetben még azon birtokos is, kinek jószága csak a becsérték felében van terhelve, nem veheti oly hasznát a földhitelintézeti hitelnek, mint azt a földbirtok hiteligényei és jövője kívánják. Ha meggondoljuk, hogy hazánkban a telekkönyvi rendszer behozatala óta, s a jobbatlán nagy vagy uzsorás kamatú váltókölcsönöknél igen sok hazai földbirtokos jutott azon helyzetbe, hogy birtoka jövedelme csaknem kamatfizetésre fordíttatik, s belátjuk, hogy hazánkban sok oly földbirtok létezik, mely nem jövedelmez felényit, mint jövedelmezne, ha az tehetős községek vagy vagyonos magánosok kezei közé jutna, hol természetes állapotban visszanyerné hitelképességét, sőt az eladás útján az előbbi, igen sokszor önhibáján kívül elszegényedett birtokost is egy bizonyos mennyiségű tőke birtokához juttatná. Ha ezen reflexiókat magasabb szempontból elemezzük, kiderül kör. Hogy az ily jószágvételek s eladások,— eltekintve az egyesekre háruló előnyöktől — nemzetgazdászati tekintetben fontosak, szükségesek, mert a bizonyos osztályoknál, községeknél, egyeseknél megtakarított összegeket, mint biztos tőkéket, a földvétel által consolidálják, s hazai kezek közt hagyják a hazai birtokot. 2-or. Mert az ilynemű üzletek által emeltetik, fokozódik a földbirtoki productivity, minthogy a vevő községek vagy magánosok elosztván a megvett birtokot, a részbirtokokat gondosabban művelik, s több hasznot ,’Alnak belőle, mint az előbbi birtokos. In. A tőkésítés és megtakarítás nő, mint; ezt a rajnamelléki tartományok, Szászét- ig, Francziaország, Belgium példái bizonyítják. 4-er. Az adósságokkal terhelt közös birtokok közmondásos jövedelmezetlensége el van hárítva, ha a birtok vagyonos társvevők közt feloszlik. 5-öt. A már birtokos középrend vagyonosobba is előmozdittatik, ha annak tagjai testületben vagy többen összeállva, az aránylagos felosztás kikötésével megvásárolják az oly terhelt birtokat, melyeknek tulajdonosait különben is a végrehajtás mozdítaná el birtokaikból. — Ezen birtokhozjutás elsőrendű tényező a politikai önállóság és honszeretet szempontjából is. 6. Mert oly országban, hol a földművelés a kiváló élelmi forrás, a földművelési közállapotokat akkor lehet virágzóknak mondani, ha a földbirtok hitelképes nagy, közép, kis és csekélyebb részekre oszlik fel, s a nemzet vagyonosodó, takarékos osztályai