Pesti Napló, 1865. szeptember (16. évfolyam, 4611–4635. szám)
1865-09-17 / 4624. szám
b 5l és véneiből van összeszerkesztve. A most emlitett polgári biztos azon catastermérnöknek tolmácsául, Útmutatójául, és azért, hogy őt mindenütt a népnek bemutassa, s a szükséges fuvarokról, szállásról, munkásokról és eszközökről gondoskodjék, van hozzája kirendelve Ezen eljárás tekintetében a község elöljáróinak canczelláriai rendelvény következtében a szolgabirák által meg van hagyva, hogy a határjeleket, melyek netalán kidőltek vagy elenyésztek, mielőtt ezen bizottság odajő,njitsák meg, a benőtt (erdei) határvonalakat tisztítsák meg, s a határvillongásokat egyenlítsék ki, ahol pedig azokat ki nem egyenlíthetnék, ott mind a két kérdéses határvonalat jelöljék meg, általában pedig, hogy azon bizottságnak így meg így engedelmeskedjenek, ezt meg ezt teljesítsék. Ily értelmű rendelet mellett úgy hiszem nem kell bőven indokolnom, miként történhetett meg számos esetben az, hogy az ily község elöljárói, s azután maguk ezen bizottságok, az illető községbeni nagyobb birtokosok (volt földesurak) minden előleges értesítése nélkül a határok bármely részein, de különösen az erdőkben a határt hamisan jelölték ki, s az ekként kijelölt határvonalat ki is vágták. Szabad legyen e helyen kérdeznem, hogy lehetett oly rendelkezésnek egy magyar királyi udvari kormányszéknél keletkezni, mely feljogosít néhány telkes gazdát, kik különösen vidékünkön a művelődés legalsóbb fokán állanak, ha történetesen ez vagy amaz helységnek elöljárói is, hogy általában és különösen olyan terekre, melyek, mint az erdők, nem az ő tulajdonuk, a tulajdonosok értesítése, és így tudta nélkül határkérdéseket egyenlítsenek ki ? Sőt tovább kérdem, hogy azon legfelsőbb kormányszék miként rendelhetett el oly valamit, hogy a határkérdések kiegyenlítését, melynek honi törvényeink szerint saját bírósága van, egy csehországi mérnökre, egy ex-ispán vagy esküdt polgári biztosra, és néhány érdeklett telkes gazdára bízza. Ezen eljárás is továbbá, mint a fentebbi háromszögmérés, a nagyobb birtokosok előleges értesítése nélkül történik. Igaz ugyan, miszerint benne van a most említett kormányszéki lithografirozott rendelkezésben, hogy a községelőljárók minden birtokost értesítsenek. De kérdem, mióta van azon Bach-féle elv ismét elfogadva, hogy bármely eljárásra, s különösen valamely fontos és életbevágó új institutio behozatalára a volt földesúr a falubíró meghívására megjelenni, vagy meg nem jelenésének hátrányos következményeit viselni tartozzék ? Vagy ha ez ellen modern liberális szempontból nem is lehetne szóllani (pedig lehetne, mig az törvényesen behozva nincs.) vájjon czélszerű-e különösen a mi határszéli vidékünkön, mely Marmorostól egész Nyitramegyéig terjed, hol a birtokok csekély jövedelmet hozván, azokban igen ritkán van valakinek megbízható egyéne, kire a birtokrai felügyeletet bizhassa, hogy X helység birája itt a Beszkéd aljában, Galliczia szélén , volt földesurát, ki, teszem azt, Tisza Roffon lakik, s itt nincs képviselője (mert sem ügyvéde nincs, sem birtoka haszonbérlőjét, ki a műveltség alant fokán állván, reá semmi a birtokkal egybekötött gondoskodást vagy képviseletet nem bizhatni, vagy Y helysége volt földesurát, ki Szentesen, Csongrád megyében lakik , vagy ennek ügyvédét, ki Tokajban lakik, hívja vagy idézze meg az ily eljárásbani részvételre, mely holnap vagy holnapután fog tartatni, s mely, hogy ily hamar fog tartatni, az illető Cataster-mérnök által csak tegnap vagy ma esett tudtára. Ezután jönniök kell a részletes mérést teljesítő mérnököknek, egyszerre jönnek ezek egy egész vagy fél megyének több százra menő határait felmérni, idegen országból eredvén és mivelődvén, az itteni nyelvet és szokásokat nem értik, nem tudják, s igy az itteni birtokviszonyokat fel nem fogván, összezavarják a zálogos, dézmás, taksás, úrbéri, majorsági stb. birtokokat, nem jól mondják ki, s igy nem is írják jól a tulajdon és a helyneveket, eltévesztik és összezavarják a gazdát a szomszéddal, a testvért a sógorral, a fiút a telekre szállott mostoha apával, a gyámot a gyámolttal stb. Reáírják mindenkire azon birtokot, melyet magáénak lenni állít, például a közös legelőt egyedül a helységre a volt földesur kizárásával, a majorsági telket vagy a zsellérföldeket ezekre és nem a tulajdonos földesurra stb. Azt felelné erre valaki, hogy hát fel kell ügyelni és ügyeltetni, hogy mindez meg ne történjék. De kérdem, lehet-e felügyelni akkor, mikor mindez egy év alatt 2—300 helységben teljesítetik, s van országunknak ezen határszéli vidékén uradalmi feügyelő vagy ügyvéd (ha ugyanez kötelességei közé sorozható), kinek ezen év alatt 50—60 vagy több helységben kellene felügyelnie, az idő pedig arra sem elegendő, hogy mindenütt egyszer megjelenjék, nem még arra is, hogy minden hibát felfedezzen, hát még arra, hogy orvosolja. Ismét azt felelné valaki, hogy reclamatio által kell segíteni mindazon becsúszott hibákon. Igen, kitüzetik ezen, a múlt 15 év alatt nekünk ezzel agyonkínzott uradalmi ügyvédeknek annyi dolgot és háládatlan bajt okozott reclamatió, ezen hosszadalmas és háládatlan orvoslási mód , melyben néha azt is be kell bizonyítani, hogy a nap süt, s ha be nem bizonyitjuk, ettől is elmozdittatunk. Évek és évek múlnak el, míg ez után a hibák helyre hozatnak, de azon hibák, melyek fel nem fedeztetnek, vagy a melyeket senki nem is keres, örökre megmaradnak! MATOLAY VICTOR. (Folytatás köv.) Abauj vármegyéből. Megyénk főispánja e méltóságának f. év augustus hó 23-án kelt legkegyelmesebb kinevezése kapcsában e megye közönségéhez kibocsájtott körlevelét közlés végett a midőn ide mellékelem, nem hagyhatom érintetlenül, miszerint az e megye közönsége által a legnagyobb örömmel és lelkesültséggel fogadtatott, mert alkotmányos életünkhöz törekvő ezen átmeneti időszakban, egy oly férfiút látott megyéje élére lépni, kinek honfiú tiszta érzelmeit tisztelni, magasztos törekvéseit becsülni, s mint szülött földje édes gyermekét szeretni már rég megszokott, — örömének kifejezést adott f. év s hó 7 én, midőn ö méltósága főispáni székét elfoglalta. Bár ö méltósága minden ünnepélyesség színezetét mellőzni kívánván — ebbeli akaratját a megye első alispánjával jó előre közölte, — e nemes város hatósága és képviselői testülete azonban 4 kocsin, ünnepélyes disz magyar öltönyben, 2 városi huszár elöl lovaglása mellett a város határ szélén várta az uj főispánt, hogy a város földjére érve, régi szokás szerint üdvözölhesse, s a feletti örömét, miszerint e város kebelében bírni és tisztelhetni , méltóságát mindenkor szerencséseknek érzendik magukat — kifejezhessék. A város ünnepélyes szint öltött, a középületeken s a nagy székesegyház tornyán nemzeti zászlók lobogtak, a reggeli 8 órától, midőn a városi küldöttség e méltóságát fogadandó a város határszélére kiment, a közönség a nagy útczán folyvást szaporodott annyira, hogy nem csak a megyeház előtt közvetlen lévő Széchényi tér megtelt öröm és reménytől sugárzó arczú közönséggel, de az egész e helyi környezet tömve volt tisztelgők s bámulókkal, míg végre 1/2 10 órakor taraczk durrogás jelenti ő méltóságának érkeztét, ki a megyei és városi huszárok a lelovaglása, a szakaszbeli szolgabiró vezetése mellett a városi képviselőség kíséretében érkezett a megyeházához, mely előtt Ferdinandy Bertalan első alispán vezetése alatt várta a megyei tisztikar uj főispánját, kit megérkezésénél szivök legtisztább mélyéből fakadó harsány éljennel fogadtak. Ő méltósága a megyei, egyházi és világi főbb rendű testületek, s a megyei és városi tisztviselők kíséretében egyenesen a főispáni szobába haladt, hol a megyeház teremében zsúfolásig öszszegyült közönségből a megye több főbb birtokosainak, a főtisztelendő papságnak, a város közönsége, s a megyei tisztikarnak tisztelgéseit fogadni, s minden tisztelgő testület üdvkivonatát remek szónoki teljes beszéddel viszonozni méltóztatott. A tisztelgések befejezése után e méltósága mindenekelőtt a főispáni ügyiratokat általvévén, a pénztárakat, minden egyes hivatalt és börtönöket megtekinteni, az ügykezelés és ügymenetről magának a legkimerítebb és biztos tudomást szerezni, s valamint az elismerést érdemlő tisztviselőnek megelégedését, úgy a tapasztalt ügykezelési hiány feletti elégedetlenségét kifejezni, valamint pedig az összes, úgy minden egyes tisztviselő kötelmeinek lelkiismeretes és becsületes teljesítését, szeplőtlen tiszta kezelését, erngedetlen szorgalom és lankadatlan hivatalos buzgalmat szoros, s szem elöl nem téveszthető kötelességévé tenni méltóztatott. Ő méltóságának e megye főispánjává lett legkegyelmesebb kinevezése, valamint egy részről ő Felségének hazánk, s igy e megye boldogitását czélzó honatyai indulatának kegyelmes kifolyásául tekinthető, úgy más részről ily jeles férfiakat tisztelhetni az ügyek élén, kik magasztos ritka tulajdonaikkal a király és hazaszeretetet egyesítve, egyedül boldogító alkotmányos életünk mielőbbi valósulásának létesítésén működni legszentebb hazafiai kötelességüknek tartják , biztos zálogául tekinthető ezen, s talán utolsó kibékülési kísérletünk szerencsés kibontakozása s jobb jövőnk biztosításának. Kelt Kassán, sept. 13. 1865. A főispáni körlevél következő: •16. Abauj vármegye főispánjától. O cs. és apost. kir. Felsége által f. évi aug. hó 23 kán kelt legmagasb elhatározásával Abaujvármegye főispánjává legkegyelmesebben kineveztetvén, kötelességemnek tartom, ezen legfelsőbb elhatározást kormányomra legkegyelmesebben bízott nemes Abauj vármegye közönségével tudatni, meg lévén teljesen győződve, miszerint ezen díszes megye közönsége, valamint egy részről nehéz kötelességekkel terhelt hivatalos működésemet — melynek súlyát nálamnál senki jobban nem érzi — nagybecsű bizalma által könnyíteni iparkodand, hazafius áldozatkészségemet pedig — melyet saját önmegtagadásommal felséges királyunknak, hazánknak és szeretett szülőföldemnek, nemes Abauj vármegyének hozni, hazafius kötelességemnek tartottam — méltányolni hajlandó leend, úgy más részről teljesen meg vagyok győződve arról is, hogy e megye díszes közönsége, részint ildomos és tapintatteljes magatartása, részint a fennforgó kivételes körülményeknek méltányos figyelembe vétele, s ezen rövid átmeneti időszaknak ildomos felhasználása által, azon boldogitó alkotmányos életnek mielőbbi valósítását — melyet felséges apostoli Királyunk atyáskodó legjobb szándéka számunkra biztos kilátásba helyezni legkegyelmesebben méltóztatott — részéről is, őszinte jó akarattal elősegíteni igyekezend. Méltányolva ekképen hazánknak jelen válságos korszakát, szükséges, hogy alkotmányos kifejlődésünknek biztos eszközölhetése végett egyelőre és addig, hazafias önmegtagadással bírjunk, mig az őfelsége apóst. Királyunk által behívandó országgyűlésen alkalmunk leen a legdrágább kincsünket , alkotmányos életünket megszilárdítani, és honunknak boldogabb jövőjét, a majdan hozandó, és őfelsége által szentesítendő üdvös törvények által állandóan biztosítani. Addig is — a rendet, a személy és vagyonbiztosságot minden törvényes eszközökkel fentartani, a törvényes igazságot minden rang, vallás, osztálykülönbség és kedvezés nélkül, gyorsan és részrehajlatlanul kiszolgálni — és kiszolgáltatni, végre a közigazgatásnak szeplőtlen kezelését főispáni törvényes hatalmamnak minden kitelhető erejével eszközölni — és eszközöltetni, hazafiui és főispáni legszentebb kötelességemnek tartandom. Ha mindezeket ernyedetlen őszinte hazafiui törekvéssel teljesitendjük, akkor a kölcsönös bizalom létrehozandja azon hazafiui szent frigyet, melynek állandó jelszava maradand: Éljen a Király ! Éljen a Haza ! Kassán, September hó 1-én 1865. Gróf Péchy Manó s. k., főispán. Kalocsa sept. 9. Heine — természetesen a költő és nem a bankár — olvasóközönségéhez intézett búcsúbeszédében többek közt azzal vigasztalja szeretteit, hogy: „jenseits werden wir unsere Seehunde auch wiederfinden.“ — Mi nem vigasztaljuk ilyeténképen a kegyes olvasót, mert úgy is bizonyos lehet benne, hogy — ha Kalocsáról olvas e lapokban valamit, nem ugyan saját magának, de a kalocsaiaknak — előtte már ismert— „seehund“-jait, azaz a szokott tárgyakat találja föl a „szellemdús“ tudósításban. Ilyen egyebek közt a takarékpénztár is, mely legújabban — sept. 3-án — tartotta első közgyűlését, s az ebben hozott határozatok által ismét jóval közelebb lépett az intézet tettleges működésének kezdetéhez. — E közgyűlésen a takarékpénztári társulatnak ideiglenes igazgató választmánya működéséről jelentést adván, miután ezen jelentésből a közgyűlés arról győződött meg, hogy a társulat alapszabályai — bár két évet meghaladó idő után, de végre mégis — jóváhagyattak , azon intézkedésre nézve pedig, mely szerint megkivontatik , hogy váltó-leszámítolásoknál a váltó aláíró három egyén egyike bejegyzett kereskedő legyen, az ideigenes választmány a helytartótanácshoz már folyamodott, miután továbbá a társulat erősen hiszi, hogy emez intézkedés megváltoztatása a kormányhatóságnál ellenzésre nem találandó mindenekelőtt abban történt megállapodás, hogy az intézet működésének megkezdhetésében szükséges előmunkálatok minden további halogatás nélkül erélyesen folytattassanak. Ezután az igazgató, ügyvédjegyző és igazgató választmányi tagok megválasztásához fogván, a közgyűlés a szavazatszedő bizottmány elnökéül felkért Daruváry Alajos kir. tbíró, délután 5 óra tájban tett jelentése szerint, következő eredménynyel ment végbe a választás : igazgató jön Lauter József, ügyvédjegyző Erdössy Gyula, igazgató választmányi tagok : Kostyák János, Ábrahámffy János, Csernyus István, főtiszt: Antunovich János kanonok, Moder Ferencz, Ugróczy Kálmán, Menyey József, Dobos Sándor, Reich Márk, Újhelyi József, Marko Ignácz, Mihályfy Antal, Duzs Alajos, Ringenbach Lipót, Nyitray Ignácz és Jeney Károly. — Folytattatván a tanácskozás, elhatároztatott, hogyha részvénydíjak — különösen a helyi viszonyok miatt — tíz havi részletben fizettessenek be, a befizetések kezdetének határidejét — az alapszabályokhoz képest — majdan az igazgató választmány fogván meghatározni; megállapittatott a pénztárnok és ellenőrködő fizetése, utasíttatván az igazgató választmány, hogy ezen állomások betöltése iránt a legközelebbi közgyűlés elé javaslatot adjon; végre megállapittatván, hogy az ideigl. igazgató választmány által eddig tett, úgy az intézet működésének megkezdéséig még lehető költségek fedezésére, az első részvényilletékbe betudandóul, minden részvény után két forint fizettessék , a közgyűléstt ugyancsak Daruváry k.tbíró úr indítványára, a lelépett ideigl. igazgató választmánynak, s különösen választmányi elnök főt, Antonovich kanonok úrnak, az intézet létesítése körüli buzgó fáradalmaikért jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott. A most tisztelt kanonok úr — ki ezen közgyűlésnek is elnöke volt — az intézet létesítése körül kifejtett buzgalmukért kivált Ábrahámffy, Menyey, Moder és Gauter urakat emelvén ki, s az uj igazgató választmánynak szerencsét és kitartást kívánván, a közgyűlést feloszlatta. — A tanácskozások általában nagy élénkséggel folytak, s hiszszük, hogy azon indítvány is, miszerint a hivatalnokok a részükre megállapított csekély fizetésen kívül a tiszta nyereményben is részeltessenek, s ezáltal az intézet ügyeinek erélyesebb vitelére ösztönt nyerjenek, amely életre való indítvány itt is már nagy pártolásban részesült , s csak az idő előhaladott volta miatt jön — esti csaknem 8 órakor — indítványozó által visszavonva, — az igazgató választmány s a legközelebbi közgyűlés által egyaránt határozattá fog emeltetni. Ily— vidékünkrőli tudósításunkban már megszokott — tárgy a dunai védtöltés, mely — lassan bár, de meg is halad, s ha a kalocsai érseki uradalom részéről, az egész vidéknek jól felfogott érdekében, az úgynevezett solti lapos eltöltetése iránt tett sürgetéseket óhajtott eredmény követendi, a Sárköz a reá nézve legkárosítóbb nyári árvizek ellen teljesen meg lesz óva, bár a solti lapos eltöltéséig is a most munkában levő faisz szent-istváni vonalnak mielőbbi teljes elkészültét őszintén óhajtjuk, s óhajtania kell mindenkinek, ki e vidéket és viszonyait közelebbről ismeri. Határunk szabályozási munkálata szintén halad, s tán jövő évre be is lesz végezve, mikorra — ha még a rég tervezett, s a helytartótanácstól eddig le nem érkezett csatornaügy is kedvezőn intéztetik el, mégis csak emelkednie kell a föld értékének, mely az utóbbi évtizedben, de főleg az utolsó néhány évben szerfelett csökkent. — Ha aztán mindezek meg lesznek, még hozzá a kisdedóvoda is megnyílik, s a város valahogy azAthmosphärische Gas-Beleuchtung"-ot megszerzi, aztán — egészen Eldoradoban leszünk, s nem kell majd egyéb, mint az olcsó vasutak között Félegyházától idáig tervezett harmadrendű vasút, és — egy telegraf. Tréfán kívül szólva, egy telagraf már csakugyan elkelne vidékünkre, mely télen át a világtól egészen el van deszkázva. Végül, hogy valami szokatlant is mondjunk, azaz olyat, mit ritkán van alkalmunk mondhatni: legközelebbi napokban igen érdekes látogatásnak örvendett városunk, azaz bocsánat ! nem közvetlenül városunk, hanem Kunszt József érsek ur ö excja, kit régi barátja, Bartakovich egri érsek ö excja — meglátogatott. A magas vendég igen rövid időt töltött körünkben, s ezen időt is a két úr egymásnak szentelte ; csupán a helybeli két növeldét tekintették meg, s délután egy kis kirándulást tettek együtt kocsin. — Egri érsek úr ő exerája megigérte — mint hallottuk — hogy jövő évben hosszabb időre — egykét hétre — meg fogja látogatni érsekünket. Adja isten, hogy e látogatást örömteljesen érje meg mind a két derék egyháznagy ! Most pedig — várva várjuk az országgyűlést egybehívó kir. leirat kiadását, mert akkor talán majd megtudjuk, hogy a solti járás három választókerületében már eddig emlegetett mintegy 25—30 név közül melyik — vagy hány veszi komolyan a dolgot ! ? r. h. Gazdasági tudósítások. Pest, sept. 15. Derült kellemes idő. A hévmérő délben 17 fokot mutatott árnyékban. A Duna vízállása 5' 8'0 felett. A gabnaüzletben nem fordult elő lényeges változás. Búzára nézve a hangulat ugyan még folyvást lanyha s a vevők visszatartása nem szűnt meg , mindamellett az üzlet nem volt oly bágyadt, mint a hét utolsó napjaiban ; a tulajdonosok ma sem voltak hajlandók követeléseikből engedni. A kínálat csekélyebb s a forgalom mérsékelt , elsőrendű termelvényért teljes árak fizettettek. Eladatott 1000 mérő tiszamelléki 89—90 fontos 3 ft 35 kijával három havi 1300 mérő tiszamelléki 88 Vj—90 fontos 3 ft 25 krjával készpénz, 1800 mérő k7ya—89 fontos 3 ft 17*/1 krjával készpénz, 1000 mérő bánsági 88—89 fontos 3 ft 20 krjával készpénz, 1500 m. bánsági 87—89 fontos 3 ft 15 krjával három havi, 1200 mérő fehérmegyei 86—88 fontos 3 ft 5 kijával készpénz fizetésre. Rozsot, valamint egyéb gabnanemüeket illetőleg nem mutatkozik kereslet; el vannak hanyagolva s forgalmuk jelentéktétesen, áraik névlegiek. (W. G.) Bécs, sept. 13. (S z e s z üze t.) Utóbbi tudósításunk óta is bizonytalan, határozatlan volt a hangulat. A kereskedők, gyárosok és üzérek szeretnék ugyan a bilincsként rájuk nehezedő pangást lerázni, de nem tudják, hogy mely irányba kezdjék tevékenységöket. Hogy a kivitel tökéletesen pang, ezt bizonyítja a szörp és burgonya- vagy gabnaszesz közötti nagy árkülönbség , a szörpszesz ugyanis majd 2 krral olcsóbb fokonként, és még sem akad vevője, miután a finomítók nem vásárolnak; ellenben gabnaszeszre a helyi fogyasztás részéről van némi kereslet, s ez jobban fizettetik. Szállítmányok nem érkeznek, s az itteni termelvényt, melyet kereskedők és üzérek szerződésileg megvettek volt, a termelők visszavásárolják. Szörpszesz 44, gabnaszesz 453/4—46 kr. Berlin, sept. 9. Időjárásunk a lefolyt héten gyönyörű volt. Piaczunkon a rozs valami 11/,, tallérral olcsóbb, mint ezelőtt egy héttel. Ez azonban inkább a külföldi, elbátortalanító tudósítások, mint az itteni piacz túlterheltségének következménye. — Az üzlet általában nem volt élénk s a tegnapi börzén csüggedés volt tapasztalható. Készáru 421/1—43 % tallér. — Búzából valamivel korlátoltabb volt a kínálat s a külföldi lanyha tudósítások ennélfogva nem voltak képesek a tulajdonosokat követeléseik alábbszállítására , bírni; ára 50—68 tallér, minősége szerint. — Árpára nézve meglehetős élénk volt az üzlet, különösen a finom, új, jól fizettetett; ára 32—38 tallér. Zabra nyomást gyakoroltak a tetemes szállitmányok, eladások csupán a tulajdonosok engedékenysége mellett történhettek; minősége szerint 22 */a—25 */3 talléron kelt. Küülönféldk. Pest, sept. 16. — Cziráky János gróf Magyarország főkincstárnokává neveztetett ki. — Az „Ostd. Post“ és a „Neue fr. Presse“ ellen sajtó pert indítottak Az első ellen azért, mert az új kölcsönről írt czikkben csendháborítást követett el, az uj „Presse“ pedig egy czikkében a képviselőkhöz intézett felszólításával állítólag az alkotmányos és egyesületi törvény ellen vétett. A zenedei ünnepélyek összes jövedelme, mint tudva van, meghaladta a 20.000 ftot, a zenede tőkéje javára esett tiszta jövedelem 6200 ft. — Mint biztosan értesülünk — írja a „Hon“ — báró Rudics József bácsmegyei főispán főispáni hivatalát tettleg is át fogja venni. A jelenlegi administrator más alkalmazást fog nyerni. — Reményi Csehországba megy megszakított körútját folytatandó. — A debreczeni helvét hitvallású jogi tanintézet tantervének a királyi jogakadémiák tervéhezi alkalmaztatását illetőleg a m. kir. udvari kanczellária, az e részbeni újabb felterjesztés következtében, a m. kir. helytartótanácsnak meghagyá, miként a tiszántúli helv- hitv. superintendenst értesítse, hogy a tantervben észlelt hiányoknak és eltéréseknek pótlása s kiegyenlítésére vonatkozó megállapodástól eltérni nem lehetvén, a debreczeni helv. hitv. jogi tanintézet tantervének a kir. jogakadémiák tantervéhezi minden tekintetbeni pontos alkalmaztatása legfeljebb egy évnek lefolyása alatt mulhatlanul elváratik. — Joachim hegedűművész hazánkfia, ki egy tudva levő kellemetlen összezörrenés következtében a hannoverai udv. zenekar-igazgatói állomásáról leköszönt, oda visszaérkezett, s mint magánzó szándékozik ott letelepedni. „ — A pest budai hangász-egyleti zenedénél a növendékek beiratása f. é. sept. 25 kétől kezdve a zenede teremében naponként délután 3—5 óra között sept. 30 áig tart, mi ezennel közhírré tétetik. Kurcz János ügyvéd, mint zenedei jegyző. —Következő alispáni körözvényt közöl a ,jHon . Felhivás Nógrád megye közönségéhez O cs. kir. apóst. Felsége legkegyelmesebb Urunk folyó évi aug. 20-án kelt legmagasabb elhatározásával megyénk főispánjává nagyméltóságu ghimesi és gácsi gr. Forgách Antal valóságos belső titkos tanácsos ur ő excját kinevezni méltóztatván, tisztelt főispán ur önmasgától a főispáni székfoglalásra vonatkozó következő rendeletét vettem : „Tekintetes alispán ur» Ő és k Apostoli Felsége által, folyó évi aug. hó 20.án kelt legmagasabb elhatározásával Nógrádmegye főispánjává neveztetvén ki, midőn a m. kir. udv. kanczellária utján Nógrád megye közönségéhez legkegyelmesebb kineveztetésemről menesztett udvari rendelvényt, mely székfoglalásom alkalmával fog a megye közönsége előtt közzé tétetni ide mellékelve általküldöm, egyszersmind Balassa-Gyarmaton tartandó székfoglalásom határnapjául folyó September hó 26-ikát tűzöm ki, s felkérem tisztelt uraságodat, hogy e székfoglalási napot a megjelenésre jogosított megyei közönséggel szokott módon tudatni, s egyszersmind a megyei tisztikart ezen napra berendelni szíveskedjék.“ Mely intézkedést a megye közönsége tudomására hozni szerencséltetem Kelt Balassa-Gyarmaton 1865-ik évi sept. hó 9-én, Nógrádmegye első alispánja, Pongrácz Hazánk és Külföld“ czímű illustrált lap ,melynek előfizetési felhívása az új évnegyedre mai számunk hirdetései közt olvasható, majd minden számában közöl valami kiválóan szép képet. Az idei nagy pesti ünnepélyek mindegyikéről közlött nagy és díszes rajzokat, milyet a városligeti gazdasági kiállítás, a dunai regatta, a rákosi lóverseny, Liszt nagy oratóriumának előadása, s a városligeti nagy határünnep valának, s előfizetési felhívásában ígéri, hogy pezsgőbbé válván a közélet a küszöbön lévén az országgyűlés, mindazt képekben és leírásokban lehető gyorsan fogja mindig közölni, ami a közérdekeltséget magára vonja, így ezen igen olcsó lap a politikai közlönyök olvasói előtt is érdekkel bírhat. Gondosan szerkesztett tartalmát illetőleg csak a legutolsó számot említjük fel, melyben elbeszélést, — Madách Imrétől, az „Emer tragoediája“ szerzőjétől költeményt, Kmety György (Izmail basa) európai hírű hazánkfia művészi kivitelű arczképét és életiratát, Vámbérytól egy még sehol meg nem jelent illustrált közép-ázsiai útikalandot s Vámbérynak egész nagy lapra rajzolt gyönyörű jelmezképét, aztán egy czikket a világ összes zsidóságának N.Idán tartott zsinatjáról, Vadnaitól szokott elevenséggel irt „heti történetet“, bel- és külföldi újdonságokat, levelezéseket, mindenféle apróságokat s végül egy lapon nevezetes magyar történeti férfiaktól névaláírásokat találunk. E nagyon olvasott lapot, mely kiváló olcsósága mellett még művészeti becsű jutalomképben is részesíti előfizetőit, ismételve jó lélekkel ajánlhatjuk a közönség figyelmébe. — Glogováczon, Arad közelében, ismét tűz volt. Leégett a templom, a paplak hátulsó része, s mintegy 18—20 ház, és sok gabona és szalmakazal. Az „Arad“ szerint Aradról többen mentek ki oltani, de a helybeliek tétlen nézték a tűzpusztítást, és nem segítettek oltani. — Nyilatkozat. A „Bolond Miska“ októberi folyamára nevem alatt írt előfizetési felhívásomat többen félreértették, amennyiben ebben azt látták, hogy én Szokoly Viktor barátom mellőzésével, a „Bolond Miska“ közelebbi három évi szerkesztését is tényleg magamnak tulajdonítom. — E felfogást annál nagyobb készséggel cáfolom meg, miután én ugyan e lapra mindig lényegesen befolytam , de a szerkesztési gondok, s gyakran, midőn én akadályozva voltam, az egész lap összeállítása is öt illeték. A hálátlanság a világon a legruttább vétek, s ebbe esném, ha én Szokoly Viktornak e nehéz időkben tanúsított önfeláldozását, a lap körül nyilatkozott jellemes és a közönség átalános elismerésével találkozott tevékenységét s szerkesztői jogainak irányomban való gyöngéd és kimélyes gyakorlását a legnagyobb köszönettel el nem ismerném. Pest, sept. 14. 1865. Tóth Kálmán. — A pesti főreáltanodánál a tanulók beírása I. évi September 26-tól 30-káig történik délelőtti órákban. A beirási dijt, 3 ft 15 krt minden tanuló kivétel nélkül mindjárt a behatáskor tartozik lefizetni. Figyelmessé tétetnek a t. ez. szülök és gyámok, hogy a fennálló tanodai törvények értelmében a tanulók csak az igazgatóság tudtával fogadhatnak szállást, s hogy ennek netáni változtatása ismét csak az igazgatóság beleegyeztével történhetik. A pótvizsgálatra utasítottak vagy felsőbb engedély mellett arra bocsátandók october 1-én tartoznak megjelenni, valamint azon magántanulók is, kik betegség által gátolva a kellő időben meg nem jelentek; utóbbiak egyúttal szükséges igazolványaik előmutatására köteleztetnek. Pesten, 1865. sept. 15-én.*) Ney Ferencz, igazgató. — Az „Ung. Nachrichten“ e hó végével megszűnik ugyan, de mivel a hiv. hirdetéseket német nyelven is terjeszteni szükségesnek látják, Emichnél egy kisebb német lapot fognak nyomatni, főképen a hirdetésekért. De ezek mellett a nemzetgazdászati, ipar, kereskedelmi és pénzügyi érdekek is képviselve lesznek benne. Szerkesztői posta: Czeglédre Sebők ügyvéd urnak. Az állítólag sept. 7-kén beküldött abonyi helyreigazító nyilatkozat szerkesztőségünkhöz be nem érkezett. Lapunk tegnapi számának első oldalán („Bácsi fia Uta alatt a se ik hasában a 75-ik sorban „a büntetések legdrágább nemét“ helyett olvasd ■ „a büntetések legdracóibb nemét.“ A magyar képző-művészeti társulat sükes kirándulásának tervrajza. Tervezet: Mielőtt a bizottmány elősorolná, hogy tervezetében mi lesz és az általa meghiúottaknak a részvételt ajánlaná, hasonló vonzerejűnek hiba azt is kinyilatkoztatja, hogy mi nem lesz. Nem lesz pedig: Mlne V,a,temploma, sem a hajón, sem a szüretelő helyen, sőt meg nem dicsőült romjaiból .8 egy sátor olyformán lesz czigány-putrivá átalakítva, hogy a Minerva templomnak Livre pesztó emlékét semmiesetre felfrissíteni nem fogja sőt ha a szép időt rendező bizottmányi tagnak e napra megrendelt napsugárai történelandVt'Zbfu uadnán!k ',egy menedékül szolgá-ÄSiTÄraS & tottak, s ez erkölcsi elégtétel leend Ha n égeti napsugarak a \ £ *).ta,5'k * *' e törte', naivra átl N. F.