Pesti Napló, 1866. augusztus (17. évfolyam, 4885-4909. szám)
1866-08-04 / 4888. szám
178-4888. * Szerkesztési iroda: FwMcatek tér« 7. «aim. 1. emelet E kp nellemi réseit illető minden kőesemény « szerkesztőségbe« |?__ intézendő. Elfhntetlm teretek csak ismért kerektel fogadtatnak eL Kiadóhivatal: Ferencesek tere 7. «km földi cint A. kp anyagi risztt illető költemények (előfizetési pénz, kiadta körüli panaszok, hirdetmények) a kádé hivatalhoz intézendők. Szombat, augustus 14. 1866. Előfizetési feltételek: Vidékre, pestén, vagy helyben, házhoz hordva. Félévre 10 art 50 kr. o. é. évnegyedre , 5 frt 25 kr. o. é. 17. évi folyam. Hirdetményei: dija: 7 hasábos l'r'kteoreg;f*teszi hirdetésnél 7 nj kr. Bélyegdíj külön W njVr. HynMér: 5 hasi 15 nj kr. Rendkívüli előfizetés „PESTI NAPLÓ“-ra. August—September 12 hóra ....................3 frt 50 kr. August—octobéri 3 hóra..............................5 „ 25 „ August—decemberi 5 hóra.......................... ^ ” A PESTI NAPLÓ kiadó-hivatala. Fest. aug. 3 1866. — A „Magyar Világ,“ mint rendesen, válaszol; de, mint szintén rendesen, egyetlen egy feltett kérdésre sem felel. Válaszai nem egyebek, mint épen a határozott felelet kerülő, görbe ujjai. Nem is várhatunk egyebet. Irányczikkei, melyekben némely kérdést tüzetesen felvesz, szintoly határozatlanok. Diplomata táncz a tojások közt, melyben a főfigyelem arra van fordítva, hogy a világos eszméket és tényleges viszonyokat nagy routinnel kerülve, mind üres helyeken haladjon el a művész. Több mint féléve, hogy ily látványnak vagyunk tanúi, s megadjuk, mesteri egy játék! Fél éven át csaknem minden nap czikkezni a fennforgó politikai kérdésekről, s mégsem árulni el az embernek titkos elveit és szándékait, nem közönséges ügyességet kíván. A kósza hír azt rebesgette, hogy a „M. V.“ talán valami összeköttetésben áll a mostani kormány férfiaival. Legyen szabad ezen hírnek némi hitelt adnunk. A mostani kormány mindjárt felléptekor leglényegesebb alapszabályának valla a legszorosabb titoktartást. És ezt a szabályt a minden nap czikkező „M. V.“ is híven megtartja. Főgondja, nehogy az illető excellentiás körök szándékai, nézetei, elvei a maguk valóságában jelenjenek meg a közönség előtt. De miután a kormány és férfiai oly titoktartók, azt kérdhetné valaki, mire való hát neki a félhivatalos közlöny, s mire való kivált oly sok ? — mert hogy a vakok intézetének épületén ablakok vannak, azt értjük; de hogy Pythagoras hallgató iskolásai miért tartanak a kezükben oly nagy „tubus“-okat, — azt értse, a ki tudja! Azonban — bocsánat! — van egy kivétel: Török János úr lapja. A titkos szándékokat ha nem bízzák is mindig rá, de legalább elveivel tisztában vagyunk: ő nyílt ellensége a népképviseletnek, ő a megyéket 47 előtti modorban óhajtja viszszaállítani; nagy önfeledéssel tárja ki keblét, midőn a felelős kormány, s ezzel a törvényhozás hajdan eltapodott tekintélyének emelése ellen declamál; őszintén bevallja, hogy ő túlzó katholikus, és a papok világi hatalmának hive. Hogy elveit németül is terjeszti az „Ost. Ztg.“ csak abból kezdtük gyanítani, hogy ama világosan kifejezett eszmék közeli rokonságban állanak a mostani kormánykörök eszméivel. A többi ehhez elv rokon lap nem viszi oly nyíltan a szabadelmű eszmék anathemákkal üldözését. A halk és szelíd negatív terén marad. Most is azon kérdésünkre, várjon a „M. V.“ urai az alkotmányossága emlegetvén, odaértik-e a parlamentarizmust, a minisztérium felelősségét? — azt válaszolja, hogy ő barátja az alkotmányosságnak, hogy a Lajthán túliak alkotmányossága biztosíték a miénkre nézve. Ez még nem több, mint amit a „Hírnök“ is elmondogat, mert ő is alkotmányosnak vallja magát, csak épen az alkotmányosság feltételeit átkozza el, s annak biztosítását szeretné ellenezni. Míg a „M. V.“ meg nem győz az ellenkezőről kénytelenek vagyunk azt hinni, hogy ő sem óhajtja a felelős minisztériumot, vagyis azt akarja, hogy úgy legyen, min régen volt, midőn a törvényhozás legüdvösebb határozatainak törvénynyé váltát generátiókon keresztül meg bírták gátolni, s midőn a hozott törvény végre nem hajtása nagyon könnyű volt a kormány részéről. A „Magyar Világ“ czikkében levő többi kitérést a felelet elől annyiban hagyjuk, mert a szántszándékos félreértéseknél hasztalan minden capacitatio — a gyermek is belát az ilyenbe figyelmeztetés nélkül is. Csak egy helyet akarunk még megemlíteni, mely némi távoli következtetést enged a kormány férfiainak gondolkodására A „Magyar Világ“ arra figyelmeztet bennünket, hogy vannak nehézségek (a háború utáni viszonyokból folyók), melyek miatt „nem a kormány intenzióján fog múlni, ha a békekötés után az országgyűlés össze nem hivatnék.“ Mi ennek valódi értelme ? — Felesleges fejtegetnünk, miután a „Hírnök“ tegnapelőt ugyanezen eszmét világosabban és nyersebben kifejezte. A „Hírnök“ így szól: „Jóhiszemű, tapasztalatlan idealisták azon tévedésben vannak, vagy azt legalább affectálják, hogy a lehető legtökéletesb alkotmányos regime megindítására birodalom-szerte nem szükséges egyéb, mint a kormányhatalom őszinte és erős akarata. Ezen idealisták ignorálják vagy legalább nem fontolják meg azt, hogy a magyarosztrák birodalom külön történeti eredetű jogalapú részekből és nemzetekből alakult egygyé, mely részek és nemzetek az összetartó központi hatalom bizonyos mértékének szükségét örömest elismerik ugyan, de magukat politikailag összegyuratni és összeolvasztatni nem engedik, s hogy tehát államférfiatok nem képesek a világ összes alkotmányos formái között olyat készen találni és felállitni, mely ama kettős feladatnak a priori megfeleljen, s melyet, mint a generális kulcsot, a birodalom minden részeire egyiránt alkalmazni lehetne.“ A „Hírnök“ és „Világ“ nyilván egy nézetben vannak, — csakhogy előbbi világosabban és részletesebben mondja el. Erre pedig igénytelen véleményünk, hogy mindaz, amit másra mondanak, senkire sem illik annyira, mint a mostani kormánykörök férfiaira. A létező viszonyok szemmeltartását, a nemzetben élő erős meggyőződések és jogi fogalmak tiszteletben tartását, a törvényesen nyilatkozó közvélemény szava iránti hódolatot, — szóval mindazt, ami a józan, jogos és egyszersmind alkotmányos politika alapelve, — azt kívánjuk mi a kormány férfiaitól, s épen nem azt, hogy az ő erős akaratjok saját politikai experimentumaik életbeléptetésére legyen fordítva — s nagy hihetőséggel elvesztegetve, a mi ezenkívül más nagy károkkal is szokott egybekötve lenni. Hogy pedig nem a létezőből akarnak alkotni, nem veszik annyira tekintetbe, egy egy törvényesen egybegyűlt országos képviseletnek fényesen nyilatkozott meggyőződését (ami legalább is oly politikai nagy tény, mint bármi más anyagiabb), és hogy kivált a parlamentarizmus tárgyában a monarchia, s mondhatni a művelt világ értelmiségének közmeggyőződésétől eltérő utat akarnak követni, bizonyítják a „Hírnök“ azon fentebbi szavai, melyek szerint államférfiatok nem képesek a világ összes alkotmányos formái között olyat készen találni, amely a monarchiára, s így Magyarországra nézve is alkalmazható legyen. A kormány férfiai nyilván valami újon, valami „ismeretlenen törik fej őket, mi, félő, hogy senkit sem fog kielégitni, — azaz, épen csak a viszonyokhoz és uralkodó közvéleményhez nem lesz alkalmazva. Nem kérdés aztán, jóhiszemű, vagy rószhiszemű-e a megoldás, hanem hogy idealistáknak, tapasztalatlanoknak bizonyulandanak be alkalmazói, nagyon félünk attól Ha a fentebbi nyilatkozatokat úgy érthetnék, hogy a kormány a népek minden jogos teljesíthető kívánatait teljesítni akarja, hogy Magyarországnak megadja szerződéseken alapuló jogait, örvendenénk a kötelezettségek teljesítésén, ha megadja a Lajthán túli német népnek , Csehországnak, Galicziának a maga autonómiáját és valódi alkotmányosságát, ezért szükséges a késedelem, — mi helyeselnek; de midőn más szókkal az mondatik, hogy a Parlamentarismus Ausztriában lehetetlen, méltán tartunk attól, hogy se a Lajthán túli németek, se a csehek, se a lengyelek kielégítve nem lesznek, — azt pedig ismételve kimondhatjuk (mint múltkor a „M. V.“-gal szemben), hogy a magyar közvélemény minden bizonynyal ellene lesz az újabb experimentumnak. Nem jóslat ez, dő tapasztalatai lehetnek e részben a „Magyar Világ“nak, csak rövid fennállása óta is. .. Csal: a csüd, aug. 1. A háború be van fejezve! Tartós lesz-e a béke ? E kérdésre a jövő meg fogja hozni a választ. De miután 1849 óta európai szokássá vált, minden ötödik vagy hatodik évben háborút viselni — a jelenleg kötendő béke tartós létén kételkedni nem tilos. Előttünk van, mint fenyegető vihar, a keleti kérdés, a lengyel kérdés, és ki tudja nem fog-e a pyraenei félsziget is valamely kérdésre anyagot szolgáltatni. S ha egy ember egy nagy, pénzügyi és hadi forrásokban gazdag állam hatalmával rendelkezik — tudjuk, hogy kedve szerint, kérdéseket állíthat. De hagyjuk magára a jövőt, nekünk a jelen elég munkát ad, elég gondot okoz. A mi legégetőbb kérdésünk jelenleg az ínség. Szász Károly. barátom és képviselőtársam a tegnapi Naplóban megjelent czikkében igen bölcsen hívja fel a közönség figyelmét e tárgyra. Vannak birtokosok, kiknek nagy termése van, vannak határok, melyek kitűnő áldásnak örvendezhetnek. De abból következtetni, hogy nincs baj, nincs ínség — igen hamis logica. Vannak birtokosok, kik roszabbul állanak, mint 1863-ban, s vannak határok, hol a szó legszorosabb értelmében, mint e lapok szarvasi levelezője igen helyesen mondá, üres szalmát csépelnek. Itt segíteni kell, és pedig a maga idején. Midőn az Ínség ügye az országgyűlésen előfordult, én azokhoz tartoztam, kik ez ügyet közjogi kérdéseinkkel összeköttetésbe hozni nem akarták, mert ez ügyben, természete szerint, rögtön kell rendelkezni, közjogi kérdéseinket pedig rögtön megoldhatni nem volt kilátásunk, s mert oly válságos időben, mint az akkori volt, nem óhajtottam, hogy ürügyet szolgáltassunk az országgyűlés elnapoltatására. Az országgyűlés azonban, minden moderátiónk daczára, a háború miatt elnapoltatok. De a háború megszűnvén, megszűnt az elnapoltatás oka is. Az országgyűlés mielőbbi összehívása ma szükségesebb, mint valaha volt, mert azon nagy veszteségeket, melyeket a háború s a természet csapásai állásunkon és jólétünkön ejtettek, csak az országgyűlés hozzájárulásával eszközlendő reformok tehetik jóvá. Hazánk s a birodalom számára jobb és biztos jövőt más után előkészíteni akarni, gyermeki illusio. De főleg idején van megemlékezni, hogy az idő pénz, sőt a jelen viszonyokban még annál is több é s bátran mondhatjuk, hogy az idő elét. TREFORT ÁGOSTON: Ezen táblázat szerint több pálya öszszehasonlított üzleti forgalma lévén szén és egyéb teher szállításnál szemeink előtt, látjuk, hogy mín az üzletbeli kiadás a bruttó bevétel kamataiban kifejezve, a legkülönneműbb (3 mértföld hosszú tepliczi pályától a 250 mföld hosszú déli pályáig), vasutaknál egy-két száztéli különbséget ad, az átalános kiadások rovata jóval nagyobbat nyújt, s ez a tiszta jövedelemnek regulatora. *) Ezen átalános kiadások nagysága okozza a pécs-mohácsi vasútnál, hogy 603,596 forint bruttó bevétele mellett tiszta jövedelme ennek csak 2289%-jét teszi, vagyis 13,816 ftot. A losonczi pályás bevétel is tehát két rovatba osztandó, üzleti és az általános kiadások rovatába. Éspedig az üzleti kiadások fedezetére felveszszük a táblában közölt öt sorozat közép mennyiségét, mely teendi a bruttó bevétel 37,458 százlékját,fennmaradván az általános kiadásokra 62,542%, vagyis amarra kívántatik 233 738 ft, maradván utóbbiak 390,262 ft, mely összeg 8,100,000 kiállítási tőke négyes kamatát 66,262 ftal haladja meg. Ami pedig a losonczi pályánál az általános kiadásokat illeti, ezek közt első helyen szerepelnek a beruházott kiállítási, többször kitett tőke kamatai, mely tőkét az állam nyújtván, ez lévén elvből a pályának megvevője és kiépítője, hogy ezen összeg után az ajánlott, öt év alatt véghez viendő 4% törlesztési módot elfogadván, micsoda kamatot nyerend, lássuk közelebbről. Mindenekelőtt kielégitendők az államigazgatás részéről a következő tartozások: a) Váltóhitelezőknek 1,377,605 forint. b) Eladott kötvényekért 12,300 „ c) Schuller et Comp. 1,122,021 „ *) Átalános kiadások alatt értetnek : adók, igazgató tanács fizetése (Tantrém), nyugdíj, segélyzési és tartalék tőkékhez való járulások, függő adósságok kamatai, levonva a bejött kamatokat — részvények és elsőbbségi kötvények után járó kamatok, elsőbbségi és kisorsolási kölcsönök évi járadékai és törlesztése. Losonczi vaspálya-ügy. (Folytatása és vége.) Másik főtényező a felek által feladott teher, melyet naponként 5000 vámmázsával veszünk számításba. A tiszai pálya teherszállítmánya naponként 18,000 mázsa, és a magyarországi Gazdasági Egyesület által az olcsó vasutak építéséről kiadott jeles munkában a harmadrendű vonalak jövedelmezése meghatározásánál d) Több hitelezőknek 656,080 „ e) Részvényeseknek 3,352,080 „ összesen 6,520,086 forint, melyet öt sebesre osztva, évenként 1.304.000 forint tőke törlesztendő a fennmaradt összeg négyes kamatával. És pedig az első részlet törlesztését a folyó év végére téve (mi mellett kívánatos, hogy a sorsolás félévvel előbb történjék), ezen tartozások fejében kiadott az állam öt év elteltével összesen 7.302.400 forintot, melyhez jön még a törlesztett összegen túl, 8.100.000 ftot kiegészítő rész, 1.580.000 ft, úgymint a kiépítési járulék és a státus egyéb követelései szintén 4%-el és ezek kamataival, az egész öt évi idényre : 1.580.000 X 1 2166 , 1,922 228 ft, mi a fentebbi összeggel tesz 9,224,628 ftot. Bevesz az állam ugyanazon idő alatt a kiállítási tőke után 4%-ot, **) vagyis a bruttó bevétel 52 százlékját, első évet nem számítva, mely az építés és üzletberendezés teljesítésére fordittatott, ezen bevétel kamatokkal együtt négy évre teszi 8,100.000 X 4% X 4 416 1,301,184 ftot, mit levonva a fentebbi 9,224,628-ból, marad 7,923,444 frt, mint azon régészlet, melyért az állam öt év múltával a pálya és szénbányák egyedüli tulajdonosa. A bruttó bevételből közel 38% vétetett fel az üzleti kiadásokra és 52% a kiállítási tőke kamatozására, e szerint fennmarad még 10% az általános kiadások egyéb nemei fedezésére, melyek közt a jövedelmi adó, mely, mint tudva van, 10.000 forint jövedelmen felül 10%, a legjelentékenyebb, de itt figyelembe veendő, hogy az állam új pályáknak rendesen több évre adómentességet nyújt, továbbá remélhető, hogy törvényhozás útján a közterhek csekélyebb mérvre vonatnak, sőt ha egyik esetet sem akarjuk számításba venni, a fennmaradt összeg 73,325 ft, ezt, valamint a többi csekélyebb terjedelmű naponként 7000 mázsa szállítandó teher vétetett fel, márpedig a losonczi pályát senki sem fogja forgalmi jelentőségére nézve ezen harmadrendüek közé, annál kevésbé alá sorozni. Megtartjuk az említett munkálatban felvett 10 mföld közép hosszát, melyet az említett 5000 mázsa teher megfut, —■ a szénre nézve azonban, mely a pálya egyik végéről a másikra szállittatik, főpiacza lévén a főváros, Pest, az egész vonal hossza vétetik számításba. Ami pedig a vitelbért illeti, ez mellékilletékeivel együtt a szénnél 1.5 kr, a többi tehernél vám-mázsa után mértföldenként 1.0 krral számítva, a többi pálya tarifájához aránylag mérsékeltebb leend. Harmadik tényező a személyforgalom, mely tapasztalatilag új pályáknál a teherszállítás nyújtotta bevételt megszokta haladni, mi azonban itt is a legcsekélyebb elvét követve a feladott tehernek, csak 20 százlékját veszszük, végre a széntermelés által nyerendő tiszta haszonra az eladásnál mázsájaként csak 3 krt számítunk. Ezen tényezők szerint a jövedelmezés következőleg alakul: a) Szén összesen 1,500,000 vm. X 15 kr X 16 mértföld, egy évre .... 360,000 frt. b) Feladott teher 5000 vm. X 365 nap X 10 kr X 10 mföld............................ 182,500 „ c) Személyforgalom utóbbi szerint 20% .... 36,000 „ d) Széneladás utáni tiszta haszon 1,500,000 vm. X 3 krajczár...................... 45,000 „ Évi bruttó bevétel összege: 624,000 frt. Mielőtt ezen bevétel felhasználását közelebbről elemeznék, engedtessék meg itt J.Fillinger, az osztrák vasutak 1864-ik évi szén és a felek által küldött teher forgalmát mutató, most megjelent táblázatából mellékelt rovatokat közölni, általános kiadásokat is bőven fedezen ki. Avagy egy 16 mföld hosszú pálya igazgatósága tantemje adhat-e jelentékenyebb tételt ? összesítve az imént mondottakat, az évi bruttó bevétel tehát öt év múltával következőleg oszlik fel: Üzleti kiadások .... 233,738 frt. 437,923,444 tőke után . 316,937 frt. Adó, tantém, nyugdíj stb. általános kiadások. . . 73,325 frt Összesen : 624,000 frt, mit a legcsekélyebbre tett forgalmi menynyiség nyujtand, mely csak kissé kedvezőbb viszonyok közt kétszereztetni, sőt a losonczi pálya a kassa-oderbergi vonalig vizetvén, többszöröztetni fog. Ezen előadott tervezetet korántsem tartjuk lehető legczélszerűbbnek, és a jövedelmezési tételek csalhatlanságát sem állítjuk, de mindenekelőtt óhajtuk bebizonyítani, hogy ezen pályaügy, mely hajótörést szenvedvén, nem szűnt meg közügy lenni, s mely most naponként tetemes veszteséget okoz a hitelezők, részvényesek és nemzetgazdaság érdekében, hogy ezen ügy megmentését az államigazgatás valódi haszonnal bizton eszközölheti. Részünkről egyedül az állam által tartjuk lehetségesnek ezen kivételes esetben a pálya kiépítését már csak azon körülménynél fogva is, mert jelenleg az álladalom segélyezése nélkül egyáltalában nem lehet vasutat építeni, a segély pedig, melyet itt vállalkozó társulatnak nyújtani kellene, kétségkívül nagyobb terhet róna az államra, de másrészt azt sem hihetjük, hogy azon időre szándékoltassék az ügy végelintézése hagyatni, midőn az országos sarkalatos politikai kérdések megoldatván, törvényhozó testülete hazánknak intézkedhetnék felette, — ez esetben könnyen bekövekezhetnék, hogy: „míg Róma tanácskozik, Saguntum elvesz.“ Végezetül megjegyezzük, hogy nem lévén tudomásunk az ügy jelenlegi állásáról, ha közelebb annak rendezettsége az Ultallított terhek 1884 Ik w A ♦ _ 1 «. ^ évben. «eve tel. g 3 gn ............... ■«■■■■■■■■■■..........a ■ ii ■ i - —1.1 'g m • 'Og £k to Szén Szén összes tér- Vámmázsa után Mázsa mértföld után £ 41 -3 -S r Össze« és hekért, mel- ............... ...... ® * .► pálya neve. a terhek coaks I lékilletékek-j szén és | külön te- szén és J külön te-1 £ I q ~ h coak b utánkal együtt coacks her coacks her ... g S ___________ _______________________________________________Bruttó bevétel »3 H vámmázsákban. forintokban. krajczárokban. %-ben. Éjszaki Ferdinandp. . 82 f 9,512,998 85,759,830 2,993,124 18,089,039 81-37 866- 1'36 1-888 34-757 34 944 30-299 Buschterach . ... 35 8,313,874 8,619,830 500,167 529,910 6-00 6 22 2-508 2-671 38-771 38 44 15-959 Russig-tepliczi ... 30 8,117,532 9,303,463 283,963 331,514 3-88 8 56 2 209 2 218 39 897 43-918 16-185 Pécs-mohácsi ... 80 4,027,699 4,832,831 559,588 603,596 18 89 13 93 1-743 1 770 87-083 60 628 2-289 Déli............................. 249-72 4,735,721 41,687,430 1,194,792 14,089,387 26-23 31-58 0-884 1 574 36 777 50 959 12,264 **) Beszámítva itt az üzleti és általános kiadások egyéb nemeire a bruttó bevétel több mint felét.