Pesti Napló, 1867. január (18. évfolyam, 5009–5034. szám)
1867-01-11 / 5017. szám
felmentettek, a büntetést, a mennyiben még rá nem állottak volna, minden, az illető büntetőbírósági ítéletekből következhető törvényes következményeivel együtt, legkegyelmesebben elengedni méltóztatott.• Tenczer Pál f. hó 12-én esti óra órakor az Izraelita Magyar Egyletben „a magyar nyelv korszakairól“ fog előadást tartani. Tudósítónk azon örvendetes tényről értesít, hogy Pánd helységében a földmivelő osztály „olvasóegyletet“ alakított, melybe Szilassy György az egyletnek saját költségén 13 magyar lapot járat. Tiszteletre és utánzásra méltó példa. — Duka Tivadar, jelenleg Ceylonban időző hazánkfia, értesítette az állatkert-társulat elnökét, hogy egy elefántot szerzett, melyet a pesti állatkertnek ajándékoz, s mely, ha akadályok nem jönnek közbe, még a nyáron megérkezhetik Pestre. A szállítási költségeket a társulat viseli. — Engel József, jeles szobrász hazánkfia, jelenleg Balassa tr. mellszobrán dolgozik. Volt alkalmunk megtekinteni, s igen sikerültnek mondhatjuk. — A tokaj-hegyaljai bormivelő egyesület közzé teszi, hogy 1 er az egyesület múlt szüreti közgyűlése által megállapíttatni határozott hegyaljai borhitel-bank aláírására nézve az ivek beküldésének határideje a folyó évi február hó végéig elhalasztatott, az ivtartó t. ez. urak, és hegyaljai községek tehát felkéretnek, hogy a hozzájuk aláírás végett küldött íveket alulirthoz a kitűzött határidőre beküldeni szíveskedjenek. 2-or. Az egyesület tokaji szőlőiskolájából tavaszkor mintegy 60,000 furmint gyökeres szőlőveszsze fog áruba bocsáttatni, az egyesületi tagok részére 2, idegenek részére 4 krért. A megrendelések elfogadtatnak Tokajba Szabó Károly egyesületi pénztárnoknál. Kelt Golopon, jan. 5-én 1867. B. Vay Miklós egyesületi elnök. — Beküldetett szerkesztőségünkhöz : „Die Fusion.“ (Az egyesülés. Vázlat a horvát pártok köréből.) Von L. BH. kézirat gyanánt nyomatott. „ A Tokaj-Hegyaljai szöllőhegy, bor- és pinczerendöri rendszabályai iránti javaslat.“ Szerkesztő Török Sándor. „Una voce all’ impero d’ Austria.“ (Egy szó az osztrák birodalomhoz.) „Legújabb dal koszorú.“ 70 új gyermek dal. Szerző Kohányi S., nyilvános tanító Pesten. Ára 30 kr. „Kis oltár, imádságos és énekes könyvecske.“ Kis gyermekek számára készité Horkai bácsi. Ára 16 kr. „Protestáns népiskolai közlöny.“ I. évfolyam. 7—8. szállítmány, tartalma: Diesterweg, a tanítók tanítója. Nagy László: Fegyelmi tanulmányok. (Vége.) Nagy László: A hollandi népiskolák a XIX. században. Borostyán Sándor. Principles of teaching, or the normal school manual etc. Bihari Imre: Tanítói tükördarabjaim. Géresy Ferencz: A czeglédi ref. iskolák története. Szabó Lajos: Főpásztori körlevél. Kun Bertalan: Népnevelésünk hiányai. Antal Sándor: A szepességi evangélikus tanitóegylet alapszabályai. B. K. Tanitói értekezlet I. Költő László. Tanítói értekezlet II. Antal Sándor. Felhívás a „Sárospataki füzetek“ 1867. évi folyamára. Dr. Heiszter József. Felhívás a Zsarnay emlék ügyében. Kun Bertalan. Ára az egész évi 8 szállítmánynak 1 40 ívnek 3 ft o. é. (Beküldetett.) „Orvosi czimmutató, hol késel az éji homályban? Hónapok ültének el este...“—Valóban kedve volna az embernek nem ugyan hőskölteményt, hanem siralmas elegiát írni oly vállalat sorsa fölött, melynek hasznait a tudományos előhaladásra nézve mindenki belátja, s megvallja, s melynek gyümölcseit élvezni a hazai művelődés barátai valamennyien kívánják, de a melynek teljes létrejöttéhez megkivántató anyagi segélyre annál kevesebben nyújtanak kezet. — A m. kir. egyetemi könyvtár „Orvosi és természettudományi czimmutatójának,“ hirlapjaink egyikében a múlt tanfolyam vége felé közlött tudósítás szerint, már rég el kellett volna hagynia a sajtót, s jelenleg közkézen forognia s mindazáltal nevezett munkának mai napig még csak szinét sem láthatni, megjelentének hirét-hamvát sem hallhatni. Vájjon mi oka lehet ennek ? Szerkesztő a munkát, miként fennérintett hírlapi tudósításból megtanultuk, teljesen elkészítve a t. orvosi karnak csaknem egy év előtt bemutatta. Ha tehát a kézirat már tökéletesen kész, miért tartják azt az illetők vissza a nagyközönségtől ? Miért főleg kezdő, s azért küzdő művelőitől az említett tudományoknak ? A nervus rerum gerendarum, magyarán mondva, pénz hiányzik talán, melyen azt közre lehetne bocsátani? De hát a „Jogi és államtani czímmutató“ kiadására, az illetők lelkes részvéte honnan tudta teremteni a pénzt? — Vagy az „Orvosi stb. czimmutató“ becsben, értékben, teljesség és szerkezet dolgában a „Jogi stb. czimmutatónak“ alatta áll, s nem érdemel hasonló pártfogást ? Nem volt szerencsénk a kérdéses „Orvosi és természettudományi czimmutató“ kéziratát látni,annál kevesbbé átvizsgálni, de annyit ülőhelyünkből is mondhatunk, miszerint ugyanazon a nembeli munkákból a második nem roszabb, hanem jobb, tökéletesebb szokott lenni. Azután ha a könyvárusok czímjegyzékeivel, kik szintén nem raktak minden szaktudományból tudok koszorúkat fejükre, meg lehetünk és a tudós urak meg is vannak elégedve: miért bizodalmatlankodnánk oly férfiú képességében, ki a m. kir. egyetem, mennyiség és különféleségre bármely könyvárusi raktár műveit haladó elmetermékeinek rendezésével évek óta foglalkodik? Ismételjük: „Orvosi czimmutató, hol késel az éji homályban ? — A Sürgöny irja , hogy a pestvárosi elemi iskolák jó karban tartását s lehetőleges felvirágozását szivén hordván a városi tanodai bizottmány, egyik legközelebb tartott ülésében elhatározá, miszerint az eddig is minden elemi tanodánál volt világi iskolafelügyelők számát szaporítani czélszerűnek tartja s e végből a képviselők közül az itt következőket hozza javaslatba, kik a hatóság által felszólitandók leendnek ezen szép hivatást elfogadni s annak meg is felelni. Belvárosban. 1. Kötőutczai főelemi fitanoda : Staffenberger István és dr. Havas Ignácz. 2. Leánytanoda a Ferencziek terén: Klenovics György és Wimmer Antal. 3. Kecskeméti utczai fitanoda : Klenovics és Szónoky János. Ferenczvárosban. Vegyes elemi tanoda fiuk és leányok számára a templomtéren : Kiss Károly és Perényi Tamás. Józsefvárosban. 1. Josefinum árvaház : Staffenberger és Kiss Károly. 2. Vegyes tanoda a stáció utczában : Merényi Henrik és Radocsay Ferencz 3. Vegyes tanoda az ősz utczában : dr. Szabó Alajos és Jackel Venczel. Terézvárosban. 1. Filmtanoda a nagymezőutczában : Kopp és Strohmayer Ferencz 2. Vegyes tanoda a nagykereszt utczában : Limburszky, Schmiedlechner György és Auspitz Antal. 3. Vegyes tanoda a hajósutczában : Herrle, Hatzenberger Ferencz és Balogh János. Lipótvárosban: 1. Mintatanodában és 2. leánytanodában: dr. Gross Ferencz és dr. Burghardt Ferencz urakat. A Mint értesülünk, a nm. m. k. helytartótanács Pest városában 1866. évben megürült kávésjogot a fővárosi közönség előtt még jó emlékezetben levő korona-kávéház volt bérlőjének, Eger Lajos urnak adományozta. A városi hatóság azonban, mely e jogot Wimmer Miklósnak adta, a maga határozatát a nm. helytartótanácsé fölibe óhajtván emelni, az összes iratokat a főtárnokhoz terjesztette. — Több pesti házba e napokban egy nő koczogtatott be, ki magát oly grófi család tagjának mondta, mely egyáltalában nem létezik. E nő pénzt gyűjt, állítólagosan oly czélra, melyet Deák Ferencz nevével hoz összeköttetésbe. Az egész dolog — mystificatio. (So ny) — A cs. kir. hadügyminisztérium dec. 31-kén kelt rendelete folytán mindazon egyéneknek, kik a múlt évi hadjáratban, szárazon és vizen, részt vettek, a tavaly szolgálati év két év gyanánt fog nekik betudatni. E rendelet nem csupán a szorosabb értelemben vett katonákra, de a hadi intézetekre és egyéb hivatalokra is szól. Az első napfogyatkozás ez évben március 6-án esik, és óriási lesz. A sötétség azért nagyérdekű, mivel utolsója a kör alakú sötétségeknek, melyeket Ausztriában e század folytában láttunk. Egyátalán ezen napsötétség egész Közép Európára nézve oly érdekes, hogy nagyságát illetőleg, csak az 1870- és 1887-diki lesz hozzá hasonlítható. Bécsben ezen napsötétség 2 óra és 51 perczig fog tartani. — Herczog Ferencz pesti vendéglős ur a m. k. t. e. joghallgatókat segélyző egyletnek azon ajánlatot tette, hogy jan. tól fogva az egylet bizottmánya által ajánlandó két joghallgatót havonként ebéd és vacsorával dij nélkül ellát. — Kelt Pesten, 1867. jan. 8. Várady Béla s. e. jegyző. — A József-műegyetem segély-egylete javára, ennek e. i. bizottsága által múlt év december 19-én rendezett hangverseny jövedelmének kimutatása: az összes jövedelemből vagyis 255 ft 25 kr, levonva az összes kiadást 155 ft 25 kr, marad tiszta jövedelem 100 ft o. é., mely összeg a segélyegylet tőkéjéhez csatoltatik. A bizottság kötelességének ismeri a közreműködő hölgyek és uraknak, nemkülönben a hangverseny kegyes pártfogónéjának, méltóságos gr. Keglevich Béláné 52 ft, méltóságos gr. Festetich Györgyné 20 ft és Reitter Ferencz főmérnök urnak 1 ft tulfizetésekért hálás köszönetét nyilvánítani. — Budavár, 1867 január hó 4-én, a bizottság nevében Desseffy Ferencz e. i. főjegyző. — A pesti jótékony nőegylet f. é. december 23-tól 1867. január 19-ig terjedő 4 hétre jelenleg létszámban álló 200 szegény számára, kik közül 62 új és 138 már előbb is részeltetett, 547 ft 70 krt utalványozott, és pedig hetenkénti részesülésben álló szegényeknek 283 ft 20 krt, negyedévenként részesítetteknek 5 ft, s egyszer mindenkorra segélyezett szegényeknek 259 ft 50 krt. Ez alkalommal a választmányi nők szegények állapotát tárgyazó 60 vizsgálatról tettek jelentést. Az egylet kötőintézetében jelenleg egyéb munkára nem képes 18 szegény talál foglalkozást és keresetet; ezen intézet raktára L ie d e m an B. F. ur boltjában (Váczi-utcza és városháztér sarkán) létezik. — A pesti jótékony nőegylet részére következő kegyes adományozók által, részint pénzsegély, ruhaneműek és egyéb tárgyak küldettek be, u. m. Gans Rozália urhölgy: a sorsjáték számára 6 pár ezüst evőeszközt. Jankóné, szül. Németh urhölgy: 100 db gyermek-fejkötőt, 50 db inget, 12 db felső öltönyt. Lónyay Etelka urhölgy: 12 db kötött fejkötőt gyermekek számára. Nákó Anasztázia urhölgy: 190 db háló inget, kötött szoknyát, fejkötőt és felső öltönyt. Gr. Zichy Irma urhölgy: 6 egész téli öltözetet, gyermekek számára. Nem különben Ádám és Eberling urak: 1 vég szürke barchetot. B. Baldácsy Antal ur: 8 db császári aranyat a bál és sorsjáték költségei fedezésére. Grabovszky György ur: 3 röf posztót, 3 röf gyapotot. Heyek Adolf ur: 6 db nyakkendőt gyapotból. Iszer és társa urak: 24 db színes gyermek-inget. Linder ur: 1 db brochet, 2 pár függőt a sorsjátékhoz. Micsei és Ráth urak : 15 leánykalapot. Nádosy testvér urak: 3 röf posztót. Swoboda és Kallinics urak: 10 db gyermek öltönyt, és 12 db keztyűt. Staffenberger és Schwanfelder, Staffenberger István, Birty Ferencz, Rotter Ferencz, Rausch Károly urak pedig: bőrt lábbeliek készítésére. Fogadják a nemeskeblü adakozók az egylet legháladatosb köszönetét szenvedő embertársaink nevében. A budapesti kir. orvosegylet m. évi november 10-én tartott ülésében a Schuster-Bugát-féle alapítvány értelmében pályázatot nyitott, melynek következtében mai napig csak egyetlen folyamodvány jutott el hozzám, ezen jótékony czésünk hiányos sikerét főkép annak tulajdonítom, hogy a pályázat hirdetése csupán a szakbeli hét lapjainkban jelent meg, melyeket azok, kik orvos árvákról gondoskodnak, nem is olvasnak, mert nem gondolhatom, hogy nagy hazánkban nem létezne több, mint egy árva, kinek nevelésén ösztöndíjunk által a jelen sanyarú években nem könnyíthetnénk, azért bátorkodom az alapítványi bizottmány nevében országszerte elterjedt lapjához fordulni és arra kérni, hogy ezen pályázatot az ide mellékelt alapítvány szabályai szerint szó értelme szerint kihirdetni szíveskedjék. A Schuster és Bugát nevét viselő alapítványból évenként kikerülő 100 ft egy árvának ösztöndíjára van szánva, azonkívül egyletünk elnöke, Kovács Sebestény Endre tr. úr nemeslelkű ajánlatára egy második fiú szintén 100 ftból álló ösztöndíjt nyerhet, mindkettő hat egymásután következő évre félévenként 150 ftnyi ösztöndíjban részesülend, mihelyest jeles viseletéről és tanulmányairól tanúsító kellő bizonyítványát hozzám beküldeni. Nem szükséges, hogy az ösztöndíjas az orvosi tudománynak szentelje életét, mint az a „Gyógyászat“ ban állott, akármily tudományos pályán törekedő ifjú is elnyerheti azt. Ezek után, hazafias bizalommal szólítom fel minden magyar orvos árva édesanyát vagy gondnokát, hogy a jeles tehetségű, iparkodó és ösztöndíjra szoruló fiait nekem f. évi martius 31-ig bejelenteni szíveskedjenek, kik közt minden vallás tekintet nélkül a két legméltóbbat megválasztani az alapítványi bizottmány kedves kötelességének tartandja. Pesten, jan. 7. 1867. Bene Ferencz. (Deák Ferencz utcza 3. sz.) A Schuster-Bugát-féle alapítvány szabályai szó értelme szerint következők a kellékei : 1. A folyamodó Magyarországban szülött legyen, kinek 2. Atyja Magyarhont szolgáló orvos, seborvos vagy gyógyszerész volt 3. Az árva korára 8—12 éves legyen. 4. Magyarul tökéletesen tudjon. 5. Vallása tekintetbe nem vétetik. 6. Vagyontalanságáról hiteles bizonyítványa legyen. 7. A tökélyes árva az apai árvának eléje létetik. 8. Erkölcsi és tanulmányi jelességre különös tekintet legyen. 9. Csupán tudományos pályának indult nyerheti el a dijt. ^ Nemzeti színház Janell-ére van kitűzve : „DON CAESAR DE BAZAN.“ Dráma 5 felv. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről 5% metaloques . Nemzeti kölcsön . Bankrészvény . ... 59.25. . ... 69.20. . ... 733___ Hitetintézet. ... 158.10. Londoni váltók .. ... 131.75. Ezüst. ... 130.75. Arany. ... 6.24. A „P. Napló“ távsürgönyei. Berlin, jan. 10. A „Nordd. Alig. Zrg“ megczáfolja a Bismark gr. által a külföldön levő porosz képviselőkhöz állítólag közelebbről intézett körsürgöny létezését, — költöttnek nyilvánítván a lapok által említett tartalmat. New-York, jan. 9. Egy igazságügyi bizottmány foglalkozik az elnök ellen kimondott vád alá helyezés indokainak vizsgálatával. Bécs, jan. 10. A „Wiener Abp.“ római hírei szerint Tonello küldetését több lényeges pontra , különösen a püspökök visszahelyezésének kérdésére nézve — eredményesnek lehet tekinteni. • KÜLFÖLD. Angolország. — A „Saturday Review“ Francziaország megváltozott európai állására vonatkozólag egyebek közt következőt mond: „Azon idő óta, mikor még az apró istenek a franczia Jupiter trónja körül szoktak összegyűlni, miszerint láthassák, minemű üdvözletet fog az események nagy intézője bólintani nektek, a tuileriákban minden megváltozott. Ha redek támadtak homlokán, Európa valamennyi pénzvásárai remegtek, s egy kedvetlen szó az ő szájából, jele volt a háborúnak, vérontásnak és a nemzetek sanyarúságának. Most azonban semmi sem foly le csendesebben, mint egy újévi ünnep a tuileriákban, s alig létezhetik valami jelentéktelenebb, mint a császár beszéde a diplomatakarhoz. Tiszta időt jósol ugyan, és békét remél; szól egyszersmindegyikéről ama nagy kiállításoknak is, melyek — örömest elhiszszük — a nemzetekre áldást árasztanak, de nagy lelki kint adnak ama békés embereknek, kik nagy zaj és zavar idején kedvetlenül utaznak egy idegen fővárosba, s még is szégyenük, ha nem látták azt, a mit szomszédjuk világ csodájának mond. Az ember azt hinné, hogy oly mézes szavaknak igen vigasztaló hatást kellene tenniök; de, legnagyobb szerencsétlenségre, mindenki emlékezik még, mikép ugyanazon békejós egy év előtt akkép nyilatkozott, hogy nem lát okot, miért ne lehetne az 1866 a béke és boldoglét éve az egész világra nézve. Zackiel (egy, Londonban megjelenő jósnaptár kiadója természetesen költött név alatt), és dr. Cumming (az apocalypsis híres búvára, egyébiránt presbyterián lelkész Londonban), nem tanúsíthattak volna mélyebb tudatlanságot arra nézve, ami történni fog, —és amit a császár újévi beszédéből tanulunk, az nem Európa jövendője, hanem ama tény, mely szerint Francziaországnak nem lehet igénye többé ama jövő meghatározására és Európa végzeteinek intézésére. Ennek velünk és egész Európával együtt a francziák is csak örülhetnek. Szerfelett veszélyes kísértés, erkölcsi sülyedés és belnyugtalanság forrása egy nemzetre nézve, ha ez állásánál fogva hatalmat és jogot követelhet meghatározni, mi történjék vagy ne történjék határain túl. Európa sokkal boldogabb, ha vezérhatalmasságai sakkban tartják egymást. Mi Angliában nagy mértékben megváltoztattuk hangunkat, megtanultunk magunkról szerényebben szólni, oly nyugton maradni, amennyire csak becsületünkkel összefér, s beérjük azon elhatározással hogy, ha csakugyan háborút erőszakolnak ránk,kitartólag és keményen fogunk verekedni. Francziaország is kénytelen volt a világ előtt bevallani, hogy nem mindenható. Ámde ha Francziaország állása megváltozott, tartozó kötelességünk a császár iránt megjegyezni, hogy e változást az ő bölcs és messzelátó politikája eszközölte. Francziaország képes volt Európának parancsolni, mert az európai rendszer különféle részeiben gyökeresen el volt rothadva. Örök becsületére válik a császárnak, s elenyészhetlen jogot ad nekie Európa hálájára, hogy mind a bajt, mind annak gyógyszerét felismerte, hogy nagy hatalmát arra használta, miszerint megadja Európának ama változásokat, melyekre oly nagy szüksége volt, s melyeket a császár nélkül talán csak hosszú és sanyarú évek múlva ért volna el. Ő egy szabad és független Olaszországot teremtett ; megengedte, hogy Németország, puszta elvont eszméből, valósággá legyen, és az osztrák lidércztől megszabadulhasson. (Nem lesz-e Poroszország, vagy talán maga Francziaország is, valamikor még nyomasztóbb lidércz, azt majd a jövendő mutatja meg.) Alkalmasint nem létezik más franczia egyén, ki, ha a császár hatalmával bir, e dolgokat végbevitte volna ; pedig ezek felszámíthatlan üdvöt árasztottak Európára, s Francziaország maga is oly állást foglalt, mely — bár külsőleg nem oly nagyszerű és parancsoló, mint tíz év előtt — sokkal biztosabb, szilárdabb, és önmagára nézve üdvösebb.“ — Ama parliamenti határozat érvénye, melynek erejénél fogva Izlandban a Habeas-corpustörvény felfüggesztetett, a parliament összegyűlése után a 16-ik napon, tehát febr. 21-kén, meg fog szűnni, s valószínűnek tartják, hogy a parliament egyik első teendője lesz a határozatot megújítani, miután Izlandban az állapotok még nem olyanok, hogy a csendet és békét egészen biztosítottnak lehessen tekinteni. A „Westminster“ nevű angol hajó, mely Calcuttából London felé utazott, chinai tengeri rablók által elfogatott, s a hajólegénység egy része meggyilkoltatott. Olaszország. Az olasz hivatalos lap és a franczia „Moniteur“ egyhangúlag állítják, hogy a Tonellora bízott alkudozás nagyon gyorsan halad. A nehézségek , melyek Vegezzi küldetését sikeretlenné tették, le vannak győzve, s a még vita alatt álló tárgyak nem oly természetűek, hogy sokáig késleltethessék a végleges megoldást Kevesen fogják osztani a hivatalos lapok e rózsás reményeit, mert a pápa nehezen fog olyanokba beleegyezni, melyek az olasz parlamentet kielégítenék, amit az olasz parlament kivánhat, az ismét több, mint a mennyihez a pápa beleegyezését adná. Jelenleg, ha igaz a tudósítás, Tonello csak egy pontban talált nagy ellenszegülésre, t. i. midőn a dioecesisek kevesítését kívánta. De még ebben is ezért ért félig, (?) mert a pápa, anélkül, hogy egyik vagy másik püspökség eltörlését kimondaná, beleegyezik, hogy ezeket, mint czimzetes püspököket,maga körül tartsa, s az ekként távollevő püspökök dioecesisének kormányzását a szomszéd megye püspökére bízza. A pápának újévkor a tisztelgő sz. collegiumhoz tartott beszéde is nem sok reményt nyújt a kiegyenlítésre. E beszédben, melyet a „Journal des Debats“ levelezője állítólag a leghitelesebb forrásból merített, s melyért a felelősséget még sem vállalja el, a pápa ekként nyilatkozott: Miután megköszönte a bíbornokok jó kivonatait, elmondta, mily becses volt „az ő tanácsuk a nehéz körülmények között. Ö nyugodt volt, mert az Isten és az ő egyháza ügyét védelmezte, s kész volt ezekért tűrni mindenféle üldözést. Ezután beszélt a hazugságról, csábításról, csaló ígéretekről, melyekkel ostromolják őt bizonyos személyek, hogy engedjen az igaztalan követeléseknek. E személyeket az ördöghöz hasonlító, ki a Krisztust a hegy tetejére vitte, s onnan a világra mutatva, azt mondta ennek: „Mindezt neked adom, ha engem imádsz. “ De Jézus azt felelte: „Távozz, sátán, mert meg van irva. Te csak az egy igaz Istent imádod, és egyedül neki fogsz szolgálni.“ Végre bele melegedve, hozzá tette a pápa: „Mások mézes ajakkal jönnek, és olajággal kezeikben, azt kívánva, hogy az ember alája rendelje magát az ő akaratuknak; de én ellene fogok állani a csábitásoknak és hazug ígéreteknek, s visszautasítok mindent, a mi az igazsággal, az egyház és a szószék érdekével ellenkezik.“ — Rómából írják, hogy az antibesi légió tisztjei tisztelkedtek Sartigesnél. A követ Argy ezredes beszédére, ki a csapatnak a császárhozi ragaszkodását kiemelte, azt felelte, hogy a franczia kormány ezután is Francziaország gyermekeinek tekinti azokat, kik a szentszék iránti hódolatból, ide jöttek segítséget nyújtani a catholicismus tiszteletre méltó fejének; de e reményű, hogy támogatásuk tisztán erkölcsi marad, mert a sz. atya engesztelékeny szelleme a legkívánatosabb és legbiztosabb kezessége a pápaságnak. Éjszak amerikai Egyesült Államok. Az utolsó new-yorki postával érkezett hirek dec. 26-káig terjednek. Missouriban a csend, Fiether kormányzó erélye által helyreállott, s Gránit tábornok, ki előbb szövetségi katonaságot rendelt volt ez államba, a rendeletet visszahúzta. Virginiában és Éjszak-Carolinában az erkölcsi sülyedés naponta növekszik a négerek közt. (Azaz, hogy a négerek hihetőleg tettleg védik magukat a fehér urak kegyetlenségei ellen.) A „New York Herald“ jelenti, hogy Johnson elnök erősen el van határozva tovább is ragaszkodni politikájához a déli államok újjászervezésére nézve. (A f. hó 8-kán kelt new-yorki távirat szerint a képviselőház a vádpert Johnson ellen már elrendelte, s így emennek alkalmasint kevés ideje lesz már az újjászervezéssel foglalkozni.) Johnson úr a Poroszországba keblezett államok consulaitól azexequaturt elvette, s ekkép tettleg ismerte el Éjszak-Németország újjáalakulását. Campbell és Sherman, mint mondják, részint Juarez népszerűtlensége miatt tértek vissza Mexicóból, részint pedig azért, mert kimondhatóan nehéznek találták vele találkozni. A szövetségi kormány politikájában Mexicó iránt változás váratott, mely talán összefüggésben van Campbell és Sherman személyesen szerzett tapasztalataival a mexikói ügyek s az ottani közvélemény álása körül. Mondják, hogy a congressus alkalmasint vizsgálatot fog rendelni Sheridan tábornok ügykezelése körül a mexikói öböl katonai kerületében. Az új franczia követ, Berthémy úr, átadta az elnöknek megbízó levelét. Mind a kettő azt a reményt fejezte ki, hogy a két ország közt tartós barátság leend. Távirati tudósítások. — Berlin, jan. 9. A reggeli lapok szerint a haladási párt legközelebb törvényjavaslatot szándékozik előterjeszteni a képviselőházban az éjszak-német parlamentbe választott képviselők napidíjainak és utazási költségeinek megadása végett. A „National Zig“ azt hallja, hogy Savigny a legközelebbi napokban a szövetségi tanács elnökévé fog kineveztetni. — Sz.Pétervár, jan. 8. A „Senats- Zig“ egy ukázt teszen közzé, mely által eltiltatik a disznózsír és disznó húsnemük behozatala külföldről és a lengyel királyságból. — Ezen tilalom a trichin-betegségnek Németországban gyakori föllépésével indokoltatik. — Berlin, jan. 9. Határozottan alaptalannak nyilvánítják azon hirt, mely szerint a koburgi herczeg a maga souverainitási jogait át akarja ruházni a porosz királyra. Az augustenburgi herczeg, mint a „Kreutz“ értesül, Poroszországgal pénzbeli kártalanítás iránt alkudozott. — Bukarest, jan. 19. Az új minisztérium alakulására irányzott kísérletek meghiúsultak. A Ghika-minisztérium, sürgős kérelemre, egyelőre megmarad. — Berlin, jan. 10. Bismark úrnak a külföldi ügynökökhöz intézett sürgönye, a politikai helyzet felöl a következőket mondja : Poroszország minden állammal jó viszonyban áll; remélhető, hogy a béke nem fog megzavartatni ; a szorosabb értelemben vett szövetségekre nincs szükség; Ausztria irányában mindazon tekintet fenn fog tartatni, mely Éjszak-Németország érdekeivel megegyeztethető. Poroszország külső aggodalmak nélkül szentelheti tevékenységét Németország újjáalakítására. — Linz, jan. 9. A korábbi képviselők mai és látogatottabb értekezletének ugyanaz a határozata, ami az előbbinek. Hogy rendkívüli reichszatbba nem küldenek képviselőt, elhatározott dolognak tekinthető. — Berlin, jan. 9. Werthern báró, korábbi madridi követet, a keresztes lap szerint, Drezdába teszik át. A birodalmi parlament valószínűleg február 24-én ül össze, véli a „Prov. Corresp.“ — Páris, jan. 9. A portának dec. 26-diki körjegyzéke a legerélyesebb fellépésre szólítja fel Görögország védhatalmasságait Görögország támadási törekvései ellenében, különben a porta a legkomolyabb védelmi intézkedésekhez kénytelen nyúlni. Anglia és Francziaország a porta kívánságának kedvező választ adtak. — Konstantinápoly, jan. 9. Tíz gyalog zászlóaljat indítanak Epirusba, öt már el is indult. Zimbrakaki, a krétai felkelők vezére, Görögországba hajózott. Esti posta. •— A Lengyelország oroszosítására és megsemmisítésére kiadott ukázokat úgy mutatja be az orosz „Invalide,“ hogy ezeknek czélja az Oroszországban történt javítások áldásait Lengyelországra is kiterjeszteni ! ! — Egy új-yorki sürgöny szerint Shermann és Campbell azzal tért vissza Mexicóból , hogy Juarez népszerűtlen lett, s ami több, azt sem tudják, hogy hol tartózkodik. A „France“ egy vezérczikkben elmondja, hogy Francziaország nem közönyös a keleti keresztyének szenvedése iránt. De nem akarhat oly megoldást, mely a nagyhatalmak állandó havetterévé változtassa Keletet. Az eddigi események által a természetes út meg van jelölve. Görögország, Egyptom, Szerbia, Oláhország Libanon, kisebb nagyobb mértékben kimenekültek a porta nyomása alól, s nemzeti életet kezdtek, amelyen haladva, kiemelkednek az erkölcsi sülyedésből, s elkészülnek a politikai és polgári szabadságra. Európának ezt a felszabadítást kell pártolnia Keleten. — A tanuló és iparos ifjakat, kiket egy titkos társulatba szövetkezésért elfogtak volt Páriának egyik kávéházában, végre elitélték. A büntetések különbözők, 3—15 hónapig terjedő fogság, és 100—500 frank bírság. — Az angol lapok elterjesztették volt, hogy Rozé admirált kiverték Coreéból. Most egy Ro-‘ zétól érkezett, s a „Moniteur“ által közlött sürgöny e kiveretést úgy magyarázza meg, hogy Coree királya nem vette számba az admiral előterjesztéseit, és a tél közeledtére czélszerűnek látta visszavonulni, de előbb a franczia missionariusok megöletéséért Kanghoa város összerombolásával vett elégtételt. A „Bohemiá“-nak Drezdából f. hó 6 káról azt írják, hogy Beust báró az 1856-os párisi szerződés aláíróihoz csakugyan jegyzéket intézett volna, melyben azt kérdi : nem volna-e időszerű a keleti kérdést tárgyalás alá venni ? Beust b. eszmejárása a körül forog, hogy a hatalmaknak e tárgyban le kellene mondaniok minden önhaszonlesésről, s az európai béke és a keleti kérdés lassú, szelíd és erőszak vagy vérontás nélküli megoldása az, amire a jegyzékíre a legnagyobb hangsúlyt fekteti, s azt akarja, hogy a keleti keresztény népségek boldogsága legyen az egyedüli czél. Moustier marquis, az idézett forrás szerint, szívesen fogadta az ajánlatot, s igen hajlandó Ausztriával meghittebb viszonyba lépni. (?) Maga Oroszország is örömest csatlakoznék e combinatióhoz, mi abból is kitetszik, hogy az orosz utasok most egyszerre barátságos hangon kezdenek szólni Ausztriáról. Ami Angliát illeti, ott az ajánlat igen közönyösen fogadtatott. Az angolok t. i. azon gyanúperrel élnek, hogy Ausztria lesz majd a közvetítő Franczia és Oroszország közt, pedig az angolok mit sem óhajtanak erősebben, mint hogy Oroszország elszigetelve maradjon. Nagy-Britannia nem fogja a tétlen semlegesség politikáját elhagyni, míg cselekvésre nem kényszerítik. A diplomatiai beavatkozáson túl azonban egyik hatalom sem fog menni. Francziaország békét akar, s ezt Napóleon újév napján nyíltan kimondotta. Thiers e beszédről a következő gonosz megjegyzést tette : „Azt állítani, hogy a trónoknak állandóságra van szükségük, s hogy ezért világkiállítást kell rendezni, annyit tesz, mint az agypuhulásban szenvedő betegnek állövetet rendelni.“ — A „Weser Zig“-nak Berlinből írják: Biztos tudósítások az orosz udvarról legkisebb kétséget sem hagynak fenn arra nézve, miszerint az orosz kormány teljesen meggyőződött annak lehetetlenségéről, hogy Oroszország egyoldalúlag avatkozzék a keleti ügyekbe. A sz.pátervári udvarnak jelenleg egyetlenegy európai szövetség sem áll rendelkezésére, melylyel politikáját támogathatná. (Ennek természetes következése azután ama bölcs elhatározás : „Nolo acerbam sumere.“) Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond. N Y I LT-T É R. A vastartalmú china-szörp Grimault ét társaitól *) egyike azon ritka egyesítéseknek, melyek a beteget és orvost kielégítik. Gyermekek úgy, mint felnőttek által könnyen bevehető, és gyorsan gyógyítja a sápkórt, anamiát és mindazon bajokat, melyek vas általi gyógyítást kívánnak. Véleményem szerint a legértékesebb és a legkönnyebben eltűrhető vaskészítmény. Cazenave, I orvos a párisi St. Louis kórházban *) Kapható a birodalom minden nevezetesebb gyógyszertárában.