Pesti Napló, 1867. január (18. évfolyam, 5009–5034. szám)

1867-01-11 / 5017. szám

felmentettek, a büntetést, a mennyiben még rá nem állottak volna, minden, az illető büntető­­bírósági ítéletekből következhető törvényes kö­vetkezményeivel együtt, legkegyelm­esebben el­engedni méltóztatott.­­• Tenczer Pál f. hó 12-én esti ór­a óra­kor az Izraelita Magyar Egyletben „a magyar nyelv korszakairól“ fog előadást tartani.­­ Tudósítónk azon örvendetes tényről érte­sít, hogy Pánd helységében a földmivelő osztály „olvasóegyletet“ alakított, melybe Szilassy György az egyletnek saját költségén 13 magyar lapot járat. Tiszteletre és utánzásra méltó példa. — D­u­k­a Tivadar, jelenleg Ceylonban időző hazánkfia, értesítette az állatkert-társulat elnökét, hogy egy elefántot szerzett, melyet a pesti állat­kertnek ajándékoz, s mely, ha akadályok nem jönnek közbe, még a nyáron megérkezhetik Pestre. A szállítási költségeket a társulat viseli. — Engel József, jeles szobrász hazánkfia, jelenleg Balassa tr. mellszobrán dolgozik. Volt alkalmunk megtekinteni, s igen sikerültnek mondhatjuk. — A tokaj-hegyaljai bormivelő egyesület köz­zé teszi, hogy 1­ er az egyesület múlt szüreti köz­gyűlése által megállapíttatni határozott hegy­aljai bor­hitel-bank aláírásá­ra nézve az ivek beküldésének határideje a folyó évi február hó végéig elhalasztatott, az­­ ivtartó t. ez. urak, és hegyaljai községek tehát felkéretnek, hogy a hozzájuk aláírás végett kül­dött íveket alulirthoz a kitűzött határidőre be­küldeni szíveskedjenek. 2-or. Az egyesület to­kaji szőlőiskolájából tavaszkor mintegy 60,000 furmint gyökeres szőlőveszsze fog áruba bocsát­tatni, az egyesületi tagok részére 2, idegenek részére 4 krért. A megrendelések elfogadtatnak Tokajba Szabó Károly egyesületi pénztárnoknál. Kelt Golopon, jan. 5-én 1867. B. V­a­y Miklós egyesületi elnök. — Beküldetett szerkesztőségünkhöz : „Die Fusion.“ (Az egyesülés. Vázlat a horvát pártok köréből.) Von L. B­H. kézirat gyanánt nyomatott. „ A T­o­k­a­j-H­e­g­y­a­l­j­a­i szöllőhegy, bor- és pinczerendöri rendszabályai iránti javaslat.“ Szerkesztő Török Sándor. „Una voce all’ impero d’ Austria.“ (Egy szó az osztrák birodalomhoz.) „Legújabb dal koszorú.“ 70 új gyermek dal. Szerző K­o­h­á­n­y­i S., nyilvános tanító Pes­ten. Ára 30 kr. „Kis oltár, imádságos és énekes könyvecs­ke.“ Kis gyermekek számára készité Horkai bácsi. Ára 16 kr. „Protestáns népiskolai közlöny.“ I. évfolyam. 7—8. szállítmány, tartalma: Diester­­weg, a tanítók tanítója. Nagy László: Fegyelmi tanulmányok. (Vége.) Nagy László: A hollandi népiskolák a XIX. században. Borostyán Sán­dor. Principles of teaching, or the normal school manual etc. Bihari Imre: Tanítói tükördarabjaim. Géresy Ferencz: A czeglédi ref. iskolák törté­nete. Szabó Lajos: Főpásztori körlevél. Kun Ber­talan: Népnevelésünk hiányai. Antal Sándor: A szepességi evangélikus tanitóegylet alapszabá­lyai. B. K. Tanitói értekezlet I. Költő László. Tanítói értekezlet II. Antal Sándor. Felhívás a „Sárospataki füzetek“ 1867. évi folyamára. Dr. Heiszter József. Felhívás a Zsarnay emlék ügyé­ben. Kun Bertalan. Ára az egész évi 8 szállít­mánynak 1 40 ívnek 3 ft o. é.­­ (Beküldetett.) „Orvosi czimmu­­tató, hol késel az éji homályban? Hónapok ültének el e­ste...“—Valóban kedve volna az embernek nem ugyan hősköl­teményt, hanem siralmas elegiát írni oly válla­lat sorsa fölött, melynek hasznait a tudományos előhaladásra nézve mindenki belátja, s megvallja, s melynek gyümölcseit élvezni a hazai művelő­dés barátai valamennyien kívánják, de a mely­nek teljes létrejöttéhez megkivántató anyagi se­gélyre annál kevesebben nyújtanak kezet. — A m. kir. egyetemi könyvtár „Orvosi és természet­­tudományi czimmutatójának,“ hirlapjaink egyi­kében a múlt tanfolyam vége felé közlött tudósítás szerint, már rég el kellett volna hagynia a sajtót, s jelenleg köz­kézen forognia s mindazáltal ne­vezett munkának mai napig még csak szinét sem láthatni, megjelentének hirét-hamvát sem hallhatni. Vájjon mi oka lehet ennek ? Szerkesztő a munkát, miként fennérintett hírlapi tudósítás­ból megtanultuk, teljesen elkészítve a t. orvosi karnak csaknem egy év előtt bemutatta. Ha te­hát a kézirat már tökéletesen kész, miért tart­ják azt az illetők vissza a nagy­közönségtől ? Miért főleg kezdő, s azért küzdő művelőitől az említett tudományoknak ? A nervus rerum ge­rendarum, magyarán mondva, pénz hiányzik ta­lán, melyen azt közre lehetne bocsátani­? De hát a „Jogi és államtani czímmutató“ kiadására, az illetők lelkes részvéte honnan tudta teremteni a pénzt? — Vagy az „Orvosi stb. czimmutató“ becsben, értékben, teljesség és szerkezet dolgá­ban a „Jogi stb. czimmutatónak“ alatta áll, s nem érdemel hasonló pártfogást ? Nem volt sze­rencsénk a kérdéses „Orvosi és természettudo­mányi czimmutató“ kéziratát látni,annál kevesb­­bé átvizsgálni, de annyit ülőhelyünkből is mond­hatunk, miszerint ugyanazon a nembeli mun­kákból a második nem roszabb, hanem jobb, tökéletesebb szokott lenni. Azután ha a könyv­árusok czímjegyzékeivel, kik szintén nem rak­tak minden szaktudományból tudok­ koszorúkat fejükre, meg lehetünk és a tudós urak meg is vannak elégedve: miért bizodalmatlankodnánk oly férfiú képességében, ki a m. kir. egyetem, mennyiség és különféleségre bármely könyv­árusi raktár műveit haladó elmetermékeinek ren­dezésével évek óta foglalkodik? Ismételjük: „Orvosi czimmutató, hol késel az éji ho­mályban ? — A Sürgöny irja , hogy a pestvárosi elemi iskolák jó karban tartását s lehetőleges felvirágo­­zását szivén hordván a városi tanodai bizott­mány, egyik legközelebb tartott ülésében elha­­tározá, miszerint az eddig is minden elemi tano­dánál volt világi iskolafelügyelők számát szapo­rítani czélszerűnek tartja s e végből a képvise­lők közül az itt következőket hozza javaslatba, kik a hatóság által felszólitandók leendnek ezen szép hivatást elfogadni s annak meg is felelni. Belvárosban. 1. Kötőutczai főelemi fitanoda : Staffenberger István és dr. Havas Ignácz. 2. Leánytanoda a Ferencziek terén: Klenovics György és Wimmer Antal. 3. Kecskeméti utczai fitanoda : Klenovics és Szónoky János. Ferencz­­városban. Vegyes elemi tanoda fiuk és leányok számára a templomtéren : Kiss Károly és Peré­­nyi Tamás. Józsefvárosban. 1. Josefinum árva­ház : Staffenberger és Kiss Károly. 2. Vegyes tanoda a stáció utczában : Merényi Henrik és Radocsay Ferencz 3. Vegyes tanoda az ősz utczában : dr. Szabó Alajos és Jackel Venczel. Terézvárosban. 1. Filmtanoda a nagymezőutczá­­ban : Kopp és Strohmayer Ferencz 2. Vegyes tanoda a nagykereszt utczában : Limburszky, Schmiedlechner György és Auspitz Antal. 3. Vegyes tanoda a hajósutczában : Herrle, Hatzen­­berger Ferencz és Balogh János. Lipótvárosban: 1. Mintatanodában és 2. leánytanodában: dr. Gross Ferencz és dr. Burghardt Ferencz urakat. A Mint értesülünk, a nm. m. k. helytartóta­nács Pest városában 1866. évben megürült ká­­vésjogot a fővárosi közönség előtt még jó emlé­kezetben levő korona-kávéház volt bérlőjének, Eger Lajos urnak adományozta. A városi ható­ság azonban, mely e jogot Wimmer Miklósnak adta, a maga határozatát a nm. helytartótanácsé fölibe óhajtván emelni, az összes iratokat a fő­tárnokhoz terjesztette. — Több pesti házba e napokban egy nő ko­­czogtatott be, ki magát oly grófi család tagjának mondta, mely egyáltalában nem létezik. E nő pénzt gyűjt, állítólagosan oly czélra, melyet Deák Ferencz nevével hoz összeköttetésbe. Az egész dolog — mystificatio. (So ny) — A cs. kir. hadügyminisztérium dec. 31-kén kelt rendelete folytán mindazon egyéneknek, kik a múlt évi hadjáratban, szárazon és vizen, részt vettek, a tavaly szolgálati év két év gyanánt fog nekik betudatni. E rendelet nem csupán a szorosabb értelemben vett katonákra, de a hadi intézetekre és egyéb hivatalokra is szól.­­ Az első napfogyatkozás ez évben március 6-án esik, és óriási lesz. A sötétség azért nagyér­­dekű, mivel utolsója a kör alakú sötétségeknek, melyeket Ausztriában e század folytában lát­tunk. Egyátalán ezen napsötétség egész Közép Európára nézve oly érdekes, hogy nagyságát il­letőleg, csak az 1870- és 1887-diki lesz hozzá hasonlítható. Bécsben ezen napsötétség 2 óra és 51 perczig fog tartani. — Herczog Ferencz pesti vendéglős ur a m. k. t. e. joghallgatókat segélyző egyletnek azon ajánlatot tette, hogy jan.­­ tól fogva az egylet bizottmánya által ajánlandó két joghall­gatót havonként ebéd és vacsorával dij nélkül ellát. — Kelt Pesten, 1867. jan. 8. V­á­r­a­d­y Béla s. e. jegyző. — A József-műegyetem segély-egylete javára, ennek e. i. bizottsága által múlt év december 19-én rendezett hangverseny jövedelmének ki­mutatása: az összes jövedelemből vagyis 255 ft 25 kr, levonva az összes kiadást 155 ft 25 kr, marad tiszta jövedelem 100 ft o. é., mely összeg a segélyegylet tőkéjéhez csatoltatik. A bizottság kötelességének ismeri a közreműködő hölgyek és uraknak, nemkülönben a hangverseny kegyes pártfogónéjának, méltóságos gr. Keglevich Bé­­láné 52 ft, méltóságos gr. Festetich Györgyné 20 ft és Reitter Ferencz főmérnök urnak 1 ft tulfizetésekért hálás köszönetét nyilvánítani. — Budavár, 1867 január hó 4-én, a bizottság nevé­ben Desseffy Ferencz e. i. főjegyző. — A pesti jótékony nőegylet f. é. december 23-tól 1867. január 19-ig terjedő 4 hétre jelenleg létszámban álló 200 szegény számára, kik közül 62 új és 138 már előbb is részeltetett, 547 ft 70 krt utalványozott, és pe­dig hetenkénti részesülésben álló szegényeknek 283 ft 20 krt, negyedévenként részesítetteknek 5 ft, s egyszer mindenkorra segélyezett szegé­nyeknek 259 ft 50 krt. Ez alkalommal a választ­mányi nők szegények állapotát tárgyazó 60 vizs­gálatról tettek jelentést. Az egylet kötőinté­zetében jelenleg egyéb munkára nem képes 18 szegény talál foglalkozást és keresetet; ezen intézet raktára L i­e d e m a­n B. F. ur bolt­jában (Váczi-utcza és városháztér sarkán) létezik. — A pesti jótékony nőegylet részére következő kegyes adományozók által, részint pénzsegély, ruhaneműek és egyéb tár­gyak küldettek be, u. m. Gans Rozália urhölgy: a sorsjáték számára 6 pár ezüst evő­eszközt. J­ankóné, szül. Németh ur­hölgy: 100 db gyermek-fejkötőt, 50 db inget, 12 db felső öltönyt. Lónyay Etelka ur­hölgy: 12 db kötött fejkötőt gyermekek számára. Nákó Anasztázia urhölgy: 190 db háló inget, kötött szoknyát, fejkötőt és felső öl­tönyt. Gr. Zichy Irma urhölgy: 6 egész téli öltözetet, gyermekek számára. Nem különben Ádám és Eberling urak: 1 vég szürke barchetot. B. Baldácsy Antal ur: 8 db császári aranyat a bál és sorsjáték költségei fe­dezésére. Grabovszky György ur: 3 röf posztót, 3 röf gyapotot. H­e­y­e­k Adolf ur: 6 db nyakkendőt gyapotból. Iszer és társa urak: 24 db színes gyermek-inget. L­i­n­d­­­e­r ur: 1 db brochet, 2 pár függőt a sorsjátékhoz. M­i­c­s­e­i és R­á­t­h urak : 15 leánykalapot. Nádosy testvér urak: 3 röf posztót. Swoboda és Kallinics urak: 10 db gyermek­ öltönyt, és 12 db keztyűt. Staffen­­berger és Schwanfelder, Staf­fenberger István, B­i­r­t­y Ferencz, R­o­t­­t­e­r Ferencz, Rausch Károly urak pedig: bőrt lábbeliek készítésére. Fogadják a nemes­­keblü adakozók az egylet legháladatosb köszö­netét szenvedő embertársaink nevében. A budapesti kir. orvosegylet m. évi november 10-én tartott ülésében a Schuster-Bugát-féle ala­pítvány értelmében pályázatot nyitott, melynek következtében mai napig csak egyetlen folya­modvány jutott el hozzám, ezen jótékony czé­­sünk hiányos sikerét főkép annak tulajdonítom, hogy a pályázat hirdetése csupán a szakbeli hét lapjainkban jelent meg, melyeket azok, kik or­vos árvákról gondoskodnak, nem is olvasnak, mert nem gondolhatom, hogy nagy hazánkban nem létezne több, mint egy árva, kinek nevelésén ösztöndíjunk által a jelen sanyarú években nem könnyíthetnénk, azért bátorkodom az alapítvá­nyi bizottmány nevében országszerte elter­jedt lapjához fordulni és arra kérni, hogy ezen pályázatot az ide mellékelt alapítvány szabályai szerint szó értelme szerint kihirdetni szíves­kedjék. A Schuster és Bugát nevét viselő alapítvány­ból évenként kikerülő 100 ft egy árvának ösz­töndíjára van szánva, azonkívül egyletünk elnöke, Kovács Sebestény Endre tr. úr nemes­­lelkű ajánlatára egy második fiú szintén 100 ftból álló ösztöndíjt nyerhet, mindkettő hat egy­másután következő évre félévenként 1­50 ftnyi ösztöndíjban részesülend, mihelyest jeles viseleté­ről és tanulmányairól tanúsító kellő bizonyítvá­nyát hozzám bekülden­i. Nem szükséges, hogy az ösztöndíjas az orvosi tudománynak szentelje életét, mint az a „Gyógyászat“ ban állott, akármily tudományos pályán törekedő ifjú is elnyer­heti azt. Ezek után, hazafias bizalommal szólítom fel minden magyar orvos árva édes­anyát vagy gondnokát, hogy a jeles tehetségű, iparkodó és ösztöndíjra szoruló fiait nekem f. évi martius 31-ig bejelenteni szíveskedjenek, kik közt min­den vallás tekintet nélkül a két legméltóbbat megválasztani az alapítványi bizottmány kedves kötelességének tartandja. Pesten, jan. 7. 1867. B­e­n­e Ferencz. (Deák Ferencz utcza 3. sz.) A Schuster-Bugát-féle alapítvány szabályai szó értelme szerint következők a kellékei : 1. A folyamodó Magyarországban szülött le­gyen, kinek 2. Atyja Magyarhont szolgáló orvos, seborvos vagy gyógyszerész volt 3. Az árva korára 8—12 éves legyen. 4. Magyarul tökéletesen tudjon. 5. Vallása tekintetbe nem vétetik. 6. Vagyontalanságáról hiteles bizonyítványa legyen.­­ 7. A tökélyes árva az apai árvának eléje lé­tetik. 8. Erkölcsi és tanulmányi jelességre különös tekintet legyen. 9. Csupán tudományos pályának indult nyer­heti el a dijt. ^ Nemzeti színház Jane­ll-ére van kitűzve : „DON CAESAR DE BAZAN.“ Dráma 5 felv. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről 5% metaloques . Nemzeti kölcsön . Bankrészvény . ... 59.25. . ... 69.20. . ... 733___ Hitetintézet. ... 158.10. Londoni váltók .. ... 131.75. Ezüst. ... 130.75. Arany. ... 6.24. A „P. Napló“ távsürgönyei. Berlin, jan. 10. A „Nordd. Alig. Zrg“ megczáfolja a Bismark gr. által a külföl­dön levő porosz képviselőkhöz állítólag közelebbről intézett körsürgöny létezését, — költöttnek nyilvánítván a lapok által említett tartalmat. New-Yor­k, jan. 9. Egy igazságügyi bizottmány foglalkozik az elnök ellen ki­mondott vád alá helyezés indokainak vizs­gálatával. B­é­c­s, jan. 10. A „Wiener Abp.“ ró­mai hírei szerint Tonello küldetését több lényeges pontra , különösen a püspökök visszahelyezésének kérdésére nézve — eredményesnek lehet tekinteni. • KÜLFÖLD. Angolország. — A „Saturday Review“ Francziaország meg­változott európai állására vonatkozólag egyebek közt következőt mond: „Azon idő óta, mikor még az apró istenek a franczia Jupiter trónja körül szoktak összegyűlni, miszerint láthassák, minemű üdvözletet fog az események nagy intézője bólintani nektek, a tuileriákban minden megváltozott. Ha redek tá­madtak homlokán, Európa valamennyi pénzvá­sárai remegtek, s egy kedvetlen szó az ő szájá­ból, jele volt a háborúnak, vérontásnak és a nem­zetek sanyarúságának. Most azonban semmi sem foly le csendesebben, mint egy újévi ünnep a tuileriákban, s alig létezhetik valami jelenték­telenebb, mint a császár beszéde a diplomata­karhoz. Tiszta időt jósol ugyan, és békét­ remél; szól egyszersmind­egyikéről ama nagy kiállítások­nak is, melyek — örömest elhiszszük — a nem­zetekre áldást árasztanak, de nagy lelki kint adnak ama békés embereknek, kik nagy zaj és zavar idején kedvetlenül utaznak egy idegen fővárosba, s még is szégyenük, ha nem látták azt, a mit szom­­szédjuk világ­ csodájának mond. Az ember azt hinné, hogy oly mézes szavaknak igen vigasz­taló hatást kellene tenniök; de, legnagyobb sze­rencsétlenségre, mindenki emlékezik még, mikép ugyanazon békejós egy év előtt akkép nyilatko­zott, hogy nem lát okot, miért ne lehetne az 1866 a béke és boldoglét éve az egész világra nézve. Zackiel (egy, Londonban megjelenő jósnaptár ki­adója természetesen költött név alatt), és dr. Cumming (az apocalypsis híres búvára, egyéb­iránt presbyterián lelkész Londonban), nem ta­núsíthattak volna mélyebb tudatlanságot arra nézve, a­mi történni fog, —és a­mit a csá­szár újévi beszédéből tanulunk, az nem Eu­rópa jövendője, hanem ama tény, mely sze­rint Francziaországnak nem lehet igénye töb­bé ama jövő meghatározására és Európa vég­zeteinek intézésére. Ennek velünk és egész Európával együtt a francziák is csak örülhet­nek. Szerfelett veszélyes kísértés, erkölcsi sülyedés és belnyugtalanság forrása egy nem­zetre nézve, ha ez állásánál fogva hatalmat és jogot követelhet meghatározni, mi történjék vagy ne történjék határain túl. Európa sokkal boldogabb, ha vezérhatalmasságai sakkban tart­ják egymást. Mi Angliában nagy mértékben meg­változtattuk hangunkat, megtanultunk magunk­ról szerényebben szólni, oly nyugton maradni, a­mennyire csak becsületünkkel összefér, s beérjük azon elhatározással hogy, ha csakugyan háborút erőszakolnak ránk,kitartólag és keményen fogunk verekedni. Francziaország is kénytelen volt a világ előtt bevallani, hogy nem mindenható. Ám­de ha Francziaország állása megváltozott, tartozó kötelességünk a császár iránt megjegyezni, hogy e változást az ő bölcs és messzelátó politikája eszközölte. Francziaország képes volt Európá­nak parancsolni, mert az európai rendszer külön­féle részeiben gyökeresen el volt rothadva. Örök becsületére válik a császárnak, s elenyészhetlen jogot ad nekie Európa hálájára, hogy mind a bajt, mind annak gyógyszerét felismerte, hogy nagy hatalmát arra használta, miszerint megadja Európának ama változásokat, melyekre oly nagy szüksége volt, s melyeket a császár nélkül talán csak hosszú és sanyarú évek múlva ért volna el. Ő egy szabad és független Olaszországot terem­tett ; megengedte, hogy Németország, puszta el­vont eszméből, valósággá legyen, és az osztrák lidércztől megszabadulhasson. (Nem lesz-e Po­roszország, vagy talán maga Francziaország is, valamikor még nyomasztóbb lidércz, azt majd a jövendő mutatja meg.) Alkalmasint nem létezik más franczia egyén, ki, ha a császár hatalmával bir, e dolgokat végbevitte volna ; pedig ezek felszámíthatlan üdvöt árasztottak Európára, s Francziaország maga is oly állást foglalt, mely — bár külsőleg nem oly nagyszerű és paran­csoló, mint tíz év előtt — sokkal biztosabb, szi­lárdabb, és önmagára nézve üdvösebb.“ — Ama parliamenti határozat érvénye, mely­nek erejénél fogva Izlandban a Habeas-corpus­­törvény felfüggesztetett, a parliament összegyű­lése után a 16-ik napon, tehát febr. 21-kén, meg fog szűnni, s valószínűnek tartják, hogy a parlia­ment egyik első teendője lesz a határozatot meg­újítani, miután Izlandban az állapotok még nem olyanok, hogy a csendet és békét egészen bizto­sítottnak lehessen tekinteni.­­ A „Westminster“ nevű angol hajó, mely Calcuttából London felé utazott, chinai tengeri rablók által elfogatott, s a hajólegénység egy része meggyilkoltatott. Olaszország. Az olasz hivatalos lap és a franczia „Moni­teur“ egyhangúlag állítják, hogy a Tonellora bízott alkudozás nagyon gyorsan halad. A ne­hézségek , melyek Vegezzi küldetését sikeret­­lenné tették, le vannak győzve, s a még vita alatt álló tárgyak nem oly természetűek, hogy sokáig késleltethessék a végleges megoldást Kevesen fogják osztani a hivatalos lapok e rózsás reményeit, mert a pápa nehezen fog olya­nokba beleegyezni, melyek az olasz parlamen­tet kielégítenék, a­mit az olasz parlament kiván­­hat, az ismét több, mint a mennyihez a pápa be­leegyezését adná. Jelenleg, ha igaz a tudósítás, Tonello csak egy pontban talált nagy ellenszegülésre, t. i. midőn a dioecesisek kevesítését kívánta. De még ebben is ezért ért félig, (?) mert a pápa, a­nélkül, hogy egyik vagy másik püspökség eltörlését kimon­daná, beleegyezik, hogy ezeket, mint czimzetes püspököket,maga körül tartsa, s az ekként távolle­vő püspökök dioecesisének kormányzását a szom­széd megye püspökére bízza. A pápának új­évkor a tisztelgő sz. collegium­­hoz tartott beszéde is nem sok reményt nyújt a kiegyenlítésre. E beszédben, melyet a „Journal des Debats“ levelezője állítólag a leghitelesebb forrásból merített, s melyért a felelősséget még sem vállalja el, a pápa ekként nyilatkozott: Miután meg­köszönte a bíbornokok jó kivona­­tait, elmondta, mily becses volt „az ő tanácsuk a nehéz körülmények között. Ö nyugodt volt, mert az Isten és az ő egyháza ügyét védelmezte, s kész volt ezekért tűrni mindenféle üldözést. Ezután beszélt a hazugságról, csábításról, csaló ígéretekről, melyekkel ostromolják őt bizonyos személyek, hogy engedjen az igaztalan követelé­seknek. E személyeket az ördöghöz hasonlító, ki a Krisztust a hegy tetejére vitte, s onnan a világra mutatva, azt mondta ennek: „Mindezt neked adom, ha engem imádsz. “ De Jézus azt felelte: „Távozz, sátán, mert meg van irva. Te csak az egy igaz Istent imádod, és egyedül neki fogsz szolgálni.“ Végre bele melegedve, hozzá tette a pápa: „Mások mézes ajakkal jönnek, és olajággal ke­zeikben, azt kívánva, hogy az ember alája ren­delje magát az ő akaratuknak; de én ellene fo­gok állani a csábitásoknak és hazug ígéretek­nek, s visszautasítok mindent, a mi az igazság­gal, az egyház és a szó­szék érdekével ellen­kezik.“ — Rómából írják, hogy az antibesi légió tiszt­jei tisztelkedtek Sartigesnél. A követ Argy ezre­des beszédére, ki a csapatnak a császárhozi ra­gaszkodását kiemelte, azt felelte, hogy a franczia kormány ezután is Francziaország gyermekeinek tekinti azokat, kik a szentszék iránti hódolatból, ide jöttek segítséget nyújtani a catholicismus tiszteletre méltó fejének; de e reményű, hogy támogatásuk tisztán erkölcsi marad, mert a sz. atya engesztelékeny szelleme a legkívánatosabb és legbiztosabb kezessége a pápaságnak. Éjszak amerikai Egyesült Államok. Az utolsó new-yorki postával érkezett hirek dec. 26-káig terjednek. Missouriban a csend, Fiether kormányzó erélye által helyreállott, s Gránit tábornok, ki előbb szövetségi katonaságot rendelt volt ez államba, a rendeletet visszahúzta. Virginiában és Éjszak-Carolinában az erkölcsi sülyedés naponta növekszik a négerek közt. (Az­az, hogy a négerek hihetőleg tettleg védik ma­gukat a fehér urak kegyetlenségei ellen.) A „New­ York Herald“ jelenti, hogy Johnson elnök erősen el van határozva tovább is ragasz­kodni politikájához a déli államok újjászerve­zésére nézve. (A f. hó 8-kán kelt new-yorki táv­irat szerint a képviselőház a vádpert Johnson ellen már elrendelte, s így emennek alkalmasint kevés ideje lesz már az újjászervezéssel foglal­kozni.) Johnson úr a Poroszországba keblezett álla­mok consulaitól az­­exequaturt elvette, s ekkép tettleg ismerte el Éjszak-Németország újjáala­kulását. Campbell és Sherman, mint mondják, részint Juarez népszerűtlensége miatt tértek vissza Me­­xicóból, részint pedig azért, mert kimondhatóan nehéznek találták vele találkozni. A szövetségi kormány politikájában Mexicó iránt változás vá­ratott, mely talán összefüggésben van Campbell és Sherman személyesen szerzett tapasztalatai­val a mexikói ügyek s az ottani közvélemény álása körül. Mondják, hogy a congressus alkalmasint vizs­gálatot fog rendelni Sheridan tábornok ügyke­zelése körül a mexikói öböl katonai kerületében. Az új franczia követ, Berthémy úr, átadta az elnöknek megbízó levelét. Mind a kettő azt a reményt fejezte ki, hogy a két ország közt tar­tós barátság leend. Távirati tudósítások. — Berlin, jan. 9. A reggeli lapok szerint a haladási párt legközelebb törvényjavaslatot szándékozik előterjeszteni a képviselőházban az éjszak-német parlamentbe választott képviselők napidíjainak és utazási költségeinek megadása végett. A „National Zig“ azt hallja, hogy Savigny a legközelebbi napokban a szövetségi tanács elnö­kévé fog kineveztetni. — S­z.­P­é­t­e­r­v­á­r, jan. 8. A „Senats- Zig“ egy ukázt teszen közzé, mely által eltiltatik a disznózsír és disznó­ húsnemük behozatala kül­földről és a lengyel királyságból. — Ezen tila­lom a trichin-betegségnek Németországban gya­­kori föllépésével indokoltatik. — Berlin, jan. 9. Határozottan alaptalan­nak nyilvánítják azon hirt, mely szerint a kobur­­gi herczeg a maga souverainitási jogait át akarja ruházni a porosz királyra. Az augustenburgi herczeg, mint a „Kreutz­“ értesül, Poroszországgal pénzbeli kártalanítás iránt alkudozott. — Bukarest, jan. 19. Az új minisztérium alakulására irányzott kísérletek meghiúsultak. A Ghika-minisztérium, sürgős kérelemre, egyelőre megmarad. — Berlin, jan. 10. Bismark úrnak a kül­földi ügynökökhöz intézett sürgönye, a politikai helyzet felöl a következőket mondja : Poroszország minden állammal jó viszonyban áll; remélhető, hogy a béke nem fog megzavar­tatni ; a szorosabb értelemben vett szövetségekre nincs szükség; Ausztria irányában mindazon tekintet fenn fog tartatni, mely Éjszak-Németor­szág érdekeivel megegyeztethető. Poroszország külső aggodalmak nélkül szentelheti tevékeny­ségét Németország újjáalakítására. — Linz, jan. 9. A korábbi képviselők mai és látogatottabb értekezletének ugyanaz a határo­zata, a­mi az előbbinek. Hogy rendkívüli reichs­­zatbba nem küldenek képviselőt, e­l­­határozott dolognak tekinthető. — Berlin, jan. 9. Werthern báró, korábbi madridi követet, a keresztes lap szerint, Drezdába teszik át. A birodalmi parlament valószínűleg február 24-én ül össze, véli a „Prov. Corresp.“ — P­á­r­i­s, jan. 9. A portának dec. 26-diki körjegyzéke a legerélyesebb fellépésre szólítja fel Görögország védhatalmasságait Görögország támadási törekvései ellenében, különben a porta a legkomolyabb védelmi intézkedésekhez kény­telen nyúlni. Anglia és Francziaország a porta kívánságának kedvező választ adtak. — Konstantinápoly, jan. 9. Tíz gyalog zászlóaljat indítanak Epirusba, öt már el is in­dult. Zimbrakaki, a krétai felkelők vezére, Gö­rögországba hajózott. Esti posta. •— A Lengyelország oroszosítására és megsem­misítésére kiadott ukázokat úgy mutatja be az orosz „Invalide,“ hogy ezeknek czélja az Orosz­országban történt javítások áldásait Lengyelor­szágra is kiterjeszteni ! ! — Egy új-yorki sürgöny szerint Shermann és Campbell azzal tért vissza Mexicóból , hogy Juarez népszerűtlen lett, s a­mi több, azt sem tudják, hogy hol tartózkodik.­­ A „France“ egy vezérczikkben elmondja, hogy Francziaország nem közönyös a keleti ke­resztyének szenvedése iránt. De nem akarhat oly megoldást, mely a nagyhatalmak állandó havetterévé változtassa Keletet. Az eddigi ese­mények által a természetes út meg van jelölve. Görögország, Egyptom, Szerbia, Oláhország Libanon, kisebb nagyobb mértékben kimenekül­­tek a porta nyomása alól, s nemzeti életet kezd­tek, a­melyen haladva, kiemelkednek az erkölcsi sülyedésből, s elkészülnek a politikai és polgári szabadságra. Európának ezt a felszabadítást kell pártolnia Keleten. — A tanuló és iparos ifjakat, kiket egy titkos társulatba szövetkezésért elfogtak volt Páriának egyik kávéházában, végre elitélték. A büntetések különbözők, 3—15 hónapig terjedő fogság, és 100—500 frank bírság. — Az angol lapok elterjesztették volt, hogy Rozé admirált kiverték Coreéból. Most egy Ro-‘ zétól érkezett, s a „Moniteur“ által közlött sür­göny e kiveretést úgy magyarázza meg, hogy Coree királya nem vette számba az admiral előter­jesztéseit, és a tél közeledtére czélszerűnek látta visszavonulni, de előbb a franczia missiona­­riusok megöletéséért Kanghoa város összerom­­bolásával vett elégtételt.­­ A „Bohemiá“-nak Drezdából f. hó 6­ káról azt írják, hogy Beust báró az 1856-os párisi szer­ződés aláíróihoz csakugyan jegyzéket intézett vol­na, melyben azt kérdi : nem volna-e időszerű a keleti kérdést tárgyalás alá venni ? Beust b. esz­mejárása a körül forog, hogy a hatalmaknak e tárgyban le kellene mondaniok minden önhaszon­­lesésről, s az európai béke és a keleti kérdés lassú, szelíd és erőszak vagy vérontás nélküli megoldása az, a­mire a jegyzékíre a legnagyobb hangsúlyt fekteti, s azt akarja, hogy a keleti ke­resztény népségek boldogsága legyen az egye­düli czél. Moustier marquis, az idézett forrás szerint, szívesen fogadta az ajánlatot, s igen haj­landó Ausztriával meghittebb viszonyba lépni. (?) Maga Oroszország is örömest csatlakoznék e combinatióhoz, mi abból is kitetszik, hogy az orosz utasok most egyszerre barátságos hangon kezdenek szólni Ausztriáról. A­mi Angliát ille­ti, ott az ajánlat igen közönyösen fogadtatott. Az angolok t. i. azon gyanúperrel élnek, hogy Ausztria lesz majd a közvetítő Franczia­ és Oroszország közt, pedig az angolok mit sem óhajtanak erősebben, mint hogy Oroszország el­szigetelve maradjon. Nagy-Britannia nem fogja a tétlen semlegesség politikáját elhagyni, míg cse­lekvésre nem kényszerítik. A diplomatiai beavat­kozáson túl azonban egyik hatalom sem fog menni. Francziaország békét akar, s ezt Napó­leon újév napján nyíltan kimondotta. Thiers e beszédről a következő gonosz megjegyzést tette : „Azt állítani, hogy a trónoknak állandóságra van szükségük, s hogy ezért világkiállítást kell ren­dezni, annyit tesz, mint az agypuhulásban szen­vedő betegnek állövetet rendelni.“ — A „Weser Zig“-nak Berlinből írják: Biztos tudósítások az orosz udvarról legkisebb kétséget sem hagynak fenn arra nézve, miszerint az orosz kormány teljesen meggyőződött annak lehetet­lenségéről, hogy Oroszország egyoldalúlag avat­kozzék a keleti ügyekbe. A sz.­pátervári udvar­nak jelenleg egyetlenegy európai szövetség sem áll rendelkezésére, melylyel politikáját támogat­hatná. (Ennek természetes következése azután ama bölcs elhatározás : „Nolo acerbam sumere.“) Felelős szerkesztő : B. Kemény Zsigmond. N Y I LT-T É R. A vastartalmú china-szörp Grimault ét társaitól *) egyike azon ritka egyesítéseknek, melyek a beteget és orvost kielégítik. Gyermekek úgy, mint felnőttek által könnyen bevehető, és gyorsan gyógyítja a sápkórt, anamiát és mindazon bajokat, melyek vas általi gyógyítást kívánnak. V­éleményem szerint a legértékesebb és a legkönnyebben eltűrhető vaskészítmény. Cazenave, I orvos a párisi St. Louis kórházban *) Kapható a birodalom minden nevezetesebb gyógy­szertárában.

Next