Pesti Napló, 1867. július (18. évfolyam, 5158–5183. szám)

1867-07-28 / 5181. szám

Eszterházy Pál, Ivánka Imre, Janicsáry Mih., Pápa városa, Rosti Pál, Salamon Zsig., Szentiványi Kár., Szitányi Bern. és Zuber József, mindenik 5 U . — Boda N. és Simon Róbert, mindenik 3 ft; — Nyitra-alváros 2 ft 40 kr. — Bárdossy N., Haáder György, Jobszky Fer., Koller Ign., Oliva N., Ságody Sánd., Simoncsits Ján., Soós Fer., Spiegel Edgár Leop. és Vicenty Pál, minde­­nik 2 ft . — Agorasztó Ilik, Dornis Gásp., Gal­­lovich­ Rezső, Maár Ign., Mihályfy Ant., Peller Józs., Ságody Károly, Szányi János, Szabó Béla, Szobi Józs., Torma Izidor és Weiss Jánosné, mindenik 1 ft. — Ferke János 80 kr. — And­­rásy Béni 60 kr. — Füzesy Mikl., Koszté Ján., Kocsis Gyula és Ritter Sándor, mindenik 50 kr. , — Kelt Pesten, 1867. jun. 13-kán. Mátray Gábor egyesületi titoknok. Candianu rumeniai izgató e­l­­fogatásáról szóló hir­­valónak bizonyul. Az elfogott Enyeden van őrizet alatt. Mint a „Kol. Közi.“ megjegyzi, rajongó ember lehet, mert na­gyon óhajtja, hogy bebörtönözzék , szeretne zajt ütni nevével. Nem titkolja, hogy a daco-román eszme mellett jött izgatni az abrudbányai hava­sok közé, s beszélik, hogy egy a forradalomból ismert román lelkésznél volt főtanyája. Hir sze­rint több irományt találtak nála, s bizonyos név­sort , meglehet, küldetése összeköttetésben állott azon orosz pénzküldeményekkel, melyek a „Ma­gyar Polgár“ híre szerint érkeztek több helyre, s melyeket meglehet a czímzettektől Candianu sze­degetett föl. Úgy látszik, most az orosz a rajongó daco-rouianistákkal akarná kikapartatni a geszte­nyét. Arról is beszélnek, hogy vallomásai többe­ket conpromittálnak. A bujtogató különben, mint irataiból következtetni hiszik, indignálódik ro­­mánaink felett, kik az alkotmányban bíznak, s hazaszerető polgárok akarnak maradni. — Pesten 1867. évi jul. 25-én tartott heti mar­havásáron volt : 962 ökör 80—290 ftig párja, 483 tehén 70—170 ftig párja, 68 borjas tehén 42—138 ftig párja, 127 fiatal marha 30—85 ftig párja, 235 borjú 24—40 ftig párja, 1586 birka 9 ft 50 krtól — 14 ft 40 krig párja, összesen 3461 darab. Mázsája a marhahúsnak 22 ft 25 krtól — 23 ft 25 krig. 1011 sertés 28—31 ftig mázsája, szalonna 31—36 ftig mázsája, zsir 30 ft 50 krtól — 36 ftig mázsája. — Nyilvános meghivás. Árvában a podvilki róna. kath. egyház hivei f. évi aug. 20 áfi templomuk fennállásának százados emlé­két ünnepélyesen megtartják, mely ünnepélyre az ez anyaszentegyház kebelében született és a hazában szanaszét lakó összes honfiak és honleá­nyok­ egész tisztelettel s hazafius bizalommal meghívatnak. E százados egyházi ünnepély a következő programja szerint fog megtartatni : 1. E százados ünnepély előestéjén az ünnepély magasztossága az ottani hivekkel egy órai haran­gozás által fog tudatni. 2. Az ünnepély hajnalán a felkelő nap taraczkok dörgésével üdvözöltetik, reggeli „Ave Mária“ pedig egy órai harangozás­­, sál fog megtiszteltetni. 3. Reggeli 8 órakor éne­­kes mise, '91/a-kor szokásos ünnepélyes nagy mise, féltizenkettőkor pedig emléknapi teljes egyházi segédlet melletti püspöksüveges díszmi­­se fog,tartatni, melynél a podvilki értelmiség díszruhában megjelenve, a főoltár körüli széke­ket foglalja el. 4. Az evangélium eléneklése után az ünnepélyhez alkalmazott egyházi beszéd a már kijelölt lelkész által a szószékről elmonda­­tik. 5- Offertorium után az egyház feldiszítésére fordítandó obláták fognak az oltár megkerülésé­vel az ott kitett tálclára lerakatni. 6. A szent mise után a szokásos harangozás egy óráig tart, ennek végével pedig a plébánia-házban disz­­ebéd lesz, és a százados ünnepély befejezéséül estve a harangozás szintén egy óráig tart. — Fodvilkon, 1867. julius 24. B­á n­ó­c­z y Vendel, podvilki plébános.*) Festvárosi h­ázbér-rendszer. Több ízben említettük már e lapokban, hogy Pest vá­rosa elöljárósága új házbér-rendszert akar­­ életbeléptetni. Az a végre kiküldött bizottmány elkészítette javaslatát, melynek pontjai követke-­­ zőleg szólnak : 1) A házbérleti év a rendes naptári év szerint­­ számítandó. 2) A negyedévek január 1-jén, ápril 1-jén, július 1-jén és október 1-jén veszik kezdetöket,­­ s ezek bevégeztével végződnek. Ezen negyed-­­ évek szerint számítandó a fél- és háromnegyed­­­év is. A városon kívül fekvő nyári lakókra vo­natkozólag az idény május 1-jén kezdődik, s végződik október utolsó napjával. 3) A házbér átalánosan negyedévenként és elő­­legesen fizetendő, és pedig az olyan helyiségtől is, melyekre nézve a felmondási határidő egy ne­gyedéven túl állapíttatott meg. 4) A házbér minden évnegyed első napján fi­zetendő, vagy ha ez ünnep volna, a rákövetkező legelső hétköznapon délután 6 óráig. *) E meghívásom szíves átvételére az összes hazai la­pok igen tisztelt szerkesztőségei tisztelettel felké­retnek. 5) A kibérlés alkalmával az év­bérnek leg­alább is 5°/0-ra foglaló fejében lefizetendő. A kibérlés időpontjától 24 óra alatt, ha a ki­bérlés a rendes bérlet időtől számítva legfeljebb 7 nap alatt történt, mindkét félnek szabadságá­ban áll a szerződéstől visszalépni, mely esetben a foglaló visszaadandó. Ezen 24 óra elteltével a rákövetkező 24 óra alatt még szintén szabadságában áll mindkét fél­nek a szerződéstől elállni, de ez esetben, ha a bérlő lép vissza, elveszti a foglalót, ha pedig a bérbe adó lépne vissza, köteles a foglalót meg­­kettőzve szolgáltatni vissza. Ha a bérszerződés a rendes bérletidő 7-ik napján déli 12 óra után köttetett, akkor a felek még más­nap délelőtti 12 óráig csak oly feltétellel léphet­nek vissza, hogy a bérlő elveszti a foglalót, ille­tőleg a bérbeadó megkettőzi azt. A bérnegyedév 8-dik napjának déli 12 órája elteltével már egyik félnek sem áll szabadságá­ban a szerződéstől elállani, hanem mindegyik félnek kötelessége magát az alábbi felmondási szabályokhoz tartani: nevezetesen a bérlő tarto­zik lefizetni a bérfelmondási ideig eső egész bér­összeget, még azon esetre is, ha a kibérelt helyi­ségeket el nem foglalta volna; azon esetre azon­ban, ha a háztulajdonos a kérdéses helyiséget másnak kiadhatja , köteles az adott összeget visszaadni, leszámítva belőle annyi össszeget, a­mennyi esik azon időre, mely alatt a lak üresen állott. 6) A felmondási határidő átalán véve negyedév, azonban utczai és udvari boltok, vendéglők, ká­véházak, korcsmák, sütödékre és ezen helyiségek­hez tartozó minden egyéb kibérelt lakások, mag­tárak, pinczék, padlások és egyéb helyiségekre nézve a felmondási határidő félév, minden tekin­tet nélkül a házbér összegre,­ továbbá a kö­vetkező helyiségekre nézve, ha évi bérök 600 írtnál többre megy,­ mint hivatalok, iskolák, s egyátalán minden nyilvános és magán intézetek számára kibérelt helyiségek s minden ügynöki és kereskedelmi irodák, — ha­­ezek nem a lakásul szolgáló részekben volnának elhelyezve, — to­vábbá az épületben létező eladási helyiségek, gyár és műhelyek, s minden egyéb, a kibérelt házrészekhez tartozó helyiségek. Gyógyszertá­rakra nézve azonban minden hozzá tartozó lak­részekkel egyetemben a felmondási határidő három­negyed év. 7) Ha valaki egy és ugyanazon házban egy időben, vagy később két vagy több helyiséget,­­például : lakást, boltot stb. bérelt volna ki, s a felmondási határidő különböző,­­ akkor mind­ezen bérhelyiségekre nézve a felmondást illető­leg azon határidő tartandó meg, mely a 6-ik pont értelmében a leghosszabb felmondási határidő alá vetett helyiségekre vonatkozik. (Folyt. köv.) KÜLFÖLD. Angolország. Valamint nálunk, úgy Angolországban is ki­vétel, hogy a felsőház annyival túlnyomó érdekű legyen az alsóháznál, mint f. hó 22-én volt. Az ülés jellege már a külsejében is nyilatko­zott ; a lordok sokkal számosabban jelentek meg a szokottnál, és sokkal korábban. A korlát alatt, a trón körül, az oldalkarzatokon egybegyűltek az alsóháziak. A női karzat fényben úszott. Ott voltak Angolország legszebb és legnevezetesebb hölgyei. A közönség karzatai zsúfolva voltak. Ennyi megtiszteltetésben részesült a „képvi­seleti törvény“ a felsőházban. A alsóháztól a felsőházba került reformjavas­lat második olvasása itt nem mehetett keresztül erélyes, habár meddő óvástételek nélkül, és nem­csak az élénk vitatkozás, hanem a küzdők egyé­nisége is gyakori­ ellenállhatlan vonzerejét. Két férfiú állott szemben egymással, kik egy­kor, 35 év előtt, leghevesebb bajnokai voltak az akkori reformnak. Akkorában mr. Stanley és lord Howick volt nevük, most Earl of Derby az egyik, Earl of Grey a másik. Előbbinek védenie kellett azon ugrását, mely­­lyel ő és társai a tory-körből egyszerre Bright­­féle elvekbe szököttek. Az utóbbi baljóslatokat következtetett alsóbb rendben született polgár­társai jogainak szélesbítéséből. A másik két nemes lord, ki 1832-ben ez előb­biekkel együtt harczolt, egykor lord Russel és mr. Wood, ma Earl of Russel és Viscount Halifax, ez alkalommal még nem lépett ki a síkra. De fellépé­sük a vita folyamában el nem maradand. Earl of Carnarvon keményen támadta meg a minisztériu­mot, mivel elvett, vagy azt, a­mit így szeret ne­vezni, oly könnyen feladta, csakhogy hivatalban maradhasson. Ezt a nemes lord annál hatható­sabban tehette, mivel épen a reformkérdés miatt lépett ki e minisztérium kebeléből. Ép igy vol­tak az alsóházban elv- és sorstársai Peel tábor­nok és lord Cranborn, a minisztérium legveszé­lyesebb ellenei. Hasonlóan támadta meg Earl Granville a mi­ Bécsi börze Juli­u­s 20-án Vasutak közreke­rlése. Arad—Czegléd. Ind. 10 ó. 15 p. déle. „ 12 ó. 7 p. déle. Érk. 5 ó. 31 p. délu. Pü­spök-Ladány—Nagyvarad­, P.-Ladány . Ind. 2 ó. 5 p. délu. Nagyvárad . Érk. 4 ó. 31 p. délu. Nagyvárad—Püspök -Ladán­y Nagyvárad . Ind. 10 ó. 27 p. déle. P.-Ladány . Érk. 12 ó. 58 p. délb. A déli vaspályán. Buda-Béca ind. 6 ó. 35 p. regg. reggiBéli.-Buda ind. 7 ó. 45 p. regg­­estei Buda—Fehérvár. Ind. 6 ó. 35 p. rregg. 6 ó. 1­8 ó. 50 p­ c. Érk. fehérvár—Buda. Ind. 5 ó. 55 p. déln. Érit. 7 ó. 58 p. este. Fehérvár—Kanizsa. Ipd­ 8 ó. 50 d. regg. 9 'Érk- délben és este. Kailizsa—Fehérvár. Ipd 1 ó. 22 p. délu. 9 ó. Érk. 5 ó. 46 p. délu. 5 ó. fehér­vár—Bécs, ind. 10 ó. — p. regg. 2 ó. 25 p. délu Érk. 8 ó. 17 p. este 1 léce—Fehérvár. Inc. 7 ó. 45 p. regg. . 1­3 ó. 10 p. délu. Ér­. 5 ó. 38 p. este. és OU8VONATOK .Pozsony -Bécs: nap. 67, ó. r. |Pest—Bécs : nap. 6 ó. d. u. |Pest—Esztergom­: nap. 3 d. u. s 6 30 p. este.1 ór. dél u. r. este.|Tass—Pest: nap. 5 ó. r. |Mohács- -Pest: nap. 5 ó. d. u. regg.|Zimony- -Pest: vas. kedd. pánt déle. 10 ó­ este. Konstant.—Pest: pént. déle. Gyorsliniozitó. Pest— Galacz : kedd. 7 ó. r. Galacz—Kent: szomb. 3 ó. r 45 12 ó. 5 p. este.­­ P 46 p. este. regg. A Tiszám Szeged -Zimony : szer­d reggel. Zimony—Szeged : vasárnap csütörtökön délben. magyar értékpapírok árfolyafca Pesten 18­37. julius 27 én «Gőzhajózás­­ Első suti. gőzürjó-társ.­­Bécs—Pozsony: nap. 4 ó. d. u. a Bees—Pest: nap. 6 ó. ó. r.­­Esztergom—Pest: nap. 6 ó. r. és "■ 4 ó. felé d. u. r . ■■v 'Pest—Tass : nap. 37, ó. d. u. Pest—Meháca : nap.6 ó. r­ p .­­ ______. .. _ j^st-Zimonyi hétf.szerd.szomb.i ‘ • j Pest—Konatant.-ba: szerd. 6 ó. r. Pesti kereskedelmi bank Árlply■a«». Pesti ipt­rbat.k Pesti takarékpénztár Budai takarékpénztár Ó-budai takarékpénztár Pesti hengermalom-társ. (Pannóniai gőzmalom-társ) 1750 Első budapesti gőzmalom , 635.— Budai gyár-telep, . .. Pesti kör- testület-épület . Buda­pesti lánczhid Buda­pesti alagút . Első magyar ált. hist. társ szám . ,pannonia11 viszont-bizt.-t Pesti biztosító-intéssel Pest.-losonczi vasúut Pesti közúti vasút • JOQ,—1 «10,­­1 S és Közéjtilunai sózhajó-társ fest—Bezdán : minde­nap 6 óra-212, -*1 300 j 425 .i,a,65! .11175-448 390- 370 68 630ri 214 -"uíjr­ 430.1­70" 1190* 17?5" 695* 450" , -r! fr 300-701 _ 635,— 2451 260 — . 201M 240 — 74*60? 74 75 ' 405^-’ Hat­kor reggel. ÍBe»dán-­Pest : mindennap 1 órakor délután. 4­7, b. Záloglevelek I 57,*/, Magyar Földhitel : intézeti záloglevelek ff/,; Magyar Földhitel-inté-­ zeti.jövedékje.nyek . s Államadósság. «„-es nemzeti kölcsön 100 frtos '0-es metalliques 100 „ /,70-es . ® „ 39-dik évi teljes 100 „ 39-dik „ ötödrész 100 „ 51-dik „ teljes 100 „ 60-dik „ teljes 100 „ 60-dik „ ötödrész 106 „ Záloglevelek n amzeti bank 10 éves 6% „ „ kisors. ezüst. 5 „ „ „ » osztr. 1. 5, all. hit. int. osztr. ért. 4 M agyar Föl­dhitelintézet 5 V, „ “ „ 10 év. jöv.­jegy 6 „­öldtehn mentesítés* kötelez­vények. /„-es magyarországi WC trtos „ erdélyi 100 * bervszt. 100 . Horsjegyek hercseg 100 „ 100 , 40 „ 40 „ 40 „ 40 „ *0 . 45 „ 20 „ 20 n 10 . Adott ár Tar­tott ár 67 7568 — 57 751­8 — 50 —50 50 140 —141 — 139 —140 — 74 75 75 25 87 7087 90 91 —91 50 99 25 99 50 94 4094 00 80 —_ _ 89 75 90 25 __ 68 —68 75 64 5065 25 70 75 71 50 125 —125 25 86 —87 _ 118 —120 -23 —24 — 90 —93­­29 —29 50 25 —25 50 26 5027 — 22 5023 50 17 — 18­­18 50 19 50 12 —12 50 Elsőbbségi kötvényér. Allamvaspálya 600 frtos Lomb.-velenczei 500 „ Duna közhajózási .... Osztrák Lloyd....................... Részvények. Bankrészvény .... Hitelintézet 200 frtos Alsó-ausztr­­esc.-bank 600 Éjszaki vasút 1000 Ham „ 200 Déli , 200 Nyugati „ 200 Tiszai „ 200 Dunagőzhajózás 500 loyd 500 Pesti lánczhió 500 Váltók (devisek) három hónapi Augsburg 105 db német írt 4% Frankfurt 100 írt 3 V,, Hamburg 100 bankmark 3 , London 10 fnt sterling 3 7,, Pária 100 frank 3 , Penznek.­k Császári arany ....................... Leczés.................................. Koror­a.................................. Napol­eond’or Orosz imperialok .... Por és.. pénztár-utalvány Ezüst................................. . Adott ár 125 50 117 50 98 — 91 700 182 20 614 - 1690 229 80 1­*7 75 137 50 147 — 482 — 178 — 350 -106 20 106 45 94 10 127 16 50 55' t *­r­tott ár. 126 50 118 Bécs . . Érsekújvár Pest . . Czegléd . 702 182 40 617 - 1692 230 20 188 25 138 - 147 - 481 - 182 - 360 -Temesvár . Temesvár Szeged . Czegléd . Pest . . Bécs . 106 40 106 65 94 25 6 067, 6 07'/, 10 16 10 40 1 87 124 75 50 60 6 07'/, 6 07'/, 10 17 10 45 1 88 125 — Arad A délkeleti vaspályán. Bécs—Temesvár. lad. 8 ó. — p. este. „ 1 ó. 23 p. délu. „ 6 ó. 31 p. regg. „ 9 ó. 49 p. regg. 12 ó. 12 p. éjjel. Érk. 3 ó. 55 p. regg. Temesvár—Bécs. 10 ó. 40 p. 2 ó. 26 p. 6 ó. 21 p. 9 ó. 30 p 6 ó­ — p. 46 54 19 54 55 regg rfigg­­este. este. délu. ó. 47 p. este. Arad Csaba . Czegléd Ind. Érk. éjjel 7 ó. 25 p. regg. 12 ó. 53 p­este. 6 ó. 35 p. este. 9 ó. 55 p. regg. 6 ó. 36 p regg­délu. regg A trassavidéki vaspályán. Czegléd—Debreczen—Miskolci—Kassa ó. 49 p. regg. 8 ó. 4 p. ó. 57 p. ó. 33 p. ó. 5 p. ó. 31 p. ó. 24 p ó. 56 p. Czegléd Szolnok P.-Ladány Debreczen Tokaj Miskolcz Kassa . Ind. Erk. 9 10 1 3 5 7 9 délu. délu. este. este-9 ó. 17 p. ló. 3p 3 ó. 48 p. 8 ó. 9p. 10 ó. 46 p. I ó. 51 p-127 40 KassaKassa—Mlakolcz—Debreczen - Czegléd Miskolcz Tokaj ? . Debreczen. P.-Ladány. Szolnok Czegléd Szolnok Csaba Ind. 5, ó. 21 p. regg. 12 ó. 1 p. „ 7 ó. 50 p. regg. 3 ó. 20 p­„ 9 ó. 37 p. regg. 5 ó. 50 p. „ 12 ó. 19 p déln. 10 ó. 26 p. „ 1 ó. 57 p. délu. 12 ó. 39 p. „ 4 ó. 43 p. délu. 4 ó. 39 p. Czegléd—Arad. Ind. 9 ó- 34 p. regg. „ 10 ó. 42 p. regg. 2 ó. 43 p. déle. Erk- 4 ó. 40. délu. Pestről Bécsbe, inl. naponkint 7 ó. 34 p. regge! Bécsből Pestre „____ „ 2 ó. 30 p. este. oste. éjjel. reg. reg, reg, d. u. d. u. éjjel, éjjel, reg. Buda Sz.-Fehérvár Sz--Fehérvár Buda Fehérvár N.-Kanista -5 <y. 8 ó. N. Kanizsa Fehérvár d. u. d. u. Fehérvár Uj-Szőny . Bécs Bécs Szőny Fehérvár u.­i­ nisztériumot, ámbár a törvényjavaslattal egyet­értett. Végét a vita nem érte , egy óra felé elna­poltatok. Eredménye kétségtelen, bár Earl Grey úgy megerőltette magát, hogy beszéde végén elgyöngülve, Halifax barátja által kivezettette ma­gát — a kormány keresztül fogja vinni a bilit. Az alsóház pihenést sóvárog. Azért örömmel üdvözli a vége felé járó ülésszak egy biztos je­lét : a betlehemi kisdedek gyilkolását („Massacre of the innocents.“) Az alsóház e vérengzése igen ártatlan valami, így szokták nevezni a törvény­­javaslatok gyors elintézését, többnyire elvetését, az ülésszak vége felé. Az utóbbi sorsban 50 kö­zül csak 9 részesült ezúttal. A reformjavaslat Scotia számára, megfelelőleg az angolnak, máso­dik olvasásában oly zajtalanul ment keresztül, hogy a ház maga magát kinevette, látván, hogy senki se szól. Az ülés többi része közérdektelen volt, kivévén a javaslatot, mely a királyi kertek­ben tartandó gyülekezésekre vonatkozik. Tete­mes ellenzék támadt azon rendszabály ellen, hogy az ily gyülekezésre a korona engedélye szüksé­ges. Mill, Taylor, Ottvay küzdtek ellene. De még­is keresztül ment ez is 181 szavazattal 61 ellen. _____ Franczia­ország. Páris ellenzéki köreiben ismét a már elinté­­zettnek vélt római kérdés lépett előtérbe, még pedig oly módon, hogy az a törvényhozótestben interpelláló, s tán heves felszólalások tárgya lehet.­­ Alapját ezen vitás kérdésnek egy interpella­tió képezi, melyet a florenci képviselőház jul. 22-kén tartott ülésében Piancini és Curti képvi­selők tettek, s még inkább azon modor, melylyel a hivatalos „Moniteur“ ezen interpellatiót jónak vélte a franczia közönséggel tudatni. A „Moniteur“ ugyanis ezen interpellatiót úgy mutatja be, mint melyet a nevezett két képvi­selő csupán azon fegyverkezések és ujonczozá­­sok tárgyában intézett a minisztériumhoz, me­lyeknek czélja a római államba szándékolt be­törés. Ezen tényeket Piancini olyanoknak jelzi, melyek a septemberi egyezményt igen sértik, valamint az elfogadott non interventio elvét is, holott a minisztérium és az ország ezen egyez­ményt tiszteletben tartani köteles. Ratazzi — a „Moniteur“ szerint — túlzottak­nak mondja az invasióra vonatkozó fegyverke­zési híreket; kiemeli, hogy a római terület a ró­maiaké ; feleslegesnek tartja meghazudtolni a hírt, mintha a kormány akár egyenesen, akár mellékesen helyeselné ezen készületeket; hozzá­teszi, miszerint nagy csalódásban vannak azok, kik azt hiszik, mintha a kormány hajlandó volna az elvállalt kötelezettségek bármelyikének is megsértését eltűrni. Laporta azt hiszi, hogy a római menekül­teknek joguk van bevonulni hazájuk területére, s visszaszerezni a szabadságot, melyet török meg­tagadnak ; ezzel szemben Ratazzi kijelenti, hogy ő mindig tiszteletben fogja tartani más hatalom területét. Eddig a „Moniteur.“ Ettől lényegesen eltérő tudósítással szolgál a „Havas“-féle ügynökség. Szerinte Piancini és Curti interpellálták a kormányt azon hadiszemle iránt, me­lyet a pápai csapatok felett egy franczia tábornok végezet­t, s azután a fegyverzések iránt, melyeknek czélja lenne az invasio. Piancini az első esetet mondja a septemberi conventio flagrans megsértésének, melyet pedig a minisztérium és az ország respe­­ctálni tartozik, rászalja a pápai területre szándé­kolt betörés minden kísérletét, s hozzá­teszi, hogy a rómaiakat illeti jogaik visszaszerzése iránt gondoskodni. Ratazzi ezen interpellátióra elmondta azt, mit fentebb a „Moniteur“ után közöltünk, de mon­dott még egyebet is, mit a „Moniteur“ jónak tar­tott elnyomni; kiemelte ugyanis, hogy a római kérdés erkölcsi eszközökkel oldan­dó meg; tudatja, hogy a franczia kormánytól felvilágosítás kéret­ezt a panaszosan említett hadi szemle iránt, mely az egyezménynek úgy szelleme, mint betűj­ével ellenkez­nék. Tagadja, hogy bárminő egyezség is létre­jlott volna az olasz és franczia kormányok közt a katonai szökevények kölcsönös kiszolgáltatása végett. Francziaországnak egy képviselője sem mondta soha, hogy az idegen légió, mint az indi­­rect franczia közbenjárás folytatásának tekinten­dő , azt hiszi, hogy a franczia kormány, mely akarja az egyezmény végrehajtását, nem lehet első annak megsértésében. Ezen dolog bővebb magyarázatot nyer a „Nouvelliste de Rouen“ párisi tudósításában ; tudósító szerint a törvényhozó test fülkéiben élénk beszélgetés folyt az olasz kabinet felszó­lalása felett D­umo­n­t franczia tábornok külde­tése iránt, ki jelenleg Rómában időzik, hogy véget vessen az antibesi franczia légióban elha­rapódzott szökéseknek; szemle alkalmával ezen tábornok igy szólott volna a katonákhoz : „Ti folyvást franczia katonák vagytok, habár a pá­pai kormány által fizettettek; s habár Fran­­cziaországétól különböző zászlósok és jelvényes­ Esti posta. — A bécsi 15-ös deputatió szörnyen meg van akadva. A tárgyalás alá veendő ügyekben köve­tendő formális eljárás iránt semmikép sem tud tisztába jönni. A nyelv kérdésén csak túl teszi magát; azt is meg tudják maguknak magyarázni, hogy az elnöklés alternálva fogja járni. Hanem, hogy mi módon történend a szavazás ? — erre nem találnak magyarázatot, s elhatározták, hogy 3 nappal működésük megkezdése előtt (mit leg­újabban augustus derekára tesznek) felhívják a kormányt, hogy adjon nekik erre nézve tervet. A kormány pedig még azon előterjesztvényeket sem készítette el, melyek alapján a deputatiók dolgozni fognak. Hir szerint a fináncminisztérium­ban késnek az okmányok.­­ Koppenhágában dániai németek feliratokat imák alá, melyek bizalmat szavaznak a kormány­nak, magatartásáért a schleswigi ügyben. Ugyan­ott megkísérlés után az új gyorspuskák végleg elfogadtattak. — Berlinből írják, hogy a dán válasz tartal­máról nincs még hiteles tudósítás, de hogy a to­vábbi alkudozásnak hihetőleg tért enged. — Az angol felsőház 23-diki ülésében lord Grey indítványa szavazás nélkül elejtetett, mi­után csaknem semmi támogatásban sem része­sült. Szólották hg Argyll, lord Hougthon, lord Russell, a lord-kanczellár és lord Cairus, végre­­ pedig lord Derby. — A „Standard­“ párisi levelezője csatlakozik a „h­erald“-nál, „Globe“-nál és „Advertiser“ nél levő colegáinak háborús nézeteihez. A Valenciai távsürgöny szerint az atlanti távirdai vonal 50 mértföldnyire Hearts Contents­­től aránylag csekély mélységben, megszakadt. A helyreállítás nem lesz nehézségekkel összekötve.­­ Körülbelül akkor, midőn a belga vendégek távoztak, érkezett meg a franczia császárné Havreből, a „Reine Hortense“ nevű yachton. Portsmouthnál a hajó kikötött, a társaság a par­ton sétált, és reggeli bevétele után tovább indult Osborneba, hol a császárné 22-én 3 órakor dél­után, mint az angol királynő vendége, megérke­zett. Az incognito miatt a lobogó nem volt fel­húzva. — F 2 o r e n c , júl. 23. A belügyminisztéri­um egy körlevelében a főnököket felszólította, hogy a különböző városokban néhány nap óta folyamatban levő toborzásoknak teljes erővel ellenállanak. A nápolyi részekben is alakultak már felkelő csapatok, melyeknek czéluk az egy­ház-államba betörni. Genuában tegnapelőtt Campanella az elnöklete alatt igen népes meeting tartatott, melyben egyhangúlag elhatároztatott: „Gondolata vévén azt, hogy Olaszország nemze­ti programmját csak Rómának fővárosává tétele után töltheti be, s hogy az országnak belülről vi­rágzó állapotot, s kívülről hatalmas és virágzó nemzetiség tekintélyét csak akkor lehet szerezni, ha ezen legfőbb jó elérve van, es határozzák a nyilvános népgyűlésre összejött genuaiak: 1.hogy az olaszoknak Rómához való jogát megoltalmaz­zák ; 2. minden olasznak kötelességévé teszik, hogy az olasz haza ezen legfontosabb részének visszaszerzésére minden hatalmában álló eszköz­zel és erővel közreműködjék. — Július 22-ről írják Páriából: Az „Eten­­dard“ ma újra megc­áfolja azon tudósítást, mint­ha a franczia külügyminiszter a porosz kor­mányhoz igen éles kifejezésekkel fogalmazott jegyzéket intézett volna. Nem akarja elismerni, hogy Poroszország és Ausztria között feszült vi­szony van. A dolgok állása olyan,a­ minőnek azt az államminiszter a német viszonyok feletti vi­tatkozás alkalmával festette. Ez azonban még nem akadály arra nézve, hogy a katonai készü­letek nagy szorgalommal ne űzessenek. Jelenté­keny esemén­y e tárgyra vonathass­ól az,­hogy az 1864- és 1065-diki réséi­vákat a működő had­testbe besorozták. — Szintén P­á­r­i­s b­ó­­ jul. 23-ról Írják : Lille és Besangon környékén két tábor felállítása van közeli kilátásba helyezve. Randon kinevezteté­­sét Forey tábornagy helyére Nancyban, kétségbe vonják, mivel Randon oly állomásra, mint a nancy-i, nagyon békés jelentőséggel bírna. — Bebic Marseilleből ide érkezett és a császár ma fogadta. A császár is csak ma érkezett vissza Havreböl, hová a császárnét kisérte. Napoleon herczeg e felségeket yachtján fogadta és ma Wight szigetére visszatért. Budai színkör. Vasárnap július 28-dikán először : Magyar szerb középkorbeli életkép, nagy harczi látványosság b. Józsika regényéből először, és dalok a 300­ éves Zriniászból Gre­­guss Ágost után „A KÖLTŐ ZRÍNYI, vagy: magyar-szerb testvériség.“ Történeti jelenetek 3 szakaszban, 1 felvonásos előjátékkal, 1 képletben. Énekekkel, tábori élet, csata-küzdelem, ünnepé­lyekkel, magyar és szerb tánczokkal, látványos csoportozatokkal, magyar, szerb, horvát, török csatával, új díszletek és jelmezekkel. Szerkesz­tette: Horváth Nándor. Zenéjét írták: Jakobi, Állaga, Orsi. A népszínház számára scenirozta Molnár. I. Szakasz: „Velencze.“ II. szakasz: „A ma­gyar hűség.“ III. szakasz: „Ne bántsd a ma­gyart.“E­l-sőkép: „A dogok palotája előtt.“ 2. kép: „Zrínyi Péter lakomája.“ 3. kép:,, A Zerinvári összeesküvők.“ 4. kép: „A szigetvári hősök halála“ (nagy h­­árvány-csoportozat). 5. kép : „ A magyar-szerb-horvát szabad­csapat tá­bora.“ 6. kép : „Zrínyi és Mirza Khan csatája.“ 7. kép : „A magyar, szerb, horvát amazonok és a diadalünnep.“ Az új díszleteket festette Bajor népszínházi festő. Az uj jelmezek Tóth föruhatárnok felügye­lete alatt készültek. A tápézokat betanította Perei balletmester. Az előadásban egy kir. zene­kar is részt veend. Jegyeket előre válthatni Pesten : Szemek és Mayer (ezelőtt Medecz) váczi­ utczai kereskedé­sében, Budán , a népszínháznál. Kezdete 7, vége 9 órakor. Hétfőn ugyanez ismételtetik. 50 o metalliques . . 17 25. Nemzeti kölcsön . . . 07,00. Bankrészvény . . . 607.. . Hitelintézet . . 178.20. Londoni váltók . . . . 127,65. Ezüst .... . . 124 85. Arany ... ... 6,08­ ­ pesti aru-liflrza hlvatajos árje^ytesf. Julius 27 én. Filaki Mwkmtsi: B. Kemény Zsigmondi M . i 11 -1 é r. (Boki­ dc'est.) A beküldött jelentésekből látjuk, hogy a nagy bőség és az időnkénti gyors levegőválto­zás, mily ártalmas befolyást gyakorol a háziállatok egészségére ; mindebből különféle betegségek merül­nek fel, melyek nem ritkán gyaáros jellemet öltenek magukra. Ilyen időben minden gazda alkalmas óvszer­re gondoljon, és mint ilyet, az első helyen érdemes megnevezni a korneuburgi marhaport lovak, szarvas­­marhák és juhok részére, szinte úgy a cs. k. plató ü d i­­t ö n e d v et (Restitutions fluid) lovak szálfiára Sk­vizda F. J.-től, és szolgáljon itt a rendkívüli nagy fogyasz­tás e czikkből mint legbiztosabb kezesség a mondotta­kért. _ L) _ Krvizda artól a „Presse“ és „Neie freie Presse“ bécsi hírlapokban a hozzá érkezett megrendeléseknek időn­kénti közzététele a legegyszerűbb és leghitelesebb,­ di­csérete készítményének, a megszereztetési helyek a lap mai számának hirdetési rovatában közhírré van­nak téve. — Távirati julius 27-ről: tudósítása bécsi börzére 1 mér# racrint Luiy I fint 1 sxen ni C«z- I Ur* ülMlI 1 ,m­ár o. 6. bánsági 86-87 5 15 5 20 . bánsági 88-89 5 20 5 30 tiszai nj 86-87 5 15 5 20 . tiszai nj­­87-88 5 20 5 30 . fehérvári uj 84-85 5 10 5 15 „ posta vidék uj 84-85 5 10 5 15 pesti vidék uj 85-87 5 20 5 25 Kétszer«! ....— — &OS8 U­ . 77-80 3 80 4 — árpa, sörfőzésre— — „ táplálék .— — 2*b, uj­­ . 44- 47 1 55 1 65 „ bánáti uj 2 80 2 90 Kukoricza, bánsági ó ■— — bánsági nj . — r. ' —— Bab, uj . . ..a. _ 1 3 50 4­­Köles ....— 2 40 2 90 Káposztás répás* -r . 5 85 6 — Répeze, bánsági■ ' ~ . :5 70 5 75 Dunavízállás T 8'1 Időjárás: Rekkenő meleg. tek vannak, de ez csak takaró a magas politika által javasolt érdekeknek.“ A kérdés tovább fejtése mutatja, mennyi a való ezen sürgönyök, s illetőleg beszédből. Távirati tudósítások. — Bécs, jul. 27. A szultán ma reggelide érkezett. Az indóháznál ő Felsége és a főhercze­­gek fogadták, s aztán Schönbrunnba kisértek. — M­ü­n­c­h­e­n, jul. 26. Otto görög király ma éjjel meghalt. — B­e­r­l­i­n, jul. 26.A mai „Nordd. Z.“ megerő­síti, hogy Francziaországtól érkezett jegyzék Éjszak-Schleswig ügyében, de egyelőre tartóz­kodik minden bírálattól, és felemlíti, hogy a „Nat. Ztg“ által közzétett jegyzéket beavatko­zásul tekinti. A „Kr. Ztg“ azt mondja : A dán jegyzékben semmi sincs, a mire határozott választ kellene adni; az egésznek dilatoricus jelleme van. — F 1­o r e n c, jul. 27. A mai „Gaz. de pop.“ Nigra egy most érkezett sürgönyét hozza, mely a franczia kormány nevében magyarázatot ad a Rómában tartózkodó Dumont tábornok felöl, ki magán ügyeiben Rómába utazván, a franczia kormány által megbizatott, hogy az antibesi légió viszonyaiba beletekintsen. A tábornok azonban küldetése horderejét túlbecsülve, némely saját nézeteit úgy fejezte ki, mintha azok a kormány nézetei volnának, mire azonban nem volt felha­talmazva. — Ne­w­ Y­o­r­k, júl. 25. Miksa császár be­balzsamozott testét Vera­ Cruzba szállították. — A császár 100 ezer dollárt hagyott végrendeleti­­leg Mejia és Miramon özvegyeinek.

Next