Pesti Napló, 1867. július (18. évfolyam, 5158–5183. szám)
1867-07-28 / 5181. szám
Eszterházy Pál, Ivánka Imre, Janicsáry Mih., Pápa városa, Rosti Pál, Salamon Zsig., Szentiványi Kár., Szitányi Bern. és Zuber József, mindenik 5 U . — Boda N. és Simon Róbert, mindenik 3 ft; — Nyitra-alváros 2 ft 40 kr. — Bárdossy N., Haáder György, Jobszky Fer., Koller Ign., Oliva N., Ságody Sánd., Simoncsits Ján., Soós Fer., Spiegel Edgár Leop. és Vicenty Pál, mindenik 2 ft . — Agorasztó Ilik, Dornis Gásp., Gallovich Rezső, Maár Ign., Mihályfy Ant., Peller Józs., Ságody Károly, Szányi János, Szabó Béla, Szobi Józs., Torma Izidor és Weiss Jánosné, mindenik 1 ft. — Ferke János 80 kr. — Andrásy Béni 60 kr. — Füzesy Mikl., Koszté Ján., Kocsis Gyula és Ritter Sándor, mindenik 50 kr. , — Kelt Pesten, 1867. jun. 13-kán. Mátray Gábor egyesületi titoknok. Candianu rumeniai izgató elfogatásáról szóló hirvalónak bizonyul. Az elfogott Enyeden van őrizet alatt. Mint a „Kol. Közi.“ megjegyzi, rajongó ember lehet, mert nagyon óhajtja, hogy bebörtönözzék , szeretne zajt ütni nevével. Nem titkolja, hogy a daco-román eszme mellett jött izgatni az abrudbányai havasok közé, s beszélik, hogy egy a forradalomból ismert román lelkésznél volt főtanyája. Hir szerint több irományt találtak nála, s bizonyos névsort , meglehet, küldetése összeköttetésben állott azon orosz pénzküldeményekkel, melyek a „Magyar Polgár“ híre szerint érkeztek több helyre, s melyeket meglehet a czímzettektől Candianu szedegetett föl. Úgy látszik, most az orosz a rajongó daco-rouianistákkal akarná kikapartatni a gesztenyét. Arról is beszélnek, hogy vallomásai többeket conpromittálnak. A bujtogató különben, mint irataiból következtetni hiszik, indignálódik románaink felett, kik az alkotmányban bíznak, s hazaszerető polgárok akarnak maradni. — Pesten 1867. évi jul. 25-én tartott heti marhavásáron volt : 962 ökör 80—290 ftig párja, 483 tehén 70—170 ftig párja, 68 borjas tehén 42—138 ftig párja, 127 fiatal marha 30—85 ftig párja, 235 borjú 24—40 ftig párja, 1586 birka 9 ft 50 krtól — 14 ft 40 krig párja, összesen 3461 darab. Mázsája a marhahúsnak 22 ft 25 krtól — 23 ft 25 krig. 1011 sertés 28—31 ftig mázsája, szalonna 31—36 ftig mázsája, zsir 30 ft 50 krtól — 36 ftig mázsája. — Nyilvános meghivás. Árvában a podvilki róna. kath. egyház hivei f. évi aug. 20 áfi templomuk fennállásának százados emlékét ünnepélyesen megtartják, mely ünnepélyre az ez anyaszentegyház kebelében született és a hazában szanaszét lakó összes honfiak és honleányok egész tisztelettel s hazafius bizalommal meghívatnak. E százados egyházi ünnepély a következő programja szerint fog megtartatni : 1. E százados ünnepély előestéjén az ünnepély magasztossága az ottani hivekkel egy órai harangozás által fog tudatni. 2. Az ünnepély hajnalán a felkelő nap taraczkok dörgésével üdvözöltetik, reggeli „Ave Mária“ pedig egy órai harangozás, sál fog megtiszteltetni. 3. Reggeli 8 órakor énekes mise, '91/a-kor szokásos ünnepélyes nagy mise, féltizenkettőkor pedig emléknapi teljes egyházi segédlet melletti püspöksüveges díszmise fog,tartatni, melynél a podvilki értelmiség díszruhában megjelenve, a főoltár körüli székeket foglalja el. 4. Az evangélium eléneklése után az ünnepélyhez alkalmazott egyházi beszéd a már kijelölt lelkész által a szószékről elmondatik. 5- Offertorium után az egyház feldiszítésére fordítandó obláták fognak az oltár megkerülésével az ott kitett tálclára lerakatni. 6. A szent mise után a szokásos harangozás egy óráig tart, ennek végével pedig a plébánia-házban diszebéd lesz, és a százados ünnepély befejezéséül estve a harangozás szintén egy óráig tart. — Fodvilkon, 1867. julius 24. Bá nócz y Vendel, podvilki plébános.*) Festvárosi házbér-rendszer. Több ízben említettük már e lapokban, hogy Pest városa elöljárósága új házbér-rendszert akar életbeléptetni. Az a végre kiküldött bizottmány elkészítette javaslatát, melynek pontjai követke- zőleg szólnak : 1) A házbérleti év a rendes naptári év szerint számítandó. 2) A negyedévek január 1-jén, ápril 1-jén, július 1-jén és október 1-jén veszik kezdetöket, s ezek bevégeztével végződnek. Ezen negyed- évek szerint számítandó a fél- és háromnegyedév is. A városon kívül fekvő nyári lakókra vonatkozólag az idény május 1-jén kezdődik, s végződik október utolsó napjával. 3) A házbér átalánosan negyedévenként és előlegesen fizetendő, és pedig az olyan helyiségtől is, melyekre nézve a felmondási határidő egy negyedéven túl állapíttatott meg. 4) A házbér minden évnegyed első napján fizetendő, vagy ha ez ünnep volna, a rákövetkező legelső hétköznapon délután 6 óráig. *) E meghívásom szíves átvételére az összes hazai lapok igen tisztelt szerkesztőségei tisztelettel felkéretnek. 5) A kibérlés alkalmával az évbérnek legalább is 5°/0-ra foglaló fejében lefizetendő. A kibérlés időpontjától 24 óra alatt, ha a kibérlés a rendes bérlet időtől számítva legfeljebb 7 nap alatt történt, mindkét félnek szabadságában áll a szerződéstől visszalépni, mely esetben a foglaló visszaadandó. Ezen 24 óra elteltével a rákövetkező 24 óra alatt még szintén szabadságában áll mindkét félnek a szerződéstől elállni, de ez esetben, ha a bérlő lép vissza, elveszti a foglalót, ha pedig a bérbe adó lépne vissza, köteles a foglalót megkettőzve szolgáltatni vissza. Ha a bérszerződés a rendes bérletidő 7-ik napján déli 12 óra után köttetett, akkor a felek még másnap délelőtti 12 óráig csak oly feltétellel léphetnek vissza, hogy a bérlő elveszti a foglalót, illetőleg a bérbeadó megkettőzi azt. A bérnegyedév 8-dik napjának déli 12 órája elteltével már egyik félnek sem áll szabadságában a szerződéstől elállani, hanem mindegyik félnek kötelessége magát az alábbi felmondási szabályokhoz tartani: nevezetesen a bérlő tartozik lefizetni a bérfelmondási ideig eső egész bérösszeget, még azon esetre is, ha a kibérelt helyiségeket el nem foglalta volna; azon esetre azonban, ha a háztulajdonos a kérdéses helyiséget másnak kiadhatja , köteles az adott összeget visszaadni, leszámítva belőle annyi össszeget, amennyi esik azon időre, mely alatt a lak üresen állott. 6) A felmondási határidő átalán véve negyedév, azonban utczai és udvari boltok, vendéglők, kávéházak, korcsmák, sütödékre és ezen helyiségekhez tartozó minden egyéb kibérelt lakások, magtárak, pinczék, padlások és egyéb helyiségekre nézve a felmondási határidő félév, minden tekintet nélkül a házbér összegre, továbbá a következő helyiségekre nézve, ha évi bérök 600 írtnál többre megy, mint hivatalok, iskolák, s egyátalán minden nyilvános és magán intézetek számára kibérelt helyiségek s minden ügynöki és kereskedelmi irodák, — haezek nem a lakásul szolgáló részekben volnának elhelyezve, — továbbá az épületben létező eladási helyiségek, gyár és műhelyek, s minden egyéb, a kibérelt házrészekhez tartozó helyiségek. Gyógyszertárakra nézve azonban minden hozzá tartozó lakrészekkel egyetemben a felmondási határidő háromnegyed év. 7) Ha valaki egy és ugyanazon házban egy időben, vagy később két vagy több helyiséget,például : lakást, boltot stb. bérelt volna ki, s a felmondási határidő különböző, akkor mindezen bérhelyiségekre nézve a felmondást illetőleg azon határidő tartandó meg, mely a 6-ik pont értelmében a leghosszabb felmondási határidő alá vetett helyiségekre vonatkozik. (Folyt. köv.) KÜLFÖLD. Angolország. Valamint nálunk, úgy Angolországban is kivétel, hogy a felsőház annyival túlnyomó érdekű legyen az alsóháznál, mint f. hó 22-én volt. Az ülés jellege már a külsejében is nyilatkozott ; a lordok sokkal számosabban jelentek meg a szokottnál, és sokkal korábban. A korlát alatt, a trón körül, az oldalkarzatokon egybegyűltek az alsóháziak. A női karzat fényben úszott. Ott voltak Angolország legszebb és legnevezetesebb hölgyei. A közönség karzatai zsúfolva voltak. Ennyi megtiszteltetésben részesült a „képviseleti törvény“ a felsőházban. A alsóháztól a felsőházba került reformjavaslat második olvasása itt nem mehetett keresztül erélyes, habár meddő óvástételek nélkül, és nemcsak az élénk vitatkozás, hanem a küzdők egyénisége is gyakori ellenállhatlan vonzerejét. Két férfiú állott szemben egymással, kik egykor, 35 év előtt, leghevesebb bajnokai voltak az akkori reformnak. Akkorában mr. Stanley és lord Howick volt nevük, most Earl of Derby az egyik, Earl of Grey a másik. Előbbinek védenie kellett azon ugrását, melylyel ő és társai a tory-körből egyszerre Brightféle elvekbe szököttek. Az utóbbi baljóslatokat következtetett alsóbb rendben született polgártársai jogainak szélesbítéséből. A másik két nemes lord, ki 1832-ben ez előbbiekkel együtt harczolt, egykor lord Russel és mr. Wood, ma Earl of Russel és Viscount Halifax, ez alkalommal még nem lépett ki a síkra. De fellépésük a vita folyamában el nem maradand. Earl of Carnarvon keményen támadta meg a minisztériumot, mivel elvett, vagy azt, amit így szeret nevezni, oly könnyen feladta, csakhogy hivatalban maradhasson. Ezt a nemes lord annál hathatósabban tehette, mivel épen a reformkérdés miatt lépett ki e minisztérium kebeléből. Ép igy voltak az alsóházban elv- és sorstársai Peel tábornok és lord Cranborn, a minisztérium legveszélyesebb ellenei. Hasonlóan támadta meg Earl Granville a mi Bécsi börze Julius 20-án Vasutak közrekerlése. Arad—Czegléd. Ind. 10 ó. 15 p. déle. „ 12 ó. 7 p. déle. Érk. 5 ó. 31 p. délu. Püspök-Ladány—Nagyvarad, P.-Ladány . Ind. 2 ó. 5 p. délu. Nagyvárad . Érk. 4 ó. 31 p. délu. Nagyvárad—Püspök -Ladány Nagyvárad . Ind. 10 ó. 27 p. déle. P.-Ladány . Érk. 12 ó. 58 p. délb. A déli vaspályán. Buda-Béca ind. 6 ó. 35 p. regg. reggiBéli.-Buda ind. 7 ó. 45 p. reggestei Buda—Fehérvár. Ind. 6 ó. 35 p. rregg. 6 ó. 18 ó. 50 p c. Érk. fehérvár—Buda. Ind. 5 ó. 55 p. déln. Érit. 7 ó. 58 p. este. Fehérvár—Kanizsa. Ipd 8 ó. 50 d. regg. 9 'Érk- délben és este. Kailizsa—Fehérvár. Ipd 1 ó. 22 p. délu. 9 ó. Érk. 5 ó. 46 p. délu. 5 ó. fehérvár—Bécs, ind. 10 ó. — p. regg. 2 ó. 25 p. délu Érk. 8 ó. 17 p. este 1 léce—Fehérvár. Inc. 7 ó. 45 p. regg. . 13 ó. 10 p. délu. Ér. 5 ó. 38 p. este. és OU8VONATOK .Pozsony -Bécs: nap. 67, ó. r. |Pest—Bécs : nap. 6 ó. d. u. |Pest—Esztergom: nap. 3 d. u. s 6 30 p. este.1 ór. dél u. r. este.|Tass—Pest: nap. 5 ó. r. |Mohács- -Pest: nap. 5 ó. d. u. regg.|Zimony- -Pest: vas. kedd. pánt déle. 10 ó este. Konstant.—Pest: pént. déle. Gyorsliniozitó. Pest— Galacz : kedd. 7 ó. r. Galacz—Kent: szomb. 3 ó. r 45 12 ó. 5 p. este. P 46 p. este. regg. A Tiszám Szeged -Zimony : szerd reggel. Zimony—Szeged : vasárnap csütörtökön délben. magyar értékpapírok árfolyafca Pesten 1837. julius 27 én «Gőzhajózás Első suti. gőzürjó-társ.Bécs—Pozsony: nap. 4 ó. d. u. a Bees—Pest: nap. 6 ó. ó. r.Esztergom—Pest: nap. 6 ó. r. és "■ 4 ó. felé d. u. r . ■■v 'Pest—Tass : nap. 37, ó. d. u. Pest—Meháca : nap.6 ó. r p . ______. .. _ j^st-Zimonyi hétf.szerd.szomb.i ‘ • j Pest—Konatant.-ba: szerd. 6 ó. r. Pesti kereskedelmi bank Árlply■a«». Pesti iptrbat.k Pesti takarékpénztár Budai takarékpénztár Ó-budai takarékpénztár Pesti hengermalom-társ. (Pannóniai gőzmalom-társ) 1750 Első budapesti gőzmalom , 635.— Budai gyár-telep, . .. Pesti kör- testület-épület . Budapesti lánczhid Budapesti alagút . Első magyar ált. hist. társ szám . ,pannonia11 viszont-bizt.-t Pesti biztosító-intéssel Pest.-losonczi vasúut Pesti közúti vasút • JOQ,—1 «10,1 S és Közéjtilunai sózhajó-társ fest—Bezdán : mindenap 6 óra-212, -*1 300 j 425 .i,a,65! .11175-448 390- 370 68 630ri 214 -"uíjr 430.170" 1190* 17?5" 695* 450" , -r! fr 300-701 _ 635,— 2451 260 — . 201M 240 — 74*60? 74 75 ' 405^-’ Hatkor reggel. ÍBe»dán-Pest : mindennap 1 órakor délután. 47, b. Záloglevelek I 57,*/, Magyar Földhitel : intézeti záloglevelek ff/,; Magyar Földhitel-inté- zeti.jövedékje.nyek . s Államadósság. «„-es nemzeti kölcsön 100 frtos '0-es metalliques 100 „ /,70-es . ® „ 39-dik évi teljes 100 „ 39-dik „ ötödrész 100 „ 51-dik „ teljes 100 „ 60-dik „ teljes 100 „ 60-dik „ ötödrész 106 „ Záloglevelek n amzeti bank 10 éves 6% „ „ kisors. ezüst. 5 „ „ „ » osztr. 1. 5, all. hit. int. osztr. ért. 4 M agyar Földhitelintézet 5 V, „ “ „ 10 év. jöv.jegy 6 „öldtehn mentesítés* kötelezvények. /„-es magyarországi WC trtos „ erdélyi 100 * bervszt. 100 . Horsjegyek hercseg 100 „ 100 , 40 „ 40 „ 40 „ 40 „ *0 . 45 „ 20 „ 20 n 10 . Adott ár Tartott ár 67 7568 — 57 7518 — 50 —50 50 140 —141 — 139 —140 — 74 75 75 25 87 7087 90 91 —91 50 99 25 99 50 94 4094 00 80 —_ _ 89 75 90 25 __ 68 —68 75 64 5065 25 70 75 71 50 125 —125 25 86 —87 _ 118 —120 -23 —24 — 90 —9329 —29 50 25 —25 50 26 5027 — 22 5023 50 17 — 1818 50 19 50 12 —12 50 Elsőbbségi kötvényér. Allamvaspálya 600 frtos Lomb.-velenczei 500 „ Duna közhajózási .... Osztrák Lloyd....................... Részvények. Bankrészvény .... Hitelintézet 200 frtos Alsó-ausztresc.-bank 600 Éjszaki vasút 1000 Ham „ 200 Déli , 200 Nyugati „ 200 Tiszai „ 200 Dunagőzhajózás 500 loyd 500 Pesti lánczhió 500 Váltók (devisek) három hónapi Augsburg 105 db német írt 4% Frankfurt 100 írt 3 V,, Hamburg 100 bankmark 3 , London 10 fnt sterling 3 7,, Pária 100 frank 3 , Penznek.k Császári arany ....................... Leczés.................................. Korora.................................. Napoleond’or Orosz imperialok .... Por és.. pénztár-utalvány Ezüst................................. . Adott ár 125 50 117 50 98 — 91 700 182 20 614 - 1690 229 80 1*7 75 137 50 147 — 482 — 178 — 350 -106 20 106 45 94 10 127 16 50 55' t *rtott ár. 126 50 118 Bécs . . Érsekújvár Pest . . Czegléd . 702 182 40 617 - 1692 230 20 188 25 138 - 147 - 481 - 182 - 360 -Temesvár . Temesvár Szeged . Czegléd . Pest . . Bécs . 106 40 106 65 94 25 6 067, 6 07'/, 10 16 10 40 1 87 124 75 50 60 6 07'/, 6 07'/, 10 17 10 45 1 88 125 — Arad A délkeleti vaspályán. Bécs—Temesvár. lad. 8 ó. — p. este. „ 1 ó. 23 p. délu. „ 6 ó. 31 p. regg. „ 9 ó. 49 p. regg. 12 ó. 12 p. éjjel. Érk. 3 ó. 55 p. regg. Temesvár—Bécs. 10 ó. 40 p. 2 ó. 26 p. 6 ó. 21 p. 9 ó. 30 p 6 ó — p. 46 54 19 54 55 regg rfiggeste. este. délu. ó. 47 p. este. Arad Csaba . Czegléd Ind. Érk. éjjel 7 ó. 25 p. regg. 12 ó. 53 peste. 6 ó. 35 p. este. 9 ó. 55 p. regg. 6 ó. 36 p reggdélu. regg A trassavidéki vaspályán. Czegléd—Debreczen—Miskolci—Kassa ó. 49 p. regg. 8 ó. 4 p. ó. 57 p. ó. 33 p. ó. 5 p. ó. 31 p. ó. 24 p ó. 56 p. Czegléd Szolnok P.-Ladány Debreczen Tokaj Miskolcz Kassa . Ind. Erk. 9 10 1 3 5 7 9 délu. délu. este. este-9 ó. 17 p. ló. 3p 3 ó. 48 p. 8 ó. 9p. 10 ó. 46 p. I ó. 51 p-127 40 KassaKassa—Mlakolcz—Debreczen - Czegléd Miskolcz Tokaj ? . Debreczen. P.-Ladány. Szolnok Czegléd Szolnok Csaba Ind. 5, ó. 21 p. regg. 12 ó. 1 p. „ 7 ó. 50 p. regg. 3 ó. 20 p„ 9 ó. 37 p. regg. 5 ó. 50 p. „ 12 ó. 19 p déln. 10 ó. 26 p. „ 1 ó. 57 p. délu. 12 ó. 39 p. „ 4 ó. 43 p. délu. 4 ó. 39 p. Czegléd—Arad. Ind. 9 ó- 34 p. regg. „ 10 ó. 42 p. regg. 2 ó. 43 p. déle. Erk- 4 ó. 40. délu. Pestről Bécsbe, inl. naponkint 7 ó. 34 p. regge! Bécsből Pestre „____ „ 2 ó. 30 p. este. oste. éjjel. reg. reg, reg, d. u. d. u. éjjel, éjjel, reg. Buda Sz.-Fehérvár Sz--Fehérvár Buda Fehérvár N.-Kanista -5 <y. 8 ó. N. Kanizsa Fehérvár d. u. d. u. Fehérvár Uj-Szőny . Bécs Bécs Szőny Fehérvár u.i nisztériumot, ámbár a törvényjavaslattal egyetértett. Végét a vita nem érte , egy óra felé elnapoltatok. Eredménye kétségtelen, bár Earl Grey úgy megerőltette magát, hogy beszéde végén elgyöngülve, Halifax barátja által kivezettette magát — a kormány keresztül fogja vinni a bilit. Az alsóház pihenést sóvárog. Azért örömmel üdvözli a vége felé járó ülésszak egy biztos jelét : a betlehemi kisdedek gyilkolását („Massacre of the innocents.“) Az alsóház e vérengzése igen ártatlan valami, így szokták nevezni a törvényjavaslatok gyors elintézését, többnyire elvetését, az ülésszak vége felé. Az utóbbi sorsban 50 közül csak 9 részesült ezúttal. A reformjavaslat Scotia számára, megfelelőleg az angolnak, második olvasásában oly zajtalanul ment keresztül, hogy a ház maga magát kinevette, látván, hogy senki se szól. Az ülés többi része közérdektelen volt, kivévén a javaslatot, mely a királyi kertekben tartandó gyülekezésekre vonatkozik. Tetemes ellenzék támadt azon rendszabály ellen, hogy az ily gyülekezésre a korona engedélye szükséges. Mill, Taylor, Ottvay küzdtek ellene. De mégis keresztül ment ez is 181 szavazattal 61 ellen. _____ Francziaország. Páris ellenzéki köreiben ismét a már elintézettnek vélt római kérdés lépett előtérbe, még pedig oly módon, hogy az a törvényhozótestben interpelláló, s tán heves felszólalások tárgya lehet. Alapját ezen vitás kérdésnek egy interpellatió képezi, melyet a florenci képviselőház jul. 22-kén tartott ülésében Piancini és Curti képviselők tettek, s még inkább azon modor, melylyel a hivatalos „Moniteur“ ezen interpellatiót jónak vélte a franczia közönséggel tudatni. A „Moniteur“ ugyanis ezen interpellatiót úgy mutatja be, mint melyet a nevezett két képviselő csupán azon fegyverkezések és ujonczozások tárgyában intézett a minisztériumhoz, melyeknek czélja a római államba szándékolt betörés. Ezen tényeket Piancini olyanoknak jelzi, melyek a septemberi egyezményt igen sértik, valamint az elfogadott non interventio elvét is, holott a minisztérium és az ország ezen egyezményt tiszteletben tartani köteles. Ratazzi — a „Moniteur“ szerint — túlzottaknak mondja az invasióra vonatkozó fegyverkezési híreket; kiemeli, hogy a római terület a rómaiaké ; feleslegesnek tartja meghazudtolni a hírt, mintha a kormány akár egyenesen, akár mellékesen helyeselné ezen készületeket; hozzáteszi, miszerint nagy csalódásban vannak azok, kik azt hiszik, mintha a kormány hajlandó volna az elvállalt kötelezettségek bármelyikének is megsértését eltűrni. Laporta azt hiszi, hogy a római menekülteknek joguk van bevonulni hazájuk területére, s visszaszerezni a szabadságot, melyet török megtagadnak ; ezzel szemben Ratazzi kijelenti, hogy ő mindig tiszteletben fogja tartani más hatalom területét. Eddig a „Moniteur.“ Ettől lényegesen eltérő tudósítással szolgál a „Havas“-féle ügynökség. Szerinte Piancini és Curti interpellálták a kormányt azon hadiszemle iránt, melyet a pápai csapatok felett egy franczia tábornok végezett, s azután a fegyverzések iránt, melyeknek czélja lenne az invasio. Piancini az első esetet mondja a septemberi conventio flagrans megsértésének, melyet pedig a minisztérium és az ország respectálni tartozik, rászalja a pápai területre szándékolt betörés minden kísérletét, s hozzáteszi, hogy a rómaiakat illeti jogaik visszaszerzése iránt gondoskodni. Ratazzi ezen interpellátióra elmondta azt, mit fentebb a „Moniteur“ után közöltünk, de mondott még egyebet is, mit a „Moniteur“ jónak tartott elnyomni; kiemelte ugyanis, hogy a római kérdés erkölcsi eszközökkel oldandó meg; tudatja, hogy a franczia kormánytól felvilágosítás kéretezt a panaszosan említett hadi szemle iránt, mely az egyezménynek úgy szelleme, mint betűjével ellenkeznék. Tagadja, hogy bárminő egyezség is létrejlott volna az olasz és franczia kormányok közt a katonai szökevények kölcsönös kiszolgáltatása végett. Francziaországnak egy képviselője sem mondta soha, hogy az idegen légió, mint az indirect franczia közbenjárás folytatásának tekintendő , azt hiszi, hogy a franczia kormány, mely akarja az egyezmény végrehajtását, nem lehet első annak megsértésében. Ezen dolog bővebb magyarázatot nyer a „Nouvelliste de Rouen“ párisi tudósításában ; tudósító szerint a törvényhozó test fülkéiben élénk beszélgetés folyt az olasz kabinet felszólalása felett Dumont franczia tábornok küldetése iránt, ki jelenleg Rómában időzik, hogy véget vessen az antibesi franczia légióban elharapódzott szökéseknek; szemle alkalmával ezen tábornok igy szólott volna a katonákhoz : „Ti folyvást franczia katonák vagytok, habár a pápai kormány által fizettettek; s habár Francziaországétól különböző zászlósok és jelvényes Esti posta. — A bécsi 15-ös deputatió szörnyen meg van akadva. A tárgyalás alá veendő ügyekben követendő formális eljárás iránt semmikép sem tud tisztába jönni. A nyelv kérdésén csak túl teszi magát; azt is meg tudják maguknak magyarázni, hogy az elnöklés alternálva fogja járni. Hanem, hogy mi módon történend a szavazás ? — erre nem találnak magyarázatot, s elhatározták, hogy 3 nappal működésük megkezdése előtt (mit legújabban augustus derekára tesznek) felhívják a kormányt, hogy adjon nekik erre nézve tervet. A kormány pedig még azon előterjesztvényeket sem készítette el, melyek alapján a deputatiók dolgozni fognak. Hir szerint a fináncminisztériumban késnek az okmányok. Koppenhágában dániai németek feliratokat imák alá, melyek bizalmat szavaznak a kormánynak, magatartásáért a schleswigi ügyben. Ugyanott megkísérlés után az új gyorspuskák végleg elfogadtattak. — Berlinből írják, hogy a dán válasz tartalmáról nincs még hiteles tudósítás, de hogy a további alkudozásnak hihetőleg tért enged. — Az angol felsőház 23-diki ülésében lord Grey indítványa szavazás nélkül elejtetett, miután csaknem semmi támogatásban sem részesült. Szólották hg Argyll, lord Hougthon, lord Russell, a lord-kanczellár és lord Cairus, végre pedig lord Derby. — A „Standard“ párisi levelezője csatlakozik a „herald“-nál, „Globe“-nál és „Advertiser“ nél levő colegáinak háborús nézeteihez. A Valenciai távsürgöny szerint az atlanti távirdai vonal 50 mértföldnyire Hearts Contentstől aránylag csekély mélységben, megszakadt. A helyreállítás nem lesz nehézségekkel összekötve. Körülbelül akkor, midőn a belga vendégek távoztak, érkezett meg a franczia császárné Havreből, a „Reine Hortense“ nevű yachton. Portsmouthnál a hajó kikötött, a társaság a parton sétált, és reggeli bevétele után tovább indult Osborneba, hol a császárné 22-én 3 órakor délután, mint az angol királynő vendége, megérkezett. Az incognito miatt a lobogó nem volt felhúzva. — F 2 o r e n c , júl. 23. A belügyminisztérium egy körlevelében a főnököket felszólította, hogy a különböző városokban néhány nap óta folyamatban levő toborzásoknak teljes erővel ellenállanak. A nápolyi részekben is alakultak már felkelő csapatok, melyeknek czéluk az egyház-államba betörni. Genuában tegnapelőtt Campanella az elnöklete alatt igen népes meeting tartatott, melyben egyhangúlag elhatároztatott: „Gondolata vévén azt, hogy Olaszország nemzeti programmját csak Rómának fővárosává tétele után töltheti be, s hogy az országnak belülről virágzó állapotot, s kívülről hatalmas és virágzó nemzetiség tekintélyét csak akkor lehet szerezni, ha ezen legfőbb jó elérve van, es határozzák a nyilvános népgyűlésre összejött genuaiak: 1.hogy az olaszoknak Rómához való jogát megoltalmazzák ; 2. minden olasznak kötelességévé teszik, hogy az olasz haza ezen legfontosabb részének visszaszerzésére minden hatalmában álló eszközzel és erővel közreműködjék. — Július 22-ről írják Páriából: Az „Etendard“ ma újra megcáfolja azon tudósítást, mintha a franczia külügyminiszter a porosz kormányhoz igen éles kifejezésekkel fogalmazott jegyzéket intézett volna. Nem akarja elismerni, hogy Poroszország és Ausztria között feszült viszony van. A dolgok állása olyan,a minőnek azt az államminiszter a német viszonyok feletti vitatkozás alkalmával festette. Ez azonban még nem akadály arra nézve, hogy a katonai készületek nagy szorgalommal ne űzessenek. Jelentékeny esemény e tárgyra vonathassól az,hogy az 1864- és 1065-diki réséivákat a működő hadtestbe besorozták. — Szintén Páris bó jul. 23-ról Írják : Lille és Besangon környékén két tábor felállítása van közeli kilátásba helyezve. Randon kineveztetését Forey tábornagy helyére Nancyban, kétségbe vonják, mivel Randon oly állomásra, mint a nancy-i, nagyon békés jelentőséggel bírna. — Bebic Marseilleből ide érkezett és a császár ma fogadta. A császár is csak ma érkezett vissza Havreböl, hová a császárnét kisérte. Napoleon herczeg e felségeket yachtján fogadta és ma Wight szigetére visszatért. Budai színkör. Vasárnap július 28-dikán először : Magyar szerb középkorbeli életkép, nagy harczi látványosság b. Józsika regényéből először, és dalok a 300 éves Zriniászból Greguss Ágost után „A KÖLTŐ ZRÍNYI, vagy: magyar-szerb testvériség.“ Történeti jelenetek 3 szakaszban, 1 felvonásos előjátékkal, 1 képletben. Énekekkel, tábori élet, csata-küzdelem, ünnepélyekkel, magyar és szerb tánczokkal, látványos csoportozatokkal, magyar, szerb, horvát, török csatával, új díszletek és jelmezekkel. Szerkesztette: Horváth Nándor. Zenéjét írták: Jakobi, Állaga, Orsi. A népszínház számára scenirozta Molnár. I. Szakasz: „Velencze.“ II. szakasz: „A magyar hűség.“ III. szakasz: „Ne bántsd a magyart.“El-sőkép: „A dogok palotája előtt.“ 2. kép: „Zrínyi Péter lakomája.“ 3. kép:,, A Zerinvári összeesküvők.“ 4. kép: „A szigetvári hősök halála“ (nagy hárvány-csoportozat). 5. kép : „ A magyar-szerb-horvát szabadcsapat tábora.“ 6. kép : „Zrínyi és Mirza Khan csatája.“ 7. kép : „A magyar, szerb, horvát amazonok és a diadalünnep.“ Az új díszleteket festette Bajor népszínházi festő. Az uj jelmezek Tóth föruhatárnok felügyelete alatt készültek. A tápézokat betanította Perei balletmester. Az előadásban egy kir. zenekar is részt veend. Jegyeket előre válthatni Pesten : Szemek és Mayer (ezelőtt Medecz) váczi utczai kereskedésében, Budán , a népszínháznál. Kezdete 7, vége 9 órakor. Hétfőn ugyanez ismételtetik. 50 o metalliques . . 17 25. Nemzeti kölcsön . . . 07,00. Bankrészvény . . . 607.. . Hitelintézet . . 178.20. Londoni váltók . . . . 127,65. Ezüst .... . . 124 85. Arany ... ... 6,08 pesti aru-liflrza hlvatajos árje^ytesf. Julius 27 én. Filaki Mwkmtsi: B. Kemény Zsigmondi M . i 11 -1 é r. (Boki dc'est.) A beküldött jelentésekből látjuk, hogy a nagy bőség és az időnkénti gyors levegőváltozás, mily ártalmas befolyást gyakorol a háziállatok egészségére ; mindebből különféle betegségek merülnek fel, melyek nem ritkán gyaáros jellemet öltenek magukra. Ilyen időben minden gazda alkalmas óvszerre gondoljon, és mint ilyet, az első helyen érdemes megnevezni a korneuburgi marhaport lovak, szarvasmarhák és juhok részére, szinte úgy a cs. k. plató ü d it ö n e d v et (Restitutions fluid) lovak szálfiára Skvizda F. J.-től, és szolgáljon itt a rendkívüli nagy fogyasztás e czikkből mint legbiztosabb kezesség a mondottakért. _ L) _ Krvizda artól a „Presse“ és „Neie freie Presse“ bécsi hírlapokban a hozzá érkezett megrendeléseknek időnkénti közzététele a legegyszerűbb és leghitelesebb, dicsérete készítményének, a megszereztetési helyek a lap mai számának hirdetési rovatában közhírré vannak téve. — Távirati julius 27-ről: tudósítása bécsi börzére 1 mér# racrint Luiy I fint 1 sxen ni C«z- I Ur* ülMlI 1 ,már o. 6. bánsági 86-87 5 15 5 20 . bánsági 88-89 5 20 5 30 tiszai nj 86-87 5 15 5 20 . tiszai nj87-88 5 20 5 30 . fehérvári uj 84-85 5 10 5 15 „ posta vidék uj 84-85 5 10 5 15 pesti vidék uj 85-87 5 20 5 25 Kétszer«! ....— — &OS8 U . 77-80 3 80 4 — árpa, sörfőzésre— — „ táplálék .— — 2*b, uj . 44- 47 1 55 1 65 „ bánáti uj 2 80 2 90 Kukoricza, bánsági ó ■— — bánsági nj . — r. ' —— Bab, uj . . ..a. _ 1 3 50 4Köles ....— 2 40 2 90 Káposztás répás* -r . 5 85 6 — Répeze, bánsági■ ' ~ . :5 70 5 75 Dunavízállás T 8'1 Időjárás: Rekkenő meleg. tek vannak, de ez csak takaró a magas politika által javasolt érdekeknek.“ A kérdés tovább fejtése mutatja, mennyi a való ezen sürgönyök, s illetőleg beszédből. Távirati tudósítások. — Bécs, jul. 27. A szultán ma reggelide érkezett. Az indóháznál ő Felsége és a főherczegek fogadták, s aztán Schönbrunnba kisértek. — München, jul. 26. Otto görög király ma éjjel meghalt. — Berlin, jul. 26.A mai „Nordd. Z.“ megerősíti, hogy Francziaországtól érkezett jegyzék Éjszak-Schleswig ügyében, de egyelőre tartózkodik minden bírálattól, és felemlíti, hogy a „Nat. Ztg“ által közzétett jegyzéket beavatkozásul tekinti. A „Kr. Ztg“ azt mondja : A dán jegyzékben semmi sincs, a mire határozott választ kellene adni; az egésznek dilatoricus jelleme van. — F 1o r e n c, jul. 27. A mai „Gaz. de pop.“ Nigra egy most érkezett sürgönyét hozza, mely a franczia kormány nevében magyarázatot ad a Rómában tartózkodó Dumont tábornok felöl, ki magán ügyeiben Rómába utazván, a franczia kormány által megbizatott, hogy az antibesi légió viszonyaiba beletekintsen. A tábornok azonban küldetése horderejét túlbecsülve, némely saját nézeteit úgy fejezte ki, mintha azok a kormány nézetei volnának, mire azonban nem volt felhatalmazva. — New York, júl. 25. Miksa császár bebalzsamozott testét Vera Cruzba szállították. — A császár 100 ezer dollárt hagyott végrendeletileg Mejia és Miramon özvegyeinek.