Pesti Napló, 1868. március (19. évfolyam, 5356–5380. szám)
1868-03-01 / 5356. szám
51-5856 Vasárnap, martius 1. 1868. 19. évi folyam, Szerkesztési iroda, Ferencziek tere 7. száza. 1. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok , hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán s vagy helyben, házhoz hordva ! Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. Évnegyedre . 5 írt 25 kr. o. é. Hirdetmény;y díjai 7 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 nj kr. Bélyegdíj külön 30 nj kr. Nyilt-tér: 5 hasábos petit ...1 25 nj kr. Pest, febr. 29.1868. (x) A „Hon“ udvariasságának egyik jellemeiS vonása azon készség, melylyel a kormányzó párt ellen fordítható minden hirt megragad s a nélkül, hogy annak megerősítését vagy részletes!) felvilágosítását bevárná, kemény vezérczikk-lándzsává gyúrva, neki dobja a többségnek, a kormánynak, az országgyűlésnek és minden egyéb „fictió“-nak. Ezt a gyors eljárást pedig, melyet mások elhamarkodottnak nevezhetnének, valószínűleg azért követi az arany szivű Jókai, nehogy később érkező részletes!) tudósítások még jobban súlyosbítsák a többség állását, s nehezítsék az ő lojalitását az igen tisztelt „fictiók“-kal szemben. Mi, kik tudjuk, hogy Jókait mindenütt és mindenben csak a loyalitás vezérli, mi értjük, és érdeme szerint méltányoljuk is a „Hon“ ezen eljárását. Azonban bátrak vagyunk loyális ellenfelünket e modor egyik hátrányára figyelmeztetni, mely abban áll, hogy a „Hon“ az első, homályos, futólagos hirt szép „ciceró“ szedésű vezérczikkben, a későbbi, megbízható, tényleges helyreigazítást holmi unalmas garmond betűvel szedet, s valami visszariasztó állatka oltalma alá helyzett „tudni nem valók“ közt szokta kinyomatni. Így történt ez nagyjában a külpolitikai ügyekben, melyekről a „Hon“ hónapok előtt vértől és könyektől áradozó vezérczikkeket hozott, de melyekről most, midőn a véres könyv hiteles okmányokkal szolgál, a vezérczikk-rovat bölcsen hallgat. Így történt ez legközelebb azon böjti predikáczióval, melyet a „Hon“ a hannoverai király ezüst menyegzője alkalmával tartott, melyekben Ausztriát (hihetőleg a közös külügyi kormányt) háborúpolitikával vádolja, valamint azzal, hogy a forradalom elvét pártolja az éjszaknémet szövetséggel szemben stb. stb. Azóta, minthogy az események majdnem oly bámulatos gőzerővel dolgoznak, mint a „balközép-bal“ (ad normám : Ost-Nord-Ost) tollai, olyanok történtek, amik a kérdéses ügy iránt nemcsak a reichsrath delegatióját s a bécsi közvéleményt, hanem még gróf Bismarkot is kielégítették és megnyugtatták. Beust báró a delegatióban oly világosan, körülményesen és őszintén nyilatkozott a dologról, szavai olybenn összhangzásban voltak a hannoveri exkirály irányában legmagasb helyről követett eljárással, hogy a porosz kormány aggodalmait eloszlatva látta. Minderről a „Hon“ vezérczikkeiben hiába kerestünk valamely említést , hiába, már szokása, csak a legelső hírből készitni a vezérczikket, hogy a dagasztó kovász ki ne hűljön. — Azonban alapos okunk van hinni, hogy a hannoveri ügy iránt most már meg van tisztelt collegánk nyugtatva, mert fel nem tehetjük, hogy a „Hon“ töredék, bármi veszélyes szomszédságba került is, már Bismarkabb legyen magánál Bismarknál. Beérhetnék tehát a tény constatálásával, ha a „Hon“ említett czikkében nem találnánk — bámuljon az olvasó — egy argumentumot, az igaz, hogy hamis, de argumentum. A bécsi stachtparkban véghezment scénákról t. i. azt mondja a czikkíró, hogy a közös kormány által követett passiv magatartás elvének felállításával a Deákpártot és az alkotmányos baloldalakat „kiadja azon szélsőségeknek, melyeknek elvei azt hirdetik, hogy amíg tíz ember van egy országban, akinek a tények adott, helyzete nem tetszik, addig annak a tíznek jogában van a kötött egyezmények ellen tiltakozni, külhatalmaknál védelmet keresni, s az állam és a kormányfő nehéz napjaira számítani.“ Jókainak ezen szavai minden kétségen fölül állanak, ő pompásan ismeri a szélsőségek helyzetét. De egyet kifeledett. A szélsőségeknek igen is van módjuk mindezt tenni, ameddig más hatalom és törvény oltalma alatt állanak. E tekintetben a németnek példaszava áll: „Die Nürnberger hängen keinen, sie hätten ihn denneh.“ Ha a hannoveri utazók immár porosz hazájukba visszatérnek, akkor a porosz állam meg fogja fejthetni azt a problémát. Mire van joguk a Belsőségeknek és mire nem ? — Hogy egy másik állam, ez esetben például Ausztria vagy a magyar-osztrák szövetség ily részletekbe nagyon hamar beleavatkozzék, azt mi szintoly helytelennek tartanók, mint ha egészen passiv maradt volna. Emlékezzék vissza a magyar ember 1949-re, Törökországra, a Svájczra és Angliára, s bánjék csínján az asylum jogával! Delogatiók A közös ügyek elintézésére kiküldött bizottság X. ülése. Bécs, febr. 28. Elnök Somssich Pál. Jegyző Rajner Pál. A kormány részéről megjelent Lónyay Menyhért. Az ülés kezdődik i. e. 10 órakor. Rajner Pál felolvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét. Hitelesíttetik. Elnök jelenti, hogy Manojlovics interpellátiót kiván tenni. Manojlovics sajnálja, hogy a közös hadügyminiszter nincs jelen, de azt hiszi, hogy interpellatióját azért előadhatja, miután ez a miniszter úrral írásban közöltetni fog. Olvassa az interpellatiót. Interpellatio az osztrák császári és magyar királyi hadügyi miniszter úrhoz. Az 1868 -i birodalmi tanácsi budget-tárgyalások tartalma szerint, az 1859-ki olasz hadjárat után Ausztria egy estei dandárt vett át, mely utolszor az 1862 ki állam-költségvetésben évi 700,000 ftnyi szükséglettel fordul elő. A birodalmi tanács ellenvetése folytán, miszerint nincsen jogi kötelezvény, hogy ezen idegen dandár osztrák birodalmi költségen tartassák, az 1863-ki odtokerben ugyan feloszlathatott, egyidejűleg azonban annak 46 tisztje az osztrák hadseregbe vétetett fel, 3 ezredes, 2 alezredes, 11 őrnagy, 25 kapitány és 51 egyéb főtiszt pedig nyugalomba, továbbá 102 közlegény, mint rokkant és 43 legény, mint patentalis, az osztrák pénzügy terhére vétetett át, s oly dúsan adományoztatott, hogy míg osztrák rokkantak naponként csak 5 krral láttatnak el, több estei rokkant, személy- és nap szerint egy franczia frankot kap. Egészen mellőzni kívánom itt azon sérelem taglalatát, mely ily tetemes számú idegen hadtisztnek becsusztatásával saját honi tisztikarunkon, s egyszersmind az adókötelezett népen, mely azon időben, ha nem tévedek, úgy is mintegy 800 számfelettit kénytelen volt fizetni — elkövettetett, valamint hogy azt sem vizsgálom, várjon a kérdéses modenai dandárra fordíttatott költség bármely részről megtéríttetett-e, vagy utólagosan meg fog-e téríttetni. De kényszerültnek és jogosítottnak érzem magamat, most, midőn a delegátiókkal katonai nyugdíjak s egyéb ellátási járulékok fejében 10,000,000 forintnál nagyobb összeg megszavazása kivántatik, a cs. k. közös hadügyér urat felvilágosításért az iránt tiszteletteljesen megkeresni . Várjon a delegatiók elébe terjesztett ez idei hadügyi költségvetési előirányzatban az 1863. évben feloszlatott estei dandár tisztei és legénysége is bennfoglaltatnak-e ? — és ha ezen eset állana, mennyire rúg azoknak nyugdijuk és illetékük jelenleg egyenként és összesen. Bécs, 1868. febr. 28. Manojlovits Emil. Elnök kijelenti, hogy ez interpellátiót a közös hadügyminisztériummal közölni fogja. Elnök bemutatja a birodalmi tanács delegatioja elnökségének átiratát, mely mellett a delegationak a „közös pénzügyminisztérium“ a „számellenőrség“ és a „tartalék“ tárgyában hozott határozatait közli. Rajner Pál olvassa a magyar szöveget: A birodalmi tanács bizottsága, a f. é. február 20-án tartott V-ik ülésében, az 1868-ik évre szóló közös kiadások előirányzata, és pedig : 4. fejezet „a közös pénzügyi minisztérium,“ 5. fejezet „szám-ellenőrség,“ 6. fejezet „tartalék“ — tárgyában, a mellékelt jegyzőkönyvi kivonatban összeállított határozatokat hozta. Az elnökségnek ugyanazon ülésben adott meghatalmazás alapján, van szerencsém a magyar országgyűlés bizottsága tisztelt elnökségével vonatkozással a f. évi február 19-kén 38/B. D. szám alatti átiratomra, az imént említett határozatokat közölni. Kelt Bécsben, 1868-ki február 22-én. Gróf Auersperg Antal s. k., elnök. Dr. Toman Lovro s. k., tollvivő. A magyar országgyűlés bizottsága tisztelt elnökségének. Jelen fordítás hiteléül Proszke Frigyes s. k., a közös külügyi minisztérium irodatisztje, mint fordító. A birodalmi tanács bizottságának határozatai az 1868-ik évre szóló közös kiadások előirányzata tárgyában tett kormányi előterjesztés iránt. 4. fejezet. A közös pénzügyi minisztérium előirányzata. 5. fejezet. A szám-ellenőrség. 6. fejezet. Tartalék. Kivonat a bizottság 1868. évi febr. 20 án tartott V. ülésének jegyzőkönyvéből. A birodalmi tanács bizottsága elhatározta: a) Annak kinyilatkoztatását, miszerint a költségvetés azon részeinek megállapitása által, melyek az államadósság költségeinek fedezésére a monarchia mindkét fele által fizetendő járulékok kezelése és ellenőrzésére vonatkoznak, az eddigi államadóssági járulékok kezelése és ellenőrzése tekintetében a két országos képviselet részéről hozandó határozatoknak nem gondol elébe vághatni. Hogy ellenben : b) A határvámjövedék és a kiviteli fogyasztási adó kárpótlások előirányzatának megvizsgálásába, melyre a közös pénzügyi miniszter azon feltevést fekteti, miszerint a vámjövedéknek fölöslegeiből — az említett kárpótlások levonása után — a közös kincstár javára 6,482,129 ftnyi összegnek beszolgáltatására lehetne számítani, nem bocsátkozik. c) Hogy a közös pénzügyi minisztérium figyelmeztetendő: miután a bevételeknek, úgy a kiadások egyik része ezüstben, a másik része pedig papírpénzben foly be, szükséges miszerint ezen körülmény a közös pénztári kezelés és számvitelnél tekintetbe vétessék. IV. Fejezet: Közös pénzügyi minisztérium, Ise czim. Központi vezetés. Hogy mindazon körülmények megfontolásával, melyek a személyzeti létszám megállapításánál tekintetbe veendők, a személyzeti járandóságok (fizetések, lakbérek és a miniszter működési pótléka fejében) következő módon állapitandók meg: 1 miniszter . . . 16,800 fttal, természetbeni 2 osztályfőnök . . 14,700 2 miniszteri tanácsos 10,700 5 miniszteri titkár . 11,650 5 miniszt. fogalmazó 7,450 2 igazgató .... 4,430 2 segédhivatali segéd 2,700 10 irodatiszt . . . 10,600 12 szolga. .... 6,00 X) 2 ajtónálló . . . 1,300 1 kapus .... 370 lakással, természetbeni lakással. Összesen 86,700 fttal. A 6 dik mellékletben 13 —28. szám alatt felsorolt többi állomásokra nézve, és pedig : a 13—18. tételszám alatt . 3,400 ft, a 19-25. „ „ „ 9,000 „ a 26. „ „ „ . 5,000 „ a 27 és 28. „ „ „ . 4,200 „ engedélyezendő, mihez képest az 1-ik czimnek összes szükséglete 108,300 ftra rúg, és a közös pénzügyi miniszter által kért 129,516 ftnyi összeg ellenében 21,216 ftnyi levonás mutatkozik. 2-ik és 3-ik czim. A monarchia központi pénztára és ennek számosztálya. Hogy miután ezen közegek hivatalos teendőinek kevesbítésével a személyzeti és fizetési létszám is kisebbedni fog, az illető kiadásoknál 5%-os levonás eszközlendő, mihez képest a 2-ik czim, központi pénztár 16,720 ftot, a 3-ik czim, annak száiaosztálya 15,580 ‰ tesz, és 1695 ftnyi levonás mutatkozik. 4—8. czim. Költségek a lebegő adósságra. Hogy miután nyert értesítések szerint már több, mint 118 millió forint állampénzjegyek, melyek 63 millión fölül egy és öt forintos pénzjegyekből állanak, tartalékképen nyomattak, s igy az e részbeni költségek túlságos mérvben irányoztattak elő: a követelt 1,103,000 ft helyett, csak 700,000 ftnyi összeg kerek számban engedélyezendő, mihez képest 403,000 ftnyi levonás mutatkozik. 9. cím. Államadóssági pénztár. Hogy 2°/0 közbeeső megtakarítás levonása után 164,670 ftnyi összeg engedélyezendő. 10. czim. Számosztály a hitelügy és államadóssági pénztár számára. Hogy a 2 ik és 3-ik czim alatt előrebocsátott okoknál fogva, a követelt 22,886 ftnyi összegből 5%-os levonás 1146 ftban eszközlendő, s csak 21,740 ft engedélyezendő. 11. czim. Szakszám osztály az államadósság számára. Hogy a 2% os közbeeső rendes megtakarítás levonása után, 127,920 ftnyi összeg engedélyezendő. 12. czim. Államadóssági igazgatóság. Hogy a közös pénzügyi minisztérium felszólitandó : „miszerint az államadósság igazgatóságának feloszlatását feladatául tűze ki.“ Jelenleg pedig a közös pénzügyi miniszter által követelt 24,331 ftnyi hitelnél 2%-os közbeeső megtakarítási összeg fejében 482 ftnyi levonás eszközlendő, s ennélfogva 23,850 ftnyi öszszeg engedélyezendő. 13—16. czim. Az állósított adósságbeli értékpapírok készítési, a váltóházak járulékai és bizományi dijai, irodajárulékai, sorshúzási, hirdetményi és utazási költségek. Hogy a követelt 557,200 ftnyi összeg engedélyezendő. 17. czim. Közös nyugdijak. Hogy a közös pénzügyi minisztérium által e részben kért 1.800.000 ftnyi összeg engedélyezendő és 1. kimondandó, hogy ezen összegnek a közös költségvetésbe történt beállítása által, az eddigelé nyugalmazott államhivatalnokok nyugdíjköltségeinek viselése iránti kötelezettség törvényszerű szabályozása tárgyában, a birodalmi tanács és a magyar országgyűlés részéről jövendőre hozandó határozatok, semmi módon meg ne előztessenek; 2. hogy a közös pénzügyi minisztérium felszólítandó, miszerint: az ezentúl közösen fizetendő nyugdíjak tárgyában egy pontos felszámítást (liquidatiót) készíttessen el. V. Fejezet: Szám-ellenőrség. Hogy a midőn a bizottság a szám ellenőrség megvizsgálásába bocsátkozik, a nélkül, hogy az 1866-dik évi nov. 21-én kelt császári rendelet által életbe léptetett számrendszer, s ennek a közös pénzügyre leendő alkalmazhatósága iránt nyilatkoznék, a közös minisztérium felszólítandó, miszerint ez irányban, különösen pedig a közös legfőbb számszék alkotmányos állása iránt, s az államaidóssági közös járulék kezelése és hovafordításának ellenőrzése tárgyában, annak útján kellő javaslatokat tegyen. Időközben pedig az 1868-dik évre a legfelsőbb számszék költségelőirányzata következendő öszszegekben állapítandó meg. Személyi járandóságok. 1 igazgató................................. 7350 fttal. 3 udvari tanácsos .... 16,590 . 3 udvari titkár..................... 7040 „ 12 számtanácsos...................... 21,000 „ Összesen 74,900 „ Hivatali és irodai átalány fejében 12,000 „ Jutalmazások és segélyezések 2400 „ Különféle kiadások .... 1400 „ Összesen 90,700 fttal. S igy a közös pénzügyi miniszter részéről kért 128,798 ftnyi összeg helyett csak 90,700 ftnyi összeg engedélyezendő, mihez képest 38,098 ftnyi levonás mutatkozik. 2. czim: Katonai központi számvevőség, Hogy ezen hatóságnál, melynek feloszlatása elhatároztatott, az 1868-dik évre követelt 895,680 ftnyi összegből 26,870 ftnyi 3% os levonás eszközlendő, és 868,810 ftnyi összeg engedélyezendő. 3. czim. Tengerészeti osztály, Hogy miután a költségelőirányzatban még előforduló tengerészeti udvari számvevőség helyébe a tengerészeti hatóságokhoz osztott két számosztály lépett: a számellenőrség előirányzatából az e részbeni költségek kitörültetendők, a közös hadügyi miniszter előirányzatába teendők át. VI. Fejezet: Tartalék -bitel esetleges előre nem látható költségekre (külön számadástétel mellett.) . Hogy az erre igénybe vett összeg kitör- I lendő. Hogy az átruházási jog (Virement) a közös pénzügyi minisztériumnak az ugyanazon czim alatti tételek iránt, valamint saját költségveté- I sének 4—8-ik és 13 — 16-dik czimeire nézve is engedélyezendő. Hogy a közös pénzügyminisztérium felszó- l litandó, miszerint oda hatni igyekezzék, hogy vonatkozással sor eddigi államadóssághoz járulás iránti kötelezettségről szóló törvény 8-ik §-ára, ■ azon összegek felszámíttassanak, melyek a pénzügyminiszter által közlött 1867-ik évi december 31-ei felszámítási irat szerint az ugyanazon napon a közös pénzügyi miniszter kezelése alá bocsátott államközponti pénztárban valnak. Ma A fent sorolt határozatok szerint a következendő számeredmény mutatkozik : IV. Fejezet. Közös pénzügyi minisztérium, 1—3. czim. Központi vezetés, központi pénztár és ennek számosztályai ..................................... 140,600 4—8. czim. Költségek a lebegő adósságra........................... 700,000 9—16. Költségek az állósitott adósságra..................................... 895,380 17. czim. Közös nyugdijak . 1,800,000 Összesen 3,536,980 V. Fejezet. Szám-ellenőrség. 1. czim. Legfőbb számszék . 90,700 frt, 2. czim. Katonai központi számvevőség .......................................... 468,810 , 3. czim. Tengerészeti számosztályok .............................................. — Összesen 959,510 „ VI. Fejezet. Tartalék Elesik. Kelt Bécsben, 1868. febr. 22. Gr. Auersperg Antal s. k. elnök. Dr. Toman Lovro s. k. tollvivő. Jelen forditás hiteléül Proszke Frigyes s. k., a közös külügyi minisztérium irodatisztje, mint fordító, a j 1ov its azt indítványozza, hogy az ily közleményeket az elnök időkímélés tekintetéből külön ülés tartása nélkül egyenesen a 30-as albizottsághoz utasítsa. Elnök kijelenti, hogy miután erre felhatalmazva nem volt, ezen eljárást nem követhette, hanem jövőre ezen határozat értelmében fog eljárni. A felolvasott közleményeket a 30-as albizottsághoz utasítja, mely azt nyomban tárgyalás alá veheti, miután már azok kinyomatva, szét is osztattak. Elnök felhatalmazást kér arra nézve, hogy miután mártius elseje közeledik, a delegáció ülésezésének végét pedig előre tudni nem lehet, a költségvető bizottság eddigi tételei szerint, az elnökség a delegáció tiszti személyzetének 10 napról 10 napra a díjakat előlegesen kifizethesse. A felhatalmazás megadatik. Erre az ülés eloszlik i. e. 11 órakor, a 3- as bizottság pedig közvetlen ülést tart. Pótjelentése a magyar külügyi alválasztmánynak. A külügyi alválasztmány meglévén bízatva azon különbségek megállapításával, melyek a jelentésében foglalt véleménye s a birodalmi tanácsban képviselt országok bizottságának a magyar bizottsághoz átküldött határozatai közt, a közös külügyi előirányzatra nézve léteznek, öszszehasonlítván a két okmányt, azt találta, hogy a kétrendbeli határozatok a következőkben különböznek . Az első címre nézve: az alválasztmány megjegyezte ugyan jelentésében, hogy az elnöki osztályban jelenleg több hivatal nincs betöltve, s hogy a 4557 forintban megszavaztatni ajánlott rendkívüli költségnek egy része megtakarítható, továbbá, hogy az egész összegből bizonyos százalék, mint közbeeső megtakarítás levonatható, de anélkül, hogy ezen összes megtakarítást számokban fejezte volna ki, azt azon kinevezendő új hivatalnokok fizetésének fedezéséül jelölte ki, kik a közös minisztérium és delegáció közt a szóbeli és írásbeli érintkezést eszközlendik. Ellenben a tulnani bizottság a rendkívüli költséget 4557 fttal meg nem szavazta, s a megtakarítást számokban fejezte ki, jelesen az elnöki osztályban a fizetések s lakbérekből 2% közbeeső megtartást töröl le a főösszegből 1 52 fttal, a központi vezetésnél szintén 2%-ot...............................5100 fttal, betöltetlen állomások czime alatt........................... . . 8400 ftot. Összesen 14,852 ftot. Az épületek fenntartására előirányzott 5980 forintból, melyet az alválasztmány megszavazandónak vélt, a tulnani bizottság 3000 ftot, az irodai költségekből pedig 870 ftot töröl le. A II. czimre nézve. Az alválasztmány mperszavazandóknak , a rendes kiadásokat, 3% intercalare levő?) mellett, a turiani bizottság pedig kitörli az A' halt, Schwarzburg és Reussi házaknál való képviseletre szánt 1470 ftot, továbbá a római nagykövet képviseleti pótlékának egy részét 17,000 ft erejéig. A rendkívüli kiadásoknál az alválasztmány nem tartotta méltányosnak a nem alkalmazottak fizetéseinél a 10%-os közbeeső megtakarítást, mely a tulnani bizottság által meghatároztatok ellenben kitörlendőnek vélte a 20—23 tételt összesen 10,025 fttal. A nidik czimre nézve az alválasztmány s a tulnani bizottság közt nem létez semmi véleménykülönbség a rendes kiadásokra nézve, a rendkívüliek közt azonban a bizottság a drágasági pótlékot Alexandriában 2000 fttal alapítja meg, azon 2850 helyett, melyett a közös minisztérium előirányzott s az alválaszmány megszavaztatni ajánlott. A IV. czimre nézve nincs semmi véleménykülönbség az alválasztmány s a tuliani bizottság közt. Az V.-ikre nézve az alválasztmány jogi nézete a Lloyd társaság által beszolgáltatott posta jövedelemnek közös jövedelmi természetéről ismeretlen volt még a turiani delegatiónál. Bécs, 1868. február 25 -én. B. Orczy Béla 8. k. alválasztmányi elnök Pulszky Ferencz s. k. alválaszmányi előnye. A reichsrath delegátió 28-án teljes ülést tartott, melyben dr. Doniel a szárazföldi hadsereg költségvetéséről tett jelentést. A kormány részéről megjelentek: Becke, Kuhn és Prüh hadbiztos. A hadügyminisztérium költségvetése 1868 ra összesen 110,176.000 ft, melyből az állam pénztárából 103,186.000 ft lesz fedezendő. A budget ordinariumra és extraordinariumra oszlik. A rendes költség összesen 79,490,000 ftot tesz, a rendkívüli 30,868,000 ftot. A kettő együtt a 3,207,000 ftnyi főlevonás után tesz 99,979,000 ftnyi szükségletet. Az áttételek (virement) az egyes czimek közt megengedtetnek, s a jelentés azon reorganisationális javaslatokon végződik, melyeket már egyik korábbi lapunkban közöltünk. Előadó indítványozza, hogy a delegáció fogadja el a javaslatot en bloc. Az általános vitára Schmerling, Figuly, Skone, Reckbauer és Grotz jegyeztették be magukat, mégpedig mind a bizottsági javaslat ellen. Schmerling magasztalja az osztrák hadsereg kipróbált vitézségét; az utolsó balsikereket csak szerencsétlenség (!) és kedvezőtlen körülmények okozták; a hadsereg maga Sadowa mellett is megtette kötelességét. Tiszti karunkban nincs meg az urfias (junkerlich) gőg, s ezt különösen kívánja kiemelni. Azonban az 1866-ks év kétségkívül sok hiányt derített fel, melyről tenni kell. (P. H) frt. frt. 24 számitó hivatalnok . . . 15,370 „ 1 segédhivatali segéd . . . 1550 „ 3 irodatiszt................................ 2850 „ 1 ajtónálló............................... 630 „ 6 szolga................................ 2520 „ Rendkívüli előfizetés a 9?PESTI NA P L 0 “-ra. Martius — májusi, évre ...........................................................5 frt 25 kr. Martius—junius 4 Lóra.................................................................7 írt — kr. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala.