Pesti Napló, 1868. április (19. évfolyam, 5381–5404. szám)

1868-04-08 / 5386. szám

a gyűlés elnöke, nem mondotta ki a választmány többsége által megállapított határozatot, hanem a választmányra ráparancsolt, hogy az ő véle­ményét iktattassa be a jegyzőkönyvbe. Beszéde folytán vádolja Perczelt, hogy a vá­lasztmányt (helyesebben a választmányi ülést) felfüggesztette, mire — szerinte — az elnöknek nincs joga. Ez eset után sürgős tárgyak vártak az elinté­zésre. A bizottság szabatosan akarván eljárni, aláírás útján felszóllította az elnök urat, hogy 8 nap alatt szíveskedjék bizottsági gyűlést össze­hívni, hogy a viszályok kiegyenlíttessenek, s a hátralévő tárgyak elintéztessenek. Ezután felolvastatja Perczel feleletét, melyből azt emeli ki, hogy a tábornok ülést tartani nem akart, minek folytán a bizottság nevezetes több­sége által ő szólíttatott fel az elnökségre. Áttérve a dolog előadására, hosszasan elbe­széli a már általánosan ismert Mikár féle ügyet, s kiemeli, hogy annak, miszerint az oly kelle­metlen irányt vett, egyik fő oka az volt, hogy gyűlések régen nem tartottak, s hogy az elnök annak idejében át nem adta senkinek az elnök­séget az ügyek folytonos további tárgyalására és elintézésére , azért igen szerény megjegyzés létetett a jegyzőkönyvbe, hogy jövőre, ha az el­nök úr ismét kénytelen több időre eltávozni, mivel más hivatalos teendői elfoglalják, akkor szíveskedjék az elnökséget az 1-ső vagy a 2 ik alelnöknek átadni. Hivatalos eljárásunk eddig be volt vezetve jegyzőkönyvbe. Elnök tábornok visszatértekor összehivatta a bizottságot. Felszólítás következtében beadta Sekár főjegyző úr lemondását, s kívánta, hogy nem a végzés, mely hozatott, s melynek követ­keztében függesztetett fel hivatalától, hanem az igtattassék a jegyzőkönyvbe, hogy „lemondott volt.“ — Erre, természetesen, az a megjegyzés történt, hogy egy felfüggesztett tisztviselő le­mondása el nem fogadható, hanem tudomásul vétetik. Az elnök azonban megmaradt kivant ága mellett, miért többen otthagyták a termet. Beniczky szerint ez ügynek a bizottság körében maradva kellett volna elintéztetnie, de Perczel tábornok jónak látta azt a nagy közönség ebbe vinni,­­ a bizottságot mellékes czélokkal vádol­ni, a­mely ellen óvakodik és hibáztatja Perczel eljárását, aztán ekként folytatja : „A tábornok úr azonban még ezzel sem elé­gedett meg, hanem még egy nyilatkozványt bo­csátott ki az összes egyletekhez, melyben a töb­bi között bennünket úgy tüntet fel, mintha mi mellékes c­élokat akarnánk elérni.“ Beszéde folytán oda nyilatkozik, hogy ily vá­dakkal hallgatnia a bizottságnak nem lehet, s azt véli, hogy a viszály kiegyenlítése és a baj or­voslása tekintetéből szükséges lesz egy országos honvédgyűlés összehívása, az ügyet az életbe ter­jeszteni, a központi bizottság pedig bocsásson ki egy nyilatkozatot. E két kérdést kívánja kitűzni tárgyalás végett. klfogadta­tik. Ezután a közgyűlés határideje felöl tanács­koznak, s végre május 4-re tűzik ki ülés­napjául. A bizottság nyilatkozatának szerkesztésével Beniczky, Rákóczi János, Klementis és Dienes Lajos bizattnak meg. Rákóczi János előbb a választmányban kí­vánja a nyilatkozat vázát megállapíttatni. Azután kikér Perczel eljárása ellen. Őt azzal vádolja, hogy jogkörén túllépett, s nyilatkozatában „ma­gas hatalmát“ emlegeti. „Már­pedig — mondja — Magyarországban alkotmányos polgár csak egyetlen hatalmat ismerhet, és ez a törvény. A Felség és az országos törvényhozó­ testület al­kotja a törvényt, s ez a hatalom, más hatalmat alkotmányos polgár nem ismer. Alkotmányos országban bárki is csak hatáskörrel bírhat. Akarta ugyan állítólagos hatalmát érvényesíteni, hanem mi, ezen választmánynak majdnem ösz­­szes tagjai, ebben gátoltuk. Mi, kik itt jelen va­gyunk, ép úgy választott tagok vagyunk, mint ő, bennünket ép úgy választott az összes hon­védgyűlés igazgató választmánya tagjaiul, mint öt elnökül.“ Azután a bizottság szent ügyét a tábornok által compromittáltnak lenni állítja. Kühner ezredes tudatja, hogy a budai honvéd­egylet Perczel eljárását nem helyesli. Nagy Jenő és még többen megjegyzéseket tesznek, hogy Perczel beszédének melyik téte­leit kell különösen megczáfolni. Szilágyinak azon kérése van a bizottsághoz, hogy az előtte szóló Klementi3 ezredes e kifeje­zést használta: „tőlünk elszakadt elnök.“ úgy vélem, hogy ennek a jegyzőkönyvben és nyilat­kozatunkban ki kellene fejeztetnie. A dolog ter­mészetéből foly, hogy a mi viszonyunk vele meg van szakítva. Előttem, ki egész éltemet ily szerkesztésekkel töltöttem, tisztán áll syllogis­musa a nyilatkozatnak; s kérem ennélfogva, miután ezt senki sem említi, s azután tán későn lesz, hogy egyik uralgó eszméül méltóztassanak felvenni azt, hogy a központi bizottmány most azért működik az alelnök úr vezetése alatt, mert az elnök tőle magát elszakította. (Helyes.) A nyilatkozat feletti vitatkozás befejeztetvén, elnök párbeszédében figyelmezteti a honvéde­ket, hogy olyan legyen magatartásuk, miből senki sem magyarázhatná azt ki, hogy őket pénzérdek vezérli, mert ők mindig eszmét és elvet képviseltek. Az ülés 5 órakor befejeztetett: a „P. Napló“ távsürgönyei Bécs, ápril 7. A mai „Wiener Apend­­post“ a miniszterelnöknek a püspökök legutóbbi levelére adott válaszát közli, melyben ő kijelenti, hogy a házassági törvényjavaslat tárgyalásánál a relibszab­­­ban a legszabadabb vitatásra áll nyitva a tér, mely nem is marad felhasználatlanul, de azon stádiumban, melybe a törvény­hozói tárgyalások e törvényjavaslatot il­­letőleg léptek, a kormány tiszteletteljes tartózkodásra van utalva és jelenben egy törvény sem hatalmazza fel a törvényszé­keket, hogy a vallástani kérdéseket, vagy az egyházi ügyek belkormányzatát ma­gukhoz ragadják , sőt erre nézve kezessé­get nyújtanak maguk az alaptörvények 14.­s 15-dik czikkelyei. A kormány sem­mi olyast nem vesz igénybe, mi jnb­an az állami hatalom jogszerű határai közt fek­szik, és minden időben kész lesz az egy­ház működését szilárdul támogatni. A­mennyire nem szándékozik a kormány az államhatalom határait semmibe se venni, és úgy nem tűrheti, hogy az más­részről történjék. A kormány tehát a le­vél egy részének taglalgatásába bele sem bocsátkozik, mely az alaptörvények által államhivat­alnokra rótt kötelezettsé­gekről szól, és mely az államhivatalnok követelességérzetét, habár­­ szándéktala­­nul is félrevezeti. Drezda, april 7. A második kamara 42 szavazattal 23 ellenében elfogadta a halálbüntetés megszüntetését. Berlin, aprl 7. A „Nordd. Ztg“ meg­hazudtolja azon hírt, hogy Beust az éj­­szak-schleswigi kérdést illetőleg sürgönyt küldött. az & ti I é n i é t é k. Pest, april. 7. — A húsvéti szünet után lógott az országos költségvetéssel, az igazságügyminiszter is előter­­jesztendi a földesúri viszonyok megszüntetéséről készített törvényjavaslatot.­­ Veszprémben Perez­élt tegnap fáklyás zenével üdvözölték. 5000 ember előtt beszélt Kossuth ellen oly hatással, hogy a Kossuth­­pártiakat nemcsak hogy elnémította, hanem meg is nyerte. Leírhatatlan volt az öröm és lelkese­dés. A nagy diszlakomán Perczel osztatlan tetszés közt gyújtón beszélt királyért, királyné­ért, kiegyenlítésért, Deákért, Ghiczyért, Tiszá­ért, alkotmányos haladásért, Kossuth és a szélső bal ellen. Ma honvédgyűlés volt. Perczel eljárá­sát helyeselték és támogatni ígérték.­­ Az „Ungarischer Lloyd“ veszprémi tudó­sítója Perczel ottlétéről szóló tudósítását a követ­kező szavakkal végzi : „Végül még megemlí­tem, hogy Aldor úr néhány nap óta itt van, hogy Perczel ellen izgasson. Eddig nem sikerült a város lakosai közül tisztességes elemeket, vagy a bárminő jelleműek közül is je­lentékenyebb számban híveket maga köré cso­portosítania.“ Csodálatos, hogy a tudósító e megjegyzést szükségesnek tartá. — Kossuth Lajos ma a „M. Újság“ élén kinyilatkoztatja, hogy nem ő azon czikk szerzője, mely a „M. Újság“-ban Klapka ellen megjelent. Többek közt azt mondja, hogy Klap­kával nem foglalkozik többé, mivel jobboldali. Nem akarjuk vizsgálni, mennyire jobboldali Klapka, de különös elv pártküzdelmek idején valakivel nem foglalkozni, mivel az ellentábor­ban áll, különös, kivált Kossuthtól, ki az általa pártunk főbb emberei ellen folytatott hírlapi polémiák után ítélve, tavaly még nem vallotta ezen elvet.­­ A „Wanderer“ külön mellékletben hoz­za röpirat alakjában Ivánka Imrének „A m­a­­gyar hadsereg“ czíme alatt, ha jól emlék­szünk a „Hazánk“ hasábjain megjelent cikk­sorozatát. A fordítást, mint a czimlapon olvas­ható, szerző maga készité. — Az egész röpirat sűrűen nyomatott 34 nyolczedrét lapra terjed. — Németürögről vett távirati tudósítás szerint az ott f. hó 6-kán megtartott követválasztás al­kalmával Perczel Miklós visszalépvén, S­i­m­o­­n­y­i Ernő választatott meg felkiáltással. — Gibbon Edvárd nevezetes mű­vét: „A római birodalom hanyatlása és bukása történetét“ nemsokára birni fogja a magyar iro­dalom is. Eddig két füzet jelent meg Hegyessy Kálmán fordításában és remélhető, hogy a mű többi része — az egész nyolcz füzetre vagy 4 kö­tetre van tervezve, gyorsan fog a sajtó alól ki­kerülni. Irodalmunk kiváló gazdagodásának kell mondanunk, egy korszakot alkotó oly mű fordítását, mely nagyszerű felfogása, tanulságos és érdekes tartalma és fényes előadása által már régóta kivívta egész Európa bámulatát és ked­velését, Gibbon sokoldalú alapossága minden lapon tapasztalható ; az előttünk fekvő füzetek­ben ez különösen kiviláglik azon alaposságban, melylyel a magyar őstörténelmet és melylyel a keresztény vallás keletkezését, haladását, az első keresztények állapotát tárgyalja. A magyar őstörténet tárgyalása reánk nézve kétszeresen érdekessé teszi a művet, melynek minél több olvasót kívánunk. Hegyessy Károly, a for­dító kétségkívül kiváló érdemet szerzett magá­nak a mű fordításával és ezért kötelességünk­nek tartjuk elismerésünket nyilvánítani. A dí­szes kiállítás Kocsi Sándor nyomdájából került ki, a mű Ráth Mór bizománya. Az egyes füze­tek ára 1 ft 20 kr. —Az ó­budai téglavetők mellett érdekes római régiségek fedeztettek fel,mintegy tíz lábnyi mély­ségű ag­yag földrétegben két római sír ásatott ki, melyek egyikében egy férfi, másikában pedig egy női hulla maradványai voltak, a sírok fek­vése egyenszögű, a nő sírja délkeleti, a másik pedig éjszak-nyugati irányban van. A férfi hulla egyszerűbb sírban fekszik, a­mennyiben a fek­hely egyes kisebb, mintegy másfél láb nagyságú mészkövekből van összerakva, és minden felirat nélküli. A nesirja ellenben méltán egyike a leg­szebb e nembeni régiségeknek, mintegy hét láb hosszú, három láb szél­es, vagy fél láb vastagsá­gú hosszúkás négyszög mészkő koporsóban va­lónak a csontmaradványok, a koporsó tetőzete házfedél alakban lejtős, s a koporsó egyik olda­lán tisztán bevésett betűkkel következő érdekes felirat olvasható : Hic sita sum matrona genus nomenque Ve­­turia, Fortunati conjux de patre Veturionata ter novenos misera et nupta bis octo per annos uni­­cuba, unijuga que post sex partus una super­­stite obiit, Julius Fortunatus L E G II adj. P E (Legionis 2-dae adjudtricis Piae felicis) conjugi incomparabili et insigni in se pietate. Mint látható, e sírban a 2-ik században itt ta­nyázó római légió vezetőjének neje volt eltemet­ve, s a hét sorból álló felirat érdekes adatokat szolgáltat az ő családi viszonyairól. Ugy­an azzal egy vonalban egy ketté törött emlékkő is talál­tatott következő felirattal: ET IVNONI (Et Junoni) AVR. VINDX (Aurelius Vintex) DVP LEG. II. AD (Duplarius Legionis II. adjutricis) V.S.L.L.M. (Votum solvit libens lubens merítő.) Gondoskodva van, hogy ezen régiségek a nemzeti múzeumba áttétessenek, s az illető szak­tudósok által alaposan leírva, a régiség gyüjte-­ ményben méltó helyet foglaljanak. A felfedezést különös érdekűvé emelte még azon meglepően örvendetes körülmény is, hogy az egyik kő­koporsó kiemelése ő Felsége a ki­rály, jelenlétében ment végbe. Ő Felsége különös érdekeltséggel szemlél­­gette a sírokat, s magyaráztatta meg magának a szintén jelen volt közoktatási miniszter úr és egyik jeles szaktudósunk Rómer F. által a két érdekes feliratot.­­ Tegnapelőtt a pesti „nemzeti torna“ és a „tűzoltó“ egyletek egyesültek, s az egyesülés folytán átdolgozott alapszabályokat megállapí­tották ; elhatároztatott egyúttal egy telek meg­vásárlása, s megválasztatott az egylet elnökévé Batizfalvi Samu, tűzoltó főparancsnokul gr. Szé­chenyi Ödön. — Az „U. S1.“ jelenti, hogy Némethi, az állatszeliditő, ki még élénk emlékezetünkben áll a budai népszínházból, e napokban az izraelita kórházban meghalt. — Beküldetett hozzánk a „D­ivat“ utolsó száma. Új lapnak tekinthető, miután nagy vál­tozásokon ment át, úgy hogy félelmes verseny­társa lehet régibb divatlapjainknak nemcsak, hanem a külföldieknek is. Legjobban szeretnék, ha ezeket szorítaná ki. Itt csak az egy­éves tisz­tán szépirodalmi melléklapra reflectálunk, mely felette csinos kiállítás mellett igen érdekes tar­talmat nyújt. Tóth Kálmántól van benne n­ Egy dal (képpel), Vértesitől és Bérczik Árpádtól beszélgek (képpel), egy kis apró­ság J­ules Jan­intól igen ügyesen válogatva és fordítva, stb. Ára negyedévre 2 ft. — A pesti lóversenytér az eddigi fel­tételek mellett a városi közgyűlés határozata ér­telmében 10 évre fog a lovaregyletnek 420 ft évi bérlet mellett átadatni oly feltétel alatt, hogy az egylet tartozzék a futtatások idénye alatt a versenytérre vezető utat a vámsorompótól kezd­ve meglocsoltatni. Az egylet a 230 holdnyi terü­letű versenytérért kész az évi 420 ftot fizetni; azonban az át­locsoltatást nem vállalja el, ha­nem azt inkább megváltja bizonyos meghatá­rozandó összegért — A cs. k. a r c i e r e testörsereg egy része a napokban Budára érkezik, hogy a keresztelé­si ünnepélyességnél jelen legyen. — A nemzeti színház egy újabb törvé­nye szerint: a szereplőknek tiltva lesz jelenetek vagy felvonások után kihívásokra megjelenni. Helyes intézkedés. Első rendű színházaknál máshol sem jelennek meg a művészek. Csupán a vendégeknél és szerzőknél lehet kivételt tenni. — Szentkirályi Zs. a kolozsvári polgár­mesterségről lemondása tárgyában a képviselő­­testület e he­­­én tartott ülésében azt határozta, hogy a lemondás terjesztessék fel a kormányhoz, mivel az erősítette meg hivatalában és csak az mentheti őt fel. — A­z első magyar általános biz­tosít­ó tár­sa­s­á­g“­nál f. é. martius végével életbiztosítások 18,202,378 ft 96 kr erejéig vol­tak érvényben. Január 1-től martius végéig szin­tén az életbiztosítási osztályban 195,392 ft. 6 kr dijak folytak be. A martius hóban kötött új biz­tosítások összege 259,190 ft.A dijbevétel ugyan­ e hóban 66,476 ft 52 krra rúg. — Nyilvános köszönet. Nagy méltóságú és Főtisztelendő Haynald Lajos kalocsai érsek ur ő kegyelmességének legújabban uradalmi tiszt­jei iránt tanúsított azon páratlan nagylelkűsége és kegyes adománya, melynél fogva az elaggott vagy másként munkaképtelenné vált uradalmi tisztek, úgy özvegyeik s árváik jövőjét biztosító nyugdíj­intézet megalapításához 10000 fttal já­­rulni méltóztatott, az uradalmi összes tisztsége örök hálára kötelezte. Nem késik az­ért ezen nagy kegyelmet az összes tisztség a legmélyebb alázattal megköszönni, s az egek urát ez alka­lommal is a legbensőbb áhítattal kérni, hogy az országszerte tisztelt jótettekben oly gazdag egy­­háznagyot, a tisztségnek pedig kegyelmes urát az egyház dísze, a haza javára sokáig éltesse Kalocsa 1868 mártius 31-én. A kalocsai s bá­csi érseki uradalmak összes tisztsége. — Színi felhivás. Tisztelettel felhí­vom a vidéki színészeket, színésznőket, hogy a kik a nyári idény folytán az Uj-Pest-szigeti szín­körben működendő társulatomhoz szerződni óhajtanak, Veszprémbe intézett bérmentes leve­leikkel szíveskedjenek megkeresni. Kömives Imre, szinigazgató. — Az irói segélyegylet javára a „Hon“ perzselyében 8 frt, a „Pesti Naplódéban 14 ft 92 kr gyűlt össze. — A születendő királyi csecsemő leendő ápoló személyzete már-már teljesen rendben van mun­kájával; élükön hirszerint Ferenczy kisasszony­nak egy rokona fog állani, ennek segéde pedig egy angol nő Miss C­o­n­n­o­l­y leend. Ő felsé­­gekhez már­is mintegy 6000 kérvény nyuttatott be könyöradományok — vagy másnemű ked­vezményekért. Ez valóban több a soknál. — A „S­z­e­g­e­d­i H­i­r­a­d­ó“ írja : A kecske­méti hírhedt Asztalos János — mint biztos for­rásból értesülünk — most már nem elégszik meg helyhez kötött hazafiai működésével, hanem segédjeivel a vidékre: Nagy-Kőrösre, Félegyhá­zára,Kis-Körösre,Csongrádra s a t. jár el a népet izgatni. A nevezett helyeken több, mint tíz­ezer lázizóiratot osztottak szét Deák Ferencz és az or­­szággyűlési többség ellen. — De ez csak egyik ágense a szélsőbalnak, és csak egy bizonyos vi­dékre ; maga a fővezér Madarász és hivei — mint a lapokból olvassuk — szintén még foly­tonos, sőt növekedő erélylyel folytatják izgató működésüiket; s midőn azt látjuk, hogy ezen urak a hasonló lázizóiratok és a „Népzászlója“ ezer és ezer példányaival úgyszólván elárasztják az országot, még a távol Erdélyt sem véve ki; — nem kell-e önkénytelenül kérdeznünk, hogy ezen emberek, kiknek egyike sem nábob, hon­nan veszik azt a tömérdek pénzt, mely az ágen­sek folytonos utazgatása, eszeia-iszomja s a ren­geteg nyomtatványok terjesztésére szükséges.“ — Majd erre tán a kecskeméti vizsgálat Aszta­­los ellen, ha csak részben is, meg fog felelni. — Gyászhir. Al-csernátoni D­am­okos Sámuel élete 63. évében folyó hó 30-kan reg­geli 6 órako­­r jobblétre szén derült. lament ápr. 20-ig húsvéti szüneteit élvezi, addig­­ tehát nem kell a kormánynak zaklatástól tar­­tani. Az ír egyház feletti vitáról április elsejéig közöltünk tudósítást. Az ápril­i­skáról szóló tu­dósítást m­­a veszszük fel. Roebuck azon kijelentéssel indítja meg­ a vi­tát, hogy Qladatonc indítványa mellett fog sza­vazni. Ezen kijelentés után azonban beszédét in­kább az ellenzék, mint a kormány ellen intézi. Szerinte az írek nem az államegyház eltörlését, hanem az unió felbontását óhajtják. A jelen pil­­lanatot sem tartja jól választottnak az ír egy­házkérdés rendezésére. Azon reményét fejezi ki végül, hogy az ellenzék nem a kormány meg­buktatására tette indítványát, hanem hogy kor­­mányrajutása után Íziben hozzá fog a kérdés megoldásához. P­e­e­­ tábornok , Derby minisztériumában hadügyminiszter, az ír államegyház feltétlen ép­­ségben tartása mellett nyilatkozik, mihez képest Stanley módosítványát sem helyeselheti. — Henry hasonló értelemben szól, az írek sze­rinte az unió szétszaggatására, nem az állam­egyház eltörlésére törekednek. — Peel és Ilonly ellen L­o­w­e küzd hatalmas fegyverekkel. Az ír államegyház jogosulatlanságát azon adattal mutatja meg, hogy az államegyházhoz a lakos­ságnak csak 22 százaléka tartozik; ezen töre­dék egyházát az állam és a d­zsenterek tartják fenn, míg a lakosság nagy többségének a maga zsebéből kell egyházát fenntartania. O­s­b­o­r­n­e szintén az államegyház védőit döngeti és azon élezes megjegyzést teszi, hogy ha a parlament azon arányban akarna Anglia lelki üdvérő­l gondoskodni, a minőrel Irkon cse­kély számú prot. lakosságairól gondoskodott, 240 püspököt és 50,000 papot kellene rendelnie. Ezzel a vita elnapoltatott ápril­i­kára, mely na­pon a szavazás történt. Ezen ülésről közelebb írunk. Érdekesnek tartjuk még azon interpellációról megemlékezni, mely a kandiai ügyben kért fel­világosítást. Stanley lord kijelente, hogy nehéz hiteles adatokat nyernie Kréta sziget bel­sejéről, azonban azt hiszi, hogy a lapokban kö­zölt tudósítások a fosztogatásokról, túlzottak. Annyi bizonyos, hogy a felkelés igen csekély térre szorult, de a nyugalom teljesen még nincs helyreállítva. A brit kormány különben azon fáradozik, hogy a keresztény lakosság számára a selfgouvernement és egyenjogúság biztosít­tassák. Pesti ára- és érték­tőzsde, april 7-ként . Az adósság: 6*/, nemzeti kölcsön­­, apr. oct. h, 6% metalliques „ máj.—nov. kamat 4V V * '« 'o » 1839-ki sorsjegy, telj­et » „ ötödrész 1864-ki „ . . 1860-ki „ teljes „ „ ötödrész 1864-ki „ 100 írttal Földtehermentesitési kötv.­ magyarországi , bánsági . . . erdélyi . . horvát . . Részvények. Bankrészvény . . Hitelintézet Alsó-auszt. esc. bank Északi vasút (osztrák) állam „ . . . Déli . . . , Tiszai „ Magyar északi vasút Dunagőzhajózás Lloyd .... Bécsi zálogkölcsön int. Pesti lánczhid Záloglevelek. Nemz. bank ez. é. kis. 5% „ „ o. é. kis. 57, M. Földhitelint. . . . Magyar jövedékjegyek . Vasúti közlekedés. •Jaszene­v. Pest­­Czegléd Szolnok P.Ladány [iDebrr.cz. , Miskolci , 9 10 ,­­ 3­7 Kassa érk. 9 Kassa­d. a. este. este. éjjel. regi­ Hada—Kanizsa. Buda ind. 6 6. 35 p. regg. 6 5. 25 p. este. S7.-Fehérvár , * , 60 , „ 9 „ 6 r . Kanizsa érk. 1 „ 50 „ d. u. 6 Kanizsa—Buda. Kanizsa ind. 1 6. 22 p. d. u. 9 Sz.-Fehérvár „ 5 „ 55 „ „ 5 Buda érk. 7 „ 58 „ este. 8 Buda—Bécs Bécs Buda ind. 6 6.35 p. reg.­­ Bécs ind. 76.46 p. rag »10» d.e. Uj-özőny „ 2 „ 10» d.,u „ 2„ 20 „ reg. Sz.-F.-var „ 5 „ 55 „ »9K Bécs érk. fi „ 17» estej Buda érk. 7 „ 58 „ » » 8 » regg­«. e. d. u d. u. eate it , 57 , , 33 , , 5 , 24 , , 56 •Pest naponkint C Pest—Kassa ind. 66. 31 p.regg.j~ Grailer roe?er. (Bécsb­ől Pestre: naponkint C V, órakor reggel. Pestről Mohácsra : naponkint 0 órakor reggel. Mohácsról Pestre : naponkint 2'/, órakor d. u. s Pestről Eszék- és Zimonyba­­ vasárnap, hétfőn, kedden, szer­dán péntek­en és­­szombaton 0 órakor reggel. delemségekbe: (hajó változtatás­sal Orsovánál) szerdán 0 órakor reggel. Zim­onyból Orsovára: csütörtök reggel. Orsó­váról Oláhországba: pén-I­­okon délben. Orsováról Zlmtonyba és Pestro pántokon napkeltekor. Zimonyból Pestró : vasáru, hétf kedden, szerdán, pántokon és szombaton 6 óv, este. Sziszekről Zim­on­yból Zim­on­yba: hétfőn rogg délelőtt, Sziszakra: osztörtók S. — p. est*. » 45 » reg. » 12 » <*• -Buda » Kassa in­d.6 6. 12 P­ reg. este.Miskolc» „ 7 „ 03 6 „ » d. u. Debreczen „12 „ 19 „­­ este. P.Ladány „ t r. » I . : Szolnok „ 4 . 43 n„ d l Czegléd érk.5 r 47 „ este [Pest érk.8 » 40 » este Pest—N.-Várad Pest ind. 6 6. 31 p. rogg- Czegléd „ 9 „ 49 » 1 P.Ladány „ 2 „ 5 „ d. n. fl.-Várad érk. * » 31 „ N.-Várad—Pest N.-Várad 10 ó. 27 p­ P.Ladány érk. 2 „ ’iS „ Czegléd „ 6 „ 37 „ Pest érk. 8 » 40 „ Pest—Arad Pest ind. 6 6. 31 p. 1 Czegléd „ 9 „ 34 „ [Szolnok „10 „ 12 f Arad érk. 1 „ 40 „ Arad—Pest. Arad ind. 10 ó. 16 p Szolnok „ 4 „ 30 „ Czegléd érk. o „ 31 „ Pest érk. 8 „ 40 . d. u. Első ra. görh. társasig. Pestről Bátokra: naponként^ 5 '/,ór. reggel. Eszékről Pestre: naponként 0 ór. reggel. d. u. d. e. d. u. este Orfc­ eA&onO&rftk .a. ausztr. m. BAt-s., bánsági 84 fontos tásssal 85 86 87 86 . . 87­­ . .. bácskai 84 „ „ 80 fehérvári 84 * . *686 „ 87 M V 81 86 86 87 pesti Kivitelre vkrió bnea vmárnái* Kétszeres Rozs 78—80 m­e. . árpa, sorfő .Jure valé 68— 70 fontos Zab '6­8 „ . Kukorica&i ■' nsági. Bab . • * • '• Kefet....................... Káposztr-rep •• t . Bátsáfcl *__•__• .dCjA• * s szép. Diu»*v:«i-állás ! V 8' 0 felett. * evirbro •­­4* 9'. ulginerfi '• 28‘ 6' Tartva 80—5 % .90—6.10 ,15—6.25 .40—6.60 .15—6.26 .40—6.60 .60—6.10 80—5.90 90-6.10 .80—6.90 .90-6 10 , 15—6.26 40—6.50 80-5 90 90-6.10 15—6.25 .40-6 60 IC—6.40 .16—4.25 .65—2.90 .4­­—2 60 .63—1.68 .50—6.30 .20—3.30 .87'­, 6.— .76—5.87 At­­­yar értékpapírok árkaiét®. Magyar vasúti kölcsön . Pesti kereskedelmi bank. Budai keresk. a iparbank Pesti iparbank Magy. ár. hitelbank biz. . Pesti takarékpénztár. Budai „ . . .­Budai „ Pesti hengermalom . Pannónia gőzmalom . . Első budapesti gőzmalom. Budai gyártelep . . . Concordia gőzmalom. Budai király-gőzmalom • Pesti Victoria gőzmalom . Szegedi gőzmalom . . I. magyar szeszfinomitó Uj-Pesti szeszfinomitó Magyar bizt. társulat Pannónia viszonbizt. Pesti biztosító intézet Hazai életbiztosító bank. Magyar északi vasút Pesti közúti vaspálya R.-Murányi bánya Mátrai bányarészek . , Kereskedelmi épület . Budapesti lánczhid . . „ F­elsőbbs. ket. Alagút....................... 5­7,7, m. földh. záloglev. A pesti két. bank záloglev. Adva 97 — 650.- 198 — 222.— 80 — 1550.— 407 — 70 — 1266 - 1970.— 790.— 42­.— 865.— 525.— 363.— 790 — 680 — 626.- 670.— 233. 265. 220. 78.25 540.— 3600 11.- 390.- 385.- 90.50­­.50 90.75 96 26 98.— 655.— 200.— 224. 80.50 1600.-412 — 75 - 1285.- 1995 - 810.- 422.- 875.— 535.— 370.— 810 . 585. — 630.— 676.— 236.— 270.— 222.— 78.50 545.— 12. 400.— 388.— 91.60 72.— 91 25 96.76 Bécsi börze, april 6­ kán. Adva [Tartva 63.— 62.80 56.50 57.35 50.60 170.25 170.— 75.76 82 20 90.25 85.20 73.­­71.50 68.— 71.— 702.— 182 90 585.— 1737 250.30 170 10 147 — 79.— 489.— 225. 126.— 383.— 94 — 89 80 90.50 63. 10 63.— 56.70 67 56 50.75 170.75 170.50 76.— 82.40 90 50 80 40 73.25 72.— 68 76 72 — 703.— 183.10 687.-174. 251.10 170.30 147.— 80.— 491.- - 227. 126.50 386. 94.25 90 — 91 Elsőbbségi kötvények. Államvaspálya „ 1867-ki soroz 3°/„ déli vasút 6°/'0 » » Tiszai vasút Magyar északi vasút Dunagőzhajózási . Pesti lánczhid Sorsjegyek, Hitelintézeti . . 100 frtos. Dunagőzhajózási 100 T Triesti .... 106 o Budai .... 40 „ Eszterházy hercz. . 40 B­­alm 40 „ Pálffy .... 40 , Clary . 40 „ St. Gend­e . 40 „ Windischgrät» . 20 , Waldstein • . 20 „ Keglevich ■ • 10 , Váltók (3 hó) Angsb. 100 dóin. ft. . .­ Frankfurt 100 dein. frt. , 3 •­ London 10 f. sterL 3 Páris 100 fres. ... 3 Vert pénz. Cs. arany *)••.. Korona ............................ Napoleonsdor .... Orosz imperiale , Ezüst ... I­­ Adva Tartva 116.—06.50 114.26114.76 97.—97 5­­2.. 4.50205.— 93 —94 — 129.80 130.— 93.—93.60 120 —121.— 26.—26.50 131.—136.— 83.—33.50 26.75 26.25 27.50 28.50 24.26 24.76 17.60 18.60 21.—2 i__ 14.75 15.26 96.80 96 60 96.60 96.75 115.95116.10 46.—46.20 6.62'/, 5.64 9*279.27'/, 9.52 9 51 113.86113.66 Gőzhajók m­onotrendo. Ctyom­vonatok. Pest—Bécs. Bécs—Pest. iennap r. 7­6. 34 p. Mindennap d.n.26. Sup. Pest—Baziás. Szegedi—Pest. k. vaj Bécs . Pozsony Érsekújvár Pest . Czegléd Szeged Temesvár Baziás . Baziás Temesvár Szeged Czeglád Pest Érsekújvár Pozsony Bécsbe Bécs—Baziás. ind. érk. 1. 7 ó. 10 „ 28 24 P­­regg. « V 8 6. 10 „ — 1 51 1 »45n d. U. 1 r,54 6 »19» d. u. 8 »Si 7 154„ este. 9 »14 12 »12» éjjel• 6 ** «65 * »55» 19g­ 7 .47 . 9 „ 10 Baziás 6 6. 55 n d. e. —Bées p. d. u. to „40» éjj. 7 ó.25 7 »26 ti n 12 »53 8 «35» reg. « »21 9 »55» regg. 9 .30 D »52„ <L u. 1 »8 4 »33» A- u. 3 »57 6 »36» este 8 »— p. este. mgK­ KÜLFÖLD. Angolorstság. Az angol alsóház április 3-diki ülésében, mely délután kezdődött és reggeli négy óra felé ért véget, az ír egyházvita a minisztérium ellen dőlt el. Hatvan szavazat többséggel elvetette a ház Stanley módosítványát és 56 szavazat többség­gel elfogadta Gladstone indítványát alapul a bi­zottsági tárgyalásra. A „Times“ ezen eredményt határozottnak és minden kétséget kizárónak mondja, azonban azt hiszi, hogy a kormány még küzködni fog tételéért. Az utóbbit már is igazol­ja azon távirati tudósítás, hogy a kormány a sza­vazás ezen eredménye daczára elhatározta, hogy egyelőre az ügyek élén marad. Különben a par- Est! posta. — Ápril elsejétől azon távirati sürgöny járta meg az európai lapokat, hogy a román képvi­selő kamara május 30-ig elnapoltatott, mielőtt a zsidótörvény tárgyalás alá került volna. Egy későbbi sürgöny azt jelentette, hogy a törvény indítványozói visszavonták aláírásaikat. A ro­mán képviselőház azonban tegnap, mint távira­tilag értesülünk, ülést tartott, a fentemlített két sürgöny tehát bizonyosan apocryph. B r a t i a n o, ezt jelenti a sürgöny, egy interpellátióra felelve azt fejti ki, hogy Jassyban azért nem szervezi a kormány a nemzetőrséget, mert nem akar a nép­nek kezébe fegyvert adni a zsidók ellen. Meny­nyire fejlődtek a viszonyok Romániában, ha a kormány egyenesen bevallja, hogy fél az utczai tömegtől? — A „Situation,“ a hannoveri király lapja, ápril 9 én megszűnik. — Párisból sürgönyzik az új Presse“-nek, hogy a pápa nem vetette vissza teljesen az ausz­triai reformokat. Rómában nem hiszik, hogy a bécsi cabinettel szakadás fog beállni. — Fi o r e n c, apr. 6. Beszélik, hogy Usedom grófot Berlinből hivatalosan arról értesít­ették, miszerint a porosz. koronaherczeg Humbert her­­czeg menyegzőjére e napokban Fiorencbe fog érkezni. — Pétervár, april 7. A Budberg bárónak legközelebbi visszalépéséről szóló hir tartja ma­gát, s utódául Schuwalofon kívül Str­ckelberget is emlegetik. V I . Pesten, apr. 7. ... Pozsonyban, apr. 7. , Máramaros-Sziget, apr. 7. Sz.-Németiben, apr. 7. , Tokajban, apr. 7. . . Szolnokon, apr. 7. . . Szegeden, apr. 7. . . Aradon, apr. 6...................0' Nagybecskerek, apr. 6. . 0' Feleljts fwer$$igmond. N y i 11 -1­1 t; Grimault és Társa vastartalmú eh­ina szörpje egyike azon ritka vegyülékeknek, melyek a beteget és egyúttal az orvost is megnyugtatják. Gyermekek, szintúgy felnőttek könnyen bevehetik, és gyorsan gyógyítja a sápkórt, vérszegénységet és mindazon bajokat, melyek vas általi gyógyítást igényelnek. Véleményem szerint a legértékesebb és a legkönyebben elszírelhető vastartalmú készítmény. Cazenave, II a St. Louis kórház orvosa Párisban.

Next