Pesti Napló, 1868. július (19. évfolyam, 5453–5479. szám)

1868-07-01 / 5453. szám

letek vélem, hogy a halhatatlan lélek elhalt tes­tét az örök nyugalom kebelének, az anyaföldnek visszaadjuk. — Kelt Pesten, jun. 30-án 1868. PERCZEL MÓR, tábornok. Személyi hírek. — Ő Felsége a királyné a királyi gyermekekkel és legmagasabb udvará­val — hirszerint — September 3-án jő ismét hosszabb időre Magyaroszágba, s felváltva Bu­dán és Gödöllőn fog lakni. A budai várban már is szorgalmasan dolgoznak a királyi gyermekek lakosztályának helyreállításán. — M­á­s­z­j­o­n Mártha, szül. Theasdeale budai háztu­­lajdonosné, s M­á­s­z­j­o­n volt gőzhajózási igazgató özvegye, múlt szombaton este 55-dik évében rövid szenvedés után kimúlt. — T­ü­r­r István tábornok elhagyta a ma­­i gyár fővárost. Azonban hiszszük, hogy nemso­kára ismét visszatér hozzánk, sőt reményünk­­ lehet, hogy e jeles hazánkfia végkép is letelepe­dik közöttünk. Fiát, a két éves Raoult, az első magyar általános biztosító társaságnál biztositó.­­ A „N­agyváradi Lapok“ utolsó szá­­j­mában visszapillant egy negyedévi működésére; rövid idő, mely alatt a „N. L.“-nak mégis sike­rült kimutatni, hogy életre termett hiányt pótló és jeles erőktől támogatott közlöny. Azon felül,­­ hogy kiválóan képviseli a vidék érdekeit, jó lé­lekkel ajánlhatjuk a bihariaknak, mint kalauzt a politika terén. Egy másik vidéknek is lesz ezen­túl hasonló irányú közlönye; a „Szegedi Hír­adó“ politikai lappá változik át, és ha ez irány­ban még nem is hivatkozhatik tényekre, eddigi gondos és szakavatott vezetése kezeskedik ar­­­­ról, hogy mint politikai lap is egyike lesz a vi­déki közlönyök legjobbikáinak. — Schey Fülöp lovag, ki több rendbeli jó­tékony alapítványairól ismeretes, melyek közül csak a Kőszegen valláskülönbség nélküli mun­kaképtelen aggok számára alapított intézetet, továbbá­ az izr. imaházat és izr. néptanodát em­lítjük. Ő Felsége a királynénak szerencsés szü­lése alkalmával szintén sz. kir. Kőszeg városá­ban egy kisdedóvóintézet alapítására 10,000­­ forintot 5 percentes állampapírokban, ugyszinte egy alkalmas házat a hozzá tartozó kerttel együtt adományozott.­­ — Jótékony leányegylet van alaku­­­­ló félben Budán. Czélja megnőtt szegény leányo­kat ingyen oktatásban részesíteni mindennemű kézimunkákban. A szükséges pénzalapot rész­ben havi járulékok által akarják fedezni, rész­ben pedig felajánlott kézi munkák árából, mely­­ utóbbiakat negyedévenkint kisorsolnák. Gizella főherczegnőt szándékoznak az egylet védőjévé­­ felkérni. — Nyilatkozat. A „Honvéd“ katonai hetilap épen úgy fog hetenkint megjelenni mint eddig a régi ár mellett; előfizetőink a rendes hetenkint megjelenő „Honvéd“ hetilap mellett még nyernek ingyen és ráadásul egy politi­kai haviközlönyt ily czim alatt : „Az uj hon­véd,a melyre külön előfizetni nem lehet. Bátor vagyok a t. ez. szerkesztőséget és mind­azon lapok t. szerkesztőségeit, melyek a „Honvéd“ megszüntetését említették, ezen nyilatkozatunk közlésére felkérni. A „Honvéd“ szerkesztősége.“ — Ma (jul. 1.) lesz a császár­fürdői 3-ik bál. A különben is érdekes bált emelni fogja ma az, hogy a Napoleon herczeg tiszteletére készített fényes diszitmények fognak használtatni.­­ A vallás- és közoktatási magyar királyi miniszter kinyomatta előterjesztését a felügye­lete alatt lévő magyarországi közalapítványi alapok és jószágok 1867-ik évi pénztári és gaz­­dászati állapotáról, s a vallás-, tanulmányi s egyetemi alapok 1868. évi költségvetési elő­irányzatáról. Ezen ő Felségének tett terjedel­mes és nagyon részletes jelentésben i° örömmel látjuk a különbséget, mely a 48 előtti alkotmá­nyosság és a jelenlegi közt van. Íme az alapít­ványok ügyei, melyek pedig ma sem tartoznak egyáltalában a közös ügyek közé, annyira nem voltak ismeretesek, hogy még az országgyűlés sem bírt, nem hogy hozzájuk szólani, hanem róluk csak hivatalos tudomást szerezni, most föltáratik az ország előtt. Némelyik alapítványt fel kellett fedezni, annyira el volt felejtve , de az előttünk fekvő felterjesztés nemcsak e rész­ben mutatja az illető minisztérium munkálkodá­sát, hanem abban is, hogy, mint mindenki öröm­mel győződhetik meg, az alapítványi javak ügye mind a czélszerű rendezés, mind a jövede­lem-gyarapodás tekintetében egy rövid év alatt is haladást tett. — Miként értesültünk, Pesten ezen név alatt: „a hazábani egygyességhez“ egy sza­bad kömivesi páholy alakult, mely alapszabá­lyait az angolhoni nagy páholytól fogja kapni. A páholy nevéből látjuk, hogy a szabad kömive­­seknek igen furcsa grammatikájuk van. — Tamásiban (Tolna megye) erélyes tilta­kozásra készülnek Madarász ráfogása ellen, mintha a város holmi kérvény előterjesztésével­­ megbízta volna. Egyes elkeseredett busmagya­­rokon kívül itt a dologról semmit sem tudnak. Az aláírások gyűlnek. — Ugyanitt a szó neme­sebb értelmében vett democrata „olvasókör“ alakult a mezőváros értelmisége­, kézművesek­ből, s helybeli, olvasni szerető földművesekből.­­ A kereskedelmi minisztérium­ban július 1-jén bizottmányi ülést fognak tar­tani. Magyarországnak, a Schvarczczal köten­dő kereskedelmi szerződésben megóvandó ér­dekei felett fognak tanácskozni. — Felhívás a tudomány érdeké­ben. Folyó évi június 21-én, reggeli 6 óra tájban nemcsak Budapesten, hanem, miként a hírlapi tudósításokból kitetszik, az ország több vidékén is észlelhető volt egy földrengés, mely­nek, e­gy kiterjedését és közelebbi körülmé­nyeit pontosan meghatározni és összeállítani lehessen, tisztelettel felhivatik minden tudo­mánybarát; szíveskednék a kérdéses földrengés­nek lakóhelyén észlelt jelenségeiről az alálirt titkárt értesíteni. Pest 1868. junius 30-kán. A magy. földtani társulat megbízásából Hant­ken Miksa titkár (lakása: Muzeum.) — Egy pesti r­é­s­z­v­é­n­y­t­á­r­su­l­a­t Emich Gusztáv nyomdai és kiadói egész üzletét a házakkal együtt megvette ötszáz­­harminczezer forintért. A részvénytársulatban Emich és fia négy alapítósági részszel foglal­nak helyet; Kemény Zsigmond és Jókai Mór szintén alapító tagok. Az Emich czég tulajdonát képező lapok mind a társulat tulajdonává lesz­nek.­­ A politikai lapok szerkesztőivel kötött szerződésekben külön pontot foglal el, hogy a társulat a lapok párt­állására, s politikai irá­nyára soha semmi­nemű befolyást nem gya­korolhat. — Madarász József országos petitió­­jának igen különböző categoriáju aláírói van­nak, de legtarkábbak a győrvárosiak, hol igen sokan vannak aláírva, kik már évek előtt meg­haltak. Ezek legalább nem fognak protestálni. — Nagy-Várad városának szombati köz­gyűléséből küldöttség indíttatott Pestre, hogy a kormánynál eszközölje ki: a pénzügyi felügye­lőség meghagyását a városban , a királyi tábla felosztása esetében egyik főtörvényszék odahe­­lyezését s végre külön iparkamra felállitását.— Jövő héten az ellenkezőre fogja kérni a kor­mányt — Debreczen, mely ezek felett Váraddal rivalisál, a mint hogy általában a kormány nem csekély gondjait bőven szaporítják a vidéki vá­­rosok újabb időben felmerült versengései. — A „Győri Közlönyben“ olvassuk. A múlt szombaton Győr városa lakosai nevében nyújtott be az országos képviselőházhoz Mada­rász József a többi általa benyújtott kérvények­hez hasonló tartalmú kérvényt, melyben Győr előkelőbb polgárai közül többen, sőt kapitány úr is aláírva vannak ; miután ezen aláírások ha­misak, — mint értesülünk — intézkedés fog té­tetni, hogy az aláírást hamisítók kinyomoztassa­nak, és az országgyűlést is csalás által mistifi­á­­lók, de polgártársaik aláírásuk meghamisítása által bűntettet elkövetők megfelelő büntetésü­ket elnyerhessék. Városunk jobb érzelmű pol­gársága fel van háborodva, nem a felett, hogy vannak e város kebelében, kik az említett kér­vényben kifejtett nézeteket osztják, mert min­denki véleményét, ha szabadon kimondja, tisz­telik, de fel van háborodva azért, hogy az alá­­írás-hamisítás bűntette által kívántak némelyek e kérvénynek súlyt szerezni, és ilyen egy sza­­bad ország, szabad polgárához nem illő erkölcs­telen módhoz nyúlnak, hogy a város tekintélyét aláássák. — A koronázási országgyűlés képviselői­nek arczképeiből egy igen nagy lapon jól sike­rült fényképfüzér jelent meg. Pataki József adta ki Borsós fényképei után. Közepén van a koro­nás király, körülte koszorúban a nyolcz minisz­ter, azután tizenhat sorban 354 képviselő pa­­rány arczképei, nagyobbára betűrendben. E műlap ára 5 ft. Ő Felsége is elfogadott belőle egy példányt, s minisztere által írásban fejezteté ki elismerését. E képlap jövedelmének egy ré­sze a honvéd-segélyalapot illeti. — A„Közértesítő“ czimű új lap mutat­ványszáma megjelent és beküldetett szerkesz­tőségünkhöz. Szerkeszti magyar és német nyel­ven Bauszner József, megjelen egyelőre heten­kint egyszer, a „Budapesti közlöny“ összes hi­vatalos közleményeit és más hirdetéseket tar­talmazva. — Elloptak, mint annak idején említettük, gr.Lázár Kálmán lapunk munkatársától különféle ezüstneműt. A pesti kapitányság erélyes­­eljá­rásának most sikerült a tettest felfedezni, s az értékes tárgyakat a tulajdonosnak megmenteni.­­ A június 25-én tartott egy eterai ün­nepélyen következő egyetemi hallgatók nyer­tek pályadíjat: K­o­r­b­l­l­y Imre IV. évi jogász a „báni méltóság“ czímű művével. Az orvosnö­vendékek­ közül Ebner János, Haas Tiva­dar és Mihálkovics Béla. A bölcsészek kö­zül :Wolf György és Spitkó János. Vég­re a bölcsészet kor­beli történeti kérdést Adler Ignácz III. évi joghallgató szép történeti tudo­mánynyal oldotta meg. — A hazai lapokban már többször volt említés téve a Gönczy Pál által tervezett, ha­zánk pro­hydrographiai viszonyait pontosan elő­­tüntető „Magyarkorona tartományai földabroszáról.* Most, midőn ez — iskolai használatra valóban igen czélszerű fali térképet a vallás és közoktatási minisztérium a hazai mindennemű tanintézeteknek használás végett engedélyezte és ajánlotta, ismételve figyelmez­­tetjük e földabroszra a hazai tanodák elöljárósá­gait, igazgatóit, tanárait és tanítóit. A közokta­tási miniszter Ő m­aga megbízásából szerző most­­ dolgozik Európa hasonnemű faliabroszán, mely,­­ úgy halljuk, nem sokára meg fog jelenni Színház. A nemzeti színháznál Shakes­peare „Makranczos hölgyét“ eddig igen gyönge német átdolgozás szerint adták. Ennélfogva színházunk dramaturgja Arany László sike­rült fordítását vette elő, s miután annak jelene­­tezésével már elkészült, a szünhónay­ után e je­les vígjátékot egészen másként fogjuk látni, mint eddig. —­ A nemzeti színház nézőterének ujjáépité­­se — estist és kék színben — s a zártszékek átalakítása 14,000 írtba fog kerülni. — Színhá­zunk most egy kétemeletes fészert is építtet, hogy nagy halmazra nőtt díszleteit kényelmesen elhelyezhe­sse. — Tóth Józsefről az a szomorító hír érkezett Gleichenbergből, hogy torokbaja egyre roszabbul; meglehet azonban, hogy ez épen a gyógyvíz erős hatása folytán történik. — Weilen „Drahomira“ czímű darabját sikerült fordításban fogják szünidőn túl előadni. — A most fennálló német színház rorombolta­­tása 1870 ben ki lévén mondva, Dux Adolf, Brode Lipót és Ybl Miklós kérvényt nyújtot­tak be egy új német színház építésére adandó előleges engedélyért, s hangoztatván a számos német lakos szellemi érdekeit, a szükséges vál­lalat létesülésének könnyítése végett egy alkal­mas teleknek ingyen átengedését kérik. — A román színész társulat, mely eddig Bras­sóban tartott előadásokat,­­ -Szebenbe érkezett. Az ottani színház minden díj nélkül bocsáttatott rendelkezésükre. Innen Kolozsvárra szándékoz­nak — sőt tán fővárosunkba is fel fognak jönni. Érdekes a román lapok fennhéjázásaival szem­ben, hog ez az első színtársulat, mely Erdély­ben románul játszik, s román színészettel is­merteti meg az ottaniakat. K­ÜLFÖLD. S s e m 1 e. A politikai körök figyelmét még mindig a szerbiai ügyek kötik le, s habár lecsillapult az izgatottság , mely a megdöbbentő hír vételére felvillanyozta a diplomatákat, mégis annyi ér­dekeltség mutatkozik ma a szerb kormány és nép eljárása iránt, hogy helyesen vélünk csele­kedni, midőn szemlénk elején nem a nagy államokban e perekben napirenden levő kisebb kérdésekkel foglalkozunk, hanem ide fordítjuk figyelmünket. Mindenekelőtt ismételten dicsérő­­leg ki kell emelnünk azon higgadtságot, mely­­lyel a szerb ideiglenes kormány és nép kényes helyzetében eljár, felfogja állását, valódi érde­keit, s eltántoríttatni nem engedve magát, halad azon az úton, mely biztosítani fogja, s mely egyedül képes biztosítani Szerbia jövőjét. Ezt bizonyítja az, hogy legújabb közlemények sze­rint az ideiglenes kormány erélylyel és nyoma­tékosan kiemeli az Obrenovics-család örökösö­dési jogát. A szerb hivatalos lap a fiatal Obre­­novics Milánt máris IV. Obrenovics fejedelem­nek nevezi. A skupstina nem fog a választásba bele bocsátkozni, csakis a régensség ügyét ha­­tározandja el. És ez eljárás teljesen igazolt. — Való ugyan az, hogy midőn 1858-ban Obreno­vics detronisáltatott, az európai diplomaták azt óhajtották volna, hogy ezen család örökösödé­sét vesztettnek nyilatkoztassák, azonban a porta sem ezt, sem az interventiót szükségesnek nem tartotta, s Karageorgevicsnek trónra emelteté­sét egyszerűen bevégzett ténynek tekintette, s e szerint az Obrenovics-család örökösödési joga el nem töröltetett. Ezen nézetben­ van a szerb nemzet legértel­mesebb, egyszersmind legnagyobb részét ké­pező mérsékelt párt is, mely nem kacsintgat Oroszország felé, hanem Ausztriával, s a szom­szédos Magyarországgal békében és barátságban akar élni, a­nélkül, hogy ezen barátságért nem­zetiségét feláldozni akarná, jól tudván azt, mi­szerint ily vágyak nyugati szomszédját nem is gyötrik. A „Politik“ Jovanovics és Mileticstől nyilat­kozatokat közöl, melyekben a nevezettek tilta­koznak azon gyanúsítás ellen, mintha az Obre­novics elleni összeesküvés részesei lennének. Az angol parliamentben is szóba jött már a szerb trónörökösödési kérdés, s mint várni lehetett, Stanley lord kinyilatkoztatta, miszerint Anglia nem fog a fejedelemválasztási kérdésbe bele­avatkozni. Délkeletről vessük már most tekintetünket nyugatra, az ingadozó Törökországról, az oly gyorsan fejlődő Németországra. A hamburgi területnek a vámszövetséghezi csatlakozása iránti értekezések befejeztettek, s annak végzései a vámszövetségi tanács által helybenhagyottak. A részletek kidolgozása vé­gett egy bizottmány fog választatni, mely po­rosz, bavarus és szász küldöttekből fog állani, ezen bizottmány munkálatát valószínűleg már a jövő héten meg fogja kezdeni, mindamellett nem hiszszük, hogy Hamburg a lübecki és mecklenburgi területtel egyidőben lépne a szö­vetségbe, mivel ez utóbbi területek csatlakozása már a legközelebb jövőben meg fog történni. Mint a kölni lapnak írják, a király igen jó benyomásokat hozott magával hannoveri útjá­­ból, s mint hírlik, az őszön újólag oda szándé­kozik utazni. Sokkal érdekesebb ennél azon körülmény, hogy a délnémet „Bund“ kérdése utóbbi időben ismét előtérbe lépett. Ezen törekvések legna­gyobb előmozdítója a porosz katonauralom el­leni gyűlölség. Hogy azonban sikerre vezetné­nek e törekvések, azt állítani egyelőre merész­ség volna, miután a délnémet pártok csakis a Poroszország elleni ellenszenvben egyetértők, a többi kérdésre nézve pedig a hány fő, annyi eltérő hitágazat Ezen érzelem azonban minden­esetre bír annyi hatással, hogy a déli államok közeledését az éjszakhoz megakaszsza. Franczia lapok a Pereire-ügygyel foglalkoz­nak. Mint már említettük, Pereire Emil a tör­vényhozótestületben történt megtámadtatásáért beadta volt lemondását a transatlanti gőzhajó­zási társulat igazgatóságáról, mi oly hidegen fogadtatott, mikép azt kellett feltennünk, hogy a Pereire testvérek nem fogják megnyerni a déli vasútra vonatkozó új szerződést, s ime, a ház 194 szavazattal 7 ellenében mégis az ő ja­vukra döntötte el az ügyet.­­ (A szerb összeesküdők pere.) Öt tagból ál­ló törvényszék előtt kezdetett meg ma a szerb fejedelmi gyilkosok perének végtárgyalás. Vád­lottak gyanánt a következők álltak a törvény­szék előtt: Radovanovic Ljuba, Marie Lázár, Nenadovic Simon, Radovanovic Zjoka, Radová­­novic Kosta, Rogie Stanojeg, Radovanovic Pál, Petrovic Bogorov, Athanaszkovic Anthanáz, Ifkovic Vidoje, Jelovic Dása, Petkovic Plagoje és Tadic Ljubonic. A vádirat constatk­ozza, hogy Karageorge­­vits Péter hg javára összeesküvés létezett. Az összeesküdtek azon szándékban voltak, hogy a hjedelem meggyilkolása után új kormányt ala­kítanak. Miután felolvastattak a vádlottak eddig tett nyilatkozatai, hozzá fogtak azok kihallgatá­sához. Marie, Rogie és Tadic bevallák a merénylet­­beni részvétüket. Radovanovich Pál ügyvéd, ki már egyszer kimerítő vallomást tett, ezt nyilvánosan újból is ismételte. Ifkovits Vidoje és Nenadovic Simon kijelen­tik, hogy tudnak ugyan a szándékolt merény­letről, de ők a­bban részt nem vettek. Ők csak azt ígérték, hogy elő fogják mozdítani az állam átalakítását. Ilkevits Vidojénak a jegyzőkönyv szerinti vallomásaiban előfordul az is, hogy a nevezett Újvidéken Jankovits Milovan és Jo­vanovics Vladimírral találkozott és értekezett. E két férfi, kik az összeesküvés tagjaivá szin­­tén felavaták magukat, szintén az állam átalakí­í­tásában egyeztek meg, de a fejedelem élete el­len irányzott merényletet kárhoztatták. Az összeesküvés feje, Radovanovics Pál ki­nyilatkoztatja, hogy ő közérdekből óhajta a je­len rendszer bukását, mert ez által az ország­­szabadságainak szélesbítését reményié. Ha Ka­­rageorgevits Péter hg nem írta volna alá az ál­tala és Jovanovics Vladimir összeesküvő társa által készített alkotmánytervezetet, úgy a köz­társaságot kiáltották volna ki. Barátai —a ki­ket azonban nem nevezett meg — még a múlt évben meg akarták Mihály fejedelmet és mi­nisztereit gyilkolni, ő (Radovanovics) azonban kételkedett a merénylet kivihetőségében s lebe­szélte barátait szándékukról, de azért fivére utján tárgyalásokba bocsátkozott Sándor her­­czeggel. Ez év első napján tíz barátjával — ki­ket ismét nem nevez meg — Mihály fejedelmet, midőn ez utóbb nagynénjénél mulatott, meg akarták lepni, s vagy lemondásra kényszeríteni vagy meggyilkolni. De Marie visszatarta őket, miután kinyilatkoztatá, hogy személyesen szán­dékszik a fejedelmet Toptschiderben megölni. A gyilkosság véghezvitele után Radova­novics magához akarta ragadni a kormány hatalmat, s azt M­a­t­i­c­s Döme, a senatus tit­kára és Baschkovits Stojan tanárral meg­osztani, azonban az érdeklettekkel erről soha egy szót sem váltott. Szándéka kivitelét azonban a kormány czélszerű és korai intézkedésével megakadályozta. Mint az aljas összeesküvés tagjait nevezte meg Trifkovics Pál és Bo­­tankovits Fülöpöt, kik Sándor hg kör­nyezetében vannak. A szerb kormány már kö­vetelte is ezen két utóbb megnevezett egyénnek kiadatását. Az ítéletet hétfőn fogják kihirdetni.­­ (Az ír állame­g­y­ház kérdése az angol felsőházban.) Az ír államegyházról, a felsőházban folyt vitákról igen sovány tudósí­tások állnak rendelkezésünkre. Úgy látszik azonban, hogy érdemleges tárgyalása, még nem indult meg. A végleges eredményről oda nyilat­koznak a lapok, hogy a vita a liberális felfogás győzelmével fog végződni. A „Daily News“ ki is számította már, hogy 110 szavazattal több­ségben marad az alsóház által elfogadott egy­házi bili.­­ (Az angol alsóház) június 23-diki ülésében a honvédelmi kérdés felett csatározott. Lord Er­c­h­o egy bizottság kiküldését hozta indítványba, mely a jelenlegi katonai szerve­zésről jelentést tenne. Az indítványozó arra figyelmeztette a házat, hogy míg a 20 millió lakossággal bíró Poroszországnak 1,360,000 katonája van, a 30 millió lakosságot számláló Angliának összes hadereje csak 532.000 főre rúg. A hadügyminiszter, Packington, arra figyelmeztette az indítványozót, hogy a haderő szaporítása szükségtelen, s csak úgy volna le­hető, ha az összeírás rendszere fogadtatnék el, mire a nemes lord visszavonta indítványát. — (A wormsi Luthe­r-ünnepélyről) a következő érdekesebb részleteket állítjuk egy­be. A világ minden vidékéről érkezett vendégek számát 10,000 főre teszik. Francziaország, Anglia, Amerika és Oroszország képviselve voltak. A porosz királyon és koronaherczegen kívül jelen volt még a hesseni és weimari nagy­fejedelem s a würtembergi király. Opper­mann tarta az első beszédet, melyben a követ­kezőket mondat Luther alakja ellentállásra ser­kent bennünket minden erőszak ellen, akár bí­borba, akár vasba legyen burkolva. A szobor leleplezésekor húsz­ezer torok hangoztatá Luther zsoltárát: „Eine feste Burg ist unser Gott!“ A wormsi polgármester, mint katholikus, a nagy férfiú erkölcsi érdemeit magasztald. Az angol királynő a porosz királyhoz a következő sür­gönyt intézi az ünnepély alkalmából: „Kérem a Luther-emlék­egyletnek üdvözletemet jelenteni nagy feladatának szerencsés megoldása alkal­mából. A protestáns Anglia őszinte részvéttel emlékezik meg a wormsi ünnepélyről, mely Né­metország protestáns népeit és fejedelmeit egye­síti.“ — Az emlékszobor rövid ismertetését is kötelességünknek ismerjük: az emlék négy­­szögű gránittalapzaton emelkedik, melynek min­den oldala 40 láb hosszú. Ezen talapzat négy szögletén nyolcz láb magasságú oszlopokon emelkednek a 8 és fél láb hosszú bronzszobrok, melyek a reformatio legkiválóbb és leghatalma­sabb támogatóit ábrázolják: Bölcs Frigyes, szász választófejedelmet, Fülöp, hesseni tartomány­grófot, Melanchton Fülöpöt és Reuchlin Jánost. A négyszög eleje nyitva áll, a másik három oldala 4—5 láb magas falakkal körítlék, me­lyeken a prot. városok szobrai emelkednek : Augsburgé a békepálmával, a szomorkodó Mag­­deburgé és a prot. Speieré. Az emlék közepén emelkedik Luther óriás szobra, melyet Petrus Waldus, Witelef, Huss és Savonarola szobrai vesznek körül.­­ (Törökország reformjai.) A porta folytatja reformjait. Azon rendelet, mely a kül­földieket is felruházza az ingatlanok szabad bir­­hatására, már alá van irva. Már most nincs Európában állam, mely az idegeneket a szabad birtokjogtól kizárná. (Különfélék.) Az „Unita Italiana“ egyik utóbbi számát, mely Mazzini aláírásával czikket közölt, ismét lefoglalta az olasz kor­mány. — Poroszország keleti vidékéről a „Volkszeitung“ igen rosz híreket közöl az ara­tásról; azt hiszik, hogy az ínség az idén még nagyobb lesz, mint taval. —­ A berlini­ „Kladde­radatsch“ 25 tallérnyi bírságra ítéltetett egy kép miatt, melyben Lippe, volt igazságyminiszter sértve érezte magát.. — A berlini „Zukunft“ pén­teki száma lefoglaltatott. — A berlini akadémia július 2-án üli meg Leibnitz emlékünnepét. — Az első hajó, a „Serapis,“ már megérkezett Abys­­sid­ából a doveri kikötőbe. Roppant néptömeg várta a megérkező katonákat, kiket a lord mayor fogadott. E 8 t I posta, Pest, junius 30. — A legérdekesebb hirt Londonból veszszük, mely azt jelenti, hogy az ír egyházra vonatkozó bilit a felsőház 192 szavazattal 97 ellenében el­vetette. Az angol lapok után azt írtuk, hogy el­fogadása valószínű és most meglepetve látjuk, hogy első tudósításunk nem nyert igazolást. Különben alig emlékszünk oly népes ülésre, mint a szóban levő volt, melyen majdnem 300 főúr volt jelen. — Belgrádból jelentik, hogy a jelen kormány csak azon esetben fogná a vizsgálat folytán a bűnösökön a halálos ítéletet végrehajtatni, ha a politikai bűntettel közönséges bűntett is párhu­­zamban volna. A hatalmasságok ezen biztosítást „teljes megelégedéssel“ vették tudomásul. ■—■ Újabban felmerült azon hír, mely szerint A­n­t­o­n­e 11­­ lemondana jelenlegi állásáról „egészségi tekintetből.“ Budai népszínház. Julius 1-jén~: „A boissy boszorkány.“ A felvonások közt Antonio Luigi Rossi világtalan hegedűművész és a nápolyi ze­neakadémia tanárának fellépteül hangverseny. Felelős szerkesztő­~ref Ugffy Zsigmond, eme rog Gókhajók menetre! (lej testről Bécsi­g : naponkint órakor este. íbül Pestre: naponkint 6 órakor reggel. ’ntről Mohácsra és Eszékre naponkint 6 órakor reggel, issekről Pestre : naponkint« ■ órakor reggel. 6,/frrfo­ infL 3 . ±3 B regg. Mohácsról Pestre :naponkint’21 24 _ ».nt.« órakor d. u. Pestről Zimonyba: vázám, hl ■ dl o, írín’ , szerdán péntek« f. A. 21 p. jég.J­ón szombaton 6 órakor reggL H® ír Orsovára és a Dunafej (hajó változtat! delemségekbe 1 ^­sál Orsovánál) szerdán 3 órák ... , „Wgel. f,WW ejjeL Zimonyból Orsovára : csütört­ reggel. Orsováról Oláhországba • pt­teken délben. Orsováröl Zimonyba és Pestr pénteken napkeltek«». Zimonyből Pestre : vagirn. hé kedden» szerdán, pénteken szombaton 6 év. este. Szegedről Ziuaonyba : szerdám szombaton reggel, monyból .Szegedre: vasára, is csütörtök délben. Ílső m. görk társaság. .Pestről Eszékre:naponként 5'/, as fi- Szolnok ■ «•­ reggel. uj Eszékről naponként zvr Pesti áru- és ért^ tözlete, junius 6n-káu eabena&roK­­a. ausztr. m.[ ^ ___ 1 Adva [ Tartva Bécsi börze, junius 27 kéa. Biza, bánsági 84 fontos I 86 . „ *7 „ fliMsftJ 86 . . 87 . . »8 . bácskai 64 * 85 „ fehérvári 84 ' . *6 . . 84 . . 87 . 84 . . «6 - - SS n 87 _ Kivitelre való buna vm&ns&ja Kétszeres • • « Kost 78—80 fa». • Árpa, serfő .’ure való „ 88-»-10 fonton !S»b 16— ■» 8 . . Kukoricca, »-.vii­ági. Hab ■ . • . • iJStes .... Kápoeztaropu«* . Hánzá&i ,D Időjárás : meleg, ssép, Donavia-áráa i 8. —' Hév m­érü : •+• 25". Légaalymér« 28' 7“ 4.30 -4 40 4.55— 4 75 4.85- 4.95­­5.10—5 20 85—4.95 5.10— 5.20 5.80- 6.40 4.30— 4.40 4.56— 4.75 4.30— 4.40 4.65- 4.76 4.85— 4.96 5.10— 6.20 4 80 -4 40 4.65- 4.75 4 85-4.95 5.10— 5 20 3 75—3.95 3.26-3.35 2.25— 2.50 .-----2 20 1.65- 1.60 2.80— 2.35 4. ------------4.60 2.40-2.60 6.25— 6.50 5. - -6.28 0 felett Szí­rgar értávpispírek árSzeres*. Ma­gyar vasúti kölcsön Pesti kereskedelmi tank Budai keresk. ( iparban)! Pesti iparbank . M­egy. ét. hitelbank Kft. Pesti takarékpénztár. Budai . Ó-Budai „ Pesti hengermalom . Pannónia gőzmalom . Első budapesti gőzmalom Budai gyártelep . • Concor­dia gőzmalom. Budai király-gőzmalom Pesti Victoria gőzmalom Szegedi gőzmalom I. magyar szeszfinomító Új-Pesti szeszfinomító Magyar bizt társulat Pannónia viszonbizt Pesti biztosító intézet „Haza” életbiztosító ban­k. Magyar északi vasút Pesti közúti vaspálya EL-Murányi bánya Mátrai bányarészek . Kereskedelmi épület . Budapesti lánch­id . elsőbbe, kőt. Alagút ..... 6 V.V. m. földit. záloglev. A pesti kér. bank záloglev. K­özadósság. Adva V. nemzeti kölcsön . 60­80 , apr. oct. h. . 63.-5®/» metalliques . . 57­4 máj.—nov. kamat . 18.50 4V,% „ ... 11 51 60 18 39-ki sorsjegy, teljes . 165 — ötödrész 1$5 _ 1854-ki „ ... 18 2 1880-ki „ teljes 84 25 ötödrész . 92 75 1864-ki „ IGOsrttal 1 88 40 Földtehermentesitési kötv. ■ magyarországi . , 75.50 bánsági . .. . 73.— erdélyi ... 69.25 horvát ... 76.— Résitvények.­­ Bankrészvény . . . (1724 — Hitelintézet . . . (líjj 90 Alse-ausat. eső. bank 1804. — Északi vasút (osztrák) . J 1795 illám . .... .262 »0 Déli . .... .179 «0 Tiszai 51 — Magyar északi vasút 82 — Dunagrenajézás . 1518 — Lloyd .... 240 — Bécsi zálogkölcsön int. 129 50 Pesti linezbid . . 412. — Záloglevelek. Nemz. bank ez. é. kis. 5% 96 -70 o. o. kis. 5% 92.26 M. Földhitelint. ^ . . , 92.50 Magyar jövedékjegyek . |------­­ ­tartva a so «3 2o 67 60 60.70 52.— 165.51* 166.50 78.70 84 40 sa 25 88 60 76 — 73.50 70 — 75 5C Mzért régi kötvények. Áramvaspálya „ 1867-ki soros. 3"/a déli vasút ... 8% . ..•■••• Tiszai vasut Magyar északi vasut. Dunagőzhajózás' ■ Pesti lánczhid Sorsjegyeik Hitelintézeti . . loV brtos Dunagőzhajósádi 1.00 . Triesti . . i• Budai . • Eszterházy n­ero*. Saim Pálffy . . • Clary . St. Oend­z . Windischgräf. Waldstein 100 40 *0 40 40 40 40i 20 2 1 Ifi 726 193 10 SCG-1800 263 10­0 . 179 80 ,53.— Ját­ék­­a Dél 84 — Augsb. loo déln. ft. 620 — Frankfurt 100 déln. frv. 242 — London 10 f. sterl. 130 — Paris 100 frep. 416 — fort pens. Cb. arany 96.90 Korona 92 85 Napoleonsdor 92 75 Orosz imperiale Estis . 3 V, 3 3 P Adva Tartva 1(119 5012o)— 117 2f.117 76 99.8010 * — 21 9.50209 75 ---. —V ---V — ---. —_ 03 60 94 — ------­--- — 1-35 75í 36 — 93.60 94.— 116 —US — 25.— 26 — 176 — 8S._ 35 50 1 27.— 27.50 28 — 28,60 25.50 25.75 20 — 20.60 22.60 22.76 | 13.26 13.76 96 35 96 65 36.60 96.85 115.60115 00 4& 80 45 86 Ir r m 6.61 6.62 — #— 9.48 9 6? 113.—113.60 v tmmwzüMor­g­y­onroc k* ato ai. fezt—Becs. Bács—Pest. Mindennap ?■ 7 é. 94 p. Sdindennap l.u.2 6. 30 p Pest—Baziás. Szeged—Pest. Hétfő, pánt. b. b A. 46 p.­­ Kedd. szomb. t. 1 6. IP p Bécs—Dazián. Béca . , ind. 7 6. 45 p. regg. 8 é. — p. este. Pozsony Érsekújvár Ötöd­-Czegléd Szeged Temesvár Baetax 101 6 8 2 r­: ind­­­aziás Temesvár Szeged „ Czegléd Pest , Érsökujvár 0 Pozsony , Béasbr­urk Buda Sz.-Pehérvár Kanizsa Kanizsa Sz.-Pehérvár Buda .. }Q,|«,S4„ „ . i „ 23 „ d. u. . í , 18 „ d, u, , 7 „ 64 z »»te. , 12 r 12 . éjjel „ 3 „ 56 , reg. érk. 9 „ 10 „ d. e. Bajüás—Béta 6 6. 65 p. d. ti. ?>!> v 40 „ 5 . 26 , «»36, » . 66 . I , 62 „ d. u. 4 „ 33 s d. u. 6 „ 36 „ este Buda—KaUzsai ind. 6 é. 36 p. regg. 6 „ 8 p 90 , „ 9 érk. 1 „ 60 „ d. u. S Kanizsa—Buda. ind. 1 é. 22 p. d. v.. 9 . 6 „ 66 . . 6 61 64 31 14 66 47 .Jaszi­nováig u regft­» este d. o. este. Port—Kas»« P-58! md. 6 6 j 31 p. „ 5 „ 19 „ estíj |Czegléd „ v „ 42 „ reg, «6,4 Ssolntk „ 10 „ 67 „ o. a. P.Ladány* 1 „ ;i3 „ d. u.] Debreex. „ 3 f­, rzg. regg. n. 7 12 6 Ö 1 3 8 6. >;& p. • £3 , . W * , 30 . » 8 » . 67 . i-ogg d. u éjjel r"ffg Miskolc* é. 20 p. este, » 6 . , . 6 r í%g. érk. 7 . 58 Buda—Béc« la ind. Sé.35p,reg.]Sé«9 •i’.-vár „ 10 , 2. este. 8 6. — p, . 45n‘ esti. r»r ,„12 . d. Bécs—Buda ind. 7 é'.'ik p Kassai Hű kölest Debreczen 7 „ 24 n 10 . *G Kassa—Pest ind. 6 ér 21 66 , rogg 20 „ d. o. 19 7 3»■ „ m______i»# ae este. I p^íldány „ j. 1 , 67 . d. u. este. Szolnok „ 4 „ 43 „ d. u. Pest— M­Várad Pest ind. 8 0, 31 p Czegléd . 9 . 40, rogg érk. 8, *5, 17. d. e.' (Jj-Szőny dói S«,-F.-V­.r „ o , este! Buda érk. 7 „ 63 2 „ 10 , 6 . 53 . reg P.Ladány „ 2 „ 6 , d. Várad—­Pest H.-Várad 10 5. 47 p. P.Ladány érk.12 53 Czegléd 5 ,:If ' Pest—Arad Pest ind. 6 6. 31 p, Czegléd „ & , 34 , .Szelnek „10 „ 42, Arad—Pest. Arad., ind. 10.6. 15 p d. * d. n eete r*gg-1. e,

Next