Pesti Napló, esti kiadás, 1868. október (19. évfolyam, 1-27. szám)

1868-10-01 / 1. szám

zést koc­káztatni, miszerint soha sem is hitte, hogy „­­ minden i­d­ő­b­en“ hű államhivatalnok s Beh­redi előde Csehországban jól érezhesse magát oly kormányférfiak körében, kik állásu­kat a nép bizalmának köszönik. Különben Kel­lersperg állását csak oly tarthatlannak mondják, mint Goluchowszkiét. A legújabb újság, mely inkább ártatlan sen­sations hírnek, mint akármi egyébnek, az, hogy ő felsége gácsországi útja újra valószínűvé kezd „válni akarni.* Ő felségét — igy fecseg a fáma — alkalmasint Giskra kisérné el Gácsországba. P .est, okt. 1.­­ (Külföld.) „Ma már senki sem kételke­dik azon, hogy a spanyolországi forradalom győzni fog“ , ezen apodiktikus tétellel kezdi az „Ind.Beige“ párisi értesítője utolsó levelét.És va­lóban az utóbbi hírek teljesen igazolják a jöven­dölést. Ma már Madrid, a főváros is, mely leg­tovább hű maradt a királyi kormányhoz, kitűzte a forradalom zászlaját. És ezt nem „hír szerint“ közölhetjük, hanem a biztos forrásokból merítő „Times“ és „Morning Herald“ madridi sürgö­nyeiből. A határozó esemény sept. 29-én ment végbe; az­nap, úgy látszik , hírt vett a madridi nép, a kormány elzáró intézkedései daczára ar­ról, hogy Novalid­es marquis Cordovánál vere­séget szenvedett. Ez bátorságot öntött a népbe, ledöntötte a királyi jelvényeket és a katonaság­gal fraternizált A rend további fentartására for­radalmi junta alakult, mely a dynastia megbuk­tatását proclamálta a mozgalom czéljának. A távirati kivonatban ismertetett forradalmi proclamatiók közül a leridai juntáét, mint a mely a legjellemzetesebb és legélesebb, egész terjedel­mében átvesszük a következőben : Polgárok­ a szabadság híjában vagytok és most fegyvert fog­tatok, hogy ismét visszaszerezzétek. Ne tegyétek le előbb, mig teljesen vissza nem szereztétek, vagy helyesebben, ne tegyétek le soha. — Ne tűrjetek zsarnokot vagy akárkit, a ki a zsarnok helyében garázdálkodhatnék. — Ne térjetek visz­­sza házaitok tűzhelyéhez, a­mig az ember jogo­kat fennen nem hirdetitek. Az átalános választá­sokból folyó első gyűlés legyen hivatva e jogok­nak törvényes szentesítést szerezni. A szabadság ! a szabadság teljessége! A loridai forradalmi junta, Topete és Prim proclamatióit a reg­geli lapban fogjuk közölni. Mióta a spanyolországi események előtérbe léptek, a franczia lapok abban hagyták a porosz­­franczia háború lehetőségének feszegetését. Óhaj­tandó volna, hogy a spanyolországi felkelés ezen üdvös hatása minél tovább tartana.­­ September 27-én a gandi zsilipeknél hol­landi területen Rochefort Henrik és Baroche Ernő párbajt vívtak, melyet a következő két okirat van hivatva a journal utai glottákon kí­vül az örökkévalóság részére megőrizni: I. „Baroche Ernő a „Lan­ter no“ 17. számá­ban tett közlemény miatt Rochefort Henriktől fegyveres elégtételt kért. Rochefort elfogadta e kivántot. A Baroche által választott fegyver a kard. Az alulírott tanuk abban egyeztek meg, hogy a párbaj megszűnik, mihelyt egyik vagy másik fél a párbajnál jelenlevő két orvos vélemé­nye szerint úrképtelenné lesz. Két példányban kiállítva Brüsselben 1868 sept. 26-án Henrik Baroche nevében. E de Loynes Victor, Adolph Belát H. Rochefort nevében Charles Hugo francois Hugo.“ II. „Ma sept. 27-én reggeli 9­/2 órakor történt meg a találkozás a hollandi határszélen, a teg­napi megállapodás szerint, Rochefort Henrik és Baroche Ernő urak között. A párbaj egy ne­gyed óráig tartott, ötszöri megújítással. Az első összecsapásnál Baroche úr, mellén könnyű sebet kapott. A harmadiknál pedig egy kardvágást jobb c­ombján, mely után azonban a vívást foly­tatni kérte. Az ötödik összecsapásnál, egy szen­vedélyes viadal közben, melyet a tanuk nem voltak képesek megakadályozni, Baroche olda­lán, míg Rochefort jobb karján kapott sebet. A jelen volt orvosok, Laussedat és Chann kimon­dották, hogy e különböző sérülések a párbajt megújítani nem engedik. A tanuk, szóbeli meg­egyezésük szerint, a párbajt egyhangúlag be­fejezettnek nyilvánították. Két példányban ki­állítva Gandban Francois Victor Hugo Charles Hugo, Ede Loynes Adolph Belát.­­ Walewaki gróf, kinek rögtöni halálá­ról táviratilag értesültünk, 1810. május 4-ikén született. Anyja lengyel nő, s atyja I. Napóleon császár volt. Az ifjú gróf nyilvános tevékenysé­gét Londonban kezdette meg, agitálva Lengyel­­ország függetlensége mellett. A júliusi forrada­lom után a franczia seregbe lépett, s hogy előre haladhasson, az Orleansok kegyét hajhászta. S midőn ez után ezért nem ért, búcsút vett a poli­tikától s művészi s irodalmi kóboréletet élt, röp­­iratot, ujságczikkeket, drámákat stb. irt, s ké­sőbb a Thiers által alapított „Messager“ szer­kesztője lett. Thiers úr, valamint Guizot is dip­­lomatiai küldetésekben bizta őt meg; egy ily küldetés alkalmával Buenos-Ayresben vette hí­rét a februári forradalomnak. Gyorsan visszatért s szerencséjét sógorának szolgálatában kereste és találta fel. Az államcsíny idején mint követ Londonban volt, s ott maradt egész 1855-ig, a midőn külügyi miniszterré neveztetett ki. 1860. január hóban Thonvénél vette át e hivatalt s Walewsky államminiszterré lett. Ezenkívül tagja volt a titkos államtanácsnak, később elnöke a törvényhozó testületnek, míg egy év előtt a se­­natusban foglalt helyet Walewsky rangra nézve a második császárság legbuzgóbb hívei közé tartozott, értelmiségre nézve pedig a d­i­i­s m­i­­norum gentium osztályába sorozható. El­lenben szeretetreméltósága általánosan ismeretes. Számos évi szoros viszonya Rachel színésznővel köztudomású, kitől egy fia is született, a­kit Walewsky adoptált s császári barátja által gróffá neveztetett.Walewsky Poniatowsky grófnővel lé­pett egykor házasságra, kihez Napoleon császár Walewsky halálának hírére vigasztalásul saját­kezű levelet irt. KÜLÖNFÉLÉK. Peet, oct. 1. — A biharmegyei honvédegylet a következő gyászjelentést küldte be hozzánk:,, A hazaszeretet kötelességünkké teszi, hogy a nemzet vértanúi­nak emlékét föntartsuk, tiszteljük és a kegyelet oltárán bemutassuk áldozatunkat s lerójuk adón­kat a múltnak jelesei iránt. A haza, a szabadság, a jog és igazság védelméért a dicsőség útjáról vérpadra lépett 13 aradi vértanú és egy nagy jellem emlékezete megköveteli, hogy emlékün­nepet üljünk haláluk gyászos évnapján. A bi­harmegyei honvédegylet, 1849. október 6-kán vértanúhalállal kimúlt gróf Batthyányi La­jos, az első független felelős magyar miniszté­rium elnöke, Kis Ernő, Aulich Lajos, Damjanics János, Nagy Sándor József, gr. Vécsey Károly, Török Ignácz, Lahner György, Knezics Károly, Pöltenberg Ernő, gr. Leiningen-Westerburg Ká­roly, Schweidel József, Deseffy Arisztid, Lá­zár Vilmos gyászos emlékezetére f. évi október 6-kán délelőtt 9 órakor a nagyváradi lat. szert, székesegyházban gyász isteni tiszteletet fog tar­tani, miről úgy a honvédbajtársak, mint minden honpolgár tisztelettel értesittetnek. Nagyvárad, 1868- September 29-kén.“ — U­r­h­á­z­y György képviselőt, az „Esti Lap“ főmunkatársát, a szerb „Matica“ tiszteletbeli tag­jává választották. — Tisza Kálmán fereletre vonása a „M. U.“ által már negyedik stádiumában van. Most a „M. Újság“ négy „lapvezére“ folytatja az ünnepélyes kérdezősködést. Kiváncsiak vagyunk, meddig foly még e comédia. — B. Ka a­s I v­o r, a „Hazánk“ eddigi munka­társa ma indul Triesztbe, a keletázsiai expedi­­tióban résztvenni mint nemzetgazdasági tudósító Magyarország részéről. Nem csak a „Hazánk,“ de általában a magyar journalistika is sokat veszít ez éleselmű és szép készültségű ifjúban. — Beniczky Lajos föltalált hullájá­nak törvényes megvizsgálása nem tünteti föl a kívánt eredményt. Jelesen nem lehetett a tete­men semmi erőszakosság nyomát constatálni, minthogy hosszú ideig hevert a víz­, hosszabb a föld alatt , így teljes föloszlásnak indult. Ha a szerencsétlen egyáltalán erőszakos halállal múlt ki, úgy az orvosok véleménye szerint a megfoj­tásra lehetne következtetni, a mennyiben térde lehúzva, karját védőleg össze­fonódva, nyelve kiöltve volt, s megtalálásakor Beniczky zsebken­dője a hulla mellén a nyak mellett találtatott. Holnap fogják őt a végtisztesség megadása mel­let eltemetni. — Kozma Sándor, miniszteri osztálytaná­csos, mint miniszteri meghatalmazott jár Verse­­czen, az ott előfordult igazságszolgáltatási visz­­szaélések ügyében. — Az üllői uton levő katonabó­dékra nézve, mint a „P. Lloydsban olvassuk, a város- és várparancsnokságnak nemrég tartott bizottmányi tanácskozásán, melyen Pest város képviselői is részt vettek, a katonai kincstár kép­viselői egész készséggel kinyilatkoztatták, hogy az említett négy bódé közül hármat lakásnélküli egyének elhelyezése végett a városnak átengedni hajlandók. Az átadás legfölebb folyó hó 15 ig végbe megy. — Egyenesen Kassáról vettünk hely­reigazítást, azon, f. hó 25-én a „Hazánk“ után közlött kassai tudósításra nézve, mely sze­rint az ottani Dominikánusok, égből hullott le­velet terjesztettek volna a nép között. Tény az, hogy ily czimü levélkét a ponyván holmi árus asszonyok terjesztettek, a mit is a kassai püspök ő méltósága, erről tudomást nyervén, azonnal letiltatott. A Domikanusok ártatlanul rovattak meg. — Esküdtszék. Dr. Miletics Szvetozár or­szággyűlési képviselő Gruics János tanár elleni sajtó ügyének f. évi October 5-ére kitűzött nyil­vános tárgyalása, magán­vádló folyamodványa folytán elhalasztatott. — Nagy Sándor szegedi ügyvéd — Szönyi János, mint a „Szegedi Nép­lap“ szerkesztője elleni sajtóügyének nyilvános tárgyalására f. évi october hó 12-ik napjának d.. e. 9. órája kitüzetett. — Szabó János sept. 13-án Szódon 74 éves korában meghalt. Nevezetes szerepe volt a 40 es években. Mint főügyész a Wesselényi ügy­ben aczió alá került, Balogh János védelmével őt bizta meg Baramegye. 1848. előtt kétszer volt a kormány által perbe fogva, 1849. után pedig ő is érezte a Bach-rendszer súlyát. 1861- ben alispánná választotta a közbizalom. — A „Srlrske Novine“, belgrádi hiva­talos lap közli azon jószágok törvényszékileg el­rendelt árverési hirdetését, melyek a topcsideri merénylet folytán foglaltattak le. — T­operczer Ilka kisasszony ma lép fel Utolszor a nemzeti színpadon. — Egy füst alatt megemlíthetjük azt is, hogy ma kezdődik az 5 krajezáros garderobe­ regime, a mi magában véve igen üdvös intézkedés volna, ha hely volna hozzá; de tartunk tőle, hogy nem az 5 krajezár, , hanem a helyszűke folytán szükségessé válandó kellemetlen tolongás miatt fog népszerűtlenné válni e legújabb „reform.“ — Maro­s­ L­uda s r­ő­­­kebelrázó eseményt registrálnak. A levél igy szól: Gr. Bethlen László, a csak ezelőtt 3 héttel elhalt gr. Bethenn József fia, f. hó 26-án édes­anyja és testvére el­be jött ide. Együtt költötték el az ebédet a viszont­látás örömei között, s 3 órakor az egyik vendég­lőből elindultak Nagy Ikland felé; az anya és testvér külön kocsiban elől, a gróf maga négy lovával kocsisa és legénye kíséretében utánuk alig haladott pár száz lépésnyire, 8 lovai meg­ragadták. Ekkor a gróf szekeréből kiugrott s oly szerencsétlenül, hogy kevés percz múlva meg­szűnt élni. — Orbán Balázs „Székelyföld“ czimü ké­pes munkájának okt. 9-re ígért I-ső kötete tőle nem függő akadályok miatt csak is okt. 25-re készülhet el. Ez okból­­. előfizetői elnézé­séért esdve, egyszersmind tudatja, hogy az elő­fizetési határidő okt. 20-ig meghoszabbittatik. Előfizethetni R­á­t­h Mór könyvkereskedé­sében fűzött példányra 2 ft 10 krral, diszköté­­sü példányra 3 ft 20 krral. — Vasárnap, sept. 27-én a második napi kolozsvári lóverseny is kedvező időben és meglehetősen számos közönség előtt folyt le. Az 500 írt erdélyi dijt gr. Bethlen Sándor Sólyom nevű 4. é­­r­­méné nyerte el. Az ivadékverseny jelentkezők hiányában elmaradt. Az első os­tá­­lyú császári (helyesebben állam) dij 500 dr. aranynyal, gr. Eszterházy Miklós Strizzel 4. é. p. tr. méné, a verseny egyleti dijt (50 db. a.) a b. Wesselényi Béla M. B e n o a t o n j­a (3. é. bp. m.) az akadályversenyre kitűzött 100 dr. ar. államdijt Tisza László Sárkány nevű 5 é. iga paripája, a hölgyek diját, egy szép antik ser­eget, b. Wesselényi, a gr. Péchy Manó ö­nmaga dijját egy díszes lőfegyvert, gr. Bethlen Sándor nyerte el.

Next