Pesti Napló, 1869. május (20. évfolyam, 100–122. szám)
1869-05-21 / 115. szám
115. szftm. Péntek, május 21. Cs 9. 20. évi folyam. főzerkesztési iroda : Kiadó-hivatal: Fe rocc*isk tere 7. *sim. I. emelet. Ferenczfiók terv 7. acAm földszint. ii Up M«ll<uiii rétiét illatéi minden fcfi*leuié:iy » merluwittítgle» lntí-teiid8. A lup anvegi részét illeti» kör.TM- mények (előfizetési pénz , kiadÁs kSrilli pannaxok, hirdetuiéfiyek) a Bél-mentetlau levelek csak ismert kiadó-hivatalhoz futéreudíik. keiiktól fogedtatnak el.______—r V“' rTr PESTI NAPLO REGGELI KIADÁS. Előfizetési feltételek: Vidékre. |»i tAu : 'r«ey helyben, há'/hoc hordva : Félévre............................12 frt. Évnegyedre .... fi irt. Egy hóra .... 2 frt. Az esti kiadás kittuktldéseért felülfizetés havonkint . . 30 kr Hirdetmények dija : 7 hasábos» pertitaor egysztert ^hir'40»Lásuél 7 uj kr. Bélyeg«ííj kiil'Gijti ujkr. Előfissetési felhívás PESTI NAPLÓ 1869-dik évi folyamára. fisetasl ara. évre ... 84 fádnt Félévre...................................................................................... #Hegyié évre..................................................................................* # Egy hérs .................................................. 8 . ▲ ,Peati Napló* kiadó hivatala: Félév Fent május 20* 1800 Lehet-e a csőd alatti egyén képviselői Is. Azt mondja az 1848. V. t. ez. 2-ik §-a „felségsértés stb. csempészkedés stb. miatt fenyíték alatt álló egyének nem választók, természetes tehát, hogy a 3. §. szerint nem is választhatók. A törvény szoros betűje csempészkedést említ. A csempészkedés a csalás bűntényének egyik faja ép úgy, mint a hamisítás és a bűnös bukás. —A csalás a genus, a csempészkedés a species. Ezen két bűntény elemeiben véve teljesen azonos egymással, s valamint a csalás tág fogalmában benfoglaltatik a csempészkedés és bukás is, épen úgy a csempészkedés, — viszont szintén vonatkozik — mind a fajfogalomra a csalásra — mind a többi rokonfajokra a hamisításra és bűnös bukásra. A törvény itt szintén csak egy fogalmat állított fel , s annak körébe vonta hallgatólag mindazt, mi annak fogalma alá tartozik. Midőn tehát a csempészkedést említette, vonatkozott egyszersmind magára a csalásra, mint a bűnös bukásra. Azt mondja továbbá a törvény „fenyíték alatt álló.“ A csőd alatti egyén igaz hogy de facto fenyíték alatt nincs, azaz hogy börtönben nem ül, de a legszorosabb vizsgálat alatt áll, melynek befejezése határozza el, vájjon bukásának káros következményei fenyítékben nem végződnek-e ? A fenyítékre vonatkozólag az 1840. évi 22. t. ez. 124—131. §§, továbbá az 1844. évi VII. t. ez. 5. §-a, de különösen az ezen törvényekre vonatkozó 1863. márczius 10. 3805. szám alatt kelt cancelláriai rendelet a legszorosabb felelősség terhe alatt hagyta meg az illető csődbíróságoknak, hogy mindazon esetekben, midőn csőd fordul elő, be nem várva a pelügyelő vagy a hitelezők kérelmét, a bukott elleni szigorú vizsgálatot, bukása okainak kinyomozása és a bukott megfenyíttetése végett, hivatalból azonnal foganatosítsák. Az előbb hivatkozott kancelláriai rendelet e tekintetben a bíróságoknak a legnagyobb szigort rendelte, kiegészítvén az 1840: XXII. és 1844: VII. törv. czikkek erre vonatkozó rendeletét; ezen rendelet pedig törvényerővel bir. A rendelet határozottan kimondja, hogy miután a csalás még a csőd esetén kivül is bűnös cselekménynek tekintendő, tehát még azon esetben is, ha a hitelezők az adós vagyontalansága miatt a csőd megnyitását, vagy a megnyitottnak folytatását nem kérnék is, vagy az adóssal követeléseik egy részének elengedése mellett kiegyezkedtek volna is, köteles a bíróság hivatalból a bukás, a fizetési tehetetlenség okait kinyomozni, s e tekintetben az alaki fényitő törvények szerint eljárni. Csőd esetében még hozzáteszi, hogy ha a bukás vétkes gondatlanságból származott volna is, a hamis bukás tényét az 1844. évi VII. t. ez. 5. § a értelmében a követelések valódisága felett hozandó ítéletet be sem várva kimondani, és azt az idéző bűnvádi törvényszékkel közölni tartozik. Ezen kanczelláriai rendelet mutatja, hogy a csőd alá jutott egyén ellen az alaki fenyítő törvények szerint teljesített bűnvádi vizsgáért a csőd megnyitása után azonnal hivatalból foganatosítandó, s ha a csőd alatt álló egyén tényleg fogsági vagy börtönbüntetéssel nem suttatik is rögtön, s ezen büntetés rajta azonnal nem foganatosittatik is, de a bűntény gyanúja alatt áll, s tágabb értelemben fenyíték alatt is van, azaz vizsgálat alatt, melyet nem tudhat, hogy mely perezben változtathatnak át rá nézve nagyon is szoros fenyítékké. Mindamellett azonban senki sem fog kételkedni azon, hogy miután a csempészkedés, mint a csalás egyik faja — a bűnös bukással azonos, s hogy miután a csőd alatti egyén, mint az alaki fenyítő törvények szerint teljesítendő vizsgálat alatt álló, nemcsak tág értelmű fenyíték alatt van, de mindazon káros következményeket is viseli, melyek a csődnek természetéből, de a törvényből is folynak,— a csőd alatti egyénre bátran alkalmazhatók a fenti szakasz azon szavai, „hogy csempészkedés stb. miatt fenyíték alatt álló egyének nem választók,* főleg azokra, kikre még bukásuk büntelensége ítélet által beigazolva nincs. A törvény értelme valamint amott a „gyámi* hatalomnál, úgy itt is teljesen világos, s tisztán vonatkozik a csőd alatti egyénekre. Ha a törvény betűitől eltekintve, ismét a képviselői állás szempontjából veszszük fel a feltett kérdést,szintén kitűnik, mily összeférhetetlen valami egy csőd alatti egyén, és képviselő. Itt is azon kérdést lehet tenni, várjon mily függetlenséggel bírhat egy képviselő, ki felett a büntető törvények szigora lebeg, ki folytonosan szoros bűnvádi vizsgálat alatt áll? várjon öszhangzásban állhat-e az a képviselői állás méltóságával, hogy a képviselő csődje miatt az országgyűlés folyama alatt a fenyítő bíróságoktól elitéltetik, fenyíték alá vétetik, és képviselői székét elhagynia kell ? mit mondana azon kerület, mely azily egyént képviselőül megválasztotta , ha a képviselő bukása miatt fenyíték alá vétetvén képviselői székét üresen hagyni kénytelenittetik ? miként lesznek ily esetben képviselve azon kerület, közös és magánérdekei? Vagy nem lenne-e következetlen az országgyűlés önmagához, ha például egy képviselőt a ki csőd alatt áll, igazolna, később azonban a választási törvények módosításánál törvénybe iktatná azt,hogy csőd alatti egyén képviselő nem lehet ? bizonyára igen. A törvény világos értelme mellett még ezek is magából a képviselői hivatal természetéből folyva tisztán kitüntetik, hogy soha sem lehet a képviselői szép állást egy csőd alatti egyén állapotával összeegyeztetni ; ez két oly ellentétes fogalom, hogy azt öszhangba hozni nem lehet sem most, sem jövendőben. Tévedésben vannak tehát azok, kik az 1848. évi V. t. ez. 2. §-sa alapján a feltett kérdésre csak úgy könnyedén igennel felelnek, mert a feltett kérdésre az idézett törvény — mint fentebb láttuk, betű szerint is, de az analógia iuris elvénél fogva is lezáfolhatlanul nem melfelel. N. és E. magának csakis az egyszerű tudomásvételt s az ítélet végrehajtásának elrendelését tartá fenn, azért mégis alig terjeszthető elő ilyen bizottsági jelentés a nélkül, hogy a baloldal szónokai az indítványok vagy kívánalmakat ne hallatnának, melyek a megállapított szabályok ellenére a házat revisori hatáskörbe vonnák. Ez történt ma a Klapka György képviselőnek igazolását indokoló bizottsági jelentéssel, melyet némelyek tán ép azért találtak kifogás alá vehetőnek, mert indokolásában nagyon is részletes volt. Mi, kik az épülő és okuló hallgatóság számát szaporítók, önkénytelen is kérdők magunktól, midőn az ellenzék szónokait egymásután láttuk felkelni, ha várjon tudják-e ezen urak mindazt, miket néhány nappal ezelőtt benyújtott, felolvasott s azóta ki is nyomatott válaszfelirati javaslataikban oly abundáns részletekben elsorolnak ?Hás ha igen,miként időzhetnek, vagy miként késleltethetik a házat oly tárgynak hosszadalmas vitatásával, melynek végleges elintézése nem tartozik körébe, de mely igen is akadályozza, hogy mielőbb munkájához fogjon. A balközép észrevette, hogy tévútra jutott, s Deák Ferencz felszólalása után szónokai közül nem is hallottunk többé senkit az időharácsolók közt, ám a szélbali bús magyarok politikai doctrinája mást taníthat; ők szeretnének revideálni, közben egy keveset: korteskedni, e köpeny alatt recriminálni. A declamatio e téren könnyű is, hálás is, otthon bizonyosan megéljenzik. Legedzettebb vitézeit kilidé a harczba, ott láttuk Madarászt ódon mosolyával; hallottuk Simonyi Ernőt megszokott mentegetődzésével, hogy nem tud jól magyarul; mi arról győződtünk meg, hogy okoskodása is hamis; és végre láttuk hadonázni a levegőben Csikyl Sándort, kinek egy szónoki gikszere általános derültséget keltett, a miért aztán a nagy szónok meg is haragudott, s megtorlásból annál tovább s annál több gikszerrel beszélt. Végre is a kifogyott türelem megsokalta a tréfát, s a biráló bizottság jelentésének tudomásul vétele mellett napirendre térést határozott. Csalódnék , ha e napirend alatt valaki a válaszfelirati vita megkezdését értené. Míg hátra volt nemes Heves vármegye, a királyi biztos, és Németh Albert. A házszabályok világosan szólnak az interpellációkról, melyek rövid bevezetésvagy indokolással írásban nyújtandók be, ugy de ha ez történik, a dolgon a ház hamar túlesik, s majd csakugyan a napirendre tér. Németh Albert tehát kívéskaringós bevezetés mellett, benevele útját esdő exordiummal közel egy óráig beszélte el a kir. biztos hajmeresztő viselt és nem viselt dolgait; elsorolta névszetrint is azon martyrókat,kiknek ugyan hsijuk szála se görbittetett meg, de azért mégint martyrok, megszólaltató az ősi privilégiumok vármegyéjét, s a megsértett!! autonómia nevében kérdést intéz először az összes minisztériumhoz, azután a miniszterelnökhöz, utánna sorban a bel-s az igazságügyi miniszterekhez. Képzelhetni a többinek szomorúságát, hogy róluk Németh Albert monstrem interpellációja meg nem emlékezett! Az egész írott zagyvalék átadatik a minisztériumnak. És csak most juthatott a ház, — már egy óra felé — napirendjéhez, a válaszfeliratok általános vitájához. Puszky Ferencz nyita meg, a bizottsági javaslat kerekded s velős indokolásával. Utánna Tisza Kálmán fejtegeté a balközép javaslatát, a végszavaknál véletlenül kifejezést adva sok rejtett vágynak, hogy a kormánypárt és ellenzék még hetet is cserélhetnek!— Nem instálunk belőle, de még nem is igen tartunk tőle. Kormányozni negatíve nem lehet; a kormányképességet igazoló positivitást pedig azon válaszfelirati javaslat sem tartalmazza, melyet Tisza Kálmán mai beszédében védelmezett. Szivesen jegyezzük meg h Úgy a két, szónokról, kik beszédeikben rövidek, egyszerűek s értelmesek igyekeztek lenni, valamint a ház tagjairól, kik az előadást illő komolysággal s figyelemmel kisérték, miszerint a parliamentáris tárgyalás ez alapkellékei meghonosulni kezdenek , s így nem kell tán attól tartani, hogy a ma megkezdett vita heteket vegyen igénybe. A jobboldalról tizenhatan vannak szólásra feljegyezve; a két baloldalon együtt a feljegyzettek száma megközelíti a harmincat. Talán nem kerül valamennyire a sor. Országgyűlési tudósítás: A képviselőház május 20 -án tartott ülése. Elnök: Somssich Pál; Jegyzők: Bujanovics Sándor és Mihályi Péter. A kormány részéről jelen vannak : Andrássy Gyula gróf, miniszterelnök, Eötvös József báró, Bedekovics Kálmán, Wenckheim Béla báró, Vjllonyay Menyhért, Gorove István, Mikó Imre gr., és Horvát Boldizsár, miniszterek, ülés kezdete d. e. 10 órakor. Elnök bejelentései után a következő két interpelláló adatik be : Interpellatio a fiumei vasút ügyében a közlekedésügyi ministériumhoz. A múlt évi törvényhozási testület a fiumei vasút ügyében oly határozatokat hozott, amelyek a fiumei kikötőnek a magyar vasúti hálózattal való minél hamarabbi öszszeköttetésére czéloznak. Tekintve azon nagy fontosságot és jelentőséget, melylyel egy önálló közlekedés valósítása a tengerhez mind nemzetgazdászati, mind kereskedelmi politikai tekintetben a haza jólétére, nagysága és világállására nézve lesz — tekintve továbbá elhalaszthatlanságát e nagy fontosságú ügy valósításának, mely az előbbi kedvezőtlen politikai viszonyainknál fogva úgy is évtizedeken át halasztatott el Tekintve végre azon körülményt is, hogy a fontos kérdés szerencsés megoldása még nagyob fontosságot nyert a snezi csatorna közelebb történendő megnyitása által, mely remek közlekedési mű roppant kereskedelmi területekhez jóval közelebb hoz bennünket is, bátor vagyok a közlekedési minister urat interpellálni az iránt, vajjon milyen intézkedések tétettek a magas kormány részéről, hogy az említett vasút építése és különösen a károlyváros-fiumei vonalé, mely részben hegyi vonal lévén, hosszabb építkezési időt igényel, megkezdethessék és véghez vitessék. Csotta János, s. k. Interpellatio a ministerelnök úrhoz az osztrák - magyar külügyi kormány Bosznia irányában intactiót illetőleg. Miután biztos forrásból értesítve vagyok, hogy a bécsi császári hadi minisztérium rezervátuma által a Bosniával szemközt fekvő határokon tudakozódik, hány épülete volna az aerariumnak e határvidéken, melyeket hadikórházakul lehetne fölhasználni, továbbá hány legális egyén találtatnék, kik magán épületeiket ugyancsak ismét hadi kórházakul engednék át; és miután a Bosniával szemközt fekvő határokon azon hir terjedt el, miszerint Ausztria hajlandó Bosniát elfoglalni, mi épen nincsen öszhangzásban az osztrák külügyiminisztérium hivatalos közléseivel a békés intenziókat általában és különösen azt illetőleg, hogy sem keleten sem nyugaton nem szándékozik foglalásokat tenni, én, felhíva a magyar kormány figyelmét fennebbi körülményre, mely a szomszéd nemzetek kedélyeit megháboríthatja, és a békét igenis komolyan kompromitálhatja, bátor vagyok miniszterelnök úrhoz a következő interpellációt intézni. 1 er. Van-e a magya kormánynak, de különösen miniszterelnök úrnak tudomása arról, hogy a határvidéken oly szemlátomást háborút jelentő előkészületek léteznek ? 2-or. Hajlandó-e legmagasabb illetékes helyen befolyását oda fordítani, hogy az osztrák-magy. kormány minden esetben ne kövesse kelet irányában az Interventió, Bosnia irányában pedig a foglalások politikáját. Pest, május hó 20-ik napján 1869. Beadta: Dr. Svet. Miletics, Banahid-kerület képviselője. Közöltetni fognak az illető miniszterekkel. Olvastatik az első biráló bizottság jelentése, melynek értelmében Keglevich Béla gr. igazoltnak jelentetik ki. A 4-dik biráló bizottság a következő indokolt jelentést terjeszti elő: Tisztelt ház! Miután a tisztelt képviselőház a házszabályok 61-dikénak azon rendeletét, hogy a bíráló bizottságok határozatai, illető elnökeik által, bejelentessenek, f. hó 13-kán tartott ülésében úgy értelmezte, hogy a bejelentésnek írásban és okadatolva kell történni, kötelességemhez képest, következőkben jelentem be a bíráló bizottsági IV-dik osztály mostanig hozott határozatait. A bíráló bizottsági IV-dik osztály, a szabályok értelmében megalakulván máju 8-án, érdemleges működéséhez nem fogott a szabályszerű három nap eltelte előtt. (Házsz. 50. §.) Ezen időközben két tagja, Ivánka Imre és Huszár István, a házszabályok 13. §. értelmében, az állandó igazoló bizottság által, más kettővel cseréltetett fel, u. m. Luksics Bódog és Török Sándorral. Máj. 12-én tartott ülésében az érdemleges tárgyalásba belebocsátkozván, mindenek előtt azt vizsgálta meg, hogy az elibe utasított kérvények bírnak-e mindazon kellékekkel, melyeket a 79. §. nélkülözhetleneknek mond arra, hogy tárgyalás alá vétethessenek ? Úgy találta a bíráló bizottsági IV-dik osztály, hogy az ebbe utasított kérvények közül kettő nincs kellőleg felszerelve. Ezek közül egyik szól az együtt választott két erzsébetvárosi képviselő Dániel Márton és Patrubány Gergely, a másik temesvári képviselő Klapka György választása ellen. Minthogy pedig ezen emisent két kérvény a házszabályok rendeleteinz képest, visszautasítandónak határoztatok, végeztetett a 81. §. értelmében, hogy Dániel Márton, Patrubány Gergely és Klapka György a véglegesen igazolt képviselők sorába igtatandók. A Dániel és Patrubány ellen beadott kérvény mellett hiányos volt a meghatalmazvány. Meg volt azon a tíz választó aláírása, de teljesen hányzott annak egy törvényes kelléke, az aláírások valódisága nem hivatalosan, sem hát előttemező tanú által nem volt bizonyítva; sőt magát a meghatalmazvány szövegét, mint látható, egyik sem írta sajátkezűig az aláírók közül, így tehát e meghatalmazvány sem az osztrák, sem a magyar polgári perrendtartás e teintetben való követeléseinek meg nem felel, és maga a kérvény a 79. §. e) pontja értelmében visszautasítandó volt. A Klapka ellen benyújtott kérvény ügye következő : Négy külön ízben nyujtattak be iratok a Klapka választása ellen; u. m. ápr. 29-dikén, május 1 jén, 11-dikén és 12-dikén. Midőn vizsgálat alá vétettek a temesvári választás ellen benyújtott folyamodások, a máj. 12-diki kérvény még nem volt a bir. bizottság előtt, és csak azután érkezett, miután a három előbbi megvizsgálása már be volt fejezve. Az ápr. 29-diki beadvány csak ismétlése a választásnál bejelentett, de a választási elnök által elutasított óvásnak. Ez, mint a bíráló bizottság elé nem tartozó, figyelembe nem vétethetett. A máj. 1-jén benyújtott kérvényhez hozzá van mellékelve az 1000 frtos nyugta, de nincs kellőleg felszerelve. A képviselőház májulső napján alakult. Ha a ma május 1-ső napján benyújtott kérvény érvényes kérvénynek nem volt tekinthető, úgy Klapka, miután választási jegyzőkönyve hibátlan volt, a véglegesen igazolt képviselők közé lett volna sorozandó (18. §. a.) és az ellene való kérvényezés azután érvénytelen lett volna (76. §.) Nem tagadható ugyan, hogy a máj első napján beadott kérvény hiányos; megfontolván azonban a kir. bizottság, hogy a házszabályok szelleme szerint kérelmezési jogától senki sem lehet absolute megfosztva, a temesvári választás pedig ápr. 26-án, a ház alakulása máj. 1-én lévén, arra ugyan volt idő, hogy a választás ellen való fellépés szándéka bejelentessék, de már arra nem, hogy kellőleg felszerelt kérvény állíttassák ki; megfontolván továbbá, hogy a házszabályok 77-ik §. szerint, az országgyűlés folyama alatt időközben történő választások ellen a kérvény a választás napjától számítandó 80 napig beadható, az igazság és méltányosság követeléseit szem előtt tartva, elhatározta, hogy vizsgálat alá veszi a máj, 11 én benyújtott terjedelmes és nagy számú bizonyítványokkal és mellékletekkel ellátott kérvényt, mint amely, habár túl is terjed a házszabályok 80. §. azon engedélyén, hogy pótlóadatokat nyújtson a már beadott kérvényhez, ezen kivételes esetben úgy tekintendő, mint a május 1-ső napján igazában csak bejelentett kérvénynek valódi szövege. Miután ebben a bíráló bizottság megállapodott, vizsgálat alá vette a máj. 11-iki kérvényt. Gondos megvizsgálás után azonban kiderült, hogy a meghatalmazott részora a kérvényhez meghatalmazvány egyáltalán nincs mellékelve. Ennek következtében a kir. bizottság a 79. §. e) pontja rendeletéhez képest kimondta, hogy a Klapka ellen benyújtott kérvény tárgyalási alapul el nem fogadható, következőleg Klapka György a véglegesen igazolt képviselők sorába igtatnnak. Ekkor több a temesvári választásra vonatkozó irat a biz. bizottság előtt nem volt, és a bizottság a Klapka elleni kérvény ügyét befejezettnek tekintvén, más kérvények, megvizsgálására tért át. Későbben azonban, a ülés folyama alatt, majdnem annak vég, egy merőben új, másodpéldánynyal és A0 ftról szóló nyugtával ellátott kérvény nyujastott be a bíráló bizottsághoz Klapka választása ellen. Ezt a bizottság rövid tanácskozás után viszszautasítandónak határozta, mert a Klapka elleni kérvény ügyét már végzésileg befejezte volta a máj. 11-én benyújtott terjedelmes és bőven okadatolt kérvényt lehetett is olyannak tekinteni, mint amely a máj. 1-én beadott folyománya, a máj. 12-én benyújtottat nem lehetett. Továbbá a 79. §. a) pontja megkívánja hogy a kérvény a képviselőházhoz legyen intézve. Egészen önálló kérvény tehát a bir. bizottságokhoz nem nyújtathatik be. Következő napon máj. 13-án, a bir. bizottság ülésében, a Klapka választása ellen kérvényezők meghatalmazottja, ügyvéd Bánovics Sándor folyamodást nyújtott be a bizottsághoz, ahhoz mellékelvén egy rendes meghatalmazást is azok részéről, kik a máj. 11-én benyújtott kérvényt küldték be, és kérte, hogy meghatalmazása fogadtassék el utólagosan, mint a máj. 11-iki kérvény kiegészítője. A kir. bizottság a temesvári választási kérvény ügyét eldöntöttnek tekintvén a kérelemnek hely nem adatott. Egyébiránt is, a házszabályok 78. §. határozottan mondja, hogy a kérvény tárgyalásai csak úgy vezethetik, ha egyéb kellékeken kini a meghatalmazott meghatalmazványa a kérvényhez van mellékelve. A meghatalmazás későb pótlását a házszabályok nem ismerik. A kir. bizottsági IV-ik osztály elébe utasitó többi kérvények rendben találtatván, azok íéeletes és külön tárgyalására, miután a tagok ke előadás végett kiosztattak, következő napok tettek ki. 1) A Kautz Gyula elleni kérvény trgyalása május 20-ika. 2) A Rákóczy János elleni kérvény tárgyalára május 21-ike. 3) A Huszár Imre elleni kérvény tárgyalási május 22-ike. Pest, május 20. (kp.) Sejteni lehetett, hogy mielőtt a mai ülés napirendjére térhet a ház, végig kell hallgatnia oly előzményeket, melyek, ha egyebet nem, de annyit bizonyítanak, hogy ellenékünk készen áll minden oly alkalom felhasználására, mely a házat minél tovább tartóztathatja el reform-munkálatainak megkezdhetésétől. E sejtelmet a mai ülés jórésze igazolta. Habár a ház a követigazolások minden Nyilt-tér : 5 int*4bom petit sor 25' ut kr.