Pesti Napló, esti kiadás, 1869. május (20. évfolyam, 98-120. szám)
1869-05-04 / 100. szám
100 szám. 20. évi folyam. Kedd, május 4 -én 1800. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .................................2 írt. 3 hónapra . ........................6 „ 6 hónapra ................................12 „ Az esti kiadás különküldéséért felülfizetés havonkint.............................30 kr. ESTI KIADÁS. Szerkesztési iroda: Ferrencziek tere 7. sz. Az előfizetési- és hirdetmény-dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Pest, május 4.1869. A honvédek toborzásának érdekében a honvédelmi minisztérium a következő köriratot intézte az ország összes törvényhatóságaihoz : „A legközelebb múlt 1868. évi deczember 8-án nemzetünknek egy forró óhaja teljesült. Ő Felsége a király szentesítő azon törvényjavaslatot, mely a magyar honvédségnek alapul lészen szolgálandó. A kormány mindent megtett, hogy mielőbb életre kelthesse e törvényt. A szükséges előmunkálatok, intézkedések bevégeztetésükhöz közelednek, a szervezési munkálatok egymást érve, haladék nélkül látandóak világot, s gondoskodva van a fölruházásról és fölfegyverzésről. De a törvény szerint csak october lsején kezdődik az évenkint besorozandó, tettleges szolgálat ideje, a sorhadból a tartalékba, s ebből a honvédségbe való rendes áttétel pedig csak december végével történik. Ugyanazért October előtt csak önkéntesekkel vehető munkába a nemzet várakozásának kielégítése, a honvédség életrekeltése. Ő Felsége méltányolva, mint mindig, az ügy fontosságát s a nemzet óhaját, múlt márczius hó 31-ikéről kelt legmagasb elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy a honvédség lehető gyors és öszhangzatos kiképeztetése czéljából tanosztályok alakíttassanak; és pedig elsőben is már jövő május hó 23-án, az ország egészére, annak minden kerületére kihatólag, ő cs. kir. Fenségének, a honvédség főparancsnokának közvetlen befolyása mellett, Pesten, ennek feloszlatásával pedig az egyes kerületek székhelyein, azok területére szorítva. E tanosztályokhoz szükséges létszám biztosításának czéljából a toborzás mielőbb kezdetét veendi. Ezzel megnyílik a tér, hogy mindazok, kik a honvédségbe önként belépésre jogosítvák, azonnal szolgálatba léphessenek. A honvédségről szóló törvény 4-ik §-ának c), d) és e) pontja szerint a honvédségbe önként beléphetnek azok, kik az eddig fönállott hadkiegészítési törvényeknek megfelelve,sorozás alatt állottak ugyan, de a hadseregbe be nem osztattak. Ezek, ha életük 32-ik évét meg nem haladták , s ha mint önkéntesek a hadseregbe vagy honvédségbe nem léptek, a véderőről szóló törvény 57-ik §-a értelmében háború esetére korosztályuknak megfelelő hadkötelezettség alá esnek, föltévén, hogy a háború idején még nem volna kiegészítve a sorhadnak és a honvédségnek törvényileg szabályozott rendes állománya. A honvédségbe önként belépéssel mindezek maguknak s a honvédelem szent ügyének biztosíthatják azon előnyt, hogy háború esetén ne minden előképeztetés nélkül legyenek kénytelenek harczolni, hanem megfelelő képzettség mellett. Rajtuk kívül ez idő szerint még csak azok jogosítják a honvédségbe önként beléphetni, kik hadseregbeli kötelezettségüknek már eleget tettek. Az épen említettek hazafias készségétől függ a kívánt siker, függ az intézmény megfelelő előkészítése s a nemzet harczias hírnevének igazolása és tovább föntartása. A toborzási utasításban *) kiemelvék azon előnyök, amelyekben részesülnek azon kiszolgált altisztek, kik a honvédségbe önként belépendnek.“ A honvéd-főparancsnokság ügyében a marosvásárhelyi képviselő-testület feliratot intézett a honvédelmi miniszterhez. „A város — úgymond a felirat — azon boldogító reményben ringatta magát, hogy az erdélyrészi honvédség főparancsnokságának székhelye Maros-Vásárhely kebelében leend. Támogatta e hiedelmet a város nagy horderejű stratégiai fontossága, melyet ennek nemcsak Bem tábornok, hanem Hess, ausztriai tábornagy is tulajdonított. De osztani látszott e meggyőződést a m. k. honvédelmi minisztérium is, két rendbeli felszólítást intézvén a városi közönséghez a parancsnokság elhelyezésére szükségelt helyiségek felterjesztése iránt. Annál szomorítóbb volt a képviselőtestületre, hogy a hivatalos lap 91. számában a főparancsnokság nem mint „marosvásárhelyi,“ hanem mint „kolozsvári“ fordul elő. Ennek okát abban találja a képviselőtestület, hogy a leiratok csak a tanács által láttattak el, és pedig a lakhely-kijelölést illetőleg nagyon hiányosan. Végül constatálván a felirat, hogy a szükségelt helyiségnél több is van rendelkezés alatt: kéri a honvédelmi minisztert, hogy az erdélyrészi honvédfőparancsnokság székhelye Marosvásárhelyre tétessék, jelentvén egyszersmind, hogy e kérelmét támogatás végett az országgyűlés mindkét házához is felterjesztette.“ Hazai lapok Türr István a „Hazánkéban a felsőház reformját hozza szóba s az olasz felsőház szervezetét ismerteti meg a közönséggel, hogy alkalmat adjon az eszmecserére. E szervezet kiválóan democratikus, a mennyiben a főnemesség is csak úgy jut be vele a „senatus“-ba,,ha bizonyos qualificatiónak megfelel. Átveszszük e közleményből a következőket: „A senatus áll (a constitutió 33. szakaszának értelmében) a király által kinevezett tagokból. A kinevezés életfogytáig történik ; a tagok száma nincs meghatározva. Kineveztetnek pedig a következő osztályzatok férfiaiból, miután életük 40-ik évét betöltötték : 1. Az állam érsekei és püspökeiből. 2. A képviselőház elnökeiből. 3. A képviselőkből, három parliamenti folyam, vagyis hat évi törvényhozási tiszt gyakorlata után. 4. Államminiszterekből. 5. Miniszterekből. 6. Követekből (kül-udvaroknál.) 7. Rendküli követekből (kül-udvarokhoz), miután három évig működtek ily minőségben. 8. Az első elnökeiből, elnökeiből a legfelsőbb törvényszéknek (Cour de Cassation), és az állam-control (Cour des Comptes) elnökeiből. 9. Első elnökeiből a felebbvíteli törvényszéknek (Cour d'apelle) 10. A legfelsőbb törvényszék (Cour de Cassation) főügyvédeiből, a főállamügyészekből, öt évi ily minőségekben tett szolgálat után. 11. A felebbvíteli törvényszék (Cour de pelle) elnökeiből, három évi szolgálat után ily minőségben. 12. A legfelsőbb törvényszék (Cour de Cass.) és állam control (Cour des Comptes) tanácsosaiból, öt évi szolgálat után. 13. A főügyészekből a felebbvíteli törvényszékeknél, öt évi szolgálat után. 14. Tábornokokból és tengernagyokból. Azonban a dandár-tábornokok (Major-General) és altengernagyok (Contre-admiral) öt évi activ szolgálat után. 15. Államtanácsosokbólössze nem tévesztendő a nálunk az egyes minisztériumoknál létező hasonnevű hivatalnokokkal. Olaszországban létezik egy úgynevezett államtanács, melynek tagjai a király által neveztetnek ki, s a minisztériummal semmi közük sincs), öt évi ily minőség után. 16. Az osztálytanács (Conseil de Division) tagjaiból, 3 évi minőség után. 17. Főintendánsokból, hét évi szolgálat után. 18. A kir. tud. akadémia tagjaiból, hét évi kineveztetésük után. 19. A közoktatási felső tanács rendes tagjaiból, hét évi minőség után. 20. Oly férfiakból, kik kitűnő szolgálatok, érdemek által a haza fényét, díszét nevelték. 21. Egyénekből, kik három éven át háromezer frank egyenes adót (imput direct) fizetnek, akár jószágaik, akár üzleteik után. 22. A királyi házhoz tartozó herczegek. Ezek közvetlen a senatus elnöke után ülnek; belépnek a senatusba huszonnégy éves korukban, de szavazati joggal csak huszonöt éves korukban bírnak.“ Noha Türr I. azért közli e mutatványt, mindazonáltal tartózkodik maga tüzetesebben hozzászólni, holott a discussiót igazán csak azzal indíthatná meg. Saját nézeteire vonatkozólag csak a következő sovány sorokat találjuk, melyekkel méghozzá meglehetős oppositióba helyezi magát az olaszországi szervezettel: „a jelenlegi felsőházat egy tollvonással eltörölni nem lenne tanácsos, de nem lenne különösen logikus, miután az alsóbb nemesség az általános nemzeti képviseletben is megtartotta politikai jogát. Ajánlja Anglia példáját mind az eljárásban, mely nem szokott tabula rasát csinálni; mind a szervezést, mely szerint a főnemesség választ a maga kebeléből bizonyos számú tagokat a felsőházba. *) Holnapi lapunkban fogjuk közölni. Somogyból. Május 3-dikán. A képviselőház elnöke, Somssich Pál, és alelnöke, Bittó István, Kaposvárra rándultak, hogy az e hó 3-kán tartott megyei bizottmányi ülésben szőnyegre került iskolai ügy és a kaposvári vasút iránti tanácskozásokban részt vegyenek. Épen, midőn e hó 2-kán délután Kaposvárra érkeztek, tartotta a megyei Deákpárt értekezletét. Úgy a város utczáin, mint az értekezleten, hol vagy 400-an voltak jelen, határtalan lelkesedéssel fogadtattak. Zichy János gr., mint a megyei Deák-párt elnöke, kérdést intézett: fönálljon-e a választások előtt alakult párt tovább is ? Mire az értekezlet egyhangúlag „igen!”-nel felelt;Somssich Pál indítványára pedig elhatároztatott, hogy úgy a központban, mint az egyes helységekben, bizassék meg egykét egyén az ügyek vezetésével, és hogy a párt ugyanazon eszközöket is használja fel, melyekkel az ellenzék élt, kivévén azt az egyet, hogy teljesíthetlen ígéretekkel ne ámítsa a népet; hasson ugyanis a sajtó utján oda, hogy röpiratok, káték stb. terjesztése által a nép fölvilágosittassék ; jelenjenek meg a párt tagjai mindenütt, hol a nép gyülekezik, vásárokon, búcsúkon; elegyedjenek a nép közé, s igyekezzenek azt fölvilágosítani. Szóba került az értekezleten azon sajátságos körülmény is, hogy a kaposvári kerület jelenleg az országgyűlésen nincs képviselve. A következő napon tartott megyei bizottmányi ülésen fölolvastatott a királyi biztost kinevező királyi leirat. A bizottmánynak az ellenzékhez tartozó tagjai kijelentették, hogy belenyugosznak a kir. biztos kiküldetésébe, hadd tűnjék ki, hogy azon hírek, melyek Somogy megyéről terjesztettek, valótlanok. Zichy János gr. a bizottmány tagjainak élénk helyeslése közt előadta, hogy a megye állapota valósággal szükségesséteszi a királyi biztos kiküldetését, és hogy az illető oly valaki legyen, ki az eddigi megyei mozgalmakon teljesen kívül állott; indítványára határozatilag kimondatott, hogy Somogy megye bizottmánya hódoló tisztelettel fogadja a királyi biztost kinevező királyi le