Pesti Napló, 1870. május (21. évfolyam, 99-123. szám)
1870-05-04 / 101. szám
lyel az oeconomiát irta le, ama párhuzamost mellékelte, a melyen az erkölcsiség, elve — a rokonszenv, tehát mások s sA* összes közönség iránti kötelességérzets* vala előadva. De az emberek nag_része egy oldalú nézeteket karol föl.%ptkább, így a haszonbérlők többsége is a papra bizta a gondoskodást az erkölcsiségnél, és ha talán néha megszólalt a kis bíró, a lélekismeret, az alföldi ének mondatával felelt: Lélek, lélek. De hogy élek ! ? ! A haszonbéri hátralékok tehát rendkívül fölszaporodtak. Tétettek ugyan törvényes lépések, persze jó későn, a követelések megvételére, de a bankigazgatóság, nem vizsgálom mily okokból, a késedelmes fizetőnek gyakran már a végrehajtás vagy árverés pillanatában, midőn a követelés befolyandott, újra nyolc- tíz évi haladékot engedett részletfizetési kötelesség mellett. Azonban a részletes lerovási határidők ismét nem tartottak meg, mert az ily eljárásnak elmaradhatlan következése volta tisztviselők buzgalmának csökkenése, és a bérlők hanyagságának növekedése. Nem csekély befolyással volt a hátralékok növekedésére azon körülmény is, hogy az uradalmak pereinek kezelése más kincstári ügyekkel annyira öszpontosíttatott az ügyészségek kezeiben, hogy az ügydarabok roppant halmaza miatt a peres ügyeknek éber, gyors és eredményteljes vezetését előreláthatólag föltenni sem lehetett. Mert a jogi ügyeknek vezetésénél azoknak kimerítő áttanulmányozása, folytonos figyelemmel tartása,szorgalmazása, s átalában az ügyvédkedés természete decentralisatiót igényel, éspedig oly mértékben, hogy az ügyészségi személyzetből ugyanaz vezesse végig a pert minden, stadiumán, aki folyamatba tette , ami által az időben is gazdálkodás történik. Meg is történt e tekintetben a teendők elválasztása. Azonban a hivatalok máig sincsenek eléggé ellátva utasításokkal, s a munkafelosztásra nézve sok a hiány. Helytelen továbbá a haszonbérleti árveréseknél szokásos eljárás. Eddigelé ugyanis az árverések egyedül a gazdasági tisztség által tartattak meg. Ez alkalommal árverési jegyzőkönyvek vétettek föl. De nem volt ritka azon eset, hogy amíg a gazdasági tisztség ily jegyzőkönyvek alapján a szerződést föltette s a bérlőnek aláírásával az ügyészség revisiája alá bocsátotta, azután pedig a jószágigazgatósághoz terjesztette föl, és miután ettől helybenhagyatott, betáblázás végett ismét az ügyészséghez tette át, — ez alatt a bérleti időből egy, sőt két év is letelt, s biztosítékul kitűzött ingatlanság már vagy elidegenitve vagy túlterhelve volt , —s így a haszonbéri tartozás öszszege fedezetlen maradt. . . Nem volna talán czélszerűtlen, ha az árverések a bérletidő letelte előtt néhány hónappal tartatnának meg. IV. IV. A guberniumnak az udvari kanczelláriával egyetértő ajánlatát a császár jóváhagyja. Dr. Bruckenthal Sámuel gubernátor a hozzá intézett felszólítás következtében maga körülményes és indokolt tudósítását 1781-ben január 20-án, az udvari kanczellárhoz felküldötte. Amint abban írja : a kérdéses ügyet az egész gubernium elébe terjesztette, a tanácsosok közül a tárgyalásból senkit ki nem rekesztett,a gubernium javaslata szerint, mi hozzáteszi: az övé is, a hódolati ténynek úgy kellene megtörténni, mint a törvények kívánják, hogy abból mi a fontos ünnepély lényegéhez tartozik, bármi se hibázzék; a rendeknek azért a hitet országgyűlésen, egy királyi biztos kezébe kellene letenni, s az arról készítendő és az esküvőktől aláírandó hódolati okmányra mind a három nemzet pecsétjét rátenni. A gubernátor e jelentésében annak támogatása s indokolása végett a homagium történelmi múltját előadta, jelesen hogy az mikép ment véghez 1711. és 1741-ben, tehát a két megelőző uralkodás kezdetén. Mindkét esetben a hódolat országgyűlés alkalmával, törtet jelesen 1713-ban az erdélyi főhadparancsnok előtt esküdött meg a kormányszéket akkor pótló deputatió, mint szintén annak elnöke, az ország rendei pedig a hitet a deputatió előtt tették le. A megyékben, s a törvényhatóságokban a volt országgyűlési követek és a főtisztek előtt történt az eskületétel, s mindkét rendbeli hódolatról szokott módon aláírt és megpecsételt okmány készült, így történt az 1741-ben is. A gubernium mindezeket fontolóra véve, azt véli, hogy ő Felsége szándékának leginkább az felelne meg, ha az ország rendes, csupán a hódolati eskü letétele végett egy meghatározott napra összehivatván, azt teljesítenék. Az erdélyi főhadparancsnok arra teljhatalmú királyi biztosnak kineveztethetnék, kivel egyetértve, a gubernium a hódolati okmányt előre elkészíttetné, s mindent úgy intézhetne el, hogy az esküdetétek mindjárt az első napon megtörténjék; egyszersmind az összehívó rendeletben egy rendes forma szerinti országgyűlésnek is, ő felsége engedelméből, az idős körülmények szerint leendő tartását megemlítn kellene. A gubernium, mint a gubernátor is ezt a kívánt czélra vezető legrövidebb és legkönyebb útnak gondolnák, mi azon fontos ténynek minden ünnepélyességét megadná. Ha azonban a felség e véleményt elfogadhatónak nem találná, akkor nem maradna egyéb hátra, mint ez ügyben az üdv. kanczelláriától ajánlott hosszadalmasabb módon járni el. (Folyt. köv.) hogy az Ügyészeknek kellő idejük legyen a betáblázások eszközlésére , az eljárás pedig egyszerüsíttethetnék az által, ha az árveréseknél a gazdasági tisztség mellett még az ügyészség részéről, egy az igazgatóságéról szinte egy kiküldött tag jelenne meg. Miután nyomtatott példányok vannak, a szerződések nyomban megköttethetnének helybehagyathatnának s még a bérlet kezdete előtt megtörténhetnék a betáblázás. "Törvényjavaslat az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről. (Folyt.) 49. §. A tagosítás minden határra nézve külön eszközlendő, és ennek folytán beleegyezése nélkül senki sem kötelező, hogy valamely határbei birtokáért más község határában fogadjon e kielégítést. A tagosítás eszközlésének azon körülmény, hogy a rendbeszedés már egyszer megtörtént , akadályul nem szolgál. 50. §: A 43. és 45. §-okban érintett perekben hozott ítéletek s létrejött egyezségek csak jogerőre léptük után hajtathatnak végre. A végrehajtás a járásbíróságot illeti, amely az annak folyama alatt netalán felmerülő vitás kérdések fölött is határoz, mely határozatok ellen fenhagyatik a felebbezés. 51. §. A 43. és 45. §-okban érintett perekben hozott ítéleteket, ezek tárgyát akár a birtokszabályozás megengedhetősége, akár annak végleges megállapítása képezze: másodfolyamodásilag a királyi ítélőtáblához, harmadfolyamodásilag a legfőbb ítélőszékhez lehet felebbvinni és pedig még akkor is,ha a királyi ítélőtábla az első bírósági ítéletet helybenhagyta. Külön semmiségi panasznak nincs helye, és a semmiségi okok a felebbvitelben előadandók és ezzel együtt elintézendők. A törvényszék által hozott ítéletek és jóváhagyott egyezségek a királyi Ítélőtáblához hivatalból többé fel nem terjesztendők és ha a felebbvitel a törvényes határidő alatt be nem adatik , a végrehajtás hivatalból elrendelendő. 52. §. Birtokszabályozási perekben a végítélet ellen a felebbvitelen és az 1836. X-dik t. ez. 10. §-ában érintett kiigazítási kereseten kívül egyéb perorvoslatnak (perújításnak) nincs helye. A kiigazítás a végrehajtás befejezésének napjától számítandó egy év alatt kérelmezendő, később, beadott kérelem hivatalból visszautasítandó. 53. §. A törvényszék a határ új kihasítási térképet és birtokkönyvét az illető telekkönyvi és adósorozati hivatallal további hivatalos eljárás végett közölni köteles. Ennek megtörténtével az uj térkép is birtokkönyv a törvéyszék irattárában őriztetik. 54. §. Az ezen törvény 1-53. §-ai alapján létesítendő ügyletekért és teljesített bírói eljárásért bélyeg és illeték nem fizettetik. VII. FEJEZET. Az úrbéri birtok eldarabolása és szerzése iránt fennálló korlátozások eltörlése. 55. §. Az 1836: IV. tcz. 9. és 10. úgy az 1840 VIII. tcz. 4. §-nak az úrbéri külső birtoknak a belsőségtől való elszakitását és a telkek szétdarabolásától, úgy az úrbéri telkek szerzését megszorító határozatai eltöröltetnek. 56. §. Az úrbéri telkek után járó erdő-, nádas- és legelő- illetmények szintén külön-váltan elidegeníthetők, mihely azok a telekönyvben külön vannak kitüntetve. Ennek megtörténtéig a belsőség várhatlan tartozékát képezik. 57. §. A maradvány földekért járó váltságösszeg, ha a maradvány föld a többi úrbéri földektől elkülönítve, vagy a váltságösszeg a telekkönyvben kitüntetve nincs, elsősorban a belsőséget és a vele megmaradt külsőséget, ezek elégtelensége esetében, a belsőséghez tartozott, de időközben eldarabolt külsőséget terheli. A viszkereseti jog a 11. §. értelmében érinteten marad. 58. §. A jelen törvénynek a közös legelő elkülönítésére, az erdei és nádlási haszonvételek szabályozására vonatkozó határozatain, az eldarabolás mit sem változtat. 59. §. Ezen törvény kihirdetésének napja után, az úrbéri telkeknek az eddigi törvényes tilalom ellenére történt eldarabolása vagy a megengedett mértékben felüli szerzése a törvényes engedély hiánya miatt többé meg nem támadható. Az ily tárgyú keresetek, amennyiben jogérvényes ítélettel el nem döntöttek megszüntetendők Erdély úgy Zaránd, Kraszna. “Közép-Szolnok megyék, és Kővárvidék úrbéri viszonyairól 60. §. Erdélyre és Zaránd-, Kraszna-, Közép- Szolnok megyékre és a Kővárvidékre a következő szakaszok határozatai alkalmazandók. 61. §. Úrbéri birtoknak tekintendő mindazon telek és föld, a mely az 1819/20-ik évi Cziráky féle országos összeírás alkalmával adózót szolgáló ember birtokában találtatván, mint úrbéri természetű birtok a most érintett összeírásba beiktatva lett 62. §. Oly úrbéri telkek, melyek 1819. évi január 1-ja óta a Hármaskönyv I. r. 40. czime értelmében majorságiakká tétettek, urbériség czimén többé vissza nem követeltethetnek. Szintúgy az 1819. évi január 1-je óta történt oly birtokszabályozások és telek-cserékre jöhetnek többé kérdés alá, melyek a törvényes határozatok megtartásával történtek, vagy atalán az illető hatóságok által végkép megerősittettek. 63. §. Úrbéri földbirtoknak tekintendők azon telkek is, melyek a volt jobbágyok kezére 1819. évi január 1-je után 1848. évi julius 1-ig oly módon jutottak, hogy ők ezen telkektől az adót és a földesúri tartozásokat fizették és szolgálmányokat teljesítettek, kivévén, ha ezen telkek később az országos törvényszék beleegyezésével az adótáblából ismét kitörültettek. 64. §. Úrbéri természettel bírnak azon telkek is, melyek a volt törvények értelmében olyanoknak tekintettek , habár ezen telkek az 1819/26 évi összeíráskor elhalgattattak, vagy azóta az adótáblákból bármi ürügy alatt kormányszéki beleegyezés nélkül "kitörültettek is, azoknak birtokosai az említett táblákban akár mint curiálisták, taksások, szegődöttek (conventional) vagy bármiféle nevezet alatt vannak is bejegyezve. 65. §. A mennyiben urbériség vagy majorság czimén 1862. évi deczember végéig kereset be nem adatott , az ily kereset többé meg nem indítható, és a birtok a birtokos tulajdonává válik. Az 1848. évi január 1-én létezett birtok mellett az érvényes jogczim vélelmezendő, s ennélfogva a bizonyítás terhe azt illeti, aki a tulajdonjogot a birtokos irányában követeli. 66. §. A székelyföldi úrbériségek tárgyában a következők rendeltetnek: 1) Úrbéri természetű birtoknak tekintendő, s ennélfogva országos megváltás tárgyát képezi a székely földön a kolozsvári 1849/7.3 tcz. l.§-a alapján mindazon telek és föld,mely az 1819/10-ik évi Cziráky-féle országos összeírás alkalmával adózó, szolgáló ember birtokában találtatván, mint úrbéri természetű birtok a most érintett összeirásbe beiktatva lett, s melytől az úrbéres azóta 1848. évig folytonosan országos adót fizetett, s földesúri szolgálmányokat teljesített. Az ily birtokmajorsági birtok vagy székely örökség czimén többé meg nem támadható, hanem a volt úrbéres örök tulajdonává vált. 2) Minden oly birtok, amely az 1819/20. évi országos urbéri összeírásba felvéve lett, úrbéri természetűnek vélelmezendő mindaddig, amig be nem bizonyittatik, hogy az 1819/26. évi összeirás óta az úrbéri viszony megszüntetéséig vagy bírósági ítélet, vagy politikai hatóság határozata, vagy elvégre az érdekelt felek jegyjogérvényes egyezkedése , úgymint: időleges kötések, zálog-, haszonbéri, szegődményi, vagy vagy más tisztán magánjogi szerződés által úrbéri természetét elvesztette. Arra nézve, hogy valamely az 1819/20 évi országos úrbéri összeírásban foglalt úrbéri birtok, úrbéri természetét később elvesztette, s majorsági birtokká vált: a bizonyítás terhe azt illeti, aki a tulajdonjogot ez alapon követeli. 3) Ugyanezen jogvélelem kedvezménye kiterjed azon birtokokra is, amelyek az úrbért megszüntető törvény keletkeztekor valamely adózó szolgáló ember kezein voltak, amig az 1848 : IV. tcz. 6. §-a értelmében nem igazoltatik , hogy azok az 1819/20. évi országos úrbéri összeírásban nem foglaltatnak, s tiszta majorság természetével biró székely örökséget képeznek, vagy, hogy, habár az 1819/20. évi úrbéri összeírásba bevezettettek is, de azóta úrbéri természetüket elvesztették. A bizonyítékot ily esetben szintén azon fél tartozik előállítani, a ki a keresetbe vont birtok úrbéri természetét tagadja. Az úrbériség vagy székely örökség czimén a kereset többé meg nem indítható, ha az 1870. január 1-ig be nem adatott, és ily esetben a birtok a birtokos tulajdonává válik. (Folyt kőv.) Esküdtszéki tárgyalás május 3. A bíróság részéről elnök: Dobos József; bírák: Dáni Nándor és Jakabfalvy Gyula; jegyzők. Geramb G. Az esküdtszék következő tagokból alakult meg: Balázs Dénes, Cseh Sándor, Farkas Gyula, dr. Frank Adolf, Kováts Pál, Lövik Adolf, dr. Lövy Ignácz, Mereghy János, dr. Milassin Vilmos, Tamási József, Török József és Szilágyi Sándor. Vádló: Virtsek Miklós bajai kőmivesmester személyesen, ügyvédje Zólyomi Sámuel. A vádlottak padján: Meyer György asztalosmester, Lezsák Ferencz ácsmester, ifjú Varga János kőmivesmester és Rádi Mihály ügyvéd, mindannyian bajai lakosok. 3-adrendű vádlott védője: dr. Krajtsik Ferencz pesti ügyvéd. A többi vádlottat Rádi Mihály 4-ed rendű vádlott védi. A vád tárgyát a „Pester Lloyd“ 1868. évi 39-ki számában »óvás és figyelmeztetés“ czim alatt a nyilt térben megjelent czikk képezi, melyben Mayer György és Lezsák Ferencz aláírásával az építkező közönség felhivatik, »hogy Kiltsek Miklósra semminemű építkezést ne bízzanak, mert ő mindenhol, ahol csak építkezés volt rábízva, a pénzt rendesen előre felszedte és azután az építkezést abbanhagyva, eltűnt. Ezen tárgy már egyizben volt az esküdtszék előtt, kapcsolatban az 1867-ben megjelent szóról szóra hasonló másik czikkel, a mikor is az 1-ső-, 2-ed- és 4-edr. vádlottak vétkeseknek mondatván ki, elítéltettek, de ez ítélet a vádlottak semmiségi panasza folytán a semmisítő szék által feloldatott és megsemmisittetett, mert az 1867- ki czikk már elévülvén, az többé vita tárgyát nem képezhette, miért is csupán az 1868- ban megjelent czikkre nézve uj esküdtszéki tárgyalás jön elrendelve mára. A két első vádlott mint közvetlen bűnösök, a két utóbbi mint értelmi szerzők vannak vádolva. Az illetők a vizsgálat folytán tagadják, hogy az 1868-as czikknek bármily részben is szerzői lennének. Vádló ennek igazolására tanukra hivatkozik, minek folytán Brezanóczy Pál csizmadia ; Hunyadi Antal kőmives; Nyilasi Juszti honvédtiszt ;Kutnyánszky György magánzó ; Prasser József ügyvédsegéd; Osztoics Simon városi főkapitány; Komlóssy Ferencz czipész; Heckershoffer József lakatos ;Horváth Mihály kasznár ; ifj. Kerék József fakereskedő; Sebők József ügyvéd, mindannyian bajai lakosok kihallgattatván, az 1867-ki czikkről semmi tudomással nem birnak. Hecks Adolf, a „Pester Llyod“ hirdetésének kezelője, vádló által felhívott tanú meg nem jelenését az elnökhöz intézett levelében egy közgyűlésen való elfoglaltságával akarja igazolni, de vádló kivonatára mentsége el nem fogadtatván, beállítására egy városi constabler kiküldetett, nevezett tanú csakhamar megjelenvén, 4-edi. vádlottban véli felismerni azon czikk beadóját; ennek ellenében Fockt Fer pesti távirász magát nevezi meg azon czikk beadójául, kinek e czikket Bajáról Joó Ede sógora küldötte be levélileg. Vádlottak részéről tanukul kihallgattattak Berkes Kálmán városi tisztviselő ; Raits Alajos borbély ; Simíts Sándor kereskedő bajai lakosok (ez utóbbi tanú ellen vádló elmegyengeséget állít, de ezt nem igazolja); e két utóbbi tanú határozottan azt vallja, hogy Viltsek előttük többször kifejező óhaját, vajha az 1867-ki czikk újra megjelenne, hogy Vargát beperelhetné; Milassin V. és Lövik A. esküdtek kérdésére tanuk azt felelik, hogy Joó Ede és Vilcsek jó barátok, midőn a vádbeli 1868- iki czikk megjelent, vádló örömmel futott VIII. FEJEZET. tanukhoz és kérkedve mutogatta azt nekik,hogy ez már most jobban van elintézve, s hogy Varga most 5000 forintot fog neki fizetni. Vádló kivonatára tanukul kihallgattatnak még eskü alatt: Pető György csizmadia, Neugenbach Péter, Jankó Elek pesti ügyvéd és Mayer József elsőrendű vádlott fia), de semmi lényegest nem vallottak. Délutáni 1 órakor elnök az ülést felfüggeszti, hogy az esküdtek zárt helyiségükben villásreggelizhessenek, kik is visszavonultak. — Félóra múlva helyeiket újra elfoglalván, elnök az ülést megnyitja. Vádló ügyvédje olvassa vádbeszédét. Felrozza, hogy Rády Mihály ellen jelenleg is 8—10 bűnvádi per van folyamatban. Védők tagadják a vádlottak szerzőségét és bűnösségét, sőt egyenesen Vilcseket gyanúsítják azon második czikk írásával, ki ezáltal Vargának akart kárt, magának hasznot keresni. Az egész különben két kőmives közti kenyéririgység kifolyása. Elnök a tényállást restimmálván,felteszi a következő kérdéseket: 1) Foglaltatik-e a kérdéses czikkben rágalom, vagy nem? 2) elsőrendű vádlott szerzője-e a kérdéses czikknek, vagy nem? 3) szerzője- e vagy nem a 2-adr. vádlott? 4) szerzője-e a 3-adr. vádlott? 5) szerzője-e a 4-edr. vádlott ? 6) 7), 8,) 9) vétkes-e vagy nem 1-se 2-ed,- 3-ad,- 4-ed-rendű vádlott ?*Az esküdtek rövid tanácskozás után az első kérdésre egyhangúlag nyilvánosan igennel, a 2-ik kérdésre titkos szavazattal 10 nemmel, 2 igen, — a harmadikra 11 nem, 1 igen, — a negyedikre 11 nem, 1 igen, — az ötödikre 10 nem,2 igen, — a többi kérdésekre egyhangúlag nyilvánosan nemmel feleltek. Minek folytán vádlottak felmentettek s vádló 131 főt költségben elmarasztaltatott. Ülés végerd 1i órakor. Különfélék. Pest, május 3. (A 6- ik osztály) a legközelebb tartandó első országos ülés után közvetlenül szokott helyiségében ülést tart. Tárgy: A bírósági végrehajtókról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Széll Kálmán, a 6-ik oszt. jegyzője. (A Batthyány-emlékre) föntebb z frtot mutatunk ki, mint Hrubi Venczel adományát. Hrubi kőmives-legény s adományának kis története van. Nem rég fejezték be ugyanis Pesten a zöldfanterában a 25. számú ház építését, mely ház tulajdonosnője, az építés befejezésének alkalmából a 69 főnyi munkásoknak 25 frt borravalót küldött. A munkások e nagylelkűségért nyilvános köszönetet mondtak a „P. Lloyd“-ban és viszonzásául maguk között gyűjtést rendeztek, melynek eredményét zártban átadták nekünk a Batthyány-emlékre. (Mint értesülünk, Reviczky Sándor, miniszterelnökségi osztálytanácsos lett elnöki titkár a semmitőszéki ülnökké kinevezett Vértessy Sándor úr helyében. Reviczky urat fényesen képesített és kitűnő tapintatos modorral biró tisztviselőnek ismerik. A minisztertanácsi jegyzői állomásra pedig, melyet eddig Reviczky töltött be ideiglenesen — mint halljuk — valamelyik képviselő fog kineveztetni, miniszteri tanácsosi ranggal. (A consolidált államadósság rendezése és ellenőrzése iránt f. é. ápril 13-án szentesített törvény értelmében ezen államadósság kezelése s igazgatása a birodalmi tanácsban képviselt országok pénzügyminisztériumára megy át, mely törvény, a közös pénzügyminisztériummal egyetértőleg, m. hó 30-án lépett ténylegesen életbe, mely időponttól kezdve a közös külügyminisztérium ideiglenes hatásköre a consolidált államadósság ügyében megszűnt. (Katonai dolgok.) Mivel a munkálatok a honvédruhabizottmánynál nagyobbára be vannak végezve, az oda rendelt tisztek s a legénység visszarendeltettek illető csapataikhoz. A székesfehérvári központi lovagló-iskolát tegnap feloszlatták és parancsnoka Rokusz százados a legénységet már elindította illető csapataikhoz. (A minap talált csontváz) azonossága csakugyan megállapittatott. Spannbergernek hívták és beszélik, hogy munkásaival igen roszul bánt s hogy ezek egyike gyilkolta volna meg. A kutatások a gyilkos kiléte iránt megindittattak. (Az eltűnt Baumann Zsigmond vagyona ellen a pestvárosi törvényszék ma megindította a csődeljárást. (A protestantismusra való áttérések újabb időben nagyon szaporodnak. Mint értesülünk, id. Szabó Pál, köztiszteletben álló pesti polgár, számos tagból álló családjával együtt a napokban áttért az ágostai hitvallásra. (A pesti első bölcsőde-egylet) f. h. 5-re hirdetett közgyűlése közbejött akadály miatt szombaton f. h. 7-én 11 órakor d. e. fog a Köztelek kis termében megtartatni. (A játékpénzekkel) lelkiismeretlen gazok még mindig csalják a járatlanokat. Tegnap ismét elfogtak egy ily csalót a budai hídfőnél. (Széchenyi Ödön gróf) a budai tanácsnál legközelebb indítványba fogja hozni, hogy a tűzoltók intézménye Budán is behozassák. Az első felszereléssel együtt a költség az első évben 15,000, a következő években azonban csak 10,000 írtra rúgna. (Verkedés.) Múlt vasárnap Huttás Márton, kocsis az Erzsébet gőzmalomban, eddig ismeretlen egyénekkel a felsődunasor 58. sz. a. Grünhut-féle korcsmában mulatozás közben a bor ereje által feltüzelve verekedést kezdett, mely azonban reá nézve igen szerencsétlenül végződött, mivel a megtámadottak késeikkel védelmezték magukat s a támadón több mint 30 késszúrást ejtettek. Szerencséjére a rövid élű késekkel nemes testrészt nem sebesithettek meg, mindazáltal Huttás nehéz sérülései miatt a Rókus kórházba szállíttatott. (A népoktatás előmozdítására,különösen a taneszközökkiállításában, a közoktatási minisztérium kezet fogva a szorgalmas Ráth Mórral, a legnagyobb tevékenységet fejti ki. Ráth Mór kiadásában ismét természetrajzi ábrák jelentek meg. Ez ábrák 15 táblából állanak: mindegyik tábla 16 hüvelyk hosszú, 10 hüvelyk széles kemény papírra van ragasztva. Közölök 12 táblán állatok, 3 táblán növények, egy táblán ásványok vannak szépen kiszínezve. Mindenik tárgy mellett egy szám van, amelynek megfelelő szám a tábla alján az állat, növény vagy ásvány magyar és latin nevét mutatja. E táblákhoz több mint négy nyomatott ívnyi magyarázó jegyzetek vannak csatolva. A rajzokat és szövegét dr. Rasch k. tanár tervezte, szövegét magyar nyelvre Gönczy Pál fordította. E szövegben a természet három országa rövid jellemzésén kívül az állatok, növények és ásványok ismertetőjegyeikkel, különösebb tulajdonságaikkal, tartózkodási vagy találási helyeikkel együtt rendszerbe foglalva vannak előadva. Az egésznek a kiállítása, az ábrák színezése, kivált tartalmasságát és árát tekintve, igen sikerült. A hasznos ismereteket terjeszteni, az előítéleteket eloszlatni, a tanulás iránti kedvet felébreszteni a természeti tárgyak szemlétetésével s a természetrajznak tárgyias tanításávallehet legsikeresebben eszközölni. Ugyanazért mind a minap megjelent Geiszlerféle természetrajzi faliabroszokat, mind ezt a Raschféle természetrajzi táblákat az iskolai elöljáróságok, a népiskolai tanítók és a középtanodai tanárok figyelmébe ajánljuk. A Raschféle, csinos tokba foglalt 16 tábla ára 6 frt 60 kr. (Változások a hadseregben.) Rosenzweig vezérőrnagy és budapesti vár- és térparancsnok altábornagyá és károlyvárosi altábornokká neveztetett ki. Vezérőrnagyokká kinevezettek: a magyar állammenések felügyelője Gradwohl ezredes; Reitz dandárnok Kassán ; Pejachevich gr. dandárnok Pozsonyban; Latour ezredes szárnysegéd, s a koronaherczeg nevelője. Huyn gr. linczi osztálytábornok parancsnokló tábornokká Prágában; Benkó altábornagy , Károlyvárosból áttétetett Linzbe; Westphalen gr. dandárnok Pozsonyban, Prágában osztálytábornoknak; Auersperg gr. Dalmátiából Bécsbe osztálytábornoknak ; Degenfeld gr. Temesvárra dandárnoknak nevezetett ki. (Hevesből)Írják a „Hon“-nak: Hevesmegye bizottmánya Németh Albert indítványára elhatározta, hogy az ismert hepp-hepp féle iratot, mint lázító és izgató művet a megye fenyítő törvényszékének adja át, egyúttal szerzőjének, valamint terjesztőinek vád alá helyeztetését a megyei főügyészre bízta. Ez ügy — egy hozzánk intézett levél szerint —előfordult a mátrajárási Deákpárt Sírokon ápr. 28-án tartott választói értekezletén is. A jelen voltak kijelentették, hogy a mű névtelen szerzőjével semmi solidaritásban nincsenek, tartalmát mint alkotmányellenes kétélű fegyvert maguktól ünnepélyesen visszautasítják, s ezen határozatuknak nyilvános kifejezést adni kívánnak. (E 1 g a z o l á s.) Múlt szombaton délelőtt 10 órakor a váczi úton a naputera átellenében a közúti vasút kocsija által egy 18 éves Jancsár János nevű fiatal egyén elgázoltatott, de szerencsére csak bal karján és arczán szenvedett sérüléseket, melyek miatt kórházba szállíttatott Állapota azonban nem veszélyes. (Öngyilkossági kísérlet). K. Mihály, egykor vaskereskedő a budai várban, tegnap a ráczvárosban ott lakó testvérénél sósavval meg akarta magát ölni, de még jókor sikerült őt visszatartóztatni. (A retekutcza lakói) röszelik utczájuk nevét és folyamodtak a városhoz, hogy az említett utcza nevét „Révay“-utczára változtassák. (A szállodatolvajok.) Tegnap kisérték át a várost fenyítő törvényszékhez Kuszi János, Wolf Péter Lajos, és Weimann Frigyes Ottó személyében azon tolvajokat, kik az. év első negyedében a helybeli szállodákban nagy ügyességgel, nevezetes értéket képviselő lopásokat követtek el. A tettesek a szállodákba mint állítólagos bérszolgák lopódzkodtak be és a szobákból a ruhákat s egyéb tárgyakat, melyeket kezeik közé kaphattak, azon ürügy alatt, hogy a ruhákat tisztítás végett viszik ki, magukhoz véve, megszöktek. Végre azonban Kuszy János Budán, hol a »Debreczen városához“ czimzett vendéglőben hason módon tolvajlást kísérlett meg, tetten érezvén, elfogatott s miután az ottani főkapitányi hivatal által e végett reászabott büntetést kiállotta, a pesti kapitányi hivatalhoz kisértetett. Kuszy János, foglalkozásra nézve pinczér és szabadságos katona, rövid tagadás után beismerte, hogy Pesten is több szállodában Wolf Péter Lajos biztatására tolvajlásokat követtet el. Wolf Péter Lajos ismeretes,igen veszélyes tolvaj, ki már számtalanszor volt fenyitve s nagyobb bűntények miatt is elitélve, szintén elfogatott, azonban eddigelé vallomásra bírni nem lehetett. A harmadik bűnrészes, Weimann Frigyes Otto, ki egy időben a „Közbiztonság“ czímű, szerencsétlen véget ért „rendészeti“ lap szerkesztőségében volt alkalmazva, jelenleg foglalkozás nélküli csavargó, a közreműködést beismerte. A tettesek az, Európa, a „Vadászkürt,“ a „Magyar király,“ az „István főherczeg“ a „Tigris,“ a „Nemzeti* szálloda,“ „Páris ,“ „London“ és „Vácz“ városához czimzett szállodákban követtek el lopásokat, melyek által az illető tulajdonosokat összesen több mint ezerig megkárosították. (Egy bivaly, mely lépcsőn jár.) A „M. P.“-ban olvassuk: „Fejős bivalyt szállítottak be Kolozsvárra Kézeli tanfelügyelő urnák. A bivaly elszabadult a városban és több ideig ijesztgette a közönséget az utczán, míg végre a tanácsház udvarára terelték.Nemsokára azonban innen is kitört, s bőszült ordítással rohant ki a hátulsó kapun, keresztül a színház utczán a Torda utczába, s ott a gr. Bethlen-telekre rontott,melyeknek kapujában a múzeumi könyvtárnak Szabó Károly ur neje állott, épen készülőben lévén kifelé. A mint a bőszült állatot meglátta,becsapta előtte a kapuajtót, a bivaly azonban berontotta azt, s egészen megvadulva rohant az udvarra, hol Szabó Károlynak egyik kedves leánykája játszott. A kétségbeesett anya a szobába menekülve, csak az ablakból kiálthaott leánykájára, hogy az udvaron levő hátulsó épcsőzeten szaladjon fel a bősz állat elől. A gyermek azonban nem halva a kiáltást, csak akkor veszi magát észre,midőn a bivaly már néhány lépésre van tőle, neki szegezve szarvait. A gyermek ösztönszerűleg fut a lépcsőzetnek, szerencsésen eléri, de nyomában volt a bivaly is, s az aggódó anya előtt még iszonyúbb jelenet fejlett ki,s a bivaly rohant a lépcsőnek, s eltűnt a gyermek után. . . Pár percz múlva szarvain a gyermekruha rongyaival tért meg, s azt eközben oda siető embereknek sikerült lefogni.És a gyermek? A gondviselés is nyomában volt. A bivaly a nyolczadik lépcsőfokon (tény!) utolérte, szarvát már ruhái közé fúrta, de a ruha engedett, s csomókkal szakadt ki, s a lépcsőfordulat megmente a második rohamtól, mert a bősz állát nem tudott a fordulatnál tovább hatolni. A kis