Pesti Napló, 1871. október (22. évfolyam, 226-251. szám)
1871-10-01 / 226. szám
Ez az ellenmondás, különösen a vizsgáló bizottságok összealkotásában, valamennyire nálunk is fenáll, s óhajtandó, hogy okuljunk Belgium példáján, hol a tanítási és tanulási szabadság színe alatt néhány évtized óta úgynevezett vegyes bizottságokra (állami és nem állami tanárokból állókra) van bízva a vizsgálatok megejtése, s hol most, ez eljárás eredményekép, az egyéni képzettség s tudományos szellem sajnos hanyatlását panaszolják*). Itt is bebizonyult az a nevelési igazság, hogy az engedékenység sokkal károsabb, mint bár a túlságos szigor. Ha üdvös hatást kívánunk az állami felügyelettől, olyan vizsgálókról kell gondoskodnunk, akik szigorra hajlanak; ezek pedig nem lehetnek azok a tanárok, kiknek jövedelme, gyakran állása felett is a közönség változékony pártolása határoz, hanem az ilyen bajoktól megóvott állami tanárok. Magától értendő, hogy itt, az állami illetékesség körében, csak olyan vizsgálatokról van szó, melyek, mint a vizsgálandónak átalános műveltségére vagy valamely közérdekű pályán megkívántató képzettségére vonatkozók, igénylik az állam figyelmét; külön érdekű, nevezetesen merőben felekezeti ügyekbe, p. o. lelkészi vizsgálatokba, az állam nem avatkozhatik, leendő papjainak vizsgálata minden felekezet saját ügye lévén. Közoktatásunkat, nézetem szerint, mindenesetre leginkább előmozdítaná, ha az állam maga közvetlenül rendelkezhetnek a tanodákkal, ami nem lehet nyugtalanító oly országban, melynek kormánya, mint a többség kifolyása, csak a nemzeti akarat teljesítője, így történhetnének meg, egyöntetűleg és leggyorsabban, a minden felől sürgetett reformok, így azok a takarékossági intézkedések is, melyek közül néhányat fölemlítettem, s melyeknek sorát, ha már ki nem mentettem volna a nyájas olvasó türelmét, még szaporíthatnám , hogy például az alreáltanodai folyamok az algymnasiumba be volnának olvaszthatók, hogy azon egy vegyészeti intézet szolgálhatna mind az egyetem, mind a polytechnikum szükségeinek, hogy vannak tudományágak, melyek különböző közép és felső tanodákban is egyféle módon lévén tárgyalandók, közös tanárok által volnának elláthatók, stb.; de mindennek kifejtése most, midőn csak egy-két észrevételt kívántam hazai közoktatásunk érdekében kockáztatni, egy-két eszmét, leginkább eszmecsere indítása végett,megpendíteni, messzebb vezetne, mint menni akartam. Minden félreértésnek elejét veendő, még csak azt legyen szabad megjegyeznem, hogy bármi nagy barátja vagyok a takarékosságnak, kettőben soha sem takarékoskodnám : a tanodák fölszerelésében s a tanárok díjazásában. A mi tőkét e két czélra befektetünk, a legbusább Lásd Duruy volt franczia közoktatási miniszter értekezését: La liberté de l’enseignement supérieur. (A Revue du deux Mondes 1870. 1. februári füzetében.) 20. S rajt’ nem segít Telegdi pártja: Sereg nélkül nehány vezér Bécsből mohón a jó hirt várja, És mindennap roszabbat ér. A conservativ immár semmi, Egy jött-ment a korlátlan ur, Csak puszta szóval nincs mit tenni, Telegdi gróf elkomorul, De nem soká tart lelke harcza, Ifjú nejének angyalarcza Egy más világba rengeti S bánatját el-elfeledi. 21. Ilonka várjon szinte oly boldog ? Sorsában megnyugodt-e hát ? Oh! megnyugodni a szív hol fog, Ha nem találja otthonát?! Eladta báját, ifjúságát, Hazug szerelmet esküdött, S hogy megboszulja hiúságát, A szív ellen frigyet kötött. De megnyugtatta jó szülőjét, Megóvni hitte így jövőjét. Nem vigasz már e gondolat, A múltból rá csak hú maradt. 22. Szerepjátéka lett az élet, Erénye, bája tettetés, A megalázás kínja éled Önérzetén, s ez mind kevés. Mert érzi, nem sokáig bírja, És iszonyúbb lesz majd a vég, Balsejtes titkos könnyét sírja, Elhagyta őt a föld s az ég. Oly férjet tesz boldogtalanná, Ki érte lelkét százszor adná, Kit nem szeret, de kit becsül. . . Oh! nemcsak ő vész egyedül! 23. Sim ekkor hal meg édes atyja, Megrázza e gyászesemény; Magát a búnak átadhatja, És szabadon sirhat szegény. Köny és imádság enyhítették, Koporsóján megesküdött: Egy gondja lesz csak, kötelesség, Bármily alázat, kín között. A hű vezeklőt isten ójja, A bűnbánónak pártfogója, Hozzá türelmet ad s erőt, S nyugasztja majd a szenvedőt. 24. Azóta még több gyöngédséggel Árasztja el férjét Ilon, Kedélye földjén virág nő fel, Mint sír fölött a liliom, Lemondó szenvedés virága, Mégis mi fényt, mosolyt leheli, Ő tudja csak, e bár mi drága, S mit rejt az illatos kehely. A férj szerette, most imádja, A falu népe áldva áldja: Ily szép s jó nő még nem vala, Egész vidék őrangyala. 25. Óhajt minél több házi gondot, Foglalkozik, magányt kerül; Oltár előtt, ha térdre omlott, Marad csak gyakran egyedül. Szényt vigaszt, beteget ápol, Majd lovagol, olykor vadász, S mi pihenő marad napjából, Férjének olvas, zongoráz, Nincs vita köztük csak egy pontban, Ilyenkor a szó szóra lobban, De hogyha egyik felhevül, A másik mindjárt csöndesül. .. 26. És mi e pont ? Ugye e honnak, Uj veszteség, uj győzelem, Ha néha erről társalognak, Nem értik egymást rendesen. Ilonka hallgat csak szivére, S a hű honvéddel lelkesül, És örvend férje ellenére, Ki aggódásba elmerül. Telegdit egy-egy szó megsérti, Ilonka elbámulva kérdi: „Mi rész van abban, istenem, Ha győzne tiprott nemzetem ?“ 27. „Nem érted azt. . Oh ! hallgass, szívem, Hagyd rám e terhes gondokat!“ Ilonka most elhallgat híven, És a társalgás megszakad. De a midőn legyőzték végkép A tiprott és hős nemzetet, Telegdi nem feddezte nőjét, Ha sorsán szivből könyezett. Ha bujdosót vendégül rejtett, A betegért mindent felejtett, És nem kimért pénzt és időt, Hogy enyhítsen sok szenvedőt. 28. Hirt hall Ilon sok ismerősről, Ez él még, azt takarja sír, Sokat beszélnek nem egy hősről, S Romhányiról is szól a hír. Derék részt vett sok győzelemben, Nem tudni, él-e vagy halott; Ilonka erre összerezzent S a szónak más irányt adott. De elmereng majd és feltámad A régi emlék, régi bánat: Az ajk sóhajt, a szív szorul S a szemre könnyes köd borul. „Él vagy meghalt? Béke porára! Egy könycseppet megérdemel, Bár megtörtéltem bűne ára, De a hazáért vérze el. Lemosta csalja szive szennyét, De hát ha él, ki tudja, hol, És nem találja sehol enyhét, Amint üldözve bujdokol? Hiszen Matildja elhagyá rég, Veszélytől óvja meg a jó ég, Találjon vigaszt és reményt . .. Oh! istenem, szánom szegényt.“ 30. E merengés többször megújult, A férj legott kérdé baját, Ilonka búsan félre fordult És migraine-nel menté magát, így volt ma is, a ködös este Oly mélabússá hangolá, Érezte, fáradt lelke, teste, Sejtelmek árnya száll reá. A zongorához ül és játszik Egy vidám dalt, hanem meglátszik, Nem ott a szív, a hol a kéz, A vidámság bús hangba vész. 31. Önkénytelen egy bús dalt kezdett, Romhányinak kedvencz dalát; Hogy észreveszi, keze reszket, S egy más dallamba játszsza át. Majd félbehagyja, férje ébred: „Nem nyugodnál le, Ilonám ? Kíméld egy kissé egészséged, Egy óra már éjfél után!“ Egyszerre csak eb csaholása, Majd a cselédek kiáltása Hangzik, zajong a parkba’ lenn, S belép egy szolga hirtelen. 29. 32. „Mi baj ? szólj,!“ „Ott alatt egy ember ? “ „Zsivány ?“ „Oh isten ments, dehogy ! Annak már többé semmi sem kell, Fel is hozták már valahogy. Ottan feküdt a kertek alján, Ha meg nem halt, ájult talán ; Egy úti táska volt a balján, Ruhája olyan rongy csupán. Szakács azt mondja, hogy ar legyen; Lehet, igy járni most nem szégyen, Mióta német, muszka jár, Nem ritka ily vándormadár.“ A gróf megy uj vendéget látni, Ilonka gyógyszerért siet, De ágyon fekszik már Romhányi, Ott ápolják a beteget Az összecsődülő cselédek. Legbölcsebb köztük a szakács: „Olyan igaz, a mint hogy élek, Nincs itt más baj, csak szörnyű láz.“ „De arczán seb!“ mond egyik szolga. „Es mit beszél, nem a rend dolga, Az régi seb, van másnak is. Honvéd lesz’ ez“ — mond a kocsis. 34. A komornyik, ki járt világba’, Nem szól, csak a táskába nyúl, Merül a vendég iratába, S kiállt: „Ez gróf Romhányi ur“. „Ha gróf is, nem bir e vidéken.“ Mond a kulcsár nagy fontosan. „Csak mustárlisztet ide nékem, Ily bajban mert nagy haszna van .... A forróságot ki nem állja!“ A kulcsárné ezt kiabálja, S mellette egy imát rebeg: „Az úristen gyógyítsa meg!“ A gróf belép és kérdez, rendel, Kocsit fogat be orvosért, Oszlóban volt már a sok ember, Midőn Ilonka odaért. Benyit gyorsan a kis szobába, Döbbenve áll az ágy előtt, A mécsnek halovány világa IV Megmutatja a szenvedőt. És ráismer, bár arcra dúlva, És felsikolt, de egy percz múlva, A betegágyhoz lép megint — Romhányi búsan rátekint. 36. De rá nem ismer, oly nagy láza, S ismét behunyja a szemét. . . . Hát ily sovány regényem váza ? S mily prózai, szokott beszéd! Jó olvasóm tán igy fogsz szólni, Ki vártál nagy jelenetet. Romhányi hogy’ fog szónokolni . . . Nem kínozom a beteget. Ha nagy, csodás és szörnyű szép kell, A Jókai regényét nyisd fel; Én ezt meg nem tanulhatom, Nincs hozzá sok phantásiám. Mit láttam, átéreztem, éltem, Egyszerűn csak azt rajzolom. Ekkor tájt a vidéken éltem, S rom vett körül és fájdalom. Húsz éve elmúlt, mint egy álom, De szivemben emléke él, S egy-egy álmatlan éjszakámon Sírjából e kor árnya kél. Mily szenvedés és mily erények, Most jobb sors s mennyi szennyes érdek, Mily hiúság, gőg, bolond beszéd, Nem egy elveszté az eszét! 38. De hetyke gunynyal nem leczkézem korunkat, ellágyult e szív ; A múltat újra visszaélem És az emlék hálára hiv. Nekem is, szegény hrányt-vetettnek Menhelyet egy kastély adott.. . Vén fészek, soha sem feledlek, Derüljön boldogabb napod! Oh akkor a közveszteségben, Véreztünk egy szív mély sebében S a kunyhót és a palotát Egy fájdalom nyilalta át. 39. Mint fecske fészkét vidám dallal, A szállást meg nem fizetem, Most, a midőn már hangom elhal, ám végre meghálálom én. Oh ez a dal nem halhatatlan, De híven érzi kebelem, Mind od’adám, a mit adhattam, Hogy mennyit ér, nem kérdezem. Vén kastély a Maros völgyében, Vén fák között, a parton épen, Kékes ködöddel, Gernyeszeg, Jó tetted’ isten áldja meg! 33. 35. 37. jabb kamatot hajtja. Nem gondoskodhatunk eléggé a fentartásra méltó tanodák mindazon eszközeinek szaporításáról, melyek arra szolgálnak, hogy ismereteinket szaporítsák, és nem gondoskodhatunk eléggé azokról, kik bennünket ez eszközök használatára képesítenek : minden anyagi gondtól föl kell őket mentenünk, hogy egész szellemüket az ifjúság kiképzésének szentelhessék. A haza jövője az ifjúságé, az ifjúság pedig a tanároké. GREGUSS ÁGOST: Különfélék, Pest, sept. 30. (A „Heti tárcza“) közlését, miután mai egész tárczarovatunkat Gyulay költői beszélye veszi igénybe, keddre halasztottak. (A váczi táborban tapasztalt rész élelmezés) iránt megindított vizsgálat ügyében a budai „L. C.“ arról értesül, hogy a honvédelmi minisztérium rendeletileg utasította a dandárparancsnokságokat s a törzskart azon csapatok tüzetes megjelölésére, melyek a váczi táborban szükséget szenvedtek, és hogy minő élelmiszerekre nézve szenvedtek szükséget, s végül felszólította a táborozás idején Váczott állomásozott hadbiztosi hivatalt, hogy ezen ügy körül igazoló jelentést adjon be. Ha mindezen jelentések beérkeznek a minisztériumhoz, a mulasztók ellen a legszigorúbb eljárás fog foganatba vétetni. (A hadsereg és a honvédség kö r é b 6 1.) A napokban a budapesti helyőrségből a behívott szabadságos katonák mind haza bocsáttatnak. Az igy elbocsátottakat a behivandó más szabadságosak fogják pótolni. A honvédeknél az egész országban oct. 6-án veszi kezdetét a rendes gyakorlatok első turnusa. Mivel nyugdíjazások iránti kérelmeknél a házassági és születési igazolványok megszerzése sok esetben annyi bajjal jár, hogy az ily kérvények rendesen csak nagy későre nyújthatók be és igy a katonák özvegyei és árvái e késedelem által jelentékeny hátrányt szenvednek, a budai főhadparancsnokság meghagyta, hogy ezen igazolványok ezentúl házasság vagy születés esetén a tisztek által azonnal beszolgáltatandók az illető ezred levéltárába, hogy szükség esetén rögtön kiadhatók legyenek. (Kecskemét város szervezetéhez.) Kecskeméten a szervezési terv kidolgozására megválasztatott egy 36 tagból álló küldöttség, mely sept. 29-ei ülésében megalakulván, egy 6 tagból álló ad hoc bizottságot küldött ki. Ennek feladata lesz jövő szerdáig javaslatot készíteni az iránt, hány bizottság alakítása lenne czélszerű, és hogy a szervezésre vonatkozó teendők miként oszlassanak fel azon bizottságok közt. (Lázár Mihály főispán beiktatása Ol á h fa l u n.) A két székely város főispánjává kinevezett Lázár Mihályt szept. hó 19-kén fogadta Oláhfalu város küldöttsége és díszes bandériuma. A küldöttség élén Lakatos József oláhfalvi birtokos üdvözölte őt, mire a főispán egy szép beszédben válaszolt. Sz.Oláhfalu szélén zászlókkal ékített diszkapu előtt az összes tanácsi személyzet, honoratiorok, s koszorút s virágokat tartó fehérbe öltözött hajadonok jelenlétében Dobay Dénes biró fogadta, mire a főispán kiemelte, hogy főgondja lesz Oláhfalu népnevelésére, iparára, kereskedelmére gondot fordítani. Azután egy küldöttség hívta őt a városi tanács házba, melynek termében a képviselőtestület ülésében letette az ünnepélyes esküt.A beköszöntő beszédben, melyet ezután tartott, együttes munkásságra és támogatásra szólított fel. A szervezési munkálatok kidolgozására e gyűlésből egy 14 tagból álló bizottság küldetett ki. 2 órakor a város részéről díszebéd adatott, este pedig a főispán ablaka előtt egy rögtönzött szerenád rendeztetett. Másnap Lázár Csíkszereda felé vette útját, miután a határszélen György István királybíró szívélyes búcsút vett tőle. (A közös pénzügyminisztérium épülete.) Mire Lónyai gróf pénzügyminiszter visszatér Erdélyből Bécsbe, csinos meglepetés vár reá. A pénzügyminisztérium épületében a Himmelpfortgasseban ugyanis újításokat tettek, melyek a napokban már be lesznek fejezve. Egy érem dombormű, melyet a pompás lépcsőházban alkalmaztak, Eugen herczegre, a ház alapítójára emlékeztet. Két teremben lebontották a falakról a faburkolatot, mely az ottani gyönyörű freskókat 1820 óta eltakarta, a midőn a termek könynyebb süthetése tekintetéből tették a falakra e faburkolatot. Az 1840-ks restauratió alkalmával meg akarták ugyan csinálni e dolgokat, de akkor a takarékosság nem engedte. Most azonban némi megtakarítások lehetségessé tették e javítások megtételét. (A Batthyány-emlékre.) Nagy- Váradon sept. 28-án egy barátságos összejövetel alkalmával a társaság tagjai arra kötelezték magukat, hogy aki ezen estélyen társalgás közben bármely idegen szót használ, mindannyiszor 10 krt tartozik fizetni a Batthyány-szobor javára. Ezen „nyelvváltsági“ bírságokból ez alkalommal a háziasszony, Nagy Józsefné urhölgy kezébe a Batthyány-szoborra 2 frt 50 kr. gyűlt be, mely hozzánk be is küldetett. Vajha a Batthyány-szoborról másutt is ily jóakaró módon megemlékeznének és a szobor ügyét valahára sikerhez segítenék. (Eötvös József báró arczképe.) Pest város tanácsa a magyar nemzeti múzeumban létező „József nádor“ képgyűjteményének szaporítása végett Eötvös József báró arczképének és egy Munkácsy Mihály által készítendő, a magyar népélet valamely jelenetét ábrázoló festménynek megszerzésére 100 frtot szavazott meg. (Báró Babarczy György) hites ügyvéd s a m. kir. kőszegi vegyes bíróságnak jegyzője, hosszú betegség után, élte 27 dik évében Szilben meghalt és sept. 25-dikén temettetett el. Béke poraira ! (Magyar tudományos akadémia.) October 2-án d. u. 5 órakor az I-ső osztály tart ülést , melynek tárgyai a következők : Gróf Kuun Gézát. t. „A sémi magánhangzók és megjelölésük módjai.“ Fogarasi János r. t. „Keleti utazó Bálint Gábor tudósításai.“ Az osztályülést összes ülés követi. Pest, sept. 30.1871. Gyulai Pál, osztálytitkár. (Az orsz. képzőműv. társulat) igazg. választmánya a nyári szünidő után f. hó 26-án tartotta meg első ülését, melynek tárgyai között legérdekesebb a buzgó titkár, Telepy Károlynak jelentése volt, a vidéken rendezett tárlatok sikeréről. A számosan összegyűlt választmányi tagok (Almássy Pál, a társulat műpártoló alelnöke is jelen volt) örömmel vették tudomásul,mily élénk érdeklődésre és pártfogásra talált a társulat kezdeménye Aradon. A megye és város előkelőbbjei és egész intelligenciája versenyt látogatta a tárlatot; az első alispán Nagy Sándor és a megye több szolgabírája készséggel vitték felváltva a napi biztos szerepét. Dániel László úr a megyei főpénztárnok felcsapott a társulat helybeli ügynökéül, s e buzgóság szép eredménye abban nyilatkozott, hogy a társulati vállalat költségei úgyszólván a bemeneti dijak által fedeztettek, hogy néhány festmény elkelt a tárlatból s hogy a társulat tagjainak száma ez alkalommal helybeli uj tagokkal jelentékenyen megszaporodott. A derék aradiak példáján versenyre buzdult Nagy-Várad is, hol a tárlat sept. 16 án nyílt meg, és hol a siker legérdemdúsabb tényezőie. Gerliczy Bódog, a helybeli tárlatbizottság elnöke s általában a bihari nemzeti kör tagjai valának. Itt is elkelt két festmény,ha jól tudjuk, Böhmnek szép „Pusztai zivatara“ is, valamint társulati új tagokul is számosan íratták be magukat. Nagy- Váradról od. elején Debreczenbe vándorol a 105 képből álló műszállítány, s hogy ott is szíves fogadtatásra, a társulat érdekei pedig újabb lendületre számíthatnak, arról már az ottani bizottság elnöke, Simonffy Imre városi főkapitány, valamint Csanak és több más köztiszteletben álló polgárok szívesen felajánlott közreműködése is kezeskedik. Debreczen városa ugyancsak a tárlat tartama alatt fogja megülni Csokonai emlékszobrának leleplezési ünnepét, mely alkalomra az orsz. képzőművészeti társulat is meghívást kapott, és oda Telepy Károly társulati titkárt és Székely Bertalan választmányi tagot fogja képviselőkül leküldeni. A Kolozsvárra tervezett fióktárlat rendezését a választmány beható vitatkozás után, legjobbnak találta a legélénkebb, vagyis a téli idényre halasztani. Weber Ferencz történelmi festményét („Szigetvár végperczeit“) pedig, sürgető felszólítás folytán, kiállítás végett Pécsre küldeni elhatározó. Kül- és belföldi új képekből saját pesti helyiségében rendezendő legközelebbi tárlatát azonban a társulat deczember elsején fogja megnyitni, kiváltképen a végett, hogy a rendelkezésre fenmaradt összegből a múzeumi képtár számára pótvásárlásokat eszközölhessen, mely alkalommal hihetőleg a Fulignol madonnának. Ráfael eredetije után Haan Antal által Rómában a m. kormány megbízásából készült szép másolata is ki lesz állítva. Az ülés további tárgyaiból kiemelendőnek tartjuk, hogy a képzőmüv. társulat, a kir. m. kereskedelmi minisztérium felszólítása folytán, az 1873-ra tervezett bécsi világtárlatra vonatkozó előzetes bizottsági tárgyalásokban két tagja által, Ráth György vál. elnök és Than Mór váltag személyében fog részt venni, s hogy ez alkalommal élénk helyesléssel találkozott az az indítvány, mely szerint a társulat útján sürgető felszólítások idéztessenek a magyarországi művészekhez az iránt, hogy a nevezett világtárlaton leendő minél teljesebb és minél díszesebb művek által való képviseltetésüket hazafias és becsületbeli kötelességüknek tekintsék. Magyarország jó híre a szomszédban megnyílandó világtárlat által oly közvetlenül érintetik, hogy ezen jószándékú figyelmeztetés üdvös eredményében nem lehet kételkednünk. (A tornaszövetség megalakulása ténynyé vált.) Matolay Elek, a pesti torna-egylet buzgó elnöke az országban lévő torna-egyletek képviselőit szövetségi közgyűlésre hiva egybe Pestre ugyanazon napokra, melyen a tűzoltók ünnepélye végbement. De míg ez zajosan és vígan folyt le, a tornászok gyűlésükben komoly tárgyalások mellett csendben végeztek. A gyűlés kimondá, hogy a szövetség megalakult, czélját ezekbe foglaló: 1. az egyes tornaegyleteket egységes és sikeresebb működtetés végett szorosabban összefűzni; 2. a tornázás ügyét általában előmozdítani, ugyanis zsenge egyletek szellemi és anyagi segélyezése által; kerületi és országos tornaünnepélyek által (az előbbiek évenkint, az utóbbiak minden 3-dik évben tartatnak) s egy központi irodalmi közlöny kiadása által. A szövetség a magyar korona országainak azon tornaegyleteiből áll, melyek abba önkényt belépnek. A belépésnek egyik feltétele : egyelőre 50 krt egy-egy tag után a központi pénztárba befizetni. A tűzoltó és lövészet, mint rokonczélok jeleztetnek. Az ország területe tornakerületekre osztatik, minden tornakerületnek egy főhelye s egy kerületi képviselője van. A központi bizottság 2 rendes és 3 póttagból áll. Tornászgyűlés minden évben tartatik. A kerületi képviselők kötelességéhez tartozik új egylet alakítását szóval és tettel előmozdítani, a kerületi torna-ünnepélyeket elnöki minőségben intézni, a kerület statistikai adatait a kerületbeli egyletekből összeszedni és a központi bizottsághoz beküldeni. A tornász választottság hatásköréhez tartozik, a tornász-szövetséget külre képviselni, a tornászgyűlés határozatait végrehajtani, az országos torna-ünnepélyeket intézni, az egyletek közti viszályokat elintézni. A központi bizottság lényegesebb hatásköre: a folyó ügyeket elintézni, levelezni, a statistikai adatokat beszedni s összeállítani,s az irodalmi közlöny kiállítása felől intézkedni. (Névváltoztatás.) Heindl Nándor apostagi haszonbérlő „Halmi“-ra változtatta nevét. (Kern Emil hazánkfia), ki két év előtt mint kertész az egyptomi alkirály szolgálatába állva, azóta Kairó környékén tartózkodott, az éghajlat kedvezőtlen befolyása miatt visszatért hazájába. A keleten bő alkalma lévén a tropikus növényekkel bánni, idehaza is kiválólag tropikus növények ápolásával fog foglalkozni. (A kazani kormányzóságban lakó tatárok közt elterjedt a hír, hogy az orosz czár egy rendeletet bocsátott ki, mely szerint a görög nem egyesült vallásról más hitre való áttérés ezentúl mindenkinek büntetlenül megengedtetik, s hogy ezen rendeletet az illető közigazgatási közegek titokban tartják. Ezen álhít következtében több tatár óhitű falu hirtelen a mohamedánus vallásra tért át, de miután Oroszországban a görög n. e. vallást büntetlenül elhagyni nem szabad, a hatóság beavatkozott s az általa eszközlött nyomozásból kiderült, hogy a keresztelt tatárokat, kik többnyire szegény emberek, a körüllakó gazdag mohamedán vallású tatárok befolyása hithagyásra bírta. (Egy orosz nagyherczeg utazása.) Idősebb Nikolajevics Miklós orosz nagyherczeg most nyugati Oroszországban tesz katonai utazásokat; mindenütt szigorúan vizsgálja a hadsereg állapotát; rendeltetésének helyeire a kitűzött határnapnál pár nappal előbb, egészen váratlanul érkezik s riadókat vezet. A nagyherczeg, a mint a „Kijevlánin“ írja, utazásának eredményével eddig nagyon meg van elégedve. Helyi hírek. (A budapesti iskolatanács) tegnap Zichy Antal budapesti tanfelügyelő elnöklete alatt közgyűlést tartott. Uj tanácstagokat bejelentettek: Lutter Nándor, Weiss Bernát, dr. Hegedűs János, Pribék Béla. A szervezett 17 tornatanítói állomás betöltése tudomásul vétetik. Bockelberg Ernő tornatanítási javaslata kiadatott az elemi szakbizottságnak javaslattétel végett. Az ismétlő és kézimunka-iskolák felállítása tudomásul vétetett. A tanítói állomásokra beérkezett folyamodványok áttétetnek a szakbizottsághoz. Simon Flórent képviselőnek és iskolatanácsosnak a vallástanítás ellenőrzése érdekében írt s beadott indítványa Királyi Pál elnöklete alatt Simon, Lutter, Békey, Peregriny és Gerlóczy urakból álló 6 tagú bizottságnak adatott ki. Az új vásártéren berendezett iskola felállítása tudomásul vétetett. A budapesti iskolatanács ez év elején az iránt folyamodott a kormányhoz, hogy a népiskolai költségek födezésére némi segélyt adjon a testvér-főváros hatóságainak, annyival is inkább, minthogy itt országos érdekek forognak fenn. Ezen folyamodványra - amint tanfelügyelő úr sajnálattal jelenti — kedvezőtlen válasz érkezett. Tavaszy Edre újólag feliratot indítványoz a kormányhoz. Ballagi Móra miniszter ezen eljárása felett a nyilvánosság terén is rászólását fejezi ki. Pártolja Tavaszy indítványát. Csengery Antal szintén nem helyeselheti a minisztérium eljárást. Királyi Pál a budapesti iskolatanács kérvényét illetőleg, nem teheti fel sem a miniszterről, sem alárendelt hivatalnokairól, hogy ezen kérvénynek másodszori felterjesztés után sem lenne várt sikere és kellő eredménye, azért pártolja Tavaszy indítványát. — Elfogadtatik. Az elemi szakbizottság a megüresült tanítói állomások betöltése iránt tesz jelentést. A budai állomásokra jelentkezett tizenkét pályázó közül kineveztetik: Krümmer Anna, Gyurman-Fellegi Irma és Grün József. Pestre 23 folyamodó jelentkezett, kik közül kineveztetnek: Kovács Sarolta, Dobocsányi Emma, Csuka Ilka, Angletta Róza, Zveni Irma, Pária Irma, Finta Teréz, Sziksz Irma és Pick Ludovika. Jövő alkalomra ajánltatnak: özv. Máltás Viktória, Maczinger Lujza, Schwendter Paula, Rada Hana és Leitner Czeczilia. A tanítók elhelyezési lajstroma jóváhagyatott. Érdekes és heves vitára adott alkalmat a miniszternek azon eljárása, miszerint a budapesti iskolatanácsi tagoknak 1870-re járandott dijait minden indokolás nélkül megtagadta, és csak az 1871-re járandó csekély 135 Folytatása a mellékleten.