Pesti Napló, 1872. augusztus (23. évfolyam, 176-200. szám)
1872-08-02 / 177. szám
177* szám. _____ Fentek augusztus 2 1872. 23. évi folyam. Szerkesztési iroda: Kiadó-hivatal: ^ _ p mttushi feltételek: Hirdetések Ferencziek-tere 7. szám. I. emelet. Ferencziek-tere 7. u. földszint J %! 15* iff "IjS .sök beidre, v*$y Budapesten . , _____ ______ H NI J a I j ,. j jj I JA fl M III | t| *»»*-•» t.|»£r Vewjii «S'«Mi ki- saningy mint előfizetések A lap szellemi részét illeti* minden A lap anyagi részét illető közle- Wpsdr $®-|j « T&k nL 1 Ti| m"t» Ema&r aj O M 1 kinapra . . . 1 írt 85 kr. a közlemény^szerkesztőségh«mények (előfizetési pénz, Midi. I K * | KT* 1 1 If rt | | || K J SJaK .* | Ul - KIABÓ-HIUTALBA _____ körüli panaszok, hirdetmények) a ■nP'W mMLmsi PWr rrBm «ads» JIh 1 mJLm aJsU «eMb P1Ul ^««nküldi- (ferenC3llCkt«re 7. gx. Mén iuulntetési havoHkmt 30 kr. Pérmentetlen levelek csak ismert kiadó-hivatalhoz intézendők. j0 i ntQ . / ' kfeáök. kezektől fogadtatnak el. -Fa Fi U VJT JJt JLl JL Jul X A kJ 0# t*rt*nik U, miadtekor a hí éké -------______________ &»pj 416) fof nini tűtől. »n-v-------------............................................................................................................................................... , -------------------rTTnnm*~l~~TT lT~limB~ll~nrn 11 TllTíT i l IMT li n i Ilii i un ■ ........... ■ sí.........................- - -- ______________________________________________________ lii" A közvetlen szóbeli eljárás behozatala felső bíróságaink átalakítását is szükségképen maga után fogja vonni. Ekkor merülend fel azon kérdés is, vájjon legyen-e egy fellebbezési fórumunk, és az első és másodbíróságok felett álló külön semmitőszéltünk, avagy legyen-e két felebbezési instantiánk, melyek mindegyike az alsóbb bíróságok irányában semmisítési jogkörrel is bírjon? A nálunk alkalmazott harmadik szervezési módozatról,mely szerint három bírósági fórum fölébe még egy külön semmitőszék is állíttatott, mint oly unicumról, mely fölött időközben nálunk is a közvélemény már pálctát tört, tüzetesebben szólni nem érdemes. Én itt is a civilizáltabb külállamok példájára hivatkozva, az első módozatot, mint úgy a szóbeli eljárásnak, mint hazai új Előfizetési felhívás „PESTI LAPLIKi Előfizetési árak: Egész évre........................22 ft. Félévre............................lft. Negyedévre....................5 ft 50 kr Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítése 10 frtig csak 5, 10 frton felül pedig 10 krba kerül. Az előfizetések a „Pesti Napló kiadó-hivatala“ czim alatt Pest, ferencziek tere 7 sz. alá küldendők. A „Pesti Napló“ kiadó-hivatala. Fest, alig. 1. A három fejedelem berlini találkozására még sokszor leszünk kényszerülve visszatérni. Ez nem oly esemény, melynek horderejét és következményeit egy rövid átpillantással megállapíthatni. Az ítéletet megnehezíti azon körülmény is, hogy a találkozás létrehozatalának titka még csak egy csücskében sincs föllebbentve. A diplomaták az utolsó időben nagyon hallgatagok. A publicistica hiába kopogtat ajtajokon , bebocsátatást ugyan nyer, és barátságos mosolyt quantum satis, hanem ez azután minden. Bismarck herczegről tudjuk, hogy még a parliamentet sem tartja hivatottnak és képesítettnek, a diplomatia titkairól ítéletet mondani.Andrásy úi is mester a hallgatásban, melyet még akkor sem szakitt meg, ha oly szavakat adnak szájába, melyeket soha sem mondott, melyek elejétől végig koholtak, így a berlini találkozás benső története titok, s a mi hit felőle szárnyra kelt, az merő conjectura. Mi e conjecturákkal nem foglalkozunk. A berlini látogatások politikai fontosságát és horderejét, mint az idők legfontosabb eseményét, mi is elmélkedéseink tárgyává tesszük, de a diplomatiai coulissák rejtélyeinek latolgatásába nem bocsátkozunk. Nekünk elég, hogy e találkozás, bárhonnan indult is ki az eszme kezdeményezése, egészen megfelel azon külpolitikának, melyet mi elejétől fogva Andrásy gróf működésétől elvárhatlannak tartottunk. E találkozás, a mi felfogásunk szerint , természetszerű következménye az osztrák-magyar külügyminiszter politikájának. Az a dolgon semmit sem változtat,hogy az orosz czár látogatása Bismarck herczeg terveibe is beleillik. Ez csak azt mutatja, hogy a két államférfiú politikai észjárása csakugyan találkozik. S ezzel együtt találkoznak azon életbe vágó fontos érdekek, melyek a két hatalom politikáját megszabják. Akik a találkozásnak becséből a java felét le akarják vonni azon okból, mivel állításaik szerint az orosz czár berlini látogatását nem Andrásy úr, hanem Bismarck herczeg kezdeményezte, azok nem ítélnek a logica törvényei szerint. Ha a fejedelmek találkozása egyiránt megfelel úgy Bismarck herczeg, mint Andrásy gróf külpolitikai terveinek , úgy az elért eredmény becsét épenséggel nem alterálhatja az a kérdés: honnan eredt a kezdeményezés. * S ha a harmadik versio volna a való, hogy itt az orosz politika egy rögtönzött és spontán elhatározásával állunk szemközt, akkor és ez mutatná legjobban a két államférfi politikájának helyes voltát. Mert mindenekelőtt egyet nem szabad szem elől téveszteni. A Németország és Ausztria-Magyarország közötti viszony kitűnőleg békés természetű. Nincs és nem is volt annak soha aggressív oldala,és éle az európai hatalmak egyike ellen sem volt irányozva. Két nagyhatalomnak az érdekek összevágásán alapuló találkozása volt az, melyek közül az egyik úgy mint a másik az európai béke fentartásában látja jólléte és fejlődése legelső feltételét. Az ily politika benső természete szerint nem lehet exclusív. Az ily politika minden más nagyhatalom őszinte csatlakozásában csak saját intenzióinak egy újabb vívmányát üdvözölheti. Bármikép forgatjuk is a dolgot, mi a berlini találkozásban nem láthatunk egyebet, mint az európai békének egyik újabb nagy fontosságú garantiáját. S habár tény, hogy az államok politikája többé nem a diplomaták kizárólagos domíniuma, úgy nem kevésbé tény az is, hogy a népek politikáját sem döntik el egyes egyedül a parliamentek.A trónok és a kabinetek még mindig sok, sok hatalomnak és befolyásnak képezik gyypontjait A fejedelmek e találkozásában minden irányban megnyugtató azon körülmény,hogy a három nagy hatalom ama külpolitikája, mely jelenleg Berlinben fog nyerni kifejezést, minden tekintetben találkozik a népek jól fölfogott érdekeivel is. Európa viszonyai jelenleg olyanok, hogy talán nincs nemzet, melynek érdeke nem kívánná sürgetőleg a béke fenntartását. Németországról e tekintetben nem kell sokat szólni, s az osztrák-magyar monarchia békeszükséglete sem szorul bizonyítgatásra. Akik nekünk harczias, hódító vágyakat imputálnak, azok maguk tudják legjobban, mily ámítást terjesztenek világgá. Ami végül Oroszországot illeti, úgy annak viszonyai sem olyanok, hogy keresnie kellene a viszályt. S reánk nézve az még talán megnyugtatóbb volna, ha Oroszország békepolitikája nem annyira saját vezérállamférfiainak hajlamai, mint a közreműködésünkkel létrehozott európai helyzet kényszerítő hatalmának volna következménye, melyben egy vegyes házasságból született gyermek törvénytelennek íratott be, s a fenálló törvényekre utalva,mutatja ki, hogy a hitfelekezetek közti viszonyokra vonatkozó törvényhozásunk mily roppant hiányos. Egyhamarjában nem is képzelhető ennél nagyobb absurditás. Az állam elismeri a vegyes házasságot, megszabja,hogy a fiú az apa, a leánygyermek az anya vallását tartozik követni, de midőn az anyakönyvek vezetését a clerusra bízza, ezáltal jogot ad arra, hogy az egyház cenzurálja az állam törvényeit. Az általunk említett esetben is ez így történt. Az állam hasztalanul ismeri el a vegyes házasságot törvényesnek, az egyház törvénytelennek irta be, a keresztlevél törvénytelen gyermekről szól, s ez a gyermek megbélyegezve marad 18 éves koráig, midőn protestánssá lehet, s a prot. lelkész által keresztleveléhez teendő megjegyzések által a dolgot tán némileg elsimíthatja; de a bélyeg rajta van, s a hitves nő úgy tekintetik, mint a bukott nő. A „Pester Lloyd“ helyesen említi fel, hogy ennek mily meszsze terjedő következményei vannak a társadalmi életben, örökösödéseknél stb. — A kormány e viszásságokon alig segíthet, mert ily esetekben a pap nem fogad el a kormánytól semmi utasítást; az ő fóruma a püspök, s múltkori tudósításunkhoz még hozzátehetjük, hogy az említett anyakönyvi bejegyzés a herczegprímás egyenes parancsára történt, ki meghagyta a plébánosnak, hogy ama házasságot, bár aprót, e feketééi levét felmutatva jön, el ne ismerje. Hogy ily esetek ne ismétlődjenek : ez csakis a törvényhozás intézkedései által érhető el, melynek gondoskodnia kell arról, hogy a polgári törvény rendelkezéseit ki ne játszhassák. A segédeszközök : a polgári házasság és az anyakönyveknek a polgári hatóságok általi vezetése. (Oroszország statistikai hivatalának vezetője) Szemenov úr a többi európai államok statistikai hivatalának elnökeivel legközelebb, mint halljuk, táviratilag tudatta, hogy Pétervárott a pholera-esetek ez idő szerint oly szórványosat fordulnak elő, hogy a nemzetközi statistikai congressus megtartása elé akadályokat nem vethetnek, minélfogva a congressus a kitűzött időben megkezdi ülésezését. (A katonabeszállásolás ügye municipiumaink panaszainak állandó tárgyát képezi, s köztudomású, hogy ez ügyben Bécsben enquete tanácskozott. Ez enquetában az „U. S.“ szerint a belügyminisztériumot Havas min. tanácsos, a honvédelmit Békey osztálytanácsos, s a pénzügyit Madarassy min. tanácsost képviselték. Az enquete megegyezett az általános elvekben, elfogadd a kaszárnyarendszert, a egy albizottmányt bízott meg a részletes munkálat kidolgozásával, mely a mindkét törvényhozás elé terjesztendő javaslat alapjául fog szolgálni. Míg e bizottmány Bécsben tanácskozott, a beszállásolás ügye egy hazai városhatóság s a katonai hadparancsnokság között összeütközésre vezetett.Kassa városa ugyanis kijelenté, hogy a katonabeszállásolási szolgalmakat és pótfizetéseket , mint törvény szerint nem jogosultakat jövő évtől fogva megszünteti, az általa a czélból bérelt helyiségeket felmondja, a tiszteknek kiadott bútorokat visszaveszi sat. Philippovics abbnagy erre a városhoz egy átiratot intézett, melyben tudatja, hogy ha a város határozatait fentartaná, ő kénytelen lesz elrendelni, hogy : „1. Hogy a cs. kir. katonaság által használt helyiségek, lakások és laktanyák továbbra is megtartassanak addig, mig a város másalkalmasakat ki nem je A „PESTI NAPLÓ” TÁRCZÁJA. A világ vége. (Aug. 12-dikén) Plantaraour, a rettenetes üstökös ijesztő gyorsasággal közeledik földünk felé. Alig két heti távolságra van tőlünk; nagysága csak akkora, mint egy gyermeknek keze, de méhében több veszélyt és több ijedelmet rejt, mint amennyi eddig az emberiséget fenyegette. Naponként nagyobbodik üstöke, s félelmesen tüzesedik magja. És eljövend végre a nap, midőn az üstökös vérvörössé fog változni s eltakarja előlünk a napot. A lég telve lesz jód- és kéngőzökkel. A légmérséklet melegsége folyton fokozódik, kezdetben napról-napra, később óráról-órára, s ▼égre forróbb lesz, mint a török gőzfürdők legeslegtetején. De az idő, melyben arczunk verítékében a fuldokolva megítélhetjük sorsunkat, s felfoghatjuk a veszély egész nagyságát, rövidre van szabva. Rohamosan közeledik a világ vége. A két égitest oly gyorsasággal tör egymás ellen, melyhez képest az ágyúgolyó sebessége nyugalomnak mondható. És megtörténik az összeütközés. Egy iszonyatos roppanás, eget hasító jajkiáltás milliók torkából, s büszke és alázatos, gazdag és szegény, szerencsés és szerencsétlen emberek, kik törpeségük mellett oly nagyra voltak, hogy vetélkedni kezdtek az istenekkel, egy pillanat alatt megszűntek létezni, elégtek, szétporlódtak s összezúzattak. Ez lesz a sorsunk, ha földünknek az üstökös felé fordult részét lakjuk. Ha másik felén vagyunk esetleg, valamivel jobb sorsunk leend. Az öszszeütközés kiveti a hegyeket helyükből, mint a szökésöket, s a tenger, tó és patak ég felé ömlenek az iszonyú lökéstől. Szétmálik minden. A vizeket követi a föld kebeléből a tűz. A látkör minden irányából e földrészt is át fogja ölelni az üstökös üstöke, összecsap a zeniten, s átöleli áldozatát lángkarjaival, hogy azt felolvaszsza saját anyagával. Csak töredékek, hitvány darabocskák maradnak fenn, melyek az iszonyú lökés által elválva a földtől, más égitest vonzkörébe jutnak, hogy új pályán folytassák, talán más égitesttel egybekapcsolva, az örökös villitánczot a nap körül. És ha e második, kevésbbé irtózatos eset következik be, ha földünk egy részét nem az üstökös magja, hanem lángostora fonja csak körül, akkor — igaz — épen együtt marad a föld állaga idő az állati és növényi élet szintén menthetlenül oda vesz. Földeinket és erdőinket el fogja égetni az iszonyatos tűz. Az oceánok gőzfelhőkké változnak, s az alpesek örök jege felolvadván, megtölti egy pillanatra a tengereket és tavakat, de csak azért, hogy azután gőzfelhővé változzék. Hasztalan keresnek emberek és állatok pinczékben és barlangokban, a halak az óceán legalján menekülést. A tűztenger oda is elhat, s megsemmisít mindent, ami él és létezik. És ez szerencséjük. Most a föld sivataggá változott; ha a tüzüstök tova reppen, csak hamu és romlás marad utána a földön, mely csakhamar iszappá változik, s egyesülvén a gőzfelhők vizével, vízözönnel borítja el a lakatlanná vált tereket Nincs szótárunkban kifejezés, nincs meg fantáziánkban még képzete sem azon borzasztó rombolásnak, azon végtelen katasztrófának, mely földünket éri. De kisértsük meg emberi nyelven elmondani a történendőket, a mennyire a képzelet határai engedik. Augusztus 12-ke lesz tehát a vészteljes nap. Ha a harangok, — feltéve, hogy addig el nem olvadtak a roppant hőség folytán, — elharangozták a delet, megkezdődik a veszedelem, melyről meg van írva, hogy véget vet a világnak, a midőn lesz fogak csikorgatása és népek jajveszéklése. Ki tudja, hogy e katasztrófa előzményei hogy fognak hatni lelkiállapotunkra ? A természetes sejtelem azt mondja, hogy sokkal előbb fel fog bomolni az erkölcsi kötelék, mely a világot összefűzi az igazság és jog eszméjének alapján, s hogy az emberi társadalom oly állapotba jut, melyet csak az képzelhet, ki valaha a nyílt tengeren biztos sülyedésnek kitett hajót, vagy dögvész által megtizedelt s elerkölcstelenedett várost látott. És fogunk látni ájtatos, imádkozó embereket térdelni uten-útfélen, s látni fogjuk közöttük azokat is, kik eddig a lelkiekkel épen semmit sem szoktak törődni, s ezek lesznek a legájtatosabbak. Kétségtelenül sok ily jelenségre fogunk bukkanni , de a nagy többség folytatni fogná eddigi útját, habár kissé kényelmetlen előélettel is. Párisban a commune még egyszer lábra kaphatna. Németország úgy sülyedne el, mint a „Birkenhead“ legénysége s a vörös kabátosok ezrede, mely teljes díszben, hadállásban, a fegyvert a lábhoz téve sülyedt le az óceán fenekére-De talán sokan hozzá is szoknának az előzmények alatt az iszonyatos véghez, legalább bizonyos fokig. Hiszen a stájer megeszi a merenyt, mert hozzá szokott. Másokat eltompítana a veszedelem előérzete, s előállana a vis inertiae. A legtöbben így gondolkodnának: „Ugyan miért kezdjek ily rövid időre új életet, s miért hagyjam el régi élvezeteimet és életmódomat, mely második természetemmé vált Augustus 12-ike után különben sem lesz már szükségem senkire. Jó is volna, hogy amiatt, mert később úgy sem lesz módom azt tenni, mit eddig tettem, már most kezdjem meg, amihez, mert nem érzem, gyakorlat sem kell. Éljünk tehát továbbra is úgy, mint éltünk eddig!“ És talán nem lesz valószínűtlen azon feltevés sem, hogy az utolsó héten a börzén ép úgy spekulálnának az emberek, és oly szerepet játszana a hausse és baisse, mint eddig, és a szenvedélyes börzejátékosokat nem kevésbé foglalkoztatná az ultimo, mint eddig, a legnagyobb ultimo előestéjén is. Sőt Hongorkból bea,Mellbourne-ból fagygyú, és Baltimoreból dohányt még akkor is indítanának útnak, ha meg volna mindenki győződve arról, hogy kiszárad a tenger, mielőtt a terhelt hajó fele útjára ér. . A lapok is megjelennek rendesen. Honnan is értesülne a közönség a veszély minden egyes részleteiről, az okozott kár nagyságáról. Azután a tárgy oly háladatos, melyet nem csak hogy kimeríteni nem lehet, hanem mely a világ végéig óráról-órára érdekben folyton nyerne. A kiadók fényes üzletre számíthatnának, mert hiszen a külön kiadások szüksége naponkint fenforogna többször is. Mily kelete volna a képes újságoknak, melyben le volna pingálva szépen részletesen a veszedelmes üstökös! Bizony nem mindenütt akadna meg a világ folyása.Ellenzékünk az utolsó perczig rendületlenül meg volna győződve kormányképességéről, X... Kerziáner még a Duna kiszáradásának első napján is vágyódnék az 5 ágú korona után, bár csak 6 napra is s az összes magyar journalistikából csak a baloldal egyik orgánuma az „Üstökös“ hirdethetné fennen, hogy a világ vége után is fennmarad, persze, hogy új kiadásban. Körülbelül így képzeljük mi a dolgok folyását a világ vége előtt. Meglehetős hidegvérrel nézünk eléje,ha épen jönt találna. Most azonban őszintén be kell vallanunk,hogy nem annyira veszélyezett hidegvérünk, mint inkább azon tudat engedte meg a tréfálódást ily komoly dologgal, hogy azok az Üstökösök, melyektől apáink oly igen féltek, nem oly veszedelmes jószágok, mint sokan még most is hiszik. E vallomás ugyan sokat von le az előbb elmondottak értékéből, de előnye az, hogy igaz. A csillagászat megfejte végre a rejtélyt, melybe az üstökös a régiek előtt burkolódott. Leálcrázta az ókori regék e szörnyét, mely hajdan keresztül vágtatott az égen, hogy meggyújtsa az állati kört, s megostorozza Orient, az óriást. A csillagászok mindenesetre örülnének, ha az augusztus 12-ei üstökös jó közel járna a földhöz. Még sok rejtett tulajdonsága van e sajátságos égitestnek, melyet jó volna tüzetesebben ismerni. Annyi azonban bizonyos, hogy veszélytől nincs mit tartani. Az üstökösök nem puszta meteorok, vagy időleges égi tünemények, mint Aristoteles gondolta, hanem valóságos égi testek. Csakhogy állaguk nem tömör, sőt inkább átlátszó. Láttak a csillagászok számtalan üstököst, melyek állócsillagok előtt haladtak el anélkül, hogy azok fényét eltakarták volna. Csak a körülé tündöklő gőzkör teszi az üstököst oly félelmetes nagygyá néha. Maga az üstököstagja kicsiny s még soha semmiféle vonzerőt nem gyakorolt valamely égitestre, még 1769-ben sem, midőn a földhöz 360,000 mtföldnyire közeledett egy üstökös. Természetes, hogy mégis bírnak némi csekély tömörséggel, mert különben nem haladhatnának saját pályájukon a nap körül. De e tömörség oly csekély mérvű, hogy ez egymaga képes eloszlatni minden félelmet az üstökösök veszélyessége iránt A változás, melyet ily üstökös előidézhet,legfőlebb a légkörben lesz észlelhető,bár itt sem feltűnő módon, így földünk legközelebb 1861-ben hatolt át egy üstökös üstökén, anélkül, hogy légkörében észrevehető változás történt volna. Tehát ne féljünk! Pest, aug. 1. (A vegyes házasságok Magyarországon.) A „P. Lloyd“ vezérczikkben tárgyalja az általunk múltkor említett esetet, föl. 2. A laktanya berendezése és fentartása a fizetendő bérből eszközöltetni, és a fenmaradt többlet fog csak a városnak kiszolgáltatni. 3. Hogy azon esetekben, ha a város a cs. kir. állomási hadparancsnokságtól hozzá érkezett okadatolt beszállásolási követeléseket megtagadná, ezen követelések erőszakos eszközökkel is ki fognak vitetni. Nem értjük, hogy mint jön az illető katonai parancsnokság azon helyzetbe, hogy ő hívja fel a törvényhatóságot határozatának megmásítására. A katonai parancsnokságnak ehhez semmi joga, s reméljük, hogy a kormány ezt a parancsnoksággal meg fogja értetni, bármint ítélje is meg Kassa városának elhirtelenkedett határozatát Törvénykezési reformok. Hogy a behozandó nyilvános, szóbeli és közvetlen eljárást a kereskedelmi, váltó- és csődügyekre is kiterjeszteni, illetőleg jelenleg csőd- és váltóeljárásunkat ez irányban reformálni kell, az magától értetődik. Csak azt jegyzem meg, hogy ezen eljárások szabályai az általános perrendnek csak kiegészítő részei lévén, csupán a szükséges eltérések állapítandók meg, a többiben az általános perrend szabályai kereskedelmi, váltó és csődügyekben is alkalmazandók lévén. A szóbeli rendszer természetes következménye továbbá a felebbezési eljárás gyökeres átalakítása, és a felső bíróságok végleges szervezése lészen. Az elsőre nézve a külföld útmutatása szerint ajánlatosnak mutatkozik csekélyebb ügyekben csak a semmiségi panaszt megengedni, ellenben a fellebbezést egyenesen megtagadni. Hanngverában például 10 tallér, Würtembergben 150 forint, és Francziaországban 400 franc erejéig a fellebbezés jogorvoslata ki van zárva. Ezt kívánja a forgalom érdeke, mely hathatósan fog elősegíttetni azáltal, ha nem csekély számú ügyek a fellebbezés kizárása miatt a többieknél jóval gyorsabban elintéztetnek, ezt teszi nálunk szükségessé a féktelen perjekedési viszketeg, mely súlyos kór gyanánt csak erős szerekkel gyógyítható. Ugyanez okból a fentnevezett, országok példájára kimondandónak vélném, hogy a semmiségi panasz mint tudvalevőleg rendkívüli perorvoslat, miután a rendes perorvoslatot a fellebbezés képezi, a további eljárást nem gátolja, a hannoveri perrendtartás szerint azon eset kivételével, midőn a semmiségi panasz által valamely félnek megítélt eskü letétele megakadályoztatni szándékoltatik; mely kivétel ugyanis azt czélozza, hogy a netáni felesleges vagy hamis eskületétel vallásos tekintetekből kikerültessék. A franczia perrendtartás ktmutatása szerint továbbá a semmiségi panaszt csak bizonyos összeg letétele mellett engedném meg, mely öszszeg az alaptalan semmiségi panasz elvetése esetében kimondandó pénzbírságot és az ellenfélnek okozott kárt fedezi. Mindkét szigorú intézkedés abban leli igazolását, hogy míg a fellebbezésnél mint rendes jogorvoslatnál a helyes jogszolgáltatás azt kívánja, hogy az első bíróság eljárása által sértett fél a felső bírónál minden nehézség, minden joghátrány nélkül orvoslást kereshessen, ugyanazon jogszolgáltatás érdeke viszont azt követeli, hogy a semmiségi panasz mint rendkívüli jogorvoslat csak megszorítva és kivételesen akkor használtassék, midőn az igazságszolgáltatás sérelme nélkül nem mellőzhető. Amazt könnyítenünk, ezt nehezítenünk kell, hogy a perorvoslatokkali visszaélés meggátoltassák, hogy a sikertelenül használt fellebbezés más név alatt ne folytattathassák. De ebből kifolyólag az is következik, hogy a fellebbezés jogorvoslatára a viszszautasítás esetében büntetést szabni nem lehet, hogy továbbá a semmiségi panasz csak oly határozatok ellen használtathatik, melyek ellen további fellebbezésnek helye nincs, miként ez különösen Francziaországban történik, miker jelenlegi semmisítési eljárásunk kirívó ellentétet képez, melynél épen ellenkezőleg előbb a semmiségi panasz, s csak azután a fellebbezés intéztetik el érdemileg, miáltal a semmiségi panasz is a végrehajtást gátló rendes perorvoslattá válik, úgy hogy a konokul fellebbező félnek egy és ugyanazon czél, t. i. a perhuzaoolás elérésére az ellenfél nem csekély kárára két mód áll rendelkezésére. Ha Francziaországban, ha a türelmes természetű németeknél jónak látták a semmiségi panasz használata körül, mely tudvalevőleg csak egyszerű kérdéseket tárgyaz, melyek iránt a fél is magát könnyen tájékozhatja, ily szigort alkalmazni, nekünk valóban nincs okunk népünk perlekedési mániáját a pert húzni vonni törekvő adósok czirógatásával a hitelezők érzékeny kárára oktalanul elősegíteni.