Pesti Napló, 1872. szeptember (23. évfolyam, 201-225. szám)
1872-09-16 / 213. szám
Ha valaki például közhelyen előáll é a rágalmazó szándékkal ezeket mondja: Ismerek egy polgárt, aki a legutálatosabb gazember széles e világon, akinek becstelensége és ocsmánysága határt nem ismerő. Ezen polgárt nem nevezem meg, hanem csak annyit mondok, hogy ime itt áll előttem, vagy itt áll jobbomon. Aki rágalmazásait és szitkozódásait ily alakba öltené, az nem nevezte ugyan meg a rágalmazott egyént, de ahol jogot és igazságot széles e világon tiszteletben tartanak, ott a bíróságok elégtételt fognak a panaszlónak adni, és nem fognak a törvény gúnyjára a rágalmazó azon kifogására hallgatni, hogy hiszen meg sem nevezte a vádlót. Ha pedig ezen rágalmazónak volna annyi vakmerősége, hogy a vádlóra ráfogná: „Íme magára vette, miket ellene felhoztam11, úgy a bíróságok előtt a megfenyítés által megyőzödhetnék arról, hogy midőn a rágalmazott a törvény útján keresi az ellene elkövetett büntetendő cselekmény megtorlását, ezzel nem magára vette a gonosz akarattal ellene zúdított otrombaságokat, hanem a rágalmazóról, gonosz szándékáról, becstelen merényletéről vonta le azon fátyolt, melyet a vétkes vagy gyávaságból, vagy a törvény kijátszása végett bűnös magaviseletére vetett. A vizsgálat alkalmával a vádlott arra nézve, hogy ki ellen van intézve rágalmazása előadta , a kérdéses czikkben kormányt említek ugyan, de hogy ezen kormány a magyar kormány lenne, az czikkemben elő nem fordul.“ (Vizsgálati jk. III.) Ugyancsak a vizsgálat folyamában előadta a vádlott : „amennyiben a kormány a czikkemben előadottakat magára érti, szavamat visszavonni most már nem kívánván, kijelentem, hogy én czikkemben a magyar kormányt értettettem.“ (Vizsgálati jk. IV.) A vádlott már akármily czélból jónak látta czikkében egyenesen meg nem nevezni a magyar kormányt Nem mondja sehol egyenesen, én a magyar kormányt akarom rágalmazni, de ha nem mondja, nem hirdeti bűnös cselekményét, azt teljességében, minden irányban, gonosz akarattal végrehajtja. A mily óvatos ugyanis a vád tárgyát képező czikk abban, hogy ki ne szalaszsza azon vallomást, miszerint merénylete a magyar kormány ellen van intézve, oly kiszámító abban, hogy mindenkinek félreismerhetlenül feltárja, hogy ő a magyar kormánynyal birkózik. Mikor a czikk megjelent, a napi discussio tárgyát a Nákó féle ház szándékolt megvétele képezte, melyből az ország háza lett volna átalakítandó. Ezen eset, mely a czikk sajátlagos themáját képezi, teljesen nyilvánvalóvá teszi, ki ellen, melyek ormány ellen zúdítja a szerző rágalmazása árját? A magyar kormány volt az, mely a ház megvételét szándékolta, hogy abból országházat alakítson. Az egész világon csak a magyar kormánynak volt akkoriban ily terve, és midőn erre utal a szerző, épen csak annyi, mintha megnevezte volna a magyar kormányt. A megjelölés kizár minden kételyt egész Magyarországban, a mivolt világon mindenütt, hol figyelemmel kísérik Magyarország viselt dolgait, tudni kellett, hogy a czikkben határtalan cinizmussal előadott rágalmasok a magyar kormányra czélozvak. Hogy ily körülmények között, mit jelentsen szerző azon nyilatkozata, hogy a kormány magára vette a rágalmazásokat, nem szorul bővebb felvilágosításra. Nem magára vette a kormány a rágalmazásokat, mert hiszen rágalmazásokat nem is lehet magára venni, miután azok magukban véve valótlanok, minthogy a rágalomban benrejlik mindenkor a hazugság fogalma. A kormány a vádlottról akarja a törvény útján lelebbenteni azon fátyolt,mely a vétket ugyan nem takarja el, hanem arra van számítva, hogy a törvény egy hetyke fogással az igazság gúnyjára rutul kijátszassék. És midőn ezt teszi a kormány, nem magára vette a rágalmazásokat, hanem a vádlottra hárítja a felelősséget a törvény előtt azért, mit gonosz szándékkal elkövetett. Milyen gálád manoeuvre ez! Amíg a kormány nem nyúl a sajtóperhez a merénylet megtorlása végett, ennek nyilvánosan oly értelmet tulajdonítanak, hogy hiszen találva érezheti magát a kormány, mert különben nem hagyná büntetlenül. Midőn pedig a törvény sorompója elé idéztetik a vétkes, azzal létezi rágalmazását, ime a kormány magára vette a rágalmak tartalmát. T esküdtszék ! Ha a rágalmazó előállhat azzal, hogy a megtámadott magára vette a rágalmakat, midőn a törvény útján jogos elégtételt követel, akkor a rágalmazás büntetlenül marad mindig, akkor Magyarországban a rágalom nem vétek többé, hanem erény; nem az igazmondás dicséretes, hanem a hazug ráfogás. Igen akkor felforgattatik a jog és a jogtalanság fogalma, akkor az adós beperelheti a hitelezőt, a csaló akit megkárosított. Gondolják át még egyszer a fenforgó rágalmazói esetet. Valaki előáll és a kormány legtöbb tagját rablóknak nevezi. Körülményesen megjelöli, hogy a magyar kormányról van szó, de furfangosan tartózkodik azt egyenesen kiírni. Midőn felelősségre vonatik, a bíróságok útján kijelenti, hogy hiszen ő nem nevezte meg a magyar kormányt, érezvén pedig mily gyenge lábon áll a kifogás, előadja, hogy ha a kormány magára is veszi a rágalmakat, ám bevallja, hogy a magyar kormányt értette. Ezen magatartás kihívólag azt hirdeti: „A kormány becsülete, a törvény tisztelete előttem csak azért létezik, hogy velek kényem kedvem szerint gúnyt űzhessek, félig megvallom, félig tagadom azt, mivel vádolnak; védelmemet is úgy intézem, hogy újabb rágalommal felér; még mikor a törvényre is hivatkozom, akkor is csak azért teszem, hogy megvetését hetykén mutogathassam. Mikor írok, rágalmazok; mikor a bíróságok előtt felelősségre vonatom, rágalmazok; mikor védem magamat, rágalmazok. Van-e Magyarországban oly esküdtszék, mely a törvények ezen kijátszását megtorlatlanul akarná hagyni ? Maguknál a czikkben foglalt rágalmazásoknál, nem szükséges sokáig időznöm. Midőn Magyarország a zsebmetszők hazájának neveztetik, midőn becsülete egy rimáéval helyeztetik párhuzamba, midőn a kormány működéséről azon kép használtatik, hogy a nemzet egy része úgy hempergettetik a sárban, mint a disznó, midőn a kép folytán az mondatik a magyar nemzet egy részéről, hogy kormánya által saját szennyében fetreng, midőn a kormány legtöbb tagja rablóknak czimeztetik, midőn kormányzata czéljának az mondatik, hogy legtöbb tagja rabolhasson, akkor megszűnik a közvádló szereplése a rágalom fokozatának kifejtése körül; akkor minden egyes szó egy súlyos vád a vétkes ellen, mely hatályosan felhívja a törvény megtorlását azokban, kiknek becsületes tudata felzúdul a példátlan rágalmazási merénylet ellenében. Áttérek a vád tárgyát képező második nyomtatványra. „A becsületes emberekhez szólok“ czímű röpirat a választások alkalmából íratott a nép számára. Azt akarja felvilágosítani az ország politikai állapotáról,és azért kiterjeszkedik számos oly kérdésre, melyek az utóbbi években az országot foglalkoztatták. Fejtegetését egy történeti visszapillantással kezdi meg, melyben Magyarország történetének utolsó századait röviden jellemzi. A történet az emberiség tanítója, hogy ez lehessen: szabadnak, igaznak, pártatlannak kell lenni. A kritika határozza meg, mi igazán történetírás és mi a pártszenvedélyből folyó pamphlet; a sajtóbíróságnak más feladata van, nem az, hogy megítélje, mi felel meg a történelmi valóságnak. Amit azért a röpirat Magyarország múlt napjairól szól, az nem tartozik a tisztelt esküdtszék bírálata alá. A röpirat Magyarország utolsó három századát igy festi. (5. l.):„A pénzét elvitte a német; a fiát elvitte katonának a német; a sok élhetetlen katonát az országba behozta a német; az ország főbb hivatalait a némettel megtöltötte a német; mikor pedig jobbról-balról egyik vagy másik szomszéd elkezdett ütni bennünket, hát hogy védelmezzük magunkat, nem engedte a német.“ Ezen állapotok pragmatikai okait így adja elő. (7.1.): „Mert a magyarok közül mindig voltak a kik pénzzel, ranggal, hivatallal és más egyébbel meghagyták magukat vesztegetni, és mert a nép közt is voltak, kik a megvesztegetett ámitók szavaira hallgattak, kellett évszázadokon keresztül tűrnünk, hogy a mi saját hazánkban, a mi saját vérrel szerzett országunkban a szolgák mi legyünk.“ Azután az ily szörnyű színben feltüntetett múltat öszszehasonlítja a jelennel, és az utóbbiról így szól (11.1.): „Az 1848 előtti állapot nemcsak visszaállt, hanem irtóztatóbbá tétetett. A német uralkodása Magyarországban törvényesen elfogadtatott. Törvények alkottattak, törvények, melyek ez előtt nem voltak , hogy tudnillik Magyarország a német nélkül nem tehet semmit a német katonának, és a magyar pénzt elviszik német adósságot fizetni. Szóval, mit a német 1848 előtt csak erőszakosan tehetett rajtunk, mindazt elfogadta a magyarok azon része törvénynek, kiadván kezéből az ország mindent, mivel magát valaha védelmezhetné, hanem most már viszik tőlünk a pénzt, a katonát, a nemzet zsírját; törvényesen egészen a németnek adattunk el ! Ugyan mond csak édes polgártársam, helyesled te ezt, azzal tartasz te is, ki bennünket a németnek eladott.“ Az mi ebben a múltról mondatik, nem tartozik az esküdtszék bírálata alá, de igenis az, mit a jelenről mond, amennyiben az vétkes lázítást foglalt magában. Az utóbbi nem élvezheti a történelmi felfogás immunitását, mert ez nem történet, hanem a történetnek elaljasítása vétkes czélokra. Ha az utóbbiak miatt büntetés szabatik a vétkes szerzőre, az nem a történetírót, sújtja, hanem a lázitó pamphlet irét. A történelmi alak csak fokozza az izgatás mérgét, mert az elfogulatlan a történetben nem keres lázitó pártoskodást. (Folytatás reggeli lapunkban.) KÜLÖNFÉLÉK Pest, sept. 16. (Király ő felsége) vasárnap reggel hat órakor, szokásos kíséretével, Bécsből megérkezett. A pályaudvarban Tóth és Tisza miniszterek, Gyöngyössy Alajos főpolgármester és Thaisz Elek főkapitány várták Ő felsége azonnal a várba kocsizott, este 7 órakor pedig gr. Bellegarde főhedsegéd kíséretében Gödöllőre utazott. (Ő felsége) sept. 21-én szombaton reggeli 9 órakor kihallgatásokat fog adni. Előjegyzések a budai kir. palotában a kabinet irodában fogadtatnak el. (József főherczeg) tegnap délután Kassáról visszaérkezett. (Személyi hírek.) A mai reggeli vonathattal gr. Andrássy Gyula és Hoffmann osztályfőnök érkeztek Pestre, továbbá érkeztek még a külügyi hivatalnokok közül Falke, Taschenberg, de Pont báró udvari tanácsosok, báró Krausz és Vavrik osztálytanácsosok és több más hivatalnok , úgyszintén Kuhn hadügyminiszter és Benedek tábornok. (A Vidik bíráló bizottság) f. hó 17-én azaz kedden reg. 9 órakor ülést tart. Tárgy a kérvények tárgyalási sorrendjének megállapítása. Elnöki megbízásból Lukács Béla s. k. a VII. biz. jegyzője. (Abrudbányáról) Írják nekünk: A „Pesti Napló“ 370. számában megjelent tudósítást, mely szerint Abrudbánya és Verespatak részéről Zsigmondy Vilmos úr lenne képviselőjelöltül felléptetve, miután az abrudbányai Deákpárt csak folyó hó 11-én tartott e tárgyban értekezletet, s miután a maga kebeléből képviselőjelöltet felléptetni senkit fel nem hatalmazott, mint korábban kelt és illetéktelen közleményt hírlapi kacsának nyilvánítják. Az abrudbányai Deákpárt nevében: Pálffy Samu deákpárti alelnök, Molnár Albert deákpárti jegyző. (Az említett hírt Abrudbányáról írták nekünk.) (A budai tornaegylet zászlóavatási ünnepélye) tegnap tartatott meg és fényesen sikerült. Közönség nagy számmal volt jelen. Az egylet derék alelnökének, Kerntner Gusztávnak a lövölde helyiségében a zászló felavatása alkalmával mondott magyar szellemű beszéde sok tetszésben részesült. A zászlóanyai tisztséget Karácsonyi Mária grófnő teljesíté, s a koszoruleányok Buda legszebb hölgyeiből kerültek ki. Az alelnöki beszéd után 1 212 órakor kezdődött a szögbe verés, mely tovább tartott egy óránál. Szeget vertek be József főherczeg, a zászlóanya, a miniszterek a fővárosok, az ünnepélyen megjelent számos egyletek, a budai lövészegylet, a budai dalárda, pesti tornaegylet, magyar irodalom képviselői, a budai hölgyek stb. Fél kettőkor volt a díszebéd a Margitszigeten, mely igen jó hangulatban s a derék budai dalárda közreműködésével folyt le. Az áldomások sorát Karácsonyi Guido gr., mint egyleti elnök a királyra, utána Kerntner Gusztáv az egylet derék alelnöke a zászlóanyára, Pleskott Henrik igen szellemdusan a koszoruleányokra és a budai hölgyekre, mások az egyleti elnökre és a budai dalárdára mondtak felköszöntéseket. A kedélyesen lefolyt lakoma után este tánczvigalom következett, mely fényesen sikerült. (A magyar takarékpénztárak „hitelegylete“) tegnap tartotta alakuló gyűlését. Körülbelül negyven pesti és vidéki pénzintézet volt képviselve a gyűlésen, mely az alapszabályokat elfogadta s az elnököt és felügyelő tanács tagjait megválasztotta. Az alakuló közgyűlést Bartal György, az országos központi takarékpénztár elnöke nyitotta meg. A hitelegylet elnökévé Móricz Pál képviselő, mint a Bihar megye sárréti takarékpénztár elnöke választatott. (Egy színházi előadás a sötétben.) Tegnap este a nemzeti színházban a „Peleskei nótáriust“ adták; a színészek igen jó kedvvel játszottak, a közönség jól mulatott, midőn egyszerre egy comicus baleset zavarta meg a mulatságot. A színmű harmadik szakaszának elején ugyanis a színházat megvilágító nagy csillárt ügyetlen kezeli ahelyett, hogy a gáz fényét kissé mérsékeljék, egészen eloltották, s így a nagy színház csak a színpadról nyert némi világítást. Az előadás mindvégig ilyen érdekes félhomályban folyt, melyet csak némileg enyhített azon erkély körüli három lámpa fénye, melyet kényszerűségből meg kell gyújtani. (A pesti ideiglenes népszínház alapkövének ünnepélyes letétele) tegnap ment végbe.Jóval 11 óra előtt már nagyszámú, több ezer főre menő közönség gyűlt össze az István-téren. A megjelentek közt ott volt báró Orczy, a nemzeti színház intendánsa, Szigligethi, Paulai, Szerdahelyi, Náday, Tamásai, Paulainé, Szatmáriné, Blaháné, és még több tagja a nemzeti színháznak. A hírlap irodalom is számos tag által volt képviselve. Pont 11 órakor jött meg Miklóssy is 60 bajnokával és egy nemzeti színnel borított állvány körül foglalva helyet, a társulat férfitagjai rákezdték a szózatot. Ezután Gárdonyi Antal a társulatnak és egyáltalán a vidéki színészetnek egyik legjelesebb tagja fellépett az állványra, és a következő beszédet mondta el, csengő hangon és mély, valódi érzelemmel: Pest városának polgárai! Örömteli kebellel üdvözlöm önöket, midőn ez ünnepélyes alkalommal e helyen egy ideiglenes népszínház alapkövének letételéhez ily szép számmal összesereglettek. E tömeges megjelenés erős bizonyítéka azon meleg érdekeltségnek, melylyel Pest város lakossága a naponként fölmerülő közügyek, a szükségelt szellemi haladás, a helyes irányú műveltség, a társadalmi eszmék fejlesztése, de főleg a nemzetiség ügye iránt viseltetik. Még egyszer lelkem mélyéből üdvözlöm Pest város polgárait. Uraim! Oly épületnek teszszük most le alapkövét, melynek czélja, ha szakértelemmel vezéreltetik, kimutatni azt, miszerint a magyar színészet múzsája egy második templomot is kérhet magának a fővárosban, ahol a nemzeti nyelvet hangoztassa és bűbájos dalait énekelhesse. Igaz, hogy e templom külsőkép szerény alkatú leend, aranyozott oszlopsorok nem indítják a belépő tekintetét, de bensőleg annál magasztosabb lesz a hatás, ha hivatott papjai ennek egyszerű oltára körül a magyar nép tiszta, romlatlan erkölcsét, apáitól öröklött ősi szokásait, azt a tősgyökeres magyar fajunk önállóságát szemlélhető alakokban fogják feltüntetni. Itt a néző, ha belép, fényes lángú csillárok helyett a puszták egyszerű tüzét találja, a magas röptű melódiák helyett hall bánatos furulyaszót, a kendőző és csapodár szerelmes helyett lát tiszta keblű, hőn szerető puszták fiát. Szóval, e templom czélja leend, a magyar nép életét, költészetét, családi körének szűziességét, határtalan honszerelmét egyes tünetekben felmutatni, és azt a korszerű kívánalmak szerint helyes irányban kiképezni. (Élénk éljenzés.) A koronás uralkodó szintén magas figyelmére méltatta ez épület létrejöttét, és elégülten fogadta a hírt, hogy kedvelt fővárosában hűt alattvalói számára egy buzgó vállalkozó ideiglenes népszínházat építtet. (Éljen.) Pest város bölcs tanácsa és törvényvezető atyái hasonlólag kétszeres buzgalommal karolták fel a vállalkozó ajánlatát, és a tért, melyen állunk, minden díj nélkül a nevezett czélra átengedik. Korunk egyik nagy hatalmassága, az igaz, szép és jó eszmékért küzdő journalistika szintén fölemelé magvas szózatát, és támogatta a terv kivitelét, mint a melynek nagy horderejét lapjai hasábjain kimutatta. Végül az itt egybegyűlt fővárosi közönség e vállalat iránti rokonszenvét kimutatta, midőn ez ünnepélyt díszes jelenlétével megtisztelte. És ime az épület, melynek alapkövét most leteszszük, rövid időn állni fog és kinyitnak ajtai, hogy belépve, a nap fáradalmaiban kimerült lelkek itt nyugtát, szórakozást és szellemi tápot találjanak. Viseld hát gondját,óh közönség, mert hisz a te kincsed, mert hisz a te műveltséged imolája, a te tulajdonod, mert csak te adhatsz neki éltet és lélegzetet; öleld kebledre, mint a gondos anya kisded magzatát, neveld fel őt, hogy megerősödvén, hálás fiúként tízszeresen adja vissza, mit érte áldozol. Mielőtt tisztelt közönség e helyet elhagynám, rövid alkalmi beszédemet hazánk egyik nagy nevű,írójának emelő tartalmú soraival zárom be: Áldott legyen a kéz, mely épitő; áldott a szív, melyt kigondolá; áldott a nép, mely érte áldozand; áldott a szellem, mely fentartja azt, és áldott a hon,melynek szolgálni fog.“ Lelkes éljenzés jutalmazta a buzgó szónokot, mire Erődy Béla olvasott föl egy „A nemzet geniusa“ czímű alkalmi költeményt, mely a színészet hatalmát énekelvén meg, egy a színtársulathoz intézett buzdító szózattal végződik. Ezek után nemzeti imánk, a hymnusz hangjai mellett rakatott le az alapkő. Végül még Mihályi Endre hírlapíró fejtegette hosszabb beszédben, mit várhat a színtársulat és a közönség egymástól, mi mindkettőnek a feladata, amivel aztán a lélekemelő ünnepélynek vége volt. " I tr Adva Tartva Adva Tartva TI Tt] f! S T TOZS1) lf. Erzsébet-pálya 200 frt p. p......................................... 201 • 25» - Déli-pálya 500 frank.................................................. 110.— ng.&p v ^ * A v J Az Ali Ferdinánd-északi pálya 1000 frt p. p......................... 2080.- 2070.- „ „ 200 fr. 5%.............................................. 95.be 98.Ferencz József pálya 200 frt ezüst.......................... 2?6. - 226.— Tiszai „ 100 „....................................................... . f 14. Péca-barcsi pálya 200frt ezüst............................... 180/'/ 187 50 Magy. gal. 200 frt. e. 5%......................................... 89. 89 26 ceps. -i* Lajos-Károly pálya 200 frt p. p.................................. 237 - 23/.50 Magy.-északkeleti 800 frt. 5%................................ 89. 89^26 Kassa-oderbergi pálya 200 frt ............................... 195-- 194. Magyar kerekpálya 800 frt. ezüst.......................... 79.80 80.10 ■ Lembergi-cemoritzi pálya 200 frt......................... 161bl 16*60 Magyar nyugati 200 frt 5%................................... 9(M' J\f b\f A. államadósság 100 frt. Adva Tartva Osztrák Ugod ,500 frt p. p. ^................................ 6S0_ 5S5. ................................................ Egység 8 járadék, jegyekben máj.—nov. 5% . . ~~ «V" Tp ! ! ! ! ! ! \ ll\Z ül* L W*. „ V n febr.—aug. 5% . . 86 »0 Székesfehérvár-győr-grácsi pálya 200 frt . . . 177.5., 17S.— Hitelintézet 100 frt.............................................. 189.50 190- -. . ezüstben jan.—JtU- 5 /o • • 7165 70.7v Delyi p4ly# 200 frt.................................................... 211.60 213.80 Clary 40 frt. p. p......................................................• 38. 39.— » .IV . fP?r 5 á • • 70.70 70.76 Müzli pálya 200 frt................................................... ........ 25S.- Dunagőzhajózási 100 frt p. p..................................... 98.bt) 99.50 Osztrák értékben visszafizetendő. — •— — Bécsi Tramway 200 frt................................................ 344 50 345.— Keglevich 10 frt.............................................................. 18.— 1850 Sorsolással 1839-ből egész sors]. p. p. .... 347. 647.50 Magyar-gácsországi pálya......................................... Buda város köles. 40 frt........................................ 80 . si „ _ 1839-ből ötöd „ 647 . 347.50 „ észak-keleti „ frt esüst............................. jav . . 168 50 Pálffy 40 frt. p. p.................................. Sí*— * "ísfiú hői 600frt0” W° .................................. 103 74 104*60 * keleti pálya 200 frt........................................... 133 — 133.5) Rudolf-alapitvány 10 frt............................................... Ibil6 J51 /5 . 1860-ból 100 , 6% ............................. 144. — 125.. .. Iparvállalatok részvényei. st. aenois 40 frt. P. P.................................................. »».n SJj,. „ IZ JWPJILA*.................................... ‘ Donau, osztrák biztosító 200 frt................................ Triest város 100 frt p. p............................................. 07156 08*.50 yomojárade _ ^ __.v.Li’too ..................... .,o‘ka Salgótarjáni kőszén 100 frt.................................... 165*. 187 — ” » 50 frt o. .................................... 58.— 58.50 Állami domaniai jelzáloglevél 120 frt...................... 118. 118.50 Securitist viszontbizt 800 frt.................................... ........ __ Waldstein 200 frt. p. ............................................. 23.— 24.— B. Földtehermentes. 100 frt p. p. ’ * windischgrácz. 20 frt.................................................. »4.50 25. Horvát-tótországi 5»/.................................................... 84- 84.50 Záloglevelek. Volták fii árumu.r« Erdélyországi 6%................................................... 79.- 79.60 Osztrák földhitelintézet sorsa. 5«/o.......................... 102.75 103.25 VfiHÖK (Három 001«». Temesi bánság 5%................................................... 81. 81.51 „ S3 éves visszafizetendő 5%..................... 88.75 89.. Amsterdamra 100 frt hollandi 5»/ ___ Temesi 1867 dlki sorsolási záradékkal .... S. ■ 80.50 Nemzeti bank p. j. sy„ sorsolás.......................... Augsburgra 100 W délnémet 5'/0 ! ! 91.70 dM , 1867 dlkl sorsolási záradékkal . . . 81.25 81.76 Magyar földhitelintézet 60/,0/p . . .................................... . 88.40 Boroszló 100 frt. tanéi 5%* '. '. *. *. '.* ! ! _*_| L*'L C. Más közkölcsönök. ” kereskedelmi ba^fe^Sattw'r.' * * ~*~ Brflssel 5«/„.................................................................. ............................................................................................ : ÄKSAS» . : r- Sí,SKKíft"'... . . . : SS S3 13 TtnnSmk hastványe 1. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst........................... 62.50 93. Milano 100 frank 5%................................................... —í_ JJ. lííluxük cs.Yc JO * Báttaszék-Dombovár 200 frt. 5%...................... 91.75 92.25 Marseille 100 frank 6%.............................................. ... Angol-osztrák bank 200 frt, 75% befizetés . . 310.50 411.— Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frtos 0% —.—_____ Páris 100 frank GV °/p .................................................. 4»125 42 25 Angol-magyar bank 200 frt, 40% . . . 113.5« 114.-' Osztrák dunagőzhajózási társulat 100 frt p. p. . — Osztrák földhitelintézet 200 frt, 40% befizetéssel —...-------Erzsébet-pálya 200 frt p. ............................................ 92.30 92.60 Pénzek árfolyama, „ hitelintézet 160 frt................................ 2/9. 281.- - , „ ezüst 100 frt..................................... 92.20 92.51 Magyar , 200 ............................................... 126.— 126.56 » „ 1862-dlki................................................ 100.75 161.50 Arany............................................................................ 5.24 6.25 Pesti kereskedelmi bank 600 frt............................... —. — —■ * n 1889-diki.............................................. —.— — - Napoleondor................................ . . 8 70 8.71 Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt ... . 1040.— 1045. • „ „ 200 frtos . . ................................ —— —.— Orosz Imperiale.............................................................. .. — Osztrák-francista bank 200 frt ezüst.................... 127.— J.27.60 Ferdinánd északi pálos 200 frt. p. p....................... 01.. 92.25 Maria-Terézia-tallér................................................... tyL&8y*r- n » 200 » 40®/o befizetéssel . 112.-• 113.— „ » » 10 „ o. .............................. #7.— 87 50 Egyleti tallér.................................................................. — Általános bank Bécsben 200 fkrt. 50% befizetés . —. —„ „ * 100 n ezüst 5% . . . 10176*vk.75 Batist.................................................................................. 107.S&los!Nemzeti bank............................................................. 875.— 877.— Ferencz József n 200 ................................. 99.50 lap. »Váltó leszámítolás.................................................. . ___ _’ Egyleti bank 200 frt, 40% befizetés .... 166 16.—' Pócs-barsi , 200 % ezüst..................... ... Forgalmi bank 230 fr 160%.................................... 215.— 217 — Károly Lajos * 300 ..................................... 102’- 102.&0 f tt t A Bécsi váltóbank 200 frt 40%.................................... 314 S15.— ^«iual dib'-czern. J^ gi pálya 300 frt ezüst . , -„ váltóüzleti társaság 00 frt 40% . . . . 173 — 175 — „ * n „ L kib. 1865. . . 77.75 78.25 Arany al marka............................................................ ____ • b*nk 200 frt 40% befizetés...........................- —„ * n * U- » 1867. . . 90.50 91.- Friedrich'er.................................................................. ’ 11 bankegylet 200 írt 40% befizetés . . . 365 - f 306.— „ „ „ „ al. „ 1898. . . —82 fO I.oulsdoor....................................................................... .......— — Közlekedési vállalatok részvényei. ' ! ! ! ! *. *. n.s« A^Auiviny .* ! ! .* .* .* .* .* ] »£ lJ*.» Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst........................... 178.» 173.50 Állampálya 500 frank ..................................... | —Ezüst szelvény............................................................. 107.50 108* Osztrák PonAgőz hajózási társulat . . . . . 618.— ?20.-- „ ___18‘17-dikl. ^ ..................................... | —.. Orosz papirrubel .......................................... 5X3 1.64 A „Pesti Napló“ táviratai. Havre, sept. 14. A köztársaság elnökének fogadtatásakor üdvözlő beszédében a maire megköszönte, hogy a köztársaság megalkotását előmozdítja. Válaszában Thiers Francziaország nagyságába vetett bizalmát fejezte ki. A községi tanácsnak Thiers azt mondá, hogy az új adók sok gondot okoznak neki, de az államháztartásban az egyensúlyt vissza fogják állítani. Anliából igen jó híreket veszünk — mondá Thiers; nem akarjuk a szabad kereskedést megsemmisíteni s Angliával ki fogunk egyezni. Egy év múlva jobban fogjuk érvényesíteni magunkat. Francziaországnak és Európának meg kell köszönnünk a bizalmat, melyet az utolsó kölcsön alkalmával irántunk tanúsított. Marne és Hant-Marne megyék nem sokára ki lesznek ürítve; a kiürítés már eddig is megtörtént volna, ha a szomszéd megyékben a barakkok elkészültek volna, melyek csak 2 — 3 hét múlva készülnek el. A béke külfelé biztosítva van — végre Thiers — én azon fogok fáradozni, hogy a belbékét visszaállítsam. Tovább is oly szellemben fogok kormányozni, mint eddig.Ezután a jelenlevő angol és amerikai tiszteket fogadta. Triest, sept. 15. A „Sphinx“ Lloyd gőzös 13-án Bombayból s „Aretusa“ Lloyd gőzös 6-án Adenből Triestbe elindult. Páris, sept. 15. A köztársaság elnökét tegnapi havrei látogatása alkalmával az angol fregattok ágyúlövésekkel, a matrózok hurráh-kiáltással üdvözölték. Thiers roppant nagy, sőt szívélyesen üdvözlő néptömeg kíséretében megnézte a dockokat,a raktárakat és műhelyeket, azután a kereskedelmi kamrát fogadta s este Trouvillebe visszatért. Belgrád, sept, sb. A hatalmaktól a már ismert barátságnyilatkozatokon kívül még következők érkeztek: A nagyvezér külön táviratban üdvözölte Milán fejedelmet, melyben kijelenté, hogy a porta kiváló örömmel nézi trónraléptét. Thiers a franczia consult különösen utasította, hogy a fejedelem és kormánya előtt Francziaország rokonszenvét kifejezze. Az oecumenicus s a jeruzsálemi patriarcha szintén gratuláltak a Florencz, szept. 14. A „Nazione“ szerint a német császár Marchere Gino Capponi florenczi tudóshoz levelet intézett, melyben 80-ik életévének befejezéséhez szerencsekivánatait fejezi ki. Capponi a császári iratot mély megindulással vette. Belgrád, szept. 15. A hivatalos lap közli a fejedelem egy rendeletét, mely a szkupstinát oct. 6-ra Kragujeváczba összehívja. Genf, sept. 14. A választott biróság mai ülésén Solopin gróf felolvasta az ítéletet, mely az Anglia által eszközlendő kárpótlást 15,500,000 aranydollárban állapítja meg. Sir Cukburn (Anglia képviselője) hosszabb indokolással viszszautasította az ítélet aláírását. A tanácskozás szerencsés sikere 22 ágyúlövéssel ünnepeltetett. Zárbeszédben Sclopis gróf megelégedését fejezte ki az elért eredmény felett. Az angol meghatalmazottak hétfőn, az amerikaiak kedden utaznak el. Róma, sept. 14. A nápolyi községi választások végeredménye még ismeretlen. Páris, sept. 15. Chancy tábornok a toursi 7. és Ducrot tárnok a bourgesi 8. hadtest főparancsnokává kineveztetett. Madrid, sept. 15. A kamrák trónbeszéddel megnyittattak. A trónbeszéd constatálja a jó viszonyokat a külfölddel, s azon szilárd akaratot jelenti ki, hogy a cortes határozatai a pápai székkel szemben végre fognak hajtatni, a pápai egyházi hatalmának őszinte tisztelete mellett; a trónbeszéd a carlista lázadást csaknem befejezettnek mondja. A kormány tisztelni fogja az északi tartományok valamint Catalonia és Arragonia külön törvényeit s lázadók megfenyítésére vonatkozólag törvényt fog előterjeszteni. A cubai lázadás elfojtása után az ígért reformok ottan eszközöltetni fognak. A trónbeszéd azután az előterjesztendő törvényjavaslatokat említi, melyek a közigazgatás minden ágára kiterjednek. Ide tartoznak a conscriptio megszüntetése , az általános kötelező védrendszer behozatala. A kormány a hadsereg létszámát az ország biztonságával s a pénzügyek állásával öszhangzatba hozandja. Bécs, ,sept. 16. (Megnyitás.) Hitelrészvény 337.30. Északi vasp. —.— Allamvasp. 337.— Lombardok 212.80. 1860-ki 105.20. 1864-ki 145.—. Magyar földhitelrészvény —.—.Napoleondor 8.70. — Magyar hitelrészvény —.— Galicziai —.—. Angolosztrák 316.50 Francomagyar —Tramway —.— Magyar sorsjegyek —.— 1860-ki —.—. 1864-iki —. Bécs, sept. 16 (Előbörze.) Hitelrészvény 336.20. Északi vasp. —.—. Államvasp. 332.— Lombardok 211.50. 1860-ki 103.75. 1864-ki 143.—. Magyar Földhitelrészvény 126. —. Napoleondor 8.70. Magyar hitelrészvény 142.—. Galicziai —.—. Angol-osztrák 313.—. Francomagyar 112.—. Tramway 330— Magyar sorsjegyek 105.50. Anglo-Hungar. 113.50 Váltóbank 317.— Municip. 82.—. Frankfurt, sept. 15. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 107.25. Amerikai 1882-re 96.25. 1854-ki—.— 1864-ki 161.50 Lombard 230.—. Évjáruléki papír 60.60. Osztrák Bankrészvény 944.— Osztrák hitelrészvény 366.—. Osztrák államvasp. részvény 360.— 1860-ki 96.—. Ferencz József vasp. —.— Galicziai 258—. Évjáruléki ezüst 65 25. Győr-Gráczi —.—. Utóbörze —.—. Frankfurt, sept. 15. (Esti zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1882-re 96.25. 1854-ki—.—. 1864-ki —.—. Lombard. 228.25. Évjáruléki papír 65.70 Oa.ák Bank részvény 944.—. Osztrák hitelrészvény 362.50 Osztrák államvasp. részv. 356.25.1856-ki 95.50 Ferencz-Józs. vasp. —.—. Galicziai '55.—.Évjáruléki ezüst 65.25 Győr-Gráczi —.—. Páris, sept. 15. (Zárlat.) 3 ’/• járadék 55.37 4’/s % járad 78.10. Olasz járadék 68.70. Államvaspálya 782. Credit snobilier 462. Lombardok 507. Magyar kölcsön —. Magyar keleti vasút — 1871. kölcsön 85.25. Köln, sept. 15. Búza 724.50. Rozs 426. Olaj 12.60. Stettin, sept. 15. Búza 75—85, hat. 82.25 - rozs 47—55, hat. 51.50, olaj 24.—. 23.30 —. szesz 23.50, at. 23.—. Hamburg, sept. 15. Búza —•, —.— Rozs csendes 99 99.25,olaj csendes 23.—.23-75 Szesz csendes 18,25,16.—. 15.50 Nyomatik a kiadó-tulajdonos .Atheneaum* irodalmi és nyomdai részványtársulat nyomdájában Barátok-tere 7. sz. 1372. KÖZGAZDASÁG. Pest, sept. 16. A pesti gabna- és értéktőzsdéről. A buzaüzlet igen szilárd hangulatban vette kezdetét 5—10 kr emelkedés eladatott 35—40,000 mázsa. A tőzsde hangulata határozatlan, de a bécsi hírek folytán az árak végül szilárdabbak. Dijsorsjegyek 106, magyar hitelbank 143, franco-magyar bank 103.75 ramicipál 85, takarék- és hitelegylet 110.50, pesti népb. 115, országos közp. 122, pesti közúti 377, budai 128, király serfőzde 240. Valuta változatlan. Napoleond’or 8.701/1, arany 5.26 tallér 1.62 Vi. Főszerkesztő ■ B. Kemény Zsigmond Felelős szerkesztő : Sírváry Lajos IYTVIT-TEIL Az első sorsjegyek mindig a legszerencsésebbek! Az első forrásból vett magy. kir. jótékonysági kisorsolás sorsjegyei: 6517 nyerővel 240,000 frt összegben, ezek között 10,000 darab 10 frankjával, 100,000 frank arany nyeremény, ideje koráni megrendelés mellett 2 frt SO kiért bizonyára, és oly szerencsések leendőek kaphatók első kézből Auszterlitz Zsigmomd első budai váltóüzletében a lánczhíd mellett Budán. Akik több sorsjegyet vásárolnak, azoknak a hivatalos húzási sorozatot bérmentve küldöm meg. 1422