Pesti Napló, 1872. szeptember (23. évfolyam, 201-225. szám)

1872-09-16 / 213. szám

Ha valaki például közhelyen előáll é a rágal­mazó szándékkal ezeket mondja: Ismerek egy polgárt, a­ki a legutálatosabb gazember széles e világon, a­kinek becstelensége és ocsmánysága határt nem ismerő. Ezen polgárt nem nevezem meg, hanem csak annyit mondok, hogy ime itt­­ áll előttem, vagy itt áll jobbomon. A­ki rágal­mazásait és szitkozódásait ily alakba ölten­é, az nem nevezte ugyan meg a rágalmazott egyént, de a­hol jogot és igazságot széles e világon tisz­teletben tartanak, ott a bíróságok elégtételt fog­nak a panaszlónak adni, és nem fognak a tör­vény gúnyjára a rágalmazó azon kifogására hallgatni, hogy hiszen meg sem nevezte a vád­lót. Ha pedig ezen rágalmazónak volna annyi vakmerősége, hogy a vádlóra ráfogná: „Íme magára vette, miket ellene felhoztam11, úgy a bíróságok előtt a megfenyítés által megyőzöd­­hetnék arról, hogy midőn a rágalmazott a tör­vény útján keresi az ellene elkövetett bünte­tendő cselekmény megtorlását, ezzel nem magá­ra vette a gonosz akarattal ellene zúdított otrombaságokat, hanem a rágalmazóról, gonosz szándékáról, becstelen merényletéről vonta le azon fátyolt, melyet a vétkes vagy gyávaságból, vagy a törvény kijátszása végett bűnös maga­viseletére vetett. A vizsgálat alkalmával a vádlott arra nézve, hogy ki ellen van intézve rágalmazása előadta , a kérdéses czikkben kormányt említek ugyan, de hogy ezen kormány a magyar kormány lenne, az czikkemben elő nem fordul.“ (Vizs­gálati jk. III.) Ugyancsak a vizsgálat folyamában előadta a vádlott : „a­mennyiben a kormány a czikkem­­ben előadottakat magára érti, szavamat vissza­vonni most már nem kívánván, kijelentem, hogy én czikkemben a magyar kormányt értet­tettem.“ (Vizsgálati jk. IV.) A vádlott már akár­mily czélból jónak látta czikkében egyenesen meg nem nevezni a ma­gyar kormányt Nem mondja sehol egyenesen, én a magyar kormányt akarom rágalmazni, de ha nem mondja, nem hirdeti bűnös cselekményét, azt teljességében, minden irányban, gonosz aka­rattal végrehajtja. A mily óvatos ugyanis a vád tárgyát képező czikk abban, hogy ki ne szalaszsza azon vallo­mást, miszerint merénylete a magyar kormány ellen van intézve, oly kiszámító abban, hogy mindenkinek félreismerhetlenül feltárja, hogy ő a magyar kormánynyal birkózik. Mikor a czikk megjelent, a napi discussio tárgyát a Nákó féle ház szándékolt megvétele képezte, melyből az ország háza lett volna átalakítandó. Ezen eset, mely a czikk sajátlagos themáját képezi, telje­sen nyilvánvalóvá teszi, ki ellen, melyek ormány ellen zúdítja a szerző rágalmazása árját? A ma­gyar kormány volt az, mely a ház megvételét szándékolta, hogy abból országházat alakítson. Az egész világon csak a magyar kormánynak volt akkoriban ily terve, és midőn erre utal a szerző, épen csak annyi, mintha megnevezte volna a magyar kormányt. A megjelölés kizár minden kételyt egész Magyarországban, a mi­volt világon mindenütt, hol figyelemmel kísérik Magyarország viselt dolgait, tudni kellett, hogy a czikkben határtalan cinizmussal előadott rá­galma­­sok a magyar kormányra czélozvak. Hogy ily körülmények között, mit jelentsen szerző azon nyilatkozata, hogy a kormány ma­gára vette a rágalmazásokat, nem szorul bővebb felvilágosításra. Nem magára vette a kormány a rágalmazásokat, mert hiszen rágalmazásokat nem is lehet magára venni, miután azok magukban véve valótlanok, minthogy a rá­galomban benrejlik mindenkor a hazugság fo­galma. A kormány a vádlottról akarja a tör­vény útján le­lebbenteni azon fátyolt,mely a vét­ket ugyan nem takarja el, hanem arra van szá­mítva, hogy a törvény egy hetyke fogással az igazság gúnyjára rutul kijátszassék. És midőn ezt teszi a kormány, nem magára vette a rágal­mazásokat, hanem a vádlottra hárítja a felelős­séget a törvény előtt azért, mit gonosz szándék­kal elkövetett. Milyen gálád manoeuvre ez! A­míg a kormány nem nyúl a sajtóperhez a merénylet megtorlása végett, ennek nyilvánosan oly értelmet tulajdo­nítanak, hogy hiszen találva érezheti magát a kormány, mert különben nem hagyná büntetle­nül. Midőn pedig a törvény sorompója elé idéz­tetik a vétkes, azzal létezi rágalmazását, ime a kormány magára vette a rágalmak tar­talmát. T­ esküdtszék ! Ha a rágalmazó előállhat azzal, hogy a megtámadott magára vette a rágalma­kat, midőn a törvény útján jogos elégtételt kö­vetel, akkor a rágalmazás büntetlenül marad mindig, akkor Magyarországban a rágalom nem vétek többé, hanem erény; nem az igazmondás dicséretes, hanem a hazug ráfogás. Igen akkor felforgattatik a jog és a jogtalanság fogalma, akkor az adós beperelheti a hitelezőt, a csaló a­kit megkárosított. Gondolják át még egyszer a fenforgó rágal­mazó­i esetet. Valaki előáll és a kormány leg­több tagját rablóknak nevezi. Körülményesen megjelöli, hogy a magyar kormányról van szó, de furfangosan tartózkodik azt egyenesen kiír­ni. Midőn felelősségre vonatik, a bíróságok útján kijelenti, hogy hiszen ő nem nevezte meg a ma­gyar kormányt, érezvén pedig mily gyenge lá­bon áll a kifogás, előadja, hogy ha a kormány magára is veszi a rágalmakat, ám bevallja, hogy a magyar kormányt értette. Ezen magatartás ki­­hívólag azt hirdeti: „A kormány becsülete, a tör­vény tisztelete előttem csak azért létezik, hogy velek kényem kedvem szerint gúnyt űzhessek, félig megvallom, félig tagadom azt, mivel vá­dolnak; védelmemet is úgy intézem, hogy újabb rágalommal felér; még mikor a törvényre is hivatkozom, akkor is csak azért teszem, hogy megvetését hetykén mutogathassam. Mikor írok, rágalmazok; mikor a bíróságok előtt fele­lősségre vonatom, rágalmazok; mikor védem magamat, rágalmazok. Van-e Magyarországban oly esküdtszék, mely a törvények ezen kiját­szását megtorlatlanul akarná hagyni ? Maguknál a czikkben foglalt rágalmazások­nál, nem szükséges sokáig időznöm. Midőn Ma­gyarország a zsebmetszők hazájának nevezte­tik, midőn becsülete egy rimáéval helyeztetik párhuzamba, midőn a kormány működéséről azon kép használtatik, hogy a nemzet egy része úgy hempergettetik a sárban, mint a disznó, midőn a kép folytán az mondatik a magyar nem­zet egy részéről, hogy kormánya által saját szennyében fetreng, midőn a kormány legtöbb tagja rablóknak czimeztetik, midőn kormány­zata czéljának az mondatik, hogy legtöbb tagja rabolhasson, akkor megszűnik a közvádló szereplése a rá­galom fokozatának kifejtése körül; akkor min­den egyes szó egy súlyos vád a vétkes ellen, mely hatályosan felhívja a törvény megtorlását azokban, kiknek becsületes tudata felzúdul a példátlan rágalmazási merénylet ellenében. Áttérek a vád tárgyát képező második nyom­tatványra. „A becsületes emberekhez szólok“ czímű röp­­irat a választások alkalmából íratott a nép számára. Azt akarja felvilágosítani az ország politikai állapotáról,­és azért kiterj­eszkedik szá­mos oly kérdésre, melyek az utóbbi években az országot foglalkoztatták. Fejtegetését egy tör­téneti visszapillantással kezdi meg, melyben Magyarország történetének utolsó századait rö­viden jellemzi. A történet az emberiség tanítója, hogy ez lehessen: szabadnak, igaznak, pártatlan­nak kell lenni. A kritika határozza meg, mi igazán történetírás és mi a pártszenvedélyből folyó pamphlet; a sajtóbíróságnak más feladata van, nem az, hogy megítélje, mi felel meg a történelmi valóságnak. A­mit azért a röpirat Magyarország múlt napjairól szól, az nem tartozik a tisztelt esküdtszék bírálata alá. A röpirat Magyarország utolsó három századát igy festi. (5. l.):„A pénzét elvitte a német; a fiát elvitte katonának a német; a sok élhetetlen katonát az országba behozta a német; az ország főbb hivatalait a némettel megtöltötte a német; mikor pedig jobbról-balról egyik vagy másik szomszéd elkezdett ütni ben­nünket, hát h­ogy védelmezzük magunkat, nem engedte a német.“ Ezen állapotok pragmatikai okait így adja elő. (7.1.): „Mert a magyarok közül mindig voltak a kik pénzzel, ranggal, hi­vatallal és más egyébbel meghagyták magukat vesztegetni, és mert a nép közt is voltak, kik a megvesztegetett ámitók szavaira hallgattak, kellett évszázadokon keresztül tűrnünk, hogy a mi saját hazánkban, a mi saját vérrel szerzett országunkban a szolgák mi legyünk.“ Azután az ily szörnyű színben feltüntetett múltat ösz­­szehasonlítja a jelennel, és az utóbbiról így szól (11.1.): „Az 1848 előtti állapot nemcsak vissza­állt, hanem irtóztatóbbá tétetett. A német ural­kodása Magyarországban törvényesen elfogadta­tott. Törvények alkottattak, törvények, me­lyek ez előtt nem voltak , hogy tudnillik Magyarország a német nélkül nem tehet sem­mit a német katonának, és a magyar pénzt elviszik német adósságot fizetni. Szóval, mit a német 1848 előtt csak erőszakosan tehetett raj­tunk, mindazt elfogadta a magyarok azon része törvénynek, kiadván kezéből az ország mindent, mivel magát valaha védelmezhetné, hanem most már viszik tőlünk a pénzt, a katonát, a nemzet zsírját; törvényesen egészen a németnek adat­tunk el ! Ugyan mond csak édes polgártársam, helyesled te ezt, azzal tartasz te is, ki bennünket a németnek eladott.“ Az mi ebben a múltról mondatik, nem tartozik az esküdtszék bírálata alá, de igenis az, mit a jelenről mond, a­mennyi­ben az vétkes lázítást foglalt magában. Az­ utóbbi nem élvezheti a történelmi felfogás immunitá­sát, mert ez nem történet, hanem a történetnek elaljasítása vétkes czélokra. Ha az utóbbiak miatt büntetés szabatik a vétkes szerzőre, az nem a történetírót, sújtja, hanem a lázitó pam­phlet irét. A történelmi alak csak fokozza az iz­gatás mérgét, mert az elfogulatlan a történetben nem keres lázitó pártoskodást. (Folytatás reggeli lapunkban.) KÜLÖNFÉLÉK Pest, sept. 16. (Király ő felsége) vasárnap reggel hat órakor, szokásos kíséretével, Bécsből megér­kezett. A pályaudvarban Tóth és Tisza minisz­terek, Gyöngyössy Alajos főpolgármester és Thaisz Elek főkapitány várták Ő felsége azon­nal a várba kocsizott, este 7 órakor pedig gr. Bellegarde főhedsegéd kíséretében Gödöllőre utazott. (Ő felsége) sept. 21-én szombaton reg­geli 9 órakor kihallgatásokat fog adni. Előjegy­zések a budai kir. palotában a kabinet irodában fogadtatnak el. (József főherczeg) tegnap délután Kassáról visszaérkezett. (Személyi hírek.) A mai reggeli vonat­­hattal gr. Andrássy Gyula és Hoffmann osztály­főnök érkeztek Pestre, továbbá érkeztek még a külügyi hivatalnokok közül Falke, Taschenberg, de Pont báró udvari tanácsosok, báró Krausz és Vavrik osztálytanácsosok és több más hivatal­nok , úgy­szintén K­u­h­n hadügyminiszter és Benedek tábornok. (A Vi­d­ik bíráló bizottság) f. hó 17-én azaz kedden reg. 9 órakor ülést tart. Tárgy a kérvények tárgyalási sorrendjének megállapítása. Elnöki megbízásból Lukács Béla s. k. a VII. biz. jegyzője. (A­brudbá­nyáról) Írják nekünk: A „Pesti Napló“ 370. számában megjelent tudósí­tást, mely szerint Abrudbánya és Verespatak részéről Zsigmondy Vilmos úr lenne képviselő­jelöltül felléptetve, miután az abrudbányai Deákpárt csak folyó hó 11-én tartott e tárgy­ban értekezletet, s miután a maga kebeléből képviselő­jelöltet felléptetni senkit fel nem ha­talmazott, mint korábban kelt és illetéktelen közleményt hírlapi kacsának nyilvánítják. Az abrudbányai Deákpárt nevében: Pálffy Samu deákpárti alelnök, Molnár Albert deákpárti jegyző. (Az említett hírt Abrudbányáról írták nekünk.) (A budai tornaegylet zászló­avatási ünnepélye) tegnap tartatott meg és fényesen sikerült. Közönség nagy szám­mal volt jelen. Az egylet derék alelnökének, Kerntner Gusztávnak a lövölde helyiségében a zászló felavatása alkalmával mondott magyar szellemű beszéde sok tetszésben részesült. A zászlóanyai tisztséget Karácsonyi Mária grófnő teljesíté, s a koszoruleányok Buda legszebb höl­gyeiből kerültek ki. Az alelnöki beszéd után 1­ 212 órakor kezdődött a szögbe verés, mely to­vább tartott egy óránál. Szeget vertek be József főherczeg, a zászlóanya, a miniszterek a főváro­sok, az ünnepélyen megjelent számos egyletek, a budai lövészegylet, a budai dalárda, pesti tor­naegylet, magyar irodalom képviselői, a budai hölgyek stb. Fél kettőkor volt a díszebéd a Mar­gitszigeten, mely igen jó hangulatban s a derék budai dalárda közreműködésével folyt le. Az áldomások sorát Karácsonyi Guido gr., mint egyleti elnök a királyra, utána Kerntner Gusz­táv az egylet derék alelnöke a zászlóanyára, Pleskott Henrik igen szellemdusan a koszoruleá­­nyokra és a budai hölgyekre, mások az egyleti elnökre és a budai dalárdára mondtak felköszön­téseket. A kedélyesen lefolyt lakoma után este tánczvigalom következett, mely fényesen sikerült. (A magyar takarékpénztárak „hi­tel­egyle­te“) tegnap tartotta alakuló gyűlését. Körülbelül negyven pesti és vidéki pénzintézet volt képviselve a gyűlésen, mely az alapszabá­lyokat elfogadta s az elnököt és felügyelő ta­nács tagjait megválasztotta. Az alakuló köz­gyűlést Bartal György, az országos központi ta­karékpénztár elnöke nyitotta meg. A hitelegy­let elnökévé Móricz Pál képviselő, mint a Bihar megye sárréti takarékpénztár elnöke vá­lasztatott. (Egy színházi előadás a sö­tétben.) Tegnap este a nemzeti színházban a „Peleskei nótáriust“ adták; a színészek igen jó kedvvel játszottak, a közönség jól mulatott, midőn egyszerre egy comicus baleset zavarta meg a mulatságot. A színmű harmadik szakaszának elején ugyanis a színházat megvilágító nagy csillárt ügyetlen kezeli a­helyett, hogy a gáz fényét kissé mérsékeljék, egészen eloltották, s így a nagy színház csak a színpadról nyert né­mi világítást. Az előadás mindvégig ilyen érde­kes félhomályban folyt, melyet csak némileg enyhített azon erkély körüli három lámpa fénye, melyet kényszerűségből meg kell­ gyújtani. (A pesti ideiglenes népszínház alapkövének ünnepélyes letétele) tegnap ment végbe.Jóval 11 óra előtt már nagy­számú, több ezer főre menő közönség gyűlt össze az István-téren. A megjelentek közt ott volt báró Orczy, a nemzeti színház intendánsa, Szig­­ligethi, Paulai, Szerdahelyi, Náday, Tamásai, Paulainé, Szatmáriné, Blaháné, és még több tag­ja a nemzeti színháznak. A hírlap irodalom is számos tag által volt képviselve. Pont 11 óra­kor jött meg Miklóssy is 60 bajnokával és egy nemzeti színnel borított állvány körül foglalva helyet, a társulat férfitagjai rákezdték a szóza­tot. Ezután Gárdonyi Antal a társulatnak és egyáltalán a vidéki színészetnek egyik legjele­sebb tagja fellépett az állványra, és a következő beszédet mondta el, csengő hangon és mély, va­lódi érzelemmel: Pest városának polgárai! Örömteli kebellel üdvözlöm önöket, midőn ez ünnepélyes alkalommal e helyen egy ideiglenes népszínház alapkövének letételéhez ily szép számmal összesereglettek. E tömeges megjelenés erős bizonyíté­ka azon meleg érdekeltségnek, melylyel Pest város lakossága a naponként fölmerülő köz­­ügyek, a szükségelt szellemi haladás, a helyes irányú műveltség, a társadalmi eszmék fejlesz­tése, de főleg a nemzetiség ügye iránt viseltetik. Még egyszer lelkem mélyéből üdvözlöm Pest város polgárait. Uraim! Oly épületnek teszszük most le alap­kövét, melynek czélja, ha szakértelemmel vezé­reltetik, kimutatni azt, miszerint a magyar szí­nészet múzsája egy második templomot is kér­het magának a fővárosban, a­hol a nemzeti nyelvet hangoztassa és bűbájos dalait énekel­hesse. Igaz, hogy e templom külsőkép szerény al­katú leend, aranyozott oszlopsorok nem indítják a belépő tekintetét, de bensőleg annál magasz­­tosabb lesz a hatás, ha hivatott papjai ennek egyszerű oltára körül a magyar nép tiszta, rom­latlan erkölcsét, apáitól öröklött ősi szokásait, azt a tősgyökeres magyar fajunk önállóságát szemlélhető alakokban fogják feltüntetni. Itt a néző, ha belép, fényes lángú csillárok helyett a puszták egyszerű tüzét találja, a magas röptű melódiák helyett hall bánatos furulyaszót, a kendőző és csapodár szerelmes helyett lát tiszta keblű, hőn szerető puszták fiát. Szóval, e templom czélja leend, a magyar nép életét, költészetét, családi körének szűzies­ségét, határtalan honszerelmét egyes tünetekben felmutatni, és azt a korszerű kívánalmak sze­rint helyes irányban kiképezni. (Élénk éljenzés.) A koronás uralkodó szintén magas figyelmére méltatta ez épület létrejöttét, és elégülten fo­gadta a hírt, hogy kedvelt fővárosában hűt alatt­valói számára egy buzgó vállalkozó ideiglenes népszínházat építtet. (Éljen.) Pest város bölcs tanácsa és törvényvezető atyái hasonlólag kétszeres buzgalommal karol­ták fel a vállalkozó ajánlatát, és a tért, melyen állunk, minden díj nélkül a nevezett czélra át­enged­ik. Korunk egyik nagy hatalmassága, az igaz, szép és jó eszmékért küzdő journalistika szintén fölemelé magvas szózatát, és támogatta a terv kivitelét, mint a melynek nagy horderejét lapjai hasábjain kimutatta. Végül az itt egybegyűlt fővárosi közönség e vállalat iránti rokonszenvét kimutatta, mi­dőn ez ünnepélyt díszes jelenlétével megtisz­telte. És ime az épület, melynek alapkövét most le­­teszszük, rövid időn állni fog és kinyitnak ajtai, hogy belépve, a nap fáradalmaiban kimerült lelkek itt nyugtát, szórakozást és szellemi tápot találjanak. Viseld hát gondját,­óh közönség, mert hisz a te kincsed, mert hisz a te műveltséged imolája, a te tulajdonod, mert csak te adhatsz neki éltet és lélegzetet; öleld kebledre, mint a gondos anya kisded magzatát, neveld fel őt, hogy megerősödvén, hálás fiúként tízszeresen adja vissza, mit érte áldozol. Mielőtt tisztelt közönség­ e helyet elhagynám, rövid alkalmi beszédemet hazánk egyik nagy nevű,írójának eme­lő tartalmú soraival zárom be: Áldott legyen a kéz, mely épitő; áldott a szív, melyt kigondolá; áldott a nép, mely érte ál­­dozand; áldott a szellem, mely fentartja azt, és áldott a hon,melynek szolgálni fog.“ Lelkes éljenzés jutalmazta a buzgó szónokot, mire E­r­ő­d­y Béla olvasott föl egy „A nem­zet geniusa“ czímű alkalmi költeményt, mely a színészet hatalmát énekelvén meg, egy a szín­társulathoz intézett buzdító szózattal végző­dik. Ezek után nemzeti imánk, a hymnusz hangjai mellett rakatott le az alapkő. Végül még Mihályi Endre hírlapíró fejtegette hosszabb beszédben, mit várhat a színtársulat és a közönség egymástól, mi mind­kettőnek a feladata, a­mivel aztán a lélekemelő ünnepélynek vége volt. " I tr Adva Tartva Adva Tartva TI Tt] f! S T TOZS1) lf. Erzsébet-pálya 200 frt p. p......................................... 201 • 25» - Déli-pálya 500 frank.................................................. 110.— n­g.&p v ^ * A v J Az Ali Ferdinánd-északi pálya 1000 frt p. p......................... 2080.- 2070.- „ „ 200 fr. 5%.............................................. 95.be 98.­Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst.......................... 2?6. - 226.— Tiszai „ 100 „....................................................... . f 14. Péca-barcsi pálya 20­0frt ezüst............................... 180/'/ 187 50 Magy. gal. 200 frt. e. 5%......................................... 89.­­ 89 26 ceps. -i* Lajos-Károly pálya 200 frt p. p.................................. 237 - 23/.50 Magy.-északkeleti 800 frt. 5%................................ 89.­ 89^26 Kassa-oderbergi pálya 200 frt ............................... 195-- 194.­ Magyar kerek­pálya 800 frt. ezüst.......................... 79.80 80.10 ■ Lembergi-c­emo­ritzi pálya 200 frt......................... 161bl 16*60 Magyar nyugati 200 frt 5%................................... 9(M'­ J\f b\f A. államadósság 100 frt. Adva Tartva Osztrák Ugod ,500 frt p. p. ^................................ 6S0_ 5S5.­­ ................................................ Egység 8 járadék, jegyekben máj.—nov. 5% . . ~~ «V" Tp ! ! ! ! ! ! \ ll\Z ül* L W*. „ V n febr.—aug. 5% . . 86 »0 Székesfehérvár-győr-grácsi pálya 200 frt . . . 177.5., 17S.— Hitelintézet 100 frt.............................................. 189.50 190- -. . ezüstben jan.—JtU- 5 /o • • 7165 70.7v Delyi p4ly# 200 frt.................................................... 211.60 213.80 Clary 40 frt. p. p......................................................• 38.­ 39.— » .IV . fP?r 5 á • • 70.70 70.76 Müzli pálya 200 frt................................................... ........ 25S.- Dunagőzhajózási 100 frt p. p..................................... 98.bt) 99.50 Osztrák értékben visszafizetendő. — •— —­­ Bécsi Tramway 200 frt................................................ 344 50 345.— Keglevich 10 frt.............................................................. 18.— 18­50 Sorsolással 1839-ből egész sors]. p. p. .... 347.­ 647.50 Magyar-gácsországi pálya......................................... Buda város köles. 40 frt........................................ 80 . si­ „ _ 1839-ből ötöd „ 647 . 347.50 „ észak-keleti „ frt esüst............................. jav . . 168 50 Pálffy 40 frt. p. p.................................. Sí*— * "­ísfiú hői 600frt0” W° .................................. 103 74 104*60 * keleti­ pálya 200 frt........................................... 133 — 133.5) Rudolf-alapitvány 10 frt............................................... Ibil6 J51 /5 . 1860-ból 100 , 6% ............................. 144. — 125.. .. Iparvállalatok részvényei. st. aenois 40 frt. P. P.................................................. »».n SJj,. „ IZ JWPJILA*.................................... ‘ Donau, osztrák biztosító 200 frt................................ Triest város 100 frt p. p............................................. 07156 08*.50 yomojárade _ ^ __.v.Li’too ..................... .,o‘ka Salgó­tarjáni kőszén 100 frt.................................... 165*. 187 — ” » 50 frt o. .................................... 58.— 58.50 Állami domaniai jelzáloglevél 120 frt...................... 118.­­ 118.50 Securitist viszontbizt 800 frt.................................... ........ __ Waldstein 200 frt. p. ............................................. 23.— 24.— B. Földtehermentes. 100 frt p. p. ’ * windischgrácz. 20 frt.................................................. »4.50 25.­ Horvát-tótországi 5»/.................................................... 84- 84.50 Záloglevelek. Volták fii árum­­u.r«­ Erdélyországi 6%................................................... 79.- 79.60 Osztrák földhitelintézet sorsa. 5«/o.......................... 102.75 103.25 VfiHÖK (Három 001«». Temesi bánság 5%................................................... 81.­ 81.51 „ S3 éves visszafizetendő 5%..................... 88.75 89.. Amsterdamra 100 frt hollandi 5»/ ___ Temesi 1867­ dlki sorsolási záradékkal .... S. ■ 80.50 Nemzeti bank p. j­. sy„ sorsolás.......................... Augsburgra 100 W délnémet 5'/0 ! ! 91.70 d­M , 1867­ dlkl sorsolási záradékkal . . . 81.25 81.76 Magyar földhitelintézet 60/,0/p . . .................................... . 88.40 Boroszló 100 frt. tanéi 5%* '. '. *. *. '.* ! ! _*_| L*'L C. Más közkölcsönök. ” kereskedelmi ba^fe^Sattw'r.' * * ~*~ Brflssel 5«/„.................................................................. ............................................................................................ : ÄKSAS» . : r- Sí,SKKíft"'... . . . : SS S3 13 TtnnSmk h­astványe 1. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst........................... 62.50 93.­ Milano 100 frank 5%................................................... —í_ JJ. líílu­xük cs.Yc JO * Báttaszék-Dombovár 200 frt­­. 5%...................... 91.75 92.25 Marseille 100 frank 6%.............................................. ... Angol-osztrák bank 200 frt, 75% befizetés . . 310.50 411.— Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frtos 0% —.—_____ Páris 100 frank GV­ °/p .................................................. 4»125 42 25 Angol-magyar bank 200 frt, 40% . . . 113.5« 114.-' Osztrák dunagőzhajózási társulat 100 frt p. p. . — Osztrák földhitelintézet 200 frt, 40% befizetéssel —...-------Erzsébet-pálya 200 frt p. ............................................ 92.30 92.60 Pénzek árfolyama, „ hitelintézet 160 frt................................ 2/9.­ 281.- - , „ ezüst 100 frt..................................... 92.20 92.51 Magyar , 200 ............................................... 126.— 126.56 » „ 1862-dlki................................................ 100.75 161.50 Arany............................................................................ 5.24 6.25 Pesti kereskedelmi bank 600 frt............................... —. — —■ * n 1889-diki.............................................. —.— — - Napoleondor................................ . . 8 70 8.71 Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt ... . 1040.— 1045. • „ „ 200 frtos . . ................................ —— —.— Orosz Imperiale.............................................................. .. — Osztrák-francista bank 200 frt ezüst.................... 127.— J.27.60 Ferdinánd északi pálos 200 frt. p. p....................... 01.. 92.25 Maria-Terézia-tallér................................................... tyL&8y*r- n » 200 » 40®/o befizetéssel . 112.-• 113.— „ » » 10 „ o. .............................. #7.— 87 50 Egyleti tallér.................................................................. — Általános bank Bécsben 200 fkrt. 50% befizetés . —.­­ —„ „ * 100 n ezüst 5% . . . 10176­­*vk­.75 Batist.................................................................................. 107.S&­los!­Nemzeti bank............................................................. 875.— 877.—­ Ferencz József n 200 ................................. 99.50 lap. »Váltó leszámítolás.................................................. . _­__ _’ Egyleti bank 200 frt, 40% befizetés .... 166 16­.—' Pócs-barsi , 200 % ezüst..................... ... Forgalmi bank 230 fr 160%.................................... 215.— 217 — Károly­ Lajos * 300 ..................................... 102’- 102.&0 f tt t A Bécsi váltóbank 200 frt 40%.................................... 314 S15.— ^«iual dib'-czern. J^ gi pálya 300 frt ezüst . , -„ váltóüzleti társaság 00 frt 40% . . . . 173 — 175 — „ * n „ L kib. 1865. . . 77.75 78.25 Arany al marka............................................................ ____ • b*nk 200 frt 40% befizetés...........................- —„ * n * U- » 1867. . . 90.50 91.- Friedrich'er.................................................................. ’ 11 bankegylet 200 írt 40% befizetés . . . 365 - f 306.— „ „ „ „ al. „ 1898. . . —82 fO I.oulsdoor....................................................................... .......— — Közlekedési vállalatok részvényei. ' ! ! ! ! *. *. n.s« A^Auiviny .* ! ! .* .* .* .* .* ] »£ lJ*.» Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst........................... 178.­­» 173.50 Állampálya 500 frank ..................................... | —Ezüst szelvény............................................................. 107.50 108* Osztrák PonAgőz hajózási társulat . . . . . 618.— ?20.-- „ ___18‘17-dikl. ^ ..................................... | —.. Orosz papirrubel .......................................... 5X3 1.64 A „Pesti Napló“ táviratai. Havre, sept. 14. A köztársaság elnökének fogadtatásakor üdvözlő beszédében a maire megköszönte, hogy a köztársaság megalkotását előmozdítja. Válaszában Thiers Francziaország nagyságába vetett bizalmát fejezte ki. A közsé­gi tanácsnak Thiers azt mondá, hogy az új adók sok gondot okoznak neki, de az államháztar­tásban az egyensúlyt vissza fogják állítani. An­­liából igen jó híreket veszünk — mondá Thiers; nem akarjuk a szabad kereskedést megsemmi­síteni s Angliával ki fogunk egyezni. Egy év múlva jobban fogjuk érvényesíteni magunkat. Francziaországnak és Európának meg kell kö­szönnünk a bizalmat, melyet az utolsó kölcsön alkalmával irántunk tanúsított. Marne és Han­t-Marne megyék nem sokára ki lesznek ürítve; a kiürítés már eddig is meg­történt volna, ha a szomszéd megyékben a ba­rakkok elkészültek volna, melyek csak 2 — 3 hét múlva készülnek el. A béke külfelé biztosítva van — végre Thiers — én azon fogok fáradozni, hogy a belbékét visszaállítsam. Tovább is oly szellemben fogok kormányozni, mint eddig.Ezu­­tán a jelenlevő angol és amerikai tiszteket fogadta. Triest, sept. 15. A „Sphinx“ Lloyd gőzös 13-án Bombayból s „Aretusa“ Lloyd gőzös 6-án Adenből Triestbe elindult. Páris, sept. 15. A köztársaság elnökét tegna­pi havrei látogatása alkalmával az angol fre­gattok ágyúlövésekkel, a matrózok hurráh-kiál­­tással üdvözölték. Thiers roppant nagy, s­őt szí­vélyesen üdvözlő néptömeg kíséretében megnéz­te a dockokat,­­a raktárakat és műhelyeket, azután a kereskedelmi kamrát fogadta s este Trouvillebe visszatért. Belgrád, sept, sb. A hatalmaktól a már is­mert barátságnyilatkozatokon kívül még követ­kezők érkeztek: A nagyvezér külön táviratban üdvözölte Milán fejedelmet, melyben kijelenté, hogy a porta kiváló örömmel nézi trónraléptét. Thiers a franczia consult különösen utasította, hogy a fejedelem és kormánya előtt Franczia­­ország rokonszenvét kifejezze. Az oecumenicus s a jeruzsálemi patriarcha szintén gratuláltak a Florencz, szept. 14. A „Nazione“ szerint a német császár Marchere Gino Capponi florenczi tudóshoz levelet intézett, melyben 80-ik élet­évének befejezéséhez szerencsekivánatait fejezi ki. Capponi a császári iratot mély megindulás­sal vette. Belgrád, szept. 15. A hivatalos lap közli a fejedelem egy rendeletét, mely a szkupstinát oct. 6-ra Kragujeváczba összehívja. Genf, sept. 14. A választott biróság mai ülé­sén Solopin gróf felolvasta az ítéletet, mely az Anglia által eszközlendő kárpótlást 15,500,000 aranydollárban állapítja meg. Sir Cukburn (Anglia képviselője) hosszabb indokolással visz­­szautasította az ítélet aláírását. A tanácskozás szerencsés sikere 22 ágyúlövéssel ünnepeltetett. Zárbeszédben Sclopis gróf megelégedését fejezte ki az elért eredmény felett. Az angol meghatal­mazottak hétfőn, az amerikaiak kedden utaz­nak el. Róma, sept. 14. A nápolyi községi válasz­tások végeredménye még ismeretlen. Páris, sept. 15. Chancy tábornok a toursi 7. és Ducrot tárnok a bourgesi 8. hadtest főpa­rancsnokává kineveztetett. Madrid, sept. 15. A kamrák trónbeszéddel megnyittattak. A trónbeszéd constatálja a jó vi­szonyokat a külfölddel, s azon szilárd akaratot jelenti ki, hogy a cortes határozatai a pápai székkel szemben végre fognak hajtatni, a pápai egyházi hatalmának őszinte tisztelete mellett; a trónbeszéd a carlista lázadást csaknem befeje­zettnek mondja. A kormány tisztelni fogja az északi tartományok valamint Catalonia és Arra­­gonia külön törvényeit s lázadók megfenyíté­­sére vonatkozólag törvényt fog előterjesz­teni. A cubai lázadás elfojtása után az ígért refor­mok ottan eszközöltetni fognak. A trónbeszéd azután az előterjesztendő törvényjavaslatokat említi, melyek a közigazgatás minden ágára ki­terjednek. Ide tartoznak a conscriptio megszün­tetése , az általános kötelező védrendszer beho­zatala. A kormány a hadsereg létszámát az or­szág biztonságával s a pénzügyek állásával ösz­­hangzatba hozandja. Bécs, ,sept. 16. (Megnyitás.) Hitelrészvény 337.30. Északi vasp. —.— Allamvasp. 337.— Lombardok 212.80. 1860-ki 105.20. 1864-ki 145.—. Magyar földhitelrészvény —.—.Napo­leondor 8.70. — Magyar hitelrészvény —.— Galicziai —.—. Angolosztrák 316.50 Franco­­magyar —Tramway —.—­ Magyar sorsje­gyek —.— 1860-ki —.—. 1864-iki —. Bécs, sept. 16 (Előbörze.) Hitelrészvény 336.20. Északi vasp. —.—. Államvasp. 332.— Lombardok 211.50. 1860-ki 103.75. 1864-ki 143.­—. Magyar Földhitelrész­vény 126. —. Na­poleondor 8.70. Magyar hitelrészvény 142.—. Galicziai —.—. Angol-osztrák 313.—. Franco­­magyar 112.—. Tramway 330— Magyar sors­jegyek 105.50. Anglo-Hungar. 113.50 Váltó­bank 317.— Municip. 82.—. Frankfurt, sept. 15. (Zárlat.) Váltóár­folyam Bécsre 107.25. Amerikai 1882-re 96.25. 1854-ki—.— 1864-ki 161.50 Lombard 230.—. Évjáruléki papír 60.60. Osztrák Bankrészvény 944.— Osztrák hitelrészvény 366.—. Osztrák államvasp. részvény 360.— 1860-ki 96.—. Fe­­rencz­ József vasp. —.— Galicziai 258—. Év­járuléki ezüst 65 25. Győr-Gráczi —.—. Utó­börze —.—. Frankfurt, sept. 15. (Esti zárlat.) Vál­tóárfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1882-re 96.25. 1854-ki—.—. 1864-ki —.—. Lombard. 228.25. Évjáruléki papír 65.70 Oa.­­ák Bank részvény 944.—. Osztrák hitelrészv­ény 362.50 Osztrák államvasp. részv. 356.25.18­56-ki 95.50 Ferencz-Józs. vasp. —.—. Galicziai '55.—.Év­járuléki ezüst 65.25 Győr-Gráczi —.—. Páris, sept. 15. (Zárlat.) 3 ’/• járadék 55.37 4’/s % jár­ad 78.10. Olasz járadék 68.70. Ál­lamvaspálya 782. Credit snobilier 462. Lom­bardok 507. Magyar kölcsön —. Magyar ke­leti vasút — 1871. kölcsön 85.25. Köln, sept. 15. Búza 724.50. Rozs 426. Olaj 12.60. Stettin, sept. 15. Búza 75—85, hat. 82.25 - rozs 47—55, hat. 51.50, olaj 24.—. 23.30 —. szesz 23.50, at. 23.—. Hamburg, sept. 15. Búza —•, —.— Rozs csendes 99 99.25,olaj csendes 23.—.23-75 Szesz csendes 18,25,16.—. 15.50 Nyomatik a kiadó-tulajdonos .Atheneaum* irodalmi és nyomdai részványtársulat nyomdájában Barátok-tere 7. sz. 1372. KÖZGAZDASÁG. Pest, sept. 16. A pesti gabna- és ér­téktőzsdéről. A buzaüzlet igen szilárd han­gulatban vette kezdetét 5—10 kr emelkedés eladatott 35—40,000 mázsa. A tőzsde hangula­ta határozatlan, de a bécsi hírek folytán az árak végül szilárdabbak. Dijsorsjegyek 106, magyar hitelbank 143, franco-magyar bank 103.75 ram­­­icipál 85, takarék- és hitelegylet 110.50, pesti népb. 115, országos közp. 122, pesti közúti 377, budai 128, király serfőzde 240. Valuta változat­lan. Napoleond’or 8.701/1, arany 5.26 tallér 1.62 Vi. Főszerkesztő ■ B. Kemény Zsigmond Felelős szerkesztő : Sírváry Lajos IYTVIT-TEIL Az első sorsjegyek mindig a leg­szerencsésebbek! Az első forrásból vett magy. kir. jótékonysági kisorsolás sorsjegyei: 6517 nyerővel 240,000 frt összegben, ezek között 10,000 darab 10 frank­jával, 100,000 frank arany nyeremény, ideje koráni megrendelés mellett 2 frt SO kiért bizonyára, és oly szerencsések leendőek­ kaphatók első kézből Auszterlitz Zsigmomd első budai váltóüzletében a lánczhíd mellett Budán. A­kik több sorsjegyet vásárolnak, azoknak a hivatalos húzási sorozatot bérmentve küldöm meg. 1422

Next