Pesti Napló, 1873. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1873-07-01 / 149. szám

közben a miniszter úr a ház asztalára letett, és azt hiszem, bármelyikről beszélünk a két tárgy közül­, mindig a napirenden levő vita tárgyának keretében mozgunk. Ahhoz, hogy az egyház és az állam közötti vi­szonyok szabályozásának keretébe mi minden tarto­zik, én ez alkalommal bővebben szólani nem kívá­nok, mert e részben saját nézeteimet is Deák Fe­­rencz Pest belvárosa nagyérdemű képviselője oly jelesen, oly kimerítőleg, és nemcsak a háznak, hanem a mint hiszem, az ország közvéleményének is jóvá­hagyásával és helyeslésével fejezte ki, hogy én azok­hoz legföljebb még csak egyet tehetnék, és ez az, hogy a kiküldendő bizottságnak fontolóra kell ven­nie azt is, hogy az egyháznak, mint egyháznak a szo­rosan vett hittani oktatást kivéve a tanügyre ez or­szágban befolyás engedhető-e, s milyen befolyás engedhető ? (Élénk helyeslés.) Azt hiszem, hogy maga Deák Ferencz I. kép­viselő úr is a tárgy ezen részletét csak azért nem em­lítette meg, mert ő is meg lesz győződve arról, hogy az összes tanügy feletti kizárólagos törvényhozási intézkedés, kivéve természetesen a hitoktatást, az ál­lamnak magának jogához tartozik, (Helyeslés) és mindazon jogok, melyeket az egyház e téren mint egyház, az állammal szemben, követel magának az állam jogaiba beható usurpationál egyébnek nem tekinthető. (Élénk helyeslés balfelől). Egy észrevételem van még Pest belváros Nagy­érdemű képviselőjének előadására.Tökéletesen egyet­értek vele abban, hogy a tetszvényjog alapján kia­dott rendeletek megsértésének megtorlására nézve az eddig­ létezőknél kimerítőbb és hatályosabb esz­közökről kell gondoskodni, de nem tartom azt, hogy most nem volna törvény, melyre hivatkoznunk lehet az ily rendeletek megszegői ellen. És ezt én igen praktikus kérdésnek tartom, mert igaza van abban Schwartz Gyula képviselő úrnak, hogy meglehet hogy a kiküldendő bizottság későn fog referálni, min­denesetre bizonyos idő elmúlta után fog referálni. Hogy pedig addig szabad legyen a vásár és hogy az illetők addig tehessenek mindent, a­mit tenni jónak látnak, az állam meg fegyvertelenül álljon velük szemben, ezt én helyes és elfogadható álláspontnak nem tartom. (Élénk helyeslés balfelől) Midőn a tetszvényjog alapján kiadott rendele­tek megsértőit feleletre vonhatónak vélem, és fele­letre vonhatónak vélem birói után, nem megyek vissza régi törvényeink fejtegetésére. Én azon bűn­vádi gyakorlatnak, praxis kriminálisnak keretében óhajtok maradni, a­mely az 1848-dik esztendeig ki­zárólag divatban volt az országban, és nézetem sze­rint törvényesen most is fennáll. Egész serege van a bűntetteknek, különösen a kihágásoknak,a­melyek­re nézve a törvény büntetést nem rendel, és kérdem nem voltak-e ezek mindig megbüntetve és annak útján bíróilag is megtorolva? Igen­is, mert létezik törvényeinknek azon rendelete, jelesül az 1723-dik esztendő XII. törvényczikke, a­mely azt mondja, hogy minden ily esetekben, a­melyekben a törvény határozott büntetést nem rendel, a biró bölcs belátá­sára bizatik a büntetés meghatár­ozása (Helyeslés.) En nem mondom, hogy az a mai kor codificationális elméleteinek megfelelő intézkedés , de igen­is fen­­n­áaló intézkedése törvényeinknek és minthogy két­ségbe vonni csakugyan nem lehet, hogy a törvényes királyi rendeleteknek megszegése, a törvényes ki­rályi rendeletek ellen való ellenszegülés, csakugyan bíróilag megtorlandó cselekmény, áll az is, hogy ha akar, fog az illető felperes ügyész törvényt találni, m­elynek alapján bíróilag, ha kell, a törvényes ki­rályi rendeletek megszegői ellen eljárhat és bünte­tést követelhet. (Igaz ! Úgy van ! balfelől) A­mi már a határozati javaslatot illeti, a­me­lyet a miniszter úr beterjesztett, nem lehet tagadni, hogy az oly szép elvet foglal magában,hogy lehetet­len ellene szavazni, és mégis te­hát megtörténhetik, hogy délibáb játszik velünk és talán incedimus super ignes cin­em­ suppositas. Mi foglaltatik e határozati javaslatban? Min­den. Benne foglaltatik csirája egy jó megoldásnak; benne foglaltatik csirája a rosz megoldásnak (igaz! balfelöl) mert az állam és egyház közti viszonyokat lehet szabályozni úgy, hogy tíz állam rendeltessék alá az egyháznak — példák voltak erre több száza­don keresztül — lehet szabályozni úgy, hogy az ál­lam és egyház egyenjogúak legyenek, és ez esetben megint az állam húzza a rövidebbet, mert szu­­verainítási jogköre csonkíttatni fog, lehet azon­ban, elismerem — úgy is szabályozni ezen viszonyokat, hogy az állami törvény és jogköre, szuverainitása minden irányban tökéletesen fen­tar­tassák, és ez az, a­mit mi óhajtunk. A kérdés megoldása azonban első­sorban a kiküldendő bizottságtól függ, a bizottság eljárása pedig függ azon egyénektől, a­kik e bizottságban részt fognak venni. Ezek megválasztásának esélyeit előre meghatározni nem lehet, és éppen azért szük­séges hogy a választások bizonytalanságából felme­rülhető esélyek ellenében biztosíttassák azon irány, a­melyet a képviselőház akkor, midőn a bizottságot kiküldi, követendőnek tart (Helyeslés balfelől­. Szükségessé teszi azon utasítást, a­melyet Huszár Imre képviselő úr javasol, még egy más körülmény is Azon határoza­i javaslatban, a­melyet a miniszter úr beterjesztett, az foglaltatik hogy a kiküldendő bizottság a miniszter közbenjöttével járjon el. Kér­dem: mit jelent ez ? Hisz házszabályainknak, ha jól tudom 115-dik m­a, világosan megállapítja, hogy a miniszterek részt vehetnek minden bizottsági tanács­kozásban , oda meghívandók, a bizottsági tanácsko­zások idejéről előre értesítendők. Mi szükség tehát arra, hogy ezen bizottságra nézve kivételképen mon­dassák ki, hogy a miniszter közbenjöttével tanács­kozzék. Ez nézetem szerint, te­hát azt jelenti, hogy ezen bizottság már előre— úgy látszik nekem — minisz­teri curatela és gondnokság alá van helyezve. (Elénk derültség és felkiáltások a baloldalon: Igaz ! Úgy rím !) És minthogy a határozati javaslatot most fo­gadjuk el tehát azután, miután a miniszter úrnak tegnapi beszédét hallottuk — ámbár ma más érte­lemben méltóztatott nyilatkozni, — ez a záradék könnyen jelenthetné azt, hogy implicite helyeseltük azokat is­, a­miket a miniszter úr tegnap előtt mon­­dott,azoknak mindannyiát pedig helyeselnük nem le­het,így részemről ez alkalommal is ki kell jelentenem azt, hogy átalános kimondása annak, hogy az alapok és alapítványok kérdése csak bírói után intézhető el, nézetem szerint megtagadása az állam e tekintetben fennálló birtoklási jogosultságának, törvényességé­nek. Az állam jogának, az állam gyakorlatban levő jogának ezen megtagadását pedig a miniszter úrtól nem vártam volna. (Helyeslés a baloldalon ! Igaz! Úgy van !) Néhány tisztelt barátaim, a­kik előttem szólónak, elfogadják­­. képviselő­társamnak határo­­zati javaslatát, a­­melyet én is magamévá teszek, de annak végzáradékát nem fogadják el. Azt mondják­­szükségtelen, mert úgy is magától értetik azon uta­sítás, hogy a miniszter a törvény értelmében szigo­rúan járjon el. . Én nem tartom ezen záradékot feleslegesnek, mert hisz épen arról panaszkodunk, hogy a miniszter nem járt el törvény szerint elég erélyesen, s így igen t­ermészetesnek találom, ha oda utasítjuk, hogy úgy ezen esetben, mint, más esetben jövőre, erélyesebben, törvényesebben járjon el. (Helyeslés a baloldalon­) A Huszár képviselő­társam által előterjesztett pót­­járadékot némely e­lőttem szólott képviselő­társaim nem fogadják el. Simony­i Ernő nem fogadja el, mert — az mondja, nem parlamentáris dolog egyes kép­viselőnek dictátumát valamely bizottságnak irány­adóul ! Én megvallom, hogy állításának indo­kolását ezen szavakban nem találom, mert hiszen rém egyes képviselőnek előadása adatik ki irány­adóul az illető bizottságnak, hanem a háznak össz­hangzó nyilatkozata. (Élénk helyeslés. Igaz! Úgy van!) a­melylyel azon előadást minden pontjára nézve helyesli és ha­t. barátom azon véleményben van, hogy a bizottságnak elég irányadóul szolgál már meghallgatása azon nézeteknek, a­melyek itt e ház­ban felmerülnek, akkor nem veheti jogosultságát kérdésbe annak,hogy ezen nézetnek concret kifejezés adatvan, egyenesen utasíttassék az illető bizott­ság arra, hogy a házban fölmerült nem egyes néze­teket, hanem a többségnek, nem kételkedem a nagy többségnek általános véleményét irányadóul vegye. (Tartós élénk tetszés.) Egyáltalában nem tartom imparlamentáris do­lognak, hogy midőn a ház egy hosszú időre kiterjedő nagyfontosságú dologban bizottságot küld ki, előre meghatározni az irányt, a­melyet a bizottság által követtetni akar. (Helyeslés) Simonyi Ernő­­. barátom azért sem óhajtja el­fogadni a Huszár képviselő által javasolt záradékot, mert azt mondja, hiszen megváltozhatik a háznak e véleménye. T. hát ! Én nem szeretném elérni azon időt, a­midőn azokra nézve, a­miket Deák Ferencz t. kép­viselő­társam tegnapelőtt itt mondott, valaha e ház­nak, vagy az országnak közvéleménye megváltoz­nék. (Élénk helyeslés.) De ha fél a t. képviselő úr attól, hogy ez megtörténhetik, akkor még indokol­tabb, hogy a ház adja utasításul a bizottságnak az irányt, melyet jónak, követendőnek tart. (Tartós tet­szés.) Nem új kérdés ez t. ház. A század elejétől kezdve tárgyaltatik Európában és hazánkban is. Én azt hiszem,hogy arra nézve mikép foganatosíttassanak a Deák Ferencz I. képviselő úr által kimondott el­vek, lehet nézetkülönbség, mert ez valóban nagy kérdés, a­mely hosszú tárgyalást igényel, de azon elveknek a helyességéről, a­melyeket ő kimondott Magyarország közvéleménye,a haza és ezen ház több­sége régen tisztába van magával (Helyeslés) és azért egyátalában semmi sem áll ellent annak, hogy a­mit a ház nagy többsége hisz és vall, azt valóban utasításul is adja az illető bizottságnak. (Helyeslés.) Én nem hallgathatom el azon meggyőződése­met, hogy mind­azok, a­kik őszintén és igazán oszt­ják a Deák Ferencz t. képviselő­társunk által leg­közelebb kifejtett nézeteket, nem tehetnek mást, ha­nem szavazniok kell elfogadására azon pótléknak, a­melyet Huszár Imre t. képviselő­társam indítvá­nyozott (Hosszasan tartó élénk helyeslés.) Paczolay János, Lükő Géza­­. képviselő úr által beadott indítványt egyltalában nem pártolom , nem pártolom pedig azért,mert Pest városának érdemes képviselője igen helyesen jegyezte meg, hogy place­­tum­ regiumnak alkalmazása soha sem történt hitá­gazati és erkölcsi dolgokban, hanem igen­is Magyar­­országban alkalmazta­tott egyházi administrationális dolgokban. Nincs a házban senki, a­ki ne tudná, mi­szerint a r. kath. hitágazati dolgokban fejüknek a római pápát ismerik el, és hogy a püspökök a római pápának eskü által köteleztetnek arra,hogy a hitága­zat és erkölcsi dolgokban engedelmeskednek neki. Ha tehát te­hát Sükő indítványa elfogadtatnék, való­ban a római katholikus vallásfelekezetnek egy fő hit­ágazata tagadtatnék és támadtatnék meg és itt tör­­vényhozásilag decretáltatnék az, hogy a római ka­tolikusok mit higyjenek, mit ne higyjenek. Máttyus Arisztid: Ez mezítelen ultra­­montanism­us. jauoli­u­­m.luwm Orszá­va­ink folytonosan elismerték, hogy a püspökök a ró­mai pápának erkölcsi és hitágazati dolgokban való engedelmességre esküt is tegyenek, ebből önkényt következik, miszerint a magyar törvényhozásnak be ke­l azt ismerni hogy a püspökök mindazt, mit a római pápa nekik hitágazati és erkölcsi dolgokban meghagy, teljesíteni tartoznak; mert különben sem­mi esetben sem volna megengedhető, hogy a ró­mai kath. püspökök egyházuk feje a római pápa irá­nyában esküt tegyenek, és eskü alatt fogadjanak neki engedelmességet. A­kik a rozsnyói püspök irá­nyában, azért, mert a római pápától hitágazati do­logban vett rendeletet közhírré tett, s a placetum­ot alkalmaztatni kivánjá­k, egyenesen a római katholi­­kusok hitágazat dolgaiba akarnak avatkozni s azt akarják korlátozni, a­mi, úgy hiszem, a törvényhozás feladata nem lehet. Ghyczy Kálmán észrevételére áttérve megjegyzi, hogy már az 1790-iki I. czikk elismerte, hogy la publica educatio ügyeibe az államnak beavatkozási és törvényhozási ha­talma van. Ezt tehát senki kétségbe nem vonja, annyit azonban bátor vagyok megjegyezni,—igy foly­tatja szóló — hogy az oktatásügy tekintetében a kath. egyházat sem lehet szűkebb korlátok közé szorítani mint melyek Magyarországon más felekezetek irá­nyában fenállanak. Ha egyiknek szabad beleavat­koznia, akkor a kath. egyháznak is szabad; ha egyiktől megtagadtatik, meg kell tagadni a másik­tól is. Ennélfogva Komárom város érdemes képvise­lőjének egyoldalulag odavetett indítványát el nem fogadom. (Felkiáltások balfelöl: Nem indítvá­nyozta !) De t.­hát nem fogadhatom el Huszár J. kép­viselő úr indítványát sem, a­mennyiben ő a képvi­selőháznak vindikálja azon hatalmat, hogy az ala­pítványok és egyházi javak jogi természete felett ő­ltéljen, nem pedig a bíróság. Mikor először telt­­­­gott a t. ház előtt az egyetem ügye, már akkor ki méltóztatott mondani, hogy a­mennyiben valamely alapítvány természete fölött kétség támad, e fölött nem a képviselőház hanem a bírói hatóságok fognak ítéletet mondani. Tehát te­hát, midőn a miniszter úr tegnapelőtti beszédében kimondotta, hogy az alapít­ványok természete fölött véglegesen bíróság hatá­roz,semmi mást nem mondott, mint amit t. hát már egy határozatában jegyzőkönyvbe foglalni mél­tóztatott. De nem fogadhatom e Huszár képv. úr azon indítványát sem, mely szerint utasítást kíván adni a bizottságnak, hogy működésében mily elvek szerint járjon el. Nem­­fogadhatom pedig el azért, mert nincs a házban senki, ki kétségbe vonná, hogy az államnak az egyház irányábani viszonya oly fontos és oly mindenféle körülményeket foglal magában, melyek sokkal bővebben tanulmányozandók, mint­sem hogy felették egyszerű határozattal dönteni le­hetne ; már­pedig ha a t. k­épviselő úr indítványa elfogadtatnék, akkor olyasmit mondana ki a ház,mi tárgyalásra nem is volt kitűzve. Ezen indítvány, habár első látszatra elfogad­hatónak látszik, mégis annak elfogadását a ház el­járására nézve igen veszélyesnek tartom, mert az­által előidézhetnénk a házban oly megállapításokat és ezek folytán keletkeznének oly határozatok, a­melyeket később nem csak a ház, hanem az egész ország igen keserűen m­egsirathatna. (Felkiáltások balfelől: Ohó! Irányi Dániel a Ghyczy K. által fölvetett kérdésre nézve megjegyzi, hogy szóló nem a posi­tiv törvényből és különösem nem az 1790-diki t. czikkből származtatja le a nevelés jogát. A nevelési jog a szülők joga és kötelessége (Helyeslés a szélsőbal oldalon) és az államra csak kötelesség annyiban háramlik, a­mennyiben a szülők ezt nem teljesítik, vagy teljesíteni képtelenek lennének. (Helyeslés a szélső­bal oldalon). Magától értetődik, hogy az állam itt is, valamint a közélet egyébb nyilvánulásá­­nál főfelügyeleti jogát kell, hogy az ország érdeké­ben gyakorolja, de a nevelési jogra az államnak privilégiuma nincs. (Helyeslés a szélső balon) szóló azt hiszi, hogy azt a szabadelvűség felfogásának nem lehet nevezni, ha az államot ilyen kizárólagos kiváltsággal akarja valaki felruházni. (Helyeslés a szélső bal felől. Ghyczy Kálmán helyre igazítja szavait, a­mennyiben nem azt mondotta, hogy kizárólagos in­tézkedése az államnak még a szülők nevelése körüli jogait is kizárja, hanem azt, hogy a tanügyre nézve a főrendelkezés­i törvényhozási jog az egyházzal szemben is az államot illeti. Csanády Sándor pártolja Lükő indítványát. Lükő Géza néhány rövid szóval újból ajánlja határozati javaslatát s egyúttal hozzájárul Huszár pótindítványához. Ezzel a tárgyalás befejeztetett és megkezdődött a szavazás. Lükő határozati javaslata mellett szava­zott a balközép és szélsőbal s e szerint kisebbségben maradt. Elnök: A Trefort miniszter által indítványo­zott határozati javaslat ellen senki sem nyilatkoz­ván, kimondhatom, hogy a ház azt elfogadja. (He­lyeslés.) Következik Huszár képv. ur módosítványa. A­kik ezen hozzáadást pártolják, méltóztassanak fel­­állani. (Az egész ház feláll. Zajos, szűnni nem akaró felkiáltások: Éljen Deák Ferencz!) Egyhangúlag elfogadtatott. (Zajos tet­szés.) Méltóztassék most a t. ház határozni az iránt, hogy azonnal kívánja-e a bizottságot megválasztani, vagy pedig őszkor, a­mint Deák Ferencz képviselő úr indítványozta. A­kik a bizottságot azonnal kí­vánják megválasztani, méltóztassanak felállani­(Meg­történik) Kisebbség. Következik az állam költségvetés tárgyalásá­nak folytatása­. Lázár Ádám ellenzi az igazságügyi minisz­tériumban codificationális költségekre előirányzott összeg megszavazását. Orbán Balázs hasonló értelemben nyilat­kozik. Az idő előrehaladván, az ülés d. 1­ 2 órakor kioszlott. A holnapi ülésben folytattatik a költségve­tés tárgyalása, következik esetleg a vasúti bizottság jelentése és a kérvények tárgyalása. BELFÖLD Buda-Pest, jan. 29. Néhány szó a tiszai két ref. főiskola-akadémia­­egy­beütéséhez. Az eszmének, mi a jelzett ügyben meg volt pendítve, Tiszán innentől nyilvánosan csak egy visz­­hangja volt. Kevés az eszme súlyához, fontosságához. Igaz, hogy ellenhangja még egy sem volt s ez épen figyelemre méltó. Kétségkívül nehéz a fennforgó ügyben nyilatkozni, s épen Tiszán innen hivatalosan határozni. Egy háromszáz éves főiskolának múltja jelenik meg, intő, fenyegető, minden­esetre komoly, megható alakban. Ez alak sokat mond, méltó meg­hallgatni, mert nem mint csupán egy helyhez, egy ponthoz szegzett szűkkörű, hanem mint­­széles ma­gyarországi lakos nyilatkozik. Igen, mert ugyan van e egy nemzet lakán, egy országban a tudo­mány egy községhez, egy városhoz kötve, úgy, hogy onnan önmegsemmisítése nélkül nem moz­dulhat? Mondhatja-e azt aprót, iskola a tudomány egy álló helyében : itt élnem halnom kell­ a világért »P“! Neki élnie kell, ha ott nem a hazában m­ásutt i­. mait i­ioKut?n5 d­zi ujuuLictcocu ii.ur»zaka.Tran­kon egy főiskolának egy-egy hatalmas dynasta véd­­szárnyai alatt igen jó helye volt. De az idők nagyon megváltoztak, a tudománynak ma már rejteltéből szabadulni kell s a nagy forgalom piaczára lépni. A közelebbi időkben még a nagy Németországban is felszólaltak a kis városi egyetemek ellen, pedig azok a német kis városok még is csak másfélék, mint a magyar kis városok. S aztán meg azok a né­met kis­városi egyetemek valóságos egye­temek, míg a mi úgynevezett főiskoláink, negatív meghatározással, csak olyan nem gymnasi­um­o­k. Itt van épen a dolog sarkpontja. Ha Debre­­czenben, Patakon is lehetne, ha bár nem teljes, de három egész facultású egyetemet fenntartani, nagyon jó, legyen mindkét­.helyen, ha telik több helyen, igen de sem egyik, sem másik erre nem képes jelenben, tehát nincs más hátra, vállat vetni, hog­y mi külön­­külön egyiktől sem, kiteljék kettőtől. B. Vay Miklós főgondnok úr a miskolczi ün­nepély alkalmával igen jól mondotta , hogy a ref. egyházkerületek, mint megannyi felekezetek állanak egymással szemben, több bizalom hajlam, szeretet stb. Igen helyes, e szavakból az következik, hogy a szükség, a helyzet által egymásra utalt egy­házkerületek, egymáshoz nem csak kormányzati, hanem bel­­ényeges iskolai dolgokban is közeledje­nek, ha kell épen közösségre lépjenek. Első­sorban erre a két tiszai egy­házkerület van utalva, hogy közös erővel egy ref. egyetemet állítson.Emlékezhetünk r­á, hogy a jelen közoktatásügyi miniszter úr, midőn a képviselő választás szakában jelölti beszédét tartotta, erősen hangsúlyozta : nagyon szükséges volna, h­a a pro­testánsok Magyarországon egy prot. egyetemet állítanának. E szavakat nekünk, magyar reformátusoknak kell kü­lönösen magunkra vennünk, úgy hogy azon egyetem nem is a négy vagy öt egyházkerület, hanem legkö­zelebb a két tiszai kerület által lenne létesítendő. Nem szükség mondanom, hogy miért nem az összes egyházkerületek által, mert ekkor székhelye csak Pest lehetne, egy városban pedig miért két egyetem. De hát a helyiség, mely maga tömérdek ezreket venne igénybe !Ez Debreczenben a leg­újabb nagyszerű építkezések után teljesen készen van. A két dunai egyházkerület theol. intézeteit Pesten egyesíthetné, s emelhetné facultási rangra, egy kis bölcsészeti facultással. Mindez pedig, úgy gondolom,belátja mindenki, nem elmefuttatás; itt nem én, Péter vagy Pál, hanem maga a helyzet, a kor legszigorúbb követelménye szól, ezt megértem, ebben áll a jelen nemzedék böl­csessége; ellen esetben, jelen és utókor előtt iszonyú felelősség várakozik reá. Itt, e téren autonómiára hivatkozva azt mondani: majd tartunk külön külön oly főiskolákat, mint a­milyen telik, épen nem jogo­sult, mert a tudománynak is meg­van a maga auto­nómiája, a­miből az, önsérelme nélkül épen nem en­gedhet s kell, hogy ne engedjen ; kormánynak, fe­­lekezetnek ehhez kell alkalmazkodniok. S ha azt akarjuk, hogy a prot. felekezet Ma­gyarországon, románokkal, szerbekkel egy színvo­nalon ne álljon, hanem magát a szellemi tudomá­nyos téren is, mint hatalom érvényesítse , akkor el­­odázhatlan szükséges föltétel, hogy a prot. tanügy egy prot. tudomány-egyetemben culmináljon. Hogy pedig igy legyen, a húzást, halogatást kerülni kell, s gyors intézkedéshez fogni. Ha a ma­gyar protestánsok iskolaügy­ükben csak a kor­mány intézkedéseit várják annak lódításai után mozdulnak , akkor , azt mutatják hogy nincs bennük összműködő élet, hanem kívülről mozgatott A közelebb összejövő conventtől e részben so­kat, nagyon sokat várunk s erősen hisz szűk , hogy várakozásunkban nem csalódunk, s az összejövő fér­fiak a helyzet, a kor színvonalán állanak. H.—­. Zenta, jun. 25. A pholera. Városunk alacsony fekvése, a bennünket kör­nyező sok mocsár, a gyakori esőzések folytán ma­gában a városban is létező sok pocsolya, és a ked­vezőtlenül változó légáramlat meghozta ide is félve várt vendégül a cholerát. Május 30-án volt az első eset. Néhány napig szórványos jellegűnek mutatko­zott, f. hó 8-án azonban már szükségesnek látta a városi főorvos falragaszokban figyelmeztetni a né­pet az őrizkedésre. Meghalt eddigelé huszonegyezer lelket számláló városunkban 75. De a betegek száma aránytalanul több. Az orvosok minden elismerésre érdemes önfel­áldozása, az elöljáróság dicséretes buzgalma a bajt még eddig meglehetősen lokalizálta. Eddigelé majd egyedül csak az alsó néposz­tály pusztul, hol a járvány az értelmetlenséggel karöltve szedi áldozatait, minek enyhítésére váro­sunk gondos bírála telt. Jankovich Aurél úr abban fáradozik, hogy alakítanánk egy bizottságot, mely­nek tagjai közt felosztanák a várost. Az illetők a maguk tizedjében őrködnének, hogy a­hol baj van, azonnal segélyről is legyen gondoskodva. Gy.-Fehérvár jun. 25. Tűzvész. Tegnap d. u. 4 óra tájt a városi harangok kongása verte föl a lakosságot. Az a­­ v­i­n­c­z­i utcz­a szögletén füst­­ gomoly emelkedett föl s a lángok 2 óra alatt 3 nagyobb és 12 kisebb, összesen 15 épületet emésztettek föl. A nagy hőségben kiszá­radt épületeken gyorsan vonultak végig a pusztító lángnyalábok, s rémes látványt nyújtottak. Egy kereskedőnek épen az­nap délelőtt a vasútról szállított s 3000 fitot érő kukoriczája — török­­búza, — egy özvegy asszonynak pinczéjében lévő 16 hordó bora, mely már egy kereskedőnek el volt árusítva, esett áldozatul. Körner József fűszerkeres­­kedésének teteje leégett, de a csőd következtében zárlat alatt levő boltban a czikkek nem szenvedtek. A kárt mintegy 70—80 ezerre lehet tenni. A rendőrség elég erélyesen viselte magát, azonban látszott,hogy sem tűzoltóegylettel,sem tűzoltó eszközökkel nem rendelkezik a város, s a várbeli katonaság segédkeze és eszközei nélkül még több házat ejtett volna zsákmányul a gyorsan terjedő tűz. A tűz keletkezése felől két féle vélemény ural­kodik. Egyik szerint Stein Mendel lisztkereske­dő gabona-raktára azon cselédek ügyetlensége által gyuladt volna ki, kik a gaboát pipázva forgatták s a raktárt szellőztették. Mások szerint gyermekek játékának lett volna következménye. Bármely vélemény legyen igaz, annyi bizonyos, hogy itt van az ideje egyrészt annak, hogy a t­ű­z­olt­ó-e­g­y­l­e­t megalakítására itt is komoly lépé­sek történjenek, másrészt, hogy a városi építkezé­s szabályoztassék s legalább a város központján ne tömörittessenek össze a gyulásra nagyon fogékony zsindelyes épületek. 1. 1. Fővárosi ügyek. A fővárosi közmunkák tanácsából. Budapest június 28. B. Podmaniczky Frigyes al­elnök az ülést d. u. 4 órakor megnyitván,, értesíti a tanácsot, hogy a Her­alapján"”'a"pályázati programm kidolgozandó leend, Ybl Miklós építész által elkészíttetett és további használat végett a m. kir. belügy­minisztériumnak bemutattatott. A váczi és országút boulevardszerü kiépítési munkálataira vonatkozván, következő határozatok hozattak: 1- e1. A király-utczának az országútra való kitorkolásánál előállítandó társas- és bérkocsi álló­helyek kavics alapzattal s portlandi cementtel ki­öntve fognak készíttetni, s az ezen munkálatokra előirányzott 7533 frt költség engedélyeztetett. 2-­or. Miután a váczi úton felállított lámpák üvegei igen gyakran szétpattannak, s a tapasztalás azt bionyítja, hogy ezen törékenység onnét ered, miszerint a megmelegedett üvegek a kitágulásra elegendő helylyel nem bírnak, elhatároztatott, misze­rint ezen üvegeknél ruganyos kapcsok fognak al­kalmazásba vétetni, melyek a fölmelegülés alkalmá­­val a kellő kitágulást lehetővé teendik. Jövőre egyéb­iránt kellő gond fog fordíttatni az üvegek megren­delésénél azon körülményre nézve is, hogy ezek kali üvegből készíttessenek, miután ezek tudvalevő­leg kevésbé lévén merevek, a szétpattanásnak any­­nyira kitéve nincsenek. 3- or. Miután az oldalt fekvő utak azon részei is, melyek a mellék­utczákból jövő közlekedés által keresztben átmetszetnek, szintén gránit kövekkel lesznek előállítandók,a mauthausni gránit kő tár­sulat ajánlata elfogadtatván, a kivitelre nézve az építési vezetőség utasíttatott. 4- er Miután a boulevard terézvárosi oldalán ideiglenesen lerakott vasúti sin-vágányok igen rosz állapotban vannak, az átigazításra szükségelt 7196 forintnyi költség engedélyeztetett. Az elnökség indítványa folytán, az 1873. évi költségvetésben a jutalmazások és segélyezések czí­­mén felvett összegből 850 főt ugyancsak az elnökség kezeihez utalványoztatott ki, oly megbízással, mi­szerint abból a fővárosi közmunkák tanácsa több tisztviselőjének, a világkiállítás megtekintése czél­­jából, kisebb-nagyobb összegek kiadassanak. Az északkeleti vasúttársulatnak előterjesztett újabb tervei, valamint az összekötő vasúti híd alatti bejárásnál tervezett változtatások, a vasúti igazga­tóság kívánságához képest helybenhagyattak, és az erre vonatkozó tervek Pest városával közöltetni fognak. A közúti vaspálya társaság kérvénye, vala­mint a közm.­­tanács és ezen város hatóságának kül­dötteiből alakuló bizottság előterjesztése folytán következő új és kiegészítő vonalak engedélyez­tettek : a) kiegészítő vonalak. 1. Egy második sínpár fektetése a kerepesi vám és a m. kir. állam­vasút indóháza között. 2. Ugyanezen vonalon egy mel­lék­vágány létesítése. 3. A városligeti vonal lövölde melletti vágányának megkettőztetése. 4. Az uj­pesti vonal Rákos patak közelében fekvő, valamint a kis sörcsarnok és váczi temető melletti kitérők egye­sítése. b) új vonalak: 1) A váczi­ útból a három bá­rány és Podmaniczky utczákon át a városligetig kettős sínpárral. 2) a belső körútból a külső kör­úton át a Dunáig. 3) A Tüköry védgáton fekvő ág pálya folytatása s a második sínpár fektetése a Margitszigeti hídig. 4) Az üllői úti vonalnak folyta­tása a város határáig. Buda város közönsége által a Kapucinus tér,a pála, kígyó és ponty-utczák, valamint a Mátyás tér szabályozására vonatkozón előterjesztett tervek néhány módosítással helybenhagyattak s tekintettel az ekként megállapított szabályozási vonalra Szeidl S.-nek az építési engedély kiadatott. Hubaffy és Goegner-rel a Halászvárosban fekvő telkük szabályozási vonala. Buda város úttja közöltetni fog. Miután a fővárosi közmunkák tanácsa Bud városának kifejezett óhajához képest, a Margitsz­geti híd előtt egy szabad tér állítását tervezte, a ebből felmerülő tetemes költségek tekintetbe vétel mellett a régi országainak kiszélesítését csak 1 ölben állapította meg. Miután azonban a városi hatóság a tér előállítá­sának tervét elfogadta ugyan, az út szabályozá­sára nézve mindazon­által véleményét kijelenten elmulasztotta, — (­el fog kéretni nevezett városi kö­zönség, — miszerint a tervezet mindkét részére annyival is inkább szíveskedjék nyilatkozni, mint hogy azok, tekintettel az előirányzott költségekre egymással szoros kapcsolatban vannak. Ács és Buzzinak a Bodzafa- és Német-utczai telkük, továbbá Darányi és Krumpholtznak a felső erdősoron, végre Podmaniczky bárónőnek a gyár­­utczában fekvő telkének szabályozási tervezete helybenhagyatott. Következő épitési engedélyek akadálytalanul kiadattak: a Waggon gyár részvénytársulatnak a kőbányai utón, Dreher Antalnak Kőbányán, egy őr­­ház építéséhez. Kölber Fülöpnek a terézvárosi kere­­pesi utón 1. sz. a.,Girch Antalnak a terézv.nagydiófa­­utczában 327. sz. a., Mirsch Ferencznek a józsefv. vig utczában 116. szám alatt, a magyar kir. egye­temnek átalakításához. A pesti építő társulatnak Deák Ferencz­ utcza 673. sz. a. Brenner Jánosnak Buda Víziváros, Toldy utcza 717. sz. a. A jegyző­könyv hitelesítésével Lukács és Tavaszy urak biz­at­tak meg. KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, junius 30. (Felirat Hatalához.) Hatala Péter budapesti egyetemi rectorhoz, az egyetem múltkori emlékünnepélyén tartott szabadelvű beszéde alkal­mából a győri kir. jogakadémia hallgatói a követke­ző feliratot intézték : »Mi a győri kir. jogakadémi­a hallgatói , a budapesti kir. egyetem rectorának, nagyságos és fötisztelendő Hatala Péter urnak, a tudomány és felvilágosodás igaz barátjának,mint olyannak, kirendithetlenül a kor szelle­me és követelménye szerint oktatja az ifjúságot: bizalmat és elismerést szavazunk. Győr, 1873. junius 27. A győri kir. jogakadémia hallgatói. (Az „Athenaeu­m”) személyzete tegnap­­ig nyári mulatságot tartott a „Szép juhásznő”-nél, jelen voltak azon a társulat elnöke, választmánya s hivatalnokai, számos író, a nyomdai személyzet A társaság zeneszóval ment ki a budai hegyek közé,majd kirándult Budakeszre, honnan visszatérve, a „Szép juhásznő“-nél volt a közebéd. Délután társas mulat­ságok, léggolyók föleresztése, szavalatok és dalelő­­adások következtek, végül pedig késő éjig tánez. Az ebéden az áldomások sorát Marich Ágoston, a „Pesti Napló” főszedője nyitotta meg, éltetvén­y­é­­r­e­l igazgatót, mire ez a munkásokra mondott pohárköszöntéssel felelt. Szintén Marich éltető az „ Ath­enaeum« választmányát s különösen Greguss Ágost, mire Fenyvessy Adolf vál­­tag felelt, poharát ürítvén Marichért, mint az „Athenaeum« nyomda­­személyzet képviselőjéért. Dr. Reich Armin azon munkásokat élteté, kik az »Athenaeum“ irányában mindenkor­­is minden körülmény között hivek ma­radtak . Berger nyomdász kiemelte az intézet igaz­gatójának a munkások iránti szívélyességét; Marich a szerkesztőket éltette stb. Köszöntök mondattak még az ünnepélyen betegsége miatt részt nem vehetett íVv». «-w-» - Oxi • —w.v . Fennvuvnruuijí iUHl’­iónra, s mindezen, természetesen nagy tetszéssel fo­gadott áldomások sorát Greguss humoros pohárkö­­szöntése fejezte be*a jelenlevő nőkért. A társaság zöme 11 órakor oszlott haza. (Állami ösztöndíjak) A „Buda­pesti Közlönyében a földmivelés-, ipar- és kereske­delmi minisztérium az 187% tanévre pályázatot hir­det hat nyolczszáz frtos ösztöndíjra, melyek közül négy a szorosabb értelemben vett mezőgazdászat,kettő a borászat és szőlőmivelés terén teendő tanulmányokra van rendelve. Kiválóbb eredményeket felmutatni tudó ösztöndíjasok az állam e kedvezésében két egy­másután következő évre részesülhetnek, e tekintet­ben azonban annak idején újabban folyamodni tar­toznak. Az ösztöndíjak elnyerése körül mindenek előtt a már múlt évben kiküldötteknek, és ezek után azon egyéneknek fog elsőbbség ada­ni, kik a vándor­­tanitói pályára készülnek. A folyamodványok leg­későbben augusztus 15-ig a földmivelés , ipar- és ke­reskedelmi minisztériumhoz nyújtandók be. (A szerb kir. biztosi adlatus.) A »S. N.« pesti távirata szerint Popovics György kir. biztosi adlatus,a cultuszminiszteri­­umhoz előadónak (?) neveztetett ki. (Megjelent ú­j könyvek) Budapes­ten Lauffer Vilmos tulajdonában megjelent: Vallás- és házasságügyi törvények Magyarországon. Eredeti hivatalos kiadások után egy beillesztő E­n­y­v­á­r­y Péter, a magyar nyelv törvényszéki tolmácsa Bécs­­ben. A gyűjtemény tartalma: a vallásügyi törvények a mindkét hitfelekezeti evangélika és az izraeliták házassági törvényei; a birói hatóságok, ezeknek székhelyei és különösen a házassági perekben ille­tékes bíróságok feletti törvényes határozatok ; végre a vegyes házassági válóperekről szóló törv.; és a polg. törv.rendt. házassági ügyekre vonatkozó valamennyi §-ai. Ara­­ frt, A jezsuiták története. A legjobb uj irók szerint kidolgozta B o c s k a z Brutus. Meg­jelent Köhler K. F.-nél Lipcsében. Az I. kötet ára 1 forint. (Szilág ,­S­omlyó város) f. hó 25-én nagy veszélyben forgott. Mint onnan Írják nekünk az említett napon reggel 1 órakor egy istálé kigyult és a láng csakhamar elborította a telken levő három épületet. A tűz oly erős volt, hogy a mintegy 600 lépésnyire egy dombon fekvő kath. templom­ fede­lére, sőt azon túl szórta a fényű­­szköket; szeren­csére azonban szélcsendes idő volt, s a lakosságnak sikerült még a tűz helyéhez közel fekvő épületeket is meg­menteni. (A nagykőrösi reform, főgymna­­s­i­u­m­b­a­n) az évi zár és érettségi vizsgák a kö­vetkező rendben fognak tartatni: Julius hó 13, 14, 15. napjain magánvizsgálatok; Julius 13-kán d. e. a rendes tanulók vizsgálata rajz, szép és gyorsírás­ból, délután az ének és tornászaiból; jul. 16-diká­­tól 19-kéig a többi vizsgálat. (Kassai versenyek.)A kassai versenyek tegnap vették kezdetüket. A 200 arany állam­díjat gr. Eszterházy László »Franc Ma­­con“-ja nyerte; második volt gróf Károlyi István „Korners“-sze. A nagy handica­p-ban gr. Festeti Pál „Kurucz“-cza közel a czélig vezetett; győztes maradt gróf Forgách „Fidges«-je, második lett gróf Károlyi István , „Privorose-ja, harmadik „Kurucz“. Az urak versenyében első lett Festetics gr. „Andorki“-ja, lovag. Blaskovich, második gr. F­o­r­g­á­c­h Ernő „Vivacity“-je, lovag, gr. Forgách István. — Az 500 ftos kis handi­­c­a­p-ban Blaskovich Ernő »Corvette «-je győzött, Liechtenstein­­hg. „Virginiaija második lett A 100 arany steeple-chase-díjat Palkó főhadnagy „Puli Devil“-je nyerte Hartl hadnagy „Hajóe“-ja ellenében. A kedvező időjárás folytán­ a verseny igen látogatott volt.

Next