Pesti Napló, 1873. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1873-07-01 / 149. szám
közben a miniszter úr a ház asztalára letett, és azt hiszem, bármelyikről beszélünk a két tárgy közül, mindig a napirenden levő vita tárgyának keretében mozgunk. Ahhoz, hogy az egyház és az állam közötti viszonyok szabályozásának keretébe mi minden tartozik, én ez alkalommal bővebben szólani nem kívánok, mert e részben saját nézeteimet is Deák Ferencz Pest belvárosa nagyérdemű képviselője oly jelesen, oly kimerítőleg, és nemcsak a háznak, hanem a mint hiszem, az ország közvéleményének is jóváhagyásával és helyeslésével fejezte ki, hogy én azokhoz legföljebb még csak egyet tehetnék, és ez az, hogy a kiküldendő bizottságnak fontolóra kell vennie azt is, hogy az egyháznak, mint egyháznak a szorosan vett hittani oktatást kivéve a tanügyre ez országban befolyás engedhető-e, s milyen befolyás engedhető ? (Élénk helyeslés.) Azt hiszem, hogy maga Deák Ferencz I. képviselő úr is a tárgy ezen részletét csak azért nem említette meg, mert ő is meg lesz győződve arról, hogy az összes tanügy feletti kizárólagos törvényhozási intézkedés, kivéve természetesen a hitoktatást, az államnak magának jogához tartozik, (Helyeslés) és mindazon jogok, melyeket az egyház e téren mint egyház, az állammal szemben, követel magának az állam jogaiba beható usurpationál egyébnek nem tekinthető. (Élénk helyeslés balfelől). Egy észrevételem van még Pest belváros Nagyérdemű képviselőjének előadására.Tökéletesen egyetértek vele abban, hogy a tetszvényjog alapján kiadott rendeletek megsértésének megtorlására nézve az eddig létezőknél kimerítőbb és hatályosabb eszközökről kell gondoskodni, de nem tartom azt, hogy most nem volna törvény, melyre hivatkoznunk lehet az ily rendeletek megszegői ellen. És ezt én igen praktikus kérdésnek tartom, mert igaza van abban Schwartz Gyula képviselő úrnak, hogy meglehet hogy a kiküldendő bizottság későn fog referálni, mindenesetre bizonyos idő elmúlta után fog referálni. Hogy pedig addig szabad legyen a vásár és hogy az illetők addig tehessenek mindent, amit tenni jónak látnak, az állam meg fegyvertelenül álljon velük szemben, ezt én helyes és elfogadható álláspontnak nem tartom. (Élénk helyeslés balfelől) Midőn a tetszvényjog alapján kiadott rendeletek megsértőit feleletre vonhatónak vélem, és feleletre vonhatónak vélem birói után, nem megyek vissza régi törvényeink fejtegetésére. Én azon bűnvádi gyakorlatnak, praxis kriminálisnak keretében óhajtok maradni, amely az 1848-dik esztendeig kizárólag divatban volt az országban, és nézetem szerint törvényesen most is fennáll. Egész serege van a bűntetteknek, különösen a kihágásoknak,amelyekre nézve a törvény büntetést nem rendel, és kérdem nem voltak-e ezek mindig megbüntetve és annak útján bíróilag is megtorolva? Igenis, mert létezik törvényeinknek azon rendelete, jelesül az 1723-dik esztendő XII. törvényczikke, amely azt mondja, hogy minden ily esetekben, amelyekben a törvény határozott büntetést nem rendel, a biró bölcs belátására bizatik a büntetés meghatározása (Helyeslés.) En nem mondom, hogy az a mai kor codificationális elméleteinek megfelelő intézkedés , de igenis fennáaló intézkedése törvényeinknek és minthogy kétségbe vonni csakugyan nem lehet, hogy a törvényes királyi rendeleteknek megszegése, a törvényes királyi rendeletek ellen való ellenszegülés, csakugyan bíróilag megtorlandó cselekmény, áll az is, hogy ha akar, fog az illető felperes ügyész törvényt találni, melynek alapján bíróilag, ha kell, a törvényes királyi rendeletek megszegői ellen eljárhat és büntetést követelhet. (Igaz ! Úgy van ! balfelől) Ami már a határozati javaslatot illeti, amelyet a miniszter úr beterjesztett, nem lehet tagadni, hogy az oly szép elvet foglal magában,hogy lehetetlen ellene szavazni, és mégis tehát megtörténhetik, hogy délibáb játszik velünk és talán incedimus super ignes cinem suppositas. Mi foglaltatik e határozati javaslatban? Minden. Benne foglaltatik csirája egy jó megoldásnak; benne foglaltatik csirája a rosz megoldásnak (igaz! balfelöl) mert az állam és egyház közti viszonyokat lehet szabályozni úgy, hogy tíz állam rendeltessék alá az egyháznak — példák voltak erre több századon keresztül — lehet szabályozni úgy, hogy az állam és egyház egyenjogúak legyenek, és ez esetben megint az állam húzza a rövidebbet, mert szuverainítási jogköre csonkíttatni fog, lehet azonban, elismerem — úgy is szabályozni ezen viszonyokat, hogy az állami törvény és jogköre, szuverainitása minden irányban tökéletesen fentartassák, és ez az, amit mi óhajtunk. A kérdés megoldása azonban elsősorban a kiküldendő bizottságtól függ, a bizottság eljárása pedig függ azon egyénektől, akik e bizottságban részt fognak venni. Ezek megválasztásának esélyeit előre meghatározni nem lehet, és éppen azért szükséges hogy a választások bizonytalanságából felmerülhető esélyek ellenében biztosíttassák azon irány, amelyet a képviselőház akkor, midőn a bizottságot kiküldi, követendőnek tart (Helyeslés balfelől. Szükségessé teszi azon utasítást, amelyet Huszár Imre képviselő úr javasol, még egy más körülmény is Azon határozai javaslatban, amelyet a miniszter úr beterjesztett, az foglaltatik hogy a kiküldendő bizottság a miniszter közbenjöttével járjon el. Kérdem: mit jelent ez ? Hisz házszabályainknak, ha jól tudom 115-dik ma, világosan megállapítja, hogy a miniszterek részt vehetnek minden bizottsági tanácskozásban , oda meghívandók, a bizottsági tanácskozások idejéről előre értesítendők. Mi szükség tehát arra, hogy ezen bizottságra nézve kivételképen mondassák ki, hogy a miniszter közbenjöttével tanácskozzék. Ez nézetem szerint, tehát azt jelenti, hogy ezen bizottság már előre— úgy látszik nekem — miniszteri curatela és gondnokság alá van helyezve. (Elénk derültség és felkiáltások a baloldalon: Igaz ! Úgy rím !) És minthogy a határozati javaslatot most fogadjuk el tehát azután, miután a miniszter úrnak tegnapi beszédét hallottuk — ámbár ma más értelemben méltóztatott nyilatkozni, — ez a záradék könnyen jelenthetné azt, hogy implicite helyeseltük azokat is, amiket a miniszter úr tegnap előtt mondott,azoknak mindannyiát pedig helyeselnük nem lehet,így részemről ez alkalommal is ki kell jelentenem azt, hogy átalános kimondása annak, hogy az alapok és alapítványok kérdése csak bírói után intézhető el, nézetem szerint megtagadása az állam e tekintetben fennálló birtoklási jogosultságának, törvényességének. Az állam jogának, az állam gyakorlatban levő jogának ezen megtagadását pedig a miniszter úrtól nem vártam volna. (Helyeslés a baloldalon ! Igaz! Úgy van !) Néhány tisztelt barátaim, akik előttem szólónak, elfogadják. képviselőtársamnak határozati javaslatát, amelyet én is magamévá teszek, de annak végzáradékát nem fogadják el. Azt mondjákszükségtelen, mert úgy is magától értetik azon utasítás, hogy a miniszter a törvény értelmében szigorúan járjon el. . Én nem tartom ezen záradékot feleslegesnek, mert hisz épen arról panaszkodunk, hogy a miniszter nem járt el törvény szerint elég erélyesen, s így igen természetesnek találom, ha oda utasítjuk, hogy úgy ezen esetben, mint, más esetben jövőre, erélyesebben, törvényesebben járjon el. (Helyeslés a baloldalon) A Huszár képviselőtársam által előterjesztett pótjáradékot némely előttem szólott képviselőtársaim nem fogadják el. Simonyi Ernő nem fogadja el, mert — az mondja, nem parlamentáris dolog egyes képviselőnek dictátumát valamely bizottságnak irányadóul ! Én megvallom, hogy állításának indokolását ezen szavakban nem találom, mert hiszen rém egyes képviselőnek előadása adatik ki irányadóul az illető bizottságnak, hanem a háznak összhangzó nyilatkozata. (Élénk helyeslés. Igaz! Úgy van!) amelylyel azon előadást minden pontjára nézve helyesli és hat. barátom azon véleményben van, hogy a bizottságnak elég irányadóul szolgál már meghallgatása azon nézeteknek, amelyek itt e házban felmerülnek, akkor nem veheti jogosultságát kérdésbe annak,hogy ezen nézetnek concret kifejezés adatvan, egyenesen utasíttassék az illető bizottság arra, hogy a házban fölmerült nem egyes nézeteket, hanem a többségnek, nem kételkedem a nagy többségnek általános véleményét irányadóul vegye. (Tartós élénk tetszés.) Egyáltalában nem tartom imparlamentáris dolognak, hogy midőn a ház egy hosszú időre kiterjedő nagyfontosságú dologban bizottságot küld ki, előre meghatározni az irányt, amelyet a bizottság által követtetni akar. (Helyeslés) Simonyi Ernő. barátom azért sem óhajtja elfogadni a Huszár képviselő által javasolt záradékot, mert azt mondja, hiszen megváltozhatik a háznak e véleménye. T. hát ! Én nem szeretném elérni azon időt, amidőn azokra nézve, amiket Deák Ferencz t. képviselőtársam tegnapelőtt itt mondott, valaha e háznak, vagy az országnak közvéleménye megváltoznék. (Élénk helyeslés.) De ha fél a t. képviselő úr attól, hogy ez megtörténhetik, akkor még indokoltabb, hogy a ház adja utasításul a bizottságnak az irányt, melyet jónak, követendőnek tart. (Tartós tetszés.) Nem új kérdés ez t. ház. A század elejétől kezdve tárgyaltatik Európában és hazánkban is. Én azt hiszem,hogy arra nézve mikép foganatosíttassanak a Deák Ferencz I. képviselő úr által kimondott elvek, lehet nézetkülönbség, mert ez valóban nagy kérdés, amely hosszú tárgyalást igényel, de azon elveknek a helyességéről, amelyeket ő kimondott Magyarország közvéleménye,a haza és ezen ház többsége régen tisztába van magával (Helyeslés) és azért egyátalában semmi sem áll ellent annak, hogy amit a ház nagy többsége hisz és vall, azt valóban utasításul is adja az illető bizottságnak. (Helyeslés.) Én nem hallgathatom el azon meggyőződésemet, hogy mindazok, akik őszintén és igazán osztják a Deák Ferencz t. képviselőtársunk által legközelebb kifejtett nézeteket, nem tehetnek mást, hanem szavazniok kell elfogadására azon pótléknak, amelyet Huszár Imre t. képviselőtársam indítványozott (Hosszasan tartó élénk helyeslés.) Paczolay János, Lükő Géza. képviselő úr által beadott indítványt egyltalában nem pártolom , nem pártolom pedig azért,mert Pest városának érdemes képviselője igen helyesen jegyezte meg, hogy placetum regiumnak alkalmazása soha sem történt hitágazati és erkölcsi dolgokban, hanem igenis Magyarországban alkalmaztatott egyházi administrationális dolgokban. Nincs a házban senki, aki ne tudná, miszerint a r. kath. hitágazati dolgokban fejüknek a római pápát ismerik el, és hogy a püspökök a római pápának eskü által köteleztetnek arra,hogy a hitágazat és erkölcsi dolgokban engedelmeskednek neki. Ha tehát tehát Sükő indítványa elfogadtatnék, valóban a római katholikus vallásfelekezetnek egy fő hitágazata tagadtatnék és támadtatnék meg és itt törvényhozásilag decretáltatnék az, hogy a római katolikusok mit higyjenek, mit ne higyjenek. Máttyus Arisztid: Ez mezítelen ultramontanismus. jauolium.luwm Orszávaink folytonosan elismerték, hogy a püspökök a római pápának erkölcsi és hitágazati dolgokban való engedelmességre esküt is tegyenek, ebből önkényt következik, miszerint a magyar törvényhozásnak be kel azt ismerni hogy a püspökök mindazt, mit a római pápa nekik hitágazati és erkölcsi dolgokban meghagy, teljesíteni tartoznak; mert különben semmi esetben sem volna megengedhető, hogy a római kath. püspökök egyházuk feje a római pápa irányában esküt tegyenek, és eskü alatt fogadjanak neki engedelmességet. Akik a rozsnyói püspök irányában, azért, mert a római pápától hitágazati dologban vett rendeletet közhírré tett, s a placetumot alkalmaztatni kivánják, egyenesen a római katholikusok hitágazat dolgaiba akarnak avatkozni s azt akarják korlátozni, ami, úgy hiszem, a törvényhozás feladata nem lehet. Ghyczy Kálmán észrevételére áttérve megjegyzi, hogy már az 1790-iki I. czikk elismerte, hogy la publica educatio ügyeibe az államnak beavatkozási és törvényhozási hatalma van. Ezt tehát senki kétségbe nem vonja, annyit azonban bátor vagyok megjegyezni,—igy folytatja szóló — hogy az oktatásügy tekintetében a kath. egyházat sem lehet szűkebb korlátok közé szorítani mint melyek Magyarországon más felekezetek irányában fenállanak. Ha egyiknek szabad beleavatkoznia, akkor a kath. egyháznak is szabad; ha egyiktől megtagadtatik, meg kell tagadni a másiktól is. Ennélfogva Komárom város érdemes képviselőjének egyoldalulag odavetett indítványát el nem fogadom. (Felkiáltások balfelöl: Nem indítványozta !) De t.hát nem fogadhatom el Huszár J. képviselő úr indítványát sem, amennyiben ő a képviselőháznak vindikálja azon hatalmat, hogy az alapítványok és egyházi javak jogi természete felett őltéljen, nem pedig a bíróság. Mikor először teltgott a t. ház előtt az egyetem ügye, már akkor ki méltóztatott mondani, hogy amennyiben valamely alapítvány természete fölött kétség támad, e fölött nem a képviselőház hanem a bírói hatóságok fognak ítéletet mondani. Tehát tehát, midőn a miniszter úr tegnapelőtti beszédében kimondotta, hogy az alapítványok természete fölött véglegesen bíróság határoz,semmi mást nem mondott, mint amit t. hát már egy határozatában jegyzőkönyvbe foglalni méltóztatott. De nem fogadhatom e Huszár képv. úr azon indítványát sem, mely szerint utasítást kíván adni a bizottságnak, hogy működésében mily elvek szerint járjon el. Nemfogadhatom pedig el azért, mert nincs a házban senki, ki kétségbe vonná, hogy az államnak az egyház irányábani viszonya oly fontos és oly mindenféle körülményeket foglal magában, melyek sokkal bővebben tanulmányozandók, mintsem hogy felették egyszerű határozattal dönteni lehetne ; márpedig ha a t. képviselő úr indítványa elfogadtatnék, akkor olyasmit mondana ki a ház,mi tárgyalásra nem is volt kitűzve. Ezen indítvány, habár első látszatra elfogadhatónak látszik, mégis annak elfogadását a ház eljárására nézve igen veszélyesnek tartom, mert azáltal előidézhetnénk a házban oly megállapításokat és ezek folytán keletkeznének oly határozatok, amelyeket később nem csak a ház, hanem az egész ország igen keserűen megsirathatna. (Felkiáltások balfelől: Ohó! Irányi Dániel a Ghyczy K. által fölvetett kérdésre nézve megjegyzi, hogy szóló nem a positiv törvényből és különösem nem az 1790-diki t. czikkből származtatja le a nevelés jogát. A nevelési jog a szülők joga és kötelessége (Helyeslés a szélsőbal oldalon) és az államra csak kötelesség annyiban háramlik, amennyiben a szülők ezt nem teljesítik, vagy teljesíteni képtelenek lennének. (Helyeslés a szélsőbal oldalon). Magától értetődik, hogy az állam itt is, valamint a közélet egyébb nyilvánulásánál főfelügyeleti jogát kell, hogy az ország érdekében gyakorolja, de a nevelési jogra az államnak privilégiuma nincs. (Helyeslés a szélső balon) szóló azt hiszi, hogy azt a szabadelvűség felfogásának nem lehet nevezni, ha az államot ilyen kizárólagos kiváltsággal akarja valaki felruházni. (Helyeslés a szélső bal felől. Ghyczy Kálmán helyre igazítja szavait, amennyiben nem azt mondotta, hogy kizárólagos intézkedése az államnak még a szülők nevelése körüli jogait is kizárja, hanem azt, hogy a tanügyre nézve a főrendelkezési törvényhozási jog az egyházzal szemben is az államot illeti. Csanády Sándor pártolja Lükő indítványát. Lükő Géza néhány rövid szóval újból ajánlja határozati javaslatát s egyúttal hozzájárul Huszár pótindítványához. Ezzel a tárgyalás befejeztetett és megkezdődött a szavazás. Lükő határozati javaslata mellett szavazott a balközép és szélsőbal s e szerint kisebbségben maradt. Elnök: A Trefort miniszter által indítványozott határozati javaslat ellen senki sem nyilatkozván, kimondhatom, hogy a ház azt elfogadja. (Helyeslés.) Következik Huszár képv. ur módosítványa. Akik ezen hozzáadást pártolják, méltóztassanak felállani. (Az egész ház feláll. Zajos, szűnni nem akaró felkiáltások: Éljen Deák Ferencz!) Egyhangúlag elfogadtatott. (Zajos tetszés.) Méltóztassék most a t. ház határozni az iránt, hogy azonnal kívánja-e a bizottságot megválasztani, vagy pedig őszkor, amint Deák Ferencz képviselő úr indítványozta. Akik a bizottságot azonnal kívánják megválasztani, méltóztassanak felállani(Megtörténik) Kisebbség. Következik az állam költségvetés tárgyalásának folytatása. Lázár Ádám ellenzi az igazságügyi minisztériumban codificationális költségekre előirányzott összeg megszavazását. Orbán Balázs hasonló értelemben nyilatkozik. Az idő előrehaladván, az ülés d. 1 2 órakor kioszlott. A holnapi ülésben folytattatik a költségvetés tárgyalása, következik esetleg a vasúti bizottság jelentése és a kérvények tárgyalása. BELFÖLD Buda-Pest, jan. 29. Néhány szó a tiszai két ref. főiskola-akadémiaegybeütéséhez. Az eszmének, mi a jelzett ügyben meg volt pendítve, Tiszán innentől nyilvánosan csak egy viszhangja volt. Kevés az eszme súlyához, fontosságához. Igaz, hogy ellenhangja még egy sem volt s ez épen figyelemre méltó. Kétségkívül nehéz a fennforgó ügyben nyilatkozni, s épen Tiszán innen hivatalosan határozni. Egy háromszáz éves főiskolának múltja jelenik meg, intő, fenyegető, mindenesetre komoly, megható alakban. Ez alak sokat mond, méltó meghallgatni, mert nem mint csupán egy helyhez, egy ponthoz szegzett szűkkörű, hanem mintszéles magyarországi lakos nyilatkozik. Igen, mert ugyan van e egy nemzet lakán, egy országban a tudomány egy községhez, egy városhoz kötve, úgy, hogy onnan önmegsemmisítése nélkül nem mozdulhat? Mondhatja-e azt aprót, iskola a tudomány egy álló helyében : itt élnem halnom kell a világért »P“! Neki élnie kell, ha ott nem a hazában másutt i. mait iioKut?n5 dzi ujuuLictcocu ii.ur»zaka.Trankon egy főiskolának egy-egy hatalmas dynasta védszárnyai alatt igen jó helye volt. De az idők nagyon megváltoztak, a tudománynak ma már rejteltéből szabadulni kell s a nagy forgalom piaczára lépni. A közelebbi időkben még a nagy Németországban is felszólaltak a kis városi egyetemek ellen, pedig azok a német kis városok még is csak másfélék, mint a magyar kis városok. S aztán meg azok a német kisvárosi egyetemek valóságos egyetemek, míg a mi úgynevezett főiskoláink, negatív meghatározással, csak olyan nem gymnasiumok. Itt van épen a dolog sarkpontja. Ha Debreczenben, Patakon is lehetne, ha bár nem teljes, de három egész facultású egyetemet fenntartani, nagyon jó, legyen mindkét.helyen, ha telik több helyen, igen de sem egyik, sem másik erre nem képes jelenben, tehát nincs más hátra, vállat vetni, hogy mi különkülön egyiktől sem, kiteljék kettőtől. B. Vay Miklós főgondnok úr a miskolczi ünnepély alkalmával igen jól mondotta , hogy a ref. egyházkerületek, mint megannyi felekezetek állanak egymással szemben, több bizalom hajlam, szeretet stb. Igen helyes, e szavakból az következik, hogy a szükség, a helyzet által egymásra utalt egyházkerületek, egymáshoz nem csak kormányzati, hanem belényeges iskolai dolgokban is közeledjenek, ha kell épen közösségre lépjenek. Elsősorban erre a két tiszai egyházkerület van utalva, hogy közös erővel egy ref. egyetemet állítson.Emlékezhetünk rá, hogy a jelen közoktatásügyi miniszter úr, midőn a képviselő választás szakában jelölti beszédét tartotta, erősen hangsúlyozta : nagyon szükséges volna, ha a protestánsok Magyarországon egy prot. egyetemet állítanának. E szavakat nekünk, magyar reformátusoknak kell különösen magunkra vennünk, úgy hogy azon egyetem nem is a négy vagy öt egyházkerület, hanem legközelebb a két tiszai kerület által lenne létesítendő. Nem szükség mondanom, hogy miért nem az összes egyházkerületek által, mert ekkor székhelye csak Pest lehetne, egy városban pedig miért két egyetem. De hát a helyiség, mely maga tömérdek ezreket venne igénybe !Ez Debreczenben a legújabb nagyszerű építkezések után teljesen készen van. A két dunai egyházkerület theol. intézeteit Pesten egyesíthetné, s emelhetné facultási rangra, egy kis bölcsészeti facultással. Mindez pedig, úgy gondolom,belátja mindenki, nem elmefuttatás; itt nem én, Péter vagy Pál, hanem maga a helyzet, a kor legszigorúbb követelménye szól, ezt megértem, ebben áll a jelen nemzedék bölcsessége; ellen esetben, jelen és utókor előtt iszonyú felelősség várakozik reá. Itt, e téren autonómiára hivatkozva azt mondani: majd tartunk külön külön oly főiskolákat, mint amilyen telik, épen nem jogosult, mert a tudománynak is megvan a maga autonómiája, amiből az, önsérelme nélkül épen nem engedhet s kell, hogy ne engedjen ; kormánynak, felekezetnek ehhez kell alkalmazkodniok. S ha azt akarjuk, hogy a prot. felekezet Magyarországon, románokkal, szerbekkel egy színvonalon ne álljon, hanem magát a szellemi tudományos téren is, mint hatalom érvényesítse , akkor elodázhatlan szükséges föltétel, hogy a prot. tanügy egy prot. tudomány-egyetemben culmináljon. Hogy pedig igy legyen, a húzást, halogatást kerülni kell, s gyors intézkedéshez fogni. Ha a magyar protestánsok iskolaügyükben csak a kormány intézkedéseit várják annak lódításai után mozdulnak , akkor , azt mutatják hogy nincs bennük összműködő élet, hanem kívülről mozgatott A közelebb összejövő conventtől e részben sokat, nagyon sokat várunk s erősen hisz szűk , hogy várakozásunkban nem csalódunk, s az összejövő férfiak a helyzet, a kor színvonalán állanak. H.—. Zenta, jun. 25. A pholera. Városunk alacsony fekvése, a bennünket környező sok mocsár, a gyakori esőzések folytán magában a városban is létező sok pocsolya, és a kedvezőtlenül változó légáramlat meghozta ide is félve várt vendégül a cholerát. Május 30-án volt az első eset. Néhány napig szórványos jellegűnek mutatkozott, f. hó 8-án azonban már szükségesnek látta a városi főorvos falragaszokban figyelmeztetni a népet az őrizkedésre. Meghalt eddigelé huszonegyezer lelket számláló városunkban 75. De a betegek száma aránytalanul több. Az orvosok minden elismerésre érdemes önfeláldozása, az elöljáróság dicséretes buzgalma a bajt még eddig meglehetősen lokalizálta. Eddigelé majd egyedül csak az alsó néposztály pusztul, hol a járvány az értelmetlenséggel karöltve szedi áldozatait, minek enyhítésére városunk gondos bírála telt. Jankovich Aurél úr abban fáradozik, hogy alakítanánk egy bizottságot, melynek tagjai közt felosztanák a várost. Az illetők a maguk tizedjében őrködnének, hogy ahol baj van, azonnal segélyről is legyen gondoskodva. Gy.-Fehérvár jun. 25. Tűzvész. Tegnap d. u. 4 óra tájt a városi harangok kongása verte föl a lakosságot. Az a vinczi utcza szögletén füst gomoly emelkedett föl s a lángok 2 óra alatt 3 nagyobb és 12 kisebb, összesen 15 épületet emésztettek föl. A nagy hőségben kiszáradt épületeken gyorsan vonultak végig a pusztító lángnyalábok, s rémes látványt nyújtottak. Egy kereskedőnek épen aznap délelőtt a vasútról szállított s 3000 fitot érő kukoriczája — törökbúza, — egy özvegy asszonynak pinczéjében lévő 16 hordó bora, mely már egy kereskedőnek el volt árusítva, esett áldozatul. Körner József fűszerkereskedésének teteje leégett, de a csőd következtében zárlat alatt levő boltban a czikkek nem szenvedtek. A kárt mintegy 70—80 ezerre lehet tenni. A rendőrség elég erélyesen viselte magát, azonban látszott,hogy sem tűzoltóegylettel,sem tűzoltó eszközökkel nem rendelkezik a város, s a várbeli katonaság segédkeze és eszközei nélkül még több házat ejtett volna zsákmányul a gyorsan terjedő tűz. A tűz keletkezése felől két féle vélemény uralkodik. Egyik szerint Stein Mendel lisztkereskedő gabona-raktára azon cselédek ügyetlensége által gyuladt volna ki, kik a gaboát pipázva forgatták s a raktárt szellőztették. Mások szerint gyermekek játékának lett volna következménye. Bármely vélemény legyen igaz, annyi bizonyos, hogy itt van az ideje egyrészt annak, hogy a tűzoltó-egylet megalakítására itt is komoly lépések történjenek, másrészt, hogy a városi építkezés szabályoztassék s legalább a város központján ne tömörittessenek össze a gyulásra nagyon fogékony zsindelyes épületek. 1. 1. Fővárosi ügyek. A fővárosi közmunkák tanácsából. Budapest június 28. B. Podmaniczky Frigyes alelnök az ülést d. u. 4 órakor megnyitván,, értesíti a tanácsot, hogy a Heralapján"”'a"pályázati programm kidolgozandó leend, Ybl Miklós építész által elkészíttetett és további használat végett a m. kir. belügyminisztériumnak bemutattatott. A váczi és országút boulevardszerü kiépítési munkálataira vonatkozván, következő határozatok hozattak: 1- e1. A király-utczának az országútra való kitorkolásánál előállítandó társas- és bérkocsi állóhelyek kavics alapzattal s portlandi cementtel kiöntve fognak készíttetni, s az ezen munkálatokra előirányzott 7533 frt költség engedélyeztetett. 2-or. Miután a váczi úton felállított lámpák üvegei igen gyakran szétpattannak, s a tapasztalás azt bionyítja, hogy ezen törékenység onnét ered, miszerint a megmelegedett üvegek a kitágulásra elegendő helylyel nem bírnak, elhatároztatott, miszerint ezen üvegeknél ruganyos kapcsok fognak alkalmazásba vétetni, melyek a fölmelegülés alkalmával a kellő kitágulást lehetővé teendik. Jövőre egyébiránt kellő gond fog fordíttatni az üvegek megrendelésénél azon körülményre nézve is, hogy ezek kali üvegből készíttessenek, miután ezek tudvalevőleg kevésbé lévén merevek, a szétpattanásnak anynyira kitéve nincsenek. 3- or. Miután az oldalt fekvő utak azon részei is, melyek a mellékutczákból jövő közlekedés által keresztben átmetszetnek, szintén gránit kövekkel lesznek előállítandók,a mauthausni gránit kő társulat ajánlata elfogadtatván, a kivitelre nézve az építési vezetőség utasíttatott. 4- er Miután a boulevard terézvárosi oldalán ideiglenesen lerakott vasúti sin-vágányok igen rosz állapotban vannak, az átigazításra szükségelt 7196 forintnyi költség engedélyeztetett. Az elnökség indítványa folytán, az 1873. évi költségvetésben a jutalmazások és segélyezések czímén felvett összegből 850 főt ugyancsak az elnökség kezeihez utalványoztatott ki, oly megbízással, miszerint abból a fővárosi közmunkák tanácsa több tisztviselőjének, a világkiállítás megtekintése czéljából, kisebb-nagyobb összegek kiadassanak. Az északkeleti vasúttársulatnak előterjesztett újabb tervei, valamint az összekötő vasúti híd alatti bejárásnál tervezett változtatások, a vasúti igazgatóság kívánságához képest helybenhagyattak, és az erre vonatkozó tervek Pest városával közöltetni fognak. A közúti vaspálya társaság kérvénye, valamint a közm.tanács és ezen város hatóságának küldötteiből alakuló bizottság előterjesztése folytán következő új és kiegészítő vonalak engedélyeztettek : a) kiegészítő vonalak. 1. Egy második sínpár fektetése a kerepesi vám és a m. kir. államvasút indóháza között. 2. Ugyanezen vonalon egy mellékvágány létesítése. 3. A városligeti vonal lövölde melletti vágányának megkettőztetése. 4. Az ujpesti vonal Rákos patak közelében fekvő, valamint a kis sörcsarnok és váczi temető melletti kitérők egyesítése. b) új vonalak: 1) A váczi útból a három bárány és Podmaniczky utczákon át a városligetig kettős sínpárral. 2) a belső körútból a külső körúton át a Dunáig. 3) A Tüköry védgáton fekvő ág pálya folytatása s a második sínpár fektetése a Margitszigeti hídig. 4) Az üllői úti vonalnak folytatása a város határáig. Buda város közönsége által a Kapucinus tér,a pála, kígyó és ponty-utczák, valamint a Mátyás tér szabályozására vonatkozón előterjesztett tervek néhány módosítással helybenhagyattak s tekintettel az ekként megállapított szabályozási vonalra Szeidl S.-nek az építési engedély kiadatott. Hubaffy és Goegner-rel a Halászvárosban fekvő telkük szabályozási vonala. Buda város úttja közöltetni fog. Miután a fővárosi közmunkák tanácsa Bud városának kifejezett óhajához képest, a Margitszgeti híd előtt egy szabad tér állítását tervezte, a ebből felmerülő tetemes költségek tekintetbe vétel mellett a régi országainak kiszélesítését csak 1 ölben állapította meg. Miután azonban a városi hatóság a tér előállításának tervét elfogadta ugyan, az út szabályozására nézve mindazonáltal véleményét kijelenten elmulasztotta, — (el fog kéretni nevezett városi közönség, — miszerint a tervezet mindkét részére annyival is inkább szíveskedjék nyilatkozni, mint hogy azok, tekintettel az előirányzott költségekre egymással szoros kapcsolatban vannak. Ács és Buzzinak a Bodzafa- és Német-utczai telkük, továbbá Darányi és Krumpholtznak a felső erdősoron, végre Podmaniczky bárónőnek a gyárutczában fekvő telkének szabályozási tervezete helybenhagyatott. Következő épitési engedélyek akadálytalanul kiadattak: a Waggon gyár részvénytársulatnak a kőbányai utón, Dreher Antalnak Kőbányán, egy őrház építéséhez. Kölber Fülöpnek a terézvárosi kerepesi utón 1. sz. a.,Girch Antalnak a terézv.nagydiófautczában 327. sz. a., Mirsch Ferencznek a józsefv. vig utczában 116. szám alatt, a magyar kir. egyetemnek átalakításához. A pesti építő társulatnak Deák Ferencz utcza 673. sz. a. Brenner Jánosnak Buda Víziváros, Toldy utcza 717. sz. a. A jegyzőkönyv hitelesítésével Lukács és Tavaszy urak bizattak meg. KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, junius 30. (Felirat Hatalához.) Hatala Péter budapesti egyetemi rectorhoz, az egyetem múltkori emlékünnepélyén tartott szabadelvű beszéde alkalmából a győri kir. jogakadémia hallgatói a következő feliratot intézték : »Mi a győri kir. jogakadémia hallgatói , a budapesti kir. egyetem rectorának, nagyságos és fötisztelendő Hatala Péter urnak, a tudomány és felvilágosodás igaz barátjának,mint olyannak, kirendithetlenül a kor szelleme és követelménye szerint oktatja az ifjúságot: bizalmat és elismerést szavazunk. Győr, 1873. junius 27. A győri kir. jogakadémia hallgatói. (Az „Athenaeum”) személyzete tegnapig nyári mulatságot tartott a „Szép juhásznő”-nél, jelen voltak azon a társulat elnöke, választmánya s hivatalnokai, számos író, a nyomdai személyzet A társaság zeneszóval ment ki a budai hegyek közé,majd kirándult Budakeszre, honnan visszatérve, a „Szép juhásznő“-nél volt a közebéd. Délután társas mulatságok, léggolyók föleresztése, szavalatok és dalelőadások következtek, végül pedig késő éjig tánez. Az ebéden az áldomások sorát Marich Ágoston, a „Pesti Napló” főszedője nyitotta meg, éltetvényérel igazgatót, mire ez a munkásokra mondott pohárköszöntéssel felelt. Szintén Marich éltető az „ Athenaeum« választmányát s különösen Greguss Ágost, mire Fenyvessy Adolf váltag felelt, poharát ürítvén Marichért, mint az „Athenaeum« nyomdaszemélyzet képviselőjéért. Dr. Reich Armin azon munkásokat élteté, kik az »Athenaeum“ irányában mindenkoris minden körülmény között hivek maradtak . Berger nyomdász kiemelte az intézet igazgatójának a munkások iránti szívélyességét; Marich a szerkesztőket éltette stb. Köszöntök mondattak még az ünnepélyen betegsége miatt részt nem vehetett íVv». «-w-» - Oxi • —w.v . Fennvuvnruuijí iUHl’iónra, s mindezen, természetesen nagy tetszéssel fogadott áldomások sorát Greguss humoros pohárköszöntése fejezte be*a jelenlevő nőkért. A társaság zöme 11 órakor oszlott haza. (Állami ösztöndíjak) A „Budapesti Közlönyében a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium az 187% tanévre pályázatot hirdet hat nyolczszáz frtos ösztöndíjra, melyek közül négy a szorosabb értelemben vett mezőgazdászat,kettő a borászat és szőlőmivelés terén teendő tanulmányokra van rendelve. Kiválóbb eredményeket felmutatni tudó ösztöndíjasok az állam e kedvezésében két egymásután következő évre részesülhetnek, e tekintetben azonban annak idején újabban folyamodni tartoznak. Az ösztöndíjak elnyerése körül mindenek előtt a már múlt évben kiküldötteknek, és ezek után azon egyéneknek fog elsőbbség adani, kik a vándortanitói pályára készülnek. A folyamodványok legkésőbben augusztus 15-ig a földmivelés , ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz nyújtandók be. (A szerb kir. biztosi adlatus.) A »S. N.« pesti távirata szerint Popovics György kir. biztosi adlatus,a cultuszminiszteriumhoz előadónak (?) neveztetett ki. (Megjelent új könyvek) Budapesten Lauffer Vilmos tulajdonában megjelent: Vallás- és házasságügyi törvények Magyarországon. Eredeti hivatalos kiadások után egy beillesztő Enyváry Péter, a magyar nyelv törvényszéki tolmácsa Bécsben. A gyűjtemény tartalma: a vallásügyi törvények a mindkét hitfelekezeti evangélika és az izraeliták házassági törvényei; a birói hatóságok, ezeknek székhelyei és különösen a házassági perekben illetékes bíróságok feletti törvényes határozatok ; végre a vegyes házassági válóperekről szóló törv.; és a polg. törv.rendt. házassági ügyekre vonatkozó valamennyi §-ai. Ara frt, A jezsuiták története. A legjobb uj irók szerint kidolgozta B o c s k a z Brutus. Megjelent Köhler K. F.-nél Lipcsében. Az I. kötet ára 1 forint. (Szilág ,Somlyó város) f. hó 25-én nagy veszélyben forgott. Mint onnan Írják nekünk az említett napon reggel 1 órakor egy istálé kigyult és a láng csakhamar elborította a telken levő három épületet. A tűz oly erős volt, hogy a mintegy 600 lépésnyire egy dombon fekvő kath. templom fedelére, sőt azon túl szórta a fényűszköket; szerencsére azonban szélcsendes idő volt, s a lakosságnak sikerült még a tűz helyéhez közel fekvő épületeket is megmenteni. (A nagykőrösi reform, főgymnasiumban) az évi zár és érettségi vizsgák a következő rendben fognak tartatni: Julius hó 13, 14, 15. napjain magánvizsgálatok; Julius 13-kán d. e. a rendes tanulók vizsgálata rajz, szép és gyorsírásból, délután az ének és tornászaiból; jul. 16-dikától 19-kéig a többi vizsgálat. (Kassai versenyek.)A kassai versenyek tegnap vették kezdetüket. A 200 arany államdíjat gr. Eszterházy László »Franc Macon“-ja nyerte; második volt gróf Károlyi István „Korners“-sze. A nagy handicap-ban gr. Festeti Pál „Kurucz“-cza közel a czélig vezetett; győztes maradt gróf Forgách „Fidges«-je, második lett gróf Károlyi István , „Privorose-ja, harmadik „Kurucz“. Az urak versenyében első lett Festetics gr. „Andorki“-ja, lovag. Blaskovich, második gr. Forgách Ernő „Vivacity“-je, lovag, gr. Forgách István. — Az 500 ftos kis handicap-ban Blaskovich Ernő »Corvette «-je győzött, Liechtensteinhg. „Virginiaija második lett A 100 arany steeple-chase-díjat Palkó főhadnagy „Puli Devil“-je nyerte Hartl hadnagy „Hajóe“-ja ellenében. A kedvező időjárás folytán a verseny igen látogatott volt.