Pesti Napló, 1874. április (25. évfolyam, 75-99. szám)
1874-04-20 / 90. szám
90. mám Budapest Hétfő, april 20. 1874. 25. évi folyam. Szerkesztési iroda? Barátok tere, Athenaeum-épület. A lap Szellemi részét illeti minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatai: Barátok tere, Athenaeum-épíllet» A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők.PESTI NAPLÓ ESTI KIADÁS. Előfizetési feltételek: " Postán küldve, vagy Budapest. .. háboz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra . . . 6 frt — kr. 6 hónapra . . 12 . — . Az esti kiadás postai különkildéséért felülfizetés évnegyedenként 1 itfrint. Az előfizetés az év folytánminden hónapban megkezdheti, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. - Hirdetések szintúgy mini előfizetése? A KIADÓ-HIT ATA LPA, Barátok tere, Athenaxim-épíek küldendők Budapest, april 20. Király ő felsége ma reggel 6 óra 6 perczkor érkezett meg egész suiteje kíséretében. A pályaudvaron gr. Szapáry Gyula belügyminiszter, Ráth Károly főpolgármester, gr. Szapáry István Pest megye főispánja és Thaisz Elek főkapitány fogadták. Gróf Andrássy Gyula külügyminiszter és kísérete, báró Wenkheim Béla ő felsége személye körüli miniszter Auersperg herczeg osztrák miniszterelnök, báró Khun közös hadügyminiszter, Benedek altábornagy, Horst ezredes, herczeg Liechtenstein Frigyes, gróf Potoczki és az osztrák delegatió legtöbb tagja ma reggel érkeztek meg Bécsből. A magyar delegatió ma 2 órakor tartja első ülését. A delegatió tagjainak ki. fogadtatása holnap történik. A »N. tr. Presse« tegnapi számában a következő budapesti táviratot olvassuk: Trefort közoktatási, mint Ghyczy pénzügyi tanácsadója volt Bécsben, ahol a szintén akkor ott időzött kölcsön-consortium képviselőivel folytatott tárgyalások oly módon fejeztettek be, hogy a ma (szombaton) este 7 órakor tartandó min. tanácsban erről jelentést lehetett tennie.Egyelőre a 150 milliónyi kölcsön második felének csak egy része vétetik fel. Minket arról tudósítanak, hogy a 150 milliós kölcsön első felének egy részlete sincs még értékesítve s arról, hogy a második felére vonatkozó tárgyalások is befejeztettek volna : nincs semmi tudomásunk. A min. tanácskozások legfőbb tárgyát, híreink szerint, a romániai vasúti csatlakozás kérdése képezte. A kölcsön-consortium képviselője , Hansemann úr jelenleg Bécsben időzik, hol Weninger úrral van értekezlete, kit holnap várnak haza Budapestre. Ő felségének a pápához intézett leveléről Rauscher bibornok lapja, a »Volksfreund« a következő közlést tartalmazza: »Rómából és most vett híreink szerint, a császárnak ő szentségéhez intézett levele valóban gyöngéd és szeretetteljes modorban van írva. Ő felsége bevallja ugyan, hogy a hitfelekezet törvényeket szentesítnie kell, mert ez a parlament kijelentett akarata; e szavakhoz azonban oly biztosításokat csatol, melyek ez esemény keserűségét enyhítik. O szentségére e levél enyhítő és kedvező benyomást tett.« Az uralkodó, mint e sorokból is látszik, mint alkotmányos fejedelem járt el, s a kedvező hatás, a melyet levele — mint az a tegnapi bécsi lapokból látszik — Bécs minden körében keltett, Magyarországon nem lesz csekélyebb, mint a Lajtán túl. A alkudozások már végképen hajótörést szenvedtek. A román cabinet új tagot nyert Maiorescu képviselő személyében,aki vallás- és közoktatásügyi miniszterré neveztetett. A szerb fejedelem e héten utazik Konstantinápolyba. Más fontosabb esemény a múlt hét politikai történetében nem fordult elő. Az angol kormány a parlament 16-ki ülésében kimerítő előterjesztéseket ten a jövő pénzügyi év költségvetésének előirányzatáról. A fölösleg ez évben 5,492,000 font sterlingre van praeliminálva. Ez összeg a kincstárnok javaslatai szerint a czukorvám- és a lóadó teljes eltörlésére s a jövedelmi adónak egy pennyvel való leszállítására fog fordíttatni.A múlt évben az állam bevételei 77.335,657, kiadásai 76.336,500 font sterlingre rúgtak. A jövő évi bevételek 77.995,000, a kiadások 72.503,000 fontra előirányozvák s ha a fentebbi adóreductiók megvalósíttatnak, a fölösleg még mindig 462600 fontot teend. A spanyol csatatéren e héten a küzdelem szünetelt. Az időjárás rendkívül kedvezőtlen volt s a legújabb hírek szerint a harcz csak szerdán vagy talán még később fog újra megkezdetni. A kormány a legerélyesebben akarja a harczot folytatni s megint mintegy 24000 embernyi erősbitést küldött Sommerostroba. Mint rendesen, midőn a nemzetgyűlés szünetel, úgy ez alkalommal is sokkal élénkebb alakot kezd ölteni a franczia pártok küzdelme a sajtóban. A septennatus törvényességének kérdése képezi a harcz központját. E kérdésre a kormány legközelebb azt felelte, hogy a hét évi uralmat törvényesnek tekinti s elrendelte, hogy mindazok, kik annak jogosultságát hirlapilag megtámadják, perbe fogassanak. Ezzel szemben legközelebb Lucien Brun, a legitimista párt egyik vezére nyilatkozatot tesz közzé, melyben — úgy látszik, pártja nevében — azt jelenti ki, hogy a hét évi uralom kizárólag Mac Mahon személyéhez van kötve, s hogy a nemzetgyűlésnek joga van a hatalmat bármikor megszüntetni. Ez a legitimisták részéről világos hadüzenet a septennatus intézménye ellen. A kérdés a sajtóban sok port vert föl, s igen heves vitákra ad alkalmat. Más következménye a dolognak aligha leszen. A német parlament ápril 13-án megkezdi a katonai törvényjavaslat tárgyalását s két napi vita után 87 szótöbbséggel elfogadta annak első pontját azon egyezmény szellemében, mely a kormánynyal köttetett. 17-én a javaslat tárgyalása befejeztetett s igy a második olvasásban egészen a kormány óhajai értelmében jön elfogadva. A porosz egyházi főtörvényszék 15-ei ülésében Ledochowski gróf poseni érseket az egyházpolitikai törvények sokszoros megsértése miatt hivatalvesztésre ítélte. A berlini félhivatalos lap hosszú sorát közlé az okmányoknak, melyek az északnémet kormány zsinati politikájára vonatkoznak. E leleplezések még nincsenek befejezve s a »Nordd. Alig. Ztg.« szombati száma Armin gróf 1869. május 14. Bismarkhoz intézett ugyane tárgyú hosszú jegyzékét közli. Bilbao még május 5-ig kellően el van látva élelmiszerrel. A tartományok kormányzói utasittattak, hogy az alphonsisták ellen erélyes intézkedéseket tegyenek. A hó elején folyt alkudozásokban Serrano, hírszerint, azt ajánlotta volt Don Carlosnak, hogy a monarchia visszaállításának kérdése plebiscitum elé hozassék, a carlisták ellenben azt követelték, hogy az ország egész északi része külön királyságként Don Carlosnak engedtessék át, az ország többi része pedig olyan kormányt válaszszon magának, aminő neki tetszik. Az Budapest, april 20. (A delegatiók ünnepélyes fogadtatása) Ő Felsége a király által következőleg fog végbemenni: A fogadtatásra kitűzött órában a delegatiók tagjai a királyi várpalota felső négyszögében levő nagy fogadó-terem második előszobájában gyűlnek össze. Mihelyt mindnyájan megjelentek, a fogadó terembe vezettetnek, hol a kir. trón előtt félkörben felállanak. A fogadó teremben már megelőzőleg gyűltek össze a közös miniszterek, a miniszterelnök, úgyszintén a cs. kir. főkamarás, m. kir. testőrsereg kapitánya, ő felsége főhadsegéde. Most a főkamarás jelentést tesz ő felségének. Ő felsége a főkamarás kíséretében a fogadóterembe lép s a trónszék előtt a lépcsőzetre áll. A főkamarás, a testőrkapitány, és a főhídsegéd a trón mellett szokásos helyeikre állnak; a közös miniszterek és a miniszterelnök a lépcsőzet mellett balról foglalnak állást; a magyar királyi főajtónálló pedig és a szolgálaton levő szárnysegéd az ajtónál visszamaradnak. A delegáció elnöke erre beszédet intéz ő császári és apostoli kir. felségéhez, ki arra válaszolni méltóztatik. Ő felsége válasza után a miniszterelnök a delegatió egyes tagjait bemutatja. Ezután ő felsége kegyesen elbocsátja a delegatiót és belső szobáiba visszavonul. (A magyar delegatió tagjai) vasárnap délben 12 órakor előleges értekezletet tartottak a képviselőházban. Zsedényi felszólítására Károlyi György gróf elfoglalván, mint korelnök, az elnöki széket, mindenekelőtt a delegatió elnökségére történt meg a kijelölés. Elnökké Gorove István, alelnökké idősb Szőgyény László, jegyzőkké: Bujanovics Sándor, Pallavicini Ede őrgr. és Széll Kálmán, háznagygyá: Zichy F. Viktor gr. jelöltettek ki. Az albizottságok kérdése kerülvén szőnyegre, indítvány létetett, az utóbbi delegáció alkalmával megpendített javaslat értelmében, melyet Eber tett, hogy az eddig szokásos eljárás helyett csak egy albizottság választassák. Eddigelé ugyanis az egész delegátió 4 albizottságra, u. m. hadügyi, tengerészeti, pénz- és külügyi albizottságokra oszlott, nem tekintve a gazdasági és naplóbíráló albizottságokat. Ezúttal ifj. Szőgyény László orsz. képviselő azt indítványozó, hogy csak egy 21-es nagy albizottság alakíttassák, mely valamennyi ügyet tárgyalván, a plénumnak referáljon. Kegrevich István gr. ezt azon módosítással támogatta, hogy ez a 21-es bizottság küldjön ki azután kisebb albizottságokat. Zsedényi az eddig szokásos eljárást védte, mi végre el is fogadtatott. A vitában többen vettek részt pro et contra, ezek közül megemlítjük Fálk Miksát, ki az albizottsági tárgyalásoknak amennyire a tanácskozások természete engedi, az eddiginél nagyobb nyilvánosságot kívánt. Végül a bizottságok tagjainak kijelölése is megtörténvén, az értekezlet eloszlott. A kijelölt bizottságok névsora a következő : Külügyi bizottságba: Dániel Ernő, Dessewffy Aurél, Fálk Miksa, Haynald Lajos, Károlyi Sándor gr. Keglevich Béla gr., ifj. Pejachevich László gr., Péchy Manó gr., ifj. Szögyényi László, Tombor Iván, Zichy Viktor gr. Pénzügyi bizottságba: Bittó Kálmán, Horn Ede, Mrazovics Mátyás, Pankovich István, Prileszky Tádé, Rudics József, id. Szögyényi László gr., Wodianer Albert gr., Zichy Nándor gr. Zsedényi Ede. Tengerészeti bizottságba: Karácsonyi Guidó gr., Károlyi György gr., Kemény Gábor br., Lészsey Lajos, Szentpály Jenő, Toszt Gyula, Batthiányi Ferencz gr., Voncsina Iván. Hadügyi bizottságba: Andrássy Aladár gr., Bánó József, Beöthy Ákos, Bujanovich Sándor, Domahidy Ferencz, Döry Lajos br. Ernuszt Sándor, Éber Nándor, Gyürky Ábrahám gr., Házmán Ferencz, Hollán Ernő, Horváth Boldizsár, Horváth Lajos, Horváth Mirkó, Keglevich István gr., Majthényi László br., Muzslay Sándor, Paczolay János, Pallavicnyi Ede őrgr. Pap Lajos, Pólya József, Pulszky Ágost, Szapáry István gr., Széll Kálmán, Ürményi Miksa, Wahrmann Mór, Wächter Frigyes, Wodianer Béla, Hunyady Pál gr., Zichy- Ferraris Viktor gr. Gazdasági bizottságba: Kemény Gábor br., Wodianer Albert gr. Zichy Ferraris Victor gr. Naplóbíráló bizottságba: Bittó Kálmán, Tombor Iván, Károlyi Sándor gr., Rudics József br., Pólya József, Szapáry István gr. (A baloldali kör) tegnapi értekezletén a közjegyzőségről szóló tvjavaslat képezte a tanácskozás tárgyát. Az értekezlet e javaslatot elfogadta, a különvéleményeket pedig, melyeket Matolay, Perczel és Toart nyújtottak be, elveti. (Andrássy gróf s az 1870-ki háboru.) Az ismert »semlegességi levelek« írója az augaburgi »Alig. Ztg.« szombati számában tovább folytatja a journalistikai harczot pro Beust és contra Andrássy. Hogy elferdíti az igazságot, azzal ő épen nem törődik. Most azt a képtelenséget beszéli el, hogy Andrássy gróf a Francziaország érdekében való beavatkozást sürgette. Mindenki tudja, hogy ez haszontalan rágalom s hogy épen az ellenkezője igaz s az akkori magyar miniszterelnök erélyesen a béke és semlegesség érdekében használta föl befolyását. A semlegességi levelek írója úgy akarja feltüntetni az eseményeket, hogy Beust gróf volt az, a ki kezdettől fogva ellenezte a franczia szövetséget s hogy csak azért irta az 1870. julius 20-ai, s legközelebb a »Temps«-ban megjelent compromittáló sürgönyt,hogy Andrássy gróf és a háborupárt törekvéseinek legalább a papiroson némi engedményt tegyen. Ez a sürgöny — mondja Beust gróf szerencsétlen írója — mentette meg Ausztriát. Okoskodása azonban olyan confusus, állításai oly kézzelfoghatólag hamisak, hogy nagyon rosz szolgálatot ten vele Beust úrnak, kinek akkori ingadozó, meggondolatlan politikája az ilyen védelem által csak még gyanusabb szemben mutatkozik. A közös költségvetés. A delegatiók elé terjesztendő 1875. évi közös államháztartási előirányzat összesen tizenkilencz kisebb-nagyobb terjedelmű füzetből áll. A közös költségvetés főszámai következők: Szükséglet: Külügyminisztérium rendes 4.237,660, rendkívüli 72,800, összesen 4.310,460 frt. Hadügyminisztérium rendes 102.435,753,rendkív. 8.212,184,összesen 110.647,937 forint. Pénzügyminiszterium rendes 1.856,688, rendkívüli 1.050 összesen 1.857,738 frt. Számellenőrség rendes 126,919 frt rendkiv. 0, a szükséglet főösszege rendes 108.657,020, rendkívüli 8.286,034 összesen 116.943,054 frt. Fedezet: Külügyminisztérium 689.500 frt. Hadügyminisztérium 4.784.113 frt. Pénzügyminisztérium 2.280 frt. Számellenőrség 519 frt, összesen 5 millió 476.412 frt. Ez összeget levonva a szükségletből, marad nettó szükséglet 111.466.642 frt. A határvámok jövedelmének előirányzata Ausztriára 20,896.300, Magyarországra 3,203.700 frt, összesen 24,100.000 frt. Ebből levonva 1,850.000 kezelési költséget s 6,750.000 frt fogyasztási adó visszatérítését, marad vámjövedelmi tiszta felesleg 15,500.000 frt. Ez összeget s a magyar állam terhére eső 2%-ot az összes közös szükségletből levonva, marad fedezendő 85,926.995 rendes, 8,120.313 rendkívüli, összesen 94,047 309 frt kiadás. Ez összeg 70° oka a birodalmi tanácsban képviselt országokra esik, mely 60,148.995 rendes, 5,684.219 rendkívüli, összesen 65,833.116 frtot tesz, míg a magyar korona tartományaira eső 30% tesz 25,778.098 rendes, 2.436.094 rendkívüli, összesen 28.214.192 forint kiadást. A jövő évi előirányzat a folyó évre megszavazott kiadásokhoz képest a külügyminisztérium szükségleteiben összesen 112.420 frt csökkenést, a hadügyiben 688,887 forint emelkedést, a pénzügyiben 1,921 frt emelkedést, összesen a rendes szükségletben 2.973,495 forint emelkedést, a rendkívüliben 2.394,943 frt csökkenést mutat s igy az összes szükséglet előirányzata 578,552 frttal nagyobb a folyó évre megszavazott kiadásoknál. A rendes hadügyi szükségletben a folyó évhez képest 3.067,136 frt emelkedés mutatkozik. Ennek nagyobb része az élelmezés rovására esik, mely a a termények a ruházat stb. árának emelkedése folytán csaknem 3 millióval kerül többe, mint a jelen évre meg lön szavazva. A rendkívüli szükségletben 50,000 W erndlfegyver s a hozzávaló lőszer megszerzésére 2,050,000 frt van felvéve. Przemisl megerősítésére 200,000 frt praelimináltatik, eddig 1,600,000 frt jön megszavazva, az összes szükséglet 27 milliót teend. Komárom mellett Igmánd erőd felépítésére 250,000 frt követeltetik. Az összes költség mintegy 950,000 frtot tesz, melyből már 700,000 frt előbb meg lön szavazva. Most az utolsó részlet engedélyezését kéri a hadügyminisztérium. A költségvetés részleteire még visszatérünk, Országgyűlés. A képviselő az ülése ápril 20. Elnök Perczel Béla. Jegyzik: Szeniczey Ödön, Beöthy Algernon. A kormány részéről jelen vannak : Szapáry Gyula gr., Szende Béla, Pauler Tivadar. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. Elnök bemutatja a bereghmegyei görög kath. lelkészeknek Buday Sándor képviselő által beadott kérvényét, a congressus illeték felemelése tárgyában; a margitai népkörnek Baranyi Ágoston képviselő által beadott kérvényét az uzsoratörvény helyreállítása iránt. A kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Sennyei Pál báró megrongált egészsége helyreállítása czéljából heti szabadságidőt kér. A kért szabadságidő megadatik. Dr. Pot Mihály,a pancsovai kerületben megválasztott képviselő megbízó levelét bemutatja. Az állandó igazoló bizottsághoz utasittatik. Elnök jelenti, hogy az utóbbi időben történt több lemondás folytán a ház több bizottságában ürültek meg helyek, úgymint a pénzügyi bizottságban Bartal György lemondása folytán; — az állam és egyház közti viszonyok rendezése tárgyában kiküldött bizottságban szintén Bartal György lemondása folytán egy hely, — a közalapok és alapítványok megvizsgálására kiküldött bizottságban Ghyczy Kálmán és Györffy Gyula lemondásuk folytán két hely, a naplóbíráló bizottságban Máttyus Arisztid lemondása folytán egy hely, — a mentelmi bizottságban szintén Máttyus Arisztid lemondása folytán egy hely, s ennélfogva kéri a házat, hogy ezen helyeket választás útján töltse be. A ház a választást a szombati ülés napirendjére tűzi ki. Wächter Frigyes Brassó város és vidék kérvényét nyújtja be a törvényhatóságok kikerekítése tárgyában. Batthyányi Zsigmond gróf Zala Szent-Grót város és 19 község kérvényét nyújtja be, melyben a megyék rendezését tárgyazó törvényjavaslatban a belügyminiszter által megszüntetendőnek javasolt zala szent-gróti közigazgatási szolgabirói hivatal föntartását kéri. Bobory Károly Halbauer Ferencz volt székesfehérvári hadnagy özvegyének kérvényét nyújtja be nyugdíj, illetőleg kegyadomány megadása iránt. A kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Szögyényi László az állandó igazoló bizottság nevében jelenti, hogy Ghyczy Kálmán Komárom városában és Vécsey Tamás a kézsmárki választókerületben megválasztott képviselők választási jegyzőkönyvei minden tekintetben kifogás nélkülieknek találtatván, a bizottság az illető képviselőket a szabályszerű 30 nap fenntartása mellett igazolja. Szende Béla honvédelmi miniszter egy,a budapesti várban a Szt.György téren építendő honvédelmi miniszteri házról s az erre megkivántató költségek mikép leendő fedezéséről szólójavaslatot tesz a ház asztalán. Előzetes tárgyalás végett a pénügyi bizottsághoz utasittatik. Szapáry Gyula gróf belügyminiszter a miniszterelnök nevében bemutatja az erdélyi katonai kórházak után az 1873. és 1874. évi bérlettöbbletek fedezésére szükséges póthitelről, a méter-mérték behozataláról szóló s ő felsége által szentesített törvényczikkeket. A szentesitett törvényczikkek kihirdettetvén, hasonló kihirdetés végett a főrendiházhoz át fog küldetni. Ezután a ház áprit havi költségvetése észrevétel nélkül elfogadtatván, következett a napirend , a közjegyzőkről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Toszt Gyula nem akar a közjegyzői intézmény fogalmának részletes ismertetésébe bocsátkozni, mert ez, nézete szerint, oly jogi institutió, mely minden államban úgy a jogtudósok, mint a közönség részéről az igazságszolgáltatás tökélyesbítése és a nép jogérzületének megszilárdítása czéljából nagy gonddal ápoltatik és fejlesztetik. Csupin röviden kívánja ennélfogva ezen intézmény czélszerűségét és hasznosságát kiemelni, annyival inkább, mert jól tudja, hogy vannak a közönségben, sőt a képviselőházban is egyesek, kik ezen intézményt luxus articulusnak, sőt az ötvenes években szerzett tapasztalatok alapján czélszerűtlennek tartják. Szóló nem akarja állítani, hogy a közjegyzőség az ötvenes években a czélnak megfelelt volna , ennek azonban egyebek között oka az is volt, hogy téves alapokra volt fektetve. A jelenleg beterjesztett törvényjavaslatban körvonalazott közjegyzői intézmény s azon közegek között, melyek az ötvenes években állottak fenn, lényeges különbség létezik, és hogy egy jól szervezett és helyes alapokra fektetett közjegyzői intézmény a jó és organikus igazságszolgáltatásnak főtényezői egyikét képezi, ezt igazolja a szakférfiaknak e tekintetben nyilvánított egybehangzó nézete s a közjegyzői intézmény behozatalát hosszú idő óta sürgető közvélemény. Először a pörök számának aggasztó mérvű szaporodása, másodszor pénzügyi szempontok teszik, nézete szerint kívánatossá ezen intézmény behozatalát. Nézete szerint a közjegyzői intézmény behozatalánál a zugirászat elfojtására alapos kilátás van, egyúttal a közigaztási hatóságokhoz benyújtandó helyesebben szerkesztett és felszerelt kérvények folytán az ügykezelés is könnyíttetni fog. De ha ezen indokok a közjegyzői intézmény behozatalát kívánatossá teszik, úgy az 1869. IV. t. czikkben lefektetett alapelvek után a közjegyzői intézmény minél előbb leendő meghonosítása elodázhatlan követelménynyé vált. Nézetkülönbség a központi bizottságban csak az iránt merült fel, hogy míg a bizottság egy része a kormány által javasolt szerkezethez ragaszkodott, mely szűkebb körre igyekszik a közjegyzők hatáskörét szorítani, a bizottság másik része a közjegyzőség hatáskörét a jogügyletek több nemére is kötelező alakban kívánta kiterjeszteni. A központi bizottság többsége azonban az eredeti tvjavaslatot tette magáévá, mert ámbár élénken óhajtja, hogy a közjegyzői intézmény minél erősb gyökereket verjen hazánkban, s ámbár nagy súlyt fektet arra, hogy a teljes bizonyítékú, okiratok száma minél nagyobb mértékben növekedjék, mégis a közjegyzői állást inkább bizalmi hivatalnak tekintette, mely a törvény által felruházott qualificatiók folytán a nagyközönség által bizalommal fog felkaroltatok Ajánlja a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés: Dulovits Ernő szükségesnek tartaná, hogy ha már igazságügyi intézményeinket franczia minták után fejlesztjük, legalább igyekezzék a kormány az egyes intézmények között kellő összhangzatot hozni létre, így felemlíti a behozott végrehajtói intézmény visszásságait, s kéri az igazságügyminisztert, hogy ezt reorganizálni mielőbb törekedjék. A közjegyzői intézményre vonatkozólag megjegyzi, hogy aki csak kissé honos a bíráskodás terén, annak fontosságát belátja, mert a bíró a közjegyzői intézmény fennállása mellett közhitelességű okiratok alapján hozhat ítéletet. Azonban a jelentőjavaslat, határozatlansága folytán, őt nem elégíti ki. Felemlíti a közhitelességű okiratok fontosságát a családi kötelékek és viszonyok rendezésénél, pl. az örökösödés kérdésében, habár ez ügy szorosan véve a polgári törvénykönyv keretébe tartozik, mégis az ügy sürgősségénél fogva " fe kér"7. igazságügyminisztert, hogy ez ügyben nő-. A magyar iparműimúzeum megnyitása. April 20. Tegnap d. u. 3 órakor nyitották meg a budapesti ipar- és műmuzeumot és bocsáták a nagy közönség használata alá. Egy nagy eszme jön ezen intézményben megtestesítve, egyike azon szellemi hatalmaknak, melyek művelődési és haladási történetünkben mint nem nagy fontosságú mozzanatok merülnek föl ugyan, de mindinkább elismert jelentőségükben nagyobb-nagyobb körök figyelmét vonják magukra és lassanként mintegy uralkodni kezdenek a korszellem fölött. Minden művelt ország ma már oda törekszik, hogy a kor színvonalára emelkedett ipara legyen s hogy ez ipar nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is megfeleljen a mindinkább növekvő igényeknek. E czélból keletkeztek az utóbbi évszázadban Európa különböző államainak nevezetesebb városaiban az iparmúzeumok, melyeknek feladata, hogy a munkásokat és kézműveseket lehetőleg tökéletes czikkekkel megismertessék, és ezek utánzását lehetségessé tegyék, hogy az iparban a művészi erőt a gépies gyártás fölött uralkodásra segítsék. Az európai iparmúzeumok legrégibbje a híres »Conservatoir des arts et métiers« Parisban, továbbá a »South-Kensington-museum« Angliában, mely utóbbi az ez után keletkezett iparmúzeumoknak mintául szolgált. Magyarországban az iparos munkások száma aránylag annyi, mint a sokkal előbbre haladt Poroszországban és az e tekintetben érezhető hiány nem a kézművesek csekély számából, hanem a csekély termelőképességből ered. A természeti képzettség és a művészeti hajlam nem tagadható meg kézműveseinktől és csupán a tehetség kifejtése és az erre szolgáló alkalom hiánya érezhető nálunk nagyon. Iparunk fejlesztése tehát a kézművesek nemesítésében és az ízlés tovább fejlesztésében keresendő. Erre szolgál az iparmúzeum. A múzeum dísztermében igen nagy közönség gyűlt egybe. Terem és karzatok egyaránt zsúfolva voltak. Ott volt Perczel Béla képviselőházi elnök, Majláth György országbíró, Bartal, Zichy, Trefort miniszterek, Ráth főpolgármester, számos képviselő és főrendiházi tag, az országos iparegyesület, a képzőművészeti társulat, az országos iparosszövetség és a »fővárosi iparosok köre« képviselői. Keleti Károly az iparmúzeum ez időszerinti elnöke, előadá a múzeum terveit, czéljait és reményeit. Egy oly biztos talajba épült intézmény ez, melynek csak kellő ápolásra van szüksége, hogy jótékony hatását iparunkkal éreztesse. Mint kezdeményezőket fölemlíti: az országos magy. iparegyesületet, melylyel a képzőművészeti társulat szövetkezett és mindkettő rendelkezésére álló pénzét egy iparmuzeum létesítésére fölajánlotta. Fölirták a miniszterhez államsegély végett és Szlávy akkori kereskedelmi miniszter egy leiratában szívesen nyilatkozott késznek közreműködni a czélbavett intézetnek állami támogatása iránt. Továbbá Pest városa egy 740 □ ölnyi telket ajándékozott az iparmuzeumnak és végül az országgyűlés pénzügyi bizottsága 50,000 frtot szavazott meg annak tárgyai vásárlására. Megemlékezik még az iparmúzeum czéljairól és annak fontosságáról, és azt megnyitottnak nyilvánítja. Bartal keresk. és iparügyi miniszter emelt ezután szót. Mélyen érdeklődik az iparmúzeum ügye iránt, mely hivatva van iparunkat emelni és fölvirágoztatni, hogy néhány év alatt pótoltassék az, mi évtizedek óta elhanyagoltatott. Azt hiszi, hogy az iparososztálynak helyesen felfogott munkálkodása képes lesz elérni azt, mire az állam maga alig képes. Ez csak könnyíti a kormány dolgát, de nem menti fel azt kötelezettségei alól. Két tényező : a társulati munkálkodás és a kormány pártolása szép eredményeket képes felmutatni. Ezen iparmúzeum nemcsak kifolyása, de maradandó emléke az 1873-diki bécsi kiállításnak, melyen hazai iparunk, néhány egyéniség buzgó közreműködése és számosak önfeláldozó részvéte mellett, oly váratlan sikert vívott ki magának. Végül köszönetet mond mindazon egyéneknek és társulatoknak, kik az iparmuzeum eszméjét megtestesítették : Zichy grófnak, ki az államsegélyt kieszközölte; az országos magyar ipartestületnek, a képzőművészeti társulatnak, Pulszky Ferencz, Németh Imre, Xántus, Römer stb.nek. Különösen azonban Keleti Károlynak kinek az országos bizottsággal együtt még sokat kellene tennie, hogy azért valójában elérjék. Felkéri a főurakat és gazdagainkat, hogy műtárgyaikat kölcsönözzék a társulatnak, mint tették ezt a Kensingthon múzeum és a bécsi állandó iparmúzeumnál. Szóval óhajtja, hogy mindenki megtegye a mi tőle kitelhető, és Nelson hadiparancsával tart, mely szerint: »a haza senkitől sem kíván többet, mint amennyit saját erejéből tehet.« E lelkes, többhelyütt megéljenzett beszéd után a nagyközönség a »rotundába« sétált, hol Pulszky és Keleti a miniszternek minden egyes szekrény tartalmát megmagyarázták. A közönség is sokág időzött a kis iparmúzeumban, melynek tárgyai a közkiállítás látogatói előtt, vagy az iparegyesületből és múzeumból ismertesek. A nem sok hűhóval megnyitott intézet mindenesetre bír oly jelentőséggel, mint a fővárosban legutóbb ünnepélyen megnyitott, bármily közhasznú intézet; óhajtjuk, hogy annak gyakorlati eredményeit iparunk fölvirágzásában is hova előbb észlelhessük. Gelléri Marvella útján intézkedjék. Nem kevésbé fontosnak tartja a közhitel érdekében a telekkönyvek mielőbbi rendezését, bármibe kerüljön is. Elfogadja a törvényjavaslatott a részletes tárgyalás alapjául. Az ülés tovább foly. A képzőművészeti társulat közgyűlése. April 20. A képzőművészeti társulat tegnap tartotta képtára helyiségeiben, Pulszky Ferencz elnöklete alatt, évi közgyűlését. A tagok meglehetős gyéren jelentek meg. Pulszky Ferencz megnyitó beszédében üdvözli a megjelenteket és kifejezést adott azon reményének, hogy a társulat tagjait nem sok idő múlva a társulat tulajdon házába fogja üdvözölhetni. Az igazgató-választmány jelentése, melyet Telepi Károly titkár olvasott fel, elősorolja a társulat múlt évi tevékenységének mozzanatait, és consta-