Pesti Napló, 1876. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1876-04-08 / 82. szám
cosnak. Francziaországnak pedig abban volna kétszeres vesztesége, hogy először a külföld Francziaországnak az olcsó, de ott az aranynyal egyenértékűnek törvényesített ezüsttel fizetné meg exportját, míg Francziaország a külföld követeléseit a drágább aranyban compensálná. Ez a veszély valószínűleg késleltetni fogja némileg a készfizetés megkezdését Francziaországban. De a kormánynak végre is nemsokára el kell azt döntenie, vajon fönn akarja-e tartani a kettős pénzértéket Léon Say pénzügyminiszter fönnebb érintett törvényjavaslatának indokolásában a statusquo föntartása mellett nyilatkozik, mert be kívánja várni, minő fordulatot vesz az ezüst árcsökkenése. Azonban már nem felel meg a statusquónak, ha a kormány megszorítja vagy megszünteti az ezüstpénz veretését, miután a latin pénzunió a kettős érctforgalmat szabályozta s utóbbi határozatával megálapitotta azon ezüstpénz mennyiségét, melyet az egyes államok 1876-ban verni fognak. Különben a várakozás nem fog más utat találni, mint végre is az aranyértéknek elfogadását. Chevalier tüzetesn kimutatja, hogy az ezüst demonetisatiója a külföldi, az ezüst szükséglete a keletindiai kereskedelemben, és végre az ezüsttermelés tömeges szaporodása Amerikában egyaránt oda irányulnak, hogy e fehér fémnek ára még sokkal mélyebben szálljon. Az ezüst termelés a csendes tengert szegélyző hegyláncok bányáiban a felfedezett dús erek és az extractió tökéletesítése folytán oly nagyra fejlődik, miszerint közel áll azon esély, hogy amint az Amerika fölfedezése utáni időszakban az arany csak 10 m 1l-szeresét tette az ezüst árának, úgy most megfordítva az ezüst annyira le fog szállni értékében, hogy az aranynak 18 — 20-szor akkora becse lesz, mint az ezüstnek. Ha tehát Francziaország a kényszerforgalmat fönntartani nem akarja, akkor kénytelen lesz csakhamar a tiszta aranyvalutára áttérni, így a végső határnak, melyet az ezüst árcsökkenése elérhet, megközelítése gyorsítatni fog a latin uniónak azon elhatározása által, hogy az érdekelt négy országban : Franczia- és Olaszországban, Belgiumban és Svájczban az ezüst demonetizáltassék. És mert Chevaliers a legtöbb irányadó közgazdák és államférfiak felfogása szerint ezen időnek csakhamar be kell következnie, azt hiszszük, hogy azon osztrák és magyar értékpapírok, melyek ezüstre szólnak, nem jutottak el még távolról sem az árcsökkenés legalsó határáig. A büntető törvényjavaslat a jogügyi bizottságban. Napril 7. Az ötödik napon zátonyra akadt a büntetőtörvényjavaslat tárgyalásának hajója. Egyetlen tárgyát képezte a mai illésnek is a tegnap felvetett azon fontos indítvány,hogy a közönséges büntettek szabadságbüntetésének a törvényjavaslat rendszerébe foglalt két neme, a fegyház és fogság közül csak az első tartassák meg. Perczel igazságügyminiszter, Paufer előadó és Csemegi államtitkár behatóan védelmezték a törvényjavaslat álláspontját, mely ellen főleg ez indítvány megtevője, Chorin, s legbuzgóbb pártolója, Szilágyi Dezső hoztak fel figyelemre méltóbb érveket. A felszólalások folytán előre lehetett látni, hogy a szavazás az indítvány sorsára nézve kedvező teend, midőn Perezel miniszter a határozatot elhalasztatni kérte, míg a bizottság e fontos kérdésben meghallgatja a főügyészt, s egy-két fegyintézeti igazgatót is. A bizottságnak természetesen nem lehetett kifogása a miniszter kívánsága ellen, s miután a törvényjavaslat további §§-ai a fennforgó kérdéssel elválaszthatlan kapcsolatban állanak, a kihallgatás megtörténtéig el kell halasztani a tárgyalás folytatását. A mai tanácskozás részletei itt következni. A mai ülésben folytattatván a tetési rendszerre nézve tegnap tett indítvány tárgyalása, Juhász a fegyház és börtönbüntetés közt nem lát a javaslat szerint semmi jelentékeny különbséget. A szabadságbüntetés egész rendszere tökéletesen egyenlő mindkettőnél, s a különbség felállítása ennélfogva nem tekinthető indokoltnak. Nem indokolják ezt a tényleges viszonyok sem, miután jelenleg tulajdonképeni kerületi börtöneink nincsenek. Chorin indítványára szavaz. Percze miniszter a büntetés igazságossága szempontjából szükségesnek tartja a közvetítő intézetet. Azok, kik az egységes büntetést tartják szükségesnek, maguk nem menekülhetnek annak szükségétől, hogy az alkalmazásnál fokozatok legyenek, s így végeredményben csak oda jutnak, hogy név nélkül bár, de középső büntetésnemet állítnak fel. A súlyosb bűnösök legnagyobb része eddig nálunk a fegyházakban állta ki büntetését, s ez reájuk a legsúlyosb hatással volt, úgy hogy mindent elkövettek, csakhogy meneküljenek a rettegett fegyházakba való szállítástól. Az egységes felosztás mellett a bizottság kénytelen lenne, hogy igazságos büntetéseket állapítson meg, vagy nagyon leszállítani a fegyházbüntetés időtartamát, vagy súlyos jogsértéseket is vétségekké declarálni. Az igazság s méltányosság érzetének repugnálna az, hogy p. a 8—10 hóra elítélt egyén ugyanazon intézetben volna kénytelen kiszenvedni büntetését, mint a 15 évre vagy egész életére elítélt. A tvjavaslat nem állít fel semmi újat, s nincs rendszer, mely oly rövid idő alatt keresztülvihető volna, mint ez, mely az államnak is legkisebb megterheltetésével jár. Kéri a javaslat felosztásának elfogadását. H 0 d 0 s 8 y elfogadja a büntettek büntetésének kettős felosztását, mert ez is egy eszköz a büntetések individualizálására minek üdvös voltát senki se tagadhatja, s mert a büntettek közt a közös elnevezés daczára, benső különbségek léteznek. Elfogadja azért is, mert a magánelzárás a mi viszonyaink közt egy ideig általánosan nem lesz keresztülvihető, s nézete szerint a börtönöknél s fogházaknál tetemesen restringálandó lesz az, mi aztán e büntetések minőségét tetemesen megkülönböztetendi a fegyházakéitól. Pauer előadó e kérdést csak a czélszerűség kérdésének tekinti. A büntetések arányosítása nemcsak az idő, hanem a szabadságbüntetés fokozata által is elérhető, s e büntetésnem egyik előnyét ejtenék el a fokozat mellőzése által. Megtartandónak véli a javaslat felosztását azért is, mert a nép nem fogja fel a büntettek különbségét másként, mintha a büntetések külső jelei is különbözni fognak. A nép érzületét is figyelmezteti ez arra, hogy mi a könnyebb, s mi a súlyosb büntetés. Az individualisálás is könnyebben keresztül lesz vihető homogénebb bűnösök együttartása mellett. Igen sok esetben, midőn az individualisálás megtörténhetnék, a középfok mellőzése lehetlenné teeni azt. Ugyanazon egy intézetben két különböző rendszer szerint az administratio szempontjából alig lehetene eljárni. Nem csekélyek — főleg az elzárt ember szempontjából — azon különbségek, melyeket a javaslat a két büntetésnem közt a munka s az egész fegyelem tekintetében megállapít. A börtönnel sújtott bűntetteket az indítvány szerint vagy fegyházzal kellene sújtanunk, s akkor igen súlyos, vagy vétségekké dedarálnunk, s akkor igen enyhe lenne a büntetés. Hogy egyszerűsítésről szólnak azon börtönrendszerekkel szemben, melyek sokféle szabadságbüntetést ismertek, azt érti, de nem látja ezáltal indokoltnak, hogy bűntettekre csak egyféle büntetés alkalmaztassék. Az indítvány elfogadása a javaslat szervezetében is sok nehézséget szülne. Chorin indítványa által kiküszöbölni akart egy minden belső jogosultság nélküli megkülönböztetést, mely a büntetések helyes megállapításának is nagy akadályát képezi. A törvényjavaslat szerint a börtönbüntetések kerületi börtönökben lennének végrehajtandók, minek folytán vagy számos kerületi börtönt kellene felállítni, ami szintoly költséges lenne mint a fegyházak felállítása, vagy a törvényszéki börtönöket átalakítni, amelyekben a bűntettek elkövetői nem fognának megfelelően súlyos büntetés-ben részesülni. Tekintélyes jogtudósok véleményét hozza fel indítványa mellett, s a gyakorlat emberei által kiderített azon tényre is hivatkozik, hogy az életben nemcsak a fegyház és börtön közti különbség elmosódik, de még a fegyház s fogság közti különbség is olykor illusóriussá válik, mert legtöbbször az illető intézetek építésmódjától, s az igazgatók humánusabb vagy kevésbé humánus bánásmódjától függ. Nálunk még sokkal nehezebb lenne az elkülönítési vonal keresztülvitele. Ha csak egy büntés nem állíttatik fel a bűntettekre, s egy a vétségekre nézve, inkább gond lesz fordítható az illető intézetek javítására, míg egy újabb büntetésnem felvétele mellett a törvényszéki fogházak eddigi elhanyagolt állapotukban maradnának. Elismeri, hogy indítványának elfogadása a javaslat módosítását tenné szükségessé, de azok csak előnyére válnának annak, s általuk a törvény concret hazai viszonyainknak inkább meg fogna felelni. Hammersberg csatlakozik Chorin indítványához. A nép jogérzetére zavarólag fogna szerinte hatni a büntettek kettős büntetésének felállítása. A javaslat is oly csekély eljárási különbségekeket tesz a kettő között, hogy azokat lényeges megkülönböztetésül nem fogadhatni el. Nézete szerint nem az indítvány elfogadása, hanem a kettős büntetésnem fenntartása nehezítné meg a javaslat tárgyalását, s az állam költségeit is tetemesen szaporítaná. Csemegi még egyszer szól e nagyfontosságú kérdésben. A minisztérium komoly és beható vizsgálat tárgyává tette a kérdést, vájjon a börtönbüntetés elejtésével lehető lesz-e a fegyházak rövid idő alatti oly mérvű szaporítása, aminőt a fegyházbüntetés minimumának szükséges leszállítása megkíván? S azon meggyőződésre jutott, hogy ez hosszú idők alatt nem lesz lehetséges. Azon roppant apparátus és költ-ség összevetése, melylyel a fegyintézet jár, mindenkit azon meggyőződésre juttathat, hogy tíz kerületi börtönt lehet egy fegyintézet költségével felállítani s fentartani. A börtönbüntetés fentartása aránylag rövid idő alatt keresztülvihetővé teendi e törvényt. Hivatkozik a főügyész azon véleményére is, hogy a börtönbüntetés felvétele lényeges javítást képezene börtönrendszerünkben Gyakorlati szempontból szükségesnek tartja azt. Elvi szempontból is tökéletesen jogosult ezen büntetésnem felvétele, mert a büntettek egyes neménél a gonoszság perseverantiájának oly különböző fokai nyilatkoznak, amelyek egy börtönintézetben pusztán a büntetés időtartama által nem evaluálhatók. Glaser álláspontja, melyre Chorin hivatkozott, nem bír reá nézve befolyással, mert Glaser szorosan ragaszkodni akart a németországi törvényhozáshoz, s ennek ellenében nagyobb jelentőségűeknek tartja az olasz és belga tekintélyeket. Lelkének s tapasztalatainak repugnál, hogy egy tolvajt azért, mert nem lopott 1000 frtot, csak vétségben marasztaljuk el a német rendszer szerint, az ily cselekvényeknek bűntettekké minősítése által helyesebben vélt eljárhatni. A minősítés miként leendő megállapítása egyébiránt discutiálható lesz a tárgyalás folyamán, de a börtönbüntetés törlése egyik sarkpontját bontaná meg a javaslatnak, s igen kéri annak megtartását. Hodossy azon kérdést veti fel, hogy vájjon nem volna-e jó a bizottságnak meghallgatni e kérdésben a főügyészt vagy egyik másik fegyintézeti igazgatót. — Szilágyi Dezső nem tartja ezt szükségesnek. Csak egy érv hozatott fel az indítvány elen, a költség szempontja. Ezt nem fogadhatja el, mert a költség mind a börtönnél, mind a fegyintézetnél csak ugyanaz leend, legfeljebb a házirend különbözhetik. Ha száz főügyészt hallgatnak is meg, komolyan állítni nem lehet hogy négy szabadságbüntetési fajnak megfelelőleg berendezett intézetek három fajnál kevesebbe fognak kerülni Mind a javaslat, mind az indítvány rendezése csak bizonyos idő múlva valósítható, s állítja, hogy az indítvány szerinti egyszerűbbet előbb lehetene megvalósítni. A büntetések individualizálására mi befolyással sincs a büntetésfajok szaporítása. Azon különbség, mi az aljas és nem aljas érzület közt van, aminek megfelel az államfogság, s az, mi a bűncselekmények hármas felosztásában van, az individualisálás szempontjából teljesen kielégítő, s e tekintetből,a büntetésnemeknek egygyel való szaporítása valóban nem szükséges. Percze miniszter a kérdés eldöntését felfüggeszteni kéri, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a főügyészt s egy-két fegyintézeti igazgatót hívhasson meg, hogy a bizottság azok meghallgatása után határozhasson. Horváth L. megjegyzi, hogy ez indítvány elfogadása lehetlenné teendi a tárgyalás jelenlegi folytatását, s ha a kihallgatásig felfüggesztetik a tárgyalás, elfogadja az indítványt. — Perczel miniszter elismeri, hogy addig a tárgyalás nem leend folytatható. — Szilágyi teljesen szükségtelennek tartja ugyan a kihallgatást, de kötelességének tartja egyéni véleményét a miniszter akaratának alárendelni. A bizottság elfogadta a miniszter indítványát. Ennek folytán a javaslat további tárgyalása a ház összeülése utánig elhalasztatott, s az ülés véget ért , 741 db 7.194 frt 79 kr. (A külfölddel való utánvételi csereforgalom csak 1875 február hában vette kezdetét.) d) Ausztriában Magyarország számára kifizettetett: 402.482 darab 1 4.620.006 forint 71 krajczár, (1874 ben 319.124 darab 4.541.384 forint e) Külföldön Magyarország számára kifizettetett 14.494 db 122.674 frt 79 kr. A külfölddel való utánvételi csereforgalom csak 1875. február hóban vette kezdetét. Összeg 11 8. 1876-ben Magyarországban kifizettetett 2. Belföld számára 650.392 db 5 470.631 frt 83 kr. (1874-ben 577.082 db 5.128.049 frt.) 2. Ausztria és a külföld számára 32.166 db 247.182 frt 53 kr. (1874-ben 27.051 db 245 989 frt.) Összeg: 682.558 db 6.717.714 frt 36 kr. (1874 ben 604.133 db 5,374.033 frt.) Ausztriában és a külföldön Magyarország számára kifizettetett 416 976 db 4,742.681 frt50 kr. (1874-ben 319.124 db 4,541 384 frt.) Főösszeg: 1,099.534 db 10,460 395 frt86 kr. (1874-ben 923.257 db 9,915.417 frt.) Conserváknak, a levélszerű Uváknak s az általánosan ismert keskenylevelű tengeri füveknek ugyanoly élénkzöld a szinök, mint a szárazföldi növények legtöbbjének, sőt az Ulváké még üdébb és fényesebb. A mozgékony Oscilariáknál ellenben rozsdazöldbe vagy barnásba megy át, s a Florideák népes családjáé minden képzelhető árnyalatban csillog, a violaszintől kezdve a legélénkebb bíborvörösig. S mégis könnyen kimutatható, hogy a tengeri algák kivétel nélkül tartalmaznak chlorophyll-t, csakhogy az olykor más, a sejtben vele együttesen előforduló színanyag által van elfedve. Ha tiszta borszeszszel leöntünk egy bíborvörös florideát, a folyadék csakhamar zöld szint nyer; ha pedig destillált vízbe teszszük, annak vörös szint kölcsönöz, míg a zöld chlorophyll-szinanyag visszamarad a sejtekben. A középtengerben gyakori Bytiphlaea tinctoria, amint elválik növekedésének helyétől, a vörös színanyagot azonnal a tengerbe bocsátja, s annak intensív színezést ad, ahonnan elnevezését is nyerte. E tényekből kitűnik, hogy a Florideák élő sejtjeiben foglalt színanyag zöld és vörös alkatrészből áll, melyek a borszeszhez, s vízhez való különböző viszonylatuk által egymástól elválaszthatók. A többi barnán színezett tengeri növényeknél is a színanyag egyik alkatrésze a chlorophyll, mely borszesz által kivonható, de vízben nem oldódik fel, s a vízben feloldható másik rész a megvizsgált növény szerint kék vagy barna színárnyalatot mutat. A chlorophyll közege a táplálkozási folyamatnak a növénysejtben. De csak úgy teljesítheti feladatát, ha alkalmas formában rendelkezik az e czélra szükséges erőkkel. S legnagyobb részben a világosságtól nyeri ezeket. Csak ha napsugarak érik a sejtnek zöld plasma-szemcséit, csak akkor bontja fel a szénsav a növényhártyákon keresztülhatolt parányokat, mire a széneny, a köpeny s élenyatomokkal komplicáltabb vegyülékekké egyesülvén, kiválasztható leend a felesleges éleny. Ezen assimilation kívül a chlorophyll-tartalmú sejtekben még egy más vegyfolyamat is történik, melyet «lélegzésnek« nevezhetni. A producált szerves anyag egy része éleny felvételes szénsav kiválasztása útján lassanként f elég, az assimilatio által megkötött erőknek meg-s felelő mennyisége ez által ismét szabaddá s a növény belső szükségleteire felhasználhatóvá lesz. Alélegzése nem függ a világosságtól, s a legmélyebb sötétségben is megtörténik. Chlorophyll tartalmú növényeknél csak éjjel észlelhető tisztán, nappal eltakarja a sokkal jelentékenyebb táplálkozási folyamat. Hogy a rozsdazöld s barna tengeri növények, hasonlóan a tiszta zöld szinűekhez, a napsugarak alatt számos gázhólyagcsát választanak ki, az rég tudva volt, de a barna B vörös algákra nézve csak néhány év előtt sikerült Ro s a n o ff-nak kimutatni azt, hogy a kiválasztott gáz nem egyéb előnynél. A tengeri növények szükséges életfeltétele lévén a világosság, fontossággal bír annak tudása, hogy mily mélyen képes az behatolni a tengervízbe. Csakhogy erre nézve megbízható számtételekkel még nem rendelkezünk, nem is volna elég csak annyit fürkészni ki, hogy mily mélyre hat a napfény, mint egész; azt is meg kellene vizsgálni , hogy váljon a különböző sugárnemek, melyek fehér napfénynyé egyesülnek s üveghasáb által egymástól könnyen elválaszthatók, egyenlően képesek-e a tengervizen áthatolni, vagy egyik-másik sugár a többinél előbb kihal benne? Arózsás fénye, melyet a búvárok nagyobb mélységekben észleltek, ezen utóbbi feltevést látszik igazolni. Az utóbbi évtizedek a tenger növényéletének ismeretét is meglepő eredményekkel mozdították elő. A tengerpartok gondos átfürkészése daczára távol vagyunk ugyan még attól, hogy minden fontos növénycsoport élettörténetét hézagok nélkül áttekinthetnők, de az eddigi eredmények feljogosulnak azon reménységre, hogy e hézagok is nem sok idő alatt ki lesznek töltve. Megérdemli a tudománynak ezen ága, hogy a szakemberek szűk körén kívül minden műveit ember érdeklődéssel viseltessék irányában. Évenkint ezeren és ezeren sietnek a tengerpartokhoz, hogy szívják az ocean üde levegőjét s visszanyerjék hullámai közt egészségöket. Részvét nélkül, vagy legjobb esetben egy kiváncsi pillantással haladnak el a mellett, mit a tenger szerves életének feleslegéből a partsövényre sodort. Pedig a testnek elsősorban keresett felüdítése mellett gazdag szellemi élvek forrása is tarva áll előttük az oceán partvidékein. mi. Magyar postalövedék és postautalványi- és postautánvételi forgalom 1875. deczember végéig. A következő kimutatást vettük: Megállapított költségvetés: 1875-ben: Bevétel 5,323.500 forint. Kiadás 5,007.000 frt. Többlet 316.500 frt. 1874 ben: Bevétel 5,404.000 forint. Kiadás 6,221.400 frt. Többlet 182.600 frt. Eredmény az előirányzathoz képest: 1875-ben: Bevétel 6,232.649 forint 34 kr — 90.850 frt 66 kr. Kiadás 4,537.739 forint 36 kr — 469.260 frt 64 kr. Többlet 684.909 frt 98 kr, az előirányzott 316.500 frtnál kedvezőbb 378.409 frt 98 krral. 1874 ben: Bevétel 4,920.101 forint 29 kr — 483.898 frt 71 kr. Kiadás 4,529.497 frt 66 kr — 691.902 frt 34 kr. Többlet 390.603 frt 63 kr, az előirányzott 182.600 frtnál kedvezőbb 208.003 frt 63 krral. 1875-ben az előbbi évhez képest emelkedett a bevétel 312.548 frt 5 krral, a kiadás 8.231 forint 70 krral. Postautalványi forgalom: 1876-ben: a) Tisztán belföldi forgalom 984.122 db 32.133.998 frt 18 kr. (1874-ben 866.374 db 30.032.285 frt.) b) Magyarországban Ausztria számára kifizettetett 119.328 db 12.345.921 frt 44 kr. (1874-ben 100.668 db 9.450.016 frt.) c) Magyarországban külföld számára kifizettetett 6.682 db 197.768 frt 27 kr. (A külfölddel a postautalványi csereforgalom csak 1875 évi februárjóban vette kezdetét.) d) Ausztriában Magyarország számára kifizettetett 450.715 db 36.589.847 frt 41 krajczár. (1874-ben 393.360 db 32.428.746 frt.) e) Külföldön Magyarország számára kifizettetett 10.149 db 250.657 frt 33 kr. Összesítés: Magyarországban kifizettetett: 1) Belföld számára 984.122 db. 32,133.998 frt 18 kr. (1874-ben 850.374 db 30,032.285 frt.) 2) Ausztria s a külföld számára 126 010 frt ( 12,543.689 frt, 71 kr., (1874-ben 100.668 db 9,450.015 frt.) összeg 1,110.132 db = 44,677.687 forint 89 kr, (1874-ben 951.042 db 39,482.300 frt.) Ausztriában s a külföldön Magyarország számára kifizettetett 460.864 db = 35,840.504 frt 74 kr, (1874-ben 393.360 darab 32,428.746 forint.) Főösszeg 1,570.996 darab =80,518.192 forint 63 kr (1874-ben 1,344.402 darab 71,911 046 frt) Postautánvételi forgalom: a) Tisztán belföldi forgalom 650.392 db = 5,470.531 frt 83 kr, (1874 ben 577.082 db 6,128.049 frt,) b) Magyarországban Ausztria számára kifizettetett 31.425 db 240.057 frt 74 kr. (1874-ben 27.051 db 245.984 frt,) c) Magyarországban külföld számára kifizettetet Főösszeg 1 156.972 1152.236 ,309.208 ’) A józsefvárosi kültelkek népességét is ide számítva. E szerint 1870-hez képest jelenleg a lakosság az I. kerületben 2280, a II. kerületben 954, a III. K. 1528, a IV. kerületben 114 lakossal fogyott, de ellenben az V. kerületben 1337, a VI- és VII kerületben 11.874, a VIII. kerületben 11.108, a IX. kerületben 3774 a X. kerületben 1666 lakossal, s így az egész fővárosban 24.778 lakossal szaporodott. összlakosság 1876-ban ^ A kerület || e 2'«' a «g megjelölése « n 2 « g 2 a B r 3 I ^ O CD I. kerület 11.172 12.628 23.800 3.189 26.080 II. » 9 420 11.695 21.115 3.094 22.074 III. » 9.972 10.346 20.318 3.761 21.848 IV. » 11.889 12.949 24.838 2.698 24.952 V. » 12.577 14.743 27.320 4.090 25.983 VI. » 21.658 22.323 43.981 6.626 ) VII. » 24.742 24.914 49.656 8.905 )“^ ^ VI. » 26.349 26.570 52.919 7.588 41.911 IX. » 12.275 12.214 24.489 3.110 20.715 X. » 3.668 3,150 6.818 876 5.152 Összes polgári lakosság 143.722 151.532 295.154 41.937 270.476 Katonaság 11.993 704 12.697 honvédség 1.257 — 1.257 Összes katonaság 13 2501 704 13.954 Az 1876-dik évi fővárosi népszámlálás. Az 1876. évi fővárosi népszámlálás eredményeit, melyekről már esti lapunkban szólottunk, a fővárosi statistikai hivatal következő jelentés kíséretében terjesztette a tanács elé: Tekintetes tanács ! A t. tanácsnak múlt évi decz. hó 16-ról 43,233. sz. a. kelt végzése által folyó év újév napján megejtetni rendelt népszámlálás befejeztetvén és feldolgoztatván, van szerencsénk annak eredménye gyanánt bejelenteni, miszerint Budapest főváros e napon jelen volt polgári népessége 295,254 lelket tett. A katonaság beszámításával a főváros lakossága 309,208 lelket tesz. E szerint a főváros népessége 1870-hez képest 24.778 lakossal szaporodott. Ezen szaporodás azonban csakis a Duna balpartján levő városrészekben történt, míg a Duna jobb partján levők mindenikében apadás mutatkozott. Ezen apadás az 1-ső, Ilik és Illik kerületben 4767 lelket tesz ; nem hallgathatjuk el azonban az iránti véleményünket, hogy ezen fogyatkozásnak nagy része a bevallások hiányosságában, de részben még abban is rejlik, hogy ezek az erre hivatott közegek által kellőleg ellen nem őriztettek. A statisztikai hivatal ez okból hozzá is látott a leggyanúsabbaknak látszó utczák újabb fölvételéhez, és csakugyan oly eredménynyel, hogy pl. a Il-dik kér. A kapás-utczában az eredetileg bevallott 468 lakó helyett tényleg 530-at talált, ugyane kerület más utczáiban is mintegy 10°o-kal több lakost találtunk az általunk fölvett házakban, mint a minő számot az eredeti fölvétel eredményezett Az időközben bekövetkezett árvíz azonban és a jobboldali városrészek lakviszonyaiban ez által előidézett nagy változás lehetlenné téve, hogy e felülvizsgálatot tovább folytassuk. Legnagyobb szaporodást mutatnak a Vl-ik és Vil-ik kerület, t. i. összevéve 11,874 lelket; a Vili ik kér. 11,008 lélekkel;az V-ik kerület 1337-el, a IX-ik 3,774-el szaporodott, míg a IV-ik kerület 114-el fogyott A X-ik (kőbányai) kerület, miután ahhoz jelenleg a volt józsefvárosi kültelek is soroztatott, most már 6818 lelket számlál. Nem tekintetében volt a főváros népessége 143.722 férfi, 151.532 nő. A népszámlálás alkalmával egyúttal a 6—14 éves, vagyis a tanulóköteles korban álló gyermekek fölvétele is történt; ezek száma 41937-et tesz, tehát 15,791el többet, mint 1870-ben. A tanácsnak bemutatott és az egész városnak lakosságát utczánkint és bár akint kimutató össztáblázaton kívül van szerencsénk még egy egy példányban mellékelni a 10 közigazgatási kerület mindenikének fölvételét, mely kimutatásokat talán czélszerű volna az illető kerületi elöljáróságoknak megküldeni. A népszámlálás eredménye városrészenkint következő: Nyilvános járművekre az elsőfokú iparhatóság (kerületi elöljáróság) ad iparigazolványt; a fővárosi tanács állapítja meg, hol lesznek a bérkocsik állomásai és egy egy állomáson hány bérkocsi álljon ; de állomáshoz nem kötött bérkocsikra is adnak engedélyt. Az egyes járműveknek a rendőrség jelöli ki állomáshelyeiket. A hordárüzlet gyakorolhatása biztosítékhoz van kötve, mely 100 ember után 3000 frt. A hordár a szolgálatát igénybevevőnek jegyzéket nyújt át,mely a vállalkozó üzleti irodájának helyiségét és az árszabást tartalmazza. A hordárüzlet tulajdonosa felelős a hordárok által okozott károkért. A cselédszerzési intézetekben a cselédszerzésért járó díjakat tartalmazó árszabást ki kell függeszteni magyar nyelven; lehet aztán más nyelven is kifüggeszteni. (Az eredeti szerkezet magyar és német árszabás kifüggesztését tette kötelezővé.) A kéményseprő-ipar gyakorlása a főváros területén munkakerülethez nincs kötve, szabadon gyakorolható. Az igazolványnyal ellátott kéményseprő félévenkint bejelenteni tartozik, mely házakban hány kéményt vállalt tisztításra; ha eme házak valamelyikében tűz üt ki, rögtön megjelennek a helyszínon és megfelelnek a tűzoltóparancsnok utasításainak; erre a közelben lakó más kéményseprők is kötelesek. A kéményseprő, ha ott, hol a kéményseprést végzi, oly körülményt vesz észre, melyből tűzveszély támadhat, feljelenteni köteles a háztulajdonosnak, ha ez nem segít a bajon, a kerületi elöljáróságnak. A kéményseprés minden hónapban egyszer eszközlendő. A szabályrendelet legnevezetesebb része VII. szakasz, mely 27 pontban szabályozza a magán zálogintézetek ügyeit, de a közgyűlés e fontos ügyet elnapolta és a munkálatot kiadta a jogi és iparügyi bizottságoknak, hogy az új kereskedelmi törvény értelmében netán szükséges módosításokat is hozzák javaslatba. E fontos ügy a jövő közös ülésen fog tárgyaltatni. A kiépített Dunapartért a város eddig 12.000 frt évi bért fizetett a kormánynak, a p. n. miniszter most másfél évre 20,000 frtot követelt, de a közgyűlés csak 18,000 frtot hajlandó megadni. A pártbérleti díjak ez évre is úgy állapíttattak meg, ahogy eddig voltak. »Thallmayer B. és társa« elég engedélyt kért, hogy árjegyzékein a főváros czimerét használhassa, a közgyűlés élénk vita után megadta az engedélyt. Említettük már, hogy egy franczia consortium ajánlatot tett a fővárosnak, mely szerint ez a sugárúton, monopólium mellett, a lóvasút kizárásával folytatná az omnibus közlekedést. A közgyűlés, minthogy már két ízben nyilatkozott a sugárúti lóvasút mellett, visszautasította az ajánlatot. Még egy-két ügy elintézése után a napirend ki volt merítve és a közgyűlés eloszlott. Budapest főváros közgyűlése, ápr. 7. A legáltalánosabb érdeklődést érdemlő ügyekkel foglalkozott ma a közgyűlés; elintézett egy szabályrendeletet, mely a kávéházak, zsibárusboltok, nyilvános, járművek, hordárok cselédszerzők és kéményseprők viszonyait szabályozza. Több kérdés élénkebb vitát is keltett, így a kávéházakról szóló pontnál a tanács azt javasolta, hogy kávéházban ételneműeket ne legyen szabad kiszolgáltatni; de a közgyűlés azok nézeteit helyeselte, kik ellenezték a kávéházi üzlet megszorítását és inkább ennek fejlesztését hangoztatták; sőt az is megpendíttetett, hogy czélszerű volna a »café restaurant-okat nálunk is meghonosítani, ami az új szabályzat szerint lehetséges is lesz, csak a sör és bormérésért járna külön regale-díj. A kéményseprést illetőleg azt kívánták kimondatni, hogy arról a háztulajdonosok gondoskodjanak, de ezt a közgyűlés nem fogadta el Az új szabályzat főbb intézkedései a következők : A kávéházakban a ki. haszonvételek alá tartozó italneműeket (bort, sört, pálinkát) csak külön regale-díjjal járó hatósági engedély mellett szabad árulni; hazárdjátékok tilosak; zenélés csak vonóhangszerekkel szabad, de csak éjfélig; a kávéméréseket nyáron esti 11 órakor, télen 10 órakor be kell zárni; a zenélés itt egyáltalán tilos. Zsibáru-üzletet díszhelyeken, könnyű kocsik és sétálók közlekedésére szánt utczákon és tereken — melyeket a fővárosi tanács állapít meg — nem szabad gyakorolni. Tűzijáték-szereket csak hatóságilag megvizsgált helyiségekben szabad készíteni és árulni. Különfélék: — april 7. (Őfelsége a király) legújabban a csepelszigetbeli, mint a ráczkevei cs. és kir. családi uradalom területén levő árvízkárosultaknak az árvíz által lerombolt lakházaik felépítésére az uradalom erdeiből 4000 darab kemény szálfát, 20,000 darab vegyes oldalkarót és 25,000 csomó rozsét, azonkívül azon szegény sorsú földbirtokosoknak és uradalmi részlet-bérlőknek, kiknek őszi vetésük a vizár folytán kiveszett, és kik a tavaszi magot pénzen venni képtelenek, 700 hektoliternyi tavaszi vetőmagot, és végtére Rácz-Keve városának az árvíz által elsodort hajóhíd felépítésére 2500 frtot adományozott. Az említett adományokat a ráczkevei uradalmi főtisztség fogja kiosztani (Berzsenyi születésnapja.) Berzsenyi Dániel 1776. május 7.dikén, a vasmegyei kemenesalji Hetyén született, a jövő hóban lesz épen száz esztendeje. A legmelegebben csatlakozunk tehát a következő figyelmeztető sorokhoz, melyeket vidékről vettünk : Vasmegye, melynek kebelében Berzsenyi született, és Somogymegye lelkes közönségeihez, mely utóbbi megye teületén élte át javát életének Berzsenyi, és Niklán hunyt volt el jelesünk, — intézzük felhívásunkat , hogy nagy földijüknek közelgő első százados születési évfordulóját ne hagyják nyomtalanul elenyészni; rövid kár, de mégis elég az egyhavi idő arra, hogy az ő dicső emlékét jelleméhez híven , egyszerűen, de lelkesedéssel megünnepeljék; s bizonyára az összes haza ez ünnepélynek helyszínén és távolban lelkesedett résztvevője lesz! (Hoffmann Pál egyet, tanár) a párisi »Societe de legislation comparée« levelező tagjává választatott az elhunyt Horn Ede helyébe. Hoffmann Glaser ajánlata folytán választatott meg. (Az őrsz. magyar gazdasszonyegylet) april havi vál. ülésében megalakultak a szakbizottságok. Ugyanez ülésben a vál.tagok az árvák számára a húsvéti ünnepek alkalmából több adományt tettek; új tagoknak pedig bejelentettek: alapítónak Greger Miksáné 200 frt, özv. Strobencz Károlyné, Ráth Károlyné 100—100 frttal, rendes tagnak dr. Schwimmer Ernőné, dr. Varga Lászlóné, Kollerics Pálné, Gellmingné, Halász Dezsőné, Mihajlovics Ilon, Rónay Mihályné, Szettína Lipótné, Vásárhely Béláné és Blaskovics István. (Am. k. tudom, egyetem könyvtára) előtt öt fának van hely hagyva s figyelmeztetjük az illetőket, hogy most még volna idő a fákat elültetni s kár volna egy évet elmulasztani az ültetéssel. (Az akadémiai kör) ápril 9. vasárnap, déli 12 órakor a kör termeiben tartja rendes közgyűlését. (A magyar athletikaklub nagy versenyviadalt rendez vasárnapon d. u. 30/1 órakor a nemzeti lovarda helyiségeiben. E versenynek előre láthatólag nagy és fényes közönsége lesz. (Egy szivart) vettünk Batonyáról a következő sorok kíséretében: Bocsánatot kérve vagyok bátor idemellékelve egy szivar alakú valamit átküldeni azon kéréssel, hogy annak tulajdonképeni mivolta kiderítésére, azt az országos vegytani intézetnek átadni s a bonczolás eredményét közzétenni szíveskedjék. (A szivar a »négy krajczáros préselt« fajtából való s dohány helyett rongyot rejt töltelékül. A tényállást igy constatálván, átadjuk a szivart a pénzügyminisztériumnak.) (Ismeretlen sziget.) A komádi ingoványok között néhány bátor ember, a téli erős fagy idejében egy körülbelül 100 holdra terjedő s eddig a mostani nemzedékek előtt ismeretlen szigetet fedezett fel. Ez a sziget jóval magasabban áll, mint a körülötte terülő ingovány, s úgy látszik, hajdanában menedékhelyül szolgált. Most utat akarnak hozzá készíteni, minthogy igen jó legelő. (A puszta-87.-lászlói rablás.) A Zalamegyében több éven át kóborlott rablóbandák egyikéből 1863-ik év május 23-án — pünkösd szombatján — esti 8 óra tájban négy erősen fölfegyverkezett egyén hatolt be Puszta-Szent-Lászlón Tarányi József