Pesti Napló, esti kiadás, 1876. június (27. évfolyam, 126-148. szám)

1876-06-03 / 128. szám

te eddig ez múlhatatlanul szükséges, s arra nézve, hogy a közigazgatásnak fennforgó akadályai elmoz­­duttassanak s hogy egyes polgároknak az önkor­mányzat által reájuk rótt kötelezettség teljesítése lehetővé tétessék. Mocsáry Lajos szintén Dicső-Szt.­Márton mellett nyilatkozik. Kezdetben habozott, melyik vá­rosnak adjon elsőséget; azon körülmény azonban,hogy 114 kérvényező­ község közül 84, s 91 virilista közül 81 Dicső-Szt.-Márton mellett nyilatkozott, arra in­dította, hogy Dicső-Szt.-Márton mellett szavazzon. Gulner Gyula Erzsébetváros mellett nyilat­kozik ; Horváth Gyula Dicső-Szt-Mártont pártolja. Szóltak még A­l­m­á­s­y Sándor Erzsébetvá­ros, Ujfalusy Miklós Dicső-Szt.-Márton mellett. Ezután a szavazás rendeltetett el, s a ház a képviselők fejenkénti megszámlálása után 109 szóval 69 ellenében elvetette a közigazgatási bi­zottság javaslatát, s Erzsébetvárost fogadta el. Ezzel a további tárgyalás felfüggesztetvén, tár­gyalás alá vétettek a kérvények, melyek a bizottság javaslata szerint intéztettek el. BELFÖLD, Borsodból, máj. 30. (Felelet a »Hon« levelezőjének.) A »Hon« miskolczi levelezője kegyes volt május 21-éről keltezett levelében a borsodi honmentős gyűlés­­ről megemlékezni, mely levél május 23-án a »Hon« hasábjain jött napvilágra. Szíveskedjék azon levélben kifejtett nézetek iránya végett megteendő néhány megjegyzésemnek becses lapjában tért nyitni. Csak későn tudtam meg a »Hon« t. «levelezője által, mily nagy ambitió rejlik bennem, s midőn saj­nálatát fejezi ki a felett, hogy minden áron tért ke­resek hazafiui aggodalmaim nyilvánítására, még­sem voltam reá bízható képviselői megbízatást elfo­gadni, hogy ideáljaimnak Budapesten szerezzek ba­rátokat. Tisztelhetné levelező úr bennem azon szerény­séget, mely szerint magammal s tehetségeimmel szá­mot vetve, nem találtam fel önmagamban azon ké­pességet, melyet a törvényhozó magasztos hivatásá­hoz elkerülhetlenül szükségesnek tartok. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy azon szerény körben, mely­ben élek és mozgok, polgártársaim s elvbarátaim bizalma folytán cselekvő részt ne vegyek a haza és nemzet ügyének erőm, tehetségem s meggyőződésem szerinti előmozdításában. A tárczavállalás megpendítésére nem felelhe­tek komolyan; az ajánlat nem eredeti, mert hallot­tuk már a parliamentben e fejedelmi jog megbízatás nélküli igénybe vételét, s az ismétlések hatásukat vesztik. Ha levelező úr sarkalmussal kezdett levelét nem végzi komolyan, s ha a borsodi mozgalomnak komoly iránya nem volna, hallgatással mellőzném levelét, így azonban indíttatva érzem magamat arra, némely észrevételt koc­káztatni. Nem tulajdonítunk minden hazavesztő vétket Tisza Kálmánnak, de hogy szerencsétlen állapotaink­nak kutforrását a nyolcz évig makacsul folytatott meddő közjogi oppositióban találjuk, melynek éltető ereje Tisza Kálmán volt, az erős meggyőződésünk. Ez hiúsította meg a helyes parl­amenti pártok meg­alakulását, ez által járattak le egyenként kormányra képesített tehetséges egyéneink, e miatt voltunk kép­telenek a lélekölő corruptiónak gátat vetni , mert hiányzott egy kormányképes, életerős, leyális el­lenzék, melyet az »átkos közös ügy« feszegetése miatt az 1867-ki egyezmény veszélyeztetése nélkül megte­remteni lehetetlennek hittünk, pedig csak ezáltal le­hetett volna az ország organisatiójánál folytatott gaz­dálkodást, s a kulturállameszmék lázas és rohamos keresztülvitelét a kellő korlátok közé szorítva helye­sen ellenőrizni. Mindezekért igenis a felelősség a 8 évig tartó közjogi oppositiót, és annak makacsságig szívós ve­zérét terheli ország és világ előtt. Borsod megye közönsége országszerte az elsők közé tartozott, mely a történtekre késznek nyilatkozott a feledés fátyolét borítani. Tette ezt azon remény­ben, hogy a kölcsönös csalódásokból tanulságot von­va, az eddig elkövetett hibák ismételteini nem fognak. Nem igy volt! — s engedje meg levelező úr, daczára annak, hogy az általa oly kicsinylőleg em­lített »vidék« értelmiségétől a gondolkozás képes­ségét is jónak látta megtagadni, — a tényekből íté­letet vonni, és eltiprással fenyegetett alkotmányos sarkalatos jogaink fenntartása mellett szót emelni merészkedünk. Lehet-e nagyobb s összetartóbb pártot csak képzelni is, mint a minővel a Tisza-kormány elejétől fogva rendelkezett ? Nem lehetett volna ezzel egy erős kormányt végre valahára létesíteni és fenntarta­ni, midőn ennek tételét országszerte mindnyájan oly annyira kívántuk, s midőn a — most már kicsinylőleg említett, de akkor még nagyrabecsült — vidéki párt­körök bizalmat szavaztak a kormánynak s ezek hat­hatós támogatására bizton számíthatott a fusionális kormány. Mi robbanthatta tehát szét e tömör pár­tot ? A vidéken gyulladt fel az első akna ? Nem­ magában a parl­ament többségében. Miért ? Mert a közel­múltból nem okulva, az óriási párt fel­tétlen támogatása követeletett, a szabad véle­mény nyilvánítása elfoj­tatott, s ezzel a minisz­teri teljhatalom utáni törekvés világos jön, mely tetőpontját érte azon inparliamentáris eljárás­ban, midőn az ország anyagi érdekeinek feladásával a minisztérium által megkötött egyezségre, — a parliamenti többség néma értekezletében — a kép­viselők hallgatag beleegyezésével akarták a nemzet szentesítését kierőszakolni. S midőn ez eljárás ellen, valamint — ebből kifolyólag — az erős kormány lé­tesítése helyett, a parl­amenti többség zsarnokságára vezető irány ellen, a választó­közönség szót emel, tő­lünk abbeli jogunkat akarják megtagadni, hogy egyes kiváló kérdésben véleményt nyilváníthassunk, s hogy annak megoldása előtt a választók képviselőjüket felszólíthassák a választó közönség többsége nézetei­nek helyes képviseletére ! Ha ezt is megtagadják tőlünk, ugyan minő alkotmányos joggyakorlatot hagynak meg nekünk, mely némi értékkel bír ? Ha alkotmányunk a »semmit rólunk nélkü­lünk« alapelvre fektethető, úgy a nép­képviselő már elnevezésében felismerheti kötelességének magyará­zatát. Ha ez nem így van, mondják meg őszintén, hogy tudjuk magunkat a választások alkalmával mi­hez tartani. Ebből megérthető, hogy miután az ostor suho­gását halljuk fejünk felett, nem lehet rész néven venni, ha a reánk mért csapás elhárítása végett vé­delmi állásba helyezkedünk. Így lévén meggyőződve, beláthatja levelező úr, hogy nagy ambitióim tétlenül heverni nem enged­hettek. A borsodi mozgalom iránya nem tetszik a le­velező úrnak, s különös, hogy most bennünket azok tartanak túlzóknak, mokráknak stb., kik 8 éven át kiabálták teli torokkal az »ó népnek« az átkos kö­zös ügyet. Izgattak a túlzók táborában a jobb kiegye­zés ellen akkor, midőn mi, kik most alkotmányos jo­gaink fenntartása mellett szót emelünk, a mérsékelt nézetüek táborában küzdöttünk erős meggyőződésünk mellett, melyet e mai napig helyesnek tartunk az 1867-ki egyezséget illetőleg; s azok, kik most elismerik, »hogy nyolcz éven át csalódásban él­tek,« — ez idő szerint azt gondolják, hogy csal­hatatlanok , ellenvéleményt nem tűrnek, midőn egy rész­egyezség elfogadására, a nemzetet akarata el­lenére kényszeríteni kívánják, s azt követelik, hogy a nemzet vakon kövesse őket tüskén-bokron ke­resztül ! Tudjuk, hogy nem tetszik ez azon tábornak, mely egyik oldalról átvitte a túlzást a másikra, s igen jól áll azon lapnak őseink önfeláldozását jog és igazságért, elferdítve gúnyosan említeni fel, mely lap a közel múlt években mint a túlzók orgánuma, oly jól értett őseinkre való hivatkozásaival, az »ó nép« iz­gatásához. Felemliti végre levelező, »hogy a földet jól megmunkálva, s elkészítve kellő időben vetettem el, csak résen legyek, hogy helyettem más ne arasson.« Földmivelés kiváló foglalkozásom. Az elmélet tanait a gyakorlat tapasztalataival egyesítve, földe­met úgy szeretem, és szoktam munkálni, hogy a jól elkészített földbe vetett jó mag után dús aratást nyerjek, s daczára ennek a­z utóbbi években alig nyer­tem vissza az elvetett magot, mert emberi számítást túlhaladó elemi csapások tarolták le, sőt mi több, őseink által ismeretlen férgek is pusztították szép reményekre jogosított vetéseimet. Ezekből azonban nem következtetem, hogy már most felhagyjak a be­csületes munkával, mert hitem, hogy az előbb-utóbb megtenni hasznos gyümölcseit, mint az idő embereit! Melczer Gyula: Különfélék, — jún. 3. (K­i­n­e­v­e­z­é­s­e­k.) Az igazságügyminiszter dr. Spiczer Móricz orvos-sebésztudort, a nagy-kikindai kir. törvényszék­hez, törvényszéki orvossá ; a temesvári pénzügyigazgatóság Pechmann Józsefet sviniczai m. kir. vámszedővé nevezte ki. (Király ő­rfelsége) ma este 9 óra 20 perczkor Bécsbe utazik. (Személyi hírek.) Herczeg Odes­c­h­a­l­l Gyula, gróf Károlyi György, gróf S­z­a­­p­á­r­y Antal, gróf Zichy Manó és gróf Zichy Bódog tegnap este Pozsonyba, P­é­c­h­y Tamás köz­lekedési miniszter pedig ma reggel Miskolczra utaztak. (A Zichy Károly gróf­ haláláról ki­adott családi gyászjelentés következőleg szól: Néhai herczeg Odescalchi Ágoston özvegye, született gróf Zichy Anna, báró Walterskirchen Vilmosné, szüle­tett gróf Zichy Mária és férje Walterskirchen Vil­mos, cs. kir. kamarás és neje, herczeg Metternich Melánia, gróf Batthyányi Lajos özvegye, született gróf Zichy Antónia, gróf Károlyi Györgyné, született gróf Zichy Karolina és férje gróf Károlyi György főudvarmester és belső titkos tanácsos, gróf Zichy János és neje báró Kray Irma, gróf Zichy paulai Ferencz és neje, gróf Kornis Anna, saját és gyer­mekeik és illetőleg unokáik nevében elszomorodott szívvel tudatják, szeretett édes atyjuk, illetőleg ipjuk, nagy- és szép atyjuknak: zichi és vásonkői gróf Zichy Károly, csász. királyi kama­rás urnak és a Zichy grófi család seniorának. 1876-ban június 1-én a halotti szentségek ájtatos fel­vétele után, tettekben dús életének 92-ik évében, vég­­elgyengülésben történt gyászos kimultát. Hideg te­temei az Istenben boldogultnak a czifferi sírkertben, ez év június 3-án 11 órakor fognak örök nyugalomra tétetni, a gyász szent­misék pedig ugyan­az­nap a czifferi templomban,­­ később pedig a kegyúri többi templomokban, — az Urnák bemutattatni. Béke ham­vainak! Cziffer, 1876-ik évi junius 1-én. (A D­u­n­á­r­ó­l) A Duna gőzhajótársaság H­o­r­­v­á­t­h Ignácz műegyetemi tanár közreműködésével a Dunán méréseket eszközöltetett a folyam sebes­sége és a Dunán lefolyó vízmennyiség kipuhatolása végett. Budapest területén e munkálatok be vannak fejezve. Az átszámítások még némi időt fognak igénybe venni. (A honvédtisztek Orczy-kerti mu­latsága­ tegnap este szépen sikerült; számos, díszes társaság volt együtt; a kitűnőségek közül ne­vezetesen báró Edelsheim-Gyulay orsz. főparancsnok, Graef altábornagy, Pongrácz tábornok és más ma­gas rangú tisztek. A számos nőtársaságból felemlít­jük : Edelsheim-Gyulay báróné, Grollier grófné, Fori­­nyákné, Pongrácz Sándorné, Boxichelis Lajosné, Odescalchy herczegné, Novák Barthodeiszky, Suhaj kisasszonyokat. A mulatság lőversenynyel volt egybekötve. Tizenkét dij volt kitűzve, és pedig öt a hölgyek, és hat a férfiak számára. A dijakat báró Edelsheim Gyulay, Artner, Pongrácz, Zsamár, No­vák Lajosné, Grollier grófné, Hetyei kisasszony, Fori­­nyákné és Artner , Boxichevich urhölgyek ajánlották fel, hármat pedig a társaság. Ny­ertesek lettek: Boxichevics Lajosné, Artnerné, Pongrátzné, Zsa­­márné, Novákné urhölgyek, Zoltán Elek százados, Kuczera főhadnagy (kétszer) Weber hadnagy, Zsubi­­vits főhadnagy, Csesznek százados és Reusz százados. A lóversenyt tűzijáték követte, és azután táncz, mely éjfél utánig tartott. A szünetek alatt a Ludovica- Akadémia növendékeiből alakult dalárda, mely egy évvel ezelőtt még csak 10 tagból állott, de most már 35 tagot számít, több dalt adott elő Hortváth Jenő hadapród, mint karmester vezetése alatt; az előadást élénk elismeréssel fogadták. (Öngyilkosság.) Weisz Sámuel, 30 éves vasmegyei körmendi izraelita tanító, tegnap délután a margitszigeti fürdőben öngyilkossági szándékból nya­kán és jobb kezén három vágást ejtett s még élve szállíttatott kórházba; felgyógyulásához van némi remény. (Rögtöni halál.) Tegnap d. u. a gránátos­­utczában, az »öreg zenélő órá«-hoz czimzett vendéglő előtt egy ismeretlen 50—55 évesnek látszó, őszbeve­­gyült hajú, feke körszakállu, nagy bajszú, közép erős termetű, ócska fekete kabátba, szürke nadrágba és tarka ingbe öltözött férfi hirtelen összerogyott, s a kórházba szállítás közben meghalt. (Női hulla.) Múlt éjjel 1­ 212 órakor a Duna jobb partján, a Császár-fürdőn fölül egy ismeretlen nő hullája huzatott ki a Dunából. (Verekedés katonákkal.) Tegnap vir­radóra a prater-utczai Eckhardt-féle vendéglő előtt hat szekeres katona két fuvarost megtámadott s egyiket karddal kevésbé, a másikat azonban sú­lyosan megsebesítette. A katonák egyike már elfoga­tott s a többi kipuhatolása iránt is vizsgálat intéz­tet­ett. A „Pesti Napló“ táviratai. (Ered. sürg.) Belgrád, jun. 3. (»Pest. Corr.«) Miután Montenegro visszautasította Szerbia indítványát, hogy rögtön kezdjék meg az actiót, Risztics hódoló feliratot kül­dött Konstantin­ápolyba. Bros, junius L. (Megnyitás.) Hitelrészvény 132.10. Magyar földhitel —. Angol-magyar —. Angol-osztrák 63.75. M. hitelrészvény 112 25. Franco-magyar —. Lom­bard 76.25. Államvaspálya —. Bécs, junius 3. (Elődörze.) Hitelrészv. 132.20. Magy. Földhitel —. Angol-magyar —. Angol-osztrák 63.60. M. hitelrészvény 111.80. Franco-magy.—.—.Lombard 76.50. Álllamvasp. 252.—. Municipalbank —.—­ Uniobank 55.75. Által. építő bank —. Angol épitő bank —Magyar sors­jegy ------. 1860-as—.—. 1864-es —. Ezüst —. Napo­leondor 9­68 és Rente —.— Frankfurt, junius 2. (Esti börze.) Váltóárf. Bécsre —.—. Osztrák bankrészvények —.—.— 1860-diki —.—. Évjáruléki papír —.—. Lombardok 64.3/* — Osztrák hitel­­részvények 109.1/g.— Osztrák államvasutrészvények 21l.1/1.— 1864-diki —.—. — Évjáruléki ezüst 56 ’/1. Gaucziai —.— Magyar sorsj. —.—. KÖZOKTATÁSÜGY. Az Iskolai takarékpénztárak. T. szerkesztőség! Múltkori becses szombati (f. hó 27-ki) »esti lapjá»-ban megjelent egy czikk ily czim alatt: »Budapest iskolahatóságai és köz­ségi tanítótestületei az iskolataka­­rékpénztárakról.« Mivel én több, mint egy év óta behatóan foglalko­zom az iskolai takarékpénztáraknak hazánkban is lé­tesítendő intézményével, figyelemmel kisérek mindent, a­mi ez irányban történik, kifejtetik szóval s írásban. Van ez intézménynek sok ellensége nálunk és majd nem lehetlen minden nem helyes és látszólag helyes ellenvetésekre még többet felelni, mint az már is mindenféleképen és pedig több kitűnő paedagogiai oldalról történt, mert ez sok időbe kerülne, a lapok be sem vehetnék a nagyszámú czikkeket, és utoljára­ azokat, a­kik nem akarják magukat meggyőződ­­tetni, azoknak hiába beszélünk. Nem is kívánok a nevezett czikkre érdemlegesen felelni; csak a valódi tényállást akarom helyreállíta­ni, t. i. azt, a mi a nevezett czikkbe talán té­vesen becsúszott és a mi a nagy közönséget a jó ügy kárára tévútra vezethetné. Az említett sorok a ne­vezett czikkben igy hangzanak: »A főv. tanügyi bizottmány szótöbbséggel pár­tolván az ügyet, s a kezelés módozataira nézve is ja­vaslatot tévén, a főv. tanács indokolt vélemény kísé­­retében azzal terjesztő a törvényhatóság közgyűlése elé, hogy részéről elvben is veszélyesnek tartatván ezen intézmény, és melynek kivitele esetén is a kezelés ellenőrzése tekintetében a fele­lősséget egyátalában el nem vállalja, az, a főváros iskoláiban még próbaként se létesit­­t­ess­ék.« A főv. tanács m. év jul. 2. a közgyűlésnek beadott és ott felolvasott jelentésében pedig az erre vonatkozó sorok v­a­ló­s­á­g­b­a a következők . ..« A kérdéses intézmény a közvélemény jó része által felkaroltnak látszik, alkalmazandónak gondolja ugyan a főv. tan­intézeteiben, azonban egyelőre csakis kísérlet- vagy próbaképen, de kötelezés nélkül....« Mindenki látja tehát ebből, hogy a főv. tanács nem tartotta az isko­lai takar, pénztári »intézményt« veszélyesnek« hogy még próbaként se létesittessék,« »hanem inkább al­kalmazandónak gondolja.« Az iskolatanácsról meg azt mondja a czikk : »utóbbi nagy vita után csekély szótöbbséggel elvileg, de inkább csak nemzetgazdasági tekintetből helyeselvén az iskolai takarékpénztárakat.« Erre vonatkozólag idézek az iskola­tanács abbeli m. év oct. 27-én tartott ülése jegyzőkönyvé­ből néhány sort. U. m. : »Az iskolatanács a szakbi­zottsági véleménynyel egyetértőleg ezen intézmény életbeléptetésétől úgy paedagogiai, mint nemzetgaz­­dászati előnyöket remél s annálfogva azt elvileg he­lyesli, és a főv. iskoláknál leendő behozatalát ajánlja.« Tehát nem »csak nemzetgazdasági tekintetből«, hanem elsősorban »paedagogiai... elő­nyöket remél« ama téves, az ügyet rosz színben feltüntető idézésekből látni lehet, hogy a tisztelt czikkíró nem elfogulatlan e tárgy iránt, a­mi a végsorokban még inkább kitűnik, melyek igy szó­lanak : .... »az iskolai takarékpénztárak intézménye a főváros községi iskoláiban elejtettnek tekinthető, annál inkább, minthogy létesítését a befolyásosabb fővárosi körökben már a tárgyalások első stádiumá­ban határozottan ellenezték, és fognák is ellenezni.« Itt már jósol a tisztelt czikkíró, hogy »a befolyásosabb főv. körök.... fognák is ellenezni.« Isten kezében vagyunk mindnyájan, és igy ez ügy is. Győzzön a jobb! Az ügy mellett szólnak ugyan nemcsak több nagy és kitűnő cultivált országok rop­pant eredményei, de tanügyi bizottmányunk és az iskolatanácsunk (mint fenni) és ezeken kívül számos hazai kapacitások, igen érdemes tudósok és gyakorolt tanerők is buzognak mellette. Íme az utolsó napok­ból egy kis bizonyíték, következő hozzám intézett levélből : »Nagyságos úr, különösen tisztelt uram! Té­nyekre alapított nagyszerű felolvasása a gazd. egye­sület gyűlésén Budapesten, az isk. takarékpénztárak érdekében bennem is azt a tudatot érlelte meg, hogy a népnevelés mindaddig hézagos leend­ő nem nevelünk az élet számára, míg az emberi jólét, anyagi függetlenség két legnagyobb tényezőjét, a munkás­ságot és takarékosságot iskoláinkba gyakorlatilag be nem viszszük. Ez okból az év folytán behoztam én is iskolánkba a házi ipar tanítását és az iskolai taka­rékpénztárt , még­pedig ez utóbbit úgy, hogy a sze­gényebb tanulók javára 5 frtot fektettem le. A példa vonzott, úgy hogy ma, jóllehet csak földművesek gyermekei alkotják iskolánk létösszegét, iskolai takarékpénztárunk szépen virágzik. Miután édes hazánkban Nagyságod hazafias kezdeményezése volt ebben az élesztő kovász, kötelességemnek tar­tottam Nagodat efelől egész tisztelettel tudósítani. Lovász-Patona, 1876. május 14-án, alázatos szolgája Bognár Endre evang. lelkész.« Fogadja, stb. Weisz Bernát Ferencz. BÉCSI TŐZSDE. — ^iaeaa»^eroanaMaBmaa«av»«eare-, Adv* Tartva Franco-magyar *60 fit .*..••••••• • 35 — 37 — Haza életbiztosító éi hitel 100 flrt. «•«••«•• — *** - - — Magy. ált. municipal!* 200 fit 40*/® • ••••••»-------— — Magy. Jelzálogb. 200 frt 30*7® i t j---------------------­Osztr. nemz. bank.................................­­ • • i 1 i I 804 — 806 — Unicbank 200 frt 70°/®......................• •••••1 56 25 56 50 E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt......................................................I 98 50 99 5° Albrecht pálya 200 frt................................................................. 41 50 47 ~ Duna-drávai 200 . . i t . ( i i 1 j i i • i * Dniester 200 “ Osztrák dunagőzhajózás! társulat 500 p. p. • • • • i 337 ~ Erzsébet-pálya 200 frt .. .................................................. • 139 Eperjes-tarnovi 200 frt........................................ó • • • “ ” Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst. • • • • • • 181 „ Ferencz-József pálya 200 frt ezüst 4 * • • • • • • 126 75 120 — Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst " * ~­ Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. •••••••• 189 — 189 50 Kassa-oderbergi pálya 200 frt............................ • . • 86 50 87 50 ’ Lemberg-czeroviczi pálya 200 frt ••••••* *20 — 120 50 Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. ....... *26 — 330 —1 1 Osztrák-északnyugati 200 frt.................................. . . • 126 — 127 —. . „ (Idt. B.) 200 frt........................................................................­ Rudolf pálya, 200 frt................................................................. 106 75 107 26 Első erdélyi pálya 200 frt ezüst ........----------------------, Állampálya 200 frt .. ................................................................ 251 — 252 —1 » Déli pálya 200 frt ............................................... 75 50 75 75 1 Tiszai pálya 200 frt................................................................. 190 — 191 — Bécsi Tramway 200 frt...................................... 10­0­­ 106 — Magyar-gácsországi első pálya 200 frt •••.•• 87 — 87 50 „ észak-keleti „ 200 frt ezüst ....... 97 — 98 25 s keleti­ pálya 200 frt............................................ 31 50 32 50 „ nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt...................... 99 50 100 — • F. Záloglevelek«­­ Osztrák földhitelintézet sors. 5%....................................... 103 50 104 — „ 33 éves visszafizetés 5%.................................. 88 — 88 50 Cseh jelzálogb. 5%...................................... 92 — 93 -• 1 Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás ...­..... --------------------­ 1 „ o. é. 5%............................................................ 97 20 97 35 'l Magyar földhiteltársulati 84 év 5Vs% .......------- 83 60 ft földhitelintézeti 5*/*%.................................................. 85 — 85 50 • 5% arany.......................................J * • • 1 . 95 75 96 25 9 kereskedelmi bank 23 év....................................... 88 50 ------­. jelzálogbank 51/00/......................................................... 78 — 79 -9­6. Elsőbbségi kötvények. 1 Alföld-fiumei pilya *00 frt ezüst 5°/t.................................. .......... 03 5(1 Albrechtp. 300 frt 5%. . ................................... . .-----------«7 — Báttaszék-Dombovár *00 frt e. 5% ............................................................................. Osztrák duna gőzhajózási 1000 frt p. p ...... .--------------------­" „ „ 800 frt e. 6%.................................. 93 *5 93 76 Erzsébet-pálya ezilat 100 frt................................. 87 — 87 60 „ „ 1862-ikt............................................................. 83 5 84 — „ „ 1869-ikt............................................................. 86 50 87 *5 „ „ *00 frt pa...........................................................................84 — Eperjes-tarnovi 300 frt................................................................................63 — Ferdinánd északi pálya *00 frt p. p. ...... 100 — 100 50 „ * „ 100 frt o. ......................................................... 95 60 „ s „ 100 „ ezüst 6®/........................ 104 — 104 50 - Ferencz József „ 100 .................................................. 89 75 90 25 - Pécs-barcsi „ 200 „ ezüst................................................68 — ) Károly­ Lajos „ 300 .................................................. 94 51 95 — . „ IL klb........................................................... 90 60 91 — . . , ra. „ . . 1881.......................................................................­­ * X­IV...................... 300 ....................................................................... Kassa oderbergi 200 frt . ................................................. 67 25 67 50 - Lembergi-czem.-jassyi pálya 300 frt ezflat............................................................. . . » . I- kib. 1865 .... 76 25 77 50 ■ a a . H. „ 1867 .... - - 76 60 . sas ül. „ 1868 «... 66 50 67 — a a a a IV. , «7* ....---------------------­Adva Tartva j| Osztrák- Lloyd 5®/o p. p. i ■ 1 1 . • . | i i ■ ~ ~ ~ — Osztrák észak-nyugati vaspálya, *00 frt, 5*fc .... °4 50 85 — Rudolf pálya, 300 frt, 5*/................................................... S . 79 - 79 50 . 1869 ............................................................ . . — 77 50 . 187*.......................................................................................... 76 — Első erdélyi pálya *00 flit ezüst ... I ... 1 .----------------63 50 Allampálya 500 frank 8®/.............................................­ . . 151 50 152 — „ 1887-tki 9 ..................................................­ . 142 — 1®3 „ *00 frt 5%............................................................. 142 — 143 — Déli vasút Januar—Juli S®/„ 500 fr. . 1 • • . . • 106 76 1 7 — „ april.—okt 3»/, 500 „ . . . . 1 1 . 106 75 107 - . 200 frt ez. 5% ..■•••.«• — — 87 50 . 1875—1876 6»/„ 500 fr................................ — —------------­„ 1877—1878 676 600 „....................... .-----------------------­Tisza vidéki......................................6»/* 97 50 98 50 Tramway 22 év kisor......................5®/* .... 1 . 79 50 80 Magy.­gácsországi 200 frt .. . 6%........................... 63 -- 64 — Magy. északkeleti 300 firt. . . 5%................ 62 50 63 — Magyar keleti 800 frt .. 6% ...... 58 75 69 25 Magy. keleti IL klb. 300 frt . . 5% .......--------------------­Magyar nyugati *00 firt . . 5°/t . . . i­­ . — —-------­I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt................................................. . . . . 165 50 156 - -Clary 40 frt p. p........................... .•••«.. . 29 — 30 — Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4°/¥ ....... 95 50 96 — Innsbrucki városi 20 frt . . . . . .................................. 18 — 19­­W Keglevich 10 frt ............................................................ . . 13 — 13 50 Krakkói sorsjegy kölcsön *0 frt ........ . 14 50 15 — Buda város köles. 40 frt....................................................... 29 — 30 — Pálfler 40 frt p. .............................................................................. 28 60 29 — Rudolf-alapitvány 10 frt............................................................ 18 50 14 — Balm 40 frt p. p. 38 60 39 — Salzburgi dijsorsj. 20 frt........................................................ lg 50 17 50 Bt. Genois 40 frt. .. .................................................................... 28 50 28 75 Stanislau városi *0 frt............................................................. 17 50 18 60 Triest város 100 p. p. 4>/>®/«................................................. 113 _ 119 -„ „ 50 p. p. áO"/0 ...................................................... 58 — 69 - Waldsteln 20 frt p. ................................................... 22 50 23 — Windlschgrltz 20 frt .......................... 22 75 23 50 Váltók (három hóra)« Amsterdamra 100 frt hollandi­a • • • 3°/- » . 100 40 100 60 Augsburgra 100 bir. márk ...­•« 3V*% * • -------- — Berlin 100 bir. márk.......................................3«/.% . . 59 20 59 30 8oroszló 100 bir. márk .•••••«% ♦. — —--------­Brüssel 100 frs................................. . • • 2«/96/0 . .--------------------­Frankfurti 100 bir. márk . . « • • • 3*/9*­/0 . . 59 90 69 — Hamburgra 100 b. márk. • . • • . • 3»/10/B. . . 58 9­­ 59 — Londonra 10 font sterling «.•••« 2% . . 121 75 122 10 Lyonia 100 frank............................................% . , ♦ — — -----­Milano 100 lira..................................................&p/c . . .--------------------— -Marseille 100 frank........................... • • 40 10 ... ------- ------­Müncheni 100 ft. d. .........................................4A/0 . .---------------------—­­ Paris 100 frank ............................................4% . . . 48 05 08 15 Pétervár, 100 rubel .......................................&ML ...--------------- — Zürich 100 frank . .•••••• ® 37. . — - --------------­Pénzek árfolyama. Cs. arany ...................................................................... .­­. , 6 77 5 78 20 fokos arany............................................................................ . 9 68 9 69 Sovereign . ....................................... • . . i . < . n 92 11 91 Orosz imperiale _____ — __ Mária-Terézia-tallér ................................................................. .... „ _ El(1“t............................................................ 103 20 103 3(1 Egyleti tallér ................_________ _ Porosa pénztári utalvány............................................................................................. Junius 2. Adva Tartva A. Államadósság IOOfrt. _________________ Egységes Járadék, Jegyekben máj.—nov. 5 pro. . J 64 95 65 10 . .. febr.—aug. 5 pre. . i 64 95 65 10 I „ ezüstben jan—Jul. 5 prc. . . 68 10 68 20 « » „ april—oct 6 pro. . . 68 10 68 2( Sorsolással 1839-böl egész eorst. p. p. . ... . . 237 _ *40 — . 1839-böl ötöd „ „ . ...... 234 — 235­­, 1854-böl 250 frtos 4%„ .............................. 105 50 106 -„ 1860-ból 500 „ 5%„..................................... 1­06 20 106 4( „ 1860-ból 100 „ 5%....................................... l6 25 115 71 „ ■ ISM-böllOO..........................................................1 27 25 127 61 Comet járadékjegy 4* líra.................................................. 13 50 20 5( ÁllamJoszagi jelzáloglevél 1*0 frt 5®/............................. 139 139 &( Osztr. kincstári jegyek 5%......................é­r­t .­­ 97 ____ 97 li B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Csehországi 5%...........................................................1. 100 — — ~ Bukovinai 5 .................................................................. 1 . 84 50 85 51 Dácsországi ...................................................................... . 86 — 86 5. Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5®/........................ 90 — 92 — Horvát,tótországi 5%....................................................... .--------------------­Morvaországi 5%.......................................................... . 99 50 100 -• Alsó-ausztriai 5........................................................ * 101 — ------­Felső-ausztriai 5..................................................................... 97 — M -­Salzburgi 5................... 97—----------­Sziléziai 5 .................................................................... 96 50 97 B1 Erdélyi 5......................................... 73 75 74 71 Stájerországi 6 ............................................... 95 50 *6 5' Tiroli 6„..................................................... 99—----------­Temesi Bánság 5%........................................................... 74 — 75 71 Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal ....•■ 73 — 73 51 Magyar 5%................................................................................... 74 50 75 61 , 1867-diki sorsolási záradékkal............................ 73 50 74 61 C. Más közkölcsönök s ,m­a szabályozási 5°/0 100 frtos 102 — 103 -Magyar vasúti 100 frt (300 frank) 5®/............... 95 50 96 -Gömöri záloglevél í®/0 150 frt........................... . . ._____________ Magyar nyeremény 100 frt................................ . . . 68 - - 68 21 a . 50 frt.................................­ . . 68 - - 63 *­ Magyar kincstári utalvány 1873 10 L I®/. . . . , 93 — 93 6 . 1874-kl 10 L. 6®/„......................................................................................... . kölcsön 1871. SO mii. . . .....­­ ____________________ . 1873-ikl 54 szil. 5®/„ _____________ . szőlödézsma-váltság 100 firtoa. I............................................................. Pest városi 6./..................................................................................................................... Török vzsud­ 400 frank............................ill.. 19­­ . 20­­. .145 frank beül............................. . , ____________________ D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 100 frtos 110 frt befizatéa . . . .., Angol-magyar bank 100 frt. ..... _____ ~ Bécsi bankegylet 100 frt................................isti. GK 7, 7 Osztrák földhitelintézet 200 frt. ez. 40....................... 6b­ou 0,0 Magyar földhitelintézet *00 frt. .................................. _ Kerek, és Iparhitelintéz. 180 frt........................................ 4f *? *? '' Magyar ált. hitelzet. *00 frt..................................................­­?} Z Pesti kereskedelmi bank 500 frt........................................ 11150 1117 Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt ... . ... Franco-osztrák-magy. 500 frank 50®/s............................ 1155 645 Franco-osztrák 100 frt............................................................ ~ 13 —­ 14 — Neveléstan és népszerű egészségtan a polgári iskolában. A polg. isk. tanegyesület húsvéti közgyűlése egyhangúlag elfogadta azon indítványomat, hogy a polgári leányiskola tantervének keretébe a nevelés­tan és népszerű egészségtan rendes tantárgyát vétes­sék föl. Az idő rövid volta miatt nem indokoltam indítványomat, mi különben is elmaradhatott azért, mert a jelenvolt tanférfiak ez iránt már rég tisz­tában voltak. Nem úgy mások, laikusok, külö­nösen az a fajtája, ki mesterségénél fogva állítólag hozzá­ért mindenhez, sőt annál többhez is. Megeske­­tik az is, hogy egyik-másik tanítónőképző-intézet — beati possidentes — a neveléstannak tantervünk ke­retébe való felvételét valami okból majd kifogásolja. Tekintettel ezen eshetőségekre, nem találom fölöslegesnek az elmaradt indokolást ezennel pótló­lag előadni. I. Miért kell a neveléstant a IV. osztály tan­tá­rgyai közé fölvenni ? A polgári leányiskola czélját, egy műveit pol­gári osztályt teremteni, csak úgy fogjuk elérni, ha nemcsak műveit nőket, hanem müveit anyákat is ne­velünk. Anyákat, a szó legnemesebb értelmében, kik nem csak életet adnak egy leendő honpolgárnak, ha­nem legszentebb kötelességüknek is tartják szülöttjü­ket mind testileg, mind lelkileg úgy nevelni, hogy abból majdan az emberi társaság hasznos tagja lehessen. Pe­dig ez nagy és nehéz feladat; mi tanférfiak tudjuk azt legjobban. Mennyi drága időt kell elvesztegetnünk az iskolában a tanítás belterjűsége rovására csak azért, mert a ferde házi, az anyai nevelés okozta kórjelen­ségeket kell szemmel tartanunk, a fattyúhajtásokat lenyesnünk! És a legsajnosabb még hozzá az, hogy azon roppant fáradságnak vajmi kevés nyoma látszik, mert a tanító erkölcsi hatásképessége eltörpül azon óriási befolyással szemben, melyet az anya, a család helytelen iránya, a gyermek kedélyére gyakorol. Már most, ha áll az, hogy az anya befolyása gyermekére határos a mindenhatósággal, világos, hogy minden kitelhetőt el kell követni a czélból, hogy a befolyás azon elvek szerint gyakoroltassák, melyeket a világ legnemesebb érzelmű emberei meg­állapítottak. Erről a hivatalos tantervben gondolkodva nincs. Talán akad még alkalom azt is elmondani, hogy miért nincs. De mindenesetre kötelességünk volt rámutatni a hézagra és azt telhetőleg pótolni. Nézetem szerint e tantárgy felvételével nem vágunk a tanítónőképző-intézetek hatáskörébe, mert annak azon czélon kívül, a­melynek elérése a mi fel­adatunk, még külön czélja is van: tanítónőket képez­ni , mely után a tanítás módszertana és a gyakorló iskola segítségével törekszik. A ki tanítónő akar lenni, annak okvetetlenül kell a képzőintézetet látogatnia; a ki pedig nem akar tanítónő lenni, hanem a polgári iskolából kilépve visszavonul a család körébe, csak azért nélkülözze azon ismereteket, melynek birtoka rá nézve legbecsesebb, nélkülözze a neve­lés tudományát? Ez nemcsak nagy igazságtalanság, hanem még nagyobb hiba volna. 2. A népszerű egészségtant miért kell fölven­nünk a tantárgyak sorába ? A halálozási statistika tanulmányozásánál mindinkább azon meggyőződésre kell jutnunk, hogy az embereknek legnagyobb része egy közös hibát követ el: csekélységre nagy gondot, fontos dologra pedig csekély gondot fordít. Legbecsesebb birtokunk az élet; ennek elvesztése minden többi birtok elvesz­tését vonja maga után. És ezen élettel úgy lennének az emberek legnagyobb részt, mintha csak az volna szándékuk, tőle minél előbb megszabadulni. Pedig dehogy ! Nagyon kicsiny azon szerencsétlenek száma, kik a halált kívánják, a nagy többség ragaszkodik az élethez kétségbeesetten; s meglehet, hogy ez az oka, hogy fűhöz-fához kapkodva megfelejtkezik ta­nácsot kérni az egyedül igaz tanácsadótól, a józan észtől. Vannak olyanok is, kik annyira képtelenek indolentiájokat legyőzni, hogy fatalisztikus megnyug­vással várják, mit hoz a holnap, mert hát egyszer meg kell halni. Ne higgje senki, hogy ez csak a tu­datlan népnél van így; a műveit osztályok e tekintet­ben nem jobbak. A legtanultabb emberek sem tud­ják, mit kell tenni oly körülmények közt, ha életről, egészségről van a szó; egész tudománya az, hogy betegség alkalmával orvost hivat, a gyógyítás esz­méje tölti el egészen, és ez a baj­ eszébe se jut, hogy ki is kerülhette volna egészen a betegséget, ha ész­szerűen él vala. Tanult ugyan az iskolában növény-, állat-, ásván­y-, vegy-és természettant; de nagy rit­kaság, ha a tudós tanár urak egyike annyira leresz­kedik, hogy a tudomány alkalmazását az életre figyelembe vegye. A szegény tudatlan nép pedig k u r u z s o r! Véget kell vetni valahára e szomorú állapotok­nak ; meg kell menteni annyi sok drága életet; a tu­domány szövétnekével kell megvilágítani az élet útját; e szövétneket meggyujtani az iskola van hi­vatva ; ha ez a polgári iskolának sikerülne, ez volna legnagyobb diadala. Póra Ferencz: (Teljes lelkünkből csatlakozunk e kitűnő fel­szólaláshoz, melyet a »Polg. Iskola« czimü hazai lapban találtunk és sikert kívánunk e fáradozások­nak. A szerk.) Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athanaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat nyomdájában. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület 7. sz. 1876. Tanügyi hírek. (A VIII. ker. közs. reáliskolában a vizsgálatok) i. e. jun. 6-án kezdődnek és 23-ig folynak; e közben jun. 6-tól bezárólag 9-ig a tanulók rajzai naponkint d. e. 9 órától 12-ig megszemlélhe­tők ; jun. 11-én d. e. 9 órakor leend az önképző kör ünnepélye. A magánvizsgálatok napjául jun. 24-dike tűzetik ki oly megjegyzéssel, hogy az illető tanulók előzetes hittani vizsgálatról szóló bizonyítványnyal magukat ellátni el ne mulaszszák. Jún. 3- án tarta­­tik meg a tanévet befejező, jutalom- és segélydíjak kiosztásával összekötött zárünnepély. Mindezen vizs­gálatok és ünnepélyek nyilvánosak lévén, azokra a t. szülőket és az érdekelt közönséget ezennel meghív­ja az igazgatóság. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hírek. A gabnatőzsdéről. Budapest, június 3. A kö­zeledő pünkösdi ünnep és heti zárlat miatt nem volt üzlet, az irány minden fajban szilárd. A határidőüzletben búza őszre szilárduló 10.90 —10.95, rozs őszre lanyhább 9.05 — 9.15, zab tavaszra szilár­dabb 7.60—7.70, tengeri, bánsági június—júliusra 6.45 — 6.55. Az értéktőzsdéről: Budapest, június 3. A mai forgalom valamivel élénkebb volt, kínálat helyett inkább vásárlási kedv mutatkozott, mi­által a hangulat is sokkal kedvezőbb len. Befektetési értékek közül nagyobb mérvű kö­tések eszközöltettek, a többi értékpapírok úgy külföldi váltók és valuták csak gyéren jöttek forgalomba. Az előtőzsdén osztr. hitel részvények 131.20— 131.50-en, magy. hitelrészvények 111.50-en, magyar földhitel­részvények 42-en vásároltattak. A déli tőzsdén osztr. hitel részv. 132.10 — 132.30-ig, magy. földhitel részv. 42.50—42.50-en, takarék- és hitel részv. 15.50-en keltek, pesti keresk. bank részv. 560-an adva, 580-an tartva maradtak. Salgótarjáni kőszénbányarészvények 70-en, Concordia­­gőzmalom részvények 185-en, Luiza g. m. részv. 10*3-ig vol­tak keresettek. Magy. vasúti kölcsön-kötvények 92.50-en, magy. föld­hitel záloglevelek 85.25-ön, magy. földteherm. kötv. 74.75-ön. váltók : Berlinre (3 hóra szólók) 59-en keltek. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, június 3. Az előtőzsdén szilárdabb hangulat mellett is igen gyér maradt a forgalom : osztrák hitel 132, anglo 63.70, magy. hitel 112,osztrák államvasut 252, déli vasút 76.50. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos.

Next