Pesti Napló, esti kiadás, 1876. november (27. évfolyam, 236-262. szám)
1876-10-19 / 251. szám
251. szám. Budapest, Csütörtök October 19.1876. 27. évfolyam. Szerkesztési iroda: Barátok tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Barátok tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS: Előfizetési feltételek: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra 6 frt — kr. — 6 hónapra 12 frt — kr. Az esti kiadás postai különkiadáséért felülfizetés évnegyedenként 1 forint. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttatik. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a Pesti IS Napló kiadóhivatalába Budapest, Barátok tere, Athenaeum-épület, küldendők. Budapest, October 19. Hitelt érdemlő hírek alapján Németország politikájának oly fordulatáról értesülünk, mely határozottan a mellett bizonyít, hogy Németország támogatja Oroszország actióját a keleti ügyekben. A porta által ajánlott hat havi fegyverszünetet ugyanis elfogadta monarchiánk, Angol- és Francziaország, ellenben mint köztudomású, visszautalsa Oroszország, — és Németország az orosz felfogás mellett nyilatkozván, szintén visszautasítá a porta ajánlatát. Németország e határozatáról most értesült külügyi hivatalunk. Az orosz-török háború bekövetkezése mellett ismét számos jel tanúskodik. Az orosz czár újabb levele királyunkhoz egyik kétségtelen tünete a helyzet komoly voltának. De az orosz hadikészülődések is bizonyossá teszik az actiót. Az orosz kormány, mint említettük, szerződött a román vasutakkal a csapatszállás ügyében. Naponként 23.000 embert fog a Dunához szállíttatni úgy, hogy ottan két hét alatt legalább 250.000 ember lesz összpontosítva. Kiewi hírek szerint ott a mozgósítás előmunkálatait roppant hévvel végezik; a kiewi katonai kórház orvosait és gyógyszerészeit a hadsereghez osztották be, s a kórházat polgári orvosok kezelésére bízták. Az ottani hadtest legfőbb parancsnoka Mihály nagyherczeg lesz. Az a hír is figyelmet érdemel, hogy György görög király meghívást kapott Livádiába menni, s e meghívásnak természetesen eleget is teend. Hogy Oroszország ez államot szintén be akarja vonni az actióba, az kétségtelen. Végül azon körülmény is határozottan harczias jelenség, hogy a szerbek épen most újra megragadják az offensívát, 17 és 18-ról az Ibar és a Timok mentéről véres harczokat jelentenek. Tegnapelőtt Jávornál reggeltől estig folyt a komoly csata, délben a törökök visszaverték a szerbek balszárnyát s Stenikei és Ravna-Gorát megszállották. Később azonban a szerbek visszafoglalták a helyeket s megtartották eddigi állásaikat; a szerbek három dandárt, a törökök 21 tábort küldöttek a csatamezőre; a veszteség mindkét részen jelentékeny volt. Ugyanakkor két szerb dandár Zajcsár ellen is támadást intézett s tegnap délig állítólag Kralyivitzáig nyomult előre; a törökök Veliki Izvornál összpontosulnak, a szerbek pedig reményük, hogy Zajcsárt legközelebb viszafoglalják. A Morava völgyéből is jelentenek harczokat, szóval a szerb sereg mint az orosz főhadak egy előre tolt osztálya elérkezettnek látja az időt az actio megkezdésére. Különben Szerbia és Montenegro már előbb visszautasították a török fegyverszüneti ajánlatot s a szerb hadügyminiszter folyton igen jelentékeny erősbítést küld Csernojefthek, hogy az offensiva megragadására képessé tegye őt. A roppant számban érkező orosz önkényteseken kívül — naponkint 4—500-an jönnek — a hadügyminiszter ismét négy gyalogdandárt négy század lovasságot s három üteget küldött a Moravához. Novoselov tábornok, mint fent jeleztük, már megkezdé az actiót, de egyelőre kevés sikerrel, pedig szintén igen jelentékeny haderővel rendelkezik. A tábornok-Szerbia ellen akar nyomulni, s főleg Mitroviczot, mely mint vasúti állomás fontos, fenyegeti. A »Pol. Corr.« azt is jelenti, hogy a szerb kormány a román és görög kabinetekkel alkudozik, s hogy a tárgyalások ma sokkal több kilátást nyújtanak a sikerre, mint néhány hónappal ezelőtt. A román hadikészülődésekről Jassyból érdekes közleményt hoz a »Pol. Corr.« A városnak harczias kinézése van. 13.000 katona van benne és a vidéken öszpontosítva, a csapatok létszáma egészen hadilábra van emelve, s nemcsak a sorezredeket, hanem a tartalékzászlóaljakat is kiegészítik.A hadügyminiszter felhívta a szolgálaton kívüli tiszteket,hogy szolgálatba lépések iránt mielőbb jelentkezzenek. De azt hiszik,hogy e sereg nem sokáig marad Moldvában, hanem Kis-Oláhországba fog küldetni. Minden azt sejteti, hogy a csapatok az egész télen fegyverben maradnak. A katonák téli ruhát kapnak s a kormány igen nagy mérvű szerződéseket kötött téli ruha szállítás ügyében. Jelentékeny mennyiségben veszik az élelmiszert is. A tartalékosok nem szívesen jönnek zászló alá, nagy részüket erőszakosan kell befogni. Az orosz önkénytesek még naponként tömegesen vonulnak át Jassy városán Szerbia felé. Másrészt az angol kormány hadi készülődései is roppant arányokat öltenek. Hír szerint Anglia kijelentette, hogy semmi áron sem fogja megengedni, hogy valamely idegen állam megszállja a török birodalom egy részét. Másfelől azt jelentik, hogy Anglia megvásárolta a török pánczélos hajókat. Disraeli össze akarja hívni a parliamentet, s az angol hajórajt a Dardanellákba készül küldeni. Kétségtelennek is látszik, hogy az angol kormány az orosz hódítási tervek valósítását összetett kézzel nézni nem fogja. A montenegróiak múlt szombati vereségéről érdekes részleteket jelentenek. Dervis pasa Mali-Ivorból 32 zászlóalj gyalogságot, 500 czerbeket, s egy fél üteget küldött Novoselo montenegrói helység ellen. A törökök négy és fél órai véres harcz után elfoglalták a helységet, s a körülötte levő erődítményeket. A helység 200 háza leégett, a montenegróiak megfutottak és 400 halottat, s ugyanannyi sebesültet hagytak a csatatéren. Budapest, October 19. (Minisztertanács.) Tegnap este rövid minisztertanács tartatott, mely a horvát ügyekkel foglalkozott. Téves azonban azon értesülés, mintha e tanácsban ő Felsége elnökölt és Andrásy gr. részt vett volna. (A bankkérdésben) újabb csiny készül, melyet Bécsből a »Pest. Corr.«-nak a következőkben írnak meg: A Reichsrathnak közvetlenül beállandó megnyitásával szemben, szükségét érzik lehetőleg mindazt megszüntetni, ami az új kiegyezés elfogadását gátolja. Immár minden pontra nézve biztosnak tartja a kormány az eredményt, csak a bankkérdésre vonatkozólag nem és pedig e tekintetben azon ok tekintetik a legjelentékenyebbnek, hogy Ausztria számára az új bankszabályzat szerint fordítandó 70°/0 a jegykibocsátásból nem elegendő. Magyarország ellenben a részére föntartott 30°/0-ot tettleg nem szükségli. E tekintetben tehát azt ajánlja az osztrák kormány, hogy a magyar bank a szükség mérve szerint az általa nem szükségelt részt jegykészletéből engedje által, azonban csak kölcsönképen és mindenkor csak ad hoc, éspedig oly módon, hogy az illető mindenkori egyezmény, a magyar bank javára irattassék és az ezen bankjegyek használatából eredő jövedelmek után esetékes adó Magyarország számára fizettessék. (Először is nem való, hogy Magyarország nem szükségelné a 3000 dotatiót; továbbá figyelembe veendő, hogy miután a mi hitelszükségletünk felett azok döntenének, akik e felett ma határoznak, a terv egyszerűen a mai állapot fenntartását célozza. A nemi előny, mely a bankérdésnek a kormány által tervezett megoldásából Magyarországra háramlanék, épen abból áll, hogy a bankjegyforgalom 30°/0-je Magyarországnak biztosított legyen.) (A képviselőház pénzügyi bizottsága ma reggel látott ülésében tárgyalás alá vette a közoktatásügyi tárcza költségvetését. Kautz előadó bevezető beszédében kiemeli, hogy e tárca jövő évi előirányzata lényegileg a folyó év költségvetésének keretében mozog. Csak egyes tanintézetek természetszerű fejlődése okoz benne némi új kiadásokat, egészben azonban 26.000 írttal kevesebbel veendi e tárca jövő évre az állampénztárt igénybe. Nagyobb törléseket e tárcánál nem képes javaslatba hozni, sőt ha nem volna referens, egyes tételeknél némi emelést, vagyis a tavalyi előirányzat visszaállítását proponálná. A 9-es bizottság munkálata által 1877-re felvett mérleget nem haladta túl a jelen előirányzat. Helfy és Simonyi nem helyeslik, hogy a 9-es bizottság munkálatára történik minduntalan hivatkozás ; azt kellett volna elérni, mit e bizottság kilátásba helyezett, hogy 1877-re ne legyen deficit. Horváth L. megjegyzi, hogy épen az ellenzéki tagok hivatkoznak a 9-es bizottsági munkálatra, valahányszor a kormány nem éri el egyik-másik tételnél az ott proponált leszállítást. Széli miniszter megemlíti, hogy ha azon feltevések álltak volna, amelyekből annak idején a 9-es bizottság alaposan kiindult, a jelen előirányzat még jóval kedvezőbb lett volna az ott felvett mérlegnél. A jelen előirányzat bizonyságot tesz arról, hogy a mérleg az utolsó években minden tőlünk függő tételnél lényegesen javult, s a budget reálisabbá tétetett. Ezek után megkezdi a bizottság a tárca budgetjének részletes tárgyalását. A központi kiadásoknál Kautz előadó felemlíti, hogy a kiadások a számtisztek számának csökkenése, s a jutalmak és segélyek kisebb előirányzata folytán apadtak. — Wahrmann kérdi, igaz-e a hír, hogy a központban rendszeresen alkalmazva van egy építészeti felügyelő? — Trefort miniszter jelenti, hogy régebben minden apróbb épület javítása közlekedési minisztérium által történvén, sok káros késedelem állott be, minek folytán a minisztertanács határozatából, az alapítványi bevételekből fizetve, egy építészeti felügyelő alkalmaztatott. De ez állás provisorius, nincs rendszeresítve, s főleg az alapítványoknak igen jó szolgálatot tesz. Wahrmann és Pulszky az esetben, ha az építész nem kizárólag alapítványi javakra ügyel, bemutatandónak tartja a vele kötött szerződést. T r e f o r t miniszternek nem lévén ez ellen kifogása, a szerződés be fog mutattatni. Lukács a költségvetésbe felveendőnek tartja az alapítványi javak költségvetését, azon fenntartással, hogy ez felekezeti jellegeknek nem praejudicál. — Trefort miniszter kéri, hogy mellőztessék jelenleg e kérdés, mely úgyis nemsokára a ház elé kerül. — A bizottság mellőzi e kérdést. Helly az osztálytanácsosok számát kettővel kevesbítendőnek véli. — Trefort miniszter és Kautz előadó a teendők folytonos szaporodása folytán ezt lehetlennek vélik. — A bizottság Hefy indítványát nem tartja elfogadhatónak. Simonyi E. nem adja meg a személyi s dologi kiadások közt a miniszter által kért virement-et. — Trefort miniszter ily csekély budgetnél elkerülhetetlenül szükségesnek tartja ezt. — Horváth L. és Moritz megadják. Helfy ellenzi a viremnent-et. Csengery s több bizottsági tag hangsúlyozá, hogy a miniszter jövőre úgy irányozza budgetjét, hogy különnemű kiadások közt a virement elkerülhető legyen. — A miniszter kijelenti, hogy nem ellenzi, ha a személyi s dologi kiadások közt különkülön adatik virement. — A bizottság ez értelemben határoz. Az ülés további folyamáról reggeli lapunkban. (Izgatás Ausztriában az uj kiegyezés ellen) Ez izgatásokat a »Pol. Ujd.« a maga erőteljes népies nyelvén a következőleg commentálja : Hogy az osztrák üzérek haszonlesése a piszkosság határain is túlcsap, ezt rég tudtuk; hanem, hogy az egészen a nyavalyatörésig fokozódhatik, azt csak most látjuk, midőn ismét elől kezdik azt a lármát, melyet a közgazdasági kiegyezés ellen eddig is folytattak. Előkelőbb politikusaik, volt miniszterek, minő Giskra, kiválóbb és kiválni erőlködő képviselőik nyakukba veszik a világot, elrándulnak választókerületeikbe, nagyobb városokba, s lakomákon, nagy sörivások után izgatják a népet a kiegyezés ellen, s nem átallanak a legmerészebb túlzásokhoz folyamodni, azon jelszó alatt, hogy »csak semmi további terheltetés.« És a dolog úgy áll, hogy mi az új kiegyezés szerint is az osztrák szomszédhoz aránylag igaztalanul leszünk terhelve, de az meglehet, hogy ez új kiegyezés némi könnyebbülést szerez nekünk az előbbi, illetőleg eddigi viszonyhoz képest. Már maga a bankügy módosítása is tagadhatlanul egy adag jó üzletet von el az osztrák bankárok keze ügyéből. Eddig ugyanis csak egy — osztrák — bank volt Bécsben, melynek igazgatósága s tanácsa lelketlenül élt vissza e kizárólagos szabadalommal. Aránytalanul csekélyebb hitelben részesítette Magyarországot, nem adott pénzt, sőt visszavonta azt, mikor legjobban kellett, hogy ekként a magyar ipar és kereskedelem ne versenyezhessen az osztrákkal. Mi az önálló magyar bank fölállításáról ugyan ezúttal tíz évre lemondtunk, de a bécsi bank is azon jelentős módosuláson fog átmenni, hogy kétfelé osztatik, és Magyarországon külön igazgatósága lesz, mely a hányadarányban részére eső érczalaphoz képest kibocsájtandó bankjegymennyiség fölött önálló lap rendelkezik. Tehát a bankügyekben is olyatén kettősség (dualismus) elvén létesült az egyezség, mint a politikai jogok terén. Az osztrákok azonban nem szeretik az olyan igazságot, mely őket eddigi kövéren javadalmazó kiváltságuktól megfosztja, nekik az előbbi százados igazságtalanság kellene, így aztán persze könnyen versenyeznének velünk tovább is. Ez az ő osztrák hazafiságuk. Ők ingyen nem akarnak osztrákok lenni. Emlegetik is már a személyes egységet, azon számítással, hogy a bécsi magasb körök ettől megijednek és teljesítik kívánságaikat. És azt föl is tételezhetjük róluk, hogy ha egyszer azt látják, miszerint mi az ő gazdasági gyámo+gatás* alól maguukd.1 kitUllYcUl, litJUIlllBlKGtlOVliTjUtt ki nem zsákmányolhatnak, egyszerre nem sokat törődnének az osztrák-magyar monarchia fönnállásával. Hogy ez izgatás mily mérveket fog ölteni és mily következményeket vonhat maga után, még ma előre nem látható. Mindenesetre ránk nézve kedvezőtlen időben történik ez, mert a keleti vihartól nekünk több okunk van félni, s ezt ők tudván, elég szűkkeblűek e helyzettel visszaélni. Egyébiránt mire a kiegyezés a két parlament elé kerül, azalatt úgy fordul : vagy benne leszünk már a keleti válságban, s ez majd mégis csak megszeppenti egy kissé őket is, mert a szlávok fölülkereskedésétől ők is tartanak, vagy elvonul a zivatar és akkor meg majd mi is épen könynyebben beszélünk velük. (A keleti válságban) várható jövendő eseményeket a »N. P. J.« a következőleg adja elő : A veszély egyre közeledik: titokzatos kezek szitják a lángot. Livádiából új levél érkezett, de tartalmát még most titokban tartják. Újabb és újabb hírek merülnek föl s valamennyi mind arról beszél, hogy Bécs és Livádia közt Ausztria-Magyarország neutralitása egy orosz-török háború esetén teljesen megállapítottnak, teljesen bizonyosnak tekinthető. Itteni képviselők körében nyíltan beszélik, hogy Albrech főherczeg nézetei a bécsi udvari palotában újabb időben diadalra vergődtek . Novikoff úr már nem csinál titkot abból, hogy Oroszország Ausztria-Magyarország semlegességét a fegyveres confliktus esetében biztosítottnak tekinti. Ausztria-Magyarország semlegessége! Ne higgye senki, hogy azok, kik e legújabb jelszót föltalálták, úgy értelmezik ezt, hogy Ausztria-Magyarország lábhoz tett fegyverrel nézze, mint szakgatja szét Oroszország Törökországot. Ausztria-Magyarország semlegessége alatt nem ezt értik az orosz s a Lajthántúli rusophil körök; e fogalommal egészen más jelentést kapcsolnak össze. Andrássy grófot nem fogják zavarni abban, hogy a diplomatiai kör négyszögesítését föltalálni igyekezzék, mindaddig, mig Oroszorság egy nap ki nem jelenti, hogy a sok szóbeszédet megunta s erőszakkal vesz a portától garantiákat. Tudjuk, mik lesznek e garantiák. Oroszország be fog nyomulni Bulgáriába s e tartományt, mint zálogot megtartja magának. Ha a dolgok idáig értek, akkor majd ki fog világlani, miképen fogják föl Ausztria-Magyarország semlegességét. Akkor tényleg meg fog történni az, amit Sumarokoff gróftól formaliter megtagadtak. Nem fognak ugyan ultimátumot küldeni Oroszországnak, azzal a hangos kijelentéssel, hogy Ausztria-Magyarország nem tűri a Törökországon való erőszakoskodást, hanem csak végrehajtják a régóta ápolt tervet s válaszul Oroszország Bulgáriába való benyomulására, osztrák-magyar ezredek Boszniába és Herczegovinába fognak benyomulni. Ha ez egyszer megtörtént, majd találnak elég mentséget e politika igazolására. Előre tudjuk, mit fognak mondani. Mit tehettünk volna egyebet ? szólanak majd. Megengedhettük-e, hogy Oroszország egymaga foglaljon állást a Balkán félszigeten? Nem az önfentartás parancsolta-e, hogy osztrák-magyar csapatok is mutatkozzanak keleten az orosz csapatok mellett ? Sokáig vártunk — mondja majd a pathetikus védbeszéd — sokáig haboztunk, de nem tehettük másként! (A görögországi viszonyok.) A »Pol. Corr.« Athénből egy görög forrásból került levelet közöl, kijelentve, hogy a benne foglaltakkal egyáltalán nem identifikálja magát a szerkesztőség. A levelező azzal vádolja az európai diplomatát, hogy a keleti kérdést tisztán szláv kérdésnek tekinti. A diplomatia — úgymond — egyszerűen mellőzte az európai délkelet legéletképesebb elemét! Ennek az a következése, hogy Görögország kénytelen lesz saját erejére támaszkodva jogait kivívni! A görög meetingek az önálló föllépés kezdetét jelzik. A Pn y x-ről lehangzott a jelszó, mely végig fogja zúgni egész Hellaszt : »készülj, görög nép, hogy legéletbevágóbb érdekeidért kardot ragadj s véredet ontsd!« A Pnyxen tartott nagy népgyűlést csakhamar a piraeusi követte, hol Afendoulis tanár volt a vezérszónok. Azóta nem múlik el nap meeting nélkül. Görögország minden városa meetingez. Patras, Syra, Tripoliza, Chalki, Lamia, Halamata, Argos, Livadia, Tinos, Agrinion, Minolounghi, Pyrgos, Stilida, Zante és Corfu egymásután kitűzték a nemzeti érdekek lobogóját. A kormányt mindenütt lelkesen intik, hogy a népet fegyverezze föl. Tömérdek (?) pénzt írnak alá nemzeti flottára, nemzeti védelemre. A kormány a nemzeti véderőre vonatkozó törvényjavaslatot legközelebb elkészíti s e czélra 50 millió drachma előleges hitelt kér. A király visszatérte a napokban várható. A helyzet komoly. (Konstantinápolyból) Írják a »Pol. Corr«-nak oct. 13-ról: A táviró már tudatta Európával, hogy a porta hat havi fegyverszünetet ajánlott, de azt még kevesen tudhatják, ki indítványozta e fegyverszünetet s ki szerzett neki erős majoritást a nagy porta-tanácsban. Mihad pasa volt az indítványozó, kinek befolyása gyorsan emelkedik. Az államtanács elnöke kifejtette a nagygyűlésben, hogy a rosz időszak bekövetkezte előtt vagy a legnagyobb erélylyel folytatni kell a háborút, vagy hosszabb fegyverszünetet kell kötni, hogy a különböző kabineteknek elég idő adassék a megoldandó kérdések alapos vizsgálatára. A török kormány az öt hónapi fegyverszünet alatt igyekezni fog reformjait a tartományok közigazgatásában létesíteni, megmutatandó a hatalmaknak, hogy lelkiismeretesen meg akar felelni a császári Házban foglalt kötelezettségeknek. Savfet pasa és Namit pasa támogatták Mithádot; egypár magasabb állású ulema ellene szólt. A nagyvezér, bár az ülésben elnökölt, egy szóval sem elegyedett a vitába. Ebből azt következtették, hogy lemondása küszöbön áll s már csak napok kérdése. Mihad pasa indítványa végre nagy többséggel győzött. A porta körlevelére eddig csak Anglia válaszolt, föltétlenül helyeslőleg. Ausztria, Németország, Francziaország és Olaszország meg eddig nem válaszoltak. Oroszországról már ma tudják, hogy a porta javaslatát — legalább jelen alakjában — elfogadhatlannak tekinti. Neidoff orosz ügynök kijelentette Savfet pasának, hogy a fegyverszünet feltételei csak a török hadsereg javát mozdítnák elő. A trónörökös Livádiába utazása itt nagy nyugtalanságot okoz. (Az osztr. nemz. bank) heti kimutatása oct. 18. Bankjegyforg. 299,564.550 frt (-)- 4,547.910 frt.) Giró-betétek 244.314 frt 535 kr (-- 86,285 forint ( kr.) Beváltandó bankutalványok és más esedékes passivák 1,465.855, forint 86 kr (— 415.982 forint 44 kr.) Fedezet: Érczalap 136,591.518 forint 25 kr ( — forint — kr.) Erczben fizetendő váltók 12,045.089 forint 63 kr (+ 106.792 forint 92 kr.) Államjegyek, melyek a bank tulajdonában állanak 724.171 forint — kr (— 490.292 forint — kr.) Leszámítolás 131,317.891 frt 96. kr. (-(- 4,363.772 forint 755 kr.) Kölcsönök 28,644.400 forint — kr. (4 4.300 frt — kr.) Földtehermentesítési kötvények beváltott szelvényei 11,133 forint 5 krajczár (H~ 2.287 forint 70. kr.) Beváltott és börzeszerüleg vásárolt záloglevelek 6,055.900 frt a 662/30/0 4,037.266 forint 66 kr .— 17.733 forint 70 kr.) Összesen 313,371.470 forint 55 krajczár. A banknak a hó végén készpénzben kiegyenlítendő követelése a jelzálogutalványozási bizományi üzletből 1,412.323 frt 50 kr.(+ 752.347 frt — kr.) A honvédelmi miniszter következő rendeletét közli a mai hiv. lap: Midőn azon rovatos kimutatásokat, a melyekbe egy felől a folyó 1876-ik évi ujonczozás folytán ideiglenesen fölmentett és besorozott hadkötelesek számai, s más felül az ideiglenes fölmentési és hadképességi százalékok korosztályonként lesznek beiktatandók, az /. és //.. alatti mellékletekben, ide csatolom: mindenek előtt 1872-ik évi 5209. számú közintézvényem VIII-ik fejezetére, úgyszintén 1873-dik évi 33550., majd 1874-ik évi 41200. és 1875-ik évi 39200. számú körrendeleteimre utalom a törvényhatóság közönségét, amelyek ezen adatok összeállításának módozatait foglalják magukban, és ezúttal is szem előtt lesznek tartandók. De e mellett ismételnem kell a figyelmeztetést, hogy az adatok egybeállításánál, mint a polgári mind a katonai hatóságok részéről, egy és ugyanazon időszak vétessék föl, s igy mind a hadkötelezettség alól ideiglen fölmentett, mind a hadi szolgálatra alkalmasaknak talált és besorozott egyének száma azon összegben mutattassék ki, s az ideiglenes fölmentési és hadképességi százalékok azon összegek alapján dolgoztassanak ki, amelyek a folyó évi october 31-ik napjáig mutatkozó eredménynek felelnek meg. Ismételve ki kell továbbá emelnem, hogy a főgond, az '/. alatti kimutatások tekintetében azon esetre, ha a sorozó járás több községből áll, a folyó 1876-ik évben felhívott és ideiglen fölmentett, s más felől az elővezetett és besorozott hadkötelesek számának községenkint való előtüntetésére forditandó. Községről községre, és ahol a községekhez puszták vagy telepitvények vannak kapcsolva, ezeknek a folyószámokkal ellátott községek után következő sorokban a) b) c) és a többi betűjegyek alatt leendő bejegyzésével, ezekre nézve is külön-külön hozandók tehát tisztába és állapítandók meg ezen adatok. S a szóban forgó alatti kimutatások, amennyiben az adatok egyező voltának jeléül, mind a polgári, mind a katonai hatóságok részéről alá lesznek írva, ily értelemben egybeállítottak gyanánt fogván tekintetni: itten minden esetre a községenkint kimutatott részletes tételek összeadása által eredményezett összegek vétetnek föl a hadképességi százalékok kiszámításának alapjául, s a kimutatásokban előforduló laponkénti és sorozó járásonkénti összegek, ha netalán eltérők volnának a községenkénti részletes tételektől, figyelmen kívül hagyatnak. S különösen a horvát-szlavónországi sorozó járások részéről, amelyekben úgynevezett »politikai községek« léteznek, eddigelé kellő eredmény nélkül maradott korábbi meghagyásaimhoz képest is felelősség terhe alatt elvárom, hogy a szóban forgó adatok ne csupán a politikai községek szerinti összegekben, hanem az ezen községeket alkotó minden egyes helységre nézve is, a puszták és telepítvények irányában fentebb megszabott módozat szerint, különkülön és részletesen ki legyenek mutatva. Ha a politikai községek alakulásában változás jöne közbe, az ily módon szerkesztett adatok nélkül az újonczkivetés alapjául szolgálható adatok nem állanának többé rendelkezésemre, s kénytelen volnék ezeknek összeállítását, a múltra nézve is, utólagosan elrendelni. Magyarországban pedig, nagyszámú törvényhatóságoknak az 1876-dik évi 20-dik és 33-dik törvényczikkek folytán végrehajtott területi változásai és átalakulásai miatt, ha eddig nem fordittatott volna is, épen jelenleg forditandó a legnagyobb pontosság az adatoknak községenkinti szerkesztésére. Mert a jövő 1877-dik évi ujonczállitás, s igy a hadjutalékok kivetése is, ezen országban, a megváltozandó, és ezentúl megállapítandó újabb sorozó járások szerint lévén eszközlendő; mind a folyó évi, mind az 1875 ik és 1874-ik évi adatoknak, amelyek a jövő évbeli hadjutalékok kivetésének tényezőit fogják képezni, s amelyek az eddigi sorozó járások szerint vannak és lesznek kimutatva, az újabb sorozó járások kereteibe községenként kell itten átillesztetniök, és újabban egybeállíttatniok. A magyarországi sorozó járásoknak a felhívott, és az ideiglen fölmentett, s másfelől az elővezetett és a besorozott hadkötelesekre vonatkozó adatai és százalékai tehát, mindenekelőtt és kivétel nélkül, a változást szenvedett törvényhatósághoz folyó bő 26-áról 41.500. szám alatt kibocsátott rendeletemhez képest, és az ebben kifejtett módozatok értelmében, az eddigi sorozó járások szerint szerkesztendők és mutatandók ki. A községek és az azokhoz csatolt puszták vagy telepitvények pedig, amelyek az eddigi sorozó járásokat alkották, az 1872-ik 5.209. számú közintézvényem által megszabott betűrendben, egytől egyig, és minden kihagyás nélkül, még azon esetben is elősorolandók a kimutatásokban, ha azok valamelyikéből, a folyó évre nézve, semminemű adat sem volna bejegyezhető. Végre általános utasításul meg kell jegyeznem, hogy mindkét rendbeli kimutatások, az e részben kellőleg utasított hadkiegészítési kerületi parancsnokságokkal egyetértőleg két-két példányban, amelyeknek egyike hozzám terjesztetik föl, másika pedig a törvényhatósági levéltár számára tartatik vissza, lesznek kiegészítendők és mind a törvényhatóság első tisztviselője, mind a hadkiegészítési kerület parancsnoksága által egyenként alá lesznek írandók. Felhívom tehát a törvényhatóság közönségét, hogy ezen adatok és kimutatások egybeállítása iránt kellőleg intézkedvén, azokat, folyó évi november 20-ig hozzám böterjeszteni, s azon esetre, ha azoknak a valósághoz képest való megállapítása iránt a hadkiegészítési kerületi parancsnoksággal összhangzó egyetértés nem volna elérhető, ezen parancsnokság nyilatkozatának melléklésével, haladék nélkül és előlegesen, indokolt, és a vitás kérdéseket részletesen kifejtő jelentést tenni ne késsék. Budapesten, 1876. évi sept. 28. Szende Béla s. k. Különfélék. oct. 19. (A hiv. lapból.) Marek Rudolf gymnasiumi tanár a vinkovezei főgymnáziumhoz igazgatónak neveztetett ki. — A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter dr. Loncsár Józsefet a kolozsvári egyetemen a politikai tudományból egyetemi magántanárrá lett képesítése folytán ezen minőségben megerősítette. Ugyancsak a gazdasági szakosztállyal megtoldott csikszereda-mártonfalvi felső népiskolához igazgató szaktanítóul egyelőre ideigl, minőségben kinevezett Madár Mihályt állomásán végleg megerősítette. A m. kir. pénzügyminiszter Nagy Géza válás és közoktatásügyi miniszteri Il-od oszt. számtisztet a maros-vásárhelyi kir. illetékkiszabási hivatalhoz Il-od oszt. pénzügyi fogalmazóvá ideiglenes minőségben nevezte ki. (Legfelsőbb adomány) Ő Felsége a tekei görög kath. templom átalakítására magánpénztárából 200 írt segélyt adományozott. (Kossuth Lajosnak) megküldé a term. tud. társulat kiadványainak egy tiszt. példányát, mire Kossuth köszönő levelet intézett a társulathoz, kijelentvén, hogy alapító-tagja kíván lenni, ha »erre érdemesnek tartják.« A társulat választmánya egyhangúlag megválasztotta Kossuthot. (Hymen.) A »F. L.«-ból közöljük a következő hymenhireket: A kassai ref. templomban múlt szombaton volt Pongrácz Gyula pénzügyőri biztos s ungi birtokos esküvője Koós Ilona kisasszonynyal, Koós Imre abonyi birtokos kedves lányával; násznagyok voltak: Szentmiklóssy Antal Gömörből s Ketzer László Abonyból; nyoszolyó asszony: Ketzer Lászlóné urhölgy; nyoszolyólányok Hadházy Paulina, Ketzer Etelka és Péchy Mariska k. a. a díszes násznép egy része még aznap elkisérte az uj párt lakhelyökre Rimaszombatba. — Gátos-Petriben e napokban volt Orosz Béla huszárhadnagy és Fényes Róza k. a. esküvője; nyoszolyalány Fényes Izabella k. a., vőfély pedig Komlóssy Dezső debreczeni törvényszéki biró volt. — Debreczenben Révész Imre lelkész eskette meg Szabó Sándor kereskedőt Planschmidt Teréz kisasszonynyal. Poh László kaposvári fiatal ügyvéd e napokban vezette oltárhoz Gaál Vilma kisasszonyt. (Kassáról) a következő nyilatkozatot vettük : Zsedényi úr ő nmlga az ág. evangelikus gyűlésen az állami tanintézetekről általában, s név szerint a kassai jogakadémiáról oly hangon látta jónak megemlékezni, hogy ő exclája becses figyelmét lehetetlen hallgatással viszonoznunk. Ehhez képest legyen szabad a magunk ügyéhez nekünk is hozzászólanunk, s mert nem érvekkel állunk szemközt, csak néhány igénytelen észrevételt kockáztatnunk. És pedig 1) a vizsgálatok eredményéből mi nem mernénk mindenkor az illető intézet tanárai tudományos készültségére s jártasságára következtetni, mert en