Pesti Napló, 1879. március (30. évfolyam, 52-78. szám)
1879-03-01 / 52. szám
a vasúti gründolások mellett párhuzamban, de még azon túl is, bizonyos körökben a vízszabályozási düh is uralkodik. Mi Tiszamellékiek csak üdvözölni tudjuk a Rába-szabályozási érdekeltek azon előrelátó elhatározását, melynélfogva az ottani szabályozást elejtették ; — jöjjenek le hozzánk, majd meggyőződhetnek itt arról, hogy mindazon kiszámított nagy haszon, melylyel őket kecsegtették, csak a papíron van. Helyzetünk mindenben Plevnához hasonlít, magunk erejére vagyunk hagyva, s el lehet mondani, hogy ha bennünket kérdeznének, mi a közmunka és közlekedő minisztériumot teljesen fölöslegesnek dekretálnak, mert más számtalan bajt nem említve, a mi hasznunkra létrejött egyetlen intézkedéséről sincs tudomásunk. ♦ 1 * * A Tisza áradásáról a következőket jelenti a Szegedi Híradó: A vízállás rohamosan emelkedik és imminens veszély, súlyos küzdelem előtt állunk ismét. A Tisza vízmagassága tegnap reggelre 23 lábra emelkedett s igy egy 24 óra alatt ismét 8 hüvelyket áradt, a mi ily magas viz mellett a legnagyobb mérvben aggasztó. Tegnap reggeltől d. u. 4-ig 21/2 hüvelyk áradás mutatkozott, s igy ma reggelre a legnagyobb valószínűség szerint ismét 5—6 hüvelyknyi áradást várhatunk. Az ár rohamossága s a felső vizekről érkezett kedvezőtlen tudósítások majdnem bizonyossá teszik ama komor kilátást, hogy néhány nap alatt rendes körülmények közt elérjük az 1877 legnagyobb vízmagasságot. — A vízvédelmi bizottság tegnap a helyzet komolyságához mért erélyes intézkedéseket tett. — A töltések állapotáról vett tudósítások folytán elrendelte a megrongált részek karózását, ami már tegnap reggel részben megkezdetett; intézkedett a kőstereszek, nyílások és a szilléri átvágás betöméséről s az egész vonalon, beleértve a gyártól a tápéi kapuig terjedő társulati alacsony vadgátat is, erélyes munkát rendelt el s a munkaerő már az ülés után azonnal megfogadtatott s a vonalakon őrök alkalmaztatnak. A percsórai töltések állapota nem igen megnyugtató, mert a vonal némely helyütt sürgős javításokat kíván s a társulat csak 1200 írt pénzkészlettel rendelkezik. Egyébiránt az érdekeltség tegnap Tápén értekezletet tartott, állandó védbizottságot alakított s elrendelte a leghalaszthatlanabb munkákat s 200 munkást fogadott föl. A társulati vízvédelmi bizottságba Szeged részéről Novák főügyész és Szekerke J. neveztettek ki, a kormánybiztos, aki még mindig nem érkezett le, táviratilag értesíttetett az aggasztó helyzetről. Azonkívül a szegedi vészbizottság elrendelte a védgátak rögtöni lejtméretését. Tegnap a felsővizekről következő tudósítások érkeztek: Szatmárnál 52 cm. áradás; Aradnál 56 cm. áradás; Gyulafejérvárnál a Maros apadóban van; Gyománál a Kőrös nem áradt. A Tiszán M.-Szigetnél 9 cm. áradás; Tokajnál 6 cm. apadás, Szolnoknál kiöntött a viz; Tas és Tisza-Bot községek úsznak. Csobánkánál a védgát sorsa hajszálon függ; a Mrhógátnál is nagy a veszedelem. Különfélék. — márcz. 1. (A hivatalos lapból.) Braun Ármin építési vállalkozó a komáromi vár erősitésére szolgáló építkezések helyreállítása körül tett szolgálataiért, az arany érdemkeresztet kapta. A pénzügyminiszter Glodeák Gyula belügyminiszteri fogalmazógyakornokot a szolnoki kir. illetékkiszabási hivatalhoz IX. osztályú pénzügyi fogalmazóvá ideiglenes minőségben kinevezte. A »nagykanizsai iparos-egérek önképző egyleteinek, tz »erdélyrészi házi ipar és iparfejlesztő egylet« és az »oravicza-bányai román dal- és zeneegylet« alapszabályait a belügyminisztérium ellátta a bemutatási záradékkal. A debreczeni ügyvédi kaman fegyelmi bírósága közzéteszi, hogy Lenthe Kálmán h.szoboszlói ügyvéd, a debreczeni kir. törvényszéknek jogérvényre emelkedett vád alá helyezési határozata folytán, az ügyvédség gyakorlásától felfüggesztetett. (Pauer székesfehérvári püspököt), mint a Magyar Koronának Rómából, tegnapról távirják, a pápa tegnap praekonisálta. (Giu d i b i b o r n o k), mint a M. Koronának Rómából írják, tegnap ott meghalt. (Az Eötvös-szobor ügye.) A bécsi cs. kir. fémöntő intézet igazgatósága a napokban értesítette az Eötvös szoborügyi bizottságot, hogy az Eötvös szobor újból öntésének munkálatai április elején bevégeztetnek, s hogy a szobor legkésőbb április közepén Budapestre lesz szállítva. A szobor talapzata még az őszszel elkészült, a parkozás- és rácsozással pedig úgy igyekeznek, hogy az áprilisban szintén elkészüljön. A leleplezés idejét az akadémia legközelebb tartott ülésén már kitűzte. (Dr. Brehm Alfréd előadásait) f. hó 18., 20. és 22-én a vigadó kis termében tartja, esti fél nyolcz órakor. A természettudós addig a kozyaherczeg kíséretében Prágában időz. Lakásuk Párisban, a Champs-Élysées városrészben fekszik. Itt halt meg apja és itt lakik ő bátyjával, évenkint csak néhány hónapon át, minthogy a nyarat rendesen Bourgeogneban és a telet Pauban töltik. Főleg ezen annyira szeretett bátyjáról beszélt nekem. — Elmondta azon borzasztó aggodalmakat, melyeket szive a gyönge egészségű fiatal ember miatt kiáll, ki csak csodás akaratereje folytán látszik még élni. Ezen drága és kényes egészség folytonos gondozást igényel, minden erősebb megrázkódás tönkre tenné azt és ezért Cervolle kisasszony főgondját képezi azon igyekezet, hogy bátyját minden komolyabb elfoglaltságtól megkímélje. Ez nem mindig sikerül, mert az ifjú ember gyönge testében bátor és könnyen fellobbanó lélek lakik, mely azonnal felindul, ha például nővéréről van szó. Ez az oka is, hogy a haláltól tart, mert nővérét egyedül hagyná vissza az életben. Azt akarná, hogy menjen férjhez. De ő mit sem akar tudni erről, először mert neme meri a szerelmet és másodszor, mert egyszer férjnél lévén, nem gondozhatná bátyját ugyanazon figyelemmel és gyöngédséggel. E dolgokat mind igen egyszerűen mondta el, és én ajkairól lestem a szavakat. Egyedül maradtunk. Körülöttünk tánczoltak. Udvariasságból egy keringőre szólítottam fel, ő vonakodott, és ekkor történt, hogy társalgásunk akaratlanul e kedves és bizalmas fordulatot vette. Midőn befejezte, engem kezdett kikérdezni, és én eltaláltam, hogy történemet kívánná ismerni. Elmondtam azt neki egyszerűen, de természetesen Mariról említést sem téve. Midőn de Sardes marquis nevét említettem, megjegyezte, hogy őt, több ízben találkozván vele a világban, ismeri. Azon időtájban, midőn Cervolle kisasszony elhagyta Párist, akkor kezdtek suttogni, De Sardes úr házasságáról, azon bizonyos Offermann bárónővel, kiről már említést tettem. Már tizenegy órára járt az idő, midőn Cervolle kisasszony fölkelt, hogy szobájára térjen vissza. Kezét nyújtotta felém, és a modorból, melylyel az enyimet megszorította, megértettem, hogy a vonzalmat, melyet iránti érzek, viszonozza!... (Folyt, köv.) (A német zugsajtó) s különösen a Styxféle vállalatok ellen a közönség köréből ismét több felszólalást vettünk. Magánügyeket burezol e sajtó a nyilvánosság elé, botrányt keltve s -kompromittálva családokat, melyek a nyilvánosságtól egészen távol állanak. Ez üzelmek újabb időben ismét nagyon felburjánoztak és föl kell szólalni ez ellenében a szabad sajtó érdekében, melylyel némely urak visszaélnek. A történetek, melyekkel a zug sajtó ez üzérkedése összefügg, többnyire egészen magánjellegű hatósági följelentésekkel függnek össze s tán már közelebb alkalmunk lesz az ügynek ezen oldalát tüzetesebben szemügyre venni. Azt véljük, hogy ami bűnügyekkel összefügg, mindenesetre a nyilvánosságé, de a magánjellegű s még bebizonyítandó rendőri feljelentéseket nem lenne szabad a nyilvános kizsákmányolás tárgyául átengedni. (A fővárosi törvényhatósági bizottság(-ik választókerületbeli (lipótvárosi) tagjai holnap, vasárnap, délelőtt 11 órakor az új Lloyd-épület kis termében értekezletet tartanak, a malmok által a közraktáraknak az elevátorrendszer szerint építése iránt tett ajánlat tárgyában, melyre az említett bizottsági tagok ezennel meghivatnak. (A románok és a magyar nyelv.) Fogyásból a következőket írják a Nemerének: Azon román tudósok, kik magyarul jól tudnak, nem akarják, hogy az közös kincsesé váljék, mert akkor a náczio másnyelvű lapokat is olvashatna — sigy nem tartaná szentírásnak azt, a mit Nagyszebenben és Brassóban ma oly drága pénzért árulnak. Haj, az nagy baj lenne! — Rajta tehát, ijjesszük meg a nácziot, hogy a magyar el akarja venni a limbát, így aztán nem fog minden bocskoros paraszt fia magyarul beszélni, hogy még miniszter is lehessen belőle. Azt hiszem, hogy a szerkesztő úr is igen jól tudja, hogy még az utolsó paraszt falunak is megvan az ő arisztokrácziája, hát miért ne lehetne meg nálunk is egy egész nácziónak ? Nem tréfa ez, amiket én itt írok. Van azonban a nácziónak néhány olyan ábrándos fia is, akik úgy jártak azzal a Trefort-féle törvényjavaslattal, mint az ábrándos leány, aki fején egy kosár tojást vitt volt — nem tudom, Balázsfalvára-e vagy Fogarasra, elég az hozzá, hogy a kosár lebukot, a sok tojás pocsékká lett és a gazdag férj, a szép palota eltűntek s igy Tündér Honából megint Mariutia lett. (Felhívás a magyar állam-fürdőgyógyhely tulajdonosaihoz.) Tekintetbe véve a Teplitzi fürdőhelyet az utolsó időben ért rettentő balesetet, mely nem rendkívüli elemi csapások, hanem egyszerűen a források területe közelében, a föld belsejében észszerűtlenül történt kiaknázásnak való következménye, időszerűnek és nagyon is javallva találom, hogy nemcsak önérdekből, de a szenvedő emberiség és országunk nemzetgazdászati érdekére visszaható szempontból, sorakozzunk egy tömeges és együttes lépésre! Együttesen adjuk az ország törvényhozó testülete előbb azon óhajunknak kifejezést, miszerint fürdőgyógyhelyeink tétele és jövőjük biztosítása érdekében oly törvény hozassék, mely szakértő vélemények alapján a fürdőgyógyhelyek forrásainak bizonyos védkört biztosít. Ha a tisztelt tulajdonos urak nézetemet osztják, kérem ezt márczius 15-kéig velem tözölni, (Budapesten, múzeum utcza 5.) mely esetben bátorkodom a közös tanácskozás napját kitűzni és a gyógyforrások tulajdonosait tisztelettel meghívni. Dr. Hasenfeld M. egyetem m. tanár, rendelő fürdőorvos és Szliács igazgatója. (Egy asszony, ki férjét meggyilkolja) Szegedről írják: Érdekes bűnügyet tárgyalt a helybeli királyi törvényszék. A vádi uttak padján egy csinos külsejű 18 éves menyecske ült. Neve Rúzsa Julis, k.-m.-vásárhelyi lakos. A vádat dr. Czukor kir. alügyész adta elő. Vádlott védője dr. Fráter helyi, fiatal ügyvéd volt. A vád tárgya gyilkossági bűnkisérlet volt. Vádlott nő ugyanis múlt év ápril 5-én férjét, Tolnai Pált, ki ágyában betegen feküdt, kötéllel megfojtani akarta. A mondott időben éjjeli 11 óra tájban a nő férje ágyához közeledett, azzal a szándékkal, hogy kötéllel megfojtsa. A férj álmából felébredve, azonnal észrevette gonosz neje szándékát s vele birokra kelvén, kezét úgy megharapta, hogy a nő a kötelet kezéből kiejtette, s így tervét végre nem hajthatta. Vádlottnő előadása szerint a tett indoka az volt, hogy férje mostohán bánt vele, de ez az ellenkezőt állította. A vizsgálat során kitűnt, hogy a nő titkos szerelmi viszonyban élt Gregus Sándorral, akivel minden áron házassági viszonyba akart lépni. A tiltott viszony nem volt titok a férj előtt, aki arra törekedett, hogy neje hagyjon föl feslett életével. De nem sikerült. A nő nem hallgatott reá, s régi életmódját folytatta, aminek aztán a következménye az lett, hogy az elkeseredett férj a gonosz asszonyt többször elpáholta. Vádlottnő a végtárgyalás alatt mitsem tagadott, s a gyilkossági szándékot is minden csűrés-csavarás nélkül bevallotta. Tette indokául egyedül férje durva bánásmódját hozta föl. A kir. törvényszék, dr. Fráter Gyula ügyvéd szép védbeszéde meghallgatása után, vádlottat hitvestársi gyilkosság kísérlete miatt, elfogásától számítandó 3 évi súlyos börtönre ítélte el. Az elitélt nő könyezett a kihirdetett ítélet hallatára s felebbezett, valamint a kir. ügyész is, aki 4 évi börtönbüntetést kért. (M i s k o l c z 61) írják az Egyetértésnek: Az itteni törvényszéknél hihetetlenséggel határos tettről tétetett a napokban följelentés. M—iGy—a, borsodmegyei előkelő családból származó fiatal földbirtokos nemrég Kács község határában vadászván, csatangolása közben előtalált egy 11 éves leánykát. A leány, korához képest is fejletlen, vézna gyermek volt; ez azonban nem akadályozta meg a vadászt abban, hogy ne használja föl a szerencsétlent. Már egy vadász czimborájával lefogta a gyermeket s a szegény leányka félholtan került ki ez ember kezeiből. Az eset följelentetett a törvényszéknek. (Sebük Náthán) ellen a hitelezők csődöt kértek. Sebük nőt és 6 gyermeket hagyott hátra; nejének kell gondoskodni a férj öreg szüleiről is. (A karlovai zendülés.) Torontál megye febr. 24-iki közgyűlésén a főjegyző a következőkben adta elő a karlovai lázongás történetét: A török-becsei segédszolgabiró Tabakovits János a községi tisztújítást megtartandó, kirándult Karlovára, összegyűjte a képviselő testületet, s megtétette vele a törvényes kijelölést. Jelen volt 37 képviselő és kijelölt 3 egyént a bírói tisztre. Midőn az elnöklő segédszolgabiró hirdetni akarta a hármas kijelölést, hogy aztán a választást megkezdhesse, a 7—8 százra menő és a városháza körül összecsoportosult lakosság oly lármával fogadta őt a községház udvarán, hogy szavát a mellette állók sem hallhatták. »Arkadia« nevét kiálták, (a ki a jelölésben nem volt, de a kit a csőcselék erővel akart bírónak) , visszaszorították a szolgabirót a tanácsterembe és felfegyverkezve utána bámultak, hogy tettleg megtámadják. — Alig sikerült egy képviselőnek a szolgabirót a jegyző irodájába betolni, ahol elzárkózott. Öt óra hosszáig tombolt körülötte a bőszült tömeg és ő egyre hallotta kimondani halálos ítéletét, melytől csak az Isten keze mentette meg. Végre sikerült neki kimenekülni és az alispáni hivatalhoz táviratoztatni katonai karhatalomért. Másnap reggel ott termett az egy század huszár, de a nép nemcsak figyelő, hanem fenyegető állásban várta be a huszárokat és mert csak a hat emberből álló előcsapatot pillantották meg eleinte, már el voltak készülve azt megfutamítani, de az előcsapat után bevonuló század megakadályozta azt. A segédszolgabíró látva a felállított huszárszázadot, biztosságban hitte magát és bement a tanácsterembe, hogy törvényes teendőit végezze. Alig azonban, hogy bent volt, elkezdődött a lárma, a tolongás , csakhamar reá zárták az ajtót és kényszeríteni akarták őt arra, amire az előtti napon kényszeríteni nem sikerült és ismét életére törtek. A künn álló huszárszázados nyugodtan nézte a tolongást, mitsem gyanítva a tanácsteremben történőkről, miglen egyszerre az ablakon keresztül hallja a segédszolgabiró jaj veszékléseit és azon kérelmét, hogy mentse meg, mert ő zárva tartatik és élete van veszélyben. A huszárszázados látva, hogy a dolog nem tréfa, és hogy a szolgabiró, daczára a jelenlévő katonai karhatalomnak, életveszélyben forog, leszállittat vagy húsz embert és beküldi a szolgabiró megmentésére. Most kezdődött aztán az igazi tusa. A huszárokat megtámadták és csak a fegyver használata mentette meg őket a szégyentől s talán a haláltól is; azonban nem lőttek a huszárok és csak a kardlapokkal szereztek tiszteletet a törvénynek és elégtételt a megtámadott hatósági közegnek. A tanácsterem ajtaját be kellett a huszároknak törni és csak úgy szabadíthatták meg a remegő és életveszélyben forgó szolgabirót. A rend helyreállíttatott ugyan, de a tisztújítást félbe kellett szakítani és megelégedni azzal, hogy nagyobb mérveket nem öltött a lázongás. Elfogtak vagy husz főczinkost és a szolgabirói jelentést az elővizsgálati iratokkal együtt a nagy kikindai királyi ügyészséghez tették át, hogy a bűnvádi vizsgálat megindíttassék. (Tizennégy év múlva!) Waniek, lomnitzi (csehországi) korcsmáros a napokban összeveszett egy szomszédjával; szóváltás közben ez rákiált: »Neked se állna úgy feljebb, ha a kutadban ásnának !« Waniek elhallgatott. Ez gyanút keltett. Valaki feljelentette ezt a bíróságnál és egyúttal elmondta, hogy 14 évvel ezelőtt egy kereskedő, ki Waniek házában bált és 18.000 irtot vitt magával, nyom nélkül eltűnt, Waniek pedig akkoriban betemettette a kútját. A bíróság nyomozást rendelt el, kiásták a betemetett kutat és 7 ölnyi mélységben egy ember csontvázára akadtak. Waniek beismerte, hogy a gyilkosságot ő követte el. (Borzasztó családi dráma) ment végbe tegnapelőtt Bécs-Ujhelyen. Böhm Jakab czipészi a katonai akadémia parkjában agyonlőtte három kis gyermekét, azután önmagát. Egy hátrahagyott levelében elmondja, hogy a nyomorúság vitte öngyilkosságra és nem akarta, hogy árvái nyomorogjanak, hát magával viszi őket. Több körülmény azon következtetésre jogosít, hogy az idősebb fiú, mikor két kis húga agyon volt lőve, el akart szaladni, de apja utána sietett és úgy lőtte agyon. (A vízivárosi és országúti gyermekkertek javára a »Fáczán« termében I. évi márczius 5-én jótékonyczélű tánczvigalom rendeztetik. A rendezést Rupp Zsigmondné és Keller Ulrikné asszonyok elnöklete alatt jó nevű hölgyekből álló bizottság vette kezébe, akiknek fáradhatlan buzgalmuk szép sikert igér. A tánczvigalom zártkörű leend, s abban Rácz Pál zenekara játszik. Közgazdaság, Vegyes hírek. (A hazai vasutak január havi üzleteredménye) összehasonlítva a múlt évi januári üzleteredménynyel a következő: Magyar államvasutak északi vonala (531.233 frt 67,240 frttal több, mint a múlt évi januárban); államv. keleti vonala 180.808 frt, (12,835 frttal kevesebb); m. á. déli vonala 48,641 frt, 17,633 frttal több); osztrák államvasút 2,658 530 frt, (384.451 frttal több); déli vasút 2,688.006 frt, (297.110 frttal több); tiszavidéki vasút 445.000 frt, (41,763 frttal több); első erdélyi vasút 80,360 frt, (1280 frttal kevesebb); alföld fiumei vasút 145,846 frt, (20,797 frttal több); pécs-barcsi vasút 55,862 frt, (21,016 frttal több); mohács-pécsi vasút 70,214 frt, (12,752 frttal több). Üzleti hirek. A budapesti gabnatőzsdéről. Budapest márcz. I. Kínálat minden gabnában ma igen gyér volt, a vásárlás gyenge, az irány és árak változatlanul ma adtak. A határidőfizletben búza tavaszra 8.55—8.60, zab tavaszra 5.85—5.40, tengeri, bánsági május-jau.-ra 4.90 — 4.95, káposztarepere aug.—szeptemberre 13.25 — 13.50, bánsági julius—aug.-ra 127 fa—13 frt. A budapesti értéktőzsdéről: Márczius 1. Ma kivált magyar aranyjáradékokban élénk üzlet volt, helyi papírok közül csak Ganz-féle részvények kerestettek. Egyéb papírokban mérsékelt üzlet volt. Az előtőzsdén osztrák hitelrészvények 227,25-rel emelkedő irányban 229,50-ig vásároltatt k . m. aranyjáradék nagyobb mennyiségben köttetett 84,40—84.50-en, valuták és devizek keveset változtak, inkább gyengébbek, ellenben cs. k. aranyok csekélységgel emelkedtek , a készlet kevés. A déli tőzsdén a következő árakat jegyeztük : Osztr. hitelr. 229.70 — 228-ig, m. aranyjáradék 8 .50—84.38, dijjegyek 84, iparpapírok közül Lujza malom 250, molnárok és sütők 360. Gaoz-féle részv. 240. A bécsi gabnatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, márcz. 1. Búza 9.25—9.80, tavaszra 9.40 — 9.45 , rozs magyar 6.20—6.80 , zab tavaszra 5.85—6.10, kész áru 6.07 — 6.10; tengeri m..jus —júniusra 5.35—5.40, régi 5.90—6.00, uj 5—5.30 ; repczeolaj 33.75 —34 00, őszre 84.75—35.25 ; szesz 28—28.25 A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, mart. 1. Az előtőzsde igen szilárd hangulatban folyt 1 . — osztrák hitel 229.20, magyar hitel 223.50, osztrák államvasut 247, magyar aranyjáradék 84.45, 20 frankos arany 9.29. Bécs, márcz. 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 228.50. M. hitelrészv. 228 —. Lombard —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék —.—. M. földhitelb. —.—. Angol-osztrák —.—. Államvasut —.—. 1860-at —.—. Magyar sorsjegy —.— Napoleond’or 9.29. Aranyjáradék 81 40. Unió-Bank —. Hangulat : szilárd. Bécs, márcz. 1. (Előbörze.) Hitelrészvény 229.—.Magy. hitelrészv. 223 60. Lombard 68 60. 1864-diki —.— Ezüst ------. Járadék —.—. M. földhitelb. —.—. Angol-osztrák 98 20. Államvasut 246 50 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.29/’. Aranyjáradék 84.50. Uniobank —.—. Hangulat: szilárd. Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunkban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (márczius 1.) hivatalos árjegyzéseit. Államadósság. M. v. kötva p. M. földteherm. é. 120 ft 300 kötv., 1867-ki frc. ezüstb.) 102.1/» 103.— kiszsl. zárad. 80.3/« 81.Vz M. keleti v. el- M. földteherm. sebbs.kötv.I. kötv., temeskibocs. 63.’/1 64.— bánsági 77 .»/2 78.1/a M. keleti v. el- M. földteherm. sebbs. kötv. kötv.,1867-ki H. kibocs. 75.’/ 76.a/« kiszsl. zárad. —.— —.— M. államv. kötv. M. földteherm. 1877-ről, 100 kötv., erdélyi 76.— 77.— star.-ban 5% 66.— 66.’/2 Szőlődézsmvlts. M. díjjegy köl- kötv. (100 ft) 82.— 83.— csen 100 ft d. 83.8/ 84.’/4 O. egys. áll.ad. M. díjjegy köl- b. jegyekben 62.75 63.25 csen 50 ftd. —O. egys. áll.-ad. M. áll.-kölcsön- ezüstben jan. kötv.1871-től jul. kamat 63.75 64.25 szerl. fontok, O. egys. áll.-ad. ezüstben, 5% —•— —•— ezüstben ápr. M. állam-köles. okt. kamat 64.75 64.80 kötv. 1872-ről O. egys. áll.-ad. szerl. fontok, 1860-ki kisrs. ezüstben, 50. —500 ft 114.75 115.50 M.kincst. utalv. O. egys. áll.-ad. 1873- ról szerl. 1860-ki kisrs. font. ez.-ben -—.— —.— 100 ft -—.— —— M. kíncst. utalv. O. egys. áll.-ad. 1874- ről, II. 1864-ki kisrs. kib. szerl. int. 100 ft 125.— 126.— ezüstben 118. Vs 118.Va O. egys. áll.-ad. M. av.-járad. 6°/o 1864-ki kiszs. adóm. földje- 50 ft —.— —.— term. kötv. 84,35 84.50 Pest város köles. 1871-ből 90,— —.— . jp . . -M AdTM Tar‘Ta Adva Tartval Hécsi tőzsde. -------- -------Gardiat felistelint. •••»*•••' • — pics-barom! pálya 100 M nfist.' Ilii. 84,95 84.50 Február 28. Aff"0“. : : :::::: ****** iik«oo« Z-Z.ll .. E. Közlekedési vállalatok részvényei. * * w". * \ —'.H = =================== Aumd_fiumet a, 200 frt ........................................... 120— lSi._ Kaa«»-oderb»rgl 200 frt ^ ........................ 71'25 Adva Tartva AJWto.*» I*..................................................... 40. 41.- ^berge-,»»,! t^a . . . • ~-~ A. Államadósság 100 frt.-------------------------onitrák danagSrhaje/Ai társulat 500 p. p, .’ 6ll*— 515.’— » * * * 11L ’ 1843 ! ". ! 787s'q0 i , r .r, . r, „ „ A0l 63 _ 63 15 Erzsébet-pálya 200 írt p. ................................................... 168.50 169.— 8 9 • " ív " 187*3 * ’ ! . __’ ^ ; ; ; ; ; 1 ! ! -= : : : “T • •' •’ 6_!:l° SSSSir. : : : : : : \ll~ i2S:= “ »u*Eaü Ta,pilí‘ 800 ^ • : : • ?6-9S Sorsolással 1839-^1 e^a sersj. p. p. . . • • • ■ - ^-Kárty pálya 800 frt . .:::..:. ■«.** S21.7_5 ^ SSA. • • i • 75- ’5 50 ■ isoo-ba! 500 ft°” t'u » ", 115— 115.50 kassa-oderbergi pálya 200 frt .....................................los!« 104.25 Elsif erdélyi pálya“206^frt verflst' r eaiso 64— : fe j»: :...............126-7 :::::: K %:z 8,/- : :::::::: m : Iaim1TM : : — — °«t»k-wWi«»^ •••_.; *«.«o ; «4.^/. ..........................................ISI is®«TM...... ii ISSN;:: i!!; i H -I-IS*!! !! M fi fi Tiszai pálya 200 frt............................................................. 190.— 191.— " 5373 bon 6®/* 500 frt __ 93 75 B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Bécsi-Tramway 200 m . . .................................... 1,3.25 m.75 Tisza^w 5»/. 100 frt................................... 86'20 86 „„ Magy. gresorszag, első pálya 200 frt ..... 84.25 84.75 Magy.-gacsországi 200 frt e. 5*/...................................... 65 50 66Csehországi 5*/.......................................... 102— 103— „ északkeleti első 200 frt ezüst . . . . 16 ._ 116 60 ilag.4aakkeleti 300 frt 5*/............................................ 68 — 68 25 Bukovinai ...................................................................... 82.50 83— „ nyugati székesfehérvar-giuez 200 frt ... ui._ 111.50 „ , 200 frt arany ez. 5•/......................... 81.90 82 30 Gácsországi 5°/0 ............................................................. 86.50 87.50 . Magyar nyugati 200 frt 5%.......................................... 67 . 67 60 Krajnai és tengermellék 5% 96.60 97.50 F. Ipar- én kereslt. Vállalatok TOSZV* „ «200 frt ....................................................... _ Karinthial 6°/............................................................... 91.50 Azlenda Assicuratrice 1000 30% bef............................... —T Mop-atifiArfllAirvftr. Morvaország 15% . *................................................. 98.25 99.— Peati épitő-társ. 200 frt 40% bef. _................................ ——__ MagailSOrSjegyeiU Alsó-ausztriai 5% • * ...............................filue „Donau“ bizt. társ. 200 frt................................................. —.— —.— Hiteélintézet 100 frt ........................................... 164.60 165.— Felső-ausztriai 6 /1............................................................. 99.75 00.75 N.czenki czukorgyár 800 frt............................................ —.— —C7 la 40 frt pp ........................................................... **.— S3.— titlent 50/! ! 1 ! .* *. ! .* .* . S-S 0._ Salgótarjáni vasfiMom. 100 frt........................................... Dunagőzhajózási 100 frt ?. p. 4®/............................... 99.50 100 -Rtájerországi 5°/« ..................................... 50 lOO 50 8 la ” koszénb.100 frt........................................... . .— Innsbrucki városi 20 frt ...•••«•• *3.— 23.50 fifa^wországi 5/................................ . ^-60 00 _ Securitas visz.b. SoO frt....................................................... —Keglevich 10 frt........................................................... 16.— 16.60 Horvátországi V'. \ *. ’. ! • . 86- 8~1- Vagyonkötcs. Pest 80 frt....................................................... — — Krakkói ,őrhegy kölcsön.» M.............................. «•“ «■“ VJ.Jai_j ko/ ..................................... nt 77 __ _ _ _ Bu«'a varos kölcsöne 40 frt .•••».. 02.DU 33.50 A Bánság 5.'. ........................................... ??.15. g. záloglevelek. ...................................................... Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal.........................75 25 75.75 Osztrák földhitelintézet sors. 5% arany, ezüst . . . 110.40 110.80 Rudolf-alapitvány 10 frt..................................................... b. io.ou Magyar 86.70 81.50 „ 33 éves, visszafizetés 5«/»..................................... 97.25 97.75 Sam 40 frt p. p . 43— 43.50 , 1867-diki sorsolási záradékkal............................... ..75 78.60 Cseh jelzálogb. 5«/. . . . ........................................ 96.50 97— ^1^“f^„d'1'07!J“gy-20 M ’ •••••.•• 18.50 19 Nemzeti bank p. p. 5»/. sorsolás . . . . -- -- & 1 * I I .! ! ! ! ! ! 22 - 23-C. Más közkölcsönok. Mag£ar földhireHársuUd 34 iv w/.! I . . . . — -- Triest város 100 p p. i’/.V............................................117.» 118.» Duna-szabályozási 5V„ 100 frtot......................................... 104.90 105.20 Magyar fölhitelintézeti 5«/.-os "......................................... 88.25 8*.75 2? %PfrtP.................................................................. 16'50 90'^ Magyar aranyrente adómentes 6»/0 . .. . . . 84.45 84.60 Mag,ar 5„/, arany 39 év ... ..................................... 104. 104.25 Windischgrätz .0 frt........................................................... 80— 30.25 Magyar vasúti 120 frt (800 franc) 5”/ ezüst . . . 102.75 103— Magyar jelzálogbank n»/.7o.................................................. 83.60 84.25 Váltóbír? hikfd Magyar vasút cumulatív ................................................ 102.30 102.60 Magyar kisbirtokosok hitelint. Budap. 6«/0 32 év . . 83.50 84— Váltók (3 nóraj. Gömöri záloglevél 6«/»150 frt........................................... _. , • • 97.50 98— werdamra 100 frt hollandi..............................I 96.10 96 25 Keleti vasút elsobbs. 5°/# • ........................................... 63.20 63.70 7% 80 év . . 97.60 98.— v„Mbmarra mo hír mark....................................A M __ Magyar állami kötv. (keleti vasút)............................... 76— 76.60 QaUeziai rustical hit. 6«/„.................................................. 92.25 —— Berlin joo bit. mark............................... 4 56.70 57 — JK._ %, 1877 ...............................*R\n » földhitel. Krake 6»,. 18 év............................... 91.25 92.50 frankfurti 100 bir. márk .............................. 4 56.70 57 — Drb. vált kötv. 5 /. . ....................................................... 66— 66.50 részv. jelzálogbank b/...................................... 95.50 —— Hamburgra 100 bir. márk.................................... 4 56.70 57— Magyar nyeremény 100 frt 83.75 84— Bécsi közp. földhitelb. 5V. 6 ov. ~ Más német piaczok...................................................... 4 56.70 57 — Ma*yar 1'“V^rl.nntT1Vr.ny 1873 10 L' 5% • • • • 118— 118.50 N.szebeni földhfterint 20«/. befiz. 5'/. 1 ! i i 95— 95.'50 Londonra'To^on^sterling I ’ M :::::::: —~ Z-Z « » " 32 é"................................................. l°2-76 —— uarseuie 100 frank........................................................... —— ’ . Szőlődézsma viltság 100 ftos .........................82 160 83— H. Elsőbbségi kötvények: ?éte“váS°íoö’“rubel' ::::::::: 6 Pest városi C%...................................................................° J Zürich 100 frank................................... . . . 4 *____ Bécs városi sorsol. ....................................................................... 94.20 94.60 Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5°/*................................. 70.25 70.75 Svájczi piaczok 100 frank.......................................... Török vasúti 400 franc.................................................7 22.50 22.75 Albrecht 1. 300 frt 5%............................................................. 71.80 72.— ^ v kölcsön 1866 5% ................................................. — —.— Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5°/0...................................... —•— —•— ValutAk firfolvarrni. ’ , 1869 5»/........................................................ Osztrák dunagőzhajózási 300 frt 5»/................................ 95.60 — »alul au arroiyama. , költ 1373 6»/........................................................ ___ ____ 100 és 200 frt 6»/. .... 102— 102.50 .. ........................................................................ 5.50 5.51 . kincsi jegyek 1876-1878 9»/................................ _ _ _ _ „ „ 200 frt 5»/. arany . . . .— Szegélyes arany.................................................................. 5.50 5.51 Erzsébet-pálya ezüst 100 frt................................... 93.80 94.20 Osztrák-magyar 8 fr. arany — —.— D. Bankok részvényei. • • 1862 •„ •' '■* * * al-60 92— 26 frankos ......................................................................... 9.29 9.30 « a 77 ^ (Sfaaz-Budwei8). ... 88.* 88.50 20 márk. darabja ••....••••* 11.44 11.48 Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés . . 98.25 98.50 « « Jf^O. „ • . • * * * • * * 11‘75 Sovereign............................................................................. 11.70 11.75 Angol mamr bank 100 frt.................................................... . • 1872. „ (Salzburg-Tyrol) . . . 88.75 89. Orosz imperiale................................................................. 9.63 964 aceri A^ledOO frt . 110.50 111. . . 1873.................................................................. 82.90 83.10 Maria Terezia taller............................................................ Osztrák földhrte Intézet 200 frt. 6z. 60............................. 136.50 137.50 Eperjestarnowi 300 frt . 64.25 64.75 ................................................................................................. — — Magyar Ldhitel-részvény 200 frt ............................... —— —— Ferdinand északi pálya 200 frt^p. .................................... 102— 102.50 Ezüst rente szelvény 100 frtért.......................................... .......... Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt......................................... 227.75 228— » » " !“” "'.f’. ......................... 98-60 Orosz papír-rubel............................................... • ■ 1.18 1.14 Magyar ált. hitelint. 200 frt ........................................... 222.50 222.750 ... 100 * west .......................... —— Egyleti tallér.................................................................. —— Alsó-ausztriai reszámitó társulat 500 frt .... 760— 770— Morva-sziléziai 100frt __......................................................... 104— 104.50 Török arany Ura • • _ ■ 10.66 10.59. fr _rah municinalis 200 frt 40% * __ __ —« „ 1872. köles. ••••••*•• 105.50 —.— Német kir. bankjegy 100 márk . . . . • • • 67.30 57.35 1 Osztr nemz. bank.......................................................1 789.— 791.— «* 1876* « . * • • •••••• 103.25 103.75 Az osztrák nemzeti bank kamatlába direct váltókért Uniobank 200 frt 70%* ............................... . . * 67 50 67.75 Ferencz József pálya 1867. 200 frt ••••»• 88.76 89.25 Bécsre és a bankfiókokra 4telepitvényekre 5% Galíciai jela. bank • * » ............................................................. —losibard kölcsönökért tí®/^ Nyomatik a kiadó-tulajdonoe Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat könyvnyomdájában Budapest barátok tere, Athenaeum épület. Ált. m. minis. Lipótv. b. 100 ft 35.— 35.50 hitelintézet —.—- —.— M. ált. földhitel M. ált. hitelb. 223.— 223,50 részv. társ. —.— —.— Pr. m. bank (le- M. jelzálogb. —.— —.— számol, alatt) —.— —.— O. hitelintézet 228,80 229.— Ipar-bank 42.25 43.— Pesti iparbank — Kisbirt. földhi- » keresked. b. — telintézete —.— —.— Bpesti kézm. b. 58.— 60.— Biztositó társulatok. Első m.biztos. 2275.— —.— Pesti bizt. int. 105.— 105.50 Pann. viszont- Unió visz.bizt. bizt. intézet 595.— 605.— Intézet 124.— 125.— Gőzmalmok. Concordia 540.— 545.— Lujza-malom 249.— 250.— I. budapesti 14.50 14.75 Moln. és sat. m. 358.— 360.— Erzsébet-mal. 280.— 284.— Pannónia 1650. —1675.— Henger-malom 760.— 780.— Viktoria 483.— 486__ Takarékpénztárak. Orsz. központi 92.— 92.50 Bpesti fővár. ._ _ __ Pesti hazai I. ——.— Pest külvárosi —.— Különf. vállalatok. Alagút 78.— 80.— S.-Tarj. kőszén 90.— 92.— Ganz és tsa. vas- savasfinom. — öntöde 242.— 245.— Sehlick-félevas- Gschwindt-féle öntöde 58._ 60 — szeszgyár 265.— 270.— I. m. serfőződe 140.— — I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló 135.— 146. és bizom. 145.— —.— Sóskúti köb. __._ _’__ Athenaeum Spod. és csontkönyvny. 330.— —.— liszt-gyár- ____ Pesti könyvny.- Újlaki tégla- és részv.-társ. 530.— —mészégető 22.— 26 — Kőszén-és tégla- Köb. téglaég. 68.— 69 — gyár ——.— Záloglevelek. M.földh.i.5‘/2% 96.— 96.25 M. ált. földh. r. » » » 5% 88.50 89.— társ. 6% _._______ » » » ar. v. Kisb. fldh.i.7% 95.— —— ezüstben 5% 104.— 104.50 » » »6% 85_ _ » jelzhb.53/,»/o 83.50 84.25 Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- • Kassa-Oderberbov.-Zákányi gi vasp. 5% — vasút 5»/o —.— —O. áll. » 5°/0 — Dunagözhajóz. Vágvölgyi vastársulat 5%/o —.— —pálya 5% —.— Dunagőzhajóz. Vágvölgyi résztársulat 6% —.— kötszv. 7*/«% — Északk. vp.5% —Bostilánch.6% — » vasp. »malom 6% —._ __ ar.-ban 5% —.— —.— Kőszén és tégla-M.-gal. v. 5°/0 ——.— gyárt. 6% _____ f. érd. vasp. 5% —Pesti Lloyd és Győr - Sopron- börze-ép. 5% _ _ Ebenf. v. 5°/o —.— —.— Sorsjegyek. 0. bit. intézet 164.— 165.— Pénznemek. Cs. k. reezés ar. 5.48 5.50 U. m. ezüst 100.— 100 100. m. 81rtos ar. 9.29 9.31 Ném. bir. bank-20 francos ar. 9.29 9.81 jegyl0Ob.m. 57.30 57.40 Török ar.-lira —.— —. — Váltók. Ném.bankpiacz. 56.80 57.— Svajczipénzpia-Amsterdam 100 czokl00frk. 46.— 46.10 boll. ftért 96.25 96.50 Zürich 100 » 46. 46 10 Brüssel 100 frk. —.— —.— London brit stíl 6.50 116 75 Paris 100 » 46.— 46.10 Milánó 100 Marseille 100» —.— —.— olasz 1. _. ____ Üzleti táviratok. (Ered. sürg) Berlin, márcz. 1. (2 órakor d. u. érkezett.) A mai tőzsdén kedvezőtlen politikai hirek következtében igen lanyha hangulat uralkodott. Hamburg, február 28. Búza csendes 180.—, 182_, rozs csendes 118, 120 repereolaj lanyha 59.— 59., szesz csendes 43.— , 42.50, 42.50 —. Zürich, febr. 28. A hangulat kedvezőbb, az rak változatlanok, magyar búza 24—28 frank. Bréma, febr. 28. Kőolajban csendes az üzlet, 50 kör ára 9 márka. O ’ London, febr. 28. Búza ára szilárd, a hozatal gyenge egyéb terményekben csendes irány uralkodik. Olaj helyben 36’ shous. Hozatal: búza 8610, árpa 790, zab 6420 buschel Antwerpen, febr. 28. Petroleum 23*/* frt. Felelős szerkesztő: Urváry Lajos. Köziek, vállalatok. Alf.-fiúm. vasp. 119.50 120.50 Győr - Sopron-Ar.-körösv. » —.— —.— Ebenfurti —. , Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb. v. . bev.-Zákányi —.— —.— D. államvasp. —._ ___ Béli-vasút —. — —.— Pécs-barcsi ._ ___ Éjsz.-keleti v. 115.50 116.50 Vágvölgyi ,_______ Erdélyi vasút 99.— 100.—0. gőzh. társ. ._ ___ Pesti közúti v. 225.50 2260