Pesti Napló, 1882. március (33. évfolyam, 61-89. szám)

geli szürkület« , »Utolsó gólya« és »Esthangu­lat«, Mészöly Gézától »Majorudvar« és »Vadá­szat« , Pál Lászlótól (f) két »Tájkép« , Feledi Tivadartól »Ököristálló« és »Lovagló iskola«, Eb­ner Lajostól »Vásári jelenet«, Tölgyessy Arthurtól »Idyll« és »Alföld«, Petke Gézától »Sváb paraszt«, Brodszky Sándortól »Tarvölgyi zuhatag« és »Ober­see«, Molnár Józseftől »Középorom a Kárpátokban«, Mannheimer Ágostontól »Tanulmányfej«, Vágó Pál­tól »Tanulmányfej« és Miskovszky Viktortól 26 aquarell, Strobl Alajostól »Perzeus« és »Arczkép«, Mednyánszky, Markó és Vébertől tájképek, Vastagh Györgytől egy arczkép, Böhm Páltól »Tiszai halá­szok«, Benczúrtól »Bacchánsnő« és Spitzertől két életkép. A Pesti Napló táviratai. A lázadás. Bécs, febr. 28. A XVIII. hadosztály parancsnoksága jelenti febr. 27-én este. Hogy a Zagorje és Ülök ellen előnyomult csapatok által szétvert és a kombinált támadást kike­rülő felkelőket másodszor megtámadták, Ne­­vezinjéből és Artováczból csapatmozgalmak rendeltettek el. A 26. tábori vadászzászlóalj egyik százada február 25-én este Lugvicsban Pakostól északnyugatra elindult és Kokoriná­­tól délre mintegy 15­0 felkelőre bukkant. 26-án reggel a század támadást in­tézett a felkelők által megszállott házakra, azokat elfoglalta és meg­szállotta. Veszteségünk: egy halott és két sebesült. A szeraj­evói főparancsnokság j­elenti febr. 26-án éjjel, Leddihn tábornok jelenti 26-án Kalinovicsból, hogy az összeköttetést Haas ezredessel helyreállítá; az utóbbi az­nap este érkezett Hotovljéba. A lakosok nagyobbára odahagyták Zagorjét. A zagorjai knez vissza­tért és azzal a mentegetődzéssel hódolt meg, hogy a felkelők erőszakkal czipelték maguk­kal ; azt mondá továbbá, hogy a lázadók a Heretva felső völgyébe vonultak vissza. A Trnova és Kalinovics közt működő­ optikai távírót villamos távíróval helyettesítik.­­ Obadics tábornok azt jelenti Focsából, hogy a felkelők által kifosztott helységekben nagy ínség uralkodik, ugyannyira, hogy a kerü­leti hatóságnak élelmiszert kellett kiosztania az otthon maradt jóérzelműek közt. Bakus hadnagy, a­ki febr. 26-án súlyos sebet kapott, meghalt. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 28. Ma ismét több olyféle hir érkezett, mely kétségtelenné teszi, hogy a lázadást külföldről szítják és segélyezik. A Novoje Vremja jelentése szerint Odesszában önkénytes csa­pat alakult délszlávokból, mely Herczegovinába in­dul, hogy részt vegyen a monarchiánk elleni har­­czokban. Risanoban elfogtak egy embert, ki magát Trofinics Mihálynak mondta és a Golosz levelezőjé­nek állította. A vizsgálat kiderite, hogy az illetőt Gavrilovicsnak hívják és hogy nem orosz, hanem szerb, még pedig a belgrádi akczió-bizottság kémje. Gavrilovicsot ennek folytán hadbiróságilag agyon­lőtték. (Ered. sürg.) Zára, febr. 28. A felkelők a na­pokban a Stolacz mellett fekvő Romenaber­da falura törtek, s nagymennyiségű szarvasmarhát hajtottak el. Másnap a felkelők visszatértek, s a török lako­soknak visszaadták a tőlük elrabolt szarvasmarhákat, de a keresztény lakosokéit megtartották. Csapataink által megtámadtatván, a felkelők a hegyek közé me­nekültek. — Sarmaty kapitány megsebesüléséről a Narodny List a következő részleteket közli: Sar­maty kapitány a felkelők számáról akart meggyő­ződni s ezért nehány vadászszal Gornje Ledeniczén túl előre nyomult. Egy Gornje Ledeniczétől nem messze fekvő halmon észrevette a felkelőket, s meg­parancsolta katonáinak, hogy egyenként vonuljanak vissza. Midőn az utolsó négy katona akart visszavo­nulni, egyik cseh vadász egész tisztán hallotta, hogy a felkelők azt mondták: »Ne lőjjetek a katonákra, hanem inkább arra, aki vezényli őket!« Erre a felke­lők Sarmatyra tüzeltek, s megsebesítették, és a hegy­ről lefelé szaladtak, hogy a századost megöljék. A négy bátor vadász, kik a felkelők eme törekvését észrevették, hősiesen megvédték vezetőjüket, s két felkelőt, kik Sarmatynak estek, leszúrtak, s százado­sukat Donje Ledeniczébe vitték. Sarmaty jelenleg Kattaroban van, s már túl van a veszélyen. (Ered. sürg.) Gravoza, febr. 28. A N. Fr. Presse jelentése: Végre egy heves Sirokkó meghozta a várva várt esőt és remélhető, hogy ez már a tavaszi esőzést jelenti. Csettinyéből jelentik, hogy a fejedelem a ha­talmak által erélyesen felszólíttatott a semlegesség betartására. A hatalmak ezen intézkedése okozta, hogy a fejedelem Csettinyébe tért vissza. Kibékült nagybátyjával Bozo Petrovicscsal, a hadipárt vezéré­vel és most személyes befolyását akarja latba vetni, hogy valamikép eleget tegyen a hatalmak követelé­seinek. Szombaton Csettinyében minisztertanács volt, mely a montenegrói területre menekült családok el­tartásának kérdésével foglalkozott. Hírlik, hogy a délszláv bizottság e czélra tetemes összegű pénzt bocsátott a montenegrói kormány rendel­kezésére, de nincsen kizárva, hogy Montenegro ezen a czimen Auszt­­r­i­a-M­agyarországon is fog valamit követelni. (!) (Ered. sürg.) Fiume, febr. 28. A városi képvi­selet mai ülésében egyhangúlag, a közönség zajos tetszése között elhatározta, hogy erélyes fölterjesztést intéz a miniszterelnökhöz az Adria társulat méltány­talan eljárása miatt, mint a­mely, alig méltatva némi figyelemre Fiumét, máshová tartozókat, osztrák alatt­valókat s három külföldit nevezett ki kapitányaivá. Bécs, febr. 28. Az urak háza a Plener ál­tal előterjesztett és Falkenhayn által pártolt indít­vány folytán elhatározta, hogy a zártörvényt a mai napirendre tűzi ki, és azután második és harmadik olvasásban elfogadta a tvjavaslatot a kivételes tör­vényszékeknek Dalmácziában való behozásáról. Erre megkezdi a ház a zártörvény tár­­gyalását. Hoyos a bizottság nevében a napirendre áttérést indítványozza. Plener a bizottság indítványát pártolja és azt mondja, hogy a közgazdasági és nem politikai indo­kok legyenek a tárgyalás menetére befolyással; re­méli, hogy az urak háza el fogja vetni az előterjesz­tést, mert a kávévám a szegényeket sújtja. Thun Leo gr. azt mondja: könnyű a kedélyre hatni, ha a szegényebb lakosság megterheltetését ki­emelik; komoly közgazdasági kérdések tárgyalásában ez nem tekinthető érvnek. Nem állandó vámfelemelés alkotásáról van szó, mert a vámtarifát még elő se ter­jesztették. Szóló nem hiszi, hogy a vámtárgyalások Magyarországgal a kávévám felemelése nélkül lehet­ségessé váltak volna. A felemelés anyagot szolgáltat irányzatos izgatásra, azonban szükséges mint kompenzáczió a másik biro­dalmi fél engedményeiért. Schwarzenberg Károly herczeg pártolja a zár­törvényt, ámbár prejudic­iumot képez a jövő vám­tárgyalásra nézve, mert megakadályozza azt, hogy a bevételek többlete a­helyett, hogy az államkincstár pénztáraiba folyjon, a közbenjárók zsebeibe folyik. Miután Plener a szemrehányások ellenében igazolta magát és Thun Leo válaszolt, az általános vita véget ért. Ezután Dunajevszki pénzügyminiszter emel szót és megc­áfolja azt az állítást, hogy a kávévám a szegényebb osztályt sújtja. Konstatálja elismert nagynevű vegyészek véleménye szerint, hogy a kávé és a t­ea nem abszolút szükséges táplálék, bebizo­­nyítja adatok nyomán, hogy az aratás és a kínálat fontosabb tényezők az ár meghatározására nézve, mint a vám és az adó; föltéve azonban, hogy a vám befolyásolná a kávé árát, egy csésze kávéra egy kraj­­czárnyi minimális törtszám esik. A miniszter felem­líti, hogy a február első felében 13757 mázsa kávét importáltak, a­mi a behozatal átlagos számának meg­felel; második felében 148491 mázsa hozatott be, a­mi eléggé bizonyítja a zártörvény szükségességét. Beszéde elején ezeket mondá: A kormány a ma­gyar kormánynyal folytatott hosszas és fáradságos tár­gyalások után az új vámtarifát megalkotó és ezen tö­rekvésében a határos államok tarifapolitikájának ke­reskedelmi viszonyainkra gyakorlandó döntő befo­lyásától és a lakosság összes rétegei által táplált óhajok és követelményektől vezérelteti magát. Ha a kormánynak a vámtarifában nem csak az ipar- és a nyerstermelés, egyáltalában a lakosság közgazdasági tevékenységének érdekeire, hanem az államkincstár érdekére is kellett tekintettel lennie, a­mi a pénz­ügyi vámok jelentékeny felemelése által meg fog tör­ténni : azt hiszi, hogy csak az állam iránti kötelessé­gét teljesítette. Mindenki, a­ki Ausztria-Magyarország közgaz­dasági és pénzügyi viszonyaiba be van avatva, tudni fogja, hogy a személy­ jövedelmi adó behozásával, sőt annak legkíméletlenebb alkalmazása mellett sem folyna be az az összeg, a­mely szükséges, hogy a hi­ányt fedezze, tehát a közvetlen és a közvetett adó útján kell e feladatot megoldani. Miután a miniszter számokkal bebizonyító a zártörvény szükségességét, beszédét e szavakkal folytatá. A kormány összes tagjai át vannak hatva azon kötelességérzettől, hogy a­mennyiben az államot illeti, tehetsége szerint gyá­­molítsa a munkás és a szegényebb osztályokat; az ál­lami kiadásoknak azonban fedezettel kell bírniük, ha ez nem történik adók által, a következmény az lesz, hogy az államadósság évi kamatainak szaporodása növeszteni fogja a kiadásokat. Az egész vámtarifa a belföldi ipar gyarapítását tűzi ki czéljául, és bizonyára hasznára lesz a munkás­osztálynak is. A hiány fedezete kellemetlen illetékek és adók által még mindig kevésbbé súlyos,mint ha az az államadósság szaporítása által történik. Mennél inkább növekszik az államadósság, annál kevésbbé van a tőke kamatlába a hanyatlásnak kitéve; már­pedig tudvalevő, hogy a kamatlábnak minden emel­kedése a munkabér csökkenését idézi elő. Ha a mun­kásokat akarjuk segélyezni, oda kell törekednünk, hogy az állam nem minden évben lépjen fel nagy ke­reslettel az idegen tőke után. Az előadó zárszava után Plener indítvá­nya a napirendre térés tárgyában 54 szavazattal 41 ellenében elvettetett és a zártörvény, Falkenhayn indítványára a kép­viselőház szövegezésében, második és harmadik olva­sásban elfogadtatott. Bécs, febr. 28. (A képviselőház ülése.) Az ipar­­bizottság tagjaivá Web­er és Kossowitz választattak meg. A költségvetés részletes tárgyalásának folyta­tásában a »közbiztonság« czikkéhez Alter emel szót és amaz állítás ellen fordul, hogy a kuchelhadi kihá­gások előzetes provokácziók következményei voltak, és azt hiszi, hogy azokat inkább a kereskedelmi ka­marai választások és a prágai egyetemi kérdésnek akkortájban történt fennakadása okozták. Oberndorfer ecseteli a közbiztonsági állapoto­kat a lapályos vidéken és kéri a kormányt, hogy ves­sen véget a csavargásoknak. Schönerer elbeszéli, miként viselik magukat a hatóságok az egyesületek ellenőrzésében, a házkuta­tásoknál és a lefoglalásoknál; hangsúlyozza, hogy ő régtől fogva a német nemzeti ál­­láspontot képviseli, a­mire az al­kotmánypárt csak most gondol és hogy ő és elvtársai nem Bécsbe, hanem mindenüvé gravitálnak, a­hol németek vanak, és hogy ők soha se fogják a nemzeti álláspontot az államnak alárendelni. A midőn szóló folytatá, hogy a német lakosság térjen el a tőzsde-szabadelvűségtől és egyedül a nem­­zetiséghez ragaszkodjék, az elnök, a­ki őt már három­szor arra figyelmeztető, hogy maradjon a tárgynál, megvonja tőle a szót, mire Schö­nerer a házhoz appellál. A bal­párt a mellett szavazott, hogy szóló folytassa beszédét. A ház többsége fentarta az elnök ha­tározatát. A kormány képviselője, Rubin hangsúlyozza, hogy a kub­elhadi kihágások nem képezték Klier in­­terpellác­iójának tárgyát, hanem az utóbbi esemé­nyek. A kormány az ez iránt megindított pontos vizs­gálat eredményét közölte. A kihágást elkövetett sze­mélyek iránti gyöngéd tekintet szemrehányását visz­­sza kell utasítani. A kormány ép oly élénken sajnál­kozik ezen események felett, mint bárki más, azok a fenyítő törvényszék előtt lettek elintézve. A kormány azonkívül szigorú vizsgálatot rendelt el a tisztviselők magatartása felett, mely vizsgálat kider­­te, hogy nem a kerületben lévő, hanem a helytartó rendele­tére, még más kerületekben alkalmazott csendőröket is a kihágás színhelyére rendelték; mindazonáltal a kormány azt tapasztalta, hogy az alárendelt politikai közegek közül nem mindegyik teljesíti kötelességét azzal az óvatossággal és gonddal, a­mely itt helyén lett volna; ezen közegek fegyelmi úton vonattak fele­lősségre. A káb­elhadi események különben a fenyítő büntetés tárgyát képezték és több mint 30 személyt ítéltek el, részben hosszas súlyos börtönre. E kihágá­sok miatt senki se tehet szemrehányást a kormány­nak, noha azok felett mindenki mély sajnálko­zást érez. (Brávó­ a jobboldalon.) Tonner válaszolva Alter állításaira, hangsú­lyozza, hogy ha német részről mindig Kuchelbachot emlegetik, ez azt bizonyítja, mily jól jött a németek­nek ez az esemény. A csehek vezetői csillapí­tották a lakosokat és legális magatartást tanúsí­tottak. Sax, Kwiczala és Alter tényszerű megjegyzései után a ház megszavazta a »közbiztonság« czikkelyét. Az »állami építészeti szolgálat« czikkelye szintén megszavaztatott. Rubin Matseko azon megjegyzésére, hogy a polgári mérnökök helyzetén javítsanak, azt válaszolja, hogy az erre vonatkozó tárgyalások befe­jezésükhöz közelednek. A »vízépítészet,« »útépítészet« »új építések« és a »politikai közigazgatás« czikkelyei elfogadtattak. Fürnkranz pártolja a Krems melletti dunai vas­­híd és Chamiecz melletti dm­esteri híd építését, Doll­­hammer az Inn folyó, Magg a Mur folyó szabályozá­sát sürgeti. Magg pártja nevében Schönerer mai nyi­latkozatai ellen fordul és hangsúlyozza, hogy pártja büszke arra, a­mit Schönerer ma szemére vetett, tud­niillik : az osztrák hazafiasságra! Holnap ülés lesz. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 28. A Pol. Korr. egy sugalmazott berlini jelentése Skobeloff tábornok ese­tével foglalkozik. Míg a közönségre a tábornok maga­viselete nagy benyomást tett, addig a magasabb hi­vatalos körök csodálkoznak a fölött, miként lehet egy henczegő egyéniség tombolásának oly jelentőséget tu­lajdonítani. Hogy a hunnok szerepét játszhassa, Orosz­országnak a modern háborúviselésre kellene előké­születeket tennie. Ezt pedig Oroszországban sehol sem lehet észre venni. Fenyegető veszélyről tehát mostan nincsen szó és innen ered a szakszerű politi­kusok becsmérlése. A nagy tömeg hamar el fogja fe­ledni Skobeleffet, de nem a gondolkodó egyének, még ha egy időre vissza is fogna vonulni a szintérről. Bi­zonyos, hogy le nem küzdhető az a gondolat, hogy a legnagyobb birodalom óriási teste feloszlásnak néz eléje. A reformálni igyekvő abszolutizmus nem végez­heti Oroszország regenerác­iójának nagy munkáját, másféle módot pedig a kibontakozásra nehéz találni, de különben is e másféle módoktól az irányadó orosz körökben szörnyen irtóznak. Tény az, hogy az orosz c­ár és tanácsadói a külügyi dolgokban Bécscsel és Berlinnel való szoros megegyezésben akarnak megol­dani minden elő állható új kérdést. Páris, febr. 28. A minisztertanács elhatározta, hogy a külföldiek kiutasítására vonatkozó 1849-ks törvényt akként fogja módosítani, hogy egyszer már elítélt külföldiek, minden formalitás nélkül, tüstént kiutasíthatók. El nem ítéltek kiutasítása iránt a mi­nisztertanács fog döntő határozatot hozni.­­ Hitelt érdemlő hír szerint Andrieux-t madridi franczia nagy­követté fogják kinevezni. Rustsuk, febr. 28. (O. J­.) Rasgradban ma egy muzulmán elnöklete alatt szabadelvű meeting tarta­tott, melyen 650 személy volt jelen. A határozat, mely az alkotmány visszaállítását kéri, táviratilag kö­­zöltetett a fejedelemmel. Belgrád, febr. 28. (O. É.) Azon sz.-pétervári hir, mely szerint Horvatovits követ onnan visszahi­vatván, helyét Risztics foglalná el, csak pánszláv irá­nyú tapogatódzás, máskülönben pedig teljesen alap­talan. Berlin, febr. 28. A Reichsanzeiger közzéteszi azon beszédet, melyet Radziwill herczeg a fekete sasrend átnyújtásakor a szultánhoz intézett, és az utóbbi válaszát. A herczeg azt mondá:­­ meg van bízva uralkodójától, hogy a szultán előtt a császár állandó barátságának érzelmeit tolmácsolja. A szul­tán erre őszinte óhaját fejezte ki, hogy a két biroda­lom közt már fenálló barátságos viszonyokat fentart­­sa és szilárd alapokra fektesse. Mindent el fog kö­vetni, hogy e czélját a lehető legnagyobb mértékben megvalósítsa. (Ered. sürg.) Páris, febr. 28. Az Agence Ha­vasnak jelentik Tripoliszból, hogy ezen tartományba folyton érkeznek török csapatok. Számuk most már 16.000 emberre rúg. A muzulmán lakosság nagy erő­feszítéseket tesz, hogy a sivatagban lakó arabokat a hadseregbe való belépésre rábírják és mindenütt azt híresztelik, hogy a szultán még vagy 8000 katonát fog küldeni. (Ered sürg.) Konstantinápoly, febr. 28. A Pol. Korr. jelentése: A porta és Aleko pasa közt az utóbbi időben ismét feszültté vált a viszony. A keletruméliai török ingatlan javak ügyében felmerült és eddigelé el nem intézett viszályhoz most újabb bonyodalmak járultak, így Aleko pasa azt követeli, hogy a szultán a szervezeti szabályzat értelmében őt megillető ama jogáról, hogy a halálra ítélt bűnösöknek megkegyel­mezhet, mondjon le. A portán egyre nagyobb elkese­redéssel beszélnek Aleko pasáról. Pétervár, febr. 28. A Trigonja elleni perben a múlt éjjel hirdették ki az ítéletet. Tíz vádlott, köztük egy nő is, halálra, a többiek kényszermunkára ítéltettek el. Leguj­abb. Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezle­tén Vizsolyi elnök előterjesztésére a q­u­a­l­i­­fikáczionális bizottságba a függetlenségi párt tagjai közül az értekezlet Unger Lajost je­lölte ki. Ezután S­z­a­p­á­r­y Gyula miniszter előadja, hogy miután a költségvetési vita nagy kiterjedést vett, tekintettel arra, hogy az indemnity márczius végével lejár, s tekintettel arra, hogy a főrendiház­nak a költségvetés tárgyalására kellő idő engedtes­sék, kívánatos az ülések tartamának meghosszabbí­tása s ennélfogva javaslatba hozza, hogy a ház ülé­seinek délután 3 óráig való kiterjesztése a házban indítványba hozassák. Az értekezlet a miniszter előterjesztését he­lyesléssel fogadván, a tanácskozás véget ért. A szatmár megyei országgyűlési képviselők a mai ülés után T­e­l­e­k­y Géza gr. vezetése alatt megjelentek a képviselőház miniszteri szobájában s ott O­r­d­ó­d­y közlekedési miniszternek a legmele­gebben figyelmébe ajánlották Szatmár megyének múlt évi deczemberi közgyűléséből a miniszterhez intézett azon folyamodványát, mely a megye közlekedési utai­­ra és vizei szabályozására a miniszter gondját kikéri. O­r­d­ó­d­y miniszter szívélyesen fogadta a küldött­séget s kijelenté, hogy bár az ügyben rögtöni intéz­kedéseket nem tehet, figyelmébe veszi az ügyet, s utána téve, hogy a közmunka-törvényben erről is gondoskodva lesz. A közmunka-törvényjavaslat — mint az O. É. írja — már elkészült, s legközelebb a ház elé fog terjesztetni. Közgazdasági táviratok. BéCS, febr. 28. Az osztrák hitelintézet igazgatótanácsa elhatározta, hogy a közgyű­lésnek javasolni fogja, hogy az 1881-ki osz­talék fejében részvényenként 17 la frt fizet­tessék ki, a tartalékalap a tiszta nyeremény 20°/o-jával, tehát körülbelül 684.000 forinttal dotáltassék, 100.000 forint az intézeti épület értékéből leírassák és a nyereménynek mint­egy 10.000 frtra rugó maradéka új számlára könyveltessék. A 6°/6-os magyar jára­dék konvertálásából származó össznyeremény nincs az elosztás alá kerülő évi jövedelembe foglal­va, hanem a folyó év számlájára vitetett át. (Ered. sürg.) Páris, febr. 27. A Pol. Korr. je­lentése : Mijatovics szerb pénzügyminiszter ma in­dult vissza Bécsen át Belgrádba. Bécsben több napig fog tartózkodni. A szerb vasutak ügyeinek rendezése tehát bevégzettnek tekinthető. Páris, febr. 28. A tőzsde hangulata kedvező, a kereslet jó, a forgalom élénk és a reportok mérsékel­tek. Remélik, hogy a liquidáczió után lényegesen fog a helyzet javulni. (Ered. sürg.) Berlin, febr. 28. A dohánymono­­pólium behozatalára vonatkozó törvényjavaslat szerint megbízható egyéneknek feltételesen meg lesz engedve, hogy a külfölddel nyers dohány kereskedelmet foly­tassanak. A monopol behozatalával következő árak lesznek érvényben. Pipadohány: közönséges, egy klgr. ára egy márka, legfinomabb varina Portorico, nyolcz márka, legfinomabb török, tíz márka. Szivar: 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12, 15, 18 és 20 fillér darabja. Tiszta havanna szivar darabja 25 és 30 fillér. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 28. Egy helyben 25 év óta fennálló posztókereskedő-czég, mely igen nagy hitelnek örvendett, fizetésre képtelenné vált. Azon igyekeznek, hogy bíróságon kívüli kiegyezést hozza­nak létre. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 28. A mai esti tőzsde kedvező párisi hírekre, valamint a spekulá­­czió nagyobb vásárlásai következtében szilárd hangu­latban folyt le. Árfolyamok 51/8 órakor: Osztrák hi­telrészvény 303. Magyar hitelrészvény 295.—. Unicbank 117.—. Anglobank 117.75. Bécsi bank­egyesület 110.50. Osztrák államvasut 302.—. Déli vasút —.—. Magyar 4°/0-os aranyjáradék 85.50. Magyar papirjáradék 85.25. Osztrák járadék 74.15—. Német birodalmi márka 58.60. 20 frankos arany 9.52x/2. Magyar leszámítoló bank 95.50. Bécsi tram­way —.—. Török sorsjegyek —.—. Cseh Union­bank —.—. Elbevölgyi —.—. Galicziai vasutrész­­vény —.—. Erdélyi vasutrészv. —.—. Osztr. föld­­hitelrészv. —.—. Magy. 6°/0-os aranyjáradék —.—. Tiszavölgyi sorsjegyek —.—. Bécs, febr. 28. (Osztrák ért. zárlatra.) Hitelrészvény 299.50. Lombard 128.50. Aranyjáradék 92.40. London 120.35. Galicziai 289.50. 1864-es —.—. 1860-as 128. — . Ezüst­járadék 75.10. Török sorsjegy —.—. Angol-osztrák 117.75. Államvasut 300.—. Napoleonh­oz 9.52—. Járadék 74.—. Hitelsorsjegy 173.50. Német bankhelyek 58.70. Arany 5.61. Nemzeti bank 812.—. Magyar leszám. bank —.—. Nyugodt. BéCs, febr. 28. (Magyar ért. zárlatja.) Magyar földte­­herm. kötv. 97.50. Erdélyi föld. kötv. —.—. Magyar zálogle­vél 100.—. Erdélyi vasút 156.25. Magyar keleti vasút 92.50. Magyar sorsjegy 113.—. Szőlő-dézsmav. —.—. Aranyjáradék 118.—. Tiszavölgyi sorsjegyek 108.—. Magyar vasúti köl­csön 130.50. Magyar hitel 292.50. Alföld 162.50. Magy. észak­keleti vasút 155.75. Keleti vasúti elsők. 88.15. Tiszai vasút 247.—. Magyar leszámítoló bank 94.50. Kassa-oderbergi vasút 138.—. Magyar papirjáradék 85.20. Bécs, febr. 28. (Esti zárlat.) Hitelrészvény 303.—. — Magyar hitel 295.—. — Lombard 129.25. — 1864-es —.—. — M. járad.—.—. Osztr. papirjár. 74.12. — Angol-osztrák 118.50. — Államvasut 300.50. — 1860-as —. — Magyar sorsjegy —.—. — Napoleondor 9.52—. — Unió bank —.—. Galicziai 290.50. Osztrák aranyjáradék 92.45. 4°/0-os magyar aranyjáradék 85.65. Magyar papirjárad. —.— Szilárd. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 28. Az esti magánfor­galom igen élénk forgalommal folyt le. Kilencz órai zárlat: Magyar hitelrészvény 294.50. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 28. Daczára a maga­sabb amerikai jegyzéseknek sem a forgalom, sem a hangulat nem élénkült és az üzlet korlátolt maradt. Tavaszra és őszre szállítandó búza 12.25—12.27, he­lyesebben 12.28 írton köttetett, de csak kis mennyi­ségben, így zárul, mint áru. Más határidők névlege­sen változatlanok. Zab tavaszra 8.35—8.40 írton, zab őszre 7.45—7.50 írton, tengeri május—júniusra 8.58—7.60 írton, búza május—júniusra 12.32—12.37 írton köttetett. Jegyeztetett: Búza tavaszra 12.25— 12.30 írton, búza őszre 11.25—11.30 írton, zab ta­vaszra 8.35—8.40 írton, zab őszre 7.50—7.55 írton, tengeri május—júniusra 7.55—7.60; magyar rozs­ 9.25—9.60 ; rozs tavaszra 9.35—9.40; rozs őszre 8.80 —8.90 ; merkantil zab 8.20—8.30; tengeri kész áru 7.85—7.90. Külföldi árutőzsdék zárlatárfolyamai.*) — Február 28-án. — *) Gabona szállítási dij vagyon-rakományokban 100 ki­­lokint értendő. Beviteli vám Németországba 100 kiló búzáért, rozsért és zabért 1 márka, lisztért 21­. márka. Beviteli vám Svájczba 100 kiló gabonáért 0.30 frank, lisztért 1 frank. Átszá­mítási árfolyam a német piaczokra 100 márka vista 58 frt 75 kr. Párisra 100 frank vista 47 frt 55 kr. — Amsterdamra 100 hollandi forint vista 99 frt — kr. B -S 00 «.rt 3 W m s: ‘O ^ h CC © r-í :o w N Qj M ä o ® 1 >—i ír1 £5 n íj rj o «S3 T2 ^ t? Páris. Búza folyó hóra........................ 29.80 14.17 —0.02 » márcziura .... 29.80 14.17 -­-0.12 » márcziustól 4 hóra . . 29.90 14.22 -­-0.15 » májustól 4 hónapra . . 29.40 13.98 —0.09 Liszt 9 márkás folyó hóra. . 62.60 18.72 -­-0.04 . márcziusra .... 62.10 18.57 —0.01 » márcz.-tól 4 hóra . . 62.25 18.62 -1-0.04 » májustól 4 hónapra . . 62.25 18.62 -1"0-04" Olaj folyó hóra................ 69.75 33.14 -0.25 » márcziusra . . . . 69.75 33.14 —0.25 » májustól 4 hónapra . . 72.— 34.24 —0.10 » a­z utolsó hónapra . . 73.25 34.84 - 0.22 Szesz folyó hóra........................ 57.75 30.51 —0.10 » márcziusra . . . . 58.— 30.64 —0.14 » május—júniusra . . . —.— —.— —.— » májusról 4 hónapra . . 60.75 32.09 —0.05 Szállítási díj : Budapestről . 8.27 3.87 » » Bécsből . . 7.87 3.66 Búza, liszt szilárd, olaj, szesz csendes. Időjárás : borult: Berlin. Búza april—májusra . . . 220.50 12.96 -1­0.05 » jun.—júliusra . . . 219.50 12.90 +0­ 02 ROZS helyben.....................167.— 9.81 —.0.01 » februárra...................... 165.50 9.72 +0.02 » április—májusra . . . 165.25 9.70 +0.03 » május—júniusra . . . 164.25 9.64 +0.03 Zab április —májusra . . . 137.— 8.06 —0.— » május—júniusra . . . 138.25 8.14 +0.02 Olaj helyben...................... 55.80 32.78 +0.21 « április—májusra . . . 55.60 32.66 +0.20 » máj.—júniusra . . . 56.— 32.90 +0.21 Szesz helyben..................... 47.10 27.67 —0.14 » február—márcz.-ra . . 47.80 28.08 —0.14 » április—májusra . . . 48.50 28.49 —0.08 » június—júliusra . . . 49.60 29.14 &0.09 Szállítási díj : Budapestről . 3.98 2.27 » » Bécsből . . 3.24 1.88 Külföldi értéktőzsdék zárlatárfolyamai. **) — Február 28-án. — **) A fentebbi árfolyamok az illető tőzsde helyi szokásai szerint medióra, ultiméra, vagy készpénzben értendők s eszerint a bpesti egyen­­érték is akképen szól. A készpénz-árfolyamok K-val, a media-árfolyamok M-mel, az ultime-árfolyamok U-val vannak megjelölve. Magától értető­dik, hogy a fenti átszámításokhoz még a tranzakczió-költségek, továbbá prolongáczió és ultima-árfolyamokhoz azonkívül még a mindenkori budapesti prolongáczió-tételek is számításba teendők. Berlin, febr. 28. (A tőzsdéről.) Hitelrészvények kedvező mérleg reményében emelkedtek. Bankok, orosz érté­kek, osztrák járadékok keresettek. Vasutak iránt a hangulat nyugodt. Bányák elhanyagoltak. — Utóbörze : Hitelrészvény 526.— , osztrák államvasut 511.50, Károly Lajos vasp. részv. 124.—, Déli vasút 222.50, Orosz bankjegy 206.50, Szilárd, Páris, febr. 28. (Zárlat.) 3°/o Évjáradék 83.15. — Törlesztési évjárad. 83.20. — Lombard 277.—. — Magyar aranyjáradék —.—. — 5°/­s-os évjárulék 115.45. — Osztrák államvasut 632.—. — Földhitel 790.—. — Osztrák aranyjára­dék —.—. — Török sorsjegy —.—. — Magyar vasúti kölcsön —.—. — Magyar jelzálogbank —.—. — Bécsi unió bank —.—. 4°/6-os magyar aranyjáradék —.—. Länderbank —.— Szilárd, Frankfurt, febr. 28. (Esti 1.) Papirjáradék —.—. — Osztr. aranyjáradék —.—. — Osztrák hitelrészv. 264.—. — Osztrák államv. részvény 257.—. — Lombard 110.50. — Magyar-galicziai vasút —.—. — Váltóárfolyam Bécsre —.—. — Ezüstjáradék 63.75. — 5%­-os osztrák papirjáradék —.—. Osztrák bankr. —.—. — Galicziai 247.75. — Erzsébet nyug. vasút. —.—. — Tiszavidéki vasúti elsőbbs. —.—. — Kincst. utalv. —.—. — Magyar papirjáradék —.—. — Elbevölgyi vasút —.—. Magy. lesz. bank —.—. Szilárd. összehasonlításul: Berlin Frankfurt az egyidejű bpesti zarlatárfolyam Értékpapír ,, ««*• r r arro- mitva árro- mitva bpesti bpesti pénz áru­lyam egyen- lyam egyen­értékűé értékre Magyar értékek. 4%-os arany jár.................TJ 72.70' 86.— —.— —85.45 85.75 6%-os arany jár................U 100.31), 118.—­ 100.— 117.68 117 80 118.10 Papír járadék...................U 72.10 84.90 72.12, 84.92 85.20 85.50 Keleti vas. els. I. kib... K — — —­ —.— 88.— 88.50 4Va°/p földb. int. zál. lev. K —79.87 93.85 93.75 94.25 Hitelbank részv.............. U —.— —.— 292.— 293.— Leszám. bank részv. ... U —.— —.— —.— —.— 96.— 96.50 Kassa-oderb. vasút........ K 59.25 139.24 —.— —.— 137.— 138.— Magy.-galiez. vasút.........K —.— —.— J 29.25 150.86 —.— — Osztrák értékek. Arany járadék...................U —— 78.— 91.83 92.— 92.50 5%-os papír járadék ... UJ —.— —.—­ 74.50­ 86.70 —.— —.— Ezüst járadék...................U 63.70 75.01 63.75 75 01 75.— 75.25 Papirjáradék............ U 63.25 74.63 62.68, 73.98 74.­­ 74.25 Osztr.-magy. bank részv. K —.— —.— 693.50 814.28 810.— 814.— Osztr. hitel részv...............U 526.— 360.921 261.87,300.— 299.50 300.50 Osztr. államvasp. részv.. U 512.— 300.70, 256-H 301.16 300.— 302.— Galicziai vaspálya........U 123.80 290.80 247.—­­ 290.74 —.— —.— Déli vasp. részv.................U 223.— 130.31 108.75 128.51 ——.— Váltó Bécsre......................... 168.90 58.86 170.25; 58.74 — Orosz papírpénz................... 205.70 120.85 ——.— —.— —­­ átszámítási árfolyam 100 márka 58 frt 75 kr. Nemzeti színház. Ma, márczius 1-én: Rang és mód. Színmű 3 felvonásban, irta Szigeti József. Bannai Gábor Bercsényi Clarisse Helvey L. Irma Márkus E. Bajnai Gerő Szigeti J. Erzsébet, neje Prielle K. Sándor, fiók Hetényi Auenburg gróf Újházi Éltes Oszkár báró Benedek Tauer, ékszerész Pintér Weber, hajhász Szigeti I. Elen, kereskedő Komáromi Szobaleány Vizváriné Inas Sántha Kezdete 7 órakor. Holnap, csütörtökön : NAILA, a forrás tündére. Ezzel: A rászedett kadi. Népszínház. Ma, márczius 1-én : A furcsa háború. Operette 3 felvonásban, egy franczia vígjáték után Írták Zell és Genée, fordította Ewa Lajos és Fái J. Béla. Zenéjét szerzette Strauss János. Artemisia Malesina herczegnő Csatai Zs. Violetta Hegyi A. Umberto Sinola Kápolnai Eiccardó Dnrazzo Füredi Carlo Spinzi Komáromi'J. Fortunato Franchetti Hatvani Van Scheelen Toldi Groot Baltazár Solymosi Elza, felesége Komáromi M. Biffi Karikás Gissi Kovács J. Marchese Filippi Kassai Pamfilio Szabó Kezdete 7 órakor. Holnap, csütörtökön : J Niniche. Folytatás a mellékleten. Felelős szerkesztő: URVÁRY LAJOS­Myílt tér* Nyilatkozat. Kassa, febr. 27. T. szerkesztő úr! Becses lapjának folyó hó 26-án megjelent szá­mában a Kassán legutóbb nyilvánosságra került pos­tasikkasztásról tétetvén emlités, a folyamatban levő birói vizsgálat iratai között fekvő névtelen levél alap­ján állittatik, hogy a sikkasztás elkövetője,Sterbinszky László postatiszt reánk tetemes összegeket pazarolt s hogy a tőle ajándékba kapott ékszereket a vizsgáló­­bíróságnak be is szolgáltattuk volna. Ezen egész előadás ily alakjában rosszakaratú rágalom, a valóság pedig az , hogy a múlt hó 31-én tartott színházi jutalomjátékunk estéjén nevünkre czímzett egy dobozban levél, névjegy vagy bármely egyéb közlemény nélkül, két rövid arany óraláncz egy pár függő és egy darab 100 forintos bankjegy küldetett hozzánk ismeretlen egyén által, mely kül­deményt, mint ily alkalommal szokásos ajándékot örömmel fogadtuk, és a küldő ismeretlen volta da­czára, minden utógondolat nélkül megtartottuk azon hiedelemben, hogy az, az általunk nagyrabe­­csült színpártoló közönségtől, vagy annak némely tag­jaitól ered, és mert legtávolabbról sem sejthetjük, hogy annak forrása tisztátalan. A kérdéses postasik­kasztás felfedezése után s az öngyilkossá vált tettes­nél talált névtelen levél alapján a törvényszéki vizs­gálóbíró úr által kikérdeztetvén, kijelentésével annak, ho­gy a színház körében részünkre egyszerűen bemu­tatott Sterbinszky Lászlóval közelebbi ismeretségben éppen nem állottunk, tudva tőle semminemű aján­dékot el nem fogadtunk , mi magunk készség­gel bocsátottuk rendelkezésre a jutalomjátékok estéjén részünkre küldött ékszereket, a mindaddig ismeretlen küldő kipuhatolhatása czéljából, midőn pedig azok a Roth helybeli ékszerésznél a kérdéses postasikkasztás elkövetője, Sterbinszky László által vásároltakkal ugyanazonosoknak igazoltattak, saját elhatározásunkból azonnal önként mon­dottunk le az érdekelt károsultak vagy család javára ezen ékszerek, úgy a vizsgálóbíró úrhoz szintén beszol­gáltatott 100 forintos bankjegyhezi tulajdonjogunk­ról, mert ha azok jóhiszemű szerzésmódja törvény szerint nem lenne is kifogásolható, sem szándékunk, sem szokásunk szerezni vagy megtartani oly vagyont, melynek eredete a közerkölcsiség törvényeivel áll ellenkezésben. Ez a valódi tényállás, melynek közlését a név­telen levél bizonytalan alapjára fektetett közlemény helyreigazításául és nevünk becsületének érdekében tisztelettel kérjük. Litzenmayer Leop­ és Szidónia, a kassai színtársulat tagjai.

Next