Pesti Napló, 1886. március (37. évfolyam, 60-90. szám)
1886-03-26 / 85. szám
85. szám. Előfizetési feltételek: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: Havonként 1 frt 50 kr. — 3 hónapra 4 frt 50 kr. — 6 hónapra 9 frt. Ha az esti kiadás postai különküldése kívántatik, postahályagra havonként 35 kr., évnegyedenként 1 forint felülfizetendő. Hirdetések szintúgy mint előfizetések a 13 p esti ISTaplót kiadó hivatalába Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, küldendők. Egyes szám 2 kr. Budapest, 1886. Péntek, márczius 26. 37. évi folyam. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-feivatal, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Egyes számo kr. Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓIfi April lsejével nz évnegyed kezdődvén, fölkérjük azon t. előfizetőinket, kiknek megrendelése lejár, annak minél előbbi megújítására, hogy a lap megküldésében fennakadás ne történjék. A Pesti Napló a legolcsóbb nagy politikai napilap, s naponkint kétszer megjelenvén, az olvasóközönséget a leggyorsabban tájékoztatja a napi eseményekről. Előfizetési árak : ( A Pesti Napló megjelen naponkint kétszer, hétfőn reggel rendkívüli számot ad ki.) Évnegyedre ................. 4 frt 50 kr. Egy hónapra ................. 19 50 „ Ha az esti kiadás postai különküldése kívántatik, postabélyegre havonkint 35 kr, évnegyedenkint 1 forint felülfizetendő. IPF* Az előfizetések Budapestre a Pesti Napló kiadóhivatalának (Ferencziek tere, Athenaeum-épület) küldendők. A Pesti Napló szerk. s kiadóhivatala. Szemle. A bolgár kérdés megoldása körüli alkudozásokban ismét új mozzanatot jeleznek. Római hírek szerint az olasz kabinet talált oly közvetítő javaslatot, mely Sándor fejedelem óhajait a nagyhatalmak határozataival összeegyezteti. Miből áll e javaslat, arról még nincs hír, de alighanem erre is olyan sors várakozik, mint elődeire. Az orosz politika czélja nem a kiegyezés, hanem Sándor fejedelem megalázása. Bizonyítja ezt a táviratainkban már jelzett legutóbbi orosz félhivatalos nyilatkozat, mely kegyetlenül pálczát tör Sándor fejedelem óhajai felett s kiemeli, hogy a fejedelem csak arra számíthat, amit neki Európa önkéntesen, úgyszólván, kegyelemből ad s ha daczol a nagyhatalmakkal, akkor semmit sem fog kapni. Oroszország e magaviselete s a hozzá fűződő fondorlatok nagyon aggasztják a szultánt, ki minden áron szeretne a bolgár bonyodalomtól szabadulni. A szultán arra is kész, hogy elfogadja Sándor fejedelem óhajait s ez ügyben állítólag jegyzéket intézett a hatalmakhoz. Csakhogy az orosz politika a szultán ez engedékenységét is könnyen meghiúsíthatja. A német parlamentben szombaton egy kis szoczialista vita volt. A szoczialisták köréből az 1884-ks úgynevezett dinamittörvény megszüntetését indítványozták. Viereck képviselő kiemelte, hogy e törvény igazi karikatúrája a parlamenti alaposságnak s hogy a különböző németországi dinamitmerényletek s főleg a niederwaldi emlék elleni nem a munkások, hanem a rendőrség bérenczeinek művei voltak. A ház az indítványt óriási többséggel egyszerűen elvetette. Az orosz nihilisták újra életjelt adnak magukról. Hivatalos lapjuk nagyon hosszú szünet után ismét megjelent s azzal fenyegetőzik, hogy a párt, mely újra szervezve van, sőt pénzzel is rendelkezik, ismét megkezdi erőszakosságait s irtó harczát az uralkodó osztályok ellen. Pétervári hírek szerint e nihilista fenyegetés okozta, hogy a czár személyes biztonsága érdekében a legutóbbi időben igen nagyarányú óvatossági intézkedéseket tettek. A képviselőház pénzügyi bizottsága Zsigmondy Vilmos elnöklete alatt tegnap tartott ülésében tárgyalás alá vette először az Egyiptom pénzügyei rendezése ügyében Londonban, 1885. márczius 18-án kötött nemzetközi egyezménynek s a Londonban, 1885. július 25-én kelt nemzetközi nyilatkozatnak beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Hegedűs előadó ismertetvén a javaslat tartalmát, előadja, hogy a szóban forgó kölcsönért való jótállás alól monarchiánk nemzetközi politikai és forgalmi szempontból nem vélte magát kivonhatni. Elfogadásra ajánlja a javaslatot. Wahrmann elfogadja a javaslatot, ámbár nem látja feltétlenül kizártnak azt, hogy esetleg későbben teher is hárulhatna belőle reánk. Tarkovics miniszteri tanácsos, mint a miniszterelnök képviselője, előadja, hogy nemcsak a monarchia nagyhatalmi állására való tekintet volt irányadó e jótállás elvállalásánál, hanem az Alexandriában kárt szenvedetteknek adandó kárpótlás is. Nem valószínű, hogy ebből monarchiánkra valamikor tényleges teher háromoljék. Wahrmann az egyezményben azon hézagot látja, hogy nincs kimondva, miként az esetleges előlegezések Egyiptom által később minő kamatláb mellett térítendők vissza. Tarkovics miniszteri tanácsos megjegyzi, hogy e kérdés előfordult a londoni konferenczián is, de a nagyhatalmak képviselői ama nézetben voltak, hogy ez valószínűtlen eset és felesleges róla beszélni. A bizottság átalánosságban s némi szerkezeti módosításokkal részleteiben is elfogadta a törvényjavaslatot. Tárgyalás alá vétetett ezután a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló 1883: 43. tcz. némely határozatainak módosításáról szóló törvényjavaslat. Hegedűs előadó hivatkozva a javaslathoz indokolásra, részletesen ismerteti a javaslatsemélyzet szaporítás javasolt arányát Azoktnak is tartja a szaporítás igazságügyi bizottság azon módosításával szemben, hogy az új bíráknak kb. táblai bírói minőségű fizetésük, de kúriai bírói rangjuk legyen, korrektnek és logikusnak a miniszter javaslatát tartja, mely szerint az új bírák rangja és fizetése is kb. táblai bírói minőségű lenne. Szóló e tekintetben az eredeti szerkezetet ajánlja elfogadásra. A javaslatot különben elfogadásra ajánlja. Szapáry gr. pénzügyminiszter az igazságügyi bizottság módosítására nem fektet nagy súlyt, csak azt kívánja, hogy a fizetés akként állapíttassék meg, amint javaslatba hozta. Wahrmann a hatáskör azonosságára való tekintetből indokoltabbnak véli az igazságügyi bizottság javaslatát. Hieronymi akadémikus jellegűnek tartja e vitát, miután a miniszter elfogadta már az igazságügyi bizottság javaslatát, de azt tartja, hogy az előadónak e tekintetben igaza van. A szóban forgó módosítás infrakcióját jelenti a nálunk 18 év óta meghonosult gyakorlatnak. Ha lenne nálunk szolgálati pragmatika, lehetetlen lett volna az igazságügyi bizottság e javaslata. Harkányi elvileg nem barátja az ilyetén rangosztogatásnak s az eredeti javaslatot helyesebbnek tartja. A bizottság általánosságban s az igazságügyi bizottság módosításával részleteiben is elfogadja a törvényjavaslatot. A bizottságnak e két javaslatra vonatkozó jelentése legközelebb a ház elé fog terjesztetni. A sztrájk Belgiumban, Brüsszelből szerda estétől jelentik, hogy a hírek a lüttichi medencéből még aggasztóbbak, mint eddig. A Meuse egész balpartján megszüntették a munkát s a sztrájk már áthatolt Seraingben a Cockerill-telepre, mely maga ötezer munkást foglalkoztat. Az eddigi összeütközésekben számos sebesülés történt, noha a katonák mindig a levegőbe lőttek s csak a tisztek irányozták a tömegre revolverüket. Új zavargásoktól félnek. Fanselleben 13, Seraingben 30 egyént fogtak el. Wenders, Hug, Gent és Charleroi munkásai közt igen nagy az izgatottság. A már ez. 19-én elfogott zavargókat a fenyitő törvényszék már elitélte. Az egyik Wagener, ki a jelt adta a fosztogatásra s a bíróság előtt is brutálisan viselte magát, hat havi fogságra s 200 frank birságra ítéltetett. A Gazdakörből. (A regále megváltása.) A Gazdakör igazgatósága tegnap délután Somssich Pál elnöklete alatt ülést tartott. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az elnök indítványára a magyar hírlapírók nyugdíjintézetének 100 főt szavaztatott meg. Bemutattatott a budapesti mészárosipartársulatnak átirata, melylyel a gráczi mészárosipartársulat ama megkeresését küldte át, mely szerint az állati zsiradékok és a faggyú behozatali vámjának eltörlése ellen teendő lépések megtételét kéri. Tudomásul vétetvén, a gráczi ipartársulat az iránt fog megkerestetni, hogy az osztrák kormányhoz ez ügyben intézett beadványát másolatban küldje meg. Ezután elhatározta az igazgatóság, hogy Zichy Nándor gr. felolvasása folytán lótenyésztési és állattenyésztési albizottságot alakít. Új tagokat felvetettek: Basini Domokos és Peregrini János.* * * Ezután dr. Csillagh Gyula értekezett a kisebb királyi haszonvételek megváltásáról. Értekező nézeteit a következőkben foglalja össze: A földesúri italmérési jog teljes kárpótlás mellett mielőbb megszüntetendő. Teljes kárpótlás pedig azért szükséges, mert e jog bizonyára hoz oly biztos jövedelmet, mint maga a földbirtok; e mellett pedig e jövedelem elnyeréséhez még oly mérvű munkaerő alkalmazása sem szükségeltetik. Eladásoknál, az örökös társak közti egyezségeknél e jog teljes értékében vétetett számításba, s így a jól szerzett jogok sértetnének, ha nem teljes, hanem csak úgynevezett méltányos (billige Entschädigung) adatnék, minő az örökös tartományokban eltörölt propriáczinális jogokért fizettetett , vagy mérsékelt kárpótlás, (massige Entschädigung) miben az eltörölt kényszerjogok Németország több államában részesittettek. A kiszámítás az úrbéri kárpótlást tárgyazó 1853. márczius 2-iki nyílt parancsban »a megválthatóknak nyilvánított tartozások« megváltásának kulcsa szerint eszközlendő, vagyis a tíz évi átlag szerint meghatározandó jövedelem évi értékének tőkésítendő húszszoros összegét véve alapul s kezelési költségek fejében egyhatodrészt levonva. A tíz év alapjául mindenesetre oly időszak keresendő, melyben a gazdasági viszonyok jók is, de felváltva rosszak is voltak. A kárpótlási összeget — épp úgy, mint a földtehermentesítési adósságot — az állam fizeti e czélból kibocsátandó regále-váltságkötvényeknek a jogosultak kezeihez leendő kiszolgáltatása által. Mert habár sok község van hazánkban rendezett közigazgatási és pénzviszonyok között, egészben véve talán még sem lehetne a kármentesítés összes garancziáit a községek hitelében, sem a községek ellen esetleg alkalmazandó közigazgatási behajtásban keresni és így nézete szerint az állam igénybevétele, akár mint közvetítőé, akár mint jótállóé vagy kölcsönadóé, végre is kikerülhettek ha a volt földesuraknak teljes kárpótlását óhajtjuk. E kötvények speciális fedezettel bírnának, így a regále váltságból eredő államadósság törlesztése czéljából az italmérési üzletekre az államkincstárt megillető külön engedélyilleték és évi államadó volna behozandó és ennek tételei egyelőre ideiglenesen, a szerzendő tapasztalatok után később véglegesen akképen volnának megállapítandók, hogy az azok alapján előirányozható évi bevételekből a váltság-összeg utáni kamatoknak és törlesztési részleteknek fizetése biztosítva legyen. Az italmérési regálét tehát, e szerint azon időpontig, míg a regále-váltságból eredő államadósság végleg letörlesztve nem leend, az italmérési engedélyilletékek és italmérési adók fognák felváltani. Ugyanezek jelöltettek ki a többi javaslatokban is, azon fedezeti alapul, melyből az italmérési javadalomnak a községekre leendő átruházása esetén a megváltási tőke utáni kamatok és törlesztések a községek által fizettettek volna, csakhogy míg a fönt említett javaslatok ezen illetéket, illetőleg adót a községi adó jellegével ruházták fel, addig értekező javaslata ezen illetéket és adót államivá teszi, minthogy a kárpótlási összeg, e javaslat értelmében, az állam által fizettetnék. Ezen adó igazságos, mert oly ipari foglalkozást érint, mely eddig is hasonszerű joggal terhelve volt s mégis jövedelmezőnek bizonyult, továbbá arányos is és egyenlékeny, mert nem minden italmérési üzlet vonatnék egyenlő adóztatás alá, hanem az italmérési üzletek különböző körülményei s jövedelmezősége szerint a törvény különböző osztályzatokat állapítana meg, e mellett ezen adónem egyszerű s könnyen kezelhető is. Hogy a sajátképi italmérések mellett azon kereskedői üzletek is, melyek italelárusítással foglalkoznak, ezen italmérési — rájuk vonatkozólag helyesebben — italárulási adót fizetni tartoznának, a dolog természetéből foly, s az ezen adó alól mentesített üzletek, illetőleg italok körét lehetőleg szűkre kellene szabni. Úgy a licencziáknál, mint az évi adóknál az osztályozás alapját sokféle tényező kombinácziója képezhetné : a városok lakosságának s az ezekben létező italmérési üzleteknek egymáshoz viszonyított száma, az üzlethelyiségek terjedelme, az üzlet múlt évi jövedelmezősége — és talán elsősorban — az üzletben eladásra került szeszes italok kvantuma. A szabad királyi városokban s mindazon községekben, melyek az italmérési jogot akár királyi kiváltságlevél útján bírják, akár megváltás, illetőleg vétel utján megszerezték, az italmérési jog, mint királyi kisebb haszonvétel, szintén megszüntettetik ugyan, de ezek közül mindazon sz. kir. városok, illetőleg községek, melyek több mint 10.000 lakossal bírnak, kárpótlást nem követelhetnek, hanem feljogosíttatnak az italmérési kft. kisebb haszonvétel eddigi jövedelmét, mint a városra ruházott javadalmat az italmérési üzletekre a felsőbb hatóság jóváhagyása mellett s lehetőleg a hasonló állami díjak, illetve adók módjára megállapítandó engedélyi díjakból és italmérési adókból, sőt kivételesen (amennyiben t. i. ezek elégtelenek volnának) behozatali illetékekből (kapuadó koktrol) is maguk részére biztosítani; ily helyeken azonban az egész város területére kiterjedő italmérési javadalomnak egyetlen vállalkozó részére leendő kizárólagos bérbeadása jövőre tiltatik. Daczára, hogy a városokban az italmérési jog nem esik kárpótlás alá, a fennállott italmérési regálejog értéke — a tíz évi átlag alapján — ezeknél is kinyomozandó s ezúttal szintén összeírandó, és a városok meghagyandó italmérési javadalmukat, ha valaha kivántatnék, ezen kinyomozott értékben az államnak akármikor átengedni tartoznak. A városokban fennállott ezen italmérési regálójog értékének megállapítása nemcsak azért szükséges, hogy az állam, ha a szeszes italokra bármikor más adókat hozna be, vagy például a szeszmonopóliumra térne át, e városi javadalmakat kárpótlás mellett egyszerűen megszüntethesse, de szükséges e megállapítás azon oknál fogva is, mert azon javadalom bevétele, melyet az italmérési regále átalakításából a városok hozni fognak, ezen megállapított összeget felül nem múlhatja. A sz. kir. városokban fennálló azon italmérési jogok, melyeknek jogalapja nem a városi kiváltságon, hanem különös kiváltságon nyugszik, mint a városokban létező nemesi kúriáknak, egyes személyeknek vagy telkeknek külön italmérési jogai azonban kárpótlás mellett megszüntetendők; a tisztán hatósági engedély alapján nyert italmérési jogokat, mint viszszavonható jogosultságokat azonban kárpótlás nem illeti meg. Az 1. pont alatt említett kárpótlás megilleti a községeket is az 1836: VI. t.-cz. 2. §-a által szabályozott és az 1853. márczius 2-án kelt úrbéri cs. nyiltparancs 23. §-a által fentartott szt. Mihálytól karácsonyig, illetőleg szt. György napjáig terjedő korcsmálási jogért. A kárpótlási eljárás, — név szerint a kárpótlási ár felvétele, megállapítása, fölmerülendő vitás esetekben választott bíróság alkalmazása és a felebbvitel fentartása mellett lehetőleg a szőlődézsmamegváltásánál követett és az 1868. XXIX. t. czikkben szabályozott eljárás szerint megy véghez. A szőlődézsmaváltságnál követett eljárás sokkal egyszerűbb és rövidebb volt, mint a földtehermentesítési rendeletekben foglalt eljárási mód, midőn a kárpótlási felvételnél három adminisztratív fórum (u. m. a földtehermentesítési biztos, országos bizottmány, belügyminisztérium), a kárpótlási jogkérdésekben is három birói hatóság (a cs. kir. úrbéri törvényszékek, úrbéri feltörvényszékek, és az úrbéri legfőbb törvényszék) jártak el, amíg a szőlődézsmaváltsági eljárásnál a vitás ügy mindjárt birói útra tereltetett, s a birói határozat ellen csak egy felebbvitelnek adatott hely. A szükséges adminisztratív felülvizsgálat azonban ezen eljárásnál is kötendő. A többi fennálló kir. kisebb haszonvételek a közérdekkel ellenkezésben nem állván, azokra nézve, amennyiben a törvényhozás azokkal foglalkoznék, csak a permisszív megváltás elve volna kimondandó és pedig akképen, hogy a földesúri malomjogot az illető malomüzletek birtokosai akár egyenként, akár egyetemleg, a fönnebb foglalt eljárásnak alkalmazása mellett, a tíz évi átlagos jövedelem alapján jogosítják magukhoz váltani. A halászati jogot ily módon az érdeklett községek hasonlókép megválthatnák, úgy a még magánjogi czimen egyeseket illető vásártartási, vám- és révjogokat is és azokat megfelelő községi javadalommá változtathatnák, így az e czimen a felsőbb hatóság jóváhagyása mellett megállapítandó díjak megváltás folytán a községi pénztárba fognának befolyni, mi a jelenlegi állapotnál mindenesetre helyesebb, természetesebb volna. E jogok megváltása iránti nyilatkozatot az érdekeltek, illetőleg a községek azonban meghatározott idő alatt tartoznának bejelenteni, ellenkező esetben nem volna köteles a jogosított a jognak még kárpótlás mellett leendő átengedésére sem. Ez azonban csak általános javaslat, s elismerem, hogy minden egyes jog megváltásánál megfelelő különös rendszabályok alkalmazandók. E jogokra nézve azonban sem a kárpótlási kötelezettség, sem a megváltás közvetítése az államot nem terhelhetné. De hogy a községek a megváltás czéljából könnyebb és olcsóbb hitelt kaphassanak, az alábbi elvek szerint megengedhetőnek vélném a javadalomnak külön hitelalappá változtatását. Kimondandónak véli ennélfogva: úgy a szab. kir. városok eddigi italmérési jogának megfelelő italmérési javadalom, mint a községek által már eddig kirt vagy most megszerzett s az eddigi kir. kisebb haszonvételeknek megfelelő javadalmak (tehát a malom-, halászat-, rév- és vámjog, valamint a vásártartás, végre az italmérés is, — ha t. i. a községekre ruháztatnék) jövőre oly önálló jogosítványokat képeznek, melyekre különös jogok szerezhetők. E czélból e jogok megfelelő körülírással s a váltságösszeg kitüntetésével, a telekkönyvi hatóság által vezetettjavadalmi (Beneficzial) könyvekbe jegyzendők be. Ugyane könyvekbe jegyzendők be e jogokra, mint önálló hitelalapra nyújtott kölcsönök is. Egyébként e könyvekre, valamint az azokba bejegyzendő jogokra is a telekkönyvi szabályok nem alkalmazandók ugyan, de az azokba bejegyzett hitelezők jogot nyernek, hogy lejárt követeléseiket magára a javadalomra vezetendő zárlat útján annak jövedelmeiből szedhessék be és ebben őket a városoknak (községeknek) egyéb hitelezői meg nem előzhetik. A könyvek vezetéséről és a zárlat módjáról a kormány rendeleti úton fog határozni. E rendelkezést azért tartotta czélszerűnek, hogy megkönnyíttessék a városoknak és községeknek a javadalomra akár megváltás czéljából, akár később bármely czélból külön hitelt nyerni. 30 kr. Grand Café-Restaurant de l'Opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — Ő Felsége az erdélyrészi magyar közművelődési egyesületnek, az általa f. hó 1-én rendezett bál alkalmából, száz frtnyi összeget. — Lazán községnek, az ott 1885. évi szeptember hó 18-án dühöngött tűzvész által károsodott lakosai segélyezésére, ötszáz frtnyi összeget, — Hubina községnek, az ott 1885. évi október hó 16-án dühöngött tűzvész által károsodott lakosai segélyezésére, háromszáz frtnyi összeget adományozott. — A budapesti ügyvédi kamara tegnap délelőtt tartotta meg tizenegyedik évi rendes közgyűlését Hodossy Imre elnöklete alatt. Mindenekelőtt a választmányi jelentést terjesztették a közgyűlés elé, melyet már bő kivonatban ismertettünk. A választmányi jelentéshez dr. Dell' Adami Rezső szólott hozzá, éles bírálat alá véve a jelentésben foglalt s az igazságügyi jelenségekre vonatkozó megjegyzéseket. Konkrét indítványt ez alkalommal nem tett. Dr. Pártos Béla indítványt akart a kamara elé terjeszteni, egy az igazságügyi miniszterhez intézendő felirat tárgyában, minthogy azonban indítványát nem adta be a kellő időben, figyelembevétel végett a választmányhoz kellett áttenni. Ezután a jelentést a közgyűlés tudomásul vette. A dr. Zsigmondy Jenő által felolvasott évi számadás szerint volt a lefolyt évben 11,563 frt 41 kr kiadás és 14,304 frt 31 kr bevétel, a pénztári maradvány tehát 2,740 frt 95 kr. —A közgyűlés a számadást tudomásul vette s a pénztárnoknak és számvizsgálóknak a felmentvényt megadta. — Az 1886—87. évre 13,190 frt van előirányozva, mely összeg a beiratási és tagdíjakkal, valamint a vegyes bevételekkel fedezve lesz. A közgyűlés végül még a tisztviselők és a kezelő személyzet évi fizetését állapította meg s ezzel a közgyűlés véget ért. Az írók és művészek társasága márczius hó 28-án vasárnap délután 3 órakor tartja meg rendes évi közgyűlését. Tóth István egri nyomdászt a jeruzsálemi pátriárka a pápa őszentségének nevében a szent sír lovagjává nevezte ki. Tóth az egri és budapesti katholikus legényegyletek alapítása érdekében buzgó tevékenységet fejtett ki, és a külföldön is szerzett magának érdemeket hasonló egyesületek alapítása körül. — A fenyegetett Bécs. Az osztrák fővárosban nagy zajjal folyik a városi bizottsági tagok választási mozgalma. Bécs második kerületében Suesz tanár tartott szerdán este ez ügyben nagy beszédet s különösen azt hangoztatta, mennyire fenyegeti a Taaffe-kormány politikája Bécs főváros fejlődését és jövőjét. A fővárost a legnagyobb mértékben veszélyezteti azon decentralizáló elv, mely ma Ausztriában uralkodik. A birodalom szétbomlasztása nem jelent mást — mondó szónok — mint azt, hogy Bécs birodalmi fővárosi jellegéből lassan kint kivetkőztettessék. Bármi szép szavakat használnak, e városra a lassú sorvadás átkát akarják vetni. Ez a hanyatlás az ínséget jelenti. Szónok tehát a választásokban egyetértésre intette Bécs összes polgárait. — Pasteur intézete, Pasteur szerdán délután egy bizottsági ülésen jelentést tett az általa kezelt betegekről, kiknek száma 580. A kutyák által megharapott összes betegek állapota normális, az oltás rendes folyamot vesz. Ama 19 orosz közül, kiket farkasok martak meg, az, aki a legborzasztóbban volt sérülve, a düh tünetei közt meghalt. Az utóbbi napokban a beteg konvulziv rohamokban s állandó szám KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, márczius 26. Naptár: Péntek, márcz. 26. — Kom. kath.: Manó. — Prot.: Manó. — Görög-orosz : (márcz. 14.) Benedek. — Zsidó: (rendar 19.) — Napkel 5 óra 53 p. reggel, nyugszik 6 óra 20 p. délután. — Hold kel 25 perczczel éjfél után, nyugszik 9 óra 50 perczkor reggel. — Uránus a nappal oppoziczióba jön, a szűz csillagzatban egész éjjel látható, éjfél után delel. Mozgása retrograd._ Pénzügyminiszter, fogad d. u. 3—4 óráig. Horvát miniszter fogad d. e. 10— d. u. 2 óráig. A képviselőház ülése d. e. 10 órakor. A fővárosi magánépítési bizottság ülése d. u. 5 órakor az uj városházán. Dr. Janny Gyula Erzsébet kórházi igazgató felolvasása az akadémia Kisfaludy-termében délután 5 órakor. A magyar lovaregylet választmányi ülése este 10 órakor (nemzeti kaszinó). Országos képtár az akadémia palotájában d. e. 9— d. u. 1 óráig. A vörös kereszt egylet budai Erzsébetkórháza megtekinthető d. e. 10—11 óráig. Nemzeti múzeum: régiségtár d. e. 9— d. u. óráig. Terhnológiai múzeum a Kerepesi-úton (Beleznay-kert) nyitva van: d. e. 9— d. u. 1 óráig és d. u. 3—5 óráig. Technológiai múzeumi könyvtár nyitva egész nap. Akadémiai könyvtár d.u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 1. Az állatkert nyitva van egész nap. Belépti difúságban szenvedett. De ha vizet adtak neki, nem tudott inni. Csakis narancsdarabkákat tudott lenyelni. Dühöngési rohamai környezetére kevésbbé veszélyes módon, mint inkább abban nyilatkoztak, hogy meg volt törve s túlságosan érzékenykedett. Rendesen térdelve mondott köszönetet az orvosnak, megcsókolta kezét, folytonosan hálálkodott s egészen pietista hangulat fogta el, mely környezetére is áthatott. Térdelve halt meg. A holttest bonczonlásakor a halánték közelében a hús s a csontok közt egy egész farkasfogat találtak. Arcza iszonyúan szét volt marczangolva. A gyomorban megtalálták az elfogyasztott narancsokat, de emésztetlenül, ami szintén annak tünete, hogy a beteg a marás okozta dühben halt meg. Hogy a farkasok által megmart többi egyének megmenthetők-e, arra Pasteur csak hatvan napi kezelés után, vagyis április elején fog felelhetni. Pasteur azt is konstatálta, hogy egyetlen egy eset sem mutatható ki, hogy a vírus beostása kártékony lett volna. Charcot és Riebet kijelentették, hogy teljesen osztoznak Pasteur nézetében. Borzasztó szerencsétlenség történt legközelebb Rómában. Egy épülő nagy ötemeletes ház tetőzete óriási robajjal, melyet még a Tibeten túl is hallottak, összeomlott. Hét kőmivest temetett el az omladék, hármat holtan ástak ki, a többiek még élnek ugyan, de megmentésükre nincs remény. A szerencsétlenség színhelyén óriási néptömeg gyűlt össze s meg akarta ölni az építési vállalkozókat, a Tosonitestvéreket, kik nem rég már hasonló szerencsétlenséget okoztak. Az illetők megszöktek s most köröztetnek. A városi hatóság elhatározta, hogy az építési szabályzat azonnal revízió alá vétessék. A három szerencsétlenül járt munkást szerdán délután temették. Jelen voltak Róma összes kőműves munkásai és munkásnői rendes munkaöltönyükben. A tízezer emberből álló menet, melyet zenekar nyitott meg, melyben azonban lelkész nem volt, a korzón haladt át. A rendőrség kísérletet tett, hogy ezt megakadályozza, de hasztalanul. Egyébiránt a temetés minden zavar, vagy tüntetés nélkül folyt le. — Hajóközlekedés Újpestre. A dunagőzhajózási társulatnak budapesti helyi hajói szombat, márczius hó 27-től kezdve a vámháztól Újpestig és pedig reggeli 6 órától este 7 óráig óránként az egész órákban fognak közlekedni, minek következtében az indulás Ó-Buda, Császárfürdő s a többi közbeeső állomásról lefelé körülbelül 12 perccel későbbre esik, mint eddig. Ezzel kapcsolatban tudatja a dunagőzhajózási társaság, hogy Tassal szemben a Duna jobb partján fekvő Rácz-Almás községében gőzhajóállomást létesített, mely e hó 26-án fog a személy- és áruforgalomnak átadatni. Helyi hirek. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizottságok e hó 26-án a következő uj helyrajzi házszámok alatt összeirt azon adókötelesekre vonatkozó III. oszt. kereseti adójavaslatokat fogják tárgyalni, kik az 1885. év folyamán nyitottak uj vagy fiók üzletet, u. m.: az I.—II. ker. (a vízivárosi) 2351—2500; a IV. ker. (belvárosi) 504—527; az V. ker. (Lipótvárosi) 1061—1238; a VI. ker. (Terézvárosi) 3544—3612; a VII. ker. (Erzsébetvárosi) 4542—4625 ; a VIII. ker. (Józsefvárosi) 6216—6431; a IX—X. ker. (Ferenczvárosi) a 9415—9440 új helyrajzi számig összeírt adókötelesek adóját. — Hagymázjárvány a fővárosban. Dr. Rózsaffy Alajos rendőrfőorvos jelentést tett a fővárosban fellépett hagymázjárványról, mely jelentés, daczára a megnyugtatni akaró szándékának, a legnagyobb aggodalomra ad okot. A főorvos maga bevallja, hogy a rendőrségi börtönből e hó 16-tól 24-ig 30 egyént kellett kórházba szállítani, kiken a hagymáz elemi erővel tört ki. Megnyugtatásul hozza fel, hogy a járvány nemcsak a rendőrségi börtönben szedi áldozatait, hanem fellépett máshol is szórványosan. A Rókus-kórház kimutatása, melyet az eddig beszállított hagymázas betegekről közöl, ellent mond a rendőrfőorvos jelentésének, mert a kimutatás szerint a barakkban eddig 90 hagymázas fekszik, kiknek legnagyobb részét a fővárosi rendőrség épületében lévő börtönből szállították oda. Tegnap a járvány már a hajléktalanok menhelyében is kitört s minthogy más helyeken is jelentkezik, a kórházigazgatóság jegyzéket vezet a beszállított betegek tartózkodási helyeiről, mert tapasztalás mutatja, hogy járványok alkalmával bizonyos helyek mintegy góczpontjai a járványnak. Hogy mily veszedelmes jellegű a járvány, mutatja az is, hogy a barakkban dr. Beuer Sándor alorvos és egy ápolónő is megkapták, de a gyors segély veszélyen kívül helyezte őket. — öngyilkosság és öngyilkossági kísérletek. Szentesi Ignáczné,született Hegedűs Julia, esztergomi születésű, 38 éves, rém kath. cseléd, ki Andrássy ut 50. szám alatt Müller Ignácz magánhivatalnoknál szolgált, tegnap a negyedik emeletről az udvarra ugrott és szörnyet halt. Az öngyilkosság oka az, hogy a cseléd a közte és gazdasszonya között támadt szóváltás alkalmával kezét asszonya ellen felemelte és azért rögtön elbocsáttatott. A holttestet beszállították a Rókus-kórház halottas házába. Az üllői uti kórház előtt tegnap egy fiatalember meglőtte magát. A rendőrség részéről megjelent fogalmazónak a fiatalember azt vallotta, hogy neve Braun Vilmos, 17 éves, kárpitossegéd, a forgópisztolyt már f. hó 21-én vette és azért akart meghalni, mert már két hónapja, hogy foglalkozás nélkül van. A golyó baloldalába fúródott, a honnan azt már eltávolították. A beteg állapota nem veszélyes. — Lichtenstein Károly kereskedősegéd, ujpesti lakos, tegnap délután a kerepesi-úti Walmuth-kávéházban fekete kávéban mérget ivott. Beszállították a Rókus-kórházba. — Rejtélyes haláleset. Horánszky Zsuzsánna, Liptó megye gyedtári születésű, 31 éves, ágostai hitvallású hajadon napszámosnő e hó 24-én délután a Grunwald-féle szeszgyár előtt hirtelen rosszul lett és meghalt. A holttestet a Rókus-kórház halottasházába szállították, ahol a megejtett bonczolás kiderítette, hogy az illető nő romlott libahúst evett és ez okozta halálát. Eljegyzések és esküvök. Horváth László hévízi földbirtokos eljegyezte özv. Szakáll Lászlóné szül. Kremmer Emilia postamesternőt Hévizen, Pest megyében.