Pesti Napló, 1887. március (38. évfolyam, 59-89. szám)

1887-03-19 / 77. szám

­ani. Ezt a segélyt meg is érdemlik az orosz követ­ségtől, mert kétségtelen, hogy a lázadás Bulgáriában sehol sem tört volna ki, ha Hitrovo erre nem bátorí­totta volna fel a lázadókat. Hitrovo és neje különben nagy népszerűségnek örvendenek itt, mert szívesen látják a vendégeket, egymást érik a követségnél a mulatságok s termeik nyitva vannak minden pártbeli politikus számára. Mindemellett estélyeik inkább az itteni ellenzék tag­jainak gyülhelyét képezik s általában az tapasztal­ható, hogy Oroszország a román ellenzékre befolyást akar gyakorolni. Bolman orosz kapitány, ki Bukarestben van, sebéből már majdnem teljesen felépült. A golyó, mely érte, bal vállának felső részén hatolt keresztül és egy háta mögött álló emberbe fúródott, a­ki meghalt. Beszélik, hogy legújabban egy várnai kereskedő házában kompromittáló leveleket találtak, Benderev­­től és Nabokov orosz tiszttől. Buszosukból azon hír érkezett, hogy ott ismét újabb elfogatások történtek. Ott a közvélemény rend­kívül fel van izgatva Oroszország ellen és most már kétségtelen, hogy az egyedüli veszedelem, mely a régensséget fenyegetheti, a hadsereg köreiben létez­hetik. Különben maguk a bolgár menekültek beisme­rik, hogy lehetetlen a bolgár lakosságot fellázítani. A kereskedők egész erejükből támogatják a régense­­ket, a parasztok pedig sokkal apáthikusabbak és fé­­lénkebbek, semhogy az izgatókra hallgatnának. A bolgár paraszt támogatja a kormányt, és pedig azért, mert kormány, és a­hol rendzavarások történtek, ott az alprefektek voltak ennek okai. Ez azonban mind­össze egy-két helységben fordult elő s azóta minde­nütt a legnagyobb rend uralkodik. A hadseregben uralkodó szellem a legnagyobb aggodalmakra ad okot. Ki hitte volna, hogy Uzunov, Widdin hősi vé­dője, a régensség ellen fordul. Az ő sorsa sokakat vissza fog riasztani az elégületlen tisztek közül, kik lázadást akarnának megkísérleni. Mind­e mellett a veszély nincs teljesen elhárítva. A legénység között a fegyelem kitűnő, de ez nem nyújt semmiféle biztosí­tékot, mert a legénység gyanútlanul követi tisztjeit, kiket kedvel. Az orosz izgatók most oda törekszenek, hogy egyes helyőrségek egész tisztikarát nyerjék meg, hogy ekként sikerüljön a lázadás. Természetes, hogy annál több pénzre van szükség, minél nagyobb a veszély, mely a lázadókat fenyegeti. A régensek ennélfogva helyesen cselekedtek, hogy a kevésbbé biztos kerüle­tekben ostromállapotot hirdettek. Minthogy a román kormány megtiltotta a bol­gár menekülteknek, hogy Bukarestben, vagy a határ­hoz közel fekvő városokban tartózkodjanak, az itt le­vő menekültek eltávoznak Romániából. A román kormány azért volt kénytelen kitiltani az orosz lapokat Romániából, mert e lapok napon­kint lázították a népet és az elégedetlen elemeket foly­ton felkelésre buzdították. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend: márczius 19. Naptár: Szombat, márczius 19. — Róm. kath.: József nevelőatya. — Prot.: József. — Görög-orosz: (márcz. 7.) Vazul és társai vértanuk. — Zsidó : (adar 23.) Sabbat Vajeh. P. - Nap kél 6 óra 6 perczkor reggel, nyugszik 6 óra 10 perczkor délután. — Hold kel 3 óra 40 perczkor reggel, nyugszik 1 óra 3 perczkor délután. — Természeti tavaszkezdet. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter fogad déli ,12— d. u. 2 óráig. Horvát miniszter fogad délelőtt 10— dél­­után 9 ArAto* ----Lum­­vik urakOr*. A magyar tudományos akadémia rend­kívüli összes ülése délután 5 órakor. Az orsz. magyar iskolaegyesület fel­ügyelő bizottságának ülése d. u. 5 órakor az uj város­házán. A M­á­r­i­a D­orottya egyesület választmá­nyi ülése d. u. 4 órakor. (Andrássy­ út 65. sz.) A józsefvárosi kör évi rendes közgyűlése d. u. 6 órakor saját helyiségében (József-körút 46. sz.) A pestmegyei gazdasági egyesület szakosztályi ülése délután 37­ órakor a megyeházán. Selley Gyula énektanár növendék-hang­versenye a régi polgári lövőltázban. A budai izraelita­ nőegylet tánczmulat­­sága a VI—VII. kerületi kör dísztermében. A budapesti magyar iparosok franczia társaskörének estélye (Stáczió-utcza 33. sz.) A budapesti I. százházi egylet zárt­körű tánczmulatsága a városligeti nagy sorcsarnokban. A budapesti ácssegédek egyletének ün­nepélyes közgyűlése d. e. 10 órakor. (Kerepesi-út 55. sz.) Általános hirlapkiállítása nyomdász­egylet helyiségében (VIII. ker. Stáhly­ utcza 1. sz.) nyitva van délelőtt 9— d. u. 5 óráig, 20-áig bezárólag. Dij nélkül szemlélhető meg. Nemzeti múzeum: képtár nyitva van d. e. 9—d. u. 1 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12 és d. u. grófok és Somssich Pál — megalakulván, Széchenyi Imre grófot kérték föl a jegyzőkönyv vezetésére, ki ezen bizottság megállapodásait még a mai nap folytán fogja a prímásnak bemutatni. — Brassóból a márcz. 15-diki ünnepély alkal­mával e távirat küldetett Kossuth Lajoshoz: A bras­sói magyarság, melynek a mai alkalomra áldásodat küldöd , buzgó fohászt küld a mennyek urához, enged­jen még sok márczius tizenötödiket megérned magyar hazánk s nemzetünk büszkeségére. A brassói ma­gyarság. — A székesfehérvári ügy. Némely lap által közölt azon hír, mintha a vallás- és közoktatásügyi miniszter Szögyény Géza országgyűlési képviselőt bízta volna meg a székesfehérvári reáliskolai igaz­gató elleni vizsgálattal — mint az O. E. illetékes helyről értesül — téves. A közoktatásügyi miniszter saját hivatalos közegei által fogja a vizsgálatot meg­indítani és keresztülvitetni. — Szalon. Gr. Károlyi Orczy Irma üllői­úti palotájában fényes estély volt a múlt éjjel, a me­lyen a fővárosban időző arisztokráczia majdnem teljes számban vett részt. Ott voltak a háziasszonyon és bájos leányain, Gin­a és Margit grófkisasszonyo­kon kívül: gr. Andrássy Aladár és neje, gr. Andrássy Gyula és neje, ifj. gr. Andrássy Gyula, gr. Almássy I Erzsi, gr. Almássy Dénes, gr. Andrássy Sándor, gr. Apponyi Albert, gr. Bánffy és neje, Beniczky Ferencz és neje, Beniczky Agátha, gr. Berchtold Miklós, gr Berchtold Rikhárd, Bethlen Ilona grófné, báró Braunecker Lamosál, gr. Dessewffy Aurél, br. Edels­­heim-Gyulay és neje, gr. Esterházy László, gr. Fes­­tetich Tasziló, br. Gemmingen és neje, br. Fejérváry és leánya, Horváth-Rhédey grófné, br. Horváthné sz. Rohonczy leányával, Hunyady-Csáky grófné, Inkey- Deym grófné és leányai, Jankovich Béláné és leányai, Justh Zsigmond, gr. Karácsonyi Aladárné, gr. Ká­rolyi István és neje, gr. Károlyi Tibor és neje, gr. Károlyi Ella, gr. Károlyi László, Kégl Pista, László László, Lónyay Albert és neje, Majláth Sarolta ud­vari hölgy, Odescalchi herczeg és neje, gr. Pálffy, gr. Pejachevich M. és leányai, b. Révay Gy. és neje, Rédl báróné leányaival, b. Révay L., báró Sennyei Pá neje és leánya, br. Sennyei Béla, gr. Szapáry Géza és neje, gr. Szapáry László, gr. Szapáry Gyula és neje, gr. Szapáry Károly, gr. Szapáry Tibor, gr. Széchenyi Gyula, neje és leányai, gr. Széchenyi Andor Pál, gr. Széchenyi Béla, gr. Széchenyi Imre és neje, Széll Kálmán, neje és leányai, gr. Sztáray János, gr. Teleki László, gr. Teleki Ede, Vécsey-Dessewffy grófné leányaival, Tisza Kálmán és neje, gr. Tisza Lajos, br. Üchtritz Zsigmond, gr. Zichy Antal, gr. Zichy Ferraris Manó. A társaság egyig maradt együtt. — Scharff Alajos, a kassa-oderbergi vasút fő felügyelője, sok évi kitűnő érdemei elismeréséül, ve­zérfelügyelővé neveztetett ki. -- Népfölkelés. A Vadász- és Versenylap sze­rint a jockey-klub következő tagjai vesznek részt az első népfölkelési lovastiszti tanfolyamban: Almásy Dénes gróf, Almásy Kálmán gróf, Andrássy Sándor gróf, Batthyány Elemér és Béla grófok, ifj. Batthyány Géza gróf, Bethlen Gergely gróf, Csekonics András gróf, Cziráky Béla és János grófok, Dőry Lajos, Esterházy András és Béla grófok, ifj. Esterházy László gróf, Esterházy Mihály gróf, Esterházy Miklós Ernő gróf, Huszár Béla, Hadik András­­ gróf, Károlyi István és László grófok, Kovács Sebestyén András, Keglevich Gyula, Béla és Imre grófok, Karácsonyi Aladár és Kamill grófok, Neuhofer József, Eötvös Loránd báró, Pálffy Béla József gróf, Trautenberg Frigyes báró, Vizsolyi Ákos, Wenckheim Dénes gróf, Zichy Béla, Antal és Jenő grófok. — Báró Majthényi László, Hontmegye főispánja, a Nemzetben következő nyilatkozatot teszi közzé: »Hir szerint, egyesek azt állítják, hogy 1849-ben muszkavezető voltam. Elek Gusztáv honvédezredes urnái Budapesten eredetiben, Lestyánszky Sándor urnái Ipolyságon hitelesített másolatban letéve van­nak, bárki által megtekinthető okmányok, melyekből kitűnik, hogy a­mi rólam híreszteltetik, nem igaz. S midőn még azonfelül becsületszavamra kijelentem, hogy bármily polgári, katonai vagy egyéb muszka hivatalnokkal, vagy hatósággal soha semminemű érintkezésbe nem jöttem, az említett állítást hazug koholmánynak nyilvánítom. Báró Majthényi László.« — Mezőtúr város képviseletének legközelebb tartott közgyűlésében Kossuth Lajost, Mészá­ros Endre polgármester indítványára, a város dísz­polgárává egyhangúlag megválasztotta. A megválasz­tásról díszes okmányban fogják értesíteni hazánk nagy fiát. — A Lawn-Tennis egyesület a napokban tar­totta közgyűlését a Jockey-klub nagytermében. A közgyűlésről a Vadász- és Versenylap a következőket írja : Sok szép fiatal asszony és leány gyűlt össze s természetesen az urak sem maradtak el, hogy köze­ledvén a tavasz, megbeszéljék a labdajáték évadját. Táncznak, korcsolyázásnak és zeneestélyeknek immár vége, de a trainingnek nem szabad, hogy vége szakad­jon, s ezt czélozza a Lawn-Tennis. A gyűlésen jelen voltak: Károlyi Tibor gróf és leánya Ella grófnő, Beniczky-Bajza Lenke és leánya, Pejacsevics T. gróf­né, Széchenyi Gyula gróf és két leánya, Széll Kál­mánna és leánya, Széchenyi Béla gróf és leánya, Andrássy Sándor gróf, Esterházy Miklós gróf, Ester­házy László gróf, Almássy Dénes gróf, Barrington angol konzul, Szapáry György gróf, Sennyey báróné és leánya, Rohonczy Gedeon, Károlyi László gróf, Keglevich Gyula gróf stb. — Hogy jönnek a fecskék ? Megérkezett a ta­vasz első napja, a földmivelő ember naptára szerint a József nap, s a fecskék nincsenek itt. Hó és fagy van nálunk s erről a fecskék tudnak. A délről éj­szakra vonuló fecskék egy-egy futárt küldenek maguk előtt, hogy az éjszaki égöv alá mennyire lehet nekik felnyomulni. Nagy sztratégiával élnek a tavasz hír­nökei, a villásfarkú madarak, midőn örök tavasz ha­zájukat, a tengeren túli virágos, enyhe levegőjű or­szágokat elhagyják. Megállnak úgy Abazzia környé­kén. Hadvonalakba vannak felosztva egymás mögé. Legelső vonalon a legdélibb tájak fecskelakói sora­koznak egymás mellé. Ezek például az újvidéki, vagy pancsovai fecskék. Ott az ő tartózkodásuk helyén, ha már annyira megenyhült a levegő, hogy magyaror­szági lakásaikat elfoglalhatják, egy futárt küldenek előre Szabadka tájékára. E futár az Abazzia tájékán maradt második fecske raj-vonalnak azután hírül vi­szi, hogy Szabadka tájékán, hogy áll az idő ? Ha ki­tavaszodott e vidék, jönnek a második rajvonalban álló fecskék, s közülük éjszakra, Szeged felé ismét egy kémfecske indul meg a légviszonyok kipuhatolá­­sára. S e foglalási terv úgy folyik évenkint délről északnak, valahányszor fecskéink a tengerentúlról hazajönnek. Az idén bizonyosan az első fecskeraj­­vonal sem indulhatott be nagy Magyarországba, mert mint értesülünk, Újvidék és Pancsova környékén is f­e­­h­é­r a föld s a hideg, havas idő, mely a főváros la­kóit tavaszias hangulatukból annyira kisodorta, a délibb vidékein is nagyban uralkodik. — Hoff János meghalt. A maláta kivonatairól mindenfelé ismert Hoff János, mint Berlinből jelen­tik, tegnapelőtt ott szélhüdés következtében meghalt. Szegény szülőktől származott és eleinte rendkivül sok 4—8 óráig. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Grand Café-Resta­u­rant de l’opera Andrássy-ut, a kir. operaháznak átellenében, az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye. — Simor herczegprimás tegnap délelőtt 11 óra­kor kisebb vegyes értekezletet hivott meg budai lakásába, melyen megjelentek: Haynald Lajos bi­­bornok, kalocsai érsek, Samassa József egri érsek, Vancsa János gyulafehérvári g. k. érsek, Zalka Já­nos győri püspök, Dulánszky Nándor pécsi püspök Császka György szepesi püspök, Schlauch Lőrincz szatmári püspök, Schopper György rozsnyói püspök, Hidassy Kornél szombathelyi püspök, Pauer János fehérvári püspök, Schuszter Konstantin váczi püspök, Vályi János eperjesi g. k. püspök, Pásztélyi János munkácsi g. k. püspök, Mihályi Viktor lugosi g. k. püspök, Szabó János szamosujvári püspök, Bende Imre beszterczebányai püspök, Németh József fölsz. püspök, Vaszary Kolos pannonhalmi főapát, — a vilá­giak közül Károlyi Sándor, Szapáry Géza, Zichy Nándor, Andráss­y Aladár, ifj. Széchenyi Imre, Esterházy Móricz Miklós, Csekonics Endre grófok, — Somssich Pál, Ernuszt Kelemen és Huszár István urak. A herczegprimás megemlékezvén a katholikus egyház feje, a római pápa áldozatrá történt felszente­lésének f. évi deczember hó 31-én bekövetkező félszá­zados ünnepélyéről, azon biztos reményét fejezte ki, hogy — mint mondá — Magyarországnak katholikus népei se fogják magukat túlszárnyalni engedni a vi­lág többi katholikusainak buzgósága által az egyház feje iránti vallásos tiszteletükben, hanem tehetségük szerint egész lelkesedéssel fognak hozzájárulni ezen ünnepély magasztosságának emeléséhez, hogy azon­ban ezen, minden katholikus szívében élő óhajtás mi­nél fényesebben sikerüljön, szükséges, hogy a czél­­szerű intézkedések és előkészületek mielőbb megté­tessenek és erre hívta fel ő eminencziája az értekez­letnek tagjait, illetőleg kikérte nézeteiknek nyilvání­tását.­­ Az értekezlet rokonszenvü érzéssel fogadta a herczegprimás fölhívását, és csakhamar megállapo­dott abban, hogy egy világiakból alakítandó ideigle­nes kis bizottság küldessék ki, mely a rögtöni teen­dők és további czélszerű intézkedések iránt javaslatot készítsen, ezt a bibornok-prímásnak mutassa be, és az ő vezérlete alatt egy központi nagybizottságnak meg­alakítását mielőbb valósítsa. Az ideiglenes hat tagú bizottság — Szapáry Géza, Andrássy Aladár, Ká­rolyi Sándor, Zichy Nándor, Esterházy Mór Miklós viszontagságon ment keresztül, de folyton egy kedvencz eszmével foglalkozott, hogy ugyanis malátasört gyárt­son. Folyton kísérleteket tett s 1859-ben már odáig haladt, hogy Berlinben egy kis sötét helyiségben megkezdhette a malátasör gyártását. S a siker kedve­zett. Üzlete gyorsan felvirágzott s a mint maga szok­ta beszélni, ezt a gyártott anyag jó minőségén kívül első­sorban annak a rengeteg hirdetésnek köszönhet­te, melylyel a világ összes lapjait elárasztotta. Az első években majdnem egész jövedelmét hirdetésekre fordította, de nem veszett kárba, mert már 1868-ban egyedül Pétervárra 100000 tallér áru malátasört szállított. Üzlete virágzott s ez egy versenytársában azt a gondolatot ébresztette fel, hogy valahol felku­tasson egy Hoff János nevű embert, kinek segélyével — hasonló név alapján — sikerrel vehesse fel a ver­senyt. De Hoff erélyes föllépésével csakhamar lehe­tetlenné tette alteregóját. Az 1873-iki pénzügyi válság az ő vagyonának nagy részét is megemésztette, de kereskedői talentumával csakhamar újra felvergődött. Elment Amerikába, tért szerzett ott gyártmányainak s nemsokára együtt volt vagyona újra. Rendkívül jó­tékony ember volt s milliókat hagyott hátra. Egyik fia bécsi gyárát, a másik pedig az amerikait vezeti. — Zichy Mihály és a magyar gazdasszonyok országos egylete. Zichy Mihály hírneves festőművész hazánkfia, ki tudvalevőleg már évek óta az orosz czár udvari festője gyanánt Pétervárott tartózkodik, e na­pokban beküldé Damjanich János özvegye, mint­ a magyar gazdasszonyok egyletének elnöke czimére azon remek festményét, melyet az egyletnek ajándék­kép felajánlott ama festmények gyarapítására, me­lyeknek kiállítási és kisorsolási jövedelméből az egy­let árvaházában a hazai festőművészek ár­vái javára több alapítványi helyet szándékozik felállítani. Zichy Mihály ez alkalomból Damjanich Jánosnéhoz intézett levelében többek között meg­említi, miszerint készséggel vette az egylet fel­hívását s őszinte örömmel fogott a munkához, tudván azt, hogy a jótékony egylet élén a hazai történetnek szomorú, de dicső emlékű nevek kép­viselői állanak. — Midőn Zichy Mihály levelében még felemlíti, hogy az egylet kívánságának csak a czár nagylelkű elnézése folytán tehetett eleget, ma­gáról a festményről akként nyilatkozik, hogy a sze­gény árvaleányok sorsa czimü képnek megalkotásá­nál feladatként lelki szemei előtt ama főczél lebegett, hogy a képet szemlélő közönség előtt a szegény árva­leányok kétségbeesett helyzete iránt a közrészvétet felébreszsze. Ehhez képest választó képéhez az alle­gorikus szczenáriumot és dekorácziót, melylyel ama jelenetet ábrázolja, a mint egy sirdomb körül három árvaleány a már előbb meghalt apjukat s a jelenleg elhunyt anyjukat gyászolják, mit jelképileg a sirdomb tetején az elszáradt koszorúval ellátott romlottabb kereszt és melléje illesztett frisebb virágkoszoruval díszített újabb keresztfa tüntet fel. Ezen elhagyott helyzetben tűnnek fel az árvák előtt jövő sorsuk rémképei. Egyik oldalról a kést személyesítő női alak emeli fel csábító szemtelenségével a füg­gönyt, mely mellől homályos betekintés nyerhető egy kéjelgő csoportozatra, melytől undorral fordul­t az egyik árvaleány. Az ellenkező oldalról a nyomor, betegség és kétségbeesés alakjai ijesztik a másik sze­gény árvaleányt. Mentségül marad az ima felfelé az éghez, mit a kép közepén a sírkeresztek mellett égre emelő szemeivel imádkozó harmadik árvaleány ábrá­zol, mintegy kifejezni akarván, hogy az ima meghozza jó következményeit. Zichy Mihály ezen festményét minden jogföntartás nélkül engedte át az egyletnek, mely nemes eljárásával ajándékának becsértékét nagy­ban fokozta, a melyitiben.* Mfiph­aui Aszerl sokszoro­sítási jogának átruházásáért az egyletnek 100 rubelt felajánlott. Az egylet Zichy Mihálynak ezen leghálá­­sabb köszönettel fogadott festményével ismét birto­kába jutott oly remekműnek, mely a hazai festőmű­vészek árvái érdekében megindított jótékonysági vál­lalatának sikerét hathatósan elő fogja mozdítani. — A debreczeni ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Györök György ügyvéd Tisza-Abád-Szalók székhelyijei a kamara lajstromába felvétetett. — Egy herczegnő öngyilkossága. Párisban óriási feltünést kelt Otranto herczegnőnek öngyilkossága, ki e hó 15-én délelőtt halántékon lőtte magát és ször­nyet halt. A szerencsétlen herczegnőt nagyon meg­­gyötrötte a sors; egy év alatt anyját, nénjét, két közeli rokonát s végre férjét ragadta el tőle a halál. Mikor aztán e csapások tetejébe még fia is megbetegedett, az ő elméjére is fátyol borult s nem egyszer­­elment titokban hazulról, hogy naphosszant elkóboroljon, mig végre férje sírjánál ráakadhattak. Egy ízben már a vízbe akarta magát veszteni, de odasiető parasztok kimentették a habokból. Még csak negyven éves volt. Férje a híres rendőrminiszter, Fouché természetes fia volt s házasságukból egy fiú származott, ki most tizenhatéves. Otranto herczegnő született Marx, és születésére nézve zsidó volt. Helyi h­írek. — A budapest-belvárosi függetlenségi és 48-as párt Irányi Dániel elnöklete alatt tegnap este ér­tekezletet tartott a függetlenségi és 48-as párt köz­helyiségében. Az elnök megnyitván az értekezletet, fölemlítette, hogy a múlt ülésen nem jöttek tisztába a jelölt személyére nézve. Czélszerűnek látja egy bizott­ság kiküldését, melynek feladata lenne alkalmas je­löltet keresni. Az értekezlet ez indítvány elfogadása után megválasztotta, a bizottságba Halász Gézát, Pártos Bélát, Komjáthy Bélát, Kovács Józsefet és Eőry Lászlót.­­ A középítési bizottság tegnap Gerlóczy al­polgármester elnöklete alatt a következő érdekesebb tárgyakat intézte el: A jegyző előadta, hogy a kőbá­nyai ó-hegyi iskola építésének megkezdése alkalmá­val az alapozásnál sok kőtörmeléket találtak, tehát az építést a telek ama részén folytatni nem lehet. Hogy az iskola más vonalon felállíttathassék, szüksé­ges a szabályozási terv módosítása, a tervezett Ká­polna-tér elejtése, mit a bizottság javaslatba is hoz. A II. osztály részéről Jandek jegyző előadta az Al­­kotmány-utcza légszeszvilágításának kiterjesztése iránti előterjesztését, mi elfogadtatott. A vízvezeték bevezetése a magyar államvasutak kelenföldi állomá­sára megengedtetik, ha az igazgatóság évi 1008 frt vízdíjat biztosít. A gáz múlt havi fényerejéről szóló tudósítást tudomásul vették. A költségvetésbe 40.000 frt rendkívüli követési szükségletekre lett föl­véve. Ezt az összeget a mérnöki hivatal javaslatára a kö­vetkező czélokra határozta a bizottság fordítani: A Kasselik-ház előtti tér ideiglenes rendezésére 7078 frt, a tisztviselő telephez vivő Orczy-út burkolására 19,343 frt, a Kemniczer-utcza egy részének kövezé­sére 5110 frt, az Almássy-tér rendezésére 7451 frt s a Felsőerdősor-utcza egy részének burkolására 890 frt, összesen 39,865 frt. Most Kun Gyula tanácsos az általános csatornázás terveit s az albizottságnak erre vonatkozó jelentését ismertette. A több mint egy órát igénybe vett s éljenzéssel fogadott előadás végén indítványozta, hogy az általános alapelvek már vagy 17 éve meg lévén állapítva, azokat a bizottság ne érintse, hanem a mérnöki hivatal csatornázási szak­osztályának tervezetét a főmérnök és a nagybizottság pótlásaival fogadja el, s mondjon hálát és köszönetet Bodoki Lajos (azóta elhunyt) Incze György és Kerndl Antal működéséért. A csatornázási mű 5—6 év, de a város víztelenítése 3—4 év alatt lesz végrehajtható. A költségek összege a bizottság összeállítása szerint 4,386.339 frt, (a mérnöki hivatal eredeti tervéé 3,566.737 forint, Klimm módosításaival pedig 4.655.394 frt lenne). Scheich Károly csupán azt kérné, hogy az ált. csatornázás kivitele alkalmával minden ház ereszcsatornája bevitessék az utczai csa-­­ tornába. L­é­g­r­á­d­y Károly a tervhez szólva, czél­­szerűbbnek látná a csatornákat nagyobb szelvénynyel venni föl, a Klimm tanár javaslatai értelmében, mert a költség is csak alig 5°/0-kal lesz nagyobb. S kérdi, az iszapgödrökben felfogott iszap fertőtlenítéséről történt-e gondoskodás ? K­u­n tanácsos kiemelte, hogy a kisebb szelvények részben onnan eredtek, hogy a körúti gyűjtő víznyerő területéből majd 300 hektár a majdani 3-dik főgyűjtő számára kiszámíttatott, részben onnan, hogy a dunaparti főgyűjtő mel­­ékágául a Mária-Valéria-utczánál kezdődő mos­­tani csatorna fenhagyatott. Ezért elvi differen­­czia a bizottsági propozíczió s a Klimm-féle javaslat közt e tekintetben nincsen. A jelentésbe fölvehető lesz az, hogy annak idején az iszapfogók dezinfekczió­­járól is történjék gondoskodás. A bizottság ezután a Kun tanácsos által előadott javaslatokat egyhangúlag elfogadta, s ehez képest a közgyűlés elé azon indít­ványt teszi, hogy az ad hoc bizottsági tervezetet fo­gadja el, arra a 4.386.339 frt költségét szavazza meg s mivel szükséges, hogy a mit még az idén megkez­dessék, a folyó évre kellő összegeket az alapokból ve­endő kölcsön útján is fedezze ; s ha a belügyminisz­ter a tervet jóváhagyja, a csatornázás végrehajtására Kun tanácsos elnöklete alatt bizottságot küldjön ki, melyben a közmunkatanács is képviseltesse magát s végül indítsa meg az előzetes tárgyalásokat a sorok­sári Dunaágnál létesítendő vészkiömlő tekinteté­ben. A szakértőknek, kik közreműködtek, nevezetesen Klimm Mihály és Fodor József tanároknak, nem különben Martin Ottó csatornázási osztály­­vezető, Kun Gyula tanácsnok és Kaj­linger Mihály liz. jegyző uraknak elismerés és köszönet szavaztatik. Ezzel az ülés véget ért. — Az uj ismétlőfegyver első sebesültje. A Mannlicher-féle új katonai ismétlőfegyver általános érdeklődés tárgya mindenütt. Egy-egy ilyen puska most még katonatiszti körökben is újság s nem cso­da, ha jó eleve igyekeznek titkaival megismerkedni. Tegnap délután a Károly-kaszárnyai W­a­­­g­a­n­d­­féle kantinban több tiszt jött össze, kik élénk eszme­cserét váltottak az uj fegyverről. Egyikök, egy 23. gyalogezredbeli tiszt, hamarosan elő is hozatott egyet s meg akarta próbálni a tölténytartó működését. Arra nem is gondolt, hogy abban töltény is lehet. Felnyitotta, majd lezárta s közben a felhúzott ravasz lecsattant és a puska eldördült. Általános volt a ré­mület, főleg miután a lövés zajába hangos jajsikoltás vegyült. A füst miatt az első perczben nem látták, ki van meglőve. A­mint a füst eloszlott, vették észre, hogy a lövés az asztal körül forgolódó K­u­n­d­­ Henrik, 28 éves pinczért érte, kinek a golyó bal keze fejét találta és hüvelykujját tőből teljesen elszakította. A sebesültnek rögtöni segélyére siettek s az épp a lak­tanyában időző dr. Volar­ics, a 23. gyalogezred ezredorvosa, bekötötte sebét. A sérültet azután a Rókus-kórház sebészeti osztályára szállították. A se­besült annyira meg van győződve a lövés véletlen voltáról, hogy a tisztet, kinek kezében a fegyver elsült, nem^karjkanff%^Per^.t tegnap este ^ mások kórháza előtt egy Schöckl István nevű, 33 éves, intelligens külsejű egyén. Halálosan megsebe­sülve, az irgalmasok kórházába szállították. Zsebé­ben három levelet találtak. Színház és művészet. — Hangverseny. Heckmann és társai, a hí­res kölni vonósnégyes társulat, vissza­térve vidéki körútjukból, tegnap este hangversenyt adtak a Vigadó kistermében. Újabb meghallgatá­sukra azonban igen csekélyszámú közönség jelent meg. Az különben előre volt látható, hogy a böjti hangverseny-évad rosszul fog sikerülni, de hogy a kölnieknek se akadjon nagyobb közönségük, az való­ban a hangversenyzés kiszámíthatatlan esélyeit mu­tatja. A derék művészek azért mégis teljes ambíczió­­val játszottak, talán szebben, mint bármikor. Épp­oly lelkesült hangulatban volt a közönség is, mely már első megjelenésük alkalmával hosszan­tartó tapsviharral fejezte ki elismerését. E szép hangversenynek műsorozata is pompásan volt ösz­­szeállítva. A klasszikus kvartett-zene egyszerű ne­mes formáit mutatta a bevezető szám: Mozart c-dúr vonósnégyese. Ezt követte Brahms a-moll négyese, melynek mesterkéltebb zenéjét a társulat plasztikus játéka rendkívül tisztán mutatta be; min­den zenei frázis világos határozottsággal lépett elő, áthatva a legnemesebb interpretáczió éltető szellemé­től. Még többet nyújtottak Beethoven dis-moll vonósnégyesének fölülmúlhatatlan előadásával. Alig hallottunk még oly szeretetteljes elmélyedést, oly finom kidolgozást s a vonós hangszerek hangeffektu­sainak oly átgondolt kifejezéseit. A társulat minden egyes tagja kiváló művészetet fejtett ki, a mellett tel­jesen egyöntetű szellem hatotta át előadásukat. Ez volt eddigi összes szereplésük fénypontja. Szóval, a tegnapi est a kamarazene legbecsesebb élvezetét nyújtotta. — A népszínház kettős előadásai. Mint már jelentettük, Evva Lajos, a népszínház igazgatója, az iránt folyamodott a fővárosi törvényhatósághoz, hogy engedtessék meg neki ünnep- és vasárnaponkint két előadás (egy délutáni s egy estek­) rendezése. A ta­nács az ügyet tárgyalván, véleményadás végett áttette a rendőr-főkapitányhoz, a­honnan tegnap azzal érke­zett vissza, hogy a rendőrség részéről a kettős elő­adások ellen nincs kifogás. — Feleki Miklós: 50 évi szolgálat nagyon sok, hát még a művész életében, hol azt mindig kétszere­sen lehet számításba venni. Kevesen is érik meg e szép napot. E kevesek közé tartozik Feleki Miklós, a nemzeti színház elsőrendű művészeinek egyike, ki­nek félszázados folytonos működését fogja legköze­lebb a magyar színészet ünnepelni. Feleki megérte ezt. Tiszteletben, becsültetésben felküzdötte magát szorgalma és tehetsége által, egyszerű székely szár­mazása köréből, annyira, hogy ma mint ember, mű­vész egyaránt közbecsültetésnek örvendhet. Első fel­lépte Erdélyben, Csik-Szeredán, 1837. ápril közepén husvét másodnapján történt Kisfaludy Károly Ilka vagy Nándorfehérvár bevétele czimü művében, Alexis szerepében. A fiatal kezdő értelmisége, szép színpadi alakja és hangja rögtön feltűnt s szép jövőt jósoltak neki. Vidéki 15 és nemzeti színházi 35 évi működése alatt kitűnő helyet foglalt el úgy a színpadon, mint a magánéletben s örvendeni tudunk, hogy szétágazó szerepköre után, milyenekben főképpen az 55., 66. 70-es években működött, ma is teljes egészségben láthatjuk az ország első színpadán. — Horvát Arnold vidéki tenorista, ki régebben a budai színkörben működött s azóta két ízben a népszínházban vendégszerepelt tetszés közt, virág­vasárnaptól kezdve a népszínházhoz szerződött. Törvényszéki csarnok. — Fegyelmi ügyet tárgyalt tegnap Sárkány József elnöklete alatt a kir. tábla fegyelmi tanácsa. Besseny­ey György zalaegerszegi kir. ügyész Ba­­r­a­b­á­s Vincze egy évi börtönbüntetés alkalmából az ottani fogházfelügyelőnek oly tartalmú befogadási rendeletet adott, mintha a nevezett rabnak büntetése 4 hóval tovább tartott volna. Barabást időközben feltételes szabadságra bocsátották, minek következtében a fogvatartás csak két­­ óra és 17 napra terjedt. A fegyelmi bíróság Bessenyeyt Székely kir. főügyészi helyettes indítványára rosszalásra ítélte. Ábécéi anarchisták. Október havában a bécsi rendőrség számos anarchistát fogott el, kik, mint annak idején említet­tük, Bécset fel akarták gyújtani. A vizsgálat megej­­tetvén, az illetők pere m­á­r­c­z­i­u­s 21-én fog a bécsi kivételes bíróság előtt tárgyaltatni. A vádlevél szerint a vádlottak a következők: 1. Kratoch­wil Frigyes, 38 éves, szüle­tett Blamán, kath, nős, bádogossegéd, eddig bün­tetlen ; 2. H­ö­f­e­r­m­a­y­e­r Henrik, 25 éves, szül. Ru­­dolfheimban, kath., nőtlen, esztergályossegéd, bün­tetlen ; 3. Schwechta Károly, 36 éves, született Stremilovban, kath., nős, czipészmester, büntetlen; 4. Wawrinek János, 37 éves, született Neu­­gedeinban, kath., nős, takácssegéd, kihágás miatt már 3 napra el volt zárva; 5. Kopeczky Gusztáv, 36 éves, született Klattauban, kath., nőtlen, gépész, büntetlen ; 6. Kaspari Lipót, 25 éves, szül. Gaudenz­­dorfban, kath., nős, épitészsegéd, büntetlen ; 7. Bullacher István, 28 éves, szül. Bécs­ben, kath. nős, bronezmüves, büntetlen ; 8. Stieb­er József, 27 éves, szül. Gr. Mese­­richben, felekezet nélküli, nős, esztergályos-segéd, büntetlen ; 9. Buzek József, 35 éves, szül. Chrastbau, kath., nős, bádogossegéd, vallásháboritás büntette miatt három hónapra elitélve ; 10. Müller István, 28 éves, szül. Szarvason, Szlavóniában, kath., nőtlen, kosárfonó, büntetlen ; 11. Schustaczek Ferencz, 36 éves, szül. Penzingben, kath., nőtlen, takács-segéd, sajtóvétség miatt 50 frt birságra ítélve ; 12. Friedmann Albert, 20 éves, szül. Gau­­denzdorfban, zsidó, nőtlen, szabósegéd, büntetlen ; 13. Ho­s­p­o­ds­k­y János, 23 éves, szül. Rad­­nitzban, kath., nőtlen, czipész-segéd, büntetlen ; 14. Zoppoth Tamás, 20 éves, szül. Bécs­­ben, kath., nőtlen, pipakészitősegéd, bűntény miatt egy évi nehéz börtönre ítélve ; 15. Ruc­­awy Henrik, 28 éves, szül. Bosz­­koviczban, zsidó, nőtlen, munkás, büntetlen. A vádlevél szerint a)a gyujtogatás bűn­tényével vádoltatnak Kratochwil Höfermayer és Schwechta; b) a gyújtogatás bűntényében való részességgel a három említett egyén és Wawrinek, Kopetzky, Kaspari, Bullacher, Stieber, Buzek és Müller;c) a robbanó­anyagok köz­­veszélyes használatának bűntényével Kratochwil, Wawrinek és Kaspari; d) a részint elkövetett, ré­szint megkísérlett csalás bűntényével Höfermayer,­­ Schwechta, Schustaczek, Friedmann és Hospodsky; ■ e) a megkísértett lopás bűntényével Wawrinek, Híwtpítri, Ac­xi­v.uVa'.vj’. f) a rablásra való csábítás bűntényével Bullacher. Maga a vádlevél indokolása rendkívül terjedel­mes. Elmondja, hogy a különböző munkáslapok és röpiratok által hirdetett felforgató eszmék a bécsi munkások közt is visszhangot keltettek s körükben titkos társulatok keletkeztek, melyek anarchista czé­­sok érdekében különböző bűntettekről tanácskoztak, a végrehajtás eszközeit beszerezték, vagy a beszerzést előkészítették. A­mi különösen vádlottakat illeti, ők három irányban fejtettek ki büntetendő tevékeny­séget : 1. Erőszak vagy für­fang útján­­anarchista czé­lokra pénzt vagy pénzértéket s egy sajtóhoz a szüksé­ges betűket akarták megszerezni; 2. Azt tervezték, hogy robbanó­szerek alkal­mazásával rémületet és ijedtséget fognak a lakosság­ban terjeszteni; 3. Bécs több helyén és környékén a nagy f­a­­raktárakat fel akarták gyújtani, hogy mint maguk mondják, ez által félelmet és feltűnést keltsenek s hogy a lakosság tudja meg, hogy az anarchisták még képesek valamire. A vádlevél felsorolja a különböző bűntényeket. Friedmann, Schwechta és Hospodsky 1885. június 18-án éjjel 11 órakor megjelentek Hietzingben Reich Mózes lakásán. Ez nem lévén otthon, a nőktől kí­vántak bebocsátást azon ürügy alatt, hogy ők rend­őri bizottság s hamis pénzt keresnek. Rendőri jel­vényeket viseltek s fel voltak fegyverezve. Véletlenül azonban a zajra megjelent egy csendőr is, mire a rablók — mert czéljuk volt Reichot kirabolni — megugrottak. Hasonló módon jártak el 1885. aug. 5-én Till Francziska lakásán ; itt Schustaczek teljes rendőri egyenruhát viselt s Tilltől már átvett 470 frtot ; a házi­asszony nevelt leánya azonban lármát csapott s azzal fenyegetőzött, hogy rendőrt hiv, mire az állítólagos bizottság távozott, azzal fenyegetőzve, hogy holnap majd megidézik az asszonyt a rend­őrségre. Kratochwil, Kaspari és Wawrinek 1886-ban kezdtek robbanó anyagot gyártani s már februárban két bomba készült. Kaspari a jonit nevű robbanó­anyagból 1500 grammot szerzett s ezzel töltötték meg a bombákat. A két bombát 1886. márczius 14-én magukkal vitték a schmelczi temetőbe, hogy azon esetre, ha a rendőrség beavatkozik, azokat a tömegbe dobják. Szakértők véleménye szerint a bom­bák óriási pusztulást okozhattak volna. 1886. szept. havában kezdtek az eszmével fog­lalkozni, hogy gyujtópalaczkok segélyével felgyújtják a nagy faraktárakat, hogy »a nagytőkét megijeszszék s a munkások kívánságai iránti engedékenységre bír­ják.« Szept. 20-án gyűlést tartottak párthiveikkel s előadták a tervet, mely helyeseltetett. 14 gyujtópa­­laczkot készítettek, melyek, szakértők véleménye sze­rint, a czélnak tökéletesen megfeleltek. Erre ismét több értekezlet tartatott, melyeken Kratochwil­a a gyujtópalaczkok használatára nézve adott utasí­tást. Szept. 27-én osztották ki egymás közt a szere­peket. Kratochwil Koli és Wawrinek Meidlingot, Höfermayer, Schwechta és Stieber a Rosszául, Wawrinek és Kaspari Matzleinsdorfot, Kopeczky, és Buzek Penzinget kapta működési térül, hogy az ottani faraktárakat s egy nagy petróleumgyárat fel­gyújtsák. Eredetileg hétköznapra tűzték ki a végrehaj­tást, de utóbb okt. 3-ára halasztották, a király szüle­tésnapjának előestéjére, hogy a dolog annál nagyobb feltűnést keltsen. Okt. 3-án délután mindenütt csak­ugyan munkához láttak. De Meidlingban csak egy faraktárt sikerült felgyújtani, a tüzet azonban hamar észrevették s eloltották. Másutt pedig a terv sehol sem sikerült s a gyújtópalaczkokat sértetlen állapot­ban megtalálták. Stieber és Müller kivételével az összes vádlot­tak bevallásban vannak. A törvényszéki tárgyalás titkos lesz s nyolc.

Next