Pesti Napló, 1887. június (38. évfolyam, 149-178. szám)
1887-06-01 / 149. szám
Mindezek folytán természetes,hogy nálunk is ellenzéki mozgalom konstatálható. Székesfehérvárról Írják : Szögyény - Marich Géza, a kormánypárt jelöltje, tegnap délután tartotta meg programmbeszédét a Magyar Királyszálloda előtt levő téren. Károlyi Gábor gróf, a függetlenségi párt jelöltje, űrnapján fogja elmondani programmbeszédét. Károlyi Gábor gróf különben pünkösdkor szintén Székesfehérvárott volt. Azt mondá, Kossuthtól jön, a ki kijelenté neki, hogy súlyt fektet arra, miszerint Székesfehérvár városa függetlenségit válaszszon. A folytonos utazás gr. Károlyi Gábort úgy kimerítő, hogy programmját ezúttal nem tarthatta meg. A szakolczai kerületből írják nekünk: A szakolczai járásban május hó 26-án megindult a kormánypárti mozgalom. Küldözgették herczeg Odescalchy Gyula kormánypárti képviselőjelölt zászlóit mindenfelé. Volt olyan is, a ki elfogadta és kitűzte és pedig: Holics főutczájának elején leng egy zászló a cs. kir. családi uradalomi lakatos lakásán (uradalmi ház); a másik cs. kir. családi uradalmi főerdőmesternek a lakásán, ki nem is választó, mert nem honpolgár (uradalmi ház); a harmadik dr. Papánek Lajos magánházán, ki a járásbeli főbíró testvére; a negyedik cs. kir. családi uradalmi fiskus Sándor József főkortes és pénztárnok lakásán (uradalmi ház); az ötödik Fleischhakker Károly cs. k. családi uradalmi ellenőr lakásán (uradalmi ház), ez sem honpolgár; a hatodik Schmallus Károly cs. kir. családi uradalmi tiszttartó lakásán, ki szintén nem honpolgár (uradalmi ház). Van ugyan még kettő, kinek a lakásán diszlik a kormánypárti zászló, de ezek egyike azért tűzte ki, mert a járási főbírónak a fuvarosa, a másik pedig János nevű, azért, mert az uradalmi erdőmester fuvarosa. Ilyen a kormánypárti mozgalom és lelkesedés a hírhedt szakolczai kerületben. A sziráki kerületben Plachy Tamás képviselőjelölt lemondása folytán az ottani kormánypárt május 30-án ismét új kijelölési értekezletet tartott, amely értekezletre a hivatalosan berendelt jegyzőkön és községi bírókon kívül vajmi kevesen jelentek meg. Az előzetesen egy pár ember által kiszemelt Hanzély László ajánltatott képviselőjelöltnek. E kijelölés ellen felszólalt Krenedics Imre bujáki plébános, kifogásolva Hanzély jelöltetését abból a tekintetből, hogy nem kerületünk lakója és a választók előtt teljesen ismeretlen is. Ajánltatott továbbá több választó által Kaszay Zsigmond kúriai bíró, amire a rend teljesen felbomlott, a választók három nevet is hangoztattak, minek következménye az lett, hogy a Hanzély-pártiak visszavonulva, szűkebb értekezletben határozattá emelték az ő jelöltetését s azt proklamálták is. A készletben levő zászlók a berendelt bírákra rátukmáltattak és azzal az értekezlet eloszlott a senkit ki nem elégítő eredménynyel. Három kormánypárti jelölt van tehát a sziráki kerületben — a mely körülmény elég bizonyítéka az itteni kormánypárt gyönge helyzetének — nevezetesen Hanzély László, Krenedics Imre, ki már előzetesen néhány héttel községenkint házról-házra járva ajánlkozott s kinek hivatottsága mellett az a bűne hogy nincs pénze — és Kaszay Zsigmond. Az ellenzék egyedüli és közkedveltségben részesülő jelöltje Berzeviczy Béla, kinek érdekében a mozgalom teljes mérvben megindult s ünnepélyes kijelöltetésére jun. 5-dike tűzetett ki, a mely pártértekezletre Horánszky Nándort is várják. stomfáról Írják e hó 29-diki ketettel: Prileszky Tádé, ki 1881-ig képviselte a stomfai kerületet, ma tartotta meg programmbeszédét. ígérte, hogy a Morva-szabályozást az érdekelt községek megelégedésére fogja keresztülvitetni és hogy a regále-jog megváltását is kedvező módon fogja elintéztetni. Az adókra nézve azt hiszi, fog módot találni rá, hogy az adózók könnyen törleszthessék hátralékaikat, hogy a végrehajtások mellőztessenek. Ugyancsak Stomfáról írják, hogy az eddigi képviselő, dr. Bossival, e hó 29-én mondta el beszámolóját. A szécsénykerületi választók gróf Pejachevich Arthur, Balázs Antal és Salgó karánsághi esperes aláírásával szétküldött meghívások folytán pünkösdhétfőjén pártkülönbség nélkül nagy számmal jelentek meg Szécsényben értekezletre, melynek tárgyául a volt képviselő beszámolója s új képviselő kijelölése volt kitűzve. Az értekezletet bucsu-ebéd előzte meg, melyen Pintér Sándor, a szécsényi ellenzék egyik tekintélyes tagja, poharat emelt Pulszky Ágost volt képviselőre. Pulszky Ágost erre kijelentette, hogy búcsúzni jön s mint a közönség képviselőjét, Szíjgyártó Pál köztiszteletben álló, volt választási elnököt, éltette. Délután 3 órakor kezdődött az értekezlet. Megjelentek : Pejachevich Arthur gr., Balázs Antal, Szíjgyártó Pál, Veress Gyula, Krista János, Serémy János, Sréter Alfréd, Hunyady, Básty, Gsikán László, Luckovits Gábor, Salgó esperes, a szécsényi kvardián, Zadubán, Tersztyánszky, Pintér ügyvédek, Komjáthy tanfelügyelő, Simonides ev. lelkész, dr. Bach József orvos, Pokorny, Vancsó birtokosok. Pulszky Ágost leszámolója után Pintér Sándor ügyvéd emelt szót, jelezve ellenzéki elvtársai nevében, hogy ők vallott nézeteik mellett megmaradnak. Erre Salgó esperes ajánlotta képviselőjelöltül Bosner Ervin bárót, ki az értekezleten megjelenvén, megtartotta programmbeszédét. Kiemelte, hogy ha csak szivétől kérne tanácsot, programmja rövid két szó volna, de a mely, tudja, minden magyar szivében visszhangra talál: független Magyarország. (Zajos éljenzés.) Így azonban ama párthoz csatlakozik, amely vezéréül ismeri el Tisza Kálmánt. A programmbeszéd elmondásával az értekezlet véget ért. A jákóhalmi kerületben Éles Henrik kormánypártinak, mint nekünk írják, semmi reménye sem lehet a megválasztásra, de Árokszálláson meg sem akarták hallgatni, úgy, hogy kis pártja bünfenyítő vizsgálatot kért a választók ellen, ami nem a legjobb módja a választóközönség megnyerésének. György Endre a halmi kerületben visszalépett a jelöltségtől, maga helyett Teleszky Istvánt ajánlva. Az újbányai kerületben Kazy János újból egyhangúlag jelöltetett. Debreczen második választókerületében a függetlenségi negyvennyolcas párt pünkösdvasárnapon tartott közgyűlésén Mezei Ernőt ismert publicistát léptette fel. Mezőtúrról írják: Hős Ödön függetlenségi párti képviselőjelölt pünkösdvasárnapján tartotta meg programmbeszédét Déványán, tegnap pedig Mezőtúron. A keczeli kerületben a kormánypárti jelölt Földváry Gábor megbuktatására a függetlenségi Windisch-párt és a mérsékelt ellenzéki Könyvessy-párt fuzionálni fognak. Téthről táviratozzák: Hentaller Lajos, a téthi kerület függetlenségi párti jelöltje, tegnap tartotta programmbeszédét. Makón Justh Gyula képviselő pünkösdvasárnapján tartotta beszámolóját, nagy lelkesedés mellett. Battonyán tegnap Wasmer Adolf báró volt képviselő elmondta beszámolóját. Újból kikiáltatott jelöltté, kormánypárti programmal. Eperjesen Schmidt Gyula pünkösd vasárnapján tartotta beszámolóját. A kormánypártiak újból felléptették. Nagy-Kikindán Nikolits Fedor bárót léptették fel a kormánypártiak. Fehértemplomon Szoracskovics Sándor tegnap tartotta programmbeszédét. Zentán tegnap Boross Imre kecseli plébánost léptette fel a kormánypárt. A ráczalmási kerület kormánypárti képviselőjelöltje Pálfy Ferencz tegnap tartotta meg programmbeszédét Dunapentelén. A rumi választókerület kormánypárti képviselő - jelöltje dr. Kuncz Jenő tegnap Vasvárott programmbeszédet mondott. Baján Latinovits Gábor a kormánypárt jelöltje, ki tegnap tartotta programmbeszédét. Kassán a mérsékelt ellenzék nem állít külön jelöltet, hanem a függetlenségi párttal egyesül. Győry Elek országgyűlési képviselő vasárnap tartotta bevonulását Szoboszlóra, beszámoló beszéde megtartása végett. A vasúti állomáshoz elébe ment lovasbandérium és kocsik kísérete oly számos és fényes volt, hogy az elébe és a városház udvarára özönlött közönség ily látványt csak az 1870-es évek elején Jury Samu fogadtatásakor láthatott; a szoboszlói választókerületben Győry megválasztatása egész biztosra vehető. Az ugrai kerületben tegnap újból Beöthy Algernont léptették fel. Csongrádon egy kis töredék újból Csatár Zsigmondot kiáltotta ki képviselőjelöltté. Zsolnáról Írják: Cselkó Ignácz, a kerület volt kormánypárti képviselője, pünkösdhétfőn tartotta beszámoló beszédét, mely után a választók egy része ismét őt, másik része Smialovszky Valér odavaló ügyvédet léptette fel. Smialovszky is kormánypárti. Marosvásárhelyről táviratozzák, hogy Lukács Béla államtitkár, az első választókerület kormánypárti képviselőjelöltje, tegnap délután tartotta meg programmbeszédét, mely élénk tetszéssel fogadtatott. Csik megyében a kormánypárt csak két kerületben állít fel jelöltet. A gyergyószentmiklósi kerületben Mikó Árpádot és a csikszentmártoni kerületben ifj. Andrássy Gyula grófot. Pápáról írják: Ányos Tivadarnak Zirczen eddig nincs ellenjelöltje. Hasonlókép nincs,ellenjelöltje Láng Lajosnak Pápán. Beöthy Ákos ellen Somló-Vásárhelyen a választók nagyobb része nem akar állítani ellenjelöltet. Nagyvázsonyban Győrffy Géza áll Kopácsy Árpáddal szemben. A gyomai kerület kormánypárti képviselőjelöltje, Légrádi Károly, tegnap érkezett Gyomára Pulszky Ferencz, Mikszáth Kálmán és Borostyáni Nándor társaságában. Az indulóházból bandérium, zenekar és hosszú kocsisor kísérte a városba Légrádit, ki délután három órakor a templomtéren mondta el programmbeszédét. Innét Endrődre kocsizott Légrádi kísérőivel, hogy a községháza udvarán az endrődieknek is kifejtse programmját. Csakhogy ebből semmi sem lett. Az ellenzéki választók nagy tömege egészen ellepte a tágas udvart és nem engedte szóhoz jutni Légrádit. Pulszky Ferencz, Schiffner Ede endrődi prépost és Fábry Sándor járási szolgabiró hasztalan igyekeztek rábeszélni a megjelenteket, hogy hallgassák meg a kormánypárti jelölt beszédét. Tudni sem akartak róla és Légrádi kénytelen volt beszédével együtt Gyomára visszavonulni, hol este nagy pártvacsora volt. Udvarhely megye oklándi kerületének erdővidéki választói pünkösdvasárnapján Ugrón Gábort kiáltották ki képviselőjelöltté. Ugrón elfogadta a jelöltséget és megtartotta programmbeszédjét. Nagyváradon a 48-as függetlenségi párt tegnap tartott népes közgyűlésén Eötvös Károlyt kiáltották ki képviselőjelöltnek Tisza Kálmán ellenében. Buzsákon a függetlenségi párti Szalay Imre pünkösdvasárnapján tartotta beszámolóját. Nyírbátor, május 31. Mandel Pál, a nyírbátori választókerület volt országgyűlési képviselője, ma számolt be nagyszámú választó közönség előtt. A pártelnökségre br. Podmaniczky Géza, a jegyzői tisztre Szikszay József ügyvéd kéretett fel. Képviselve volt a kerület harmincz községe, mindannyia számos előkelőséggel. Dr. Podmaniczky Géza ajánlatára közfelkiáltással újra Mandel Pál jelöltetett ki. Alsó-Lendva, május 31. Fackh Károly ma tartotta meg nagy közönség előtt programmbeszédét, mely élénk tetszéssel fogadtatott. Sátoralja-Ujhely, május 31.(D. É.) Molnár Viktor a sátoralja-ujhelyi kerület szabadelvű párti képviselője ma tartotta beszámoló beszédét s újból kijelöltetett. Marosvásárhely, május 31. (U. É.) Ugron Gábor és Lázár Ádám országgyűlési képviselők ma d. u. tartották beszámoló beszédjüket. Mindketten újból kijelöltettek. Szemesről írják az O. E.-nek. A keszthelyi választókerület antiszemita képviselőjelöltje, gróf Klebelsberg, Szemnecz Emil kíséretében vasárnap több községben tartott programmbeszédet. Hétfőn Szemnecz a zalaegerszegi kerületben tartott körutat. Torda, május 31. (U. É.) Toroczkón pünkösd másodnapján tartotta programmbeszédét Ábrányi Emil és pedig nagy hatással. Ugyanakkor tartotta a szabadelvűpárti jelölt b. Huszár Károly is beszédét. lám, május 31. (O. E.) Asbóth János osztálytanácsos a szászkai kerületben a szabadelvű párt képviselőjelöltjévé kikiáltatott. Resicza, május 31. (D. É.) Szerb György, a nagytorlenczi kerület volt képviselője ma tartotta beszámoló beszédét magyar, román és német nyelven s azután a jelöltség neki újra felajánltatott. Este 200 teritékü bankett volt. Holnap Szerb György körutat tesz a kerületben. Zilah, május 31. (O. É.) Lőrinczy György, a zilahi kerület képviselője, ma tartotta meg beszámoló beszédét, mely után újból jelöltetett. (Ered. sürg.) Jászladány, május 31. Bárczay Gyula, kormánypárti képviselőjelölt, Jász-Kiséren tegnap délben, Jászladányon tegnap délután, Jászalsó-Szentgyörgyön pedig ma délelőtt tartotta bevonulását. Mind a három községet, melyek eddig csaknem tisztán ellenzékiek voltak, előlegesen jól megdolgozta a főszolgabíró s igy a fogadtatás elég fényesnek volt inszczenálva. Tegnap óta folynak a bankettek és majálisok. Polónyi Gézát, a függetlenségi párt jelöltjét, jövő vasárnapra várják. — Teleszky István az igazságügyi államtitkár született 1836. április 4-én Szatmári, hol atyja Teleszky János gyakorló orvos volt. Gimnáziumi tanulmányait Szilágy-Somlyón, Szatmárt és Nagyváradon, jogi tanulmányait Budapesten végezte kitűnő sikerrel. Jogtudori oklevelet 1859. november 13-án, közügyvédi oklevelet 1861. aug. 27-én, váltóügyvédi oklevelet 1861. szeptember 10-én nyert. Mint gyakorló ügyvéd működését Nagyváradon 1861-ben kezdte meg. Részt vett a közügyekben; Biharmegyének előbbi tiszteletbeli alügyésze majd tiszteletbeli főügyésze volt s Nagyvárad városnak is tiszteletbeli főügyészévé neveztetett ki. Jegyzője volt a biharmegyei tankerületi iskola-tanácsnak, a biharmegyei és nagyváradi központi bizottságnak, szakosztály elnöke a nagyváradi ügyvédi egyletnek stb. Működött a jogi szakirodalom terén. A napi és szaklapokban irt czikkein kívül a magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének dr. Hoffmann Pál által készített általános részére irt kritikai észrevételeket, Örökösödési jogunk törvényhozási szabályozásához czim alatt akadémiai pályamunkát, mely dicséretet nyert. Országgyűlési képviselővé első ízben 1874. májusban Nagyváradon választatott meg s a következő két országgyűlésen is ezen választókerületet képviselte, a minek folytán ügyvédi irodáját 1876-ban Budapestre tette át. Az 1881—84-iki s az 1884—87-iki országgyűléseken Ugocsa megyének nagyszőllősi választókerületét képviselte. Folyvást tagja és több ügyben előadója volt a képviselőház igazságügyi bizottságának , ezenkívül több törvényjavaslatnak szerzője, melyek közül kiválóbbak a törvénykezési rendtartás módosításáról és a végrehajtási eljárásokról szóló törvényeknek javaslatai, valamint az öröklési jogot tárgyazó törvényjavaslat. Tevékeny részt vett a jogászgyűléseken, hol fontos kérdésekben mint indítványozó, véleményező és előadó működött. Ezenfelül a jogászgyülés állandó bizottságának tagja s ismételve szakosztály elnöke is volt. Tagja volt a budapesti ügyvédi kamara választmányának, valamint választmányi tagja a jogász-egyletnek és a budapesti ügyvédi körnek. Tagja a főváros törvényhatósági bizottságának és a fővárosi jogügyi bizottságnak is. A délmagyarországi régészeti és történelmi múzeumtársulat Ormós Zsigmond főispán elnöklete alatt tartotta évi közgyűlését Temesvárott. Ormós elnök emelkedett szellemű megnyitó beszédet tartott, mely után Markó Károly festész családjáról olvasott fel jeles értekezést nagy tetszés közt. Ezután Pontelly főtitkár olvasta fel a társulat évi jelentését. Tröszt pénztáros jelentése szerint az egylet vagyona 31,000 írtra rúg. Végül Karácsonyi János olvasta fel »A Laczkfyak története a nápolyi hadjárat alatt« czimű értekezését. — Kossuthnál, Turinból, május 26-ról keltezve a következő levelet vettük, melyet érdekesnek tartunk változatlanul közölni: Mindenek előtt bátor vagyok magam bemutatni, nevem Scheuer Ignácz magyarországi, Heves megye hevesi illetőségű; hivatásomra nézve műkertész vagyok. A múlt év őszén hagytam el Magyarországot, külföldre utaztam azon elhatározással, hogy be fogom utazni egész Európát, hogy magamat a kertészet minden ágában alaposan kiképezhessem. Mielőtt útra keltem, elhatároztam, hogy Németországot, Belgiumot beutazva, Francziaországon át Olaszországba térek,utamba ejtem Turint, hogy meglátogassam Kossuth Lajost, Magyarország legnagyobb fiát. Tervem sikerült. Eljutottam Párisba, ott meglátogattam a magyar egyletet, hol a legmelegebb honfiszeretettel fogadtak. Párisból gyalog indultam útra, hogy Francziaországot megismerjem, utamat a franczia Svájcznak vettem, összejártam az érdekesebb hegyeket, aztán Genfbe mentem, onnét Lyonba, aztán a hegyeken át Olaszországba, Turinba. 25-én este érkeztem meg Turinba. Másnap reggel azonnal megindultam, hogy felkeressem Kossuth lakását, mi nem a legkönnyebb volt, mert nem beszélek olaszul. Járkálás közben úgy 9 órakor azon sétatérre jutottam, mely közvetlen Kossuth ablaka alatt terül el. Megszólítottam egy igen tekintélyes kinézésű öreg urat franczia nyelven, ha szives lenne megmondani Kossuth hol lakik. A tisztes öreg urban emberemre találtam. Ujjal mutatott a Millerut 22. sz. házra: »Itt lakik uram, Generál Kossuth.« Még korának találtam bemenni, egy óra hosszat a ház előtt fel és lejártam. 10 órakor bementem. A kapu alatt balra lépcső vezet fel az épületbe. Amint az első emeletre értem, megpillantottam az ajtóra szegett réztáblát, melyre nagy betűkkel van vésve a Kossuth név. Szívem hangosan dobogott. Még pár perc, és látni fogom Kossuth Lajost. Megnyomtam a csengőgombot. Az ajtó megnyílt. Az inas állt előttem, kértem, hogy jelentsen be. Franczia nyelven felelte, hogy az ura beteg, hanem a nagyságának be fog jelenteni. Bementem az előcsarnokba. Pár pillanat alatt az ajtó megnyílt s egy igen kedves kinézésű úrnő lépett ki. Kossuth nővére volt. Üdvözlöttem, mit a legbarátságosabbanfogadott, kezét nyujtá, melyet megcsókoltam. »Ön magyar s bátyámmal óhajtana beszélni, de ő beteg.« E szavakra nehéz könycseppek hulltak szemeimből — csak egy fal választ el Kossuthtól — s nem láthatom! A nemes szivü nő megszánt, belátott szivembe, osztozott érzelmeimben, így szólt vigasztalólag: »Megkísértjük, talán jobban érzi bátyám magát, s pár perezre felkelhet.« Parancsolt az inasnak, jelentsen be. Az inas pár perez múltán visszatért, azon hírrel: »Uram felkel és fogad.« A nemeslelkű úrnő bevezetett a terembe, hol leültünk. Elmondtam utam. Nemsokára megnyílt az ajtó és Kossuth lépett be. Felálltam, életbe léptem, de szólni nem bírtam. Nehéz könycseppek hulltak szememből. Kossuth kezét nyújtá, melyet ajkamhoz emeltem. Amint szóhoz jutottam, bemutatom magam, Kossuth megköszönte, hogy meglátogattam s kérdezett utam felől, elmondtam, mi végből utazom, amiért igen megdicsért. Megemlíté, hogy beteg, dereka fáj, már öreg, 85 éves, minden könnyen megárt neki. Még egyrőlmásról kérdezett, azután búcsút vettem, nehogy megártson neki a sok beszéd, még egyszer megköszönte figyelmem, kezet nyújtó s jó utat kívánt. Elváltunk, ő ismét hálószobájába tért vissza s nővére a lépcsőig kisért. Örömteljes szívvel távoztam, bejártam a város nevezetesebb helyeit, ebéd után útnak indultam s már-már két órányira elhagytam Turint, akkor jutott eszembe, hogy mily kár, hogy nem kértem meg Kossuthot, hogy egy arczképpel ajándékozna meg, hogy ha visszatérek Magyarországba, mást is részesíthetnék abban a szerencsében, hogy megláthatná legalább arczképét és örvendhetne, mily jól néz ki Kossuth. Nem soká tétováztam, visszafordultam Turinba. — Utam a milei útnak vettem. 6 órakor érkeztem a ház elé, felmentem a lépcsőn, becsengettem, az inas felnyitó az ajtót, kértem, hogy jelentsen ő nagyságának, illetőleg Kossuth nővérének. Az inas igy szólt: »Bent van uramnál, ebédelnek.« Akkor kértem, csak ebéd után jelentsen be s leültem az előcsarnokban. De meghallotta Kossuth a csengetést és kérdezte: ki jött ? Az inas megmondotta, hogy az idegen, ki reggel itt volt. A jószivü úrnő azonnal kint volt, mire elmondtam, miért tértem vissza. Felszólított, hogy kövessem és ebédeljek velük. Én nagyon megköszöntem, vonakodtam, mivel vándoröltönyben valók, de a nemeslelkű nő azt monda, csak kövessem, Kossuth úgy kívánja. — Bementünk az ebédlőbe. Elmondtam Kossuthnak, miért tértem vissza, de sajnálattal nyilatkozott, hogy nem teljesítheti kérésem, csak üljek le és ebédeljek vele, majd ebéd után ide fogja adni a czimét a fényképésznek, kinél még kaphatok. Pompás magyar ételeket étkeztem Kossuth asztalán s a jó magyar bor sem hiányzott. Az ebéd közt beszéltünk utamról, Kossuth jókedvüleg elbeszélte, hogy ő is összejárta e hegycsúcsokat. Kérdezte aztán, merre indulok? Rómába. Elmondta, mily szép és érdekes látnivaló Róma. Ebéd után Kossuth dolgozószobájába vezetett, szivarral kínált meg, ő czigarettát csinált s jóizűen szívta. Megemlíté, hogy még mindig nagy dohányos. Ez alatt nővére felirta a fényképész czímét. Még egy ideig beszélgettünk, azután megköszöntem a szerencsét, melyben részesített, búcsút vettem, jó utat kívánt, eltávoztam, örömtől sugárzó arczcal. A fényképészhez siettem, de már be volt zárva, igy holnapra halasztottam, a szállodába siettem s megkezdtem e levélírást. Ha Turin legszebb palotáját nekem adták volna, nem lennék ily boldog. Scheuer Ignácz, műkertész. — Schlauch püspököt illetőleg ismét több felszólalást vettünk. Azt hiszszük, hogy a már közlöttek után, nem fejezhetjük be méltóbban e diszkussziót, mintha közöljük a püspök által tett adományokat, melyek rendkívüli fényesek és a szathmári püspöknek bizonyára dicsteljes emlékét tartják fenn egyházmegyéjében . A szathmári püspökségben jövedelemre nézve az 1875. és 1879. év volt a legkedvezőbb , amaz 108 ezer, emez 103 ezer forintot hozván be. A többi éveken részint a Tisza-töltés átszakadása s az erre következő árviz miatt, részint a Tisza-szabályozási költségek, adóemelések s a buza-árak esése következtében mindinkább hanyatlott a jövedelem, annyira, hogy 1885-ben 53 ezer, a következő évben pedig már csak negyven és néhány ezer forint volt. Átlagos számítás szerint a legközelebb lefolyt tizennégy év alatt a középjövedelem 70—80 ezer írt közt ingadozott évenként. A kiadásokat illetőleg, dr. Schlauch Lőrincz püspök az 1874. jun. 28-án kezdődő feljegyzések szerint kiadott: 1. Az egyházmegyei papság, tanitók, intézetek, iskolák s az egyházmegye egyéb szükségének fedezésére 209,900 frtot. 2. Gyermekek nevelésére, szegény szatmáriak, egyházmegyebeliek s részben igen szegény rokonainak segélyezésére 139.000 frt. 3. Közügyekre (országos intézeteknek, társulatoknak stb.) 52.000 frt. 4. A szatmári püspökség tulajdonába átment Török János-féle könyvtárra a szekrényekkel és szállítási költségekkel együtt 24,000 frt. 5. A szatmári székesegyház jobb tornya alatt felállított Lourdes-i kápolnára 10,000 frt. 6. Beregmegyében a márok-papi templomra 10,000 frt. 7. Az egyházmegyei szegény tanitók segélyalapjára papirosokban 13,600 frt. 8. A szatmári zárdában évenkint jobbmódu szülőknek nyolcz gyermekét neveltette. 9. A técsői templom teljes befejezésére a szükséges költséget utalványozta. 10. A máramaros-szigeti zárdát évenkint segélyezte s épitése hátralékos tartozásának, 5000—6000 forintnak törlesztését elvállalta. Ezenfelül kormánya alatt 16 uj kath. népiskola keletkezett. A plébánosok és káplánok évenkint rendszeres segélyezését kormányzata kezdetén azonnal megkezdte. A benlakással és tápintézettel összekötött tanitónöveldét rendezte s annak fennállását különböző alapítványokból 80.000 frt összeggel biztosította. A szatmári apácza-klastromban virágzó tanitónő növelte egészen az ő műve. A felső-bányai egyháznak 300.000 forint vagyonát, mely már elveszettnek tekintetett, visszaszerezte s e város kulturális haladását lehetővé tette azon épülőfélben levő iskola által, mely vidékén egyetlen leend a maga nemében. Nem kisebb dicsőségére szolgál a szatmáregyházmegyei alapítványi pénztár rendezése, melynek fényes eredménye, hogy míg ezen pénztár 1873-ban az egyházmegye rendkívüli szükségleteinek fedezésére alig adhatott 3000 frtot, jelenleg ugyanazon czélra 18,000 frtot is fordított egy év alatt. Az utazó írók és művészek tegnap Kolozsvárról Brassóba érkeztek. A vasútnál a kulturegylet brassó megyei választmánya fogadta a vendégeket, kiket Koós Ferencz beszéddel üdvözölt. A vasúttól az Európa-szállodába hajtattak. Délben zártkörű bankett, délután közös értekezlet tartatott. A magyar történelmi társulat június hó 2-án (csütörtökön) d. u. 5 órakor az akadémia első emeleti kis termében választmányi ülést tart, melynek tárgyai : 1. Dr. Réthy László bemutatja az oláh nyelv és nemzet megalakulása czimű munkáját. — 2. Dr. Beöthy Zsolt, Székes Joachim és a magyar Robinson. — 3. Folyó ügyek. — Kossuth és a szerbek. Polit Mihály a következő levelet teszi közzé: A május 29-iki lapok által Helfy Ignácztól közölt felvilágosításra vonatkozólag, hogy Kossuth Lajos a Horváth Mihály és Thim József történeti munkáiban is említett nyilatkozatokat nem tette a pozsonyi 1848-iki országgyűlésen megjelent szerb küldöttség előtt, azt hiszem, hiteles felvilágosítást adhatok. Poltt János, boldogult atyám ott volt a pozsonyi küldöttség tagjai közt. Nem egyszer, hanem talán százszor elbeszélte nekem a Kossuth és Stratimirovics közt folytazgatott beszélgetést. Kossuth nem mondta: Döntsön köztünk a kard, hanem Kossuth német nyelven mondta a következőket: Ez esetben össze fogjuk mérni kardjainkat, mire Stratimirovics ezt válaszolta: A szerb ehhez sohasem volt gyáva. Atyám — mint maga beszélte — Stratimirovicsnak a kabátját ránczigálta ekkor. A szerb küldöttség nem a pozsonyi országházban, hanem Kossuth lakásán fogadtatott. Lehetséges, hogy Kossuth már nem emlékszik az említett nyilatkozatra, mert mint boldogult atyám beszélte, akkortájt számos küldöttség volt Kossuthnál. Ennyit felvilágosításul és helyreigazításul. Újvidék, 1887. május 30. dr. Polit Mihály. — A királyné egy állítólagos verse. A bukaresti Románus nyomán az összes lapok egy verset közöltek a minap, melyet állítólag a királyné ő Felsége Mehádián írt. Most illetékes helyről kijelentik, hogy tévedés forog fenn, mely valószínűleg abból eredt, hogy a Románul tudósítója a vers alatt levő E. C. betűket úgy értelmezte, hogy azok Erzsébet császárnét jelentenek, holott tényleg »Elisabeth Cselléry« akar lenni. E hölgy irta ugyanis az említett verset. A magyar kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint a piski-szászvárosi vonalon az árvíz okozta forgalmi akadályok elhárittattak. E vonalrész május hó 30-ikán ismét átadatott a forgalomnak. A nagy bécsi postasikkasztás tettesének, Zaleski Filemonnak, előéletéről oly adat került nyilvánosságra, mely, ha valóságnak bizonyul, mindenesetre különös fényt vet a bécsi postán uralkodó hanyagságra. Most ugyanis egy bécsi lap lembergi tudósítója jelenti, hogy Zaleski már 1875-ben a zaleszczykii postán utalványt hamisított s hat havi börtönbüntetésre ítéltetett. S a bécsi posta igazgatósága bizalmi állásba tudta helyezni ezt az embert, kinek, ha előéletéről illetékes helyen tudakozódik, okvetlenül meg kell tudnia ezt az adatot, mely bizonynyal eltéríti vala abbeli szándékától, hogy egy büntetett előéletű egyént alkalmazzon. KÜLÖNFÉLÉK Napirend, június 1. Naptár: Szerda, június 1. — Róm. kath.: Pamfil. — Prot.: Nikodém. — Görög-orosz. (május 20.) Talalé. — Zsidó. (siván 9.) — Nap kél 4 óra 7 perczkor reggel, nyugszik 7 óra 48 perczkor este. — Hold kél 2 óra 16 perczkor délután, nyugszik 1 óra 48 perczkor éjfél után. A honvédelmi miniszter fogad d. u. 2—3 óráig. A horvát miniszter fogad d. e. 10— délután 2 óráig. A IV. kerületi szabadelvű párt közgyűlése d. u. 6 órakor a Hungária-szállóban. Tavaszi ügető-versenyek (második nap) d. u. 3 órakor a külső kerepesi-uti ügető-versenypályán. A főváros törvényhatósági képviselőbizottságának közgyűlése d. u. 4 órakor (új városháza). Az országos iparegyesület mű- és épitésipari szakosztályának közgyűlése d. u. 5 órakor. Az Ipolyi-kiállitás a műcsarnokban (Andrássyút 69. sz.) d. e. 9— d. u. 6 óráig. Belépti dij 30 kr. A kereskedelmi múzeum városligeti iparcsarnokban d. e. 10—12 és d. u. 3—6 óráig. Nemizeti muzeum: képtár d. e. 9— d. u. 1 óráig. Technológiai múzeum a Kerepesi-uton (Beleznay-kert) nyitva van d. e. 9— d. u. 1, d. u. 3—5 és este 7—9 óráig. Egyetemi füvészkert az üllői-uton d. e. 8 —12 és d. u. 2—6 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7 óráig. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12 és d. u. 4—8 óráig. Múzeumi könyvtár d. e. 9 — d. u. 1 óráig. A magyar országos panoráma (Városliget, volt kiállítási terület) nyitva áll naponkint reggeli 9 órától este 10 óráig. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Margitsziget. Gőzhajók félóránkint. — Jó czigányzene naponkint: csütörtök, szombat, vasárnap d. u. katonazenekari hangverseny. Svábhegyre fogaskerekű vasút indul félóránkint, az Eötvös-villában czigányzene. Grand Café-Restaurant de l‘ Opera Andrássy-it, a kir. operaháznak átellenében az összes helyiségek villamos világítással. Az idegenek találkozási helye, fiölipi hírek — A fővárosi egylet tegnapi értekezletén tárgyalta Weisz Berthold memorandumát az idegenek Budapestre vonzásáról. Ez értekezleten gr. Károlyi István, báró Lipthay Béla és báró Aczél Béla is jelen voltak s utóbbi hosszabb érdekes előadásban mondá el saját eszméit az idegenek forgalmának emeléséről. Nézete szerint gondoskodnia kellene a fővárosnak arról, hogy Budapest látképeiről díszes és tetszetős albumok készüljenek, amelyek lapjain a főváros szebb részei vonzó modorban tűnnének elő, egyes ünnepélyek rajzaival. Ily ünnepélyek rendezésére nagy súly helyezendő, azokat évenként rendesen ugyanazon napokra kell tenni, pl. május 1-től 20-ig, mikor a legtöbb gazdag utazó átvonulására van kilátás, legyenek Korzó-ünnepek, táncz a Dunán, s hasonló látványos vonzó mulatságok. Budapest a világ legtöbb városánál alkalmasabb területtel rendelkezik az ilyesmikre. Ugyancsak bizonyos napokon induljanak külön vonatok az ország nevezetességei megtekintésére. Mindezt könnyed modorban franczia s angol nyelven is meg kell íratni s a leírások, valamint albumok terjesztéséről Konstantinápoly, Szaloniki, Kairo stb. városok legelőkelőbb hoteljeiben gondoskodni kell. A város az ünnepélyekre megszavazhatna pl. 10,000 forintot s az ünnepélyekhez való szerekre befektetésül egyszerre 35,000 frtot, ez meghozná dúsan kamatait s a város az évi rendes ünnepélyekből 100.000 forintot is bevehet jótékony czélokra. Királyi Pál úgy az eszméket, mint a Weisz-féle memorandum intenczióját helyeselvén, úgy véli, hogy az érdemleges javaslatok megtétele végett a főváros a polgármester elnöklete alatt küldene ki bizottságot, amelybe ne csak főv. biz. tagok, hanem értékes tanácsokat adható szakemberek is részt vennének, mint pl. Károlyi István gróf, Aczél Béla dr. is. Az értekezlet ezután egyhangúlag elfogadta, hogy a fővárosi tanácshoz az egyesület előterjesztést tegyen a föntebbi irányban s a polgármester megigérte, hogy a csütörtöki tanácsülésen a kérvényt már tárgyaltatni fogja. Ezután a főv. közgyűlés napirendjén álló tárgyak megbeszélésére tértek át. A magánépítési bizottság tegnapi ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba : Bródy Zsigmondnak Váczi-körút 34. sz. a. négyemeletes bérházra, Ulrich Lajosnak Erzsébetkörút 4840. sz. a., háromemeletes házra, Fuchs Mórnak Hársfa-utcza 10. sz. a. kétemeletes házra, Duboriczky Máriának Kemnitzer-utcza 4058. sz. a. kétemeletes házra, Gutwillig Zachariásnak Rózsa-utcza 103. sz. a. egyemeletes házra, Brandstatter Izsáknak Tököli-utcza 5894. sz. a. kétemeletes házra, továbbá földszintes házakra, Mühlbacher Jánosnak a Teleky-tér és Erdélyi-utcza sarkán, Gubek Istvánnak a X. ker. Maglódi-uton, Révy Ferencznek a házépítő tisztviselők telepén, Bihar Ferencznek az I. k. Mészáros-utczában és Bernáth Kálmánnak a Budaörsi-uton, földszintes toldalékokra: Berg Adolf és társának a k. Soroksári-uton, Schweiger Józsefnek József-utcza 92. sz. a., Weiner Károlynak VII. ker. Akáczfa-utcza 22. sz. a., Scheiling Ádámnak VIII. k. Tömő-utcza 15. sz. a., Weiszinger Mátyásnénak Karpfenstein-utcza 7. sz. a., Győri Jánosnak VIII. k. Madách-utcza 33. sz. a. — A fővárosi ágostai ev. hitv. magyar egyházgyülekezet tegnap délután Sárkány József elnöklete alatt közgyűlést tartott, melynek tárgyát a felügyelők megválasztása képezte. Busbach Péter felügyelőkül Cséry Lajost, Loys Edét és Szedenics Jánost ajánlotta. Cséry Lajos fölemlíti, hogy a megválasztandó felügyelőkre fontos szerep vár. Különösen a mostani időben, mikor a templomépítés, a magyar és német egyházgyülekezet egyesítése, az egyház financziális viszonyainak rendezése mutatkozik szükségesnek. A szóló hajlott kora, de még elfoglaltsága miatt is a reá nézve megtisztelő felügyelői tisztséget el nem fogadhatja. Busbach Péter e felszólalása után is megválasztásra ajánlja Cséry Lajost, aki az egyház ügyei iránt mindig meleg érdeklődést tanúsított. A közgyűlés az ajánlottakat meg is választotta, s néhány lényegtelen ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. — A pesti i.r. Ilőegylet tegnap délután tartotta rendes közgyűlését. A titkár által előterjesztett jelentésből kitűnik, hogy az egylet a lefolyt évben összesen 19,904 frt 30 krt fordított segélyezésekre, az árvaházban 80 gyermeket neveltek, a népkonyha 108,602 porcziót osztott ki. A számvizsgáló bizottsági tagok megválasztása után a közgyűlés véget ért. — Kizirkusz az állatkertben. A Grand Cirque International pünkösd vasárnap nyílt meg az állatkertben. A valóban nagyszerű mutatványokat nagyszámú közönség nézte végig a pünkösdi ünnepek alatt. — Öngyilkossági kísérletek. Dalocsai Mari, 24 éves cseléd, tegnap az összekötő hídnál a Dunába ugrott. A Nádor hajó kapitánya élve kimentette a habokból s a Bomba-térre vitte, honnan a Sz. Jánoskórházba szállíttatott. — Horda László, a Reménység hajó matróza, a budai lánczhidfőről a Dunába ugrott. Utána eveztek s még élve kimentették. Eljegyzések és esküvők. Várkonyi Dezső hirlapíró, az Egyetértés belmunkatársa, május 29-én eljegyezte Veszprémben Súly Katinkát, Súly Ede veszprémi tekintélyes polgár és városi képviselő leányát. Dr. Körömy Árpád fővárosi tanár, nőül vette Nemes Erzsike kisasszonyt, Nemes József gróf Zichy Pál Ferencz nagy-hörcsöki uradalmi főtisztjének leányát. Bartha István, szent-györgy-ábrányi uradalmi intéző, e hó 24-én vezette oltárhoz Böck Jozefin kisasszonyt, burai Böck Bertalan taskonyi urad.tiszt ■ tartó leányát. A díszes esküvőn, mely a taskonyi grófi kápolnában ment végbe, násznagyok voltak: Plossek Ferencz kir. pénzügyi tanácsos és Szalay István birtokos. Nyoszolyó-asszony : dr. Bodnár Sándorné szül. burai Böck Mária. Vőfélyek: gr. Szápáry György cs. kir. huszárhadnagy, Mészáros Ferencz cs. kir. főhadnagy és Zitás István. Nyoszolyóleányok: gr. Szápáry Anna komtessze, burai Böck Ida és Margit kisasszonyok. Jelen voltak: gr. Szápáry Gyula és neje szül. gr. Festetich Karolina stb. Szabó Gyula, kir. igazságügyminiszteri számtiszt, eljegyezte Böhm Mátyás fővárosi építési vállalkozó és háztulajdonos leányát Gizellát. Halálozások. Bésán János báró tetemeit tegnap helyezték örök nyugalomra a duna-szekcsői családi sírboltban. A beszentelés a p.gicze i kastélyban ment végbe s a fényesen díszített ravatal a kastély nagytermében volt felállítva. A beszerelésnél, melyet a tamási, lovászpatonai és romándi plébánosok végeztek, jelen voltak az Erdődy és Esterházy grófok, Fiáth báró, Jankovich József, Szabó Lajos cs. és kir. kamarás, Bezerédj Viktor stb. Bésán báró hagyatéka 3 millió frtra rúg, melynek főörököse Jankovich József. Tekintélyes összeg jutott a Streicher családnak, melynek egyik tagja éveken át a báró oldala mellett