Pesti Napló, 1889. június (40. évfolyam, 150-177. szám)

1889-06-01 / 150. szám

gató, 150 zenész , 300—350 énekes befogadására alkalmas s 1188 négyszög­méter kiterjedésű. E terem az első emeleten van s alatta a földszinten terjed el a ruhatár. Ebben az egyben a szerző a hires lipcsei hangverseny-épület berendezését vette mintául. A nagy hangversenyterembe elől is, hátul is, három­három ajtón jutni be. Ettől a nagy teremtől lehető­leg elválasztva, a főhomlokzat oldalán van a kis hangversenyterem s a bírálók azt hiszik, hogy a két teremben egyidejűleg lehetséges lesz két külön hang­versenyt tartani, a nélkül hogy az egyik a másikat zavarná. Igen ügyesen oldotta meg a tervező a fel­adatot, hogy a buffet, valamint a zenészek számára fentartott helyiség egyforma közelben legyen úgy a nagy, mint a kis teremhez. A nagy teremtől balra levő területet még egy terem foglalja el, mely a szini­­iskolához tartozik s melyben a házi vizsgákat tarta­nák. A földsz­inten a zeneakadémiát, az első emelet hátsó részében pedig a sziniiskolát helyezte el a ter­vező mérnök. A második emeleten a gondnoki, igaz­gatói stb. helyiségek lennének. A jeles kivitelű pálya­művet, mint értesülünk, egy fiatal építész készítette, ki ezzel lép jóformán először a nyilvánosságra. A népszínházban holnap, szombaton az »Utazás a föld körül 80 nap alatt« czímű látványosság elő­adása a gyermekek kedvéért egy órával előbb, vagyis fél hét órakor kezdődik. A nemzeti zenede választmánya legutóbbi ülé­sében elhatározta, hogy József főherczeg ezüst­lakodalma alkalmából a főherczeghez, mint az intézet fővédnökéhez üdvözlő feliratot intéz. Ugyanebben az ülésben a választmány megválasztotta Stefáno­­v­ics Jenőt az énekkari osztály tanárává, Kemp­­fer Adolfot, a m. kir. opera zenekarának tagját pe­dig obos-tanárrá. Uj zenemű. Klökner Péter (Ede) kiadásában Székesfehérvárott »Iré­n-csárdás« cz. uj zenemű jelent meg S­e­r­­­y Lajostól, ki »Marcia« czimü ope­rettjével a fővárosban nem csekély feltűnést keltett. Uj műve Szendt­ffy Irén urhölgynek van ajánlva s­­­írton kapható. A »Dolores«-ügy. Gr. Zichy Géza e napokban hosszabb nyilat­kozatot tett közzé a »Fővárosi Lapok «-ban s ennek során kifogásolja Beniczky Ferencz kormány­­biztos eljárását, mint a ki őt szólitá fel ama birság­nak megfizetésére, melyet a színházi bíróság P. M­á­r­­k­u­s Emilia asszonyra rótt ki, mert az igazgatóság engedélye nélkül fellépett egy Zichy által rendezett hangversenyben. Erre vonatkozólag Beniczky Ferencz ál­lamtitkár és színházi kormánybiztos úrtól a követke­ző nyilatkozatot vettük: A »Fővárosi Lapok« május 30-iki szá­mában gróf Zichy Géza egy a »Dolores« ügyben kiadott levelében többek közt azt írja, hogy: »Beniiczky Ferencz egy 16. biztosi szám alatt itt igen szives levélben felszólított,« majd később pe­dig azt, hogy: »mily joggal szabhatják rám egy színházi büntetés terhének viselését?« E sorokra egyszerűen csak azt jelentem ki, hogy ama leveleket gróf Zichy Gézához nem hivatalosan intéztem, a minthogy az a megszólításból is kitet­szik, hanem intéztem mint baráti figyelmeztetést, mindenkinek felszólítása nélkül, s egyedül csak a művésznő érdekében, a ki jóhiszeműleg a nélkül is kellemetlen helyzetbe jutott. Ennyit az igazság ér­dekében. Budapest, május 31-én. Beniczky Ferencz. Ugyancsak a »Dolores« ügyre vonatkozólag P­a­l­­­a­y Ede egy levélben a tényállást és az ügy történetét következőleg mondja el: A nemzeti színház törvénykönyvének 50-ik czikke így szól: »Az igazgatóság engedelme nélkül semmiféle nyilvános előadásban, ha szinte jótékony czélra volna is adandó, senki föl nem léphet: bünte­tés egy havi díj. Magánvállalkozók által rendezendő hangversenyekben, vagy bármiféle előadásban, az igazgatóság engedélye mellett is csak úgy vehet részt valamely tag, ha a vállalkozók a nyugdíjalapra, ennek alapszabályai szerint járó összeget lefizetik.­ Hogy az ily engedélyadást a nyugdíj pénztára ellenőrizhesse, az engedély itt mellékelt 1 /. alakban szokott kiállíttatni. Ebből látható, hogy a személyes jelentkezés felesleges, mert szabály szerint minden intézkedésnek írásban kell történni. De az engedély nélkül való fel­lépés büntetendő cselekmény. Most már P. Márkus Emilia esete az én tudo­másom szerint így áll: Gr. Zichy Géza úr a Dolores előadásához szük­séges zenészeket kérte az operaháznál a kormánybiz­tostól — de nem említette neki Márkus Emíliát, úgy hogy a hangverseny után való napon a kormány­­biztos úr tőlem kérdezte, volt-e P. M.-nak engedélye ? Én az egész Doloresről addig a perczig semmit sem tudtam — tehát nem is adhattam engedélyt, de a kormánybiztos helybenhagyása nélkül az én engedé­lyem nem is érvényes. Mondtam tehát neki, hogy Zichy énnálam nem volt, tehát ha eszközölt ki enge­délyt, csak ő nála eszközölhette ki. Erre a kormány­­biztos úr elrendelte a feliratást, és vád alá helyezést; — azonban Zichynek irt levelet, melyben felszólítja, hogy P. M. Emilia helyett, minthogy nem eszközölte ki részére az engedélyt, a kiszabandó büntetést fizesse meg. Azon közben a szinházi törvényszék, mely nem tehet egyebet, minthogy a czikket alkalmazza, ki­mondta a büntetést. Mikor már ez megtörtént, kaptam gr. Zichy Géza úrtól levelet, melyben a következőket írja: Budapest, 1889. május 13. Tisztelt igazgató úr! Legnagyobb sajnálatomra hallom, hogy egy vég­zetes félreértés alapján Pulszky-Márkus E. asszonyság­ok Doloresem miatt kellemetlenségei vannak. Az egész ügyben félreértés játszta a főszerepet. Pulszkyné­k nagysága azt hitte, hogy én már kikértem az igazgató­ság engedelmét, — én pedig, megvallom, ugyanazt hittem felőle. Méltóztassék,meglatolva a körülményeket, ez egyszer elnézőnek lenni. Kiváló tisztelettel igaz tisztelője és hive gróf Zichy Géza. Erre válaszoltam, hogy miután a kormánybiz­tos Úr a szabályszerű eljárást elrendelte és a bíróság már ki is mondta ítéletét — én semmit sem tehetek ez ügyben — mert semmi szín alatt sem szabad a törvényes ítéletet megváltoztatnom. Forduljon hozzá. — A levelet bemutattam a kormánybiztos úrnak is. Arra a kérdésre, hogy van-e preczedens, hogy a színésznő (más által kéretvén ki) büntetés nélkül felléphetett? Igen is, van elég preczedens, mert ha egyszer az engedély ki van adva, senki sem kívánja, hogy még külön személye­sen is jelentkezzék a tag. De arra, hogy ha senki sem kérte, maga sem jelentkezett, fellépett volna — arra nincs prec­e­dens , — s hogy mily fontosnak tekinti minden szín­ház ezt a pontot, mutatja a súlyos büntetés, melyet még a mi törvénykönyvünkben is, melyet maguk a tagok csináltak, szükségesnek tartottak. T­áviratok: Zágráb, május 31. Az »A­g­r­a­m­e­r Z­e­i­t­u­n­g« a következő communiquét közli: Nem is oly régen egy ellenzéki lap azzal tetszelgett magának, hogy ismételve közölte, hogy a kormánypárt kebelében ellenzékies mozgalom észlelhető, melynek éle bizo­nyos személyek ellen irányul. E közlésekkel szemben a nemzeti párt egy tagjától, kinek nevével az idézett közleményt összköttetésbe hozták, a következő soro­kat veszszük: A nemzeti párt kebelében állítólag küszöbön álló szakadásokról szóló hírek min­den alapot nélkülöznek. A nemzeti párt kebelében teljes szabadsággal mozognak. Köz­ügyek komoly és alapos tárgyalásánál megtörténik, hogy egymással ellenkező vélemények merülnek fel és hogy a már megtörténtek felett bírálatot gyakorolnak. Ha a párt egysége mindazonáltal soha veszélyeztetve nem volt és valószínűleg nem is lesz, ez abban leli magyarázatát, hogy valameny­­nyi tagja a lényeges kérdések alapelveire nézve teljesen egyetért. A párt fiatalabb tagjaira nézve eléggé elrettentő és tanúságos példa az ellenzék viszálykodása, azon ellenzéké, mely csupa­ vezetőkből áll, kiket azonban senki sem vezet. A nemzeti párt tagjai eddig alá tudták magukat rendelni az évti­zedek óta a párt élén álló érdemdús férfiaknak. Ezt a jövőben szintén meg fogják tenni és szakadás­ra nem gondol senki. Bécs, május 31. A községtanács elhatározta, hogy fölkéri a polgármestert, juttassa kifejezésre al­kalmas módon Rainer főherczeg előtt, mily örö­met keltett a főherczeg beszéde Bécs lakossága körében. London, május 31. (Pol. Korr.) Politikai körökben az a meggyőződés uralkodik, hogy daczára a miniszterek minden erőlködésének, az ír kérdés minden napi ügy közt az első helyet foglalja el és sürgőssége még csak kö­vetkezik. A liberális miniszterek engedmé-Hartington, valamint Chamberlain minden alkalommal hangoztatják annak szükségét, hogy az írek közigazgatásának önállósága kibővíttessék. Azt hiszik, hogy lord Salisbury a jövő év ülésszakában egy erre vonatkozó bilit s egy törvényjavaslatot fog beterjeszte­ni, mely lehetővé tenné majd, hogy Írország­ban kisbirtokos osztály létesüljön. London, május 31. Viktória királynő Bat­tenberg Henrik herczeg és Lujza slezvig­­holsteini herczegnő kíséretében szemlét tartott az aldershoti táborban a katonaság fölött. A szemlén, melyre körülbelül 12.000 főnyi katonaság vonult ki, a cambridgei herczeg, Wolseley lord és sok magasrangú tiszt volt jelen. London, május 31. Az alsó­ház mai ülésén Fergusson államtitkár egy képviselő kérdésére válaszolva kijelentette, hogy Belgiummal, mely kez­deményezőleg fog fellépni az iránt, hogy a rab­szolgakereskedés ügyében értekezlet tartas­sék, az ügy megbeszélése már folyamatban van. Nem formális módon ugyan, de tárgyalások folynak a többi hatalmak képviselőivel is, melyek ez ügyben érde­kelve vannak. Alig szenvedhet kétséget, hogy az ér­tekezlet még ez év folyamán összeül. London, május 31. A felsőház a tengeri haderő szaporításáról szóló törvényjavaslatot vég­leg elfogadta. Gmunden, május 31. A dán király az este háromheti fürdőzésre Wiesbadenbe utazott. A d­á­n királyné azalatt itt marad a cumberlandi herczeg kastélyában Konstantinápoly, május 31. (Pol. Korr.) Milán király számára, ki a Libanonon át történt utazásáról legközelebb érkezik a török fővárosba. Therapiában a New­ Hotelben megfelelő lakosztályt béreltek ki Hírlik, hogy Milán ez alkalommal Konstantinápoly­ban egy hónapnál tovább fog tartózkodni. Athén, május 31. A damiai esküdtszék Chol­­das képviselőt három évi fogságra ítélte, miután a »Rabagas« czimű hírlapban több czikket közölt, melyek a királyra nézve sértést fog­­lalnak magukban. A »Rabagas« kiadóját in contumaciam hét évi fogságra ítélték. Itt azt hiszik, hogy a miniszterium ki fog egészit­­t­e­­­n­i, mielőtt a király elutazik Pétervárra. Tudomány, irodalom. A »Magyar Salon« júniusi füzete a szokott gaz­dag tartalommal jelent meg. A füzet élén gróf C­s­á­k­y Albinné sorait találjuk az alakulófélben levő »Magyar Pantheon« műpártoló-egyletről; e kis czikket tárczarovatunkban közöljük. Ugyanerrről a tárgyról szól J­u­s­t­h Zsigmond czikke »Műpártoló egyesület« czimmel. Justh Zsigmond czikkére az a levél következik, melyet dr. Szmrecsányi Miklós, a képzőművészeti társulat titkára, a művészet párto­lására vonatkozólag irt gróf Csáky Albinnéhoz a »Magyar Pantheon« alakulása alkalmából. Azután Margit főherczegnőt és vőlegényét, Thurn-Taxis herczeget mutatja be egy rövidebb czikk és két arcz­­kép. Aktuális érdekű közlemény a Vámbéry Ármin­ról szóló is. A közleményhez Vámbéry arczképe van csatolva. Érdekes czikk a Bársony Istváné is a »Lóversenyről«. Azután szépirodalmi közlemények következnek: Költemények Bartók Lajostól, J­a­­c­a­b Ödöntől, epigrammák P­a­l­á­g­y­i Lajostól, re­­gény-folytatások Jókai Mórtól, D­ó­c­z­y Lajostól, Hevesi Józseftől, Rákosi Viktortól, Szabó Edrétől, tudományos czikkek P­a­l­á­g­y­i Menyhért­től, Stark Lipóttól stb. Virághullás, újabb költemények, irta P­ó­s­a Lajos. A szegediek termékeny poétája ismét szapo­rította egygyel kötetei számát. »Virághullás« az uj tötet czime s nagyrészt szerelmi költeményeket tar­talmaz. Ezek közt van ugyan nem egy színtelen ter­mék, de akad köztük több olyan is, melyben valódi érzés és valódi hév van. Legsikerültebbek azok a köl­temények, melyekben Pósa Lajos eltér megszokott népies sablonjától, melynek segélyével már annyi kö­tetet töltött meg és e helyett a modern líla hangján próbál zengeni, így a »Szeresd a gyermeket!«, »R­epke«, »Dal a dalról«, »Vajda Jánoshoz«, »A re­mény« s még néhány költemény jóval magasabb szín­vonalon áll a kötet népieskedő verseinél s az újabb­­ra számot tevő termékeihez sorolható. A könyv Sze­geden nyomatott Bába Sándornál. L’Archiduc Rodolphe czimen Bertha Sándor hazánkfiától, aki »Francois-Joseph I. et son Regne« czimű munkájával oly nagy feltűnést keltett. Ru­dolf trónörökösről uj könyv jelenik meg Louis Westhauser párisi könyvkereskedő kiadásában. Az érdekes mű­ ára 3 fok 50 cm. Pozsony, május 31. (A Pesti Napló tu­dósítójának távirata.) A »M­áros« nevű dunai monitor ma a nagy hadgyakorlatokra ide érkezett. Nikita Oroszországban, Pétervár, május 31. (Pol.Korr.) Nikita montenegrói fejedelem előre láthatólag még egy héten át fog az orosz fővárosban marad­ni. A czár a montenegrói trónörökösnek a Nevsky-rendet adományozta. Pétervár, május 31. Nikolajevics nagyherczeg eljegyezte Milicza mon­tenegrói herczegnőt. A belgrádi események. Belgrád, május 31. (A Pesti Napló távirata.) Bár titkolták Mihály metropolita ideérkeznének idejét, mégis nagyszámú disz­­tingvált közönség jelent meg a kikötőben. A liberálisok színe javán kívül ott volt Per­­siani orosz követ is, továbbá több pap és katonatiszt, számos theológus és tanuló. Este 11 órakor kötött ki a Deligrad nevű szerb hajó, melyen néhányan az ex-metropolita elé Turn-Szeverinba utaztak. A jelen voltak kö­zül többen, köztük P­e­r­s­i­a­n­i azonnal a hajóra mentek s üdvözölték a metropolitát. Az üdvözlés három negyed óráig tartott s a sok beszédet és választ gyakori zsi­­ó kisérte, mely azonban a partra alig hallatszott. Ezután az agg metropolita, ki különben igen jól és élénken néz ki, egyházi énekek közepette a fáklyát tartó theológusok és diákok sorfala közt kocsijához ment. A közönség élénk zsi­­­­ó­ kiáltásokkal üdvözölte az exmetropolitát. Persiani az üdvözlés után azonnal egye­dül haza hajtatott, míg a metropolita kocsik sora által kisérve szállására ment. Hivata­los személyiségek közül senki sem volt a fogadtatásnál. Theodosius metropolita lakása körül az utczákat csend­őrök zárták el, hogy esetleges kihágásokat megakadályozzanak. A nép mindvégig nyugodtan viselkedett. Bécs, május 31. A »Pol. Korr.« hiteles szerb forrásból jelenti,hogy teljesen lég­ből kapott a »Neue Freie Presse «-nek hire, mintha a kormány és a régensség tagjai közt a zavargások alkalmából differencziák felmerültek volna, valamint hogy a legutóbbi eseményekről közölt tudósítások túlzottak és nem felelnek meg mindenben a valóságnak így példa nem való, hogy Todorovics Pera védte Garasanin házát, hogy a kormány az ostromállapot kihirdetését szándékolta volna, avagy hogy a hadügyminiszter vonakodott a katonai erőt kirendelni. Garasanin be­vallotta, hogy a zavargások ideje alatt lövöldözött, de tagadja, mintha valakit, halálosan talált volna. Az olasz király utazása. Róma, május 31. A király és a trónörökös hol­nap délután érkeznek ide Milánóból. Róm­a, május 31. A kép­viselő­ház m­a­i illésén az elnök felhívta a ház tagjait, kik a király fogadására az elnökséggel a pályaudvarba akarnak menni, jelenjenek meg holnap délben a képviselőházban, lm­­b­r­­­a­n fölkiált: »Nem megyünk! Nem azért, mintha nem viseltetnénk hódolattal az állam feje iránt, ha­nem, hogy a kormány külpolitikája ellen tiltakozzunk!« (Zajos ellenmon­dás a többség részéről.) Francziaországi hírek. Páris, május 31. (A Pesti Napló táv­irata.) Boulanger azt írta havre-i pártja bi­zottságának, hogy parlamenti ellenségeinél gyűlölete őt még néhány hónapra ha­zájától távol maradni kényszeríti. De a nép csakhamar szuverén kézzel szét fogja rombolni a korlátokat s ő haza fog térni man­dátummal. Boulanger hangoztatja köztársa­sági érzületét s igy végzi: »Vagyok, ma­radok s meghalok mint a népaka­rat szolg­áj­a.« Páris, május 31. Carnot elnök ma délelőtt elutazott Pas de Calaisba. Ez alkalomból a pá­lyaudvarban nagyszámú néptömeg gyűlt egybe, mely az elnököt »Éljen Carnot! Éljen a köztársaság!« kiáltásokkal üdvözölte. A pályaudvar belsejében je­len voltak az összes állomási tisztviselők, kik Carnot elnököt szintén lelkesen megéljenezték. Páris, május 31. Hippolyte tábornok itteni megbízottja a Havas-ügynökséggel Port au Prince­­ből kapott táviratot közölt, mely tudatja, hogy L­e­­g­i­t­i­m­e serege megveretett és Hippolyte csa­patai bevonultak Port au Princebe. Hippolyte tábornokot kikiáltották Haiti ideiglenes elnökévé. Sztrájk mindenfelé. Prága, május 31. Nuerschauban valameny­­nyi bányában sztrájkolnak a munká­sok. A kerületi főnökség vezetője oda érkezett a tárgyalások megindítása végett. Rendzavarás nem fordult elő. Pilsen, május 31. (A Pesti Napló távira­ta.) Nuerschauban két akna munkásai kijelentették, hogy miután kívánalmaikat nem teljesítették, mától fogva nem dolgoznak. Mintegy 1500 munkás sztrájkol. Nuerschauban minden nyugodt. Kladnó, május 31. (A Pesti Napló távira­ta.) Mint a hónap utolsó napján, a munkások ma kap­ják ki fizetésüket az elmúlt hónap alatt készített mun­káért. A bányászok lisztet, kenyeret és pénzt kapnak fizetésül, de előlegeket ez alkalommal nem engedé­lyeznek nekik. Eziránt eddig minden alkudozás hiába­való volt. Kladno, május 31. Weber iparfelü­gyelő ma közbenjárt a vashámor igazgatóságánál, hogy ne bo­csássa el azokat a munkásokat, a­kik a vashenger­­mű és a Bessemer- aczélgyár szénhiány miatt való szünetelése következtében önhibájukon kívül nem dolgozhatnak. Herrmann helytartósági tanácsos Prágából szintén felkérte a prágai vasipartársaság és a buschtiehradi vasút bányaigazgatóit, hogy egyelőre várjanak a felmondással június 3-áig a munkásokkal szemben. Bergeborbeck, május 31. Az egész kőszénbánya­területen valamennyi tárnában a munkások majd­nem teljes számmal felvették a mun­kát. A sztrájk be van fejezve. Lemberg, május 31. (A Pesti Napló táv­irata.) Lisko kerület több községében a paraszt mezei munkások sztrájkolnak. Abbeli félelmük­ben ugyanis, hogy a földes­urak vissza akarják állí­tani a robot­viszonyokat, megtagadták ama munkák elvégzését, melyekre a földesurakkal kötött szerződésben a legeltetési jog fejében kötelezték magukat. KÖZGAZDASÁG, Pozsony, május 31. (A Pesti Napló tu­dósítójának távirata.) Az egykori nemzetközi marhavásár sorsa el van döntve. A vásár­bizottság előterjesztésére ugyanis a vásárt hat évi tartamra magánembernek adják bérbe.­ Fiume, május 31. Az »Adria«-társulat »Tibor« nevű gőzöse Brazíliából ma ide érkezett. Ferrara, május 31. A Bianco-csatorna átsza­kadt gátját helyreállították. Ipar és kereskedelem. A konverzió. Az eddig fel nem mondott, de a konvertálásba bevont aranykölcsönök felmon­dása — mint a »B. K.« értesül — mindenesetre jú­lius elseje előtt történik meg. A konvertálandó ezüstkölcsönök egy nagy része is a legközelebbi hetekben kerül felmondás alá, csakis az alföldi vasút­társaság elsőbbség-kötvényei lesznek október else­jén felmondva. Az ezüstkölcsön-czimleteknek a'/a0/6-os ezüstczimletekre való kicserélésére vonatkozó újólagos ajánlat alig fog többé tétetni. Magyarország áruforgalmának hivatalos sta­tisztikája a lefolyt év második feléről a következő főszámokat tünteti fel: Behozatott összesen 157.977 darab és 8.238.787 métermázsa 256.700,704 frt értékben. Ez összegből jut a behozatalra : Ausz­triából 1­2.098,514 fl. 82-6°/0; a behozatal értéke továbbá: Szerbiából 10.735,000; Németországból 9.459,000; Francziaországból 6.552,000; Oroszor­szágból 3.530,000; Nagy-Britanniából 2.267,000; Olaszországból 1.575,000; Romániából 1.395,000 Svájczból 2.350,000 frt. A főbehozatali czikkek voltak Ausztriából pamutáruk 72,­ millió frt értékben ; Né­metországból irodalmi- és műtárgyak 856,000; szén 796,000; szűcsáruk 682,000; hangszerek 618,000 frtnyi értékben.­­ Az összes kivitel e félévben 31.802.179 darabot és 21.360,034 méter mázsát tesz 255.653,853 forintnyi értékben. Ebből a kivitel Ausztriába 170.202.000 , 66'5°/o-ot tesz. — Németországba 35.583.000, Svájczba 11.880.000, Francziaországba 10.200.000, Nagy-Britanniába 9.561.000 forint. A főkiviteli czikkek voltak Ausztriába: gabona, liszt, rizs 651, vágó- és igás-marha 24 6 ; gyapjú 9 3 ; ita­lok 8 5; dohány 7­2 millió forintnyi értékben; Németországba: gabona és liszt 14 8; főzelék és gyümölcs 4-5, vágó- és igás-marha 4­3 millió frtnyi értékben. Forgalmi kimutatások. A Duna-gőzhajó­­zási társaság forgalmi bevételei május 3-ától 9-ikéig 359.286 forint, a múlt év megfelelő heté­ben pedig 384.894 forintot tettek. A hajózás kezde­tétől május 9-ikéig az idén 2,859.945 frt 92 kr, ta­valy pedig 2,310.062 frt 34 kr volt a bevétel, úgy hogy a jelzett napig az összbevétel 1889-ben 3,219.172 forint 78 krra, tavaly pedig 2,694.957 forint 27 krra rúgott.­­ A mohács-pécsi vasút kimu­tatása szerint május 6-ikától 12-ikéig 25.102 frt 51 kr volt a bevételek összege, a múlt év megfelelő időszakában pedig 15.455 frt 74 kr. Múlt év dec­em­ber 1-jétől kezdve 446.286 frt 97 krra rúgtak a be­vételek az idén május 12-ikéig, tavaly pedig 337.639 frt 49 kr és végösszegük 471.689 frt 48 kr, tavaly pedig 353.095 forint 23 krt tett. A »Fonciére« biztosító intézet a tervezett s la­punkban már ismertetett tőkeleszállítás után a kö­vetkező biztosítéki alapokkal fog rendelkezni: rész­­vénytőke 2,000.000 frt, díjtartalékok 3,504.375 frt 33 kr, összesen 5,504.375 frt 33 kr; hozzáadva ehhez az évi készpénzdíj hozzávetőleges bevételeit 4,600.000 frt, összesen 10,104.375 frt 33 kr. Az intézet tőkéi tehermentes házakban, óvadékképes értékpapírokban és első rendű takarékpénztárak- és bankoknál levő betétekben helyezték el. Közlekedés. A déli vasút igazgatósága elhatározta, hogy a Bécs déli vasút és Meran közt Marburgon át közle­kedő (I. oszt.) háló, valamint I. és II. osztályú köz­vetlen kocsijait a nyári idény tartama alatt is hozzá csatolja a Bécsből 8 óra 15 perczkor este induló illetőleg oda 9 óra 50 perczkor reggel érkező futár­vonatokhoz. Ezáltal amaz utasok, kik a karinthiai és pusterthali vonalon (Wörthersee, Millstädtersee, Tob­lach, Innichen,) nyári üdülő­helyeken tartózkodó ládjaikat gyakrabban akarják meglátogatni, abba helyzetbe jutnak, hogy 4 frt felülfizetés mellett (az I. oszt. menetjegyre) egy hálóhelyet vehetnek igénybe a hálókocsinak nagyobb mérvű igénybevételénél aján­latos lesz a kívánt ágyakat a déli vasút bécsi pálya­udvarán (állomásfőnöknél) mindig már egy nappa előbb megrendelni, a­mi ugyanott telefon útján is megtörténhetik. Új megállóhely. Holnap június 1-én a marburg franzensfestei vonalon Pörtschach állomás és Tö­­schling megállóhely közt a 102. sz. vasúti őrházná »Leonstein« megállóhely fog a személyforgalom ré­szére a nyári idény tartamára kisérletképen meg­nyílni. Budapest franzensfestei közvetlen forgalom,­­ déli vaspálya ez idén a puszterthali nyaralókat fő kereső fővárosi közönség részére azt az újítást lép­tette életbe, hogy a holnapi naptól, június 1 -től kezd­ve a Budáról este 8 órakor elinduló gyorsvonattal egy öltöző­berendezéssel ellátott közvetlen kocsi nem­csak Villachig, mint tavaly, hanem­­egész Franzens­­festeig fog közlekedni. Hasonlóképen lesz az ellen­irányban Franzensfestéről is egy közvetlen kocs 3i a d. e. 10 óra 23 perczkor Budára érkező gyorsvonat­nál. A buda-pragerhofi vonal gyorsvonatai, melyek jelentékeny menetsebességet kaptak, csatlakozásban állanak a marburg-franzensfestei vonalon közlekedő gyorsvonatokkal. Vegyes hírek. Szőlészeti szakkirándulások. Az országos gaz­dasági egyesület elhatározta, hogy úgy a hazában, mint a külföldre szőlészeti tanulmányi kiránduláso­kat rendez. Az első kirándulás a hazában június 11-én lesz Tokaj, Tarczal, Szendrő és Mis­kolcz vidékére. Ez alkalommal meg fogják tekin­teni ő Felségének tokaji, Csáky László grófnak szendrői és a hegyalja vidéki érdekeltség szőlésze­tét. A kirándulásban az országos gazdasági egye­sület tagjai vesznek részt. Őszszel Székesfe­­jér­várra mennek, augusztus és szeptember hóna­pokban pedig nagyobb kirándulást rendeznek Fran­­cziaországba, a­melynek czélja az odavaló vi­szonyoknak alapos tanulmányozása. E kirándulások­ra már most lehet jelentkezni az országos gazdasági egyesület irodájában. A magánállatorvosi gyakorlat. A földmivelési miniszter közrendeletileg tudatta a törvényhatóságok­kal, hogy az ország területén gyakorlatra jogosított magánállatorvos bárhol letelepedhetik, de a gyakor­­at megkezdése előtt köteles oklevelét a tör­vényhatóságnak beiktatás és kihirdetés végett bemutatni. Ugyanerre kötelesek a katonai állat­orvosok is, ha magánállatorvosi gyakorlatot akar­nak űzni. De okleveleiket saját katonai elöljáró pa­rancsnokságuk útján mutatják be a törvényható­ságoknak. Lépfene-oltások. A Pasteur-féle lépfene-oltá­sok ügyét a földmivelési miniszter rendeletileg sza­­bályozta. E rendelet szerint a lépfene ellen való ol­tást a hatóság engedélyével vagy okleveles állator­vos, vagy nagyobb uradalomban kellő szakképzett­séggel bíró gazdatiszt végezheti, de mindenkor a ha­tósági állatorvos felügyelete alatt. A beoltott állatokat 14 napig elkülönítve kell tartani. Az állat­orvosok és gazdatisztek az általuk végzett oltások eredményér­ős kimutatást kötelesek összeállítani. A miniszter egyúttal az oltást végzők számára meg­küldte a budapesti m. kir. állatorvosi tanintézet által készített oltási technika leírását. A budapesti értéktőzsdéről. A délutáni tőzsdén az árfolyamok következő­ég alakultak : osztrák hitelrészvény 306.-----306.30 írton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 101.63—101.66 írton. Az esti tőzsde zárlatai ezek: osztrák hitelrész­­vény 304.76 -304.50 írton, magyar 4 százalékos arany­­járadék 101 55—101.60 írton, magyar leszámítoló bank 105.60 írton. A budapesti gabonatőzsdéről. A délutáni gabonatőzsdén az árfolyamok kö­vetkezőleg alakultak : búza május—júniusra 6.42 pénz, 3.45 áru ; búza őszre 6 85 pénz, 6.87 áru ; tengeri május—júniusra 4­40 pénz, 4.42 áru; tengeri július — augusztusra 4.54 pénz, 4.56 áru ; z­a­b május -júniusra 5.07 pénz, 5.09 áru ; z­a­b őszre 5.05 pénz, 5.07 áru. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, május 11. (A P­e­s­t­i Napló­­távirata.) Osztrák értékek zárlata. Magyar értékek zárlata Osztrák hitel-részv. 8­5.60 Magyar földteher kötv. 105.13 Déli vasut-részvény 111— Erdélyi földteher kötv. 106.25 1% oszt. aranyjáradék 109.10 L­/t’/p m&gy. földh.­int. Londoni váltóár 11­­.90 záloglevelek —.— Károly Lajos vasut-r. 205.76 Erdélyi vasut-részv. 203.26 1864. sorsjegy —.— 1876. m. k. v. áll. e. k. 113.— 4.20/0 ezüstjáradék 85.60 Magyar ny. k. sorsjegy 142.— 1860, sorsjegy 148.26 Szölődézsmaválts. kötv. Török sorsjegy 33.20 Kassa-Oderb. v. részv. 160.— Dunagözhaj.-r.-t. 369 — 6°/0 papirjáradék 96.45 Angol-osztrák bank-r. 127.25 Adria m. teng. gőzb. r. —. — Osztrák államvasut-r. 219.75 Magyar vasúti kölcsön 142.— 20 frankos arany 9.43 Magyar h­itelb. részv. 312.75 4.2%, papirjáradék 86.42 Alföldi vasut-részv. 206.— Osztrák hitelsorsjegy 186.— Magyar é.­kel. vasut-r. 191.— Osztr.-magy. bank-r. 905.— 1869. m. k. v. áll. els. k. 100.— Cs. kir. arany 6.61 Tiszav. vasut-részv. 247.60 Német bankváltók 68.05 M. lesz.- és váltób.-r. 105.— Elbevölgyi vasut-r. 213.25 Tiszai és szeg. k. sorsr. 123.— Bécsi Bankverein-r. 110.— 40­, aranyjáradék 10 .60 Budapest-kőbányai sertáskeresk.-csarnok távirata. Május 31 Az ütlét kellemesebb. Magy. uros, öreg nehéz 46----47.— írtig, fiatal ne­héz 49.-----60.— írtig, közép 48.—.—49. — írtig, könnyfi 48.----49.— írtig közönséges (szedett) nehéz —.--------.— írtig, közép 48.----49.— írtig, könnyű 47.----48. — írtig. — Romániai, bakonyi, átmeneti, nehéz —.-------.— írtig, közép —.-------.— írtig, könnyű —.-------.— írtig, ere­deti (Stachel) nehéz 46.— 47 —írtig, közép 45.-----46— írtig. Szerbiai nehéz 47.----43.— írtig, közép 46.-----47.— írtig, könnyű 45.----46.— írtig, Hízó egyéves —.- 37 60 írtig, két­éves makkos —.----—írtig, öreg —.-------­írtig. Az árak a házlalt sertéseknél sáronkint 44 ki­logrammra vonatkoznak 4ll/o-os levonás mel­lett Román és szerb sertéseknél, ha tranzitó üzlet kötte­tik, a vevőnek pironkint 4 arany forintot törtenek meg a vám ellenében. Sertéslétszám: Május 28-án volt készletben 120603 db, május 29—30-án felhajtatott 5034 darab, május 29—30-án elszáll­­tatott 3290 db, május 30-án marad kész­letben 128353 db sertés. A meteorologiai m. k. közp. intézet időjárási jelentése. (Május 21. reggeli 7 óra.) A légnyomás általánosan kissé emelkedett. A minimum (45—60) az Atlanti-tenger, a maximum (65 - 70) Közép-Oroszország fölött terül el. A hőmérséklet kissé emelkedett. Zivatart jelent 30-ról: Budapest, Ungvár és Eger. Kilátás: Keleti szelek, változó fel­hőzetű, meleg idő, helyi zivatarokkal. Fővárosi színházak. Nemzeti színház,­­ psn9,uxné * .. . , 1 Rafael Navy Ib. Évi béri., .7.... Havi béri. 1.... Jenni Lubinszkyné Június 1-én. Kezdete 7 órakor. Uj betanulással először : ----­A jó barátok. műsor. “ J" Vasárnap, Széchy Mária. Színmű 4 felv. Irta SardoU, ______ _________ fordította Szerdahelyi K. N é 1) S Z 1 a il á K. Személyek: T. ., Tolosan Náday Junmsl­ én: Marceal Vízvári Utazás a föld körül Caussade Újházi 80 nap alatti Vigneux Gabányi Látványos színmű 13 képben, Abdallah Hetényi zenével, énekkel, tánczczal. Lancelot Sánth­a Jules Verne regénye után irta Richaudiére Latabár Csepreghy Ferencz. Lőrincz Tóth Kezdete */17 órakor. Kertész Török ---------­Cecil­a Hegy­esi M. MŰSOR. Emilia Cs. Alszegi I. Vasárnap, A szökött katona, ■■ —■ ........­ ..........................­ — 1..L.. a.■ ■■■.'irt ■„•„via Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. STyilt tér. (Az e rovat alatt, közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). Négy arany érem! Csokoládé Kifele Olcsóbb mint bármely külföldi csokoládé jobb minőség mellett. Budapest, Vám-utas 13. Raktár valamennyi fűszer- és csemegekereskedésben. Küfferle Józs. és Tsa. 1634

Next