Pesti Napló, 1889. november (40. évfolyam, 301-330. szám)

1889-11-01 / 301. szám

Daudet uj darabja. Mint Parisból jelentik a Gymnase-színházban tegnap került először színre Daudet Alfonz uj drámája »Harcz a létért«, mely bizonyos tekintetben Daudet regényének, a »Halhatatlan«-nak folytatását képezi. A dráma hőse Astier Pál, egy lelkiismeretlen ember, ki minden áron nagy vagyonra törekszik. Egy öreges herczegnőt vett volt el s most le akarja magáról rázni, mert gazdag s fényes házasságra nyílik ismét alkalma. Elvehetné ugyanis a budapesti császári bank (!) igaz­gatójának leányát, Selleny Eszter grófkisasszonyt. A sülyedt lelkületű ember, ki a mellett egy szép fiatal leányt elcsábított, miután máskép idős feleségé­től szabadulni nem tud, meg akarja mérgezni. S előáll az a képtelen jelenet, hogy a feleség, ki sehogysem akart válni urától, a meghiúsult mérgezési kísérlet után egyszerre megváltozik. Csak az imént leplezte le méregkeverő férjét s már a má­sik pillanatban igy szól: »Ne válj bűnössé. Még min­dig szeretlek s nem akarok szerencsédnek utadban állani. Beleegyezem a válásba. Nem leszek nőd, hanem anyá­d, ki gyöngéden őrködik fölöt­ted. (Kezét áldón a méregkeverő fejére teszi.) Vedd nőül Esztert s maradj becsületes.« (!) De a méregke­verő nem ér czért, mert az általa elcsábított leány atyja végül megöli. Képzelhető, hogy e dráma nem arathatott valami nagy tetszést s helyenkint pissze­gés volt hallható a közönség soraiban. Sport. A budapesti korcsolyázó-egylet tegnap este B­u­s­b­a­c­h Péter elnöklete alatt tartotta évi közgyű­lését, a­melyen mindenekelőtt az új jégpálya felállí­tása következtében keletkezett kedvezőtlen pénzügyi helyzetről tettek jelentést. A jelentés tudomásul vé­tetvén, a választmánynak a fölmentvényt kiadták. Ezután megválasztották tiszteletbeli taggá : Kraj­­csovics Lajos ; választmányi rendes tagokká: dr. He­gedűs Kálmán, Hoffmann Győző, Jankovich István, Jálics Ferencz, Luczenbacher Miklós, Stuller László, Szarvas Sándor, dr. Brüll Ignácz, Darányi Kálmán, Rusótzky Károly, Hoffmann Sándor, Quentzer Hen­rik, dr. Kiss János, Küffer Béla, Szczerbovszky Sza­­niszló, gr. Széchenyi Béla; póttagokká : Gyulányi Béla, Brachfeld Manó, Németh László, Pirovics Ala­dár és ifj. Weigerth Károly ; számvizsgálókká lettek: Mitterdorfer Gusztáv, Róna Márk, dr. Vecsey István. Törvényszéki csarnok. Sajtóügyet referáltak ma a kir. kúria I. büntető tanácsában. A sajtóügy, mint határőrvidéki tárgy, nem semmiségi panasz, hanem felebbezés következtében került a kir. kúriára. Asztalos János ügyvédről Büchler Bódog mérnök és a pancsova-kubini ármen­­tesítő társulat igazgatója azt irta ki a »Banater Post« czimű újságban, hogy 1860-ban csalás miatt börtön­nel volt büntetve, 1869-ben pedig mint államfogoly megszökött a váczi fegyházból. Asztalos viszont Büchlerről nyomatta ki, hogy 400 forintot sápolt és más efféle kedélyességeket. Ennek következménye köl­csönös becsületsértés és rágalmazási per lett, a­mely­nek alapján Asztalost hat heti fogházra, Büchlert pedig pénzbüntetésre ítélték. A kir. kúria ma hozott határozatával az ítéletet helybenhagyta. Névtelen bűnök. Ma tárgyalta a budapesti kir. törvényszék Takáts Istvánné és Schumann Józsefné budapesti szülésznők ügyét, melyről a napokban tet­tünk említést. A tárgyalás, minthogy megnevezhetlek bűnösről volt szó, zárt ajtók mögött folyt s az egész­ből csak annyit közölhetünk, hogy a törvényszék Schumann Józsefnét két évi, Takáts Istvánnét pe­dig másfél évi börtön­re­ ítélte. Az elitéltek felebbezést jelentettek be. T­áviratok: Pétervár, okt. 31. A »Journal de St. Pe­te­r­s­b­o­u­r­g« határozottan tagad­j­a, hogy az orosz hadügyminiszter minden ellenőrzés nél­kül teljesít kiadásokat, és hogy öt évre előle­gesen utalványoztak volna részére hiteleket. A had­ügyminiszter kiadásai ugyanama ellenőrzés alatt, ál­lanak, mint a többi tárcza kiadásai. Páris, okt. 31. Ama lelkészek száma, kiknek javadalmazását a legutóbbi választások alatt tanúsított, magatartások miatt, beszüntették, 55-re rúg. Róma, okt. 31. A pápa szombaton ma­gánkihallgatáson fogad­j­a Katalin orosz nagyh­e­r­czegnő­t. BéCS, okt. 31. Kálnoky gróf este 9 órakor Wydenbriek követségi tanácsossal F­riedrichsruhéba utazott. BéCS, okt. 31. (A Pe­sti Nap­l­ó tudó­sítójának távirata.) Hartenau Sándor gróf volt bolgár fejedelem konstatáltatja, hogy sem II. Sándor czártól, sem az el- Imnyt császárnétól, sem III. Sándortól, vagy az orosz uralkodóház valamely más tagjától nem kapott közvetlen, vagy köz­vetett támogatást, évi pénzt, nyugdíjat, vagy ajándékot. A csehek koronázási felirata. Prága, okt. 31. A tartománygyűlés fel­irati bizottságának többsége által el­fogadott, határozati javaslat a követ­kezőleg hangzik . Tekintve , hogy a felirati javaslat sem alakja sem tartalma tekintetében nem alkalmas arra, hogy a császár ő­felsége elé terjesztessék, mivel oly dol­gokat érint, melyek a törvényhozás, illetőleg a kor­mány hatáskörébe tartoznak; tekintve , hogy a tartománygyűlés közjogi nézeteit és meggyőződé­seit, valamint a cseh nép kívánságait ismételten az uralkodó tudomására hozta, utalva a Reichsrath cseh képviselőinek óvástételére, mely az 1879-ik évi október 8-án tartott trónbeszédében jóakaró méltatásban részesült; végül tekintve, hogy a jelen pillanatban lehetetlen volna, 1. a közvetlenül szük­séges megállapodásokat létesíteni és 2. a szabad­elvű intézmények és a jelen szükséglete, valamint a birodalom egysége és hatalmi állása követelmé­nyei egyrészről s másrészről a nép jogi öntudatá­ban élő történelmi intézmények közti összhangzást elérni, melyre a tartománygyűlés mindenkor töre­kedett és törekedni fog: a tartománygyűlés b­i­­­zalom teljesen magára a koronára bíz­­za, hogy a nagy mű­nek, királyi koro­názás általi befejezésének időpontját önmaga v­á­l­a­s­z­s­z­a meg és a felirati javas­lat, felett napirendre tér. Hírek a Keletről. Belgr­ád, okt. 31. Themmel báró osztrák­­magyar követ t­ö­b­b nap­r­a B­é­c­s­b­e u­t­a­z­i­k. Broy gróf, Németország követe szombaton megy szabadságra. Jóllehet itteni lapok minden bizonyos­sággal, sőt még részletek felemlítésével is állítják, hogy a német császári pár Konstantiná­polyból visszajövet, Belgrádot értesíteni fogja, idevaló jól értesült körökben erről eddig mit sem tudnak. Szófia, okt. 31. B­o­d­y, a szerb diplomáczia kép­viselőség vezetője utasítást kapott, hogy haladékta­lanul menjen állomáshelyére Monastirba. Petrovics titkár az új követ kinevezéséig fogja vezetni az ügy­nökség ügyeit. A szobrányénak előterjesztendő tör­vényjavaslatok közt van egy törvényjavaslat is v­a­s­­út kiépítése iránt, mely Jambolit, Slivno, Starda­­gora és Cirpán érintésével Philippopollal összekötné. A vasút, mely keskeny vágányú és állami kezelésben kiépíttetnék 220 kilométer hosszú lenne és Janobonn át különösen gabonának kivitelére szolgálna. Waldersee a háborúról. London, okt. 31. (A Pesti Napló táv­irata.) A newyorki »Herald« berlini tudósí­tója megkérdezte Walder­see­t, igaz-e az, hogy a háborút elkerülhetetlennek tartja és azt mielőbb kívánja ? Waldersee így felelt: »Hogy háborút kívánok, esztelen­­s­é­g. Csak azt, kívánom, legyünk oly erősek, hogy el­lenségünknek elmenjen a kedvük bennün­ket megtámadni. Ha azonban a végzet háborút küldene reánk, bátran azt hiszem, hogy képes le­szek a reám bízott feladatot teljesí­teni. Hadseregünk jelesebb minden m­ás hadseregnél, szövetségeink fokozzák erőn­ket s mindenesetre erős békebiztosítékot képeznek. D­­e biztos vagyok abban, hogy Németország ereje egy szilárd kéz által tartva elég erős, hogy egy maga jó reménynyel szálljon szembe egy egész koalí­­czióval.« A német költségvetés. Berlin, okt. 31. A költségvetés első ol­vasásánál Maltzahn pénzügy­miniszter visszautasította a czukoradórendszer ellen felhozott, vádakat és kijelenté, hogy be­várandó, mily eredménye lesz a czukorprae­­miumok megszüntetésére irányuló nemzet­közi törekvéseknek, melyeken Németország is részt vesz. A kérdés, vájjon védvám, vagy szabad kereskedelem tisztán a czélszerűség kérdése. A szabad kereskedéshez való vissza­ Az árvizek. Róma, okt. 31. Felső-Olaszországban a vizek áradnak. A Po folyton árad, a Panaro Vignolá­­nál és Fináléból kilépett medréből. Az Oglio és Mella szintén áradnak. A folyók áradása Bres­­ciát veszélyeztetik, a nyomban tett óvintéz­kedések azonban nagyobb bajt elhárítottak. Újabb esőzések következtében a Piave és Lavenca fo­lyók ismét újból kiléptek medrükből és a Treviseo tartományban levő Fontanelle és Portobueffole hely­ségek szántóföldjeit árasztották el. A hatósági köze­térés pillanatnyilag lehetetlen. Boet­­t­i­c­h­e­r miniszter a kereskedelmi mérleg alap­ján kimutatja a kivitel folytonos emelkedé­sét. A sertésbeviteli tilalomnál egészség­­ügyi szempontok voltak mérvadók. Az áremelkedés nem csupán a beviteli tila­lomból ered, miként a szomszéd államokban észlelt árakból is kitűnik. Szóló utal végre az általános bérfelemelésre is. — A vitában részt vettek még Richter, ki a ki­adások szaporítását , különösen tengeré­szeti téren határozottan ellenezte és a gyarmati politikát hevesen megtámadta, to­vábbá Bennigsen, ki Richterrel szemben az önkormányzati és iskolai téren létesített nagy reformokra és a társadalom minden rétegének viszonyaiban beállott általános ja­vulásra utalt és végül R­i­c­k­e­r­t, ki Bennig­sen fejtegetései ellen polemizált. Hétfőn a szoczialista törvényt tárgyalják. Vilmos császár Konstantinápolyban. Konstantinápoly, okt. 31. Radowitz né­met nagykövet ma este a német császári pár mellé rendelt török udvari méltóságok kíséretében a Dardanellákra utazott. Még nem tudjuk, mikor történik a találkozás. Hír sze­rint Vilmos császár pénteken délután négy órakor Mitilene szigetén lesz és így valószí­­nüleg vasárnap délelőtt 10—12 óra­kor érkezik Konstantinápolyba. Az idő tiszta, hűvös. A császári pár elutazása Ve­­lencze érintésével egyelőre kedden délután 5 órára van kitűzve. A kíséret nagyobb része, valószínűleg Bismarck Herbert gróf is, vasúton utazik vissza. Ha a császár tartózko­dását egy nappal meghosszabbítaná, — a­mi azonban valószínűtlen, az esetre az anatóliai vasúton kirándulást tesz Isymidtig, hol az előkészületeket erre nézve már megtették. Az armeniai protestánsok feliratot akarnak felterjeszteni. A császár nem fogad kül­döttségeket, még a smyrnai né­met küldöttséget se­m­, melynek felira­tát, bizalmi férfi fogja átnyújtani. ...... ■ -- » ......­ ....................... ■ ■ »■»■ —-■ Németország expedicziói. Berlin, okt. 31. A »Politische Nachrich­ten« ama hírre vonatkozólag, hogy a Wi sá­mán­­-féle expediczió ügyében ké­rendő póthitel nyolcz millióra rúgna, meg­jegyzi, hogy a szövetségtanácsban ezt illető­leg még előterjesztés nem létetett és hogy az összeg legalább is felével magasab­ban van feltüntetve, mint a­mennyit várnak. Berlin, ok. 31. A »Nationalzeitung« értesülése szerint az E­m­i­n-p­a­s­a-t­á­r­s­a­s­á­g tegnap tartott gyűlésében elhatározta, hogy dr. P­e­t­e­r­s­t v­i­sz­aza h­i­v­j­a. Nek jelen vannak a helyszínen. Rómában is felettébb rossz időjárás van. Róma, okt. 31. A vízáradások által látogatott vidékekről következő jelentések érkeztek be: Bo­logna: A Reno öt ponton­ szakította át a gátat. A »Savera szintén átlépte medrét. Egy ember életét veszté. Belluno: Három község el van árasztva. Ferrara: A Po veszélyes mérvben árad. Pavia: Borgo-Ticino viz alatt áll. Mantua : Marcaria község lakossága a tölté­sekre menekült. »San- Michaele viz alatt áll. Három ember a vizbe fúlt. Négyen megsebesültek. Verona: Az Etsch vize na­p­a­d­­n­i kezd. Mantua, okt. 31. A Mincio Bagnolo és San­ Yoto mellett elárasztotta az egész vidé­ket. A Chiese az Asola irányában elterülő vidéket öntötte el. Ferrara, okt. 31. A Reno áttörte jobb partján a Cento mellett épített gátat és egy nagy kőhidat is elsodort. Cento és Pieve közt az ár kilépett medréből. Több ház beomlott. Még nem tudni vájjon emberélet nem esett-e ál­dozatul. Modena, okt. 31. A Panaro még mindig árad, Finale város nagy veszélyben van. KÖZGAZDASÁG Boroszl­ó, okt. 31. Az idevaló lapok jelentése szerint az itteni marhavásáron száj- és köröm­betegség fordult elő, ennélfogva a további in­tézkedésig megtiltották, hogy barmok, juhok, sertések és kecskék innen elhajtassanak. Az ide szál­lított marhákat a tilalom ideje alatt Boroszlóban kell levágni. Debreczen, okt. 31. (A Pesti Napló táv­irata.) Nagyjelentőségű közlekedési mozzanat szin­­helye volt ma Debreczen városa, hol megalakult a debreczen- füzesabony-ohát-tiszapol­­g­á­r­i helyi érdekű vasut-részvénytársaság. Az érde­keltségek részint személyesen jelentek meg, részint képviseltették magukat. A megjelenteket Csá­vó­­­s­z­k­y Lajos üdvözölte. A közgyűlésen­­S­i­­monffy Imre polgármester elnökölt. Az alapsza­­bálytervezet megállapítása után Debreczen jelöltet­vén ki az igazgatóság székhelyévé, az igazgató­ság tagjaivá Simonffy ajánlatára megválasz­tottak : Csávolszky Lajos, Kaszap Bertalan, dr. Király Ferencz, Krausz György, Lipcsey Tamás, dr. Mandel Pál, Rasp Gyula, Semsey Andor, Szájbély Gyula és dr. Yorz Frigyes (e két utóbbi a pénzcsoport részéről.) Felügyelő bizottsági tagokká ugyancsak Simonffy ajánlatára és egyhan­gúlag megválasztottak: György Endre, Barenczy Elek és Grosz Károly (a pénzcsoport részéről). Pót­tagokká: Kovács Sándor, Békessy László és báró Vay Elemér. Egy-egy igazgatósági tagsági hely betöl­tésére joguk van továbbá: a kereskedelmi miniszter­nek, Debreczen városnak, az egri főkáptalannak és a debreczen-hajdúnánási vasútnak. A közgyűlés Csá­volszky Lajosnak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a vasút ügye körül kifejtett sikeres tevékenységéért, úgyszintén Baross miniszternek is. Délben Csá­volszky fényes ebédet adott a közgyűlésen megjelen­tek tiszteletére, melyen egymást követték a lelkes kö­szöntők. Temesvár, okt. 31. A kereskedelmi és iparka­mara mai teljes ülésében buziási Eisenstädter Ignácz elnök erélyesen visszautasította a to­rontáli külön kamara létesítése czéljából megindított agitácziót, melynek rugóit egyesek magán érdekeiben keresi. Az ülés e tárgy fölött napirendre tért. A hon­véd­s­é­g­i szállítás ügyében a kamara felhívá­sára csak a resiczai czipész-társulat tett ajánlatot 3000 pár bakancs szállítására, a többi társulat te­kintettel a szállítási feltételek szigorúságára, a rész­vételtől elállótt. A kamara elhatározta, hogy e szigor enyhítését, a kereskedelmi minisztériumtól kérelmezni fogja. A kamara költségvetését 14.349 írtban állapították meg. Az 1891-ik évben megnyi­tandó délmagyarországi kiállítás czéljai­­ra 2500 frtot, a kereskedelmi oktatás czél­­jaira pedig 3697 frtot szavaztak meg. Végül elhatá­rozták, hogy a délmagyarországi múzeumot november 17-én megnyitják. Ipar- és kereskedelem. Az államvasúti kocsipark szaporítása. Több íz­ben szólottunk már ama 400 személykocsira rugó megrendelésről, melyet a m. kir. államvasutak igaz­gatósága tett a zónatarifa következtében felszaporo­dott személyforgalom eredményeképpen. A st.-denisi vaggongyár is tett ajánlatot, s mivel feltételei a leg­kedvezőbbek voltak, 80 vagyon most franczia föl­dön készül. Magyar és osztrák telepek 320 drbot vál­laltak el. A franczia vállalat 30 vagyont darabon­­kint 600, 25-öt 695 és 25 öt 1100 írttal olcsóbban ké­­szít. Ajánlata tehát átlagban 786 írttal volt jutányo­sabb. Ennek oka pedig abban rejlik, hogy a franczia vállalat nem ismerte pontosan a pályázat részleteit, melyek szerint az ablakrámáknak bronzból kell ké­szülniük. Az ajánlat farámákra vonatkozott és ez 900 forintnyi különbséget tesz minden vagyonnál. így te­hát a franczia ajánlat, ha helyes alapból indul vala­ki, sajátlag 114 írttal drágább lett volna, így a meg­rendelés — az eredeti kalkuláczióhoz képest — 7 2000 frtnyi veszteséggel jár a st.-denisi gyárra nézve. Kereskedelmi szerződésünk Romániával. A bu­karesti »Romanulu« szerint a román kormány körrendeletet bocsátott ki Románia valamennyi ke­reskedelmi kamarájához, hogy a Románia s Ausztria- Magyarország között kötött kereskedelmi szerződés tárgyában nyilatkozzanak. A magyar földhitelintézet 4°/0-os és 5°/0-os pa­­pírértékű zálogleveleinek kisorsolása a kormánybiz­tos és két felügyelő bizottsági tag jelenlétében nyil­vánosan ma ment végbe. A kisorsolt záloglevele lejárt kamataikkal együtt, 1890-ik évi május hó 1-én teljes névérték szerint készpénzben kifizettetnek. Budapes­ten az intézet pénztáránál, a magyar általános hitel­banknál, Bécsben S. M. v. Rothschild urnál, az ipar­és kereskedelmi hitelintézetnél. M.­Frankfurtban M. A. von Rothschild és Söhne uraknál. Brüsszelben S. Lambert urnái. Berlinben S. Bleichröder urnái, a Bank für Handel und Industrie czimü intézetnél, a Disconto-Gesellschaft czimü intézetnél. Amster­damban az Amsterdamsche Bank czimü intézetnél, Lippmann, Rosenthal Comp. uraknál, Münchenben Merck, Fink et Comp. uraknál. E záloglevelek kama­tozása 1890. évi május 1-vel megszűnik. Későbbi le­járatú kamatszelvények pedig, melyek a kisorsolt zá­loglevél bemutatásakor hiányzanak, annak értékéből a kifizetéskor levonatnak. A záloglevelek, leszámíto­lás útján, a kitűzött határidő előtt is beváltatnak. A kisorsolt és 10 év alatt be nem mutatott záloglevelek­ az elveszett okiratok megsemmisítésére fennálló el­járás alá esnek. Díjmérséklés borküldeményekre. A borkivitel előmozdítása érdekében teendő intézkedések tárgyá­ban szeptember 30-án a kereskedelemügyi miniszter elnöklete alatt tartott szakértekezlet alkalmával, a miniszter a m. kir. államvasutak vonalain borkülde­ményekre nézve fennálló díjtételek lehető mérséklé­sét helyezte kilátásba. E czélbavett díjleszállítás ügyében időközben végleges intézkedés történt, a­mennyiben a kereske­delemügyi miniszter rendelete alapján az alább meg­jelölt forgalmi területeken bor és bor must-küldemé­nyekre nézve november 6-tól kezdve következő jelen­tékeny mérsékelt díjtételek lépnek hatályba. — A m. k­i­r. államvasutak összes vonalain, melyekre az 1887. julius hó 1-től fennálló helyi áru­­dijszabás érvénye kiterjed, továbbá a m. kir. állam­vasutak és a magyar északkeleti vasút állomásainak egymásközti forgalmára nézve 1889. julius hó 1-től érvényes közös díjszabás összes viszonylataiban tet­szés szerinti mennyiség feladásánál az A) osztály fuvarlevél és kocsinként legalább 5000 kg. feladásá­nál az 1/a. külön diszabás, fuvarlevél és kocsinként legalább 10,000 kg. feladásánál az 1/b. kül. dijsz. díjtételei az említett helyi díjszabás, illetve közös díj­szabás alapján.­­ Az államosított magyar nyugati vasút magyar vonalain és a budapest­­pécsi vasúton tetszés szerint való mennyiség feladásá­nál az A) osztály fuvarlevél és kocsinként legalább 10,000 kg. feladásánál az 1 külön díjszabás tételei a magyar nyugati, illetve budapest-pécsi vasútnak ez idő szerint még külön fennálló helyi díjszabása alap­ján. E díjszabási intézkedés által tehát borkülde­ményekre nézve (még pedig úgy a hordókban, mint a ládákban föladásra kerülőkre), melyek a magyar és osztrák vasutakon érvényes áruosztályozás szerint tudvalevőleg fuvarlevél és kocsinként legalább 5000 kg. feladásánál az A) osztályba kisebb mennyiség feladásánál pedig a II. osztályba tartoznak, a m. kir. államvasutak hálózatán és a magyar északkeleti vas­úttal való közös forgalomban a gabonára nézve fenn­álló rendes díjtételek érvényesülnek. Remélhető, hogy e jelentékeny díjszállítás, melynek következtében pél­dául Kolozsvárról Budapestre kisebb mennyiségek feladásánál az eddigi 221 kr helyett 126­8 kr, fuvarlevél és kocsinként 5000 kg, feladásá­nál 126'8 kr helyett 107,1 kr, 10,000 feladásánál 126‘8 kr helyett 100­3 kr díjtétel lesz fizetendő 100 kgronként, kapcsolatban a hasonczélú egyéb intézke­désekkel a hazai bortermelés és kivitel érdekeit, tehát közgazdaságunk egyik legfontosabb ágának fejlődését hathatósan fogja előmozdítani. Szállítások a honvédség számára. A honvédel­mi miniszter a honvéd­ gyalogság részére 187 ezer da­rab új rendszerű ónozott tábori palac­k szállítására hirdet pályázatot. Csakis hazai ipa­rosok magyar nyelven szerkesztett ajánlatait veszik figyelembe. Az ajánlatokat november 15-ig lehet be­nyújtani. A minisztérium nem­régiben 48 ezer darab kenyér­tarisznya szállítására is hirdetett pá­lyázatot. A budapesti molnárok egyesülete ma Huszár János elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen örömmel vették tudomásul az elnök ama je­lentését, hogy az egyesületnek sikerült megnyernie a legelső budapesti malomtulajdonosok erkölcsi támo­gatását és rokonszenvét. B­u­r­c­h­a r­d Konrád főren­diházi tag 25 forintot ajándékozott az egyesületnek. Megyeri Krausz Lajos, az egylet disz-elnöke pe­dig 50 forintot adott az egylet árva­ alapjának. A köz­gyűlés mind a kettőnek jegyzőkönyvileg is köszönetet szavazott. Ezután a tisztikarban és választmányban megüresedett helyekre megválasztottak alelnöknek H­a­r­t­e­k György, másod­jegyzőnek B­e­k­e Mihály, pénztárosnak J­á­r­f­fy János, másod-pénztárosnak P­­­á­l­y János. Végül elhatározták, hogy a felső mal­mokban foglalkozó egyleti tagok számára második or­vosi állást rendszeresítenek. Az egyesület dalköre leg­közelebb szintén megkezdi működését. Hordók hivatalos hitelesítése. Ismételve hang­zottak fel Ausztriában, legközelebb a vasúti tanács ülésében is, panaszok ama nehézségek iránt, melyeket állítólag a magyar kormány okozna a borkereskede­lemnek az által, hogy valamennyi Ausztriából Ma­gyarországba kerülő hordónak hivatalos hite­lesítését kívánja. Mindeme panaszok csupán egy törvényes intézkedés keresztülvitelének felfuvására vezethetők vissza, a mely 1874. óta mindig változat­lanul fennáll és alkalmaztatik is és a melynek meg­változtatását épen a magyar korona részéről ismé­telve ajánlották is, a­nélkül, hogy erre az osz­trák kormány beleegyezése is megnyeretett volna. A magyar kormány már évek óta akarta — termé­szetesen a viszonyosság biztosítása mellett — törvé­nyesen szabályozni a magyar vagy osztrák hitelesí­tési bélyeggel ellátott hordóknak a közös vámterüle­ten való teljesen szabad közlekedését, de az osztrák kormány mindig elutasította az erre vonat­kozó törvényes intézkedés megalkotását, sőt még arra az indokolt indítványra is, melyet Baross kereske­delmi miniszter augusztus közepén az osztrák kor­mány elé egy törvényjavaslat kapcsán terjesztett, a­mely ezt a kérdést a fent jelzett értelemben megol­dani akarja, még mindezideig nem érkezett válasz. Mihelyt az osztrák kormány hajlandónak nyilatko­zik, a viszonyosságot teljesen megóvó törvényjavasla­tot Ausztriában is benyújtani, a kereskedelmi mi­niszter nem fog késni, hogy egy ily értelemben ké­szült javaslatot a magyar képviselőház elé is terjesz­­szen. Addig azonban a törvényes intézkedéseknek önként érthető­leg követeltetniök kell. Sorsolás. A magyar »vörös-kereszt«sorsjegyek húzása. Ma volt a »vörös­ kereszt« sorsjegyek 21-ik kisorso­lása ; ez alkalommal törlesztésül kihúzatott a követ­kező 23 sorozatszám. 5289 432 4151 623 48 7391 6272 1808 157 6833 4365 4552 470 6400 2098 6558 5445 4254 1630 1741 4261 1711 2737. Mind e számok összes sorszámai 6 frtot nyertek. Kihúzottak továbbá: 10,000 frtos nyereménynyel: 4497 15, 500 frtos nye­reménynyel: 189­9 és 6858 15, 100 frtossal: 757­6 4237 68, 4409 49, 188 78, 2746 37, 50 frtos nyere­ménynyel : 7978 45, 3432 22, 4248 57, 674 100, 1246 43, 4405 67, 4032 60, 5250 95, 2095 45, 6449 17, 7365 37, 3217 79, 2419 65, 1825 1­3, 3336 70, 7796 41,40 25,43 14, 2679 19, 748 92, 25 frtos nyereménynyel: 4112 54, 5492 74, 5854 54, 3286 29, 120 21, 1551 82, 5268 8, 425 7, 2267 1, 2434 3037 58, 368 65, 5039 50, 1754 49, 506 59, 785 3, 7977 24, 7631 94, 5539 7, 2492 51, 1987 94, 5800 37, 21 39, 6969 77 862 80, 5857 53, 2427 45, 7402 15, 2199 67, 3171 46, 3492 24, 5226 52, 6­364 25, 3092 7. A budapesti gabonatőzsdéről. A délután folyamán a tőzsdén lanyha irány­zat mellett az árfolyamok következőleg alakultak : B n­z a tavaszra 8.43 pénz, 8.44 áru ; új tengeri tavaszra 5.08 pénz, 5 09 áru ; zab tavaszra 7.26 pénz, 7.28 áru. A budapesti értéktőzsdéről. A délutáni zárlatok a következők voltak : Osztrák hitelrészvény 314.----314.70 írton, magyar hitel­részvény 334.-----334.75 írton, magyar 4 százalékos arany­járadék 101.55—101.67­/­ írton, magyar 5 százalékos papír­­járadék 97 55 —97.67'/s írton. Az esti tőzsde zárlatai ezek : Osztrák hitelrész­vény 31530 315.75—315.10 írton, magyar hitelrészvény 315'/s—315.75 írton, magyar 4 százalékos aranyjáradék 101.70—101.60 írton, magyar 5 százalékos papírjáradék 97.72­, írton, magyar leszámítoló bank 109.15 írton. A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, okt 31. (A P­e­s­t­i N­a­p­l­ó távirata.) Lany­ha irányzat mellett a mai árfolyamok a következőleg alakultak : búza őszre 840-8.50, búza tavaszra 8.78 - 8.83, tengeri szeptemberre 5.25 —5.30, tengeri s­z­e­p­t.—o­k­t­ób­err­e 5.43—5.48, rozs őszre 7 60—7.65, rozs tavaszra 7.72—7.77, zab őszre 7.40-7.45, zab tavaszra 7.62—7.67, ká­­posztarepeze f­e­b­r­u­ár-m­á­r­c,­z­i­u­s­r­a 17.25 — 17.50. Budapest-kőbányai sertéskeresk-csarnok távirata. Okt. 31. Az üzlet változatlan. Magy. uras, öreg nehéz 40.-----41. - írtig, fiatal ne­héz 42.50 - 43 50 írtig, közép 44.-----45.— írtig, könnyű —.--------. - írtig, közönséges (szedett) nehéz 40.-----40— írtig, közép 42.50 - 43.— írtig, könnyű 44.50 —46.—írtig, közép —.-----------írtig, könnyű —.----------.— írtig, ere­deti (Stachel) nehéz —.-------.— írtig közép —.--------.— írtig. Szerbiai nehéz 42----42.50 írtig, közép 42.-----42.50 írtig, könnyű 42.50 —44.—írtig. Hízó egyéves —.----.— írtig, két éves makkos —.-------.— írtig, öreg —.--------­írtig. Az árak a hizlalt sertéseknél páronkint. 44 k­i­­logrammra vonatkoznak 41/»-os levonás mal­­lett román és szerb sertéseknél, ha tranzitó üzlet kötte­tik, a vevőnek páronkint 4 arany forintot térítenek meg a vám ellenében. Vásári jelentések: A budapesti marhavásár. (F i s c­h­­ Fü­löp, fia és Neubauer-czég jelentése a »Pesti Napló« számára.) A mai vásárra felhajtatott 1 1.189 drb magyar ökör, 1027 drb szerb ökör, 852 drb ma­gyar tehén, 23 drb bivaly, 66 drb bika, az utólagos felhaj­tás 209 darab, felhajtottak tehát összesen 3366 drbot. A kisebb felhajtás daczára csak jobb minőségek haladtak 1 — 2 írttal, míg silány áru változatlan maradt. Az árak a következők: Hízott ökör jobb fajta 27—29, kivétele­sen —, legelő-ökör jobb fajta 23—26, silányabb ökör 18—22, szerb ökör 19—27, svájczi hizó teh­én 23—26, magyar tehén 17—23, bivaly 15-17, bika 20-27 forint, minkint élősúlyban. Legelő teh­én párja 110 -200 írt. A budapesti borjnvásár. Élő borjuk ára 36 —44 kr, elsőrendüek ára 43 kr. Vágott borjuk ára 54-62 kr, tiroli vágott borjuké 60 —66 kr kilonkint, 8 kiló leszámítással, lábak nélkül 6 kilóval. A budapesti juhvásik­. A felhajtás 3137 drb volt. Eladattak Ak­ik 9—14 írt, anyajuhok 6—13 írtjával páronkint és 26 ■ 33 krral ki­lonkint vágósulyban. A vásár élénkebb volt. A bécsi szin­dinar­cha vásár. Bécs, okt. 31. (A Pesti Napló távirata.) A mai vásárra felhajtottak: 2407 élő borjut, 861 élő ser­tést, 1302 leszúrt sertést, 720 leszúrt juhot és 162 drb bárányt. Fizettek: élő borjúért 45 - 50, leszúrt borjúért 48 54- 56-62, leszúrt nehéz se ir­tásért, 30—44 mala ezért 43 —50, leszúrt­­ n­y­­é­r­t 30 - 36 krt kilogrammonkint. Bárányért 4­10 forintot páronkint. A meteorologiai m­. k. közp. intézet időjárási jelentése. (Október 81. Reggeli 7 órakor.) A légnyomás Anglia kivételével kissé sü­­­lyedt. A minimum (45—50) az Atlanti-óczeán, a ma­ximum (70—75) Törökország fölött terül el. A hőmérséklet kissé emelkedett. Kilátás: D­é­l­k­e­l­e­t­i s­z­e­l­e­k, k­ö­d­ö­s, d­é­­len esős, enyhe idő. A kis sorsjáték húzásai október 31-én. Trieszt: 14 18 69 17 43 Fővárosi színházak* Nemzeti színház. Évi bérlet, 225. sz. Havi bérl. 1. sz. Nov. 1-én . Tíj betanulással először: MACBETH. Szomorújáték 5 felvonásban. Irt­a Shakespeare. Személyek: Duncan, skót király Szigeti I. Malcolm ) . Mihályi­ Dónát'-ain­­­al Zilahi Macbeth Nagy I. Banquo Egressy Fleance, fia Keczeli I. Macduff Szacsvay Lenox Pálfi Rosse Hetényi Menteth Abonyi Siward Kőrösmezei Ifjú Siward, fia Horváth Egy százados Gyenes Lady Macbeth Jászai M. Lady Macduff Fái Sz. Boszorkány Szacsvayné » Rákosi Sz. » Hegyesi M. Kezdete 7 órakor. MŰSOR. Szomb., Bál után. Tij emberek. Vasárnap, Az ember tragé­diája, bérletsz. M. kir. operaház. Évi bérlet 121. sz. Havi bérl. 1. sz. Nov. 1-én : Deszkasev István ur vendég­felléptével . A granadai éji szállás. Regényes opera 2 felv. Szer­zette Kreutzer K. Szövegét irta Braun C. lovag. Személyek: Egy vadász Takács Gomez, pásztor Deszkasev Gabriella Á. Wein M. Ambrozio Szendiei Perm)(sztorok Hegedűs Otto gróf Juhász Az opera után : A babatündér. Látványos ballet 1 felv. Szer­zette Hassreitter és Gaul. Ze­néjét irta Bayer. Kezdete 7 órakor. MŰSOR. Vasárnap, A windsori vig n»z»k Népszinh­á­z. Nov. 1-én : A molnár és gyermeke. Népies dráma 5 felvonásban. Raupach után átírta Lukácsy Sánd­or. Személyek: Reinbold Kristóf Szabó Mária, leánya Lukács J. Kunigunda Pártényiné Brümingné Klárné Konrád, fia Szirmai Evald, lelkész : Kovány Holczer, sírásó Horváth V. Veronika, leánya Csongor­ M. Reimann Hunyadi Magdolna, neje Vidorné Solcz Jakab Nárczisz Rádler András Lubinszky Kezdete 7 órakor. Holnap ugyanez. Várszínház. Nov. l-én : Zárva. MŰSOR. Vasárnap, Nóra. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL: Nyílt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Dr. Demjan­ovich­ Iliás lakik november 1-je óta (2101) BMP" "VIII. ker., József-körútt 67. sz. Tőkebefektetésre ajánlok 4°/6-os magyar földhitel záloglevelet, 41/2°/6-os magyar jelzálog záloglevelet, 41/2°/0-os budapesti lóvasúti elsőbbséget, a­­mely értékpapírokat szorosan a híva- "9*1 9% talos napi árfolyam szerint költség és jutalék nélkül számítom. "9% Az esedékes szelvényeket és klsorolt kötvé­nyeket fizetés gyanánt elfogadom. (2000­) FUCHS H. válltóh­áza, BUDAPEST, Deák Ferencz­ utcza 12. szám.

Next