Pesti Napló, 1891. október (42. évfolyam, 269-299. szám)
1891-10-29 / 297. szám
A gyermekvilágból. A »Journal Amasant« legújabb számából. A sétatéren egy szerecsen dada szoptatja a maga kicsinyét. — »Mama« (kérdi az arra sétáló Mimi, a fekete dadát látva) »ugye az a kis baba most csokoládét kap ?« * Mama Bébét imádkozni tanítja . — »Mondd csak kicsikém utánam. »Add meg a mi mindennapi kenyerünket ma . . .« — »Ugyan mama« — fakad ki Bébé — »nem lehetne a jó istenkétől ma kivételkép egy kis befőttet kérni ? . . .« * — »Nagyapa« (kéri a két mankón biczegő nagyapát Irénke) »nem vinnél el engem egy kis sétára ?« — »Elvinnélek« (felel a nagyapó) »csak ez a két mankó ne zsenirozna!« — »Ha csak az a baj« (felel Irénke) »majd viszem én a mankókat utánad !« * Jean Paul mondása: A gyermek félig hús, félig gyümölcs. Mikor a gyermekek egyszer gyümölcsöt loptak a kertjéből, így szólott : — »Íme, most látok először gyümölcshozó virágokat !« * » Őhe a gyermek-olvasmányokról: A gyermekek számára csak a legjobb a jó olvasmány ! A falura került városi kis leány kérdi mamáját, mikor a hazatérő tehéncsordát megpillantja : — Ugye bár, a fehér tehén adja a fehér kávét, a fekete tehén pedig a fekete kávét ? * A müncheni »Fliegende Blätter« utolsó száma után : Ezredes bácsi: Ördögadtál! mit sir az a gyermek ? Mért nem teljesítitek, a mit kíván ? Nevelőnő: Kívánta már az ezredes úr kardját és meg is kapta, elkérte a csákóját, itt van a fején. Most még a bajuszát, szeretné, tessék csak a kedvét teljesíteni !* A nagynéni hazatért az utazásról s a mint dukál is, unokaöcscse és húga számára ajándékokat hozott magával. Ezek között egy játszó óra, melyet a nagynéni működésbe hozott, rémes hangjaival általános bámulatot kelt. — »Kinek adjam kettőtök közül e szép órát ?« — kérdi a nagynéni. Nagy csend. Hosszas hallgatás után megszólal a kis Elza s kijelenti: »Ah, nénike, Jancsikának ajándékozd az órát.« — »És miért éppen neki kicsikém ?« — »Mert úgy is ő törné ketté.« * Enfant terrible. (Locker Lampson u. szabadon.) Alig két éves, szép kicsi Leányka voltam én, Hugómmal ott sétálgatánk Az erdő hűs ölén. Egyszerre egy délczeg vadász Az oldalán terem S csókot nyom az én szép húgom Arczára hirtelen. A dolgot néztem, néztem én »Megállj csak« — gondolám — Beszélni megtanulok és Megtudja ezt mamám !« Helyi hírek. Halottak napjának hangulata már előre veti árnyékát. A főváros készül a kegyeletes ünnepre. Az egyetem ifjúsága kivonul nemzeti kultúránk hőseinek sirhalmaihoz s lelkes beszédekben aposztrofálja égbe költözött szellemeiket. Egyletek, intézetek, de a főváros is megteszik intézkedéseiket arra nézve, hogy nevezetesebb halottaik ne maradjanak koszorútlanul és égő mécsek nélkül. A lapok napok óta közlik már a kivonulások programmját. De a családok is készítik mécseiket, fonják koszorúikat, hogy leróvják kegyeletük adóját elhunyt szeretteik sírjánál. A kirakatokban koszorúk diszlenek, a melyek közül ki-ki rangja és módja szerint válogathat. A szeretet örök mécsének fénye ragyogja be valamennyit s teszi becsesekké a kegyelet ünnepén. A halottak emlékére a kerepesi-uti köztemetőben folyó évi november hó 1. és 2. napjain megtartandó gyászünnepély alkalmával a rend fentartása érdekében a főkapitány a következő intézkedéseket léptette életbe: 1. A köztemető reggeli 7 órától esteli 7 óráig van nyitva. 2. A gyalogközönség a gyászünnepély alkalmával a temető kapuit tetszése szerint használhatja a kiás bemenetelre, kivéve november hó 1-én d. u. 3 órától esteki 6 óráig terjedő időközt, amidőn a bemenetelre az első és harmadik, a kimenetelre pedig a második és harmadik kaput szabad csak használnia. 3. Járművek a temetőbe csak déli 12 óráig közlekedhetnek, és d. u. 1 óráig a temetőből távozni tartoznak, kivéve a halottaskocsikat és halotti menethez tartozó fogatokat, melyek a temetőbe délután is behajthatnak, azonban a halotti szertartás befejezte után a temetőt elhagyni kötelesek. 4. Járművekkel a temetőbe való behajtás az első és harmadik kapun, a kihajtás pedig a második és harmadik kapun történhetik. 5. Amennyiben a kocsi-közlekedés az említett napokon a gyalog-közlekedést veszélyeztetné, a rendőri kirendeltség a temetőbe való behajtást egészen is eltilthatja. 6. A kocsi-közlekedés a köztemető első és második kapujához csakis a Kerepesi-út felől, a harmadik kapuhoz pedig a Stáczió-utcza felől is történhetik. 7. A Kerepesi-út felől érkező magánfogatok és bérkocsik kizárólag a Köztemető-út bal oldalán, társaskocsik és díszítő tárgyakat szállító egyéb járművek pedig a Köztemető-út jobb oldalán haladhatnak. 8. A kocsikból való kiszállás, nem különben a díszítő tárgyak lerakása a köztemető első kapujánál, a kocsikba való beszállás, valamint a díszítő tárgyak felrakása a második kapunál történik. 9. A kocsik használatáért járó viteldíj, ha a kocsi visszamenetre nem használtatik, a felszállás alkalmával előre fizetendő. 10. A várakozó kocsik a középső kapuval szemben állítandók fel. 11. A köztemetőtől való elhajlás a Kerepesi-út felé nincs megengedve. 12. A Köztemető-úton a kocsival való várakozás, az előtte levő kocsi elkerülése tilos. 13. Egyéb, nem a köztemetőhöz közlekedő teherkocsik elől a Köztemető-ut november hó 1-én és 2-án elzárutik. 14. A ki ezen intézkedések ellen vét, a kihágásokról szóló 1879. évi XL. t.-cz. 73. §-a alapján 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. — Jegyzet: Feljelentések és panaszok felvételére a rendőri felügyelet a temetőigazgatósági irodában tartotik. A többi teendőkre nézve a főkapitány külön rendeletet adott ki a rend fentartására. Rendelő intézet szegények részére. A fővárosi tanács és a belügyminisztérium dr. Novotny Lajosnak, Pest megye tb. főorvosának engedélyt adott, hogy a fővárosban díjtalan nyilvános orvosi rendelőintézetet nyithasson genitál-bajokban szenvedő szegény betegek részére. Novotny az intézetet legközelebb a Nyár utczában fogja felállítani. A terézvárosi polgári párt ma este értekezletet tartott, melyen Urbanovits Sándor megemlékezve az ellenpárt értekezletéről, tiltakozott ennek szónokai által felhozott enuncziácziók ellen. Az egyik szónok felhozta, hogy Jókai köszönettel fogadta a polgári párt jelöltségét s kijelenti, hogy annak híve marad. A párt a jövő hét elején újabb értekezletet tart. Színésznövendékek kegyelete. Molnár György, a nem rég elhunyt kiváló tragikus sírja szintén nem marad elhagyatva halottak estéjén. Amint értesülünk, a szinészeti gyakorlóiskola követni fogja a fővárosi egyetemi ifjúság példáját, kik halottak estéjén évről-évre föl szokták keresni az általuk választott pálya jeleseinek sírjait. A színésznövendékek szintén kivonulnak a kerepesi temetőben nyugvó jeles színészek sírjához s azoknál, s így az idén Molnár György sírjánál beszédet tartanak. Ez az elhatározás tanúskodik a gyakorló iskola kitűnő szelleméről s dicséretükre válik úgy a növendékeknek, mint a vezető tanári karnak. A »striczlik.« Minden nagy ünnepnek meg van a maga specziális eledele, jutott ilyen Mindszentek ünnepére is. A striczl ez, amely által mindszentek ünnepének közeledtére a sütő, kis és nagy czukrász-boltok vannak elárasztva. Ezek a fonatosok aztán szintén olcsók és drágák, a szervit, a mint gazdag, vagy szegény embereknek kell — örömet okozniok ! Borbélyok és a vasárnapi munkaszünet. A fővárosi borbélyok és fodrászok ipartestületi elöljárósága annak idején a kereskedelemügyi miniszternél tisztelgett, hogy a munkaszünetes napokon az iparágra nézve a záróra délutáni 2 órában állapíttassák meg. A rendelet azonban csak déli 12 óráig engedélyezte a fodrászüzletek nyitvatartását. A borbélyok nagy része a mellett van, hogy iparuk teljesen kivétessék a munkaszünet alól s elhatározták, hogy e tárgyban a kereskedelemügyi miniszterhez küldöttséget menesztenek. A küldöttség vezetésére G . 11ór Mórt kérték fel, ki azt el is fogadta. Tudomány, irodalom. A Kisfaludy-társaság mai felolvasó ülésén, melyre nagyszámú s főleg hölgyekből álló közönség jelent meg, Gyulai Pál elnökölt. Beöthy Zsólt titkár bejelentette, hogy újabban dr. Rupp Kornél és Plussics Lajos lépett be a társulat alapító tagjai sorába 100—100 írttal. Néhány apróbb ügy előterjesztése után Ponori Thewrewk Emil »Magyar »Martialis«-ából olvasott fel Beöthy Zsolt mutatványokat. Ponori Thewrewk Emil a saját epigrammáiból is nyújtott ezúttal néhányat, amelyek legtöbbje tömör tartalom s életben, szellemes fordulatban bővelkedő. Ezután Jakab Ödön olvasta fel »Búcsú a naptól« czimü hangulatos költeményét, dr. Váradi Antal pedig Hegedűs Istvánnak Arany János »Fülemile« czimü költeményéről írott tanulmányát. Az erre következő zárt ülésen folyó ügyeket intéztek el. • Lejáró pályázati határidő. E hó 31-én a Kisfaludy-társaságnál a következő két, pályázat jár le : 1. Lukács Krisztina-jutalom : Kívántatik a magyar politikai szónoklat története 1825-től 1849-ig bezárólag; jutalma 500 frt. 2. Bulyovszky Gyuláné jutalma : Kivántaik egy Mátyás király emlékezetét elbeszélő óda, jutalma 200 frt. Egyletek és ilír sül átok. A népnevelők budapesti egyletének padegógiai szakosztálya, e hó 29-én, d. u. 5 órakor, az V. k. Szemereutczai iskolában ülést tart. A budapesti tűzoltó-szövetség tegnap gyűlést, tartott, melyen alelnökké Breuer Szilárd töv. tűzoltó tisztet és titkárrá Markusovszky Bélát választotta meg. A magyar tisztviselők országos egylete else 29-én délután 6 órakor az egylet helyiségében választmányi ülést tart. Színház és művészet. Az operaházban holnap, esti törlökön, Mozart »Figaro lakodalma« cz. dalműve fog színre kerülni. A darabban előforduló magánszerepeket Bianchi, Rotter, Ábrányiné, Hensz- ter, Bárdosay, Gábos, Doppler, Ney D., Szendrői, Kiss B., Dalnoki és Hagedüs adják elő. Bürger Zsigmond hangversenye. Ma este volt a vigadó kistermében az első szezonnyitó hangverseny,melyet a m. kir. operaház magán gordonkása, Bürger Zsigmond adott zenekarkisérettel. A zenekart Bellovics Imre igazgató vezényelte. Szilágyi Arabella kisasszony is közreműködött. — A terem nem telt meg egészen s a hallgatóság leginkább a hangversenyző s az azt támogatók személyes ismerőseiből telt ki, amely közönség azonban annál pazarabb volt elismerő tapsainak és kihívásainak ismétlésével. Hangversenyző sokkal jobban ismert egyénisége zenevilágunknak, semhogy művészi tulajdonságai bővebb ismertetésre szorulnának. Bürger rendesen minden évben ad önálló hangversenyt s minden évben megtalálja a maga hálás közönségét. Műsora mindig szolid és változatos, melyben minden fajta ízlés feltalálhatja a magáét. — Ma első számul Haydn D-dúr versenyművét mutatta be, mint novitást, Gevaert A. hangszerelésével, mely antiquitásánál fogva csakugyan érdekes számba mehetett. Az utolsó számot Volkmann A-moll ismert versenye képezte, közben pedig egy eléggé vontatott Andante-tételt játszott Molique-tel s Popper »tündértánczát«, melyet ismételnie is kellett. Ez utóbbi azonban, azt hiszszük, sokkal intenzívebb művészi hatással volna a hallgatóra zenekarkiséret nélkül, mert az (még ha Popper maga játszsza is) sok finom arabeszkjeit elfödi, melyek aztán vagy elmosódnak, vagy csak hangzűrbe mennek át. Közben Szilágyi Arabella énekelt egy nagyobb részletet Massenet »Cid« operájából s még egy pár német dalt, melyekért neki is kijutott a hangzatos tapsokból. (i. 1.) Debreczeni színészet. Rendes levelezőnk Írja: A debreczeni állandó színház 25 éves múltja eddigelé két korszakra oszlott: az intendatúrára és a vállalkozó színigazgatók korszakára. Az előbbi fényes emlékeket rejt, de méregdrágán fizette meg a város; a szegény direktorok valami ragyogó eredményeket nem produkáltak ugyan, de a városnak mégis mindig belekerültek néhány ezer forintjába. Most vette kezdetét a harmadik korszak, a szubvencionált, az adósságmentes, tabularázát csinált és titkár-művezetővel, három rendezővel, balett és villamos világítással ellátott direktórium, Deszkay, a gentry-igazgató vezetése alatt. Ilyen apparátussal indult neki a nagy vállalatnak — és szerencsésen elérte, sőt egybenmásban túl is lépte azon határt, mely a debreczeni színházi közönség jogos igényeinek megfelelne, más oldalról azonban a méltányos követelmények kielégítetlen maradtak. —■ Leszkay csak szeptember 15-dikétől szerződtette társulatának tagjait és igy azokat mesterséges módon kellett a nyári idény alatt dédelgetni s az egész a szemlélőre olyan guerilla-csapat szerű benyomást gyakorol, melynek sok a vezére, sok az altisztje is, hanem rossz, fegyelmezetlen és kevés a katonasága ! Igazi spanyol had. — Az igazgató jobb keze a titkár: Balassa Jenő, a művezető és főrendező : Rónaszéky, rendezők: Bács Károly, Fenyvessy Emil és Peterdy Sándor. Ezek színészekül is megállják helyüket a maguk szakmájában. Hunyadi József, népszínműénekes bariton, Sólyom Lajos tenorista és Püspöki Imre megnyerték a közönség tetszését. Ezután jön néhány reményt keltő ifjú színész: Sárközy Árpád, Szendrey Mihály, Hegedűs Gyula stb. A férfisereggel tehát meg lehetünk elégedve. A társulat nő tagjai között első helyen áll: Réthi Laura, ki szépségével, bevégzett játékával és szép énekével egyszerre feledteté elődjeit. Körülötte úgyszólván csak mint gyenge mécsek pislognak a többi énekesnők: Aodor Juliska, Barts Aranka, Fejes Lidi. A drámai színésznők : Bácsné-Maár Julia, az anyaszerepekben vidéki színésznőnél ritka ízléssel lép fel és öltözködik, továbbá Rónaszékyné-Rostagni Irén, Aporkay Eszti, Báthory Ilona a hősnő, kinek szép arcza, sugár termete szolgál előnyére, de gyakorlatlan még a játékban. Vertán Anna a társulat Rákosi Szidije, míg a derb-szerepkörben, Kissné Árpássi Kati a »komikáné«, mint ahogy a jó magyarul nevezni szokták a tréfás női szerepeknek betöltői. Locsareknét nem tudják Debreczenben feledtetni. A női kar szép, fiatal, üde arczokkal és hangokkal van ellátva. A ballet egy mester, 2 szóló- és 6 kartánczosnőből áll. Ez volt legjobb gondolata Leszkaynak; jobban felvillanyozzák ezek a csinos ballerinák a közönséget minden villámvilágításnál. A publikum — ez a jó debreczeni színházi közönség — jobban viseli magát, mint valaha; a páholyok egytől-egyig bérelve vannak, a napi közönség is mindig megtölti a színházat. Virágkoszorú, csokor és pezsgő itt ugyan most sem igen járja, legfeljebb a gavallér igazgató asztalát, de van itt e helyett hangos taps és jóizű kenyér a színészet számára. S azt hiszszük ez utóbbi sem felesleges Thália hadserege részére. Hangverseny. E hó 30-án, pénteken este 7/8 órakor, a fővárosi vigadó kistermében tartatik meg a Kemény Rezső hegedűművész hangversenye. Közreműködnek Kaczér Margit urhölgy, a magy. kir. operaház tagja és Bodó Alajos ur, zongoraművész. A műsor a következő művészek műveiből van összeállítva : Mendelssohn, Schubert, Liszt, Goldmark, Bach, Grieg, Paderevszki, Joachim, gróf Zichy Géza, Bizet és Hubay. Jegyek kaphatók a »Harmonia« nemzeti zenemű-és zongora-kereskedésében. Színészet Kőbányán. A főváros X-ik kerületében e hó 31-én kezdi meg előadásait ifj. Károlyi Lajos színtársulata Csiky Gergely »Nagymama« cz. vígjátékával. A táruulat jobb tagjai: Szilágyi Etel és Lányi Szidi énekesnők, Rónay Karola hősnő, Károlyiné anya- és Marosi Jozefin szende színésznők, Breznay operette-buffo, továbbá Nagy Pista, Krémer Sándor, Ferenczy, Szatmáry, Asztalos stb. menteniek, mert Káplár Mihály a habok közt nyomtalanul eltűnt. A törvényszék ebben az ügyben vizsgálatot indított, melynek eredményeként ma Fleischmann Pál a hajó tulajdonosa gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt került a vádlottak padjára. A tárgyalás során kihallgatott tanúk szerint a szerencsétlenség oka egyrészt az volt, hogy a dunagőzhajózási társaság két hajója a szabályok ellenére teljes erővel haladt el a rakodó hajó közelében, melyet az így támadt hullámok annyira megingattak, hogy arról a deszkák lehullottak, másrészt pedig az is okozhatta a szerencsétlenséget, hogy a hiddeszkák nem voltak elég hosszúak és meg sem voltak erősítve. A törvényszék a vád- és védbeszédek után Fleischmann Pált a vádhoz képest 14 napi fogházbüntetésre és 500 frt kártérítésre ítélte a meghalt fiú anyja részére. Vádlott és az ügyész felebbeztek. Törvényszéki csarnok. Esküdtszék! tárgyalás lesz holnap csütörtökön a budapesti kir. törvényszék, mint sajtóbíróság előtt. A panaszos dr. Polgár Sándor ügvéd, aki a »Gyöngyösi lapok« szerkesztője, Rigó Alajos ellen rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt tett sajtóügyi feljelentést, amiatt, hogy a nevezett lap »Utczai botrányok« czím alatt egy közleményt tett közé, mely elmondja, hogy a panaszos irodája előtt egymást érik az utczai botrányok, mert a kliensek szitkozódva hagyják oda az irodát. A felindult kliensek aztán felizgatják a járókelő publikumot, mely ennek hatása alatt szintén szitkokkal illeti dr. Polgárt. Szélhámos háziúr. A letartóztatott állítólagos külföldi politikai levelező és budapesti háziúr, Banovits Emil csalási bűnperében a budapesti kir. törvényszék erélyesen folytatja a vizsgálatot, mely naponta újabb és újabb érdekes dolgokat derítt fel. Banovits Emil már maga épp oly érdekes, mint szánandó példánya az elzüllött tehetségnek, aki — ha tisztességes pályáját, az ügyvédit folytatta volna, bizony jobban érvényesíthette volna műveltségét és kivált kiterjedt nyelvismereteit. De hát rész hajlama más felé vonták, mert már 1879-ben olyan dolgokat művelt, a melyek miatt vizsgálati fogságba jutott s ott is volt egész 1881-ig, mikor a törvényszék csalás és váltóhamisítás büntette, valamint csalás kísérlete miatt három évi fegyházzal sújtotta. Ez a büntetés — úgy látszik — nem fogott rajta, mert most ismét többen tettek ellene feljelentést csalás miatt. Banovits ugyanis egy beteges öregasszonytól szerződés szerint megvette ennek adósságokkal túlterhelt házát s azt saját nevére íratta; később uj szerződés aláírására beszélte rá az asszonyt, mely utóbbi szerződésben a vételárat 24 ezer forintra tette. Hogy az eladót az aláírásra rábírja, azt a mesét költötte, hogy nagy örökségre van kilátása, a melyet azonban csak úgy kaphat ki, ha ki tudja mutatni, hogy mire kell a pénz. Mikor azután ez a szerződés még a telekkönyvi kivonat is a kezében volt, ezek előmutatásával elhitette Hecht Sámuel kereskedővel, hogy új lakásának berendezésénél kárpitos árukra van szüksége, de mivel éppen most pénze nincs, kérte a kereskedőt, hogy váltóra adjon neki 130 forint értékű árut. — Hecht meggyőződve róla, hogy csakugyan háziúrral van dolga, készséggel adta oda a portékát, melyet azután Banovits potom áron eladott, vagy elzálogosított. Később egy fehérmegyei előkelő földbirtokostól rendelt meg 400 hektoliter jóféle bort, amit azonban nem vehetett át, mert a földesúr készpénz fizetést kívánt. Ez azonban nem gátolta Banovitsot abban, hogy ennek a vásárlásnak a révén, ismét a telekkönyvre hivatkozván, id. Stein Vilmos kereskedőtől 300 frt áru pinczefelszerelést ne vásároljon hitelbe, sőt még a reménybeli bort is rá akarta sózni Badegruber vendéglősre, csakhogy ez nem állt rá az üzletre. Ilyen és hasonló dolgokon azután végre is rajtavesztett, mert mikor a fizetés ideje eljött volna, fizetni sohasem tudott, s így csalás miatt feljelentették a hitelezők. Banovitsot ma is kihallgatták, de bizonyára ma sem nagyobb eredménynyel, mint máskor, mert mindig azzal áll elő, hogy ő hitelképes egyén, aminek bizonyítására rendesen tanukra is hivatkozik. A vizsgálat hihetőleg még néhány hónapig fog tartani s az érdekes végtárgyalást, — melyen a titokban tartott vizsgálat többi nagyon érdekes adatai is a nyilvánosság elé jutnak — csak a jövő év elején tartja meg a törvényszék. Halál a Dunán. Ez év augusztus 29-én délután a vámház előtti rakodóparton egy apatini hajóról rakták ki a cserepeket a napszámosok, mikor egyszerre hangos sikoltozás támad a hajón s a partra vezető deszkák két napszámossal, Földesi Mari és Káplár Mihálylyal együtt a Dunába zuhannak. A hajósok azonnal segítségére siettek a vizbeesetteknek, azonban csupán az asszonyt sikerült ki halálozások. Redout kistermében október 11-től, november 15-ig naponta este 8 órakor a modern csuda előadása. — Zártszék frt 2.—, I. hely frt 1.—, II. hely 50 kr. Jegyek kaphatók MATER és YfiRI tőzsdéjében Váczi utcza. (4709) (Folytatás a mellékleten). Szabados Jánosról, Szeged szab. kir. város elhunyt helyettes polgármesteréről, az ottani sajtó a legmelegebb elismerés hangján ir. Halálát idegbaj okozta, a mely három hét alatt kioltotta életét. Életrajzi adatait a következőkben foglalhatjuk össze: 1839-ben, az aradmegyei Sikula községben született. Igen fiatal korában kezdett verseket írni s ahhoz a poétai nemzedékhez tartozott, a melynek tagjai voltak Vajda János, Szász Károly, Lisznyay Kálmán, Damady Győző és mások. 1860-ban jelentek meg költeményei »A hazáról és szerelemről« s nevét rögtön népszerűvé tették. Szegedre 1863-ban került s a »Szegedi Hiradó«-t szerkesztette 1869-ig. 1872-ben Szeged tanácsnokká választotta meg s e hivatalát mindvégig buzgalommal töltötte be. Az ő terveinek megvalósulását képviselik az állandó hid, az állandó színház, a rakodó part. Neki köszönhető, hogy a szegedi tanítók jobb fizetéseket nyertek, az iskolák úgy a bel- mint a külterületen megszaporodtak és azon idő alatt, amióta a kulturális ügyeket vezette, vagyis a közel 20 év alatt Szeged városnak kulturális budgetje 72,800 írtról 173,000 forintra emelkedett. Az 1876-diki nagy árvízvédelem alkalmából legfelsőbb elismerésben részesült, az 1879-diki árvíz alkalmából a Ferencz József-rendet kapta, 1883. októberben ismét legfelsőbb elismerést és kir. tanácsosi kitüntetést nyert. Majd 1885. aug. havában a franczia vendégek szegedi tartózkodása után a franczia akadémia tisztjévé választotta. A Petőfi-társaság a költőt mindjárt megalakulása után rendes tagjává választotta. A helyettes polgármesteri czímet 1884-ben nyerte el. Demmelarrasi püspök, mint Parisból távirják, ma meghalt. A czár után. Berlin, okt. 28. Kétségtelen hír gyanánt jelentik, hogy Vilmos császár rövid idő múlva találkozni fog a czárral. Az összejövetel helyét azonban még egyelőre titokban tartják. Danzig, okt. 28. (M. É.) A czár pénteken reggel bizonyosan ideérkezik. A fogadási bankerre nézve már megtörténtek a megrendelések. A rendőrség megtette a szükséges elővigyázati rendszabályokat. Közgazdasági távirat. Berlin, okt. 28. A mai tőzsde szilárdabban nyílt meg fedezések folytán. Bankrészvények magasabban jegyeztettek. Duxi, Buschtehrách, osztrák-magyar államvasuti és déli vasúti részvények jobbak, külföldi értékek szilárdabbak voltak. Rubel gyengült. A budapesti gabonatőzsdét*«!!. A délutáni jegyzések a következők voltak: Búza (1892.) tavaszra 10.89 pénz, 10.90 áru ; őszre 10.87 pénz, 10.89 áru. Tengeri szept.—okt.-re —pénz, —.— áru, tengeri 1892-re május—júniusra 6.02 pénz, 6.04 áru. Zab őszre 6.45 pénz, 6.47 áru, tavaszra 6.53 pénz, 6.54 áru. — Káposztarepcze aug.—szeptemberre —.— pénz —.— áru. A budapesti értéktőzsdéről. A délutáni tőzsde jegyzései a következők: Osztrák hitelrészvény 277.20—276.80 forinton került forgalomba. Az utczai forgalom jegyzései a következők voltak : Osztrák hitelrészvény 277.20—276.70 forinton, Lombardok 92.75—93 forinton kerültek forgalomba. Az esti tőzsde szilárdult. Jegyzései a következők voltak : Oszrák hitelrészvény 276.70—277.10 forinton, magyar hitelrészvény 323.50—324 forinton, osztrákmagyar államvasuti részvény 281.50 forinton, lombardok 92.25—92—93.50 forinton, rimamurányi vasmű 176 — 175.50 forinton kerültek forgalomba. A bécsi gabonatőzsdéről. Bécs, okt. 28. (A Pesti Napló távirata.) A mai zárlatok a következők voltak : Búza július—aug.-ra 10.75—10.85 írton, búza őszre 11.15—11.20 írton, rozs július—aug.-ra 10.35—10.45 írton, rozs őszre 10.70—10.75 forinton, zab julius—aug.-ra 6.40—6.50 írton, zab őszre 6.85 -6.90 forinton, uj tengeri julius—aug.-ra 6.65—6.75 forinton, káposztarepcze augusztus—szeptemberre 15.70 —15.80 írton, káposztarepcze szeptember—októberre 15.60 —15.70 írton köttetett. A bécsi értéktőzsdéről. Bécs, okt. 28. (A Pesti Napló távirata.) Az előtőzsdén és a déli forgalomban egyaránt szilárd volt az irányzat. Osztrák értékek zárlata: Osztrák hitelrészv. 277.25 Déli vasut-részvény 92.— 4°/0 oszt. aranyjáradék 109.— Londoni váltóár 117.40 Károly Lajos vasut-r. 204.50 1864. sorsjegy 181.50 4'2°/o ezüstjáradék 91 45 1860. sorsjegy 136.50 Török sorsjegy 28.90 Dunagözhaj.-r.-r. 285.— Angol-osztrák bank-r. 148.50 Osztrák államvasut-r. 281.75 20 frankos arany 9.33/s 4-2°/0 papirjáradék 91.65 Osztrák hitelsorsjegy 184.25 Osztr.-magy. bank-r. 1006.— Cs. kir. arany 5.58 Német bankváltók 57.75 Elbevölgyi vasut-r. 211.75 Bécsi Bankverein-r. 107.— Magyar értékek zárlata. Magyar földteber. kötv. 89.80 Erdélyi földteber. kötv. —.— 500 °/a magy. földh.-int. záloglevek —.— Erdélyi vasut-részv. 200.— 1876. m. kv. áll. e. k. 111.25 Magy. ny. k. sorsjegy 141.50 Szölődézsmaválts.kötv. —.— Kassa-Oderb. v. részv. 172 50 5°/0 papirjáradék 100.80 Adria m. teng. gőzh. r. —.— Magyar vas. kölcsön 98.— Magyar hitelb. részv. 324.— Alföldi vasut-részv. 201.— Magy. é.-kel. vasut-r. 195.— 1869. m. k. v. áll. els. k. —.— Tiszav. vasut-részv. —.— M. lesz. és váltób. r. 111.25 Tiszai és szeg. k. sorsj. 129.50 4°/o aranyjáradék 103.75 A meteorologiai m. kir. közp. intézet időjárási jelentése. (Október 28. Reggeli 7 órakor.) Közép-Európából Oroszországba vonult a tegnapi minimum és ott még meglehetősen mélyebbedett; a maximum az Északi-tenger fölött fekszik s uj depresszió Korzika fölött képződött. Közép-Európában a hőmérséklet jelentékenyen alászállott. Itáliából, K.-Oroszországból és főleg hazánk északkeleti részéből is jelentenek nagyobb esőmennyiséget. Késmárkon tegnap égiháború volt. Az északi Kárpátok magasabb hegyein havazást észleltek. Kilátás: Többnyire borult, esős és hűvös idő várható. Színházak és mulatságok Nemzeti színház. Évi bérlet 190. sz. Havi bérl. 24. sz. Október 29-én : FAUST. Tragédia 6 szakaszban. Irta Goethe, fordította Dóczi L. Személyek: Faust Nagy Imre Mefisztofelész Gyenes Wagner Gabányi Tanítvány Mihályfi Bálint, katona Hetényi 1-80 ) Jink Dezső 2-ik ) Urak Zilahi Polgár Szigeti I. Föld szelleme Egressy Margit P. Márkus E. Márta Vizváriné Sidi Nagy Ibolya Polgárleány Meszlényi A. Szolgáló Horváth P. Rossz szellem Fái 87. Boszorkány Györgné Kezdete 7 órakor. Műsor: Péntek, Virágfakadás. Huszárszerelem Szombat, Erdő szépe. Vasárnap, Az ember tragédiája, bérletsz. M. kir. operaház. Évi bérlet 95. sz. Havi bérlet 15. sz. Október 29-én : Figaro lakodalma. Víg opera 4 felvonásban. Zenéjét szerzette Mozart. Fordította N. F. Személyek: Gróf Almaviva Takács A grófné Rotter G. Susanna Bianchi B. Cherubin A. Wein M. Figaro Ney Marcelina Henszler H. Bartolo Szendrői Basilio Kiss Curzio Dalnoki Antonio Hegedűs Fanchette Bárdossy 1. Kezdete 7 órakor. Műsor: Szombat, Tannhäuser. Vasárnap, Szent Erzsébet legendája. Népszínház. Október 29-én : A madarász. Operette 3 felv. írták: West M. és Hell L. Fordították: Fái J. Béla és Reiner Ferencz. Zenéjét szerzette: Zeller K. Személyek: Mária, a választófejedelem neje F. Hegyi A. Adelaida bárónő M. Csatár Zs. Mimi grófnő Gellei I. Csörsz báró Solymosi Szaniszló gróf Dárdai Ádám, tiroli madarász Victor Postás Milka K. Kopácsy J. Schneck, bíró Újvári Emerenczia Molnár I. Horgos Sántha Laskó. Kassai Raskó Tok ági Kezdete 7 órakor. M i so r : Péntek, A mikádó. Borka és Bicska. Szombat, Molnár és gyermeke. Várszínház. Nagy béri. 12. sz. Havi béri. 12. sz. Október 29-é.i : A rendjel. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Meilhac Henri. Fordította : Paulay Ede. Személyek: Andrésy Eduárd Náday Colineau Horváth Leopold Faludi A helyettes főnök ) ( Császár Godin foga) *( dós ) S Sántha 1- ső polgár )'S Mátrai 2- ik polgár ) (fl Latabár Pinczér ) Vidtor Afrikai herczeg Aboryi Tolmács Kőrösmezei Henriette Hegyesi M. Grófné Lánczy I. Clara L Boér H. Clémence J. Gaál I. Kezdete 7 órakor. Műsor: Vasárnap, Legénybucsu. Musotte. Táviratok. Köln, okt. 28. Hír szerint Movissen volt kölni alpolgármestert, Schortemer-Aist bárót és Unrude-Bomst bárót kinevezték az urakháza tagjaivá. Róma, okt. 28. (M. E.) A franczia kormány, hír szerint, közölte a pápával, hogy az aixi püspökre a büntetés minimuma fog kiszabatni, de az egyházi béke érdekében nyomban meg is fognak neki kegyelmezni. Róma, okt. 28. A békekongresszus parlamenti bizottsága hivatalosan közli, hogy fentartatik azon határozat, melynek értelmében az interparlamentáris értekezlet nov. 3. és 8-ika közt s a békekongresszus november 9. és 16-dika közt fog ülésezni. Berlin, okt. 28. A szabadelvű sajtó, élén a »National-Zeitung«-gal, kifogásolja,hogy a Heinzeféle bűnügyben kelt császári leirat ellenjegyzéssel ellátva nem volt és azt az alkotmány 44. §-a alapján erős kritika alá veszi, sőt egyáltalában nem tekinti kormányzati aktusnak. Valósággal megtámadják a minisztériumot azért, hogy e rendeletet ellenjegyzés nélkül merte közzétenni. Mindenesetre különös jelenség, hogy a sajtó oly nyílt diskuszióba bocsátkozik a koronával. Az osztrák képviselőházból. Bécs, okt. 28. (M. É.) A képviselőház illetékügyi bizottsága ma tárgyalás alá vette az öröklések esetén kivetett ájtatossági illetékek megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Steinbach pénzügyminiszter személyesen képviselte az előterjesztést és kifejezte, hogy e törvényjavaslat a magyarok jogos kívánságainak köszönheti létrejöttét. Míg az osztrákok Magyarországon semmi efftélő illetékekkel nem kínoztatnak, addig Ausztriában ez az eset. Hosszas vita után, amelyben az ifju csehek azt hangoztatták, hogy az előterjesztés a tartománygyűlések hatáskörébe tartozik, elhatározták, hogy megkezdik a részletes tárgyalást. De már az első szakaszt is valamennyi szavazattal, az egyesült balpárt bizottsági tagjainak szavazata ellenében elvetették, amire az előadó, a szabadelvűpárti Somaruga képviselő előadó tisztéről lemondott. Parlamenti körökben azt hiszik, hogy a pénzügyminiszter vissza fogja vonni a javaslatot. A román király Berlinben. Berlin, okt. 28 A román király délelőtti 11 órakor ideérkezett és a királyi kastélyba szállott, ahol megreggelizett, majd látogatásokat tett, C a privi birodalmi kanczellárnál is. Kevéssel 4 óra előtt a király egy garda-dsidásszázad kíséretében a császár fogadására a potsdami pályaudvarhoz ment. A császár megérkezvén, mindkét uralkodó szemlét tartott a Moabit-városrészbeni kaszárnyában felállított első gárda-tábori tüzérezred felett, melynek a király annak idején tisztje volt. Ezen alkalommal a császár rövid üdvözlő beszédet intézett az ezredhez. A két gárda-tábori tüzérezred tisztikara által rendett ebéden Vilmos császár, Károly király, Hohenzollern herczeg, a tábornoki kar és a román követ vettek részt. Vilmos császárral szemben Károly király ült. A lakoma után a két uralkodó, gárdavértesektől kisérve, a kastélyba hajtatott. Onnan az operaház díszelőadására mentek, melyek végeztével visszatérnek Potsdamba. Berlin, okt. 28. A tábori fivérezredek mai lakomáján a császár azt mondta, hogy igen örül, hogy a román király kegyes volt felölteni amaz ezred egyenruháját, melyhez annakelőtte tartozott evvel az ezredhez visszatérni. Poharát a régi s ismét visszatért bajtársra emeli. Éljen Románia királya!A román király köszönetet mondott s kijelentette, hogy örül, hogy a porosz hadsereg elveit a román hadseregbe átvihette. Ez elvek ifjú hadseregébe be vannak oltva s ez büszke reájuk. Felhívja a jelenlevőket, hogy poharukat a császárért ürítsék. Éljen Németország! Berlin, okt. 28. Károly román király ma délelőtt Potsdamból a charlottenburgi mauzóleumba ment s koszorút tett I. Vilmos császár koporsójára.