Pesti Napló, 1893. október (44. évfolyam, 276-306. szám)
1893-10-01 / 276. szám
276. szám, Budapest, vasárnap ___________FESTI NAPLÓ.__________ 1893. október 13 Polónyi Géza: Tisztelt Ház! (Halljuk! Halljuk!) A magam részéről a legnagyobb készséggel hozzájárulok azon javaslathoz, hogy a Tisza-szabályozásról és a Ferenc-csatorna torkolatának áthelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása a hétfői ülés napirendjére tűzessék ki. Nem is ez az oka tulajdonképp rövid felszólalásomnak, hanem az,hogy előreláthatólag a jövő hét folyamán a pénzügyi bizottság elkezdvén működését, a képviselőház az eddig bevett szokáshoz mérten több hétre terjedő szünet elé néz. Ily körülmények között a törvényhozás munkarendjét illetőleg tájékozva kell lennünk a kormány intenciói és munkaterve iránt. Ez az, mire nézve ezennel tiszteletteljesen bátorkodom felvilágosítást kérni, mert csodálatos módon azon bizonyos egyházpolitikai kérdésekre nézve, amelyek a tisztelt kormány intenciójának fundamentumát képezik, a legújabb időben sajátságos szélcsend látszott bekövetkezni, mely nagyon is megengedi azt a feltevést, hogy a tisztelt kormány talán egyszerre nem tartja sürgősnek ezen kérdéseket. (Wekerle Sándor miniszterelnök tagadólag int.) Magunk részéről, tisztelt képviselőház, rendkívül nagy súlyt fektetünk arra, hogy ezen egyházpolitikai javaslatok, amelyek bizonyos mértékig alkalmasak arra, hogy a felekezetek közötti békét is megzavarják, mentői előbb életbe lépjenek s igy a béke mentői előbb helyreálljon. Ezért, de főleg azon intenciótól vezérelve, hogy ezen reformok mentői előbb létrejöjjenek, kérném a tisztelt kormányt, hogy miután annak idején tett nyilatkozatait, különösen a legkardinálisabbat, a kötelező polgári házasságról úgy tüntették fel, hogy ennek a javaslatnak beterjesztése már az ülésszak elején lehetségessé fog tétetni, ez pedig csodálatos módon nem következett be és furcsa hírek keringenek ennek sorsa iránt, tájékozna bennünket arról, mennyire hajlandó támogatni pártunk abbeli törekvését, hogy ezen egyházpolitikai javaslatok addig is, míg a pénzügyi bizottság a költségvetést tárgyalni fogja, rendes bizottsági tárgyalások alá vétessenek és mennyire hajlandó ígéretet tenni aziránt, hogy a kötelező polgári házasságról szóló javaslat is mentős előbb a képviselőház napirendjére kerül. Ezen indokoktól vezérelve tisztelettel kérném a kormányelnök urat, hogy a képviselőházat eziránt tájékoztatni szíveskedjék. Magam részéről csak azt ismétlem, hogy mi ezeknek a kérdéseknek nagy horderejét ismerve, a legnagyobb mértékben sürgősnek találjuk azt, hogy a javaslatok a Ház asztalára kerüljenek és napirendre tűzessenek. (Helyeslés a szélsőbalon.) Wekerle Sándor miniszterelnök: Tisztelt Ház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, a tisztelt képviselő úr nem méltatta kellő figyelemre azokat, amiket én a tisztelt Házban akkor voltam bátor mondani, amikor a Ház közelebbi munkarendje iránt bátorkodtam javaslatomat megtenni (Halljuk! Halljuk!), mert én akkor épp azzal indokoltam azt, hogy a Ház bizonyos ügyek elvégzése után nyilvános üléseket ne tartson, hogy a bizottságokban a készen levő anyag egész nyugalommal és alapossággal feldolgoztassák. Arra is utaltam, hogy nemcsak a pénzügyi bizottság, hanem a Háznak más bizottságai is ilyen fontos javaslatokkal el vannak foglalva. Ami különösen az egyházpolitikai javaslatokat illeti (Halljuk! Halljuk!), három ilyen javaslatunk van előterjesztve és ez bőséges anyagot fog a bizottságoknak közelebbi működésükhöz nyújtani. A kormány megállapodása e tekintetben az, hogy mihelyt az az időpont beáll, hogy nyilvános ülések egy időre nem tartatnak és érdemleges tárgyalások nem lesznek — mondjuk, a jövő hét végével — a készen levő egyházpolitikai javaslatok az illető bizottságokban azonnal tárgyaltassanak. Ami a házassági javaslatot illeti, e tekintetben is legyen megnyugodva a tisztelt Ház, hogy a kormány ismeri kötelességét. Ismeri ezen nagy elvi kérdésben elfoglalt álláspontjának egész komolyságát és arra törekszik, hogy ezt a házassági javaslatot már legközelebb beterjeszsze. (Élénk helyeslés jobbfelől.) De egy fegyvert nem fogunk kiadni a kezünkből (Egy hang a szélsőbalon: Csak rozsdás ne legyen! Egy hang jobbfelől: Nem tudja még, legalább várja meg! Polónyi iskolája!) és ez a fegyver az, tisztelt Ház, hogy megint fel ne hozhassák ellenünk azt, hogy mi kényszerhelyzetbe hoztuk a koronát, hogy valamibe beleegyezzék. (Mozgás a szélsőbalon. Helyeslés jobbfelől.) Mi egész lojalitással terjesztettük az ügyet a korona elé, figyelmessé téve őt a kérdés komolyságára és fontosságára, önmagunk kérve azt, hogy beleegyezését egész alapos, megfelelő tanulmányozása, minden irányban való tájékozás szerzése után adja meg, és egész alapos, biztos reményem van arra, hogy ez legközelebb meg fog történni, ha pedig nem történik meg, akkor, csak ismétlem, ismerni fogom kötelességemet. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A Ház a hétfői munkarendet az elnök propozíciója értelmében állapítja meg. Ezután a közoktatásügyi miniszter válaszol Okolicsányi László interpellációjára a tanítói javadalmak kiderítését illetőleg. Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter kijelenti, hogy nem azért vetette fel a kataszteri tiszta jövedelmet, hogy ennek alapján állapíttassák meg a nyugdíj, hanem hogy biztos alap álljon rendelkezésre, melyből kiindulva lehessen a tanító tiszta jövedelmét megállapítani és pedig olyformán, hogy ezt a kataszteri tiszta jövedelmet összevetik az eddigi bevallásokkal. Vidékenkint aztán megállapítják azt, hogy micsoda percentuális összegnek a hozzáadásával lehet a legigazságosabban a jövedelmet megállapítani. Okolicsányi László köszönetet mond a megnyugtató válaszért. A Ház tudomásul veszi a miniszter válaszát. Perczel Dezső rövid indokolás kíséretében a következő interpellációt intézi a földmivelésügyi miniszter és általa az összkormányhoz: 1. Mily indokból bocsátotta ki folyó évi július hóban a kormány a takarmánykiviteli tilalmat? 2. Tekintve, hogy azóta 2 és fél hó folyt le, minő hatását tapasztalta ezen intézkedéseknek közgazdaságunk valamint főképp mezőgazdaságunkra nézve ? 3. Az eddigi tapasztalat és az eddigi beszerzett részletes adatok alapján, mi a kormány szándéka e részben a jövőre nézve? Az interpellációt kiadják a földművelésügyi miniszternek. Elnök: A hétfői ülés napirendje meg lévén állapítva, az ülést bezárom. Az ülés vége délelőtt 10 óra 45 perckor. BELFÖLD: A király és a polgári házasság. Wekerle miniszterelnöknek, egy bécsi telefonjelentésünk szerint, ma küldték le a kabinetirodából az értesítést, hogy a király hozzájárult ahhoz, hogy a polgári házasságról szóló törvényjavaslatot a parlament elé terjeszsze. Wekerle ma este Bécsbe ment, hogy a királynak megköszönje hozzájárulását. A hercegprímás a Pável-ügyben. Vaszary Kolos hercegprímás tegnap terjesztette be gróf Csáky Albin kultuszminiszterhez a Pável-Pituk ügyben jelentését, amely tizenkét pontba van foglalva. A bihari raj főispán. A hivatalos lap mai száma a következő királyi kéziratot közli: Magyar belügyminiszterem előterjesztésére báró Dóry József, Biharvármegye és Nagyvárad város főispánját, ezen állásától hű és teljes buzgósággal teljesített szolgálata elismerésével saját kérelmére felmentem s az ekként megüresedő főispáni állásra Beöthy László országgyűlési képviselőt nevezem ki. Kelt Bécsben, 1893. évi szeptember hó 23-án. Ferenc József, s. k. Bseronymi Károly, s. k. Beöthy László, Bihar vármegye új főispánja, 1860. június 4-én született Hencidán. Apja Beöthy Andor bihari alispán. Középiskoláit s jogi tanulmányait Nagyváradon s Pozsonyban végezte. Miután a jogi tudomány doktori oklevelét a budapesti egyetemen megszerezte, két évre külföldre utazott és Párisban, Bécsben és Berlinben hallgatta a jelesebb tanárokat. 1885-ben mint aljegyző Biharmegye szolgálatába lépett, ahonnan 1890. májusban az élesdi kerület szabadelvűpárti programmal országgyűlési képviselőjévé választotta. 1892-ben újra mandátumot kapott s tagja lett a mentelmi és véderőbizottságnak. Nagyváradi levelezőnk távirata szerint e főispáni kinevezés már leérkezett Biharvármegye közönségéhez s a lakosság körében örömöt keltett. A hivatalos beiktatás az októberi közgyűlésen lesz. Báró Döry Józseftől, a nyugalomba vonuló főispántól ma búcsúzott el a megye tisztikara. A szabadelvű párt értekezlete. Az országgyűlési szabadelvű pártnak holnap, vasárnap este 7 órakor értekezlete lesz, melyen a Tisza-szabályozás és a Ferenc-csatorna tiszai torkolatának áthelyezésére vonatkozó törvényjavaslatot fogja tárgyalni, és az újonnan szervezett 21 tagú bizottságba, amelyet a mezőrendőrségi javaslat tárgyalására küldtek ki és az egyéb bizottságokba a párt részéről választandó tagokat fogja kijelölni. Nikolics Sándor lemondása. Nikolics Sándor, Versec és Pancsova szabad királyi városok főispánja, mint tudósítónk telegrafálja, rövid idő múlva lemond főispáni állásáról, és nyugalomba vonul. Viszszavonulásának oka betegeskedésén kívül főképp az, hogy teljesen beleunt az örökös nemzetiségi küzdelmekbe. Utódjául Deschán Akhill temesi alispánt és Mihalovich Ödönt, Torontál megye árvaszékének elnökét emlegetik. Valóbbszínű azonban, hogy Joannovics István országgyűlési képviselő, Dungyevszkinek, a Délvidék nábobjának veje, foglalja el Nikolics helyét. Annyival inkább valószínű ez, mert e nemzetiségi városokban Joannovics, mint szerb származású ember, sokkal könnyebben boldogul, mint akár Desdán, akár Mihalovich. Megyék és városok. (Hontmegye és a nemzetiségi kérdés.) Hontvármegye e hónap 28-án tartotta rendes közgyűlését, melynek kiváló érdekeltséget kölcsönzött az elnöklő főispán, báró Zieszner Ervin megnyitó beszéde. A főispán részletesen foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel, valamint a megyében inaugurált kultúrpolitika feladataival. A főispán beszéde olyan hatással volt a nagy számban jelenlevő bizottsági tagokra, hogy közülök mindazok, akik még nem voltak tagjai a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesületnek, kettő kivételével, akik mint nemzetiségi ellenzék ismeretesek, azonnal beléptek az egyesületbe. Az alispán jelentésében előadta, hogy a Narodnic Hlasnik című turóc-szent-mártoni lap, mely huzamosabb idő óta már a hontmegyei hazafias tót lakosságnak fölizgatására is törekszik, újabban azt híresztelte, hogy az alispán a tót nyelvnek használását a templomokban és iskolákban megtiltotta. A gyűlés a jelentés meghallgatása után elhatározta, hogy e híresztelésnek valótlanságát alkalmas módon közhírré téteti, s egyúttal fölhatalmazta az alispánt, hogy a cikk szerzője ellen a megtorló törvényes lépéseket megindíthassa. Szóba került ezután Nógrád megye körlevele, mely a képviselőházhoz intézendő feliratban a tót és oláh lapokra és más sajtótermékekre az előleges cenzúra behozatalát kéri. A közgyűlés nem pártolja a feliratot, mert azt a jogegyenlőség és szabadelvűség alapelveibe ütközőnek, de azonkívül még célszerűtlennek is tartja. Általános helyesléssel fogadta el ellenben az alispánnak azt az indítványát, hogy a szabályrendeletileg megállapított táncengedélyi díjakat ezentúl a F. M. K. E. hontvármegyei fiókjának rendelkezésére bocsássák. (A főrendiház reformja.) Debrecen város körlevele a főrendiház reformja iránt, ma került tárgyalásra Hontmegye közgyűlésén. Az átiratot a közgyűlés egyszerűen tudomásul vette. (Az élesdi mandátum.) Beöthy Lászlónak Biharmegye főispánjává való kinevezése következtében tudvalevőleg az élesdi kerület megüresedett. Eleintén úgy tervezték, hogy a kerületben Dajáry Ödönt léptetik föl jelöltnek. Most, mint nagyváradi tudósítónk telegrafálja, ettől a kombinációtól elállottak, s a szabadelvű párt jelöltje a kerületben Telegdi József lesz. (Változás a szentszéknél.) Zoványi Mihály, a fővárosi szentszék jegyzője, már a múlt hóban egészségügyi okokból állásától való felmentését kérte a hercegprímástól. A prímás nem szívesen egyezett be a kérésébe, de megokolásánál fogva mégis elfogadta lemondását és Imely község plébánosává nevezte ki. Utódjául Haiczel Kálmán érseki szertartót emlegetik. (Egyházkerületi közgyűlés.) Fabiny Teofil kerületi felügyelő és Sárkány Sámuel püspök kettős elnöklete alatt az evangélikusok bányakerületének ma Budapesten rendes közgyűlése volt. Ezt a közgyűlést már az uj zsinati törvények alapján hívták össze és éppen ezért Fabiny megnyitó beszédében jelezte ennek a közgyűlésnek a jövőre mélyen kiható nagy fontosságát. Majd áttérve a pánszláv mozgalmakra, hangoztatta, hogy a kerületnek nem szabad megengedni, hogy jogosulatlan nemzetiségi aspirációk és küzdelmek az egyházi életben tért foglaljanak. Ezután áttér a zsinati törvények végrehajtásának módozataira. Szükségeseknek mondja nemcsak az esperességek, hanem a kerületek új beosztását is. A kerületek uj beosztásával válnék lehetővé, hogy a magyar állam egységének eszméje, mely az egyház egyetemét lelkesíti, minden kerületben tért foglaljon. Az egyházpolitikai kérdéseket is érintette. Fabiny a kormány álláspontját helyeselte, de hangoztatta, hogy az egyház állami dotációjának emelése nélkül az egyház nyugodtan nem tekinthet a jövőbe. Pulszky Ágost terjesztette elő ezután indítványát, javasolva, hogy vegyék revízió alá az ágostai hitvallású evangélikus egyház területi népesség szerint való beosztását. Az egyházkerület indítványozza az egyházegyetemnek, hogy bizottságot küldjön ki, mely a kerületek új, végleges beosztása és ezzel kapcsolatban az egyházmegyék népességszám és adminisztrácionális terhek szerint való arányosítása iránt indítványt terjeszszen elő, hogy azokat még a zsinati megbízás lejárta előtt a zsinat elé terjeszthessék. A kerületi közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. Ezután Zsilinszky Mihály esperes felügyelő tett indítványt az államsegély fölemelése iránt. Indítványozza, hogy az egyetemes gyűlést kérjék föl, hogy ez iránt a kormányhoz és a törvényhozáshoz memorandumot intézzen. Händel Vilmos, Haviár Dániel és az elnök hozzászólása után az indítványt elfogadták. Ezután a folyó ügyekre tértek át. Az ülést hétfőn folytatják. KÜLFÖLD. Sándor cár és a párisi gróf. A látogatás, melyet a párisi gróf fiával, az orleansi herceggel a napokban Sándor cárnál Fredensborgban tett, valóságos politikai eseménynyé kezdi magát kinőni. Berlini lapok igen hosszadalmasan foglalkoznak vele, sőt a Kreuz-Zeitung Párisból azon értesítést veszi, hogy az esemény nagyon lehangolta a francia politikai köröket. És ez hihető is, ha igaz a párisi gróf lapjának, a Matin-nek az a híre, hogy a cár nemcsak fogadta a grófot és fiát, hanem a tiszteletekre adott udvari ebéden fel is köszöntötte a trónkövetelőt. Berlinben azt is tudni akarják, hogy Sándor cár ez idei fredensborgi időzése alkalmával egyáltalán nem csinált titkot abból, hogy meleg rokonszenvet táplál az Orleans-család iránt. Bizalmas környezete előtt a cár azt is kijelentettehogy az Orleans-család királyi trónjának visszaállítása az ő leghőbb vágyai közé tartozik. Berlinben a cár magaviselete nem kelt csodálkozást, mert ott régóta tudják, hogy a cár elsősorban azért kacérkodik Franciaországgal, hogy az Orleánsok érdekeit előmozdítsa. Mindez azonban mesebeszéd. Először is nem igaz az, hogy a cár valaha valami rokonszenvet mutatott volna az Orleánsok iránt. Sőt az ellenkező igaz : III. Sándor cár inkább nagyatyja, Miklós cár hagyományainak benyomása alatt áll, ki 1830 után el sem akarta Lajos Fülöp királyt ismerni. Másodszor oly együgyünek Sándor - cárt mégsem lehet tartani, hogy azt higyje, hogy a francia republikánusok az ő