Pesti Napló, 1900. szeptember (51. évfolyam, 239-268. szám)
1900-09-01 / 239. szám
239. szám. Budapest, szombat PESTI NAPLÓ, 1900. szeptember 1. 8 A kínai háború. Budapest, augusztus 31. Az a körülmény, hogy gróf Walderseet nevezték ki a kínai szövetséges hadak főparancsnokává, fontos eseményeknek lett az okozója. Kétségtelen, hogy ennek a kinevezésnek az eredményes szövetséges hadaknak Peking ellen való gyors előrenyomulása is, most pedig arról érkezik hír, hogy a hatalmasságok békés hajlandóságait szinte hihetetlen mértékben fokozta a sremet fővezér kineveztetése. Ma minden oldalról azt jelentik, hogy a hatalmasságok, melyek eddig annyira vonakodtak a Li- Hiug-Csalnggal való béketárgyalástól, most — Amerika és Oroszország kezdésére — egyszerre ebben a kínai diplomatában találják meg azt az embert, aki legalkalmasabb a tárgyalások megkezdésére. Igaz, mondják a békebarát hatalmasságok, hogy Li nem kifogástalan ember, de az egyetlen, aki rendelkezésére áll az európai és amerikai diplomáciának, hogy tárgyalhasson vele. S Oroszország és az Egyesült Államok nyomása alatt Németország is, úgy látszik, kényszerülve lessz csatlakozni a hatalmasságoknak hirtelen támadt békés hangulatához. A mai eseményről e távirataink vannak: Orosz-amerikai egyezmény, kérdésben azok a kormányok, melyeknél akkreditálva vannak. Londonban, mint táviratozzák, ennek az orosz-amerikai megegyezésnek a hite villámcsapásként hatott. A megdöbbenés hatása a lapokban is észlelhető. A Times tartózkodik minden kommentártól s csak annyit mond, hogy előbb be kell várni a megbízhatóbb híreket. A Standard ezzel szemben egész őszintén bevallja az orosz-amerikai szövetség jelentőségét s kijelenti, hogy ez Oroszország önző politikájának következménye. Oroszország ugyanis a szibériai vasút elkészítése előtt nem érzi magát elég erősnek arra, hogy Kínában háborút viseljen, Mac Kinley elnök pedig az amerikai elnökválasztás előtt fél az expanzív politika ellenségeitől. London, augusztus 31. A Daily Telegraph egy washingtoni jelentése szerint az összes hatalmak beleegyezésüket adták, hogy Li Hung- Csangot elfogadják meghatalmazottnak a béke közvetítésére s az ellenségeskedést Kína ellen megszüntetik. A new-yorki Sun gróf Waldersee visszahívását követeli. Németországnak ugyan volna joga, mondja ez a lap, hogy Kínától elégtételt követeljen, de magára hagyatva, nem folytathatná az operációt. Berlin, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) A washingtoni német ügyvivő csütörtökön, vagyis augusztus 30-án látogatást tett az amerikai kormány külügyi osztályánál és arról biztosította az amerikai kormányt, hogy Németország a Kínában fölmerült nehézségek elhárításában a többi hatalmasságokkal egyetértően akar eljárni. A német kormány nem üzente meg a háborút Kínának, hanem a többi hatalmakhoz csatlakozott abban a törekvésben, hogy áldozataiért és a sérelmekért teljes elégtételt kapjon. A német kormány politikája teljes összhangzásban van az amerikai kormány július 3-áról keltezett jegyzékével, melyben az amerikai kormány a Kínával való hadiállapotot nem ismeri el és Amerika egyetlen célját a törvényes kínai kormány támogatásában találja. Brüsszel, augusztus 31. (Saját tudósítónktól. Az idevaló kormánykörök arról értesültek, hogy amint Pekingben a rendes kormányzat helyreáll, Franciaország, Oroszország és Amerika a kínai kérdés megoldása végett nemzetközi konferencia egybehívását fogják a hatalmaknak javaslatba hozni, melyen a nagyhatalmakon kívül Belgium és Hollandia is képviselve lessz. Köln, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) A Kölnische Zeitung-nak berlini távirata visszautasítja az orosz javaslatokat, hogy a hatalmak csapatai Pekinget kiürítsék, mert nem tartja alkalmasaknak arra, hogy a béke megkötését elősegítsék. Ha a hatalmak csapatai kiürítenék Pekinget, a kínaiak azt a csapatok gyöngeségének és Végtelen vollának tartanák és a szétszórt kínai csapatok új ellenállásra egyesülnének. Berlin, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) A hatalmak között most tárgyalások folynak Oroszország ama javaslatára vonatkozóan, hogy a csapatokat Pekingből visszavonják. Oroszország ezt a meglepő javaslatot azzal okolja meg, hogy a Pekingben redelkezésre álló csapatok elégtelenek. Az orosz csapatok a pekingi orosz követet Tiencsinbe magukkal fogják vinni, kérdéses azonban, hogy Oroszország akkor is meg fogja-e valósítani ezt az elhatározását, ha a többi hatalmak azt határoznák, hogy csapataikat Pekingben tartják. Hamburg, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) A Magdeburger Zeitung pétervári távirata szerint Oroszország újabban ismét 7000 embert mozgósít, kiket szintén Mancisuországba küld. Ugyancsak a nevezett lapnak más oldalról azt jelentik, hogy Japán a többi hatalmasságoknak kijelentette, hogy azonnal megszállja Koreát, ha Oroszország Mancisuországot meg akarja szállani. Japán Korea megszállására nézve már minden intézkedést megtett. Franciaország közbelépni szándékozik, hogy bonyodalmak származhatnak, ha a hatalmak Kínával gyorsan békét nem kötnek. Kína belsejéből rossz hírek érkeznek. A fekete zászlósok hatalmas tömegekben vonulnak Hang-Kou, Nanking és Kanton városok ellen, Tiencin környékén pedig folytonosan nagyszámú bojor csapatok jelentkeznek. A helyzet Pekingben. A pétervári hivatalos lap ma közli Alexejev tábornagynak egy e hónap 23-án kelt táviratát, mely így szól: Lenevics tábornok jelenti 19-éről, hogy az idegen csapatok parancsnokaival való kölcsönös megegyezés értelmében eddig egyetlen egy hatalmasság csapatai sem léptek be a császári palotába. A palota kapui előtt a szövetséges csapatok őrségei állanak. A császári kormány elmenekült, de hogy hova, azt nem tudják. Az európai csapatok megérkezése előtt több minisztert kivégeztek. Kémek állítása szerint a déli parkban boxerek vannak. Csapataink egy rizsraktárban körülbelül egy millió púd rizst zsákmányoltak. A cungji-jámenben tömérdek ezüstöt találtak. Az ostrom alatt követségünk védőőrsége hősiesen viselte magát. A védelmet báró Bhaden hadnagy, a partraszálló csapatok parancsnoka vezette. A matrózok közül öt elesett, kettő belehalt sebeibe és húsz megsebesült. A követségen egy ember elesett és egy megsebesült. Lenevics tábornoktól magától is érkezett e hónap 20-áról jelentés Pétervárra. A tábornok ebben azt mondja, hogy előtte való nap egy kis orosz csapat Iljinszkij ezredes vezetésével veszteség nélkül elfoglalta a Pekingtől északnyugatra levő császári nyári palotát. Ugyanazon a napon orosz tüzérek Pekingben körülbelül ötven ágyút és sok puskát találtak. Frankfurt, augusztus 31. A Frankfurter Zeitung-nsik táviratozzák Sanghajból, hogy báró Ketteler holttestét megtalálták. A német követség többi tagjai jól vannak. A német kirendeltség azonban sokat szenvedett. Jokohama, augusztus 31. (Peuter.) Jamagucchi altábornagy táviratozza Pekingből. Az idegen követek és parancsnokok szombaton értekezletet tartottak és elhatározták, hogy a császárváros kapuit tovább is őriztetik és pedig a délieket amerikai, a többieket japáni katonákkal. Elhatározták továbbá, hogy Peking bevételét azzal ünnepük meg, hogy a szövetséges csapatok 28-án fölvonulnak a császárváros utcáin. A császári palotából sok emnök jött ki, hogy megadja magát. A palota lakóinak megígérték, hogy kíméletesen fognak velük bánni. Washingtonból táviratozzák, hogy az amerikai kormány értesítette külföldi képviselőit, hogy az orosz ügyvivőtől jegyzéket kapott, mely szerint a tengernagyok elhatározták, hogy Li-Hung-Csang-ot megakadályozzák abban, hogy a kínai hatóságokkal összeköttetésbe lépjen, míg a pekingi diplomáciai kar doyenje instrukciót nem ad. Ez az intézkedés Oroszországot nagyon meglepte. Amerika e tekintetben egyetért Oroszországgal és nyomatékosan hangoztatja, hogy Li Hung-Csang a kínai kormánynak egyetlen képviselője, ki elérhető s azért teljes szabadságot kell neki adni arra, hogy kormányával és a kínai csapatok parancsnokával összeköttetésbe lépjen. Az Egyesült Államok kínai képviselői ilyen értelmű utasítást kaptak, az európai képviselőket pedig utasították, hogy tudják meg, milyen nézetet vallanak ebben a Vissza akartam fordulni. Odaadom neki a tárcát — gondoltam — azzal a kijelentéssel, hogy csak meg akartam tréfálni. Ostoba, pimasz tréfa volt, azt beismerem, de hát igen tökrészeg embertől nem szabad az ilyesmit rossz néven venni. Ez lett volna talán az egyedüli megoldás, ez még megmenthetett volna. De nem volt hozzá már bátorságom. Ha eszembe jutott az a tekintet, amelylyel végigmért, mikor búcsúzóul a kezemet nyújtottam neki, akkor végigfutott hátamon a hideg, és nem tudtam magam rászánni, hogy még egyszer a szeme elé kerüljek. Boldizsár Józsi már régen bevégezte gyónását, mikor bátyja még mindig érzéketlenül, mozdulatlanul állott és hallgatott. Végre nagysokára fölneszett és mint aki valamely irtózatos álomból ébred, melynek hatása alól mindenképpen szabadulni akar, néhányszor megrázta magát és egész magasságában kiegyenesedett. — Jól van ... ez tehát megtörtént... Most még csak arra vagyok kiváncsi, hogy miért kellett bevárnod az estét? Egyáltalában miért jöttél ki ide hozzám ? Nem volt talán pisztoly nálad? — Mi az ? Mit mondtál ? — riadt föl az öcscse. — Azt kérdeztem, hogy nem volt-e pisztolyod, amelylyel főbe lődd magad ? Ez esetben én kisegíthetlek . .. — De én nem akarok meghalni! Egy csepp kedvem sincs hozzá! Ugyan kérlek, ne légy nevetséges ! Mondtam már, hogy azért menekültem hozzád, hogy együtt kitaláljunk valamit, valami megoldást... " . _ ... Miklós lassan, észrevétlenül a zsebébe nyúlt . . . — Salamon gavallér ember, ő bizonyára nem szólt még senkinek. A pincér megvesztegethető ... Ha most rögtön bejönnél a városba ... Te persze nem bánnád, ha a tömlöcben rothadnék is el. Kész volnál a hóhérnak is átadni. A legszívesebben talán lelőnél magad, mint a veszett kutyát! De én élni akarok. Fiatal vagyok még, és nyitva előttem a világ. Ne félj, elhagyom e helyet. Nem akarok senkit feszélyezni a jelenlétemmel. Könnyen kijutok Amerikába. Ott künnyi életet kezdek. — És én ?! . . . — Lehetek idővel gazdag, hatalmas úr. Akinek pénze van, az a becsületét is játszva visszavásárolhatja . . . — És én ?! . . . — Eh, mit! Törődöm is én most veled! Segíts magadon, ahogy tudsz. Te, a derék, okos nagyreményű ember, kire a főispáni szék néz, aki Elekes Józsának vagy a vőlegénye, majd csak tudni fogod, hogyan mossad tisztára a Boldizsár nevet . . . . . . Bizonyára tudta . . . Mert ime, alig hogy az utolsó szót kimondta volna Boldizsár Józsi, a becstelen tolvaj, egy jajkiáltás nélkül esett le bátyja elé, miután előbb néhányszor megfordult maga körül. Boldizsár Miklós remekül célzott a vak sötétben is. Pedig nem vezette a karját más, mint az a véghetetlen undor és elkeseredés, amely lelkét boldogsága megölése ellen eltöltötte. Vécseiné Jankovich Lujza.