Pesti Napló, 1901. október (52. évfolyam, 270-300. szám)
1901-10-01 / 270. szám
270. szám. Budapest, kedd PEST, 1901. október 1. 3 Józsefé és Körösi Józsefé, az egész világon ismeretesek ; a Körösié pláne egy olyan statisztikai törvény kapcsán, amely korszakot alkotó. A születési táblázatait értjük, amelyekkel az emberi faj termékenységének viszonyait és azok föltételeit mutatja ki, olyan törvény, amely népszaporodási tekintetben jelentősebb, mint valaha lehetne a Schenk teóriája, ha alapos volna. Látnivaló különben, hogy a statisztikusok kongresszusukon mind olyan témáról szólnak, amelyek a gyakorlati államéletben nagyon is aktuális kérdések. Minden ilyen kongresszuson olyan megállapodásokra jutnak, amelyek az egész műveit világra nézve kötelezők, s egyöntetű határozatait minden állam életére gyakorolják. Az első nemzetközi szervezet ez, amely megállja helyét föltétlenül, és respektálva minden állam részéről. Az első és eddigelé az egyetlen fórum, amelyben az egész művelt világ együtt végzi a teendőit és közös érdekek szolgálatára közös eszközökre talál. Mint a nemzetek testvériségének és együttműködésük lehetőségének fényes, eleven példája ez a kongresszus, vándorló nemzetköziségében, de minden nemzeti önállás föltétlen tiszteletben tartása mellett tiszteletreméltó és a jövő alakulására nézve nagy és vigasztaló perspektívát nyújtó jelenség, melyet nem lehet eléggé megbecsülni. Most a nagyközönség csak mosolyogva, vagy közömbös tettességtudással nézi az exotikus kongresszust, de reméljük, elkövetkezik az érettségnek az a foka ránk nézve is, amikor európai hírű tudósok felvonulása és gyülekezése kicsikar a közvéleményből legalább akkora érdeklődést, mint néhány század Kínából hazatérő német bakatént. Az anyag másodízben való megvitatása alkalmával természetesen kísérlet fog történni az iránt, hogy a kormányok a még meg nem oldott kérdéseket illetőleg is megállapodásra jussanak. Széll Kálmán és a német vámtarifa. Egy fővárosi lap vasárnapi száma egy kiváló német államférfi nyilatkozatait közölte, amelyekben az Széll Kálmánnak a német vámtarifával szemben való állásfoglalásáról mondott el érdekes dolgokat. Ezek szerint Széll Kálmán, bár nyilvánosan nem foglalt állást, diplomáciai útán kereken kijelentette, hogy nem hajlandó Németországgal szerződést kötni, ha Németország ragaszkodik a közzétett tarifajavaslathoz. Széll nemcsak gazdasági, de fontos politikai okokból is elfogadhatatlannak jelentette ki azt. Kifejtene, hogy ha Németország elzárja határait, Magyarország nemcsak Németországgal, de a Balkán-államokkal szemben is kénytelen határait elzárni. Ennek pedig végzetes politikai következései lehetnének, mert a Balkánt egyenesen Oroszország karjaiba kergetnék. Amellett Németország ipara is elvesztené a balkáni piacot, ha Ausztria-agyarország az átmenő vasúti és a dunai forgalmat megnehezíti. Ezért a magyar miniszterelelnök feladata, hogy az iniciatívát megragadva, az európai béke érdekében szavát a német vámtarifa ellen fölemelje. A félhivatalos Magyar Nemzet ezt a közleményt megerősíti. A bécsi Presse azonban megjegyzi, hogy a közlés ebben a formában nem egészen helyes. A külügyminisztérium ugyan mindjárt a német vámtarifa közzététele után közölte a német nagykövetség útján monarkiánk álláspontját a német birodalmi kormánynyal. Ezt a lépést természetesen mindkét ország miniszterelnökével egyetértve tette meg. Budapest, szeptember 30. Az autonóm vámtarifa. Bécsből telefonozzák. A magyar és az osztrák kormány képviselői között az autonóm vámtarifa dolgában folytatott tárgyalások két hét alatt egyelőre véget érnek. Magától értődik, hogy e tárgyalások célja ezúttal az volt, hogy a kormányok az egész idevágó anyagról információkat szerezzenek s hogy sok oly kérdés merült fel, melyben egyelőre végleges döntés még nem tör-A szalonban Derra Konstantin magyar darabokat játszott zongorán, Beck Vilma pedig csevegett Kászonyi Dániel honvédfőhadnagygyal, Ujházy őrnagy volt hadsegédével. Időközben a társaság többi tagja kiment a kertbe. Egyszerre a kintlevők az ablakhoz vezették Hajnik Pált, az 1848—49-ks magyar rendőrség főnökét, aki aztán félrevont függöny mögött betekintett a szobába s elmondotta, mit tud Racduláról. A háziúr, Tyndall ezután bement a szalonba s a zongoránál ülő Derrát a szomszéd szobába vezette. Itt két rendőr minden teketória és felvilágositás nélkül megragadta, az utcára vonszolta, ott a már várakozó kocsiba dobta és a rendőrségre vitte a fiatalembert. A rendőrségen megmotozták, azután bezárták a cellába. Hasonló módon járt a szegény Racdula is, kit ugyancsak bevezettek a szomszéd szobába, honnan azután a rendőrök börtönbe cipelték.Szomszédos cellába került a két fogoly. Derra Konstantin, ki társnője elfogadásáról semmit sem tudott, figyelmessé lett a szomszéd cellából hangzó nyögésre és rimánkodásra. Beck Vilma nem tudott angolul s az őrizésével megbízott asszonynak hasztalan könyörgött németül egy pohár vizért. Derra ekkor őrének engedelmével átment társnője cellájába, hogy segítsen a szerencsétlenen. Ott találta az ágyon ülve kivágott szalonruhájában. Másnap, 1851. augusztus 30-án Beck Vilmát társával együtt közrefogták a rendőrök, hogy a bírósági tárgyalásra vigyék. A szegény asz- Szony, kivel az angol személyes szabadság hires elvének ellenére ilyen embertelen módon bántak, nem jutott el a biró elé — az előszobában át áldozni kezdett s mikor átvitték a számA szavazatszedő küldöttségek uj tagjai. Ma délelőtt ülést tartott a központi választmány Halmos János polgármester elnöldése mellett. Betöltésre kerültek ezúttal a szavazatszedő küldöttségekben lemondás folytán megüresedett állások. Az F. kerületben Barács Marcell lemondott a szavazatszedő küldöttségi jegyzői tisztéről, helyette a központi választmány ifj. dr. Keresztessé Józsefet szédszobába, összerogyott és néhány perc múlva kiadta lelkét. Kossuth arcképe akkor is ott volt a mellén. Az eset nagy felháborodást keltett, annál is inkább, mert Derra kihallgatása alkalmával kitűnt, hogy a letartóztatás jogtalanul történt. Tyndall azon a címen eszközölte ki az elfogatási parancsot vendégei ellen, hogy 24 shillinget zsaroltak tőle. Zsarolásról pedig szó sem lehet, mert ez az összeg a megjelenendő könyv előfizetési ára volt. Derrát szabadon bocsátották, a szegény Beck Vilmát pedig eltemették a birminghami temetőben, hol jeltelen sírját ma már bajos volna megtalálni. Az embertelenséggel később a lordok háza is foglalkozott, elítélően nyilatkozva a humanitásnak erről a szégyenletes megsértéséről. Derra külömben megkapta az elégtételt, bepörölte kártérítésért Dawsonéket s pőrét a második fórumon meg is nyerte. Dawsonék, a mi pénzünk szerint, 19.200 korona kártérítést fizettek neki, ezenkívül a perköltségekről is nekik kellett gondoskodni. Kétségtelen, hogy a tragikus sorsú Beck Vilma sok valótlanságot állított emlékirataiban, de nem szabad rideg szigorúsággal ítélnünk felette, hiszen megalomániában szenvedett s alapjában a magyarok fanatikus szeretete vezette. Munkájában, mely külömben csak kuriózum gyanánt szerepelhet s nem érdemli meg ezt a gondos fordítást, — nagy szeretettel ismertette a külfölddel a magyarok szabadságszeretetét és a honvédek hősiességét. Egyébként is jószívű nő volt s amennyire szegénységéből telt, mindig segített nyomorba jutott emigráns-társain. Egy sírkeresztet mindenesetre megérdemelt volna Választási mozgalom. Budapest, szeptember 30. Közvetetlenül a döntő nap előtt, mintha elhagyta volna nyugalma az utolsó órák izgalmától felhevült tömegeket. Igen sok helyen zavargások törtek ki, úgy hogy a komoly veszély elhárítására a hatóságok katonaságot rekviráltak. A mai nap választási híreit a következőkben adjuk : A fővárosban küldötte ki. — A VI. kerületben Beck Géza jegyzőhelyettes mondott le ; most az ő helyébe dr. Weisz János kerül. — A IX. kerületben lemondott a tisztéről Múzsa Gyula jegyzőhelyettes; a központi választmány az ő helyébe Bogyó Kálmánt küldötte ki. Az ülés folyamán dr. Feleki Béla azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a VI. kerületben, ahol előreláthatólag több mint 6000 választó fog leszavazni, alakítsanak még egy újabb szavazatszedő küldöttséget. Mivel azonban a polgármester kifejtette, hogy ez nagy nehézségekbe ütköznék, az idő rövidsége miatt, Feleki a kérelmet visszavonta. A központi választmány a megtörtént választások után másnap, csütörtökön délelőtt ülést fog tartani. A VIII. kerületi szabadelvű Berzeviczy-párt végrehajtó bizottsága holnap, kedden este 6 órakor ülésre jön össze a Józsefvárosi Körben, hogy a választás napján szükséges teendőket megbeszélje. A Berzeviczy-párthoz tartozó választók a választás napján, szerdán reggel nyolc órakor a József-körúti Jaross-kávéházban gyülekeznek, hogy onnan a választás színhelyére vonuljanak. A Vll. kerületi szabadelvű Morzsányi-párt választói a választás napján, október 2-án, szerdán reggel nyolcadfél órakor az Elite-kávéházban, a Kerepesi út 20-ik szám alatt fognak gyülekezni, hogy onnan a választás színhelyére fölvonuljanak. A IV. kerületi szabadelvű Podmaniczky-párt vezetősége felkéri az elvtársakat, hogy október 2-án lehetőleg már a délelőtti órákban a választási urnánál, az új városházán okvetetlenül megjelenjenek. A gyülekezés aznap reggel 7 órakor lesz a belvárosi Polgári Kör helyiségében a Koronaherceg utca 6-ik száma alatt. A VI. kerületi demokrata párt ma este értekezletet tartott dr. Löw Tivadar elnöklete alatt, melyen nagyszámú választópolgár vett részt. A választóknak Löw tudomására, hozta, hogy a Vázsonyi-párt hívei október 2-ikán reggel 7 órakor gyülekeznek a Demokrata Kör helyiségeiben s innen indulnak a próféta utcai választási térre. A szavazás reggel nyolc órakor kezdődik. Szavazótárca nélkül is lehet szavazni. Felszólította továbbá őket, hogy minél korábban jöjjenek szavazni s híven tartsanak ki, mert megtörténhetik, hogy tekintettel arra, miszerint a kerületnek tízezer választója van, csak késő éjjel ér véget a szavazás. Utána Biró Henrik figyelmeztette a polgárokat a kortesfogásokra és felszólította őket, hogy azt a zászlót, melyet oly magasan lobogtat jelöltjük, soha el ne hagyják. Az V. kerületi Mezei-párt a választás napján fél hét órakor gyülekezik az István főherceg szállóban lévő párttanyán s onnan vonul a Nádor- és Kálmán-utcán át a párt részére kijelölt helyre. A VI. kerületi szabadelvű Radócza-párt kedden este 6 órakor a Terézvárosi Kaszinó dísztermében ülést tart. A III. kerületben mozgalmakra vonatkozólag fölkértek bennünket e három nyilatkozat közlésére. «Dr. Nagy Dezső úr cáfolatával szemben kijelentem a következőt: Több kiváló, egyéniség már napokkal ezelőtt közölte velem egész határozott formában, hogy dr. Nagy Dezső személyesen kolportálja azt a hírt, hogy a főváros III. kerületének jelöltségétől visszalépek. Sőt legalább is egy igen előkelő állású úriember, akinek az egész országban köztiszteletnek örvendő neve van, szíves volt velem közölni, hogy dr. Nagy Dezső személyesen és közvetetlenül ugyanezt mondotta neki. Nagy Dezső letagadási kísérletével szemben tehát feltétlenül fentartom, hogy ellenjelöltem személyesen házalt a visszalépésemről szóló álhírnek apodiktikus formában való terjesztésével. Az ügyvédeknél szokásos «tagadom»-ra a közvélemény ítélőfóruma nincs berendezve. Budapest, 1901. szeptember 30. Vészi József.» Nyilatkozat. Ezelőtt körülbelül tizennégy nappal megjelent nálam dr. Nagy Dezső ur két főkertese kíséretében, s azzal kapacitálgattak engemet, hogy ne szavazzak Vészi Józsefre, mert Vészi József Széll Kálmánnak kreatúrája. Midőn pedig erre azt vetettem ellen, hogy hiszen dr. Nagy Dezső is Széll Kálmán hívének vallja magát, azt a választ kaptam, hogy: «Mit nekünk Széll Kálmán, az néhány hónap múlva úgy is megbukik.» Dr. Nagy Dezső e beszélgetésnél nemcsak jelen volt, hanem részt is vett benne. Minden ellenkező hírrel szemben polgári szavamra jelentem ki, hogy ez a valódi tényállás. Budapest, 1901. szeptember 30. Jerzsabek János s. k. Nyilatkozat. Jerzsabek János ur nyilatkozata kapcsán ezennel kijelentem, hogy úgy a Mészárosok, mint a Hentesek Ipartestületének III. kerületbeli tagjai közül többen egész határozott formában közölték velem napokkal ezelőtt, hogy dr. Nagy Dezső és főkortesei előttük Széll Kálmánnak nemsokára bekövetkezendő bukásáról beszéltek, ezzel akarván őket a Vészi József úr ellen való szavazásra rábeszélni. Polgári szavamra jelentem ki, hogy a dolog igy folyt le és e tényállással szemben minden letagadási kisérlet hiábavaló. Budapest, 1901. szeptember 30. Schubert Sándor.